Jogosnak tartod, hogy az EU kötelezze a cégeket arra, hogy ugyanazok a szolgáltatások legyenek elérhetőek az EU-ban, mint az EU-n kívül?

Apple

Az Európai Unió szerint az Apple szándékosan hozza hátrányos helyzetbe az európai felhasználókat azzal, hogy késlelteti az iPhone Mirroring és az Apple Intelligence szolgáltatások bevezetését az EU-ban, miközben az USA-ban már elérhetővé teszi azokat. Az EU felvetette, hogy a cégeket kötelezhetik arra, hogy az új szolgáltatásokat ugyanazon a napon indítsák el Európában, mint az USA-ban, ha nincs megalapozott oka a késedelemnek. A kérdés, hogy jogos-e az EU részéről ilyen kötelezettséget előírni, ha egy cég nem kíván azonnal piacra lépni egy adott termékkel vagy szolgáltatással.

Az Európai Unió szerint az Apple szándékosan hozza hátrányos helyzetbe az európai felhasználókat azzal, hogy késlelteti az iPhone Mirroring és az Apple Intelligence szolgáltatások bevezetését az EU-ban, miközben az USA-ban már elérhetővé teszi azokat. Az EU felvetette, hogy a cégeket kötelezhetik arra, hogy az új szolgáltatásokat ugyanazon a napon indítsák el Európában, mint az USA-ban, ha nincs megalapozott oka a késedelemnek. A kérdés, hogy jogos-e az EU részéről ilyen kötelezettséget előírni, ha egy cég nem kíván azonnal piacra lépni egy adott termékkel vagy szolgáltatással.

Kapcsolódó cikk: Apple EU Delay: AI Screen Mirroring, SharePlay, and DMA - The Verge

A Meta szintén bejelentette, hogy egyelőre nem tervezi a Llama nyelvi modell elindítását az Európai Unióban. Az EU aggályosnak találja, hogy a Meta hátrányos helyzetbe hozza az európai felhasználókat azáltal, hogy késlelteti a modell bevezetését, miközben más piacokon, például az Egyesült Államokban már elérhető. Az EU vizsgálja annak lehetőségét, hogy a cégeket kötelezze arra, hogy az új termékeket és szolgáltatásokat egy időben vezessék be az európai és az amerikai piacokon, amennyiben nincs megalapozott oka a késleltetésnek.

Kapcsolódó cikk: Meta Just Delayed Its EU AI Roll-Out: Here’s Why It Matters - Forbes

( trey | 2024. 07. 24., sze – 13:41 )

Szerkesztve: 2024. 07. 24., sze – 13:42

Engem az érdekelne, hogy a tudatos Apple vásárló és az Apple-fanboy, illetve az EU-felszopó ezek után hogy dönt/szavaz? 🤔

trey @ gépház

A régiózás talán örögebb mint az apple. Elég szomorú, hogy a kiiktatásához a 21. században törvényre van szükség. Szerintem egyébként nagyon egyszerű. Ha egy cég kevesebb szolgáltatást ad valahol, akkor kötelező a szolgáltatás árát levonni az árból, és nem hivatkozhat arra, hogy az eredeti ár egy kedvezményes összeg volt, vagy nulla összeggel szerepelt benne ez a szolgáltatás.

Egyébként arra is léphetne az EU, hogy ugyanazt a terméket eltérő áron árulják az EU országaiban, vagy a világ más részein.

A régiózás az egyenes következménye annak, hogy az egyes piacok eltérnek egymástól, például vásárlóerő és szabályozási környezet szempontjából. Most csak a szabályozást figyelembe véve: ha egy kevésbé szabályozott piacra a regulációknak megfelelően piacra vinni valamit x, egy túlszabályozottra (EU) pedig 2x befektetés, jogos-e az elvárás, hogy mindkét piacon ugyanazt ugyanazon az áron nyújtsa a termék/szolgáltatás?

"Ha egy cég kevesebb szolgáltatást ad valahol, akkor kötelező a szolgáltatás árát levonni az árból, és nem hivatkozhat arra, hogy az eredeti ár egy kedvezményes összeg volt, vagy nulla összeggel szerepelt benne ez a szolgáltatás."

Teljesen más költségei vannak valamit az USA/UK/Europa üzemeltetni. Egyébként az alacsonyabb ár már teljesült is.

