Porszívómentés

Elektronika, Elektromos eszközök

Van egy beteg aldis kézi porszívóm, amiben az akkuk tropára mentek, de minden más tökéletes. Mivel nem cserélhető az akku, gondoltam beleteszek magam 6 új cellát. Működni működik ugyan, de pár perc alatt kimerül. Valószínűleg gagyi cellák, de ennél jobbakat venni már nem igazán lett volna érdemes.

Nosza, hogy mégse dobjam ki a működő gépet, átszerelem hálózatira. 24V, 140W. Ez az igény. Még az eredeti állapotban mértem feszültséget, hogy hol áll le a szívás. Az akkuk kapcsain 17V körül volt mérhető. Reméltem, egy 19.6V-os laptoptáp majd jó lesz, van dögivel.

Nem lett. Megnyikkan ugyan, de azonnal leáll.

Rátettem, egy 24V-os tápot, ami volt itthon. Sajnos, csak 60W. Elindul, de azonnal leállt ezzel is.

Rákötöttem az új 6 cellát, ami 24V-ot adott. Ment, de érdekes módon, mikor 22V alá esett a feszültség, leállt. Nem 17V-nál, hanem 22V-nál. (Kb. 20 másodpercig ment.) Kis pihi után újra ment megint.

Vennék hozzá 150W-os, 24V-os tápot, de ezek már elég drágák, nem biztos, hogy megéri. Ráadásul az AI azzal ijeszteget, hogy nem is lesz elég a 150W-os táp, legalább 450W-osat vegyek, mert induláskor annyival többet fog fogyasztani a motor.

A kérdés tehát, van-e valakinek ötlete, hogy hogyan lehetne megmenteni egy ilyen, szinte még teljesen jó porszívót, vagy növeljem csak nyugodtan a szeméthegyeket?

  • 2388 megtekintés

( bennyh | 2025. 11. 10., h – 12:00 )

Szerezni kell egy gagyibb de tökösebb 24V-s tápot, van ilyen 5000 Ft körül is és próba cseresznye:

https://modulshop.hu/led-tapegyseg-200w-24v-83a-1587

Ha 12V körüli lenne, nem lenne kérdés, szerezni valami ATX tápot és megmókolni :D

PS: 600 Ft-vel drágább ott a 300W-s, lehet, inkább az lenne biztosabb, hogy indításkor ne tiltson le a táp.

Igen, ezt én is néztem, de ugye ez led táp. A ledtápok ára kb fele a hasonló teljesítményű normál kapcsolós tápoknak. AI szerint nem véletlen, és ne is próbálkozzak vele. Én meg inkább csökkenteni szeretném a szeméthalmot, nem növelni, így nem vennék feleslegesen.

( Zsugabubus | 2025. 11. 10., h – 12:22 )

Ha felránt 40A-t induláskor, már a 150W-os se lesz elég.

Akkus csavarhúzóban a 25A-es BMS simán letilt indításkor, már oda is kell a 40-es, szerintem a porszívó se más.

És ha folyamatosan töltésen lenne a benne lévő akksi?

Így induláskor a már gyenge akksikat rántaná meg, gyakorlatilag kondenzátornak használná őket, de aztán üzem közben a töltő energiáját már nem a kémia nyelné el, hanem a motor.

A töltés vezérlő mondjuk lehet, hogy problémát jelent, ezt nem tudom.

( renard | 2025. 11. 10., h – 22:02 )

Egy akkus porszívót célszerű akkumulátorokról járatni. :)

6 A folyamatos áramnál többre nincs szükség, ez az akkutípus pl. teljesen jó lehet, mert 8 A-t tud folyamatosan:

https://www.akku-elem.hu/spd/8053/Ipari-akkucella-18650-Li-ion-3500mAh-INR18650-35E

(Nem írtad ugyan, hogy milyen akkuk voltak benne, feltételeztem, hogy 18650-esek.)

Ez így persze nem olcsó, mert 6 db kell, de ezzel sokkal tovább jó lesz, mint az eredeti akkukkal. Ha kedveled ezt a porszívót, és amúgy tökéletes, akkor érdemes ilyen akkukkal felújítanod.

Nem könnyű az akkut forrasztani, és nem is tanácsos. Legalább 150 wattos, nagy hőkapacitású páka kell, ilyen Weller félék nem jók. Bádogos pákának hívják. Csak ezzel garantált, hogy néhány másodperc alatt megfolyjon a negatív póluson, ami nagy hőelvezetésű, az ón. Közben a belül levő elektrolitnak a forrasztás alatt ne legyen ideje felforrni. Nem véletlen, hogy ezeket ponthegesztik. De miért nem viszed el a Bp. Váci úti akkuszaküzletbe, ott szakszerűen beépítenek olyan akkut, amilyet kérsz, garanciával. Skil akkus kézifúrót javíttattam náluk sok éve, még mindig jó.

