A Toy Story 2-t kétszer is letörölték a megjelenése előtt, egyszer véletlenül, aztán direkt

https://telex.hu/eszkombajn/2024/06/21/pixar-toy-story-2-letorles

„Woodynál vettük észre először, hogy baj van. Larry Cutler épp az egyik könyvtárat böngészte, és arról beszélt, hogy Woody kalapjának az egyik javítását telepíti. Megnézte a mappát, és volt benne vagy negyven fájl. Majd újra ránézett, és addigra már csak négy fájl volt benne. Aztán láttuk, hogy a jelenetek is kezdtek eltűnni. Megragadtam a telefont és azt kiabáltam: húzzátok ki a gépet!”

Így hangzott Oren Jacob visszaemlékezése 2012-ben a Net Web magazinnak az ominózus esetről, amely során valaki lefuttatta az rm -r -f * parancssort, ami egy könyvtár összes fáljának törlését indítja el. A helyzet tragikuma, hogy a projekt főkönyvtárára adták ki a parancsot, így a film összes addigi elkészült eleme és jelenete törlődni kezdett. Jacob úgy írta le a folyamatot, mintha egy kukac belülről rágna szét egy almát, a végére teljesen felemésztve és elpusztítva a gyümölcsöt.

Hogy ki követte el a baklövést, az azóta sem derült ki, de nem is igazán keresték a felelőst, a harc sokkal inkább azért folyt, hogy a filmet megmentsék és befejezzék a kitűzött határidő előtt. A cégnél akkoriban mindenkinek volt írási és olvasási joga az szervereken az animációs fájlokhoz, így a több mint 150 alkalmazottból bárki elkövethette a hibát.

Hozzászólások

Dolgoztam olyan cégnél, ahol mindenkinek volt root joga, mert nem volt külön rendszergazda pozíció.

Aztán egyszer valaki végrehajtott valami rekurzív módosítást (nem törlést, vagy chown vagy chmod lehetett). Ennek hatására újra kellett telepítenem az SCO Unixot. Az újratelepítés után nem mondtam el a root jelszót a többieknek :-D

De egyébként backup? Az nem volt? Még ennél a cégnél is használtunk backupot, csak az OS úgy megborult, hogy újratelepítésig nem lehetett szinte semmi parancsot lefuttatni.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Backup? Dehogynem!

A mentőövet Galyn Susman műszaki vezető dobta be. Susman az incidens előtt hat hónappal szült, ezért főleg otthonról dolgozott, a házi szerverén pedig csodával határos volt egy frissebb, két hetes fájlokat tartalmazó másolat a biztonsági mentésből. Ezt szalagos másolatokkal kombinálva, szinte teljesen sikerült megmenteni a filmet, visszaállítva azt a baleset előtti állapotára.

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Én is saját gépen dolgozom HO-ban a céges szervert elérve VPN-en. Jobban belegondolva, egy másik saját gépen dolgozom a munkahelyemen. Legritkábban épp a céges gépemen dolgozom. :) Azt valamiért - talán, mert az windows-os? - nem tudtam megkedvelni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Azért az nagyon nem mindegy, hogy az ember:

- saját gépen dolgozik, a céges adatokat lokálisan tárolva, tükrözve, vagy

- saját gépen dolgozik, de az csak egy vékony kliens, például RDP -n keresztül dolgozik a cégen belül tárolt adatokkal.

 

Ha én a saját gépemen céges adatokat tárolnék, szerintem a Biztonsági Igazgatóság emberei külön bekennék csilipaprika krémmel az esernyőt, mielőtt... nem írom tovább, mert lehet, hogy gyerekek is olvassák.

Igen, de az én esetemben nem vékony kliens. Megvan nálam minden is. :) Amúgy nem értem ezt a nagy parát. Annak nyilván jogi következményei lennének, ha küldözgetném a konkurenciának a know how-t. Személyes adat nincs nálam, hardware és firmware fejlesztő vagyok, tehát nincs olyan, hogy egy rakás ügyfél egészségügyi adata, telefonszáma, meg effélék. Igaz ugyan, hogy ha szivárogtatnék, kárt okoznék, de ez olyan, hogy ha vascsővel az utcán autókat törnék össze, azzal is kárt okoznék, de annak is következménye lenne. Miért tennék ilyet? Egyébként munkahelyről elérem az otthoni gépemet, szóval még csak VPN sem kell feltétlenül. Lokálban dolgozom, céges szerverre commitolok.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Mivel a te privát gépedre a cég felügyeleti joga nem terjed ki, az azon lévő adataikat (amik üzleti titkot is képezhetnek) semmilyen módon nem tudják felügyelni (pl. a munkaviszony megszünésekor nem tudják törölni, illetve a hozáférésedet megvonni) így minden értelmes szabályozással szembe megy a dolog. Az, hogy "Egyébként munkahelyről elérem az otthoni gépemet, szóval még csak VPN sem kell feltétlenül" az csak a fa vágása magad alatt...

