"A Microsoft által kirúgott fejlesztőit az általuk készített mesterséges intelligencia helyettesíti"

HUP cikkturkáló

[...]

A MobileGamer.biz több névtelen forrást idézve számolt be arról, hogy a King munkatársai, akik narratív, UX, szinttervezési és felhasználói kutatás területén dolgoztak, éveken át segítették a mesterséges intelligencia modellek kifejlesztését, amelyek gyorsíthatják a munkájukat. Most azonban úgy tűnik, hogy sokuknak el kell hagynia a céget és a cég szövegírói is hasonló sorsra jutnak.

"Az AI eszközök embereket helyettesítenek, ami teljesen felháborító, de ez már mind a hatékonyságról és a profitokról szól, miközben a cég egyébként jól teljesít"

- nyilatkozta az egyik dolgozó

[...]

(via)

  • 853 megtekintés

( ggallo | 2025. 07. 18., p – 07:47 )

Az AI egész biztos vesz el munkát olyan dolgozóktól, akik aránylag egyszerű, repetitív szellemi munkát végeznek. De az Ő munkájuk akkor is elveszne, ha nem lenne AI, mert akkor a komolyabb melókat végzőekre terhelnék ezt is rá, mikor le kell építeni a gazdasági környezet miatt (ez jóval az AI előtt is így működött már).

Viszont most épp lefelé megy a gazdaság, ilyenkor több az elbocsátás, és most az AI jó "alany" arra, hogy ráfogják, emiatt van. Holott csak a szokásos: a részvényesek eredmény növekedést várnak, és ha nem lehet a piacot bővíteni, akkor költséget kell vágni. Az sem kizárt, hogy az elbocsátott emberek önigazolást keresnek így, hogy nem a képességeik, hasznosságuk miatt kerültek utcára, hanem az AI miatt (ergo ők mindent jól csináltak).

Én mindenkit sajnálok, aki elveszíti a munkáját, de szerintem nem az AI miatt történik ez, hanem a tőzsdei elvárások miatt. Az "igazi" kapitalizmusban egy buznyákot nem költenek el szociális alapon (pl. nem annyira kell ez a munkaerő, de egyelőre még pluszos az eredménye, így megtartjuk, hogy legyen munkája, mert bőven kitelik - na ilyen nincs a multiknál...).

"Önámitásnak gondolom tagadni hogy az AI-nak nem lesz komoly kihatása a munkaerőpiacra"

Hát, mert már van. És a tapasztalataim (munkatárs- és álláskereső oldal is) szerint pont nem jó.

"vagy hogy csak az alacsonyabb hozzáadott értékű pozíciókat fogja érinteni - közvetetten vagy közvetlenül."

Vaaaagy egy csomó, eddig hűdeskillesnek gondolt dologról derül ki, hogy egy mezítlábas statisztikai modell is jobb, mint az ember (ahogy ugye a gépek is jobbak, ha le kell gyártani félmillió gyufaszálat).

Tudom off és elnézést is kérek érte kedves Tassadar, de olyan 15 éve sokat jártam az akkori kereskedő (üzletkötő) főnökömmel a kedves vevőket, főleg beszerzőket, hülyíteni. 

Neki volt a "varázs" dumája a "hozzáadott érték". Garantálom se ő, se a hallgatóság nem tudta, mit is jelent. De nagyban bólogatott mindenki. Akkor ez egy divatos bullshit volt.

Azóta allergiás vagyok erre a szókapcsolatra. S mindig gondolatban utánateszem, hogy steuer (meg nyilván van előtte egy mehrwert is, persze úgy németesen egybeírva). Így legalább van értelme*.

Sajnálatos módon a bullshitek, akárcsak a divat "újdonságai" pár évtizedenként ismét feltűnnek. S úgy veszem észre megint sláger lett.

* Meg a wert utal is rá, hogy hol is kellene azt a bizonyos értéket keresni.

A multinacionális cégekre is jellemző, hogy idővel túlbürokratizálódnak és túlnövik magukat. Ez nemcsak a közszférára igaz: a nagyvállalatok is hajlamosak arra, hogy a szervezeti struktúrájuk túlburjánzik, egyre több középvezető és „koordinátor” jelenik meg, miközben a tényleges értékteremtő munka aránya csökken.