Apple One:

Egyesült Államok

 

• Egyéni csomag: 16.95 USD havonta

• Családi csomag: 22.95 USD havonta

• Prémium csomag: 32.95 USD havonta

 

Magyarország

 

• Egyéni csomag: 3,190 HUF havonta

• Családi csomag: 3,990 HUF havonta

• Prémium csomag: 5,590 HUF havonta

 

Az árfolyamok folyamatosan változhatnak, de egy durva átváltás alapján az amerikai árak forintban kifejezve a következők lehetnek:

 

• Egyéni csomag: kb. 6,000 - 6,300 HUF (16.95 USD)

• Családi csomag: kb. 8,200 - 8,600 HUF (22.95 USD)

• Prémium csomag: kb. 11,800 - 12,400 HUF (32.95 USD)

Nem, de lehetne.

+1

Az EU mehet a picsába.

Idióta szabályokat hoznak, aztán a hozzá nem értésük következményei miatt meg csak pislognak.

Aztán meg előírnák, hogy egy másik ország cége mit köteles megtenni az EU-nak, amelyiknek nulla innovatív kezdeményezése volt az utóbbi 20 évben.

Barmok gyülekezete.

A most megvalasztott Labour kormany sem akar visszalepni az EU-ba, de szorosabbra akarja alkudni az egyuttmukodest, mert azert a terkep layoutja (kisebb tavolsagok) nemileg indokolja, hogy ne ennyire erobol huzzanak szet, megha tagsagnak ezt nem is fogjak hivni.

Masik kedvenc heti mondatom a Labourtol:

"We need to get to work, otherwise populists will get in power"

Hagyomanyosan baloldali part, nem szoktam veluk egy platformon lenni, de most valahogy egyelore nem vagyok veluk kapcsolatban annyira pesszimista, es egyelore hasznalhatobbak a kesei Tory-knal, akik tobbek kozt a brexit utani eletet is elfelejtettek menedzselni, mert a parlamentbe bejaras masodik meg harmadik munkajuk volt, dolgozni mar nem volt szokasuk az orszag surgosebb ugyein sem. Egyszeruen nem kormanyoztak.

( therion | 2024. 07. 24., sze – 14:11 )

Nem. Az igenek szocializmust szeretnének.

USA es UK ket jo pelda: demokracia azon foka, ahol mar eros a "majd a piac megoldja" hozzaallas, keves beavatkozas a legtobb piaci folyamatba --> corporatocracy

Nagyjabol ~minden tart oda, hogy olyan minosegu legyen, mint az USA fizetos maganbiztositos egeszsegugye - ugy kezdetnek jo pelda a kisallam egyik kovetkezmenyere. Aztan akikor nem epul annyi ingatlan, ahany bevandorlo erkezik, mikozben tulzott szabadsagjogok gatoljak a bevandorlok szamanak hatekony csokkenteset, az a masik jo pelda: sok sikert ma USA-ban es UK-ban ingatlant venni, es tessek utanaznezni, hogy a rental market UK-ban hogy nezne epp ki elmult 20 evben meghozott szabalyok nelkul: pusztan a szabalyozatlan kereslet-kinalat kovetkezmenyekent.

Vannak problemak, ahol az allamnak igenis dolgoznia kell megoldason. De a tulzott szocializmus sem jo, mar csak azert sem, mert a kozeposztaly adoterheibol kell minden szocialista intezkedest kifizetni, mert a felsoosztalynak van penze adot optimalizalni (amire egyre automatizaltabb es globalizaltabb megoldasok vannak), a szegenynek meg van eleg baja, az inkabb "kivenni szeret a kozosbol", amiert cserbe szavazatot ad, vagy jobb esetben azt se.

Ha szerinted USA-ban kis állam van, szerintem erre nézz rá:

https://www.usdebtclock.org

Az USA szövetségi kormánya egy monstrum.

Egyébként legenda, hogy az USA-ban piaci alapú lenne az egészségügy, erre a Medicare/Medicaid létezése bizonyíték.

Nem tudom pontoson, hol úszott el a kis állam koncepciója az USA-ban, de legkésőbb FDR-nél, ő vezetett be egy rakás szocialista reformot.

A probléma a bevándorlással: ha az állami bürokrácia a kevés valóban hasznos feladatát sem kepes megoldani (a határ védelmét), akkor ez lesz.

Persze ha úgy ertetted volna, hogy politikailag bukott meg, mert az alacsony tömeg szereti az ingyen cuccokat és biztonságot, azzal még egyet is tudtam volna érteni.