Igen, amennyiben én lennék a megtestesült gonosz. Sohasem gondoltam arra, hogy a munkaviszonyom megszűnésekor kibelezzem a főnökömet, felakasszam magam, meg effélék. A munkaviszony egy bizalmi viszony is, tekintve, hogy a „gyárkapunál” nem adhatom le az agyamat, s nem vehetem fel kilépéskor a civl agyamat a benti helyett. Ezért is hülyeség ez az üzleti titok rész, mert bárki tudna akár aktív munkaviszony alatt, akár utólag szivárogtatni, ha akarna. Ez egyrészt tehát hozzáállás, bizalom kérdése, másrészt munkaszerződés, titoktartási szerződés, azaz jogi aktus. Aki emögé technológiát tesz, az szerintem beképzelt, istenkomplexusos, aki azt hiszi, minden rajta múlik, másfelől naiv hülye. Akiben nem bíznak, azt nem kell alkalmazni. Akiben bíznak, azt meg felesleges korlátozni, mert épp azon fogja felb.szni magát, ha érzi a felé áradó bizalmatlanságot.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Jól leírtad a valóságot - meg a céges compliance és itsec/dlp területet... Csak tudod ha netán bármilyen (jellemzően jogi, illetve céges illetve megrendelői előírások okán)  elkezdik feszegetni a dolgokat, akkor... Valaki itt emlegetett csilis esernyőt és annak nem rendeltetésszerű használatát...

Jó, csak ezek látszatintézkedések. Könnyűszerrel belátható, még céges gép monitoráról is csinálhatnék otthon fényképeket akkor is, ha titkosított az fs, tiltva vannak az USB masstorage elérések, vékonykliens fut a gépen. Arról nem is beszélve, hogy nem mindenki Excel-t, meg valami text editort használ a munkájához, azt a gépet, amit fejlesztesz éppen, vezérelni is kell valahogyan, szóval egy használhatatlanra korlátozott géppel csak azt lehet elérni, hogy nem lehet vele munkát végezni.

További érdekesség: ha írom egy műszer firmware-ét, amelyet USB-n lehet vezérelni, vajon meg tudnám-e oldani, hogy éppen ez a hardware legyen a bridge a PC-n lévő adatok és a külvilág között? Mondom, lehet ezen rugózni technológiai oldalról, de semmi értelme, nyilván adhat valamiféle hamis biztonságérzetet annak, akinek ez a dolga. Nyugodtabban fog aludni az IT security-s arc, de a nyugalma megalapozatlan lenne.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A legtöbb tehnikai korlátozás nem elsősorban a kifejezetten rosszindulatú emberek ellen van, hanem a jószándékú, de nem elég gondos emberek miatt. Ha a céges bizalmas adatok a saját gépeden vannak, és bárki bárhogy bejut a gépedre - akár a tudtod nélkül - akkor buktad a dolgot.

Tudom, veled ilyen sose történhet meg, viszont a technikai megoldások egy-egy cégnél többnyire globálisak. Lehetnek persze kivételek, ezek szoktak a gyenge pontokká válni.

Kapcsolási rajzok, firmware és segédprogram forráskódok vannak a számítógépemen, de még ezekkel sem lehet reprodukálni az adott műszert. Igen messze van az még attól. Például igen sok mikrokontrolleres nyák van benne, nem mindegyiknek én írtam a firmware-ét. Kellenének gépészeti rajzok, amelyek nálam nincsenek meg, vegyészet is van benne, az sincs nálam, nem is értek hozzá.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Értem, de az szándékos, és gyanítom, azon a pendrive-on szinte minden rajta volt, azaz a lehető legtöbb doksi össze lett válogatva rá. Az ilyen ellen jogi megoldások lehetnek jók. Szándékos szabotázzsal nem nagyon tudsz mit csinálni. Utólag felakaszthatod az illetőt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Amúgy akkora kár lett volna, ha odavész? Én ugyan értékelem a számítógépes grafikát, de ezt a Toy Story mániát sosem értettem. A Debian nevezéktanárol is csak utólag hallottam, hogy pl a Potato nem a zöldség. Én akkor már a Jurassic Park szereplőit választottam volna...

