Elektronikus aláírás

Nézegetem a QES lehetőségeket és ráakadtam erre az oldalra: https://www.qualified-electronic-signature.com/

Itt azt írják, hogy krediteket lehet venni (feltölteni) és így minősített aláírást eszközölni: https://www.e-signature.eu/en/#faq

A doccle rendszerében tárolják a dokumentumokat https://doccle.be/en-be/

Az eid-t pedig az itsme https://www.itsme-id.com/en-EU/coverage vagy az evrotrust https://evrotrust.com/business/electronic-identification-eid/ biztosítják.

Van valakinek tapasztalata velük?

Jut eszembe:

Digitális állampolgárság Idővonal

k2024 ?     - Végrehajtási rendelet megjelenik
2024.07.01. - Dáp törvény hatályba lép
2024.09.01. - Eüsztv. hatályát veszti
2024.09.01. - DÁP mobilalkalmazás, eAláírás, eAzonosítás
2024.12.31. - Ügyfélkapus azonosítás, AVDH megszűnik
2025.06.01. - Közműszolgáltatókra vonatkozó szabályok életbe lépése
2026.01.01. - ePosta, eDokumentumkezelés, eFizetés

Elég nagy a csend a jövő évi szolgáltatásokkal kapcsolatban. Valaki esetleg infót arról mikor lesz például eDokumentumkezelés?

Hozzászólások

Ha jól értem akkor 50 euróért ad neked 10 aláírást, tehát 5 euró, azaz 2000 forint egy aláírás. 

Itthon is van hasonló megoldás, de nem teljesen kredit alapú hanem kombinált:

https://netlock.hu/netlock-uzleti

bruttó ~1700 forint / hó és bruttó ~130 forint / aláírás. 

Ki kell matekozni hogy a te üzleti igényeidnek mi felel meg.

Igen. Jól érted. Annyi, hogy van lehetőség 1 aláírást is venni. Nem kell 10. Magánszemélyként évi 2-4 aláírásra overkill nekem a netlock habi előfizetés. Alkalmanként lenne rá csak szükségem.

“The basic tool for the manipulation of reality is the manipulation of words. If you can control the meaning of words, you can control the people who must use them.”

― Philip K. Dick

Váom, hogy jövőre megvalósuljon és  aktív legyen a dokumentumtár és a webes aláírás.Majd akkor letöltöm és használom. A dáp jelenleg egy fejlesztés alatt álló alkalmazás nem teljeskörű funkcionalitással.

“The basic tool for the manipulation of reality is the manipulation of words. If you can control the meaning of words, you can control the people who must use them.”

― Philip K. Dick

Nem. Arra gondolok, hogy Kis Béla kap egy kinevezésmódosítást a munkáltatójától. Belép a dokumentumtárba, ahol már meg is jelenik a dokumentum. Ott rákattint az aláírom gombra, beolvassa a qr kódot a DÁP alkalmazással, megadja az aláírásjelszavát és hipp hopp vissza is kerül az aláírt dokumentum a munkáltatóhoz. Ez a jól implentált dokumentumtár. Ha ilyen lesz, akkor megvalósult a DÁP célkitűzése. Amíg google drive és apple felhőtárhellyel bohóckodnak az emberek a telefonjukon a hivatalos iratokkal az egy félkész alkalmazással való tákolás.

Szerintem.

“The basic tool for the manipulation of reality is the manipulation of words. If you can control the meaning of words, you can control the people who must use them.”

― Philip K. Dick

Jó volna, ha lenne ilyen...

Mondjuk nekem a dáp célkitűzése az, hogy iratok nélkül ülök be az autóba és ez már több mint 1 éve teljesült.

Ill. a netes azonositás is elég hasznos, otp, vizművek, mvm -hez már dáp-pal lépek be.

De ha lesz jól használható aláirás, annak is örülni fogok.