( Caro | 2024. 07. 24., sze – 14:20 )

Nem. De azt igen, hogy ha egy szolgáltatás egy EU országban elérhető, akkor az egy másik EU országban is legyen elérhető.

Ehhez sokkal komolyabb jogharmonizáció kellene, mint ami most van. Az összes védjegyhasználatot, hasznalati mintaoltalmat, szabadalmat, meg mindenféle szellemi tulajdoni jogot folyamatosan szinkronban kellene tartani, és emellett a cégek neveit is (azaz ha létezik egy német Aqua GmbH, akkor magyar Aqua Kft. már nem lehet, hiszen az a vásárló megtévesztésére alklamas). 

Ez olyan kereskedelmi igazgatást feltételez,  ami sokkal-sokkal nagyobb kontrollt ad az EU kezébe,  mint ami most van, pedig sokan azt mondják,  kevesebb európai bürokrácia kéne. 

 

Vagy éppen miért köteleznéd a One-t (a magyar Vodafone új neve),  hogy szolgáltasson mondjuk Máltán?  

Csak úgy léphetne piacra cég az EU-ban, hogy egyszerre szolgáltat minden tagállamban?  Ezzel megölöd a kis cégeket.

Az EU alapja ugye a tőke, a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása. A jogi keret ehhez megvan.

Nyugodtan lehetsz német, francia, akármilyen cég ügyfele ma is.

De nincs arra kötelezve, hogy ő akarjon is veled szerződni. Ez egy ideig rendben is lehet, de azért a digitális szolgáltatásoknál ne legyen már.

Illetve a földrajzi alapú blokkolás szempontjából az EU-nak egy övezetnek kellene lennie.

Illetve a földrajzi alapú blokkolás szempontjából az EU-nak egy övezetnek kellene lennie.

Ehhez ugye az kellene, hogy egységes legyen teljesen a szellemi tulajdon védelme. És ez a sokszínű kulturális környezet miatt kivitelezhetetlen anélkül, hogy ellehetetlenítsd a kis tagállamok cégeit.

Mondjuk van egy olimpia, akkor azt az olimpiát ki közvetítse az EU-ban? Egy német cég az egész EU-ba? Vagy egy kis máltai cég? Vagy egy spanyol? És mondjuk ez a cég spanyol cég adjon magyar, szlovák meg észt hangsávot?

Vagy ha mondjuk van egy magyar szolgáltató, mondjuk a Spíler TV, megszerzi a közvetítési jogait mondjuk a szumó világbajnokságnak 100 ezer euróért, mert csak a Spíler TV magyarországi felhasználói használhatják. Meg a jogtulajdonos ezt eladja a luxemburgi RTL-nek, az osztrák ORF-nek meg a cseh Sport TV-nek.

A jogtulajdonos szabja meg, hogy kinek adja el a szellemi tulajdont, és az kinek teheti közzé, nyilván a megfelelő árral.

Ha mondjuk te azt mondod, hogy csak úgy közvetíthetsz, hogy az egész EU minden országára elérhető az szolgáltatásod, akkor a jogtulajdonos azt fogja mondani, hogy az ára az 100 ezer euró helyett 10 millió eurónál kezdődik. Ekkor egyből kiesik a Spíler TB, az ORF meg a cseh Sport TV, és lesz Európában kb. 2-3 cég, aki ezt ki tudja fizetni. Szerinted ez jó dolog lenne?

Hasonlóképpen, ha mondjuk egy cég megszerzi a legújabb Stephen King könyv forgalomba hozási jogát, akkor neki kell kiadnia azt az EU mind a 24 nyelvén - hiszen más nem adhatja ki. Ezek a jogok ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint kizárólagossági jogok az adott jogi környezetben - és te azt mondod, ilyen téren az EU legyen egy jogi környezet. Emiatt a kizárólagossági jog miatt fordulhatott elő az, hogy a Netflix a magyar bevezetéskor nem közvetíthette a saját gyártású sorozatát, a Kártyavárt, mert annak a közvetítési jogát már eladta az AXN-nek.

Nehéz téma ez a szerzői jog, meg az egész szellemi tulajdonvédelem, és azzal, hogy ha egységessé teszed az egész EU-t ezen a téren, azzal a kis tagállamokban lévő médiacégeket beszántod, és maradnak a nagy tagállamokban lévő konglomerátumok.

ezt már lekezelték. 