De, 1995-ben már volt Voodoo1, de tény, hogy nem volt valami elterjedt, és egy komplett animációs filmhez vér gyenge volt. Nagyon sokáig combos, több magos CPU-kon renderelték ezeket, emlékszem még a 2006-os Over the Hedge-nél is a creditsben az volt, hogy Opteron procikat használtak, meg az AMD is szponzorálta őket.

A szoftver sem csak DOS-os volt 1995-ben, használtak hozzá SGI IRIX gépeket, meg Windowsra is akkor már létezett a Blender, meg átportolták az amigás LightWave 3D-t, valamint Cinema 4D, meg sok minden létezett akkor már.

Nekem egyébként tetszik a Toy Story összes része, de úgy nagy rajongója vagyok az animációs filmeknek. Ha nem túlzottan dedó, mindegyiket szívesen nézem a mai napig, nem számít, hogy régi vagy új, a régiek is szórakoztatóak meg jól néznek ki, jól öregedtek grafikailag. Sőt, megkockáztatom, hogy amilyen szar lett a filmek világa, lassan már nem is éri meg semmi mást nézni, egyedül az animációs filmek tartják a színvonalat, ezt felnőtteknek is el kell ismerni.

A másik előnye az animációs filmeknek, hogy scriptek alapján készülnek, így később is bármikor újrarenderelhetők magasabb felbontásban, jobb effektezéssel felújítva, nem kell az egészet elölről kezdeni. Nyilván ennek ellenére öregszik kicsit a grafika, de mivel rajzfilmszerű, meg elvont, és nem próbál fotóralisztikus lenni, így nem avul túl gyorsan.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

'90-es években az RTL Klub-ban láttam a kamerák végére kötött Silicon Graphics O2-ket azok renderelték realtime a hátteret a bemondók mögé 3D-ben a kamera látószögének megfelelően.

O2-ben volt olyan kártya, ami már a kész videojelet állította elő és ment az adás keverőbe.

For Whites Only meeting room!

voodoo1... az lehet, nekem voodoo2 volt az elso amivel talalkoztam a 90-es evek vege fele.

Blenderen most ledobbentem, azt hittem az sokkal kesobbi cucc, en 2008 korul talalkoztam eloszor vele, pedig "Initial release: January 2, 1994; 30 years ago" valoban :o

SGI... igen, '96-ban en is hozzafertem sgi gepekhez, Indy-ben volt is opengl gyordito kartya de azert egy kicsit is komplexebb scene durvan megakasztotta, es akkor meg a kozelebe se vagyunk a toystorys minosegnek. persze nyilvan layereztek, obj-ket kulon csinaltak es a vegen fesultek ossze, aztan ment a renderfarmra, de akkor is szep teljesitmeny volt ez akkoriban.

SGI O2 az szerintem kesobbi, en legalabbis '98 korul lattam eloszor, wikipedia szerint 96-ban jelent meg, szoval a toystory utan... es azert az sem volt egy eromu, bar az indy-hez kepest elorelepes valoban.

Persze. Azért mondtam, hogy hiába is voltak korai PC-kben meg SGI-okban 3D gyorsítók, azok egy nagy felbontású, teljes animációs filmet nem tudtak volna kinyomni, befostak volna, eleve VRAM csak pár megás volt rajtuk, meg a memsávszél is rettenet alacsony. Arra jók voltak, ha normál film alá csak 1-1, részben CGI jelenetet kellett velük megoldani, meg korai játékokhoz lehetett őket használni, alacsony felbontásra. Meg esetleg arra voltak jók, hogy menet közben modellezz velük, tehát mikor leszkripteltél egy pár frame-et, akkor egy gyors, lowres rendert ki tudtak nyomni, nagyon fos minőségben, ami csak arra jó, hogy körülbelül lásd, hogy milyen lesz a scene, de végleges produktumnak nagyon gyenge, cserében megvan pár másodperc alatt, és nem kell a jó minőségű renderelésre várni órákat, napokat.

