Számomra "érdekes" hírként olvasom, hogy jönnek a Synology Plus sorozatú merevlemezei otthoni és kisvállalati felhasználóknak.
Akkor ezt azt jelenti, hogy miután az Enterprise sorozatú lemezek megjelentek, és az új, nagyobb (8+ lemezes) Synology NAS-ok gyakorlatilag csak azokkal hajlandóak hibajelzés nélkül működni, akkor várható, hogy az ezután megjelenő, kisebb Synology NAS-ok meg csak ezekkel a Plus sorozatú meghajtókkal fognak ugyan így hibajelzés nélkül működni?
Most jött el, hogy a Synology kizár minden egyéb merevlemezt a NAS-aiból, csak a tőle vett, durván túlárazott HDD-kkel fognak rendesen üzemelni?
Az pláne érdekessé teszi a kérdést, hogy már most kijelentették, hogy az Enterprise kategóriájú NAS-okba nem használhatók a Plus sorozatú diszkek (nehogy valaki a nagy NAS-ba "olcsóbb" HDD-t akarjon venni akár tőlük).
Otthoni és kisvállalati körben dolgozva nekem 30 év alatt nem sikerült HDD firmware okozta hibába vagy adatvesztésbe belefutni, így számomra a műszaki magyarázat bullshit-nek tűnik. Sőt, bevallom, a szerverek automata HDD firmware frissítésén felül soha az életben nem frissítettem HDD-n firmware-t.
Ráadásul a Synology NAS-ok sokszor kommersz hardverre épülnek (nincs spéci Synology SATA vezérlő benne pl.), sima Linux kernelt használnak, sima Linux-ban elérhető szoftveres HDD és kötet kezelést, általánosan támogatott FS-t, így nem igazán érthető, miért mondják, hogy a HDD firmware inkompatibilitásokból adódó hibák így elkerülhetők. Miért, voltak ilyenek? Minek vannak a szabványok és az elfogadott protokollok?
Hozzászólások
Én is kéz alól vettem két ősöreg asztali Toshibát fillérekért, mert az új NAS-ba (220+) ideiglenesen ennyi jutott. Azóta (másfél éve) hibamentesen megy minden (BTRFS+tömörítés mellett is :D ). Egyedül a hang és fogyasztás miatt tervezem a leváltásukat, de állandóan "jobb" helyet talál a pénzem...
Szomorú lenne, ha az alsó polcos NAS-okba is saját gyártmányú HDD kellene. Így is a deduplikációhoz saját gyártmányú NVMe SSD-k kellenek :(
Igen, hardveresen semmi hozzáadott érték nincs abban, hogy a Synology NAS-ba Synology cimkés meghajtó kerul-e. Ez csak egy egyszerű szoftverres korlátozás-szivatás-lehúzás.
Egyébként a plusz memóriával is gondja van, a nem eredeti Synology modullal ugyan működik, de sirat érte (ezt sajna a régebbiek is tudják, nem csak az új modellek). A nem-eredeti (Kingston, NAS típus alapján kikeresett, Kingston szerint kompatibliis) 4 GB-os modul 7 ezer Ft, ugyan az a paraméterű modul Synology matricával 35 ezer Ft. Na nem már!
Valahogy ki kell termelni a profitot... Növekedés, növekedés, növekedés! (cinizmus)
A Synology már túljutott a beetetés időszakán. Most szépen aratnia kell. Csak "csöppet" mohón csinálják. Ha az általad említett memória 7eFt helyett lenne mondjuk 10-12eFt, akkor morcos lenne az ember, de rábólintana. Na de 5x árért...
nem ertem mit sirtok, csak ellestek a kovetendo peldat.
8G memory kiskeraron ~15USD, aapl-nel? 200! \o/
200 dodo? Az meg olcso.
Customize Your Lenovo Device | Lenovo US
Az ilyen miatt nem hiszek a kész NAS-okban. Nehezebb egy sajátot összerakni, főleg, ha a hardvert és a szoftvert is magunk kell összeválogassuk és telepítsük, de ott ilyen probléma igen kis eséllyel jön elő:D
TheAdam
Alapjában véve én is így vagyok és egyetértek.
De vannak méretgazdaságossági és üzemeltetési érvek/tapasztalatok, ami miatt azt kell mondjam, van (volt?) helye a Synology (mondjuk) 400e nettóig nyújtózó modelljeinek hazai kisvállalkozásoknál.
Ugyanis a Plus modellek (amik Intel CPU-val futnak) tudnak Docker és VM futtatást, és jár hozzájuk ingyen (a Plus modell feláráért) az Active Backup for Business, ami igazából egy elég jó mentő szoftver, és nem igazán van ingyen (de még pénzért sem) jó alternatívája, ha egyszerűen üzemeltethető mentés kell a gépekről.
Egy kis DS220+ 160 ezerért (plusz kis RAM, meg HDD) már simán ment helyben minden gépet, futtat egy Zabbix proxy-t Docker-en, meg még ami kell ezt-azt. Mindezt 25W fogyasztás mellett. Nem tudtam eddig megbízható, nem túl nagy méretű, alacsony fogyasztású épített NAS-t csinálni ennyiből, és akkor nem számoltam a beletenni való munkámat, ami Synology használatánál annyi, hogy bekapcsolom és 10 perces üzembe helyezés után használom.