Ha 3 hónapnál tovább tartózkodsz egy helyen, akkor jogszabályi kötelességed bejelentkezni lakcímmel ott.

A lakcímeden történő digitális szolgáltatás előfizetést az egész eu területén használhatod egy fair user időszak korlátig, ami talán szintén a 3 hónap.

A jogvédelem miatt van eu-n belül korlátozva az, hogy csak helyben fizethetsz elő, mert ahol előfizetsz, az a jogvédő szedi be a pénzt és költi el.

XY tetszőleges (pl. német) webshop adott esetben DE-n belül ingyen szállít házhoz, más országokba nem. Továbbá egyre több olyan webshop van, amely - többek közt - Magyarországra nem szállít bizonyos termékeket, pl. e-bike akkumulátort. Nyilván mindkettőnek van racionális oka erre, de ebből is látszik, hogy nem egy övezet.

Mobilnál ez volt az eredeti terv, hogy bármelyik országból szerződhess bármelyik eu céggel, az már a cégek dolga, hogy a "hurokátengedést" lekezeljék és egymás közt elszámolják. 
Aztán ebből maradt a roaming mostani rendszere, miután a szolgáltatók lobbiztak a régiós rendszer megtartása mellett.

De ugyanezen a logikán született az is, hogy más eu országból elérheted a hazai digitális előfizetésed valamennyi fair use időkorlát mellett.

Meg az is, hogy nem büntethet a cég, mert te másik eu országban vetted a platformon a játékot. Például steamen is más árak vannak más országokban és ha vpn-es vásárlással trükközöl, akkor zárolhatják az accountodat és bukhatod az összes költésedet. Kivéve eu országokon belüli szabad vásárlást.

A streaming szolgáltatók azért tudtak elindulni itthon, mert a nemzeti jogvédő gittegyletek csináltak közös európai gittegyletet és azok keresztül csepegtetnek vissza a jogtulajdonosoknak a streaming platformről beszedett pénzből. A streaming szolgáltatók itthon az artisjusnak tejelnek (meg lehet másnak is, ha nem zene, hanem film és hasonlók).

Azt hiszem elvileg nem tagadhatja meg eu cég eu vásárlótól a vásárlás jogát csak azért, mert másik tagállamban van. De nem is kell aktívan segítenie, szóval a vásárló baja, hogyan tudja megvenni és magához eljuttatni. (más kérdés, hogy lehet szabálytalanul megtagadja külföldi mediamarkt az ismert továbbküldő szolgáltatón át történő vásárlást. De az amazon.de-ről viszont megy a mailboxde közvetítő címére rendeléses vásárlás. )

( joco01 v | 2024. 07. 24., sze – 14:30 )

Ez nagyon egyszerű: az amerikai cégek azért nem indítanak el vagy butítanak le szolgáltatásokat az EU-ban, mert az EU kurvára túlzásba vitte a bürokráciát, ami már rendszerint a felhasználók, innováció, stb. kárára megy.

És nicsak, az EU megoldása erre nem az, hogy segítsük a termékek bevezetését, hanem még több bürokrácia, ami pont kontraproduktív. Menjenek az anyjukba, szerintem. Ezt egy nem szavazattal jeleztem.

( gee v | 2024. 07. 24., sze – 15:08 )

Jogosnak jogos, de azért kíváncsi lennék, mit mondanak a cégek, miért csak egy helyen és nem mindenhol vezetnek be egy szolgáltatást, ha nincs technikai vagy más (pl. nyelv) korlátja.

Ugyanakkor nem tűnik túl fontosnak egyik sem, szóval lehet, hogy az EU inkább foglalkozhatna ennél fontosabb dolgokkal először, és ezzel majd akkor, ha a sürgős/fontos dolgokat mindet megoldotta.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

( heckles04 v | 2024. 07. 24., sze – 15:09 )

Vajon mennyire fog sírni a Meta vagy az Apple, ha a konkurencia monopolhelyzetbe kerül, amíg ők nem vesznek részt az európai piacon?

Nem, de lehetne.

Van EU-s cég aki konkurencia lehet? (Komolyan kérdezem)

A másik kérdés, hogy az EU-s piacon mekkora bevételre lehet számítani. A jelenlegi üzleti modellek esetében nem is annyira közvetlenül az ügyfelek pénzére hajtanak, hanem az adataikra. És bár az EU-ban sokan vagyunk, a sok szabályozás miatt ez kezd olyanná válni mint egy kiaknázhatatlan terület.