A Blendernél nem hibáztatlak, hogy későbbinek gondoltad. Én is annak gondoltam, meg sokan másik is 2008 után találtkoztak vele, mert csak 2002-ben lett open-source. Előtte csak freeware/shareware volt, azelőtt meg fizetős.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Nem csak amiatt, eleve csak kis felbontást támogattak, meg 16 bites színmélységet, stb.. Arra egyébként jó, mint írtam, hogy ha egy scene-be gyorsan bele akarsz nézni, renderelni, és valami vizuális visszajelzést akarsz azonnal, és megelégedsz rettenet fos, lowres minőséggel. CAD-ről is ugyanez mondható el természetesen.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Picit kiegészítenélek: Volt már 3D kártya, 3D-s gyorsítás, de nem PC gépekben. A multimédia megjelenésével a PC-kben jött meg az igény a 3D gyorsítókra. Ennek első fecskéje a 3D/fx Voodoo kártyák voltak. A többi gyártó - Matrox, S3, ATI, Diamond - is elég gyorsan kijött a saját 3D-s gyorsítójával.

Nem PC világban már voltak grafikus munkaállomások - pl: SGI Iris Indigo (volt szerencsém vele dolgozni, nagyon szuper gép volt akkor). Ezek ára olyan magas volt, hogy kuriózum számba ment, ha valaki élőben láthatott ilyet.

Toy Story: IT szemszögből itt a nagy csoda a renderelő farm volt - elosztott rendszer volt. Egy akkori mainframe / szuperszámítógép iszonyatos pénzekbe került, ezért olcsóbb megoldást választottak. Az első teljesen CGI film volt. Ha jól olvastam, akkor SGI és 117 darab Sun SPARC 20s gépeket használtak a farmban. Egy elég hosszú cikk a témában: https://www.wired.com/1995/12/toy-story/

Indigo... Amikor elkezdték nekünk a VMS-t tanítani (1993), akkor ámulva néztük a másik teremben a nagy, színes monitorokkal felszerelt munkaállomásokat a VT terminálok mögül... Pár óránk volt csak VMS-en, mert megpusztult egy diszk az oktatásra használt gépben, úgyhogy "újratervezés" után VMS helyett UNIX, C és GL lett a félév anyaga, illetve akinek volt megfelelő "kapcsolata" az a NexT gépeken is kapott usert (azokon külön userkezelés volt, nem NIS).
És ha már 3D és környéke, ugyanebben a tanévben volt lehetőség CATIA-val is ismerkedni - nem mondom, hogy gyors volt 3D-s modelleknél, hiszen picit darabosan, de lehetett forgatni a féléves feladatként megtervezett tengely képét (drótváz) 3D-ben. Ezidőtájt talán már volt bCAD (az orosz ProPro group-tól) DOS alá, amivel néhány óra alatt lehetett szép raytrace-elt képeket is csinálni :-)

A Unix, C, GL-lel jobban jártatok, mint a VMS-sel, univerzálisabb, időtállóbb, nehezebben elavuló tudás. Persze ha olyan ritka helyen dolgozol, ahol még VMS-eznek, akkor az viszont hasznosabb. kevesebben értenek hozzá, jobban megfizetik. VMS-hez én sose nyúltam, néztem róla pár videót, meg néztem doksit, de nem értem, hogy mi benne a poén, miért érné ezt meg használni bárkinek is, mivel nyújt többet, mint egy Unix vagy Unix-like rendszer.

A CAD/3D a másik hiányosságom. Próbálgattam én régen is, még DOS alatt AutoCAD-et, meg az utóbbi pár évben elnyomogattam némi Blendert és OpenSCAD-ed, de laikusként sokat nem tudok vele kezdeni, csak mint a kötött pucsis intézeti fogyatékos gyerek a zsírkrétával, összehúzogatok benne valamiket, amik nem túl értelemsek. Ezek kicsit olyanok, mint a programozás, hogy kell hozzá affinitás, szemlélet, nem való mindenkinek.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Amivel egyértelműen többet tudott egy Unixnál, az a filerendszer biztosan. Tudtommal journaling volt (már akkor), egy file-nak automatikusan több verziója volt, és némlieg fejlettebb volt a jogosultság-kezelő is. Legalábbis azon kevés információ alapján, amit én tudok róla.

Tudom... :-) A terv az volt, hogy egyik félév VMS (és C alapok), a másik Unix, de - így néhány évtized távlatában visszatekintve szerencsére - a technika (és az anyagi források, mert egy diszk cseréje, pláne nem pécében akkoriban nem volt sem olcsó, sem egyszerű...) másképp döntött :-)

CAD nekem nyári gyakorlaton volt (AutoCAD 10, 11...), meg utolsó évben egy félév bevezetés/nagyon alap CATIA - utána meg bCAD-ben próbálgattam ezt-azt megrajzolni, de aztán "kikopott" a rendszeres "játszadozások" közül a CAD-es rajzolgatás, bár ha kell, akkor most is felskiccelek dolgokat SketchUp-ban...