Dehogynem. Sima 80W-os el cheapo pákával forrasztottam.

Meg kell csiszolni az elektródákat picit, és megkezelni egy kis flux-al. Teljesen jól tapad rá az ón, persze gyorsan kell dolgozni.

Amúgy ezek az akkucelláknak van egy max. üzemi hőmérsékletük, és van még ennél feljebb, amit még károsodás nélkül elviselnek. Ez utóbbi olyan 100 fok vagy még afelett van, keress rá. Az eletróda ugyan forró lesz pár másodpercig, de a kapcsolatának van annyi hőtehetetlensége, hogy ne érje komoly kár az akkucellát, ha nem tökölsz. Persze aki szereti rajta tartani a felületen a pákát, az jobb, ha itt nem teszi. Inkább csak az "olvadt ónt rácseppentünk" módszer működik.

A legtisztább amúgy tényleg a ponthegesztés, nekem is van aliról 20 eurós darab. Forrasztani még azelőtt csináltam, hogy rendeltem egy ilyet :D De teljesen jól működik azóta is (4-5 év), amit forrasztottam.

Régen én is forrasztottam jó pár 18650 cellára drótod. Sima ólmos lágyforrasz, és ahogy Hory is írta nagyon finom papírral csiszolni, hogy fémtiszta legyen, aztán folyasztószer, és mehet rá az ón paca. Aztán a drótot ónozom meg, és amikor az is kész, akkor ráteszem az ónnal futtatott drótod a cellán lévő ón pacára, megérintem a pákával, és simán egybefolyik a két rész. Én mindig féltem, hogy felrobbantom a cellát, de sosem lett baj, mert mindig csak rövid ideig melegítettem az elektródát. A folyasztószer csodákra képes. :-)

Amennyiben neked forrfüles kell, válassz olyat, de azt is megteheted, hogy megrendeléskor jelzed, hogy a "sima" cellára tegyenek rá neked forrfüleket. 

Konkrétan ennél a típusnál is választhatsz, csak le kell nyitnod a "Kivitelezési lehetőségek" részt:

  • Forrfülezés nélkül kérem
  • Forrfülek azonos irányban (+381 Ft)
  • Forrfülek ellentétes irányban (+381 Ft)

Persze vehetsz is ponthegesztőt, Aliexpress, TEMU, Banggood stb. helyeken elég olcsó. Természetesen gyártani is lehet ponthegesztőt, kész leírásokat találhatsz a neten. Van, aki mikrohullámű "sütő" trafóját tekeri át hozzá, mások a kondis megoldást szeretik,  de van akkus is.

https://www.youtube.com/watch?v=BkSQnYxk_V0

https://www.youtube.com/watch?v=xgtid1a8ouw

https://www.youtube.com/watch?v=SUI02OwhcKo

( locsemege v | 2025. 11. 10., h – 22:23 )

Csodálkozom az ilyen topikokon. Közfelkiáltással jönnek az ötletek, legyen kondenzátor, uborkásüveg méretű már biztosan jó lesz, és hasonlók. Értsük meg előbb a fizikai problémát, és akkor választ kapunk a feltett kérdésre is!

Van egy álló DC motor, ami álló helyzetben rövidzár. Jó, van valami ellenállása a drótnak, de hagyjuk. Nincs indukált feszültség. Tudjuk, hogy az üzemi árama 6 A, valamint azt is tudjuk, hogy a nyomatéka az áramával arányos. A kapocsfeszültsége pedig a fordulatszámával.

Tehát, ha azt szeretnénk, hogy ne szabaduljon el a pokol induláskor, akkor nem egységugrás szerint kapcsoljuk rá feszültséggenerátorosan a tápfeszültséget, hanem egy praktikusan kapcsolóüzemű áramgenerátorral hajtjuk, konstans 6 A-t folyatunk át a motoron. Az a maximális nyomatékkal gyorsul, s amikor eléri a kapocsfeszültség a 24 V-os nominális értéket, feszültséggenerátorosan hajtjuk tovább, azaz nem engedjük a feszültséget tovább növekedni, viszont hagyjuk az áramot csökkenni. Ezzel a módszerrel mindig a maximális terhelhetőségen belül maradunk, a villamosgép el fog indulni, mégpedig a lehető legrövidebb idő alatt.