Persze 500e magasságban (amikor komolyabb kapacitások kellenek, mint 2-4 HDD-nyi), akkor nem Synology DS+/RS hanem valami Dell T/Rxxx szerverből épül NAS nálunk is, mert ott már fordul a kocka ár/értékben és funkció elvárásban.
Ahogy fentebbi hsz-ben is írva van, ha lenne 10-30% felár, simán (kis morgással) fizetné mindenki - én is -, mert a szoftver, hardver alapjában véve jó. De dupla-tripla árakat már nem fog megérni, ha oda kerülünk.
És a Syno-t mivel érdemes menteni?
Örököltem egyet kb 80-100T adattal, mentés nincs ... csak hogy a fun factor se maradjon ki.... Nézegettem a Syno weboldalát, de ott azt írják, hogy másik NASra.... ez itt imho a "no way" kategória.
Szalagra kéne, mert az éves növekmény 10T+ de nem látom, hogy tudna ilyet. Maradnak az enterprise backup cuccok, esetleg Bacula...?
Durva leszek: ha nincs mentés, akkor azok az adatok nem fontosak. Pont.
Ha nem lennének fontosak, akkor most nem lenne téma.
Esetleg mondhatjuk úgy is, hogy eddig nem voltak fontosak, most már azok. Így jó lesz? Ezek után bármi értelmes hozzászólás?
Van értelmes is. Csak felháborító, hogy mennyire gondatlanul bánnak egyes helyeken nagy mennyiségű adattal.
Menthetsz éppen szalagra is Synoról. 1 db olcsó szerver, LTO-t beleépíted vagy rákötöd. Én LTO párti vagyok. Mindenképp 7 számjegyű lesz, forintban számolva.
Igen, 7 számjegy, és nem 1-essel kezdődik. Pénz van rá, LTO tape library lesz valószínűleg, (LTO7-mert a pénz azért számít), a kérdés igazából az volt, hogy van -e bármi backup termék, amit a Syno támogat - mondjuk van hozzá valami agent.
Egy ekkora syno-ra már dockerrel szinte bármit felrakhatsz.
Gábriel Ákos
valami konkrétum? Nem feltétlen szeretném szétcseszni mentés előtt.
Syno-t nem igazán ismerem, enterprise backup műfajban van némi tapasztalatom.
A legegyszerűbbnek az tűnik, hogy egy mentő szerverrel lementem a network share-eket, igazából azokon van a lényeg.
mentheted külső USB/eSATA lemezre, de elvileg van lehetőség egy csomó felhős megoldásra is, ahová inkrementálisan menthetsz, és kb next/next/finish bonyolultsággal állíthatsz vissza egy zsarolóvírus vagy NAS eltulajdonítása után.
"mentheted külső USB/eSATA lemezre"
LOL. :)
"de elvileg van lehetőség egy csomó felhős megoldásra"
nincs. Kicsi a sávszél.. Tudom, hogy seedelni is lehetne, de a napi adatnövekményt sem biztos, hogy egy nap alatt le lehetne menteni azon a netkapcsolaton.
Szerintem egy külön szerveren Bacula, azon LTO-5/6/7/8 (nyilván 100T-nál a nagyobb számúak) és mehet a mentés. A Bacula szerintem olyan a mentésben mint a Linux(ok) OS téren: nyugodtan meg lehet benne bízni. Vagy - szintén Bacula -, HDD alapú tárolóra dolgozol vele a mentőszerverben. Ez jóval olcsóbban megoldható 100T adatnál akkor is, ha évi 10T a növekmény. Persze LTO és HDD mellett is van pro meg kontra.
Magáról a Synology NAS-ról menteni olyan túl sok opciód nincs. Azaz van sok opció, de az mind majdnem ugyan az. Menthetsz másik Synology-ra (nem kell azonos típusnak lennie), ha van rajta elég tárhely, vagy menthetsz felhős/távolról elérhető szolgáltatásokba (valóban felhőbe, vagy hálózaton keresztül bárhová) néhány típusú célra. Nekem mindegyikkel az a bajom, hogy aránylag macerás és lassú (mármint a szoftver), ha nagy mennyiségű az adat.
Ellenben ha Bacula mentést csinálsz, file alapon, akkor abból aránylag gyors lesz akár egy állomány visszaállítása is, még LTO-ról is.
Alternatíva, ha a mentő szerveren nem Bacula hanem MinIO fut, és a Synology gyári szoftverével S3 kompatibilis "felhős" tárolós mentést végzel, helyi hálózati célra.
kb 15 éve már csináltam baculát, tape library-val, azt hittem azóta van jobb megoldás, de egyre inkább úgy tűnik, hogy nincs. (Pontosítok enterprise szoftverekb esetén van, de azokra olyan ajánlatok jöttek, amiknek csak a licensz díja évente kb 3 szor annyi, mint bacula alapon a teljes hardware+munkadíj)
HDD-re mentés hoszabb távon jóval drágább mint egy tape library, mert egyrészt zabálja az áramot, másrészt sokkal szarabbul (értsd: drágábban) skálázódik felfelé mint a szalagos infra.