Mármint minek mi a köze a Debianhoz? A Debian-Pixar kapcsolatot már említették többen mások. A Jurassic Park-hoz kb. semmi köze a Pixar-nak, bár nagyon távoli összefonódás van, a JP-ban használták az egyik Pixar-szoftvert a Renderman-t, de csak több másik szoftverrel egyetemben, SGI munkaállomáson, de magát a Pixart nem fogadták fel, saját emberekkel csinálták a CGI-t a JP-ban. Abban is sokszor csaltak, mert sok helyen használtak valódi modelleket is, mert úgy gyorsabb, olcsóbb volt, mintha mindenben vártak volna a CGI-renderre.

Nekem egyébként a JP első része a kedvenc filmem, annak ellenére, hogy mai szemmel sok mindent hülyeségnek látok benne, de technikai részről nem öregedett olyan rosszul, főleg, ha hozzávesszük, hogy egy 31 éves film. Jó, néhol ilyen telefonok, meg CRT monitorok ma már lámaságok benne, de a képi világ, CGI nem olyan rossz benne, hogy mai szemmel szarnak lássa akárki.

Külön érdekesség, hogy az SGI gépeket a JP-ban nem csak a CGI előállítására használták, de a jelenetekben kelléknek is, bár a nézőnek mutogatott képernyőket m68k Mac-ek hajtották főleg, de a meme-mé vált It's a UNIX system, I know this jelenetben, amit rekonstruáltak is, SGI, szokásos IRIX fut rajta, a hozzá tartozó FSN fájlkezelővel. Hasonlót a mai napig tudsz futtatni, 4dwm vagy 5dwm, az FSN fájlkezelőnek meg az fsv2 a jelenlegi klónja, de állítólag instabil, fagy, crash-el. Kicsit nehéz ezeket felhegeszteni elavult függőségek miatt, főleg 64 bitre, de lehetséges Linuxon, BSD-ken is.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

amennyrie en tudom a jurassic park elso reszeben (1993) nem sok cgi volt, ott mindent taviranyitasu robotokkal oldottak meg, vagy eletnagysagban vagy makett meretben vettek fel. ugyanez igaz a terminator 2. reszere (1992) is, a folyekony fem kepkockakon kivul minden mas trukkos felvetel, maszkokkal. nem sporolasbol, csak a 90-es evek elejen meg nem tartott ott a cgi, hogy mozivaszon meretben jol nezzen ki. vagy vegtelen sokba kerulne, lasd titanic, ahol ha jol emlekszem 1000-es nagysagrendben szamoltak a gepek a vizet amikor kettetorik a hajo.

https://en.wikipedia.org/wiki/Dinosaurs_in_Jurassic_Park#On-screen_port…

De, használtak CGI-t, de nem annyit, mint a többi részben. Limitálta a használatát az akkori technológia, nagyon komplex modelleket túl sokáig tartott volna csak CGI-jal megcsinálni, ezért csaltak ilyen fizikai modelleket, vázakat, operáltak maszkokkal, ahol csak tudtak, de volt, ahol a CGI elkerülhetetlen volt, oda használták is SGI-okon renderelve.

Magával a dinoszauruszokkal is spóroltak, az első film sokáig húzta, mire mutatttak egyet is, utána is óvatosan csepegtették őket, ez is a spórolás miatt volt. A spóroláson itt nem csak a pénzt kell érteni, ezeket a nagy hollywoodi produkciókat gyakran az idő sokkal jobban szorítja, mint a pénz, az idő megfizethetetlenebb.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

persze hasznaltak, de nagyon keveset. mai szemmel nezve azt hinne az ember az egesz cgi volt, pedig alig... sot azt olvastam az elso cgi-s csapatot ki is rugtak mert nem volt eleg jo.

az elso reszeknel azert a penz is keves szokott lenni, nem nagyon biznak a studiok elore a sikerben. ha bejon, akkor a folytatasokra mar nem sajnaljak a let, csak ez meg neha a minoseg rovasara megy...