Másik lehetőség, hogy végig feszültséggenerátoros hajtást alkalmazunk, de nulláról 24 V-ig adott meredekséggel emeljük a feszültséget, majd megtartjuk a 24 V-ot. A meredekség akkora legyen, hogy a forgó tömeg gyorsításához, és az adott fordulatszámon a hasznos terheléshez tartozó nyomaték kisebb legyen a névlegesnél, így az áram 6 A-en belül maradjon. Mivel nincsenek óriási tömegek, ezt érzésre is lehet csinálni, mondjuk pörögjön fel névleges fordulatszámra  egy másodperc alatt lineárisan.
 

A DC motor lényegében olyan, mint egy kondenzátor. Nagy kondenzátorral, egységugrás feszültséggel indítva őrült nagy lesz az áram - a kezdeti meredekséget némileg limitálja a tekercs induktivitása, de ez sovány vigasz -, mondhatám, kapacitív hurok alakul ki. Elméleti megközelítésben ez egy túlhatározott probléma, aminek nincs megoldása, a gyakorlatban valami reccsenni fog. Egyrészt telítésbe visszük a vasat a hatalmas gerjesztéssel, másrészt kommutátor és szénkefe legyen a talpán, amelyik örül ennek, meg sok sikert a rövidzár méretezéséhez. :)
 

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Másik lehetőség, hogy végig feszültséggenerátoros hajtást alkalmazunk, de nulláról 24 V-ig adott meredekséggel emeljük a feszültséget, majd megtartjuk a 24 V-ot. A meredekség akkora legyen, hogy a forgó tömeg gyorsításához, és az adott fordulatszámon a hasznos terheléshez tartozó nyomaték kisebb legyen a névlegesnél, így az áram 6 A-en belül maradjon. Mivel nincsenek óriási tömegek, ezt érzésre is lehet csinálni, mondjuk pörögjön fel névleges fordulatszámra  egy másodperc alatt lineárisan.

 

Gyakorlat: PWM vezérlésű lágyindítás/fordulatszámszabályzás

Ha jól értelmezem, akkor a LED meghajtó tápegység ebben az esetben jobb is?

Amúgy egy lépéssel tovább jutottam. Ha a 19.6V-os laptoptáp végére egy akku-cellát kötök sorban, akkor gyönyörűen elindul a gép, és megy ... egy darabig, majd leállt itt is. Mivel a vezérlőelektronikába minden celláról megy egy drót, ezeket én azonos ellenállásokkal helyettesítettem. Azt tippelem, hogy a cellák feszültsége alapján mondja meg az elektronika, hogy mehet-e egyáltalán a motor. Kezdek gyanakodni, hogy az ellenállás sor értéke is lényeges lehet. Először 91k ellenállásokból volt, most 10k ellenállásokból van, mivel az utolsó sorba van kötve egy hőérzékelő ellenállással, ami hidegen 9k körüli ellenállású.

Abból is van feszültség meg áramgenerátoros. Az biztos, hogy komoly tartós megoldáshoz nem elég az otthoni himihumi, de mondjuk egy ilyen kukaérett akksis kézi porszívóhoz, amire ráírják hogy 200W, ha mázlink van, akkor annyi sincs, akkor valami olcsó mókolással még ki lehet belőle hozni valamit egy kis időre, de sokat nem kell rá feccölni.

Nem. Neked olyan tápra van szükséged, ami képes 0 V kapocsfeszültség mellet is folyamatosan leadni 6 A áramot, továbbá 24 V az üresjárási feszültsége. Ez egy karakterisztika. Egyébként labortápok is képesek ilyenre. Erre a viselkedésre tervezni kell a tápegységet, nem pedig venni valamit, amire rá van írva, hogy 24 V, 8 A, mert az nem lesz jó.

A terhelésed nem egy ellenállás, hanem van rajta egy tehetetlen tömeg, annak van egy tehetetlenségi nyomatéka, az indításkor álló helyzetben az indukált feszültség nulla, s ahogy nő a fordulatszáma, nő a kapocsfeszültsége, miközben a nyomatéka arányos az áramával.

Az egy teljesen téves megközelítés, hogy bekapcsoljuk a DC motort, és forog, mert akkor ott néhány dolg elhanyagolásával és idealizált esetben végtelen nagy áramnak kell lennie nulla ideig, végtelen nagy nyomatéknak szintén nulla ideig, végtelen nagy szöggyorsulásnak nulla ideig - Dirac-delta függvények -, és egységugrás feszültség és egységugrás fordulatszám. Mindez a valóságban lehetetlen, és te ezt akarod. Ne akard, hanem értsd meg, hogy az a fizikai probléma, hogy véges nyomatékkal véges idő alatt lehet gyorsítani a forgórészt a névleges fordulatszámra véges árammal, s ehhez nulláról folyamatosan növekvő kapocsfeszültsége lesz a névleges értékig.