Sajnos vagy szerencsére, még mindig a Bacula a válasz arra, ha megbízható, flexibilis fájl szintű mentésre van szükség (a vállalati, blokk szintű mentést is tudó verziókat nem ismerem, nem használom).
De nagyon sokat fejlődött tudásban, kezelhetőségben, felügyeletben.
A szalag VS HDD-re meg azért írtam, hogy van pro meg kontra mindkettőnél. Ahol csak backup kell, és az adatmennyiség nem éves 50% vonlumenben növekszik, ott nem olyan durva a HDD-s költség. Ahol archiválás is elvárás, ott nyilván sokkal olcsóbb lesz a szalagos megoldás.
Ráadásul a gyors, biztonságos és gazdaságos megoldás manapság a kettő kombinációja szokott lenni...
A HDD-nél a folyamatos üzemeltetés minden költsége a gond, a szalagos megoldásnál meg a nagyon magas belépési ár a gond.
Egészen addig faja a bacula/bareos, amíg nincs mondjuk havi archívban 10+ millió fájlod meg könyvtárad, és azt nem kell évekig visszaolvashatóan elraknod - illendően két példányban...
Miért, ha ez a feladat, akkor milyen problémába lehet ütközni?
A mi ügyfélkürünkben csak ~2 millió fájlos mentés van, és nem kell csak 4 hónapra visszamenőleg őrizni (mentés, nincs archiválás).
Elméletileg nincs probléma, de ~10M fájl/job archívból webes felületen nem is érdemes megpróbálni visszaállítást kérni, bconsole -ból se nagyon, mert bőven timeout-ra fut a mögötte lévő sql query és/vagy nem fog a felület megbírkózni a rengeteg adattal - ergo marad a file, a path meg a job tábla psql-ből kérdezgetése - Sajnos az SQL erősen szuboptimális akkor, ha jellemzően LIKE '%valami%' van a queryben... (Ahol ilyenbe belefutottam, ott a file tábla ~1milliárd(!) a path tábla ~15millió(!) rekordot tartalmazott, de a szűkre vett csak az archiválási job-ok által érintett mennyiség (amit kiraktam másik DB-be, hogy egyszerűbben lehessen keresgélni) is kifejezetten nagy "tétel" volt - azért, mert az archivált területen folyamatosan és nagy számban jöttek létre fájlok meg könyvtárak...)
Értem!
De ez valamelyest kezelhetőnek tűnik egy jó DBA által, megfelelő hardverre téve a DB szervert és jól beállítva. Persze a nem-optimális SQL query-ket nem lehet így megjavítani, de meg lehet segíteni akár használható szintig.
Vagy ezen korlát ismeretében máshogy szervezni a mentést és az archiválást (esetleg külön Bacula példányokra szétbontani), vagy ugyan úgy működő Bacula példányokra egyenkéni kisebb számú mentendő host-ot tenni.
Azt tudom, hogy sima PgSQL-t használva mindenféle extra optimalizálás nélkül, a Baculum webes felülettel teljesen normális sebességgel kezelhető az 1.5+ millió fájlos full mentés is egyelőre fájl szintű visszaállításra.
Synology felhőjébe. Nem lesz olcsó
Nalam a Synology egy Azure Storage-ra menti magat. Olcso.
nekem is kellett egy nagyobb NAS offsite backup celra (proxmox backup server), igy semmi ficsort nem hasznaltam ki a synology dsm-bol (kiveve a dockert). es mivel a qnapokra siman lehet debiant rakni, igy a penztarcammal szavaztam: a synologyt levaltotta egy qnap.
A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!
Minden cégnek van egy életciklusa, a vége felé ott van a "cash-cow". Synology szemmel láthatóan elért ide, pár év és vagy kuka vagy valaki más megveszi.
Nekem is van itthon egy Syno, ha egyszer befingik akkor kénytelen leszek valami használt dell szerverből összerakott truenas okosságra migrálni, valószínűleg fele pénzből.
Vagy még az se és marad a backblaze backup havi 10 dollárért.
Gábriel Ákos
vagy még mindig ott a lehetőség xpenology felé, nem?
A synology nem a bot (botnet of things) szinonimája?
Az XPenology azért eléggé sötétszürke zóna... Én bármi más tároló célú disztrót hamarabb választanék, mint ezt.
Az üzleti motivációt értem mögötte, és alapjában véve nem tartom ördögtől valónak a kapitalizmust sem, meg azt sem, hogy bárki (egyre több) pénzt akarjon keresni a tudásával, munkájával.
De nagyon nem korrekt egy ilyen huszáros vágással ilyen változásokat rákényszeríteni a közönségre, ilyen árazás mellett.
Szerintem meg is lesz az eredménye, nem látom garantáltnak, hogy a bevételük hosszabb távon messze annyival nőne, mint amennyire számítanak, hogy csak tőlük lehet a HDD-ket, SSD-ket meg RAM-okat venni a készülékeikhez. Szerintem a HDD eladásokat kompenzálja majd a NAS eladások csökkenése.
Azért fájó ez nekem (nyilván ez az én bajom, majd megküzdök vele), mert a pár fős cégeknek beüzemelt néhány százezer Forintos szerver mellé tökéletes volt első helyi mentésnek 200-220 ezer körül egy kis Synology. De ha ez felmegy 300 ezerre az SSD, HDD, RAM árak miatt (nyilván nem fogjuk otthagyni pirosan világító vészjelzéssel az ügyfélnél a nem-eredeti alkatrészek miatt), akkor úgy már nem lesz rentábilis, más megoldás kell majd.