Én 12-13 éves lehettem, mikor moziban láttam a Jurassic Park-ot, ezek a Toy Story meg Cars se történetben se grafikában nem tudott meghatni. Az első Shrek is a sztori meg a humor miatt volt jó,

Egyvalami pozitívum a Toy Stroy-val kapcsolatban, nem tudom, hogy a magyar mozikban is így ment le vagy csak a TV-ben, ha jól rémlik, az űrhajós dobozán a felírat magyarul volt. Tehát nem csak leszinkronizálták, hanem újrarendereltek egy jelenetet, ezért jár a csettintés. Azelőtt külföldi filmnél nem láttam ilyesmit. Bár egyes filmeknél, amik külső forrásból érkeztek pl felíratok táblán más nyelven voltak, mint ahol játszódott a film, pl Magas szőke férfi... filmben láttam német felíratokat.

A Jurassic Park első része tetszett mindössze a szériából, a Toy Story - nak viszont mindegyik. Talán az a legjobb mutatója a csalódásomnak a JP-ben, hogy míg az első részt kétszer egymás után néztem a moziban (kijottem, megvettem a jegyet, visszamentem), addig a harmadik részt már csak a bemutató után 10 évvel néztem meg. 

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

Szóval a Toy Story-t majdnem lehúzták a vécén... Az lett volna ám a Toi Toi Story! :)

Akkoriban még nem volt testdisk meg photorec amivel visszaállíthatták volna a letörölt fájlokat? 

“Az ellenség keze betette a lábát”

Ezek nem mindenható cuccok. Hiába van meg az adat, ha nincs meg a metaadat, benne a láncolási listával. Lehet feltételezni, hogy nem töredezett a filerendszer, és akkor címfolytonosan egymás mögé lehet pakolni a cluster-eket, de ha fragmentálódott az fs, máris baj van. Meg akkor is, ha az adott cluster azóta újra le lett foglalva egy másik file részeként.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

"Meg akkor is, ha az adott cluster azóta újra le lett foglalva egy másik file részeként." - és ugyebár azt fájlrendszere válogatja, hogy a törölt fájlok blokklistáját a szabad blokkok listájának az elejére avagy a végére teszi oda... Ha az elejére, akkor az első fájlírásnál megy a levesbe a törölt állomány adatainak legalább egy része...

PC-re akkoriban a Norton termékcsalád volt a menő. Pl: Norton Disk Doctor. Ráadásul annak csak akkor van értelme, ha még nem írták felül az adott területet.

Viszont nem PC-ket használtak. SunOS (preSolaris), Solaris lehetett az oprendszer (esetleg NeXTSTEP). UFS-re szerintem akkor még nem létezett undelete tool.

Linkek:
- https://en.wikipedia.org/wiki/SPARCstation_20
- https://winworldpc.com/product/sunos/4x

Mivel a Toy Story 2-t Linuxon készítették Norton akármi szóba sem jött.  Solaris az első résznél volt, a másodiknál már Linux. Nem véletlenül vannak azóta is a Toy Story szereplőiről elnevezve a Debian kiadások. Bruce Perens akkori DPL például a Pixarnál dolgozott, bár az első rész még nem Linuxon készült. 

“Az ellenség keze betette a lábát”

De, biztosan használtak ilyet is, mert a cikk írja, hogy egy otthonról dolgozó alkalmazottnak megvolt a teljes anyagnak egy 2 héttel korábbi változata, meg más módszereket is bevetettek, hogy az újabb verzióknak egyes részeit helyreállítsák, így lényegében majdnem mindent visszanyertek aktuális állapotra.

Valóban az ő hibájuk egyébként, hogy minden alkalmazottnak teljes írási jogot adtak. Le kellett volna őket korlátozni a projektmappában olvasásra, és az új anyagot meg egy nekik engedélyezett mappába tölthették volna fel, és onnan egy szkript mozgatta volna be a projektmappába. Meg kellett volna lennie rendszeres biztonsági mentésnek.

The world runs on Excel spreadsheets. (Dylan Beattie)

Szerkesztve: 2024. 07. 03., sze – 19:53

Valószínűleg ez az élmény is vitte rá a Pixart, hogy kifejlesszék az USD-t, amit ki is adtak nyílt forrású projektként, és ami úgy néz ki, hogy "a" gyártófüggetlen scene leíróvá fog válni: https://openusd.org/ (Amikor a Pixar, Autdesk, Apple, NVIDIA és Adobe összeállnak, az elég jelentős piaci részesedés: https://aousd.org/)

Az egyik feature, hogy sokszáz ember tud vele úgy dolgozni, hogy nem tudják felülírni véletlenül egymás cuccait.