Tudom eretnek gondolat, de számomra az sem lenne gond, ha az állam adna fizetősen rendes szolgáltatást. Van is rá több európai példa. Nem ingyen szeretnék fullos megoldást, csupán reális áron. De ez idehaza szerintem forradalmat szülne...

“The basic tool for the manipulation of reality is the manipulation of words. If you can control the meaning of words, you can control the people who must use them.”

― Philip K. Dick

Ezzel a két szereplősről három szereplősre bővített scenarioval az a gond, hogy a doktár oldalon egy rosszindulatú támadó meg tudja tenni azt, hogy először nem az általad látott dokumentum aláírását végezteti el veled, hanem bármi másét, és utána valóban visszakapod, hogy az "aláírás nem sikerült, próbáld meg újra" - és ekkor már azt írod alá, amit kiválasztottál. Ezért sem jó ötlet a dokumentum megjelenítését és az aláírási kérelem generálását harmadik félre bízni. 

Tulajdonképpen el, mivel a tárhely ezer helyre van bekötve küldő oldalon, elég egyet kompromittálni belőle. 

szerk: én konkrétan küldtem a saját kis kezemmel magánszemély értesítési tárhelyére üzenetet, tulajdonképpen beleírhattam volna akármit is, vagy ha valaki ellopja az adott rendszerhez tartozó jelszavam, akkor ő

Sajnos igen.

Annyi szerencse van az egészben, hogy képesek elektronikusan aláírni a PDF-eket. Márpedig akkor ellenőrizhető az üzenet hitelessége. Sajnos átlag felhasználó ezt nem képes olyan egyszerűen ellenőrizni. A kör bezárult.

Már 17-18 éve is téptem a számat az önkormányzatoknál, hogy nem elegendő a helyi rendeleteket kinyomtatva tollal aláírni, pecsételni, majd sima PDF-ként feltenni. Nem igazán értették, hogy mennyire egyszerű az ilyen PDF-ben átírni ezt-azt. Wordpress önkormányzati weblap rulez!

Én nem tudtam volna ezt elképzelni, de szerencsére nem én tervezem ezeket a rendszereket.

Belátom, igazatok van geleivel. Nem olyan egyszerű dolog ez...

“The basic tool for the manipulation of reality is the manipulation of words. If you can control the meaning of words, you can control the people who must use them.”

― Philip K. Dick

Egyrészt NDA miatt erre nem reagálhatok.

Másrészt ha Józsi bácsi bemegy a hivatalba és a faliújságon, hirdetőtáblán, a honlapon azt látja, hogy "minden helyi adót fizető állandó lakos jogosult évente 5 liter ingyen sörre, amit a polgi fizet mindenkinek", akkor joggal fogja követelni. Ő mit sem tudj az NJT-ről. A jegyző feje fog fájni a Józsi bácsik panaszaitól.

Sajnos átlag felhasználó ezt nem képes olyan egyszerűen ellenőrizni.

Amikor egy pdf aláírás megtekintéséhez Windowsra telepített Adobe Reader kell, mert más nem képes az aláírás tartalmi információjának  megjelenítésére, csak egy efféle szarkupac, akkor  az informatikus önelégülten megkérdezheti, hogy melyik év lesz majd a Linux Desktopé, végre.

$ pdfsig kuldemeny_signed.pdf 

Digital Signature Info of: kuldemeny_signed.pdf
Signature #1:
  - Signature Field Name: posta signature #0
  - Signer Certificate Common Name: ******** ******* Lászlóné
  - Signer full Distinguished Name: CN=*********** Lászlóné,serialNumber=DO2******-****BDO5,givenName=******* Lászlóné,SN=********,title=mb osztályvezető,OU=Vas VMRFK Közigazgatási Hatósági Szolgálat,OID.2.5.4.97=VATHU-*********-2-51,O=Vas Vármegyei Rendőr-főkapitányság,L=Szombathely,C=HU
  - Signing Time: Mar 11 2025 17:17:46
  - Signing Hash Algorithm: SHA-256
  - Signature Type: adbe.pkcs7.detached
  - Signed Ranges: [0 - 74937], [407919 - 580699]
  - Total document signed
  - Signature Validation: Signature is Valid.