De valami ilyen cég-vírus lehet a levegőben, mert mintha az Ubiquiti is ezt csinálná egy ideje. Gyártanak már mindent is ami hálózatos, Apple szisztémára (túl szép termék, túl jó minőségű tapintásra, OLED kijelző még a 220V-os adapteren is, túl szép és minőségi csomagolás), központi vezérléssel, ami csak önmagával kezd kompatibilis lenni apránként, csak közben egyre több benne a hiba, amire csak pingvineznek, meg a fejlesztések során a doksi megírásra sincs már elég idejük. És az is egyre drágább - ha épp kapni.
Az Ubiquiti valamely ultradrágára árazott router-mindenesét (talán Dream Machine) csak úgy lehet elsőre bekapcsolni, ha van, vagy rakható rá valami netkapcsolat.
Nálam ez azonnali RedFlag, elég ilyennek az iPhone, hogy net nélkül elesett. Még a windows-t is fel tudom húzni, ha nagyon kéne offline.
Mostanság egyre több cég pofátlanodik ebbe az irányba...
TheAdam
Ha jól tudom, a kínai biztonságtechnikai, okos otthon, vagy hálózati termékek is szeretik a felhős reggeket, beléptetéseket. A használatuk esetén csak az a kérdés, kit szeretnénk inkább a jövőbeni gyarmattartóinknak. (Igaz, most úgy tűnik, hogy - bennünket kivéve az egyenletből, - ezt a kérdést maguk között kívánják rendezni.)
Ez azt is jelenti, nem érdemes a 6. verziós DS-ről a 7-re váltani? - (Mert megszoktam, hogy a merevlemezeket a Syno-khoz is magam választom. Talán túl maradi lennék? :) )
(Mert már nem tudnak valódi "értékelőállítani", hát bevetik a protekcionizmust. - Ahogyan az ukrán-orosz háborúban tömegek napi vére árán is megvédik a befektetéseiket. A pénzt már nem "szeretik" értékelőállítással keresni, azt "szerencsésen" meghagyták Ázsiának.
Ma már csak pénzzel-pénzt elvet ismerik.., na jó még a háborúval-pénzt elvet is. - - A nyugati világ.., - köszönhetően a befektetőcégek világméretű vagyonosodásának, működésének, - az összeomlás szélén, a világbirodalmuk utolsó perceiben. A kiváló és megbízható termék-előállítással már végeztek. A végén még sikeresen magukkal rántják egész Amerikát is.)
Sajnos Mikrotik-nél is mintha kezdeném látni az elalmásodás tüneteit, igaz csak kicsiben. Dizájnra és népmesélő bajszos kancsóra van pénz, de doksiírásra kevésbé...
+1. A problémák pedig ugyanúgy megvannak (korlátos LTE kezelés, IPv6 offload hiánya). Wi-Fi szabványokat nagyon lassan követik le, bár 5G-hez is kellett nekik idő, hogy felébredjenek. 2019 óta MikroTik-ezek, akkor még nem teljesen értettem, de mára már elég világos, hogy az alsóbb szegmensben jó alternatíva routing-ra, de sok másra nem. Itt van pl. a CAPsMan, tök jó mint platform, hogy összelőhetőek az eszközök, de a frissítés nincs rendesen kényelmesen megoldva, itt a wi-fi-wave2 package ami külön CAPsMan, tehát nem tudom megtenni, hogy az AC-s AP-ket szépen, lassan AX-re frissítem, mert ha van mondjuk 20 AP és szeretnék 3 AX-eset, akkor kell egy új Manager, mert egy eszközön nem fut ám el a Wave2-es és a sima.
Otthoni környezetbe én már kifejezetten nem ajánlom senkinek a MikroTik-et. Van egy AC3 AP-nak, másudt egy AC2 routernek, jók, már megvannak, még a nagy árrobbanás előtt lettek, de a frissítéseknél elő-elő jönnek azért a random hibák amiket elég necces debug-olni. A hAP ac2-re felraktam a legújabb 7-es szoftvert durván két-három hete, azóta az IPv6 nem küld RA packet-eket. Tűzfal nem fogja, ez rendben ment évekig, de jött egy update és elcseszte. Kínomban a vonatkozó részen amit lehet újrakonfiguráltam, továbbra is OFF. Majd valamikor resetelem és újrakonfigurálom, remélhetőleg megoldja, de 2023-ban az IPv6 kezelése, a tűzfala is elég gyenge.
Én most OpenWRT-t használok. Sokkal flexibilisebb mint a RouterOs, teljesen más a logikája, de sokkal olcsóbban lehet alárakni hardvert adott célfeladatra és hiába vannak itt is bug-ok, nem stabilabb már annyival a RouterOS tapasztalatom szerint, amennyivel többbe kerül a termék.
TheAdam
Majd kifizeteted a villanyszámlában a különbözetet, csak havi pár ezres, akkor az lehet nem tűnik fel.