Azért nem működik, amit csinálsz, mert úgy képzeled, hogy 0 V a kapocsfeszültsége, nem forog, 24 V a kapocsfeszültsége, forog névleges fordulaton, s egyik állapotból a másikba egy kapcsolóval nulla idő alatt akarod átvinni, miközben ez egy folyamat, aminek van egy dinamikája.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Erre tervezett tápegység és társai... Nem tudom, hogy miért kell ennek a problémának a megoldását ennyire túlbonyolítani...

Egy (teljesítmény)előtétellenállás kell az indítás idejére a motorral sorba, majd felpörgés után kiiktatva és a nagy indítóáram problémája kezelve. 

Ja, ha a múlt századi megoldások is jók, akkor valóban lehet azt csinálni, ahogyan a régi villamosokban vagy az NDK gyártmányú HÉV-ekben csinálták. Először egy nagy ellenállással korlátozták az áramot, majd ahogy indult meg a jármű, jelent meg, majd nőtt az indukált feszültség, csökkent az áram, úgy kisebb előtét ellenállást kapcsoltak sorba a motorral, további sebesség növekedés után még kisebbet, és így tovább. Aztán a teljes tápot a motorra adhatták, de ott kereszt kompaundálású soros gerjesztésű motorokat használnak, aminek az a szépsége, hogy a nyomaték igény csökkenése csökkenti az áramot, a gerjesztést is, de ezzel nagyobb fordulatszám indukálja ugyanazt a feszültséget. A villamosgép karakterisztikája nem lesz olyan merev fordulatszámban, mint a külső gerjesztésű, vagy permanens mágnesű gépé, sokkal lágyabb a karakterisztika, vontatáshoz ezért is alkalmas.

Én az efféle relés megoldásokat nem egyszerűnek, hanem elavultnak szoktam nevezni. Volt olyan idő, amikor ennek létjogosultsága volt. Ma már nincs.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nézd, itt a feladat az, hogy a porszívómotort egy korlátozott terhelhetőségű tápegységről elindítsuk. Tévedés ne essék, itt nem egy sorozatgyártásba kerülő termékről beszélünk, hanem egy eszközmentő projektről. Persze egy "tervezett" tápegység is megoldás, ahogy egy néhány alkatrészből álló FET-es lágyindító kapcsolás is, vagy egy elektronikus vezérlő is.

(Mellesleg toroid transzformátorok lágyindításánál ma is gyakorta alkalmazott megoldás az ellenálláson keresztüli indítás, majd az ellenállás kiiktatása.)

Pedig ott is elegendő lenne arra figyelni, hogy a feszültség csúcsértéke közelében kapcsolják a tápra a transzformátort, s akkor közel tranziensmentes lesz a bekapcsolás, hiszen ahhoz a pillanathoz tartozik az áram nullátmenet.

Ettől függetlenül igen, lehet teljesítmény ellenállással és power MOSFET-tel indítani a motort, de a MOSFET bekapcsolásának meredekségét akkor is limitálni kell.

Vannak azok a rossz megoldások, amikor egy liftet úgy állítanak meg, hogy a szinthez közelítve ugrásszerűen lelassítanak, majd ugrásszerűen megállítanak. Csak átvittük a döglött lovat a szomszéd utcába. Nem egyszer fog nagyot rántani, hanem kétszer kisebbet, de rángatni fog.

Ez is ilyen. Ha az alacsonyabb fordulatszámon járó motorra kapcsolod hirtelen a tápot, akkor is nagy lesz az áram és a gyorsulás, és a táp védelme ugyanúgy megszólalhat. Ha korlátozod a MOSFET di/dt-jét, akkor jó lehet a megoldás. Rövid ideig ugyan, de vaskosan disszipálni fog. Ha elég nagy teljesítményt disszipálhat a FET induláskor, nem is kell ellenállás.

Így viszont visszajutottunk az eredeti megoldáshoz, csak kapcsolóüzemű tápegység helyett analóg, disszipatív, soros áteresztőtranzisztoros megoldást használunk.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Azt tippelem, hogy a cellák feszültsége alapján mondja meg az elektronika, hogy mehet-e egyáltalán a motor

Az a BMS, ami egyesével monitorozza a cellákat, és letiltja a kimenetet, ha valami nem oké.

Ha csak külső tápot akarsz használni, azt teljesen ki kell iktatni.