Erre több elméleti magyarázat is létezik, például Parkinson törvénye, amely szerint „a munka kitölti a rendelkezésre álló időt” – vagyis a bürokrácia önmagát gerjesztve növekszik, függetlenül attól, hogy van-e tényleges igény rá. Ugyanez a logika érvényesül akkor is, amikor újabb és újabb pozíciókat hoznak létre ahelyett, hogy racionalizálnák a működést.

További példa a Peter-elv, amely szerint a hierarchikus rendszerekben az emberek addig haladnak előre a ranglétrán, amíg el nem érik a saját inkompetenciaszintjüket – vagyis egy idő után a vezetői szinteken is csökken a tényleges hatékonyság.

A nagy méret ráadásul önmagában is kihívást jelent: a koordinációs költségek exponenciálisan nőnek, és a döntéshozatal lelassul. Ezért is láthatunk egyre több esetben olyan vállalati átszervezést vagy „leépítést”, amely valójában a saját túlburjánzott struktúra korrekcióját próbálja elérni.

"A multinacionális cégekre is jellemző, hogy idővel túlbürokratizálódnak és túlnövik magukat."

Annyiban vitatkoznék, hogy ez nagyon hangsúlyosan a különféle külső előírásoknak és audit követelményeknek köszönhető. Már többedik cégen látom belülről, ahogy a régi "startup mentalitású" emberek ütköznek az újonnan muszájból bejövő "for compliance reasons" szabályokkal. Az a baj, hogy ha nagypályán akarsz játszani, pénzintézeti, egészségügyi meg kormányzati ügyfelekkel, akiknek pénzük is van, akkor muszáj, hogy mindennek IS megfelelj. Az meg sajnos csak agyonbürokratizálással (szellentéshez 3-szintű approval kell) megy.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

A bányaiparban dolgozom, 2000 körül kezdtem, és azóta testközelből látom, hogyan változott meg a működés. Akkoriban még helyi ERP rendszerekkel dolgoztunk, a döntések gyorsan születtek, viszonylag kicsi szervezettel, rugalmas menedzsmenttel. Aztán jöttek az egyre fejlettebb digitális rendszerek, és ezzel párhuzamosan nem hogy karcsúsodtunk volna, hanem drasztikusan megnőtt a szervezet mérete – különösen az adminisztratív és irodai oldalon.

A termelési folyamatok eközben alig változtak, már akkor is viszonylag jól automatizált rendszereink voltak. Viszont minden új IT-fejlesztés vagy „hatékonyságnövelő” projekt új pozíciókat hozott létre – és ezek a pozíciók rendre meg is maradtak. Szerintem rengeteg az önfenntartó, valójában felesleges „kamu” pozíció, ahol az emberek lényegében saját maguknak generálják a munkát, amit aztán felfelé értékesítenek prezentációkban, riportokban. Ugyanez zajlik a felsőbb szinteken is.

Közben az irodai állomány folyamatosan nőtt, a fizikai dolgozók száma viszont csökkent, pedig elvileg minden fejlesztés célja az lett volna, hogy hatékonyabbá váljunk. A valóság viszont inkább az, hogy a rendszer egyre nehézkesebb, drágább és kevésbé rugalmas. Nem gondolom, hogy ez egyedi jelenség – sok más iparágban is látni hasonló folyamatokat.

minden fejlesztés célja az lett volna, hogy hatékonyabbá váljunk

A kulcs a "hatékony" kifejezés definíciója.

Egy a cég core tevékenységétől tökéletesen független irodista dolgozó számára attól "hatékony" valami, hogy neki több ráhatása, befolyása, hatalma van; olyan "láb" / "terület" nő amihez neki valami köze esetleg hozzáértése van. Ennek egyik eleme, hogy a szervezeti struktúrában minél több "alattvalója" legyen esetleg a cég költségvetésének minél nagyobb része az ő területére (és lehetőleg döntési szintjére) essen.

--

Ez a fenti mentalitás teljesen ellentétes azokkal akik a cég alap tevékenységével vagy azt elsődleges szempontként szem előtt tartva dolgoznak (esetleg valami érdemi fogalmuk is van róla :) ).