DÁP-os aláírás:

$ pdfsig Szerz_2025_P01_TIG_SAProuter_20250630182642.pdf 
Digital Signature Info of: Szerz_2025_P01_TIG_SAProuter_20250630182642.pdf
Signature #1:
  - Signature Field Name: SignatureField31
  - Signer Certificate Common Name: KRUSKA *********
  - Signer full Distinguished Name: C=HU,serialNumber=721*******,SN=KRUSKA,givenName=**********,CN=KRUSKA *****
  - Signing Time: Jun 30 2025 18:26:35
  - Signing Hash Algorithm: SHA-256
  - Signature Type: ETSI.CAdES.detached
  - Signed Ranges: [0 - 73022], [113984 - 128764]
  - Not total document signed
  - Signature Validation: Signature is Valid.

Kis Béla munkáltatójánál simán lehet egy dokumentumtár (pl. az ERP-ben, egy személyes hálózati meghajtón, vagy a nextCloud fiókjában stb.) ahova a munkáltató beteszi neki a munkaszerződés módosítást azzal, hogy dobjon egy sort arról, hogy elfogadja a módosítást az okmánytárt karban tartó kolleginának a bérszámfejtésen, vagy keresse meg a főnökét személyesen ha nem fogadja el. Ehhez nem kell semmiféle aláírás, a munkavállaló elfogadó nyilatkozata még szóban is jogszerű, nem csak hogy aláírás nélkül is az.

Az egész aláírás téma fel van hájpolva abból fakadóan, hogy az informatikai szakma számára könnyebb a digitalizálás során a papíros működés szerinti workflow-t imitálni, mint belegondolni abba, hogy milyen adatstruktúrák, milyen felületek és milyen hitelesítési módszerek lennének az adott folyamatban racionálisak.

Nekem a DÁP használatához egyébként a telefonomon nem kell se Google Drive se Apple felhőtárhely. Kitűnően működik.

Nem életszerű, hogy az ember mobiltelefonon ír szerződést vagy egyéb dokumentumot, lementi PDF-ben, DÁP-pal aláírja és úgy küldi tovább. Ideális egy PC-s alkalmazás lenne, amibe beadom a PDF-et, feldob egy QR kódot, amit a DÁP-pal aláírok, és alá lesz írva. Vagy ez technikailag nem megvalósítható, nem biztonságos?

Ezt megoldja neked a Netlock.com pontosan igy csak webes oldalon. Feltöltöd a doksit, aláírsz a mobillal, és letöltöd webről. Sőt, azt is tudja hogy beintegrálódik az adobe reader-be (vagy bármilyen MS api kompatibilis megoldásba) és úgy irsz alá, és akkor még a doksit se kell feltöltened. 

Az EIDAS-rendelet jelenlegi hatályos szövegezése:

"g) minden természetes személy számára lehetővé kell tenniük, hogy alapértelmezés szerint és ingyenesen alkalmazhassák a minősített elektronikus aláírást.

Az első albekezdés g) pontjától eltérve a tagállamok arányos intézkedésekről rendelkezhetnek annak biztosítása érdekében, hogy a minősített elektronikus aláírás természetes személyek általi ingyenes használata a nem szakmai célú felhasználásra korlátozódjon."

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1400910.eup

A DÁP-törvény hatályos szövegezése:

"(7) *  A felhasználó az eAláírást magánszemélyként használja. Az eAláírás nem tanúsít attribútumot."

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300103.tv

A fentiekből következik, hogy vannak kivételek az üzleti cél kapcsán.

Definiáljuk akkor az üzleti célt. Te, mint cégvezető, nem használhatod a DAP-ot üzleti célra.