Ki kell szedni minden elektronikát, a motort egy ilyenre kötöd:

https://www.aliexpress.com/item/1005001409846184.html

És megtáplálod egy 24V-os normál táppal.

Hogy tudnak Agilex-5 FPGA-val 225$-ért komplett dev boardot gyártani? Az FPGA-t nem kapod meg ennyiért.

Porszívóhoz valószínűleg nem is kell a potméter, szerintem elég egy fix ellenállással vagy rövidzárral helyettesíteni. Nem tudom, hogy mivel csinálja a PWM vezérlést, de gondolom a potméter nem befolyásolja a felfutási időt.

Rossz akksis kézi fúrógépet nem is próbálkoztam kapcsolóüzemű táppal, kapásból ment rá valami másfeles két méteres kábellel a 12V-s 4 Ah-s ólomakksi kistégla. Így használtam is egy évig, aztán megsült benne a fordulatszám szabályozás, de addig legalább "jó" volt :D 

Ilyen lidl gazdaságos akksitöltővel töltögettem addig.

( hory v | 2025. 11. 11., k – 11:32 )

Venni kell rendes 18650-es cellakat. Persze van ara, de meg igy is sokkal olcsobb, mint egy gyari akku.

Amire figyelj, hogy a 18650-es cellakból kb. fél tucatnyi különböző kémiájú van, és mivel a gyártó ezek közül egyet választott, simán lehet, hogy csak ahhoz megfelelő/passzoló BMS-t rakott bele. Ergo nézd meg pontosan, milyen kémiájú cella volt benne, és olyat vegyél, mert nem mindegy! Nekem pl. ISR volt a Xiaomi-ban, de van IMR, ICR, IFR, meg még tucatnyi másik, keress ra batran.

Itt talaltam egy jo osszefoglalot: https://www.evlithium.com/Blog/imr-icr-inr-ifr-18650-battery-differences.html

De van még több is, mint csak ezek.

A nem jó kémiájú cella lehet az oka annak, hogy "gyenge", "leáll" meg hasonlók.

 

PS: meg egy fontos tipp: ne kinabol rendelj akkut, mert nem fog megjonni (szabalyok szerint tilos, lekapcsoljak atvilagitaskor), ezzel ne is szenvedj. Szerencsere ma mar emberi aron lehet kapni magyar webshop-bol is, javaslom az arukereso.hu -t.

( plt | 2025. 11. 14., p – 17:52 )

Köszönöm a hozzászólásokat és tanácsokat. Úgy tűnik, jobban jártam volna, ha még az első akkucsere előtt indítom ezt a szálat.

De most már ebben a helyzetben vagyok. Mivel sokadszorra kerülök olyan helyzetbe, hogy jó lenne valamilyen bizonyos táp, végülis vettem egy labortápot. Megpróbáltam arról működtetni. Az eredmény: ECO módban folyamatosan és stabilan megy. 24V-on 4.1A-t fogyaszt. Induláskor a fogyasztása felugrik 5.9A-re, majd azonnal vissza is esik, és végül stabilan 4.1 körül megáll.

Turbó módban 8A körül indul, és 6A-es stabil fogyasztásra áll be, de sajna ebben az üzemmódban nem stabil, másodpercek múlva le is áll.

Szerintem itt már csak az ellenálláshálóm módosításával fogok tudni játszadozni. Kihagyni nem tudom ezeket, mivel az egész vezérlőpanel egy NYÁK-on van, amibe nem tudok és nem merek belenyúlni. De már az ECO módnak is nagyon örülök!

( bubor | 2025. 11. 16., v – 20:01 )

Nem értem, hogy miert nem rakod helyre az akkuját. Facebook tele van olcso új és nagyon olcso bontott cellákkal. Legutobb 40 cellás packot vettem 5000 forintért. Szerintem pont hegesztőt is könnyen lehet találni arra a pár hegesztéshez. Meglepne, ha 2-5ezer forintból nem lehetne megcsinálni az akkuját. 

( plt | 2025. 11. 23., v – 12:59 )

Jelenleg a helyzet: megvan a végleges 24V-os tápegység amiről menni fog. ECO módban továbbra is stabil. Teljes terhelés mellett leáll.

A cellákat figyelő vezetékekre kötött ellenállások értékét próbálgattam módosítani. kb 5k alatt és 30k felett el sem indul a porszívó. Ezen belül stabilan megy az ECO mód. Próbáltam konkrét ellenállások helyett potmétereket bekötni, amiket tekergetve beállítottam más-más értékre, de nem sikerült olyat találni, ahol a teljes terhelés alatt is menne. ECO módban érdekes módon az sem számít, hogy egyforma legyen minden ellenállás értéke.