Én már a Surveillance Station licenszüknél is fogtam a fejem. Ha synology nassal akartam volna kiváltani egy 4-8 csatornás pici NVR-t, csak a licensz került volna annyiba, mint egy komplett Hikvision-koppintás 4 kamerás rendszer. 20-25ezer forint / kamera csak az, hogy engedélyez +1 kamerát a listára venni?! Inkább megveszem a külön célhardvert.
sose ertettem ezeket az enterprise synology sw nas-okat: ottvan egy enterprise hw, es akkor egermernok modjara a synology sw-vel tokolnek nfs/samba/docker/stb-vel? nincs rendes ember aki nagyvallalati sw tegyen ra?
azt megertem hogy a pici 2 lemezes nason tokjo a dsm, mert egy egyszeru ember is elboldogul vele, tud megosztast csinalni, kepeket albumra rendezni, stbstb.
A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!
elképesztő mennyiségű "egérmérnök" van ám, főleg távol-keleten nagy divat.
Gábriel Ákos
Kérdésedre a válasz egyértelmű: nincs.
Itthon is van szép számmal olyan IT-s szaki (akár végzettséggel, gyakorlattal, nem csak önjelölt, hiszemmagam ember), aki előbb vetet egy drágább Synology-t és azon állít be Windows AD-t és megosztásokat, minthogy egy szervert vetessen és rendes OS-sel, rendes konfigurációval megcsinálja. Mert csak össze kell kattintgatni, és aki ezt meg tudja csinálni, az jóval kevesebb havi fizetésért elvállalja az ilyen pozíciót, mint az, aki rendszer szerverrel is meg tudja oldani a feladatot. Így van kereslet a GUI-n élő, olcsóbb IT szakik iránt.
A Windows nagyon jó volt az IT ipar számára tanítónak, hogy ha GUI-n kattintgatni lehet, sokkal többen elhiszik, hogy értenek hozzá, mintha parancsokat kell tudni és beírni. És az eladás akkor növekszik, ha sokkal többen elhiszik, hogy értenek hozzá.
Azért számold bele, hogy egy Syno kijön már egész izmos kofigban bruttó félmila körül, míg egy értelmezhető szerver + windows licensz az messze felette lesz, pláne úgy, hogy jelentősen több munkaóra. Amíg mindíg lesz igény arra, hogy dehát ő feleannyiból megcsinálja, addig ezen kár gondolkodni. Arról nem beszélve, hogy minden esetben kell valamilyen UPS, és valamilyen mentés. Jellemzően nem havi fizetés lesz itt ezeknél, hanem pontszerű munkadíj, és valszin nincs valódi szápport jellegű ember a NAS-ra, hiszen az működik. Sokszor a szerverre sincs, hiszen az már drága lesz úgy.
Hát, ez igaz is meg nem is. Bruttó 500 ezerért pl. DS1821+ van, ami AMD Ryzen V1500 4 magos procit (Intel Celeron N és Pentium N között valahol) és 4 GB memóriát tartalmaz. Ez egy gyenge desktop gép szintje csak, nagyon nem szerver hadrver.
Az első Xeon-D CPU-s 16 GB memóriás modell a DS3622xs+, már 1.3 millió, és az árhoz képest meg nagyon sovány a hardver...
Abban teljesen egyet értek, hogy aki cégvezetőként, IT döntéshozóként céghez ilyent választ, az jellemzően nem ért az IT-hez, és lefelejti a sallangokat és az üzemeltetést.
Azt meg problémának látom, hogy a Synology (és több más gyártó) marketing anyagai alapján sok döntéshozó úgy érzi, jól ki tudja választani a szükséges eszközt, de a valóságban ez nem igaz, mert az eszköz nem pont azt, és nem pont úgy tudja, amit igérnek papíron, plusz nem esik soha szó arról, hogy mi minden kell még egy jó, megbízható rendszerhez.
A beágyazott procik elég jók, attól mert Xeon van ráírva, még nem biztos, hogy érdemben többet nyújt neked. A kimért paraméterek lényegtelenek, az számít, hogy valójában mit használnak rajta. Ezek jellemzően egy többé-kevésbé klímázott irodában, esetleg egy UPS-sel meghajtva elketyegnek, amíg ketyegnek. Még egy hálózati drive, és megfelelő jogosultság kiosztás is csodaszámba megy, nemhogy ilyen átgondolt eszközválasztásos. Nagyobb baj, hogy azt érzik, hogy ha klikkelős, akkor jó mindenkinek, és hopp menni fog. Attól, hogy klikkelős még ugyanúgy tudni kell, hogy mit csinálsz, miért klikkelsz, csak esetleg harmada idő alatt összejön, és mindenki boldog.
A saját szerveres vonal már rég nem olyan csodás, mint 5-10, esetleg 15 éve volt. Amit entry szerverben kapsz, hát akkor lehet inkább a Syno, csak az a kérdés, hogy gari jellegűen mi az igényed. :)
Én hozzátenném azt a tulajdonosi szemléletet, hogy a készülék "adatlapjára" felírt tudás neki elég lesz, és ráadásul ő maga is rendszegazda-huszárnak fogja érezni magát,
ha webes felületen összekattintgathatja magának az egész cumót. Spórol, mint az állat, épp ezért a másik, normálisabb megoldáshoz fenntartani akár egy beugrós rendszergazdát neki hatalmas kiadásnak tűnik.