"Az eIDAS rendelet és a DÁP-törvény alapján a DÁP eAláírás kizárólag magánszemélyként, magáncélra használható, nem használható sem jogi személy képviseletében, sem üzleti/szakmai célra. "

https://www.linkedin.com/posts/fkosa_t%C3%A9vhitek-%C3%A9s-t%C3%A9nyek-…

Továbbra sem értem hogy mi az állításod. Nézzük akkor végig.

DÁP oldal: https://dap.gov.hu/sugokozpont/digitalis-alairas#csak-maganszemely 

Igen, a DÁP TÖRVÉNY értelmében csak magánszemélyként írhatsz alá a Digitális Állampolgár mobilalkalmazás digitális aláírás funkciójával. Ha nem magánszemélyként, hanem például cégvezetőként vagy ügyvédként írsz alá, akkor a digitális aláírás nem lesz érvényes.

Idézet a DÁP törvényből:

A felhasználó az eAláírást magánszemélyként használja. Az eAláírás nem tanúsít attribútumot.

Szedjük két részre. A második mondat világos, az eAláírás nem tanusít attribútumot, tehát ebben a kontextusban nem bizonyítja hogy te egy adott cégnél mondjuk éppen tulajdonos vagy-e. Ez szerintem korrekt. Az első mondat viszont szerintem nem elég világos, viszont az általános értelmezés a következő:

A felhasználó nem egy szervezet, cég vagy hivatal képviseletében, hanem saját nevében, természetes személyként ír alá elektronikusan dokumentumokat, tehát az aláírásnak a joghatása a magánszemélyhez kapcsolódik, nem pedig egy jogi személyhez. 

Ugyanezt a logikát megerősíti a DÁP oldalon található sugóközpont is. 

Az aláírás maga egyébként technikailag érvényes lesz, csak éppen ha egy elviszi valaki egy bíróságra akkor elég lesz felmutatni a fenti pontot és megvan az esélye hogy a szerződést érvénytelenítik aláírás hiányában. Innentől kezdve a rizikó a tiéd: bevállalod-e a céged nevében kötött szerződések esetén hogy azokat bármikor érvénytelenítsék. 


 

Azt látom, hogy nem akarod érteni.

Nem állítottam sehol se, hogy cégvezetőként aláírhatsz. Csak azt állítom, hogy ezen szabályozás szerint igen is van olyan lehetőség, amikor üzleti célra használhatod az eAláírást. A szabály csak azt szabja meg, hogy milyen minőségben (magánszemélyként), és itt van az egyik legfőbb hibája, hogy nem következetes a fogalom használata. A természetes személyt és a magánszemély fogalmat meglehetősen keverten használja. A két fogalom nagyjából a rovar és bogár kifejezéssel társítható. (Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár.) Minden természetes személy magánember, de nem minden magánember természetes személy egyes jogértelmezések szerint.

És akkor itt jutottunk el a következő problémához. Az egyéni vállalkozó természetes személy. Emellett ha egy EV kötelezettséget vállal, akkor a kötelezettségéért teljes vagyonával felel. Ebből következik az is, hogy a vállalkozói vagyon és a magán vagyon csak formailag különül el. Tehát, ahogy az EU rendelet is csak indokolt esetben teszi lehetővé az ingyenes eAláíráshoz való hozzáférést természetes személyek számára. Ebben az esetben joggal merül fel a gyanú, hogy a természetes személyt indokolatlanul korlátoznak kötelezettségei teljesítésében és jogai gyakorlásában. Ez kb. olyan hatással van gyakorlatilag, mintha megtiltanád neki, hogy bármit is alá írhasson, vagy csak egy bizonyos általa fizetett összeg ellenében láthatná el kézjegyével a hivatalos iratait. Egy egyéni válallkozónál a magáncél és az üzleti cél egy és ugyanaz, nem szétválasztható és nem értelmezhető különbözőként.