Kb mintha egy halakban gazdag területen halászati tilalom lenne, ami persze jó a halaknak, biztonságban vannak, de, hogy a halász oda nem fog horgászbérletet venni az tuti ;)

Anthropic is ott van. Mondjuk róluk azt hittem, hogy franciák, mert ugye Claude. 

Erre kiderült, hogy nem, mert SF-ban székelnek.

Szóval úgy látszik a XXI. századot meghatározó szoftverfejlesztésekben/vívmányokban az EU nem vesz részt.

( gelei v | 2024. 07. 24., sze – 15:20 )

Altalanossagban lehetetlen ilyet kerni, hat mar hogy tudna ugyanaz a szolgaltatas lenni mindenhol? Eleve egy csomo jogszabaly mashogy van, ami peldaul Amerikaban sima ugy, az lehet, hogy az EU-ban tilos, anno a GDPR kapcsan voltak ilyen kerdesek sok helyen.

( nagy_peter v | 2024. 07. 24., sze – 15:58 )

Szerkesztve: 2024. 07. 24., sze – 16:01

Nem hiszem, hogy lenne értelme kötelezni, ha a szolgáltatásra más szabályok vonatkoznak. Szerintem egy cég maga dönti el, hogy hol és mit kíván értékesíteni, ha köteleznék, hogy indítson el egy szolgáltatász, ami mondjuk még nem felel meg a GDPR-nek, akkor utána hogyan kérhetnék számon rajta a GDPR be nem tartását?
Ha pedig ez felmentő ok lenne, akkor lehetne sejteni, hogy mivel lehetne kijátszani bármilyen termékre ezt a szabályt. Bármit nem akar az EU-ban bevezetni, csak úgy kell indítania máshol, hogy ne feleljen meg valami EU-s szabálynak, amit manapság már nagyon könnyű elérni.

Nagy Péter

( dejo v | 2024. 07. 24., sze – 17:55 )

Ez nem lehet fekete vagy fehér, ezért csak irányelveket kell megfogalmazni és a konkrét esetekben valamilyen testületnek kell dönteni.
A mechanizmust kell meghatározni!

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

( Nyosigomboc v | 2024. 07. 24., sze – 20:58 )

Mi szamit megalapozott oknak a kesedelemmel kapcsolatban? Ha pilot project, beta teszt, az oke? Ha mas a torvenyi szabalyozas, akkor sem kell? Mas a nyelv, terkepszolgaltatasnal a terkep, ilyenkor is be kell varni az angollal amig megalkotjak a baszk TTS-t?

Persze ha tenyleg semmi nem indokolja, akkor felolem oke.

A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?

( bolond | 2024. 07. 24., sze – 23:24 )

Tudtommal az EU hivatalosan nem az USA egy tagállama.

:)

( laysoft v | 2024. 07. 24., sze – 23:28 )

🤓

A tudomány és a hit vitája akkor eldőlt, amikor villámhárítót szereltek a templomokra.

( Raynes v | 2024. 07. 25., cs – 00:08 )

Igen, én támogatom. Pedig az Apple, Meta nem érdekel, de ezért más gyártókat, szolgáltatókat is elő lehetne venni, hogy nem egyenlő feltételekkel adnak terméket vagy szolgáltatást. Pl. Netflix is, az USÁ-ban olcsóbb, és több a nézni való is rajta.

Mindjárt azt is szabályozhatná az EU, hogy azonos áron is kínálják, meg ne 1 USD = 1 EUR árfolyamon konvertálják az árakat automatikusan.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

Akkor szabályozza már azt is az EU - ami még egyszerűbb is lenne, mert házon belül van -, hogy itthon ugyan olyan olcsó legyen a magyar téliszalámi meg a magyar pirosarany, mint Németországban, Olaszországban...

Van a piaci ár, meg van a vevő, aki eldönti, kifizeti vagy sem. Ha az ár miatt csökken az ügyfélszám, majd variál rajta a szolgáltató. Vagy nem, az Ő dolga.

Miért kellene törvényi szinten szabályozni az árakat az EU-ban? Itthon is jól sült el az összes hatósági árazás mindenfélére hivatkozva...