Persze, az ezt követő adatvesztések, leállások, átszervezések miatti kiadásait fasorba se veszi.
Igen, pont így látom én is. A marketing anyag mindent megígér, de az vagy nem úgy van, vagy csak bizonyos drágább modellekre igaz valójában.
Plusz az egyszerűnek igért konfigurálás azt jelenti sokaknak, nem kell szakember (spórolás), így elmarad a konzultáció is, hogy mi minden kell egy jó rendszerhez valójában.
Ez lehet csak nálunk ilyen drága, mert jön a hivatalos beszállítón át, és a magyar kisker rádobja a (mivel csak mi forgalmaztassuk)a szokáos +50%-os árrését, a világbajnok Áfával minden is jó drága lesz.
De.: A merevlemezekkel már trükköznek a gyártók. Először az otthoni lemezeket cserélték le a jó öreg CMR-ről SMR-re, persze árcsökkenés nélkül úgy, hogy sorozatszámot meg termékszámot kell nézni, hogy melyik
Majd a jó öreg WD persze a felhasználók szeretete miatt elkezdte tolni a NAS-ba szánt WD-RED csoportban is az SMR szarját és csodálkozik a NAS felhasználó, hogy mán megint nem megy.
Nem mellesleg tud trükközni a jó magyar kisker, hogy a OEM, PC-be szánt merevlemezt adja el neked, vagy egy PC-ből menti ki neked és örüljél. SOK PC-ből sok lemezt tud kivenni, és még egy sorozatot is elad. A szokásos dobozos termék helyett régen 5 év gyártói helyett csak 2 év gyártói gar van :D Örüljél.
SZóval ha lesz ilyen lemez, és még kevesebbet van kedved szopni amiatt mert kiesik a raidből állandóan, leáll, nem gariztatja le a jóska sufniPC és GSM boltja, akkor megveszed ezt.
Synology nem fogja a NAS-jainak futtatását saját merevlemezhez kötni, ezt sehol máshol nem olvastam. Memóriánál van, hogy nem kompatibilis a RAM és emiatt baj lehet (szól, ja Jóska garázscége csinálta a RAM bővítést, és te mondjuk eredeti rambővítést fizettél (+4gb 40.000-ért), akkor tudjál reklamálni, hogy csávókám, ez nem az.
Egy rendes szakember tisztában van az SMR vs PMR/CMR merevlemezekkel, így nem esik abba a hibába, hogy akár NAS-ba, akár szerverbe, RAID tömbhöz SMR diszket vesz. Így a Synology légyszi ne védjen meg az SMR-től 50-300% felárért cserébe.
A memóriánál ugyan ez a helyzet. Ha az Intel a CPU-ra és csipszetre azt mondja, XY paraméterű memória modul jó hozzá, és olyant veszek egy nagy nevű gyárótól garanciálisan, akkor legyen már jó a NAS-nak, ne reklamáljon, hogy nem Synology van a cimkéjére írva.
Az, hogy vannak kamus cégek, ahol mindenféle szedett-vedett terméket árusítanak, nem azt jelenti, hogy az összes ilyen. Mi hivatalos csatornán, gyári 5 év garival vesszük a WD RED Plus/Pro és Seagate IronWolf/Pro NAS-ba való diszkeket is. Ha valaki nem ért hozzá, de hiszi magát, az képest pár ezerrel olcsóbban megvenni a szürke/fekete csatornás termékeket - magára vessen.
A Synology nem teszi lehetetlenné a nem-Synology HDD-k használatát. Ellenben az összes diszk folyamatosan pirosan világít a státusz lapon, hogy baj van vele - nem eredeti, akár bajt is okozhat. Így elég nehéz észrevenni, ha valóban baj van vele, merthogy mindig is pirosan világított. Ez nem ellehetetlenítés valóban, csak olyan nyomást helyeznek a felhasználóra, hogy inkább vegye meg csilliárdért a saját márkásat, ha jót akar. Na ez az erőfölénnyel visszaélés szép példája.
Mondjuk erről pont ment a vita, amikor Linus megint memóriahibába ütközött, hogy egy munkaeszköz nem annyi, hogy bemegyünk a boltba és összeválogatjuk az alkatrészeket, hanem komolyabb eszközöknél jobban össze kell tesztelni gyártói oldalon is, csak paraméterek alapján nem dönthető el a kompatibilitás. Más kérdés, hogy PC-s szervereknél se volt még memóriagondom Intel chipset/processzor esetén mezei Kingston RAM-okkal, bár lehet mázli is. Arra kíváncsi lennék, jobban vannak-e tesztelve ezek a saját márkás modulok, mint egy sima HCL lista eszközei bármelyik alaplapgyártónál.
Én alapból nem tudom elképzelni, hogy a Synology az eddigi HCL-jét úgy állította volna össze, hogy a rajta szereplő HDD-ket, SSD-ket, egyéb eszközöket darabonként több 100-1000 órán át teszteltek volna különböző felállásokban, hogy jó-e. Inkább volt eddig is az, hogy bizonyos sarkalatos paramétereket néztek a gyári adatlapokból, és a szerint dőlt el a HCL-re kerülés. Nincs annyi emberi erőforrás meg idő, hogy ezt így lehessen tesztelni, miden hardverre (akár csak a saját címkésekre). Meg olyant sem tudok elképzlni, hogy a Synology-nál HDD firmware módosítást eszközöltek volna bármilyen kompatibilitás érdekében a saját címkés modelleknél (az ID és szöveges azonosítókon kívül). Pláne, hogy "kommersz" alkatrészekből áll a NAS.