És a legfontosabb nincsenek még ilyen tartalmú bírósági ítéletek, amik "hivatalos" jogértelmezésként funkcionálnának. A jogtanácsos úr ezekkel valószínűleg tökéletesen tisztában van, de mivel az ő munkáltatója mitádisten véletlenül a legnagyobb hazai forprofit digitális aláírás szolgáltató, így számomra teljesen érthető, hogy nem nyilatkozhat nyilvánosan a munkáltatója érdekeivel ellentétesen.

"Tehát, ahogy az EU rendelet is csak indokolt esetben teszi lehetővé az ingyenes eAláíráshoz való hozzáférést természetes személyek számára."

Ez így hiányos.

Tehát, ahogy az EU rendelet is csak indokolt esetben teszi lehetővé az ingyenes eAláíráshoz való hozzáférés korlátozását természetes személyek számára.

No így mán, helyes..

Oké, közben elolvastam a történethez kapcsolódó anyagokat, és most már értem hogy mi ezzel a problémád. Én azt látom hogy maguk a fogalmak nincsenek normálisan tisztázva és össze-vissza vannak használva. Most olvasom az Szja. Tv.-t  https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99500117.tv és ott például leirják (oldal alja) hogy a belföldi illetőségű magánszemély például lényegében minden magyar állampolgár vagy aki Magyarország területén tartózkodik huzamosabb ideig. 

Szóval ez alapján tényleg az van hogy egy egyéni vállalkozó, mivel magyar állampolgár, ezért ő  definició szerint magánszemély. És igazából ennyi, nem is kell tovább magyarázni hogy most ő felel-e a vagyonával vagy sem, teljesen irreleváns a kérdés szempontjából.
 
Tehát ha megnézzük a DÁP törvényt akkor ott azt irják hogy az eAláírást magánszemélyként használja, de nekem most az az érzésem hogy ez a magánszemély fogalom amit itt használnak az nem ugyanaz mint amit az Szja. Tv. meghatároz. 
 
Viszont kicsit belegondolva én akkor most megchallengelem a jogászvilágos cikket, ugyanis csak a törvényt nézve egyáltalán nem következik az hogy nem lehetne egyéni vállalkozóként DÁP-ot használni üzleti célra. Ilyen állítást a törvény nem tesz véleményem szerint. A DÁP alkalmazás természetesen korlátozhatja azt hogy az ÁSZF alapján mire lehet használni az adott rendszert, de ezt nem lehet a DÁP törvényből levezetni, ez a DÁP alkalmazásért felelősök egyéni döntése.

A kérdés hogy ez jogszerű-e? Erre volt egy válasz a melasz oldalán (https://melasz.hu/ealairas-jogi_szemely_nem/) ahol leírják hogy:

Notwithstanding point (g) of the first subparagraph, Member States may provide for proportionate measures to ensure that the use of qualified electronic signatures free-of-charge by natural persons is 
limited to non-professional purposes.

A követelmény a magyar állam részéről az volt hogy üzleti célra ne lehessen használni, és ezt úgy oldották meg hogy a DÁP rendszer ÁSZF-jében kikötik ezt.

Viszont írnak ebben a cikkben nagyon érdekes dolgokat: 

A magyar jogalkotó ugyanakkor nagyon helyesen élt azzal az EU által az eIDAS 5a. cikk utolsó mondatával biztosított jogával, hogy kiegészítő rendelkezésként nevesítette a magyar jogrendben is a magánszemélyként történő felhasználás kizárólagosságát. Ezzel ugyanis véleményünk szerint nagyban megkönnyítette a magyar jogalkalmazók számára a helyes jogértelmezést és joggyakorlát.

Ezt a részt én nem értem, ilyet én a törvényből nem tudok kiolvasni. A törvényben magánszemély van. Az egyéni vállalkozó magánszemély, tehát megértésem szerint a DÁP törvény ezt nem korlátozza, maga a DÁP alkalmazás ÁSZF-je kell hogy ezt korlátozza.

Vagy csak én nem értek valamit?

