[POL] Tudomány vs politika

Nem alakult volna ki ez a szituacio, ha az erintett felek (OB, ELTE, opponensek, ...) az ujsagirok egyszeru kerdeseire kielegitoen valaszolnanak.

Ha az újságró az őt preferáló olvasói kör szórakoztatása érdekében provokál, akkor nem lehet neki "kielégítő" választ adni. Akkor csak a nyuszi sapkája lehet az eset, mert a téma nem az illető doktori fokozata, hanem a hatalom, az újságíró és az őt preferáló olvasói kör viszonya. Van egy bizonyítási kényszer arra, hogy ami úm. "kézenfekvő" (ti. hogy az illető nem érdemli meeg a doktori fokozatát) kellő módon alá legyen támasztva, erre szükséges hűvös halomba gyártani a propagandát. A valóság itt másodlagos, ha valakinek van mersze, feltenni a kérdést, hogy mégis miről is van szó, milyen minősítés készül és miről és az ELTE oktatóinak mi is lenne a dolga egy ilyen helyzetben, az szükségképpen nerbérenc, putyinista és nyilvánvalóan seggnyaló.

Ebből nem lesz rendszerváltás, csak újabb kétharmad.

Nagyon szomorúan fogja játszani a megjavított magnó a nagy büdös semmit zenészek nélkül.

"A tézisfüzet metaadatai meg... normálisan azt mondanám, hogy ez egy olyan műfaj, ahol nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani."

Lépjünk két lépéssel hátrébb, és nézzük csak meg, hogy az az identitás, amelyhez tartozó metaadat a doksiban szerepel, az azonos-e azzal, akiről azt mondják, hogy ő készítette, csak másik dolgozó számítógépén. Aha. Másik dolgozó számítógépén, a másik dolgozó userével bejelentkezve. Ez ugye Kis Csinovnyik esetében első alkalommal is minimum fejmosást érő dolog (mindkét személynél, aki átadta, és aki az átadott user nevében ügyködött), többször előforduló esetben meg akár fegyelmiig is elmehet a dolog. Mert ugye nem egy otthoni játék/szórakoztató PC-ről van szó, hanem egy elvileg szigorúan szabályozott környezetben lévő gépről és felhasználókról...

Szóval ha valóban OB ült a gép előtt, akkor azért, ha nem ő, hanem a beosztottja dolgozott az anyagon, akkor azért kellene se&&berúgni, de nagyon.

Mivel hétfő délelőtt voltam külső opponensi minőségben tagja egy védés doktori bizottságának, vannak friss élményeim (amellett, hogy láttam, végigasszisztáltam jó pár ismerősöm disszertáció-írását és védését – igaz, bölcsészterületeken). A részletszabályok pedig nemcsak tudományterületénként változnak, hanem doktori iskolánként is. A minőségbiztosítási elem a dologban a doktori iskola akkreditációja. Ezen belül egy doktori iskola maga határozza meg – meglehetősen tág határok között – a követelményeket, legyen szó a doktoráláshoz megkövetelt publikációk számáról, a hivatkozási rendszerről, a témaváltás lehetőségeiről és így tovább. Saját hatáskörén belül egy doktori iskola tulajdonképpen szinte úgy szabályoz, ahogy akar (diszkrecionális jelleggel), és ebbe az akkreditációs bizottságon és a doktori iskola anyaegyetemén kívül senkinek nincs beleszólása. (...)

Többször előkerült az „önplágium” kérdése Orbán Balázs disszertációja kapcsán, illetve a társszerzős cikkek esetleges plágiumgyanúja. Ungár Anna posztjában rámutatott, hogy talán a jövőben érdemes lenne ilyesmiket egyértelműen lehivatkozni, de az előző évtizedek bevett gyakorlata a saját (és akár társszerzős) szövegek nem hivatkozása, így ezt Orbán Balázsnál sem lehet kifogásolni. 

Ehhez én csak annyit tennék hozzá, hogy a társadalom- és bölcsésztudósok körében teljesen bevett dolog, hogy amikor könyvet írnak, annak elkészülő fejezeteit leközlik tanulmányként, majd a kész könyvben nem tüntetik fel, hogy annak részei megjelentek tanulmányként is. Sem jogilag, sem eljárásrendi szempontból nem kívánok igazságot tenni, de annyit azért megjegyeznék, hogy a saját szellemi termék felhasználása etikai szempontból definíció szerint nem plágium, mert magamtól nem tudok lopni, a saját szellemi tulajdonom felhasználása etikailag nem lopás, az önplágium tehát önellentmondásos, abszurd fogalom."

Orbán Balázs doktorija: hova lett a tudománytisztelet, kedves progresszívek, nyomást gyakorlunk, nyomást gyakorlunk?

Rácz energiát nem kímélve járul hozzá a fideszes tábor összetartásához.