Mintha az Asus azt mondaná, az általa gyártott alaplapokba csak Asus RAM, Asus NVMe és Asus SSD/HDD köthető, akkor lesz csak jó. És minden bekapcsolásnál sípolna és megállna boot közben, hogy nyomj Enter-t a nem-Asus alkatrészel boot-oláshoz.
Kizártnak tartom, hogy bármit "fejlesztettek" volna a RAM, NVMe modulokon vagy a HDD-ken, mielőtt megrendelték Synology cimkével és ID-vel a - jó eséllyel kínai - gyárótól.
Ha meg egy Synology NAS-ban a Synology RAM hibázik, senki sem arra gondol, hogy nem lett rendesen összetesztelve, hanem arra, hogy simán csak rossz az a modul, ki kell cserélni. Így sohasem derül ki, hogy valójában összetesztelték-e...
Nem vagyok benne biztos, hogy nem lattam mar ilyet egy-ket masik brand gyartonal. :)
Nem tudom a Synology nekem drága (a Trey által lesajnált közigazgatás ahonnan (és ahová a legtöbb vackukat elsózzák) nem juthat fel szakember) így jófogás/vatera/eBay tengely van. Vettem egy francia Freeboxot feltörtem volt a squashfs-en readme file írtam a címre, hogyan sikerült. Örültek neki, amikor a B2B dobozaikra került a sor meg árnyékoltak. :(
De jó látni, hogy a versenyszférában is van néhány helyen verseny, az átcimkézett Zyxel LTE routert öt perc sem volt megtörni, pedig ugye titkosított biztos ezért lesz zenterprise firmware (szerintem , hogy a vásárlók ne sírják el magukat, hogy egy 2020-as terméket 2013-as MTK "openwrt" sdkra építenek) Vagy ha ez nem számít zenterprisenak akkor ott a negyedmilliós (szvsz baromira túlárazott) tűzfaluk, a zip-es encryptelt firmwarel aminek a jelszavát szintén öt perc megszerezni.
Éljen a verseny (szféra)!
Synology-val nincs enterprise-ban tapasztalatom, csak ami otthon van a spajzban (az meg nem volt draga). De ezekert a brand eszkozokert nem azert fizetnek sokat, mert technologiaban az a legjobb, hanem mert amikor ket hete beszart az egyik gep, akkor delutan felhivtam a supportot, este feladtak a potalkatreszt Hollandiaban, masnap delre pedig ott vart a recepcion az irodaban.
Szerintem 50k egy egylemezes és specifikációjában sem túl izmos nasért drága. De a nagyobb baj vele, hogy a kattikatt vonza a hülyéket akik mindenre kattintanak csak az update gombra nem, ezért egyben remek botnet platform.
Lehet, hogy amíg van szerződés addig szipi szupi, ha meg használtan veszed akkor ott a firmware paywall, a gpl forrásokat se túl egyszerű kiimádkozni belőlük (az u-bootot szinte az összes gyártó szeretni kihagyni, vagy köze nincs a tarballnak a szállított eszközhöz, természetesen ettől kezdve baromi sok értelme van a kiadott forráskódnak, hisz az eszköz gyári bootloadere legtöbb esetben csak a cég által aláírt imageket hajlandó betölteni)
Ilyenkor kell elköszönni az adott gyártótól.
Gábriel Ákos
A Synology nem csak szakembereknek gyárt NAS-t, hanem a consumer piacon szinte bárkinek, úgyhogy igen is védje meg azokat az embereket is, akik mondjuk fényképészek, videósok, orvosok, programozók, grafikusok, stb. Nem akar mindenki érteni ahhoz, hogy most éppen a WD red melyik sorozata lett SMR, és melyik mibe jó.
Létezik egy cég, akinek a felhasználói egyáltalán nem akarják tudni, hogy mi van a telefonjukban, milyen cpu, gpu, mennyi ram, de még a háttértárat sem. Használni akarja. Nekik kell.
Neked még Synology sem kell, összelövöd a NAS_odat alkatrészekből, teszel rá OS-t, és megoldod a szükségleteidet. De a többi az idejét nem erre akarja fecsérelni: sokkal több időbe telne megtanulni azt a szaktudást, mint ami pl neked van, így inkább fizet érte és használja. Vsz 1 nap alatt megkeresi vere az árát.
És simán belemegy enterprise synologyba nem supportált disz, de amikor kötetet csinálsz kapsz egy warningot és csá.
Mint amikor unsupported ram van benne, az elején kapsz egy warningot és csá. Nem nézed minden nap.
Elöljáróban: nem szeretnélek semmiről meggyőzni, ne úgy értsd. Ez csak a véleményem.
Nagyon nem értek egyet az első bekezdéssel. Vannak eszközökfajták, amiket lehet egységsugarú felhasználóknak kínálni úgy, hogy semmilyen hozzáértés nem szükséges, meg vannak olyan eszközfajták, amiknél ez nem megoldható (bármennyire is szeretné a gyártó ezt elhitetni).