Nagyon jó helyen kapizsgálsz. Annyiból nem irreleváns a vállakozó vagyona ez ügyben, hogy az E.V.-nek csak formailag van üzleti vagyona, tartalmilag viszont csak magánvagyona van, amelyeket üzleti célra IS használhat. Pontosan ebből következik, hogy az egyéni vállalkozó üzleti célja egyben magáncélnak is minősül.

Annyit hadd tegyek hozzá, mint ev.: az ev. egy speciális "állatfaj". Nagyon érdekesen kezeli a jog, az üzletfelek. Pedig nem 1-2 éve létezik ez a vállalkozási forma.
Az egyéni cég (ec.) is majdnem hasonlóan problémás forma. Ugyanis jogi személyiséggel ugyancsak nem rendelkezik, de a cégnyilvántartásba bekerül.

Az egész DÁP mizériában nagyon jó lett volna, ha a kedves jogalkotó egyértelműen fogalmazott volna. De hát ezt már megszoktuk az 1 éjszaka alatt összedobott jogi kreálmányokból.

Technikailag az aláírás érvényes lesz, csak annak a jogi hatályát nem a törvényi szabályozás fogja alátámasztani, hanem a felek külön megállapodása. 

"A felhasználó az eAláírást magánszemélyként használja."

HasználJA, nem használHATJA. Ebben a mondatban nincs kizárva(!) hogy adott jogi státuszhoz tartozó attributum birtokosaként ír vele alá, csak azt mondja ki, hogy ilyen attributumot nem tartalmaz, nem igazol az aláírás, tehát pl. azt nem igazolja, hogy Gipsz Jakab egyébként Gipsz Jakab e.v. vagy épp egy csilliárdos cég önálló aláírásra jogosult munkatársa. Ezt a feleknek külön kell, illetve lehet egyeztetni és elfogadni, hogy igen, Gipsz Jakab adott időpontban rendelkezett ezzel az attributummal, ő az azonos nevű :) egyéni vállalkozó, illetve az adott cég nevében az érintett dokumentum aláírására jogosult személy. 
 

Nem életszerű, hogy az ember mobiltelefonon ír szerződést 

Erre semmi szükség. A szerződést ugyanúgy írod meg, mint eddig, számítógépen, írógépen vagy gyöngybetűkkel, kézzel és után alkalmas módon (pl. a telefonoddal) beszkenneled. A lényeg, hogy a dokumentumod a telefonodon elérhető legyen ahhoz, hogy a DÁP-ban alá tudd írni. Egyszerűbb és biztonságosabb megoldás ezt a telefonra bízni, mint egy asztali gépre, csak úgy mondom. 

Az ertelmezesem szerint az irogeppel/kezzel irt esetre vonatkozott. Vannak olyan scannelo appok, amik rendezik az arnyekokat, kisimitjak a kepet, szint allitanak, stb.

A pendrive miert ne mukodne amugy? Jobban szeretem az sshfs-t, de ha valaki regimodi, es tudja a hardware, miert ne?

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

Igen, egy 12 oldalas szerződést telefonnal már egyszerűbb végig kattintgatni, mintha lapkezelő szkennerbe raknád - nekem az OxygenOS-ben eleve van szkennelő mód a fényképezésnél, ami kiegyenlíti a látószög különbségeket és korrekt felbontású pdf-be szkennel. Persze a ha dokumentumot asztali gépen állítod elő, akkor sem kell a fájlt sehova továbbítani, mert a telefonról a laptopom bármelyik fájlja elérhető, azaz felcsatolható a telefon fájlrendszerébe. Vagy fordítva, a ~-ba a telefon fájlrendszere.

És akkor nem beszéltünk a tabletről, ami mondjuk az én esetemben a telefon integrációjában is hibátlan. Szóval egy Debian, egy tablet és egy telefon simán integrálható úgy, hogy a három eltérő funkcióiból éppen azt használom azon az eszközön, amelyik a legkényelmesebb (One+). Gondolom ugyanez valami Windóz esetében is működik, meg nyilván Apple szarok esetében is.