ECO módban a töltöttség szintjét jelző 3 led mind világít a működés alatt, de amint teljes terhelésre váltok, a 3 csíkból már csak 1 csík marad, majd másodperceken belül leáll.
A tápegység 24V 400W. A motor áramigénye teljes terhelés alatt 6A.
Nem tudom, mivel lehetne jól szimulálni a cellák ottlétét, hogy teljes terheléssel is mehessen. Lehet, hogy nem elég hozzá egy-egy ellenállás? Vagy ha elég, csak nagyon szűk értéktartomány megfelelő? Hogyan tudnám megtalálni/kiszámolni a megfelelő értéket?

Ha bárkinek van jó ötlete, azt megköszönöm, ha nincs, marad ECO módú porszívónak. :(

Röviden, én tápot nézném meg, hogy biztosan nem esik be.

Amennyiben a visszajelző is alacsony feszt jelez, akkor szerintem valóban beesik azon az áramon a feszültség. Kábelen, csatlakozáson esik feszültség, ami már kevés lesz neki. Motornál, vagy azon a ponton, amit a BMS mér, ott érdemes mérni feszültséget. Legjobb scopeval mérni, mert ha pillanatra beesik a tápod akkor már leállhat, normál műszerrel észre se veszed.

Ellenállás hálód értéke szerintem csak azzal fűgg össze, hogy BMS is feszültség osztóval dolgozik, a te és BMS osztó eredőjét méri ADC belső ellenálásával. Szerintem a motor felvett teljesítménye ezt nem befolyásolja, mert az áram nem folyik át rajta.

Szoval én - ha van - labortápra remote sense lábát is használnám, esetleg tennék egy böszme kondit a végére, ha nem lináris a labortáp.

Remélem nem viszlek el most rossz irányba.

Néha azt érzem, írok valamit, de nem sikerült megértened. Ha ugrásszerűen gyorsítanád a motort, nagyon nagy áram kell neki. Akkor is, ha már forog egy alacsonyabb fordulatszámon. Ez a 400 W-os tápegység áramkorlátjába is beleütközhet. Akkor is, ha 150 W a statikus teljesítményfelvétel.

Érted, miről beszélek, vagy továbbra is az van, hogy írok valamit, majd panaszkodsz, hogy nem működik, pedig ez egy 400 W-os táp, ami jóval több, mint a 150 W-os porszívó?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Értem én, csak reméltem, hogy a majdnem háromszoros teljesítmény elég lesz. És lehet, hogy a 4A és a 6A közötti váltást nem tartottam olyan ugrásszerűnek, mint 0-ról 4A-re. És ez utóbbi gond nélkül megy. Tehát azt könnyű megmondani, hogy miért nem megy, ha az embernek van elég fogalom a tarsolyában, de engem az érdekelne, hogy mitől fog menni. Jelenleg úgy tűnik, egy valóban jó táptól. Egyelőre nem tudom, mi a különbség a labortáp és az új táp között. Az előző maximum 10A-t tud, az utóbbi elvileg 16-ot, mégis az előzőről megy csak tartósan.

csak reméltem

A remény egy fizikai fogalom? Ha erősebben remélsz valamit, akkor ott nem lesznek érvényesek a fizikai törvényszerűségek?

Az a baj még mindig, hogy valamiért azt gondolod, hogy 4 A-ről 6 A-re ugrik az áram. Pedig elmondtam, hogy a dolog ennél rosszabb: 4 A-ről iszonyú nagyra ugrik az áram, majd onnan 6A-re visszacsökken. Ezen egyféleképpen segíthetsz. Véges gyorsulást alkalmazol, a feszültséget nem ugrásszerűen emeled, hanem folyamatos időföggvény szerint.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Az a baj, hogy nem fogalmaztam elég pontosan.

Tehát: A 0A-ról 4A-re való váltás elején megugró hatalmas áramigény szerintem nagyobb, mint a már mozgó, 4A-t fogyasztó motor átváltása 6A-es módba. A remény pedig innen fakadt, hogyha a kezdeti nagy áramlökést egy 10A-es táp kiszolgálja, akkor a későbbi lökést a 16A-es táp is ki fogja szolgálni.

De jelenleg a nehézség az, hogy az új táp, ami elvileg 16A-es, az még 10A-t sem tudja leadni szerintem. Gondolkozom, hogyan tudnám itthon lemérni a porszívótól függetlenül, hogy hány A-t tud tényleg, de sajna ilyen kályha teljesítményű ellenállásom nincs.