Számomra döbbenet, hogy oda jutottunk az által, hogy itthon az állam mostanra mindenben, de tényleg mindenbe beleavatkozik a versenypiacon is, hogy egyre többen úgy gondolják, törvénnyel kell mindent szabályozni, a versenypiac úri hóbort.

Azt meg már nem is említem, mert a legtöbbekben fel sem merül, hogy a teljesen eltérő mértékű és összetételű közterhek, esetleges jogdíjak, egyéb költségek miatt nagyjából értelmetlen az eltárő árazásról beszélni. Akkor lenne ennek értelme, ha Nógrádban más lenne az ár mint Békésben. De az, hogy USA-ban mennyi meg az EU-ban...

Nem nonszenz. Pont azért is, amit írsz. Egy szolgáltatást nyújt, a szerverparkja az EU-ban is ugyanannyiba kerül, most azért ne húzza le az EU-s országokat, hogy itt nincs olyan szoros verseny. Ha a saját térfelén megelégszik x profittal, akkor itt is elégedjen meg. Mert ez így jelenleg pofátlanság, meg egyszerű lehúzás, ne is próbáld nekem védeni.

Nyilván ha valami termékről beszélnénk, nem szolgáltatásról, amit itt kell helyben legyártani, és tényleg csak drágábban tudná kihozni, akkor ez nem játszana, de itt szolgáltatásról beszélünk, meg netes szerverekről.

“The world runs on Excel spreadsheets.” (Dylan Beattie)

( Oregon | 2024. 07. 25., cs – 08:18 )

Ez EU a túlszabályozással önmagát gáncsolja, most meg sír.

( khiraly | 2024. 07. 25., cs – 10:04 )

Es most felkeszul kina, india oroszorszag, meg kb. a vilag osszes nagyobb orszaga, hogy onaluk is ugyanigy legyen.

Oszt' egy egyszeru todo appot csak ugy arulhat az emberfia, ha Day 0-n le van forditva a vilag osszes nyelvere, megfelel a vilag osszes orszaganak a szabalyozasanak.

 

Fordtva ulnek a lovon.

A legegyszerubb ezeket az AI-s cegeket kiszerverzni sajat cegekbe, es akkor nyasgem. Meg jon az amerikai allam, hogy haditechnika, exporttilalom es akkor is nyasgem.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

( YleGreg | 2024. 07. 25., cs – 11:56 )

Jol erzem, hogy ez nem valodi problema, csak kiurult az elozo Nokias doboz, es kene a kovetkezo?

( kubi | 2024. 07. 25., cs – 12:26 )

Igen! Miert nem ad el nekem senki SnPb forrasztoont?! Ezek a szemet cegek nem arulnak ilyet az EUban maganszemelynek!!!1111

Tedd a kosarba, es fizess :)

EU 1272/2008/EK rendelet szerinti hatósági korlátozás alá eső termék, kizárólag szakmai felhasználók számára (magas ólomtartalom). Alternatíva: Ólommentes forrasztóón

Tudja valaki, hogy pontosan mi is kell ehhez? Eleg, ha felveszem a cegem profiljaba a "256202 szakmakód: Fém hegesztése, forrasztása" kodot? Vagy 2611-et, amit meg be sem kell jelenteni...

kizárólag szakmai felhasználók számára

Tehát ápolónők - különös tekintettel a betegek forrasztására - nem használhatják!

És tényleg? Az EU berakott egy hestore linket?

Szakmailag pl. ez a cucc alkalmatlan elektronkai alkastrészek forrasztására a 227°C olvadáspont miatt. Oda a 181..183℃ kell.

( jakubovics | 2024. 07. 28., v – 01:47 )

Szerkesztve: 2024. 07. 28., v – 01:50

Érdekelne , hogy mit szólnának a keletfelszopók ahoz, ha az EU előírná, hogy ugyan annyi százalék narancs legyen a fantában, mint az USA-ban. Mit szólnának ahoz, ha Bpfrüsszel megsértené a szuverenításunkat, és kötelezné a gyártót hogy magyar ízlés ellenére növelje a narancs tartalmat?

( g3rg0 | 2024. 08. 11., v – 23:47 )

Fogadjunk, hogy ebből is csak néhány ügyvéd, meg eu tisztviselő fogja magát megszedni. 

( bolond | 2024. 08. 12., h – 00:30 )

Jelenleg 53% és 47% az állás. A szavazók 53%-a afféle globálkommunista. Durva!

:)