Pendrive is mehet, csak még nem jöttem rá, hogy minek kell az és mire jó.

Észt e-residency-t elvileg lehet üzleti célú aláírásra is használni, és tudtommal nincs aláírásonkénti díj, 150 EUR egyszeri díj van.

Ez az egész amit itt évek óta összetákolnak 'elektronikus aláírás' néven egy vicc! :(

addig kell finomitani, míg csak mobilalkalmazásból.lesz használható!

Pont úgy, mint a qvik. Az is csak egy előre kitöltött átutalás....

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Hívd aminek akarod. Olyan szinten gyerekcipőben jár, hogy még bármi lehet belőle....

Van egy elutasított quvikom:), rossz bankszámlára jött. Varmikor belépek a netbankba, mindig felnyomja, hogy van egy sikertelen kuvikom oszt' utaljam. Már 2 hónapja (erste).

 

Ha ez tényleg elterjedne lenne ilyen 20-40 beragadt popupom minden belépésnel.

Btw, miért mobilapp only?

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Mert hülye a bankod? Nekem is van ilyen fizetési kérelmem, asszonnyal próbálgattuk, mikor megjelent. Rányomtam, hogy elutasitom, azóta nem láttam. Ha belemegyek a részletekbe, akkor ott van, mint elutasitott. Persze ez buta otp bank...

Ha az erste-nek ezt nem sikerült megugorja, ott nem a qvik rendszer a hülye. (nem ők azok, ahonnan még inditani sem lehet, csak fogadni?)

Hogy miért mobilapp only? Gondolom desktopon a QR kód olvasónál csak az NFC olvasó a ritkább :)

De nyilván adhatnának egy felületet a webbankban, ahova be-pasztázod a végtelen hosszú url-t, de használná kb 3 ember az országban...

Más a kezdeményező.

Utalás: a számla tulajdonosa ad pénzt a másiknak (minden előzmény nélkül - legalábbis a bank szempontjából nincs előzmény)

Fizetési kérelem: aki indítja, az kér pénzt valaki mástól, aztán az vagy megállítja a folyamatot, vagy továbbengedi, és ezzel fizet. Ez utóbbi inkább az inkasszóhoz, illetve a szolgáltatói díjterheléshez hasonlítható.

Az hát. Főleg, hogy próbálják vele újra feltalálni a kereket, mikor az már fel volt találva évtizedekkel ezelőtt a PGP/OpenGPG vonalon, mindenkinek hozzáférhető, kulturált formában. Sose értettem, hogy minek kell ezt mobilosítani, drágítani, bonyolítani, így sose terjed el, aztán marad az idők végezetéig a papírfosás, 2 tanú, vérpecsét meg egyéb középkori baromságok, ami senkinek nem jó, nőnek az irattárak, egyre kezelhetetlenebb lesz a papírtömeg, tárolás, infóvédelem, tűzvédelem szempontjából. A környzetvédelem részéről akkor még nem is beszéltünk, és nem csak a hatalmas papírtömeg meg papírgyártási/újrafeldolgozási melléktermék, hanem a sok kacat nyomtató-táp, toner, festék, amit vesznek hozzá, hogy kifossák az egészet.

“Linux isn't an OS, it's a troubleshooting sim game.” (a YouTube commenter)

A NAV a kizárólag DÁP aláírással ellátott, cég nevében benyújtott beadványokat érvénytelennek tekinti és elutasítja.

innen: https://flintsign.hu/tenyleg-vege-az-avdh-korszaknak-hogyan-tovabb-a-flintsign-segit/

 

Namost akkor a cég nevében nem írhatok alá DÁP-pal? :)

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Nem, a cég nevében nem irhatsz alá a DÁP-pal, ezt elég világosan leírták a honlapjukon.

https://platform.dap.gov.hu/

Vállalkozások is használhatják az eAláírást?

Nem. A vállalkozások elfogadhatják magánszemély ügyfeleik eAláírással aláírt dokumentumait, de a saját digitális aláírásukat a piacon elérhető bizalmi szolgáltatók megoldásaival kell biztosítaniuk.