Már arra gondolsz, hogy az egyik végtelen kicsit kisebb, mint a másik végtelen? :)

Mi olyan nehéz annak megértésében, hogy ha nulla idő alatt, ugrásszerűen változtatnád meg a fordulatszámot, ahhoz végtelen nagy nyomaték kellene, amihez meg végtelen nagy áram? Értem, hogy a tekercsnek van induktivitása, a drótnak meg ellenállása, de akkor visszakérdezek: ezek értékét pontosan ismered, és kiszámoltad pontosan, hogy mekkora lesz az áram maximális értéke?

Vagy nem érted a fizikáját, vagy görbíteni akarod a teret, és alkudozol Istennel, hogy na jó, hogy úgy van, de azért ne legyen már annyira úgy. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Na, ilyenkor vesztem el a fonalat.

1 - A végtelen az elméleti végtelen, a gyakorlatban sosem végtelen.

2 - Ha a 0-4A átmenet esetén is végtelen, akkor az a fránya 10A-es táp hogyan képes mégis elindítani. 

Ezek után úgy érzem, mintha az elméletet a valóság fölé emelnénk, és ez nekem tényleg meghaladja a felfogásomat.

Erre írtam az alábbit:

Értem, hogy a tekercsnek van induktivitása, a drótnak meg ellenállása, de akkor visszakérdezek: ezek értékét pontosan ismered, és kiszámoltad pontosan, hogy mekkora lesz az áram maximális értéke?

Innentől a kérdés kvantitatív, nem pedig kvalitatív, azaz nem úszható meg a pontos mérés, számolás, modellezés, nem lehet elhanyagolni semmit sem, s legkevésbé sem lehet spekulatív módon eredményre jutni.

Ponthegesztés esetén lényegében kapacitív hurkot alkalmaznak, ott sem lesz végtelen az áram, „csak” akkora, hogy megolvad a fém, s az olvadt elegy összefolyik, összeheged, majd kihűlve megszilárdul, kikristályosodik. Bár ott ezt tudatosan csinálják.

A gond az, hogy jelen helyzetben nem tudod azt, hogy melyek azok a nem elhanyagolható paraméterek - vezeték ellenállása, tekercs és vezetékek induktivitása, áram meredekség, a vezetéken belül kialakult mágneses tér hatására a skin-hatás, forgó tömeg tehetetlenségi nyomatéka, vasmag nonlinearitása, telítési indukció -, amelyek befolyásolják, s végső soron kialakítják az áram pontos időfüggvényét a rendszerben. Ugyanakkor az egy rosszul tervezett rendszer, amelyikben már ezen szórt paraméterek alakulásától függ az, hogy egyáltalán működni fog-e, s hogyan. Nem volna jobb olyan szerkezetet építeni, amelyik kellően robusztus, a szórt paraméterek elhanyagolása esetén és elméleti megközelítés alapján is minden körülmények között hibátlanul fog működni?

Legalább egy power MOSFET-tel limitáld az áramot úgy, hogy a MOSFET-et nem gyorsan kapcsolod be, hanem viszonylag lassan csökkented a csatorna ellenállását. Igen, ezidő alatt disszipálni fog. Ez a gate és drain közé tett kondenzátorral, a gate elé kötött soros ellenállással, valamint az ellenállás nem gate-re kötött lábának egységugrás vezérlésével a source-hoz képest érhető el. Persze a megfeleő karakterisztikájú kapcsolóüzemű táp lenne a tökéletes megoldás.
 

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

sajnos kapcs üzemü táp sem arró hírés, hogy gyorsan tudja követni a teljesitmény igény változást.

Labortápod lináris, vagy kapcs üzemű? Ha kapcs üzemű, akkor mekkora freqivel megy. Labor tápot máshogy tervezik. Nyilván egy led vezérlőnél senkit nem érdekelnek hibák, max villan egyet a ledszalagod ( különben rendszeresen lehet látni szemmel is ezeket a villanásokat), míg proszívód nagyon kis ideig tartó hibára is betílt.

Meg lehet próbálni a BMS mérő részét szeparálni, bufferelni stb. Lehet, hogy csak egy lábat húz le MCUn, abból tudja ,hogy szár valami, esetleg kikötni a kapcsolo fet-eket. Nekem ez az egész csak találgatásnak tűnik, szerintem vidd el valakihez, aki ért hozzá, el fogja mondani, hogy mit csinálj vele. Én továbbra is azt mondom, hogy legegyszerűbb rendberakni az akku részét, azzal mennie kell. Drága jó táppal is csak egy nehezebben használható kábeles cuccod lesz.

Szeritem írd be, hogy merre mozogsz, hátha valaki bevállalja, hogy személyesen segít.