Cégképviseletre jogosult személyek aláírhatnak eAláírással a cég nevében?

Nem. Az eAláírást csak magánszemélyek használhatják magáncélra.

Nem, a cég nevében nem irhatsz alá a DÁP-pal, ezt elég világosan leírták a honlapjukon.

De aláírhatsz, és a befogadó dönt, hogy elfogadja e. Jelen esetben nem. Nem szőrszál hasogatás, ez van (ugyanis ilyenkor az aláírás mellé tárolni kellene a cégjegyzési jogosultság igazolását, szintén digitálisan aláírva) 

Technikailag aláírhatod, viszont készülj arra hogy a másik fél BÁRMIKOR érvénytelenítheti a szerződést egyszerűen arra hivatkozva hogy a DÁP alkalmazás (nem a DÁP törvény) világosan kiköti hogy csak magáncélból, magánügyben lehet használni a DÁP-ot illetve hogy a céges ügyben való használat esetén az aláírás érvénytelen. Ez egy olyan rizikó amit szerintem épeszű cégtulajdonos nem akar bevállalni.

Nem, a cég nevében nem irhatsz alá a DÁP-pal, ezt elég világosan leírták a honlapjukon.

Ez azért különösen vicces, mert, pl. a céginformáció "ingyenes":

https://ceginformaciosszolgalat.kormany.hu/ingyenes-ceginformacio

 

Csak: 

a) postai úton csak fizetősen lehet feladni

b) elektronikus úton csak szerződésben lévő ügyfelek nyújthatják be

c) emailben lehet elküldeni, de DÁP-pal nem lehet aláírni, AVDH-val alá lehet írni, de 2025. január elsejétől megszűnt

d) személyesen be lehet fáradni egy belvárosi helyszínre, aminek a "nyitvatartása" inkább zárvatartás, plusz Bajáról feljönni nem két fillér.

 

Szóval ingyenes. A nyomtatvány, amit hozzá ki kell töltni, inkább egy keresztrejtvény:

https://ceginformaciosszolgalat.kormany.hu/download/c/49/73000/Ceginfo_v4HUN202511_(E1-E2)_elektronikus_kerelem.pdf

 

Vicc az egész. Igazi Mátyás király országa vagyunk. Ingyenes is meg nem is, van is meg nem is.

Volt e-magyarorszag.hu, magyarorszag.hu, van csillio *.gov.hu, most legújabban ez a szaros mobilalkalmazás. 

Félkész cucc mindenhol. A qvik a másik sikersztori. 

Ez egy vicc.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Igen. Olvasd el a jogszabályt és azt a pár rendeletet, már rég kellene ilyen szolgáltatásnak (szerepkör tanúsítvány) is léteznie. De előbb NERünk rá kis pénzt (DIMOP Plusz 1.3.6-23 73% ERFA 2024 eleje óta gyűri a minisztérium ezt a projektet és 9 milliárd hipphopp már fel van véve előlegként). Az eredeti projekt zárás 2026 dec. 31. lett volna, de ugye nem érnek rá ezzel foglalkozni, csak lehívni az előleget, úgyhogy 2027 dec. 31. az új "időpont".
A platformszolgáltatást az Idomsoft "adná".

(ez csak egy kis szösszenet a nerologiában, nem üti meg már senkinek az ingerküszöbét az ilyen, ne húzd fel magad)

Egyrészt ezen a nyomtatványon is látszik, hogy a többféle nyomtatványt (logikai elágazásokkal tűzdelt a kitöltése) megpróbálták 1 darab nyomtatványba belezsúfolni. Államigazgatási hozzáállás.

Pontosan milyen céginformációra lenne szükséged? Az ingyenes (www.e-cegjegyzek.hu) nem elegendő?
Ez (https://occsz.e-cegjegyzek.hu/?disztributorok) nem megoldás neked?