Egyébként elképzelhető, hogy gyárilag van benne valami lágyindítás. Én is hozzájutottam egy morzsaporszívóhoz, csak azért, hogy mikrokapcsolóval lehessen ki-bekapcsolni, mikrovezérlő vezérli a motort valami FET-en keresztül. Lehet megnézem majd szkóppal, hogy indításnál nem valami növekvő kitöltésű PWM jelet ad-e a FET-nek.

Természetesen nem kizárt, sőt, azt is el tudom képzelni, hogy van a gate előtt ellenállás, a gate és drain között pedig kondenzátor. Ha rövid ideig disszipál, a hőkapacitásba tudja temetni a hőt a MOSFET. Szóval lehet ezt jól is csinálni - nyilván az a szebb, amit te írtál -, meg lehet rosszul is. Ez utóbbi alatt azt értem, hogy feszültséggenerátorosan ráadják a villanyt, aztán limitálja majd a drótok ellenállása és induktivitása, akku esetén meg kit érdekel egy irdatlan nagy áramlökés az elején. Már nem helyes, de gondolhatja így is a gyártó. Statikus rövidzár ellen meg mondjuk betesz a motorral sorba egy PTC-t vagy egy lassú olvadóbiztosítót.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A BMS próbálja védeni a cellákat.

Egy jófajta LFP cella 10C -t is le tud adni. Tehát pl. egy 120Wh -s akku 1200W-os csúcs leadására képes. Ha a tápod 400W-os, akkor a motor "beugrását" nem fogja tudni követni, a BMS meg a leeső feszültségre valszeg lekapcsol.

Igazából a komplett BMS-t ki kellene iktatni, mert az akkut "utánozni" elektronikával nehéz és drága lesz.

Ez az, a BMS nem a táphoz való. Nem ismerem ezt a porszívót, de ha csak egy kétállású kapcsoló (ECO meg a full mód) van rajta, akkor az egész meglévő elektronikát ki lehet belőle dobni, és egy egyszerű fordulatszámszabályzó elektronikára kötni a motort. Ha valami mikrokontrolleres dolog kapcsolgatja, akkor persze már bonyolultabb a helyzet.

Szerintem nem jó irány, ha valamilyen (pl. kényelmi, hordozhatósági) szempontok alapján veszel egy akkumulátoros készüléket, majd az akkuk tönkremenetele (ami elkerülhetetlen, csak idő kérdése) után nem akkukat cserélsz (vagy veszel új akkus készüléket), hanem átalakítod a készüléket vezetékesre. Nem állítom, hogy tanulásnak nem jó, amit csinálsz, de más haszna nem nagyon van, pénzt így is költesz rá, és nem felel meg az átalakított cucc a korábbi szempontoknak.

Tudható, hogy melyik mi? Sokminden lehet ez. Lehet egy gerjesztő tekercs, illetve a szénkefék, tehát az armatúra tekercselése. Lehet permanens mágnesű, s csak az armatúra, meg mondjuk egy hőmérő NTC két lába biztonság miatt, védelemként. Nem hiszem, hogy ilyen kis teljesítményre soros vagy külső gerjesztésű villamosgépet használnának. Lehetne léptetőmotor, de azt nagyobb fordulatszámra nem szokták, mert nincs az a feszültség, amivel meg kellene hajtani. Lehetne szinkrongép, de ide az sem életszerű. Lehetne kétfázisú aszinkron villamosgép, de megint csak erős kétségek merülnek fel bennem, hogy az lenne.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez esetben vagy visszatérsz akkuhoz, vagy leírod "nem javítható" -ként.

Nekem is van egy xiaomi, és így van, szépen össze van integrálva a BMS-el a komplett vezérlés.

Amit még megtehetsz, ha sok időd van, hogy megpróbálod a motorvezérlést magad megépíteni. Nem rocket science alapvetően: ha sima szénkefés, akkor ahogy írták, csak rá kell kötni a feszt és megy is, ha BLDC, akkor kell hozzá egy kontroller (ali-n ESC a neve), azokkal célt fogsz érni.

De ahogy mondtam, ezen a ponton teljesen legit a leírás. Kb. biztos ugyanis, hogy ha összeszámolod a rászánt időt és pénzt, amit kapsz belőle (+ 50%, hogy szétmegy 1-2 éven belül), durván negatívra fogsz kijönni. Persze YMMV, nekem ez volt a tapasztalatom.

( JoHn123 v | 2025. 11. 24., h – 16:37 )

3 Aldis "robot" porszivóm van. Volt. Mintha időzítve lennének, egyszerre pusztult le mind + kb azonos időben vett ismerősöké is. Követem, hátha lesz megoldás.