A NAS az utóbbiba tartozik, mert a alapkiépítés+memória+hdd+ssd+nvme annyi kombinációt ad ki, és annyi feladatot fed le, meg a szoftvere olyan sok és olykor bonyolult feladatot tud megoldani, hogy azt az egységsugarú felhasználó semmilyen gyártói táblázatból nem tudja magának érdemben kiválasztani, ajánlóban összekattintgatni, hogy melyik a megfelelő. Itt nem 4 modellről beszélünk amiből választani kell, hanem végtelen számú kombinációról. Ergo kell(ene) egy szakember segítségét kérni, aki a feladathoz tud megfelelő modellt megfelelő kiépítésben ajánlani. A szakember meg már tudná, amit kell. Itt a gyártó meg elhiteti, hogy nem kell hozzá szakember, menni fog az hozzáértés nélkül is, és a szerinte potenciális gondokat úgy orvosolja, hogy csak tőle lehet minden olyan tartozékot beszerezni, amik egyébként tök szabványos eszközök, nem az Ő egyedi fejlesztései. Ráadásul úgy, hogy ez nem egy új gyártó új termékkel, ilyen szemlélettel, hanem kvázi 180 fokos fordulatot vett egy meglévő gyártó.
Olyan eszközhoz nem kell szakember, ami a dobozból kivéve azonnal működőképest, max. csak áram alá kell helyezni. Pl. egy mobiltelefon (de ott is sokan egy mobilboltos szaki segítségét kérik a SIM behelyezéséhez...), hűtőgép, mosógép, TV készülék.
A fent említett cég analógiájára, kínáljon a Synology előre konfigurált NAS-t, memóriával, merevlemezzel, satöbbivel kulcsrakészen, bővítőhelyek nélkül. Azt úgy állítja össze ahogy akarja, annyiért adja amennyiért akarja. A felhasználó meg megkapja az áhított gondtalanság (reményét), miután eldöntötte, az ér-e neki annyit.
Ha nem akar, csak ilyen ügyfeleket kiszolgálni, vagy az üzleti modelljét ilyenre szerené alakítani, akkor ne kínáljon olyan NAS-t, amiben vannak üres bővítőhelyek, vagy azok a bővítóhelyek ne legyenek szabányosak, de legyen hozzáadott értékük a szabványoshoz képest. Akkor nem lesz kompatibilitási gond, nem kell ilyen kamuval rátolni az ügyfelekre ugyan azt a szar saját címkével dupla áron.
De sajnos, pontosan a fent említett cég példájára a mostani változások azt mondják, hogy "mi jobban tudjuk nálad, de ezért extra prémium felárat kell fizetned akkor is, ha nem kérnél a hatalmas bölcsességünkből". Ez sajnos nem a felhasználók érdeke miatt van így (a meg nem nevezett cégnél sem), hanem _kizárólag_ üzleti érdekből.
Aki nem akarja NAS készítés megtanulására fecsérelni az idejét, az forduljon szakemberhez, aki viszont arra akarta és megtanulta. Hidegburkolni sem akar a legtöbb ember megtanulni, mégsem a ház fővállakozója választja ki és építi be a csempét, amit aztán majd megszokik a tulaj szeme, hanem a kuncsaft választja ki és egy szakember rakja le (az előzőleg megszerzett tudásával és a különböző gyártók egymással kompatibilis technológiáját használva) Ráadásul a burkolat és a szakember szabadon választható.
Ebben a cikkben végig lehet nézni a képeket, hogy a nem-Synology HDD-k mit okoznak. Nem csak egy warning a pool készítésekor...
Először is, az összes nem-gyári HDD pirosan világít mindig, hogy Unverified, és nem is foglalkozik vele a NAS, hogy van-e HW baja (vegyél Syno-t, ha ez érdekel, amiből pont ugyan azon SMART adatokat olvassa ki...), aztán a pool látrehozásánál warning. Aztán a már meglévő pool-on folyamatosan "at risk" narancs jelzés, amit el kell olvasni, hogy rossz egy lemeze, vagy csak a szokásos sírás a nem Synology HDD miatt, valamint a system health-on folyamatos warning jelzés, és bele kell kattintani, hogy "csak a standard sírás a HDD miatt", vagy most tényleg baja van. Aztán a pool részleteinél a nem Syno HDD-k pirosan világítanak a grafikán, mintha baja lenne, pedig vagy baja van, vagy csak nem Synology...
Ez nonszensz.
Egy szó mint száz, bármennyien állítják, hogy az nagyon jó nekünk, hogy a műszaki/IT cikkek gyártói lassan mindent eldöntenek helyettünk, persze drágábban, mint amikor nem döntötték el, és ez milyen jó nekünk, az szerintem nagy tévedésben van.
Nálunk annyit érnek el azzal, ha a kisebb modellekre is bevezetik a kötelező Synology HDD használatot (ha jót akarunk magunknak és az ügyfélnek nevében...), hogy más gyártót fogunk ajánlani, akinél nincs ilyen korlátozás. Bármilyen meglepő, aki tud NAS-t építeni, az sem feltétlen szeretne, ha tud venni megbízható, kész megoldást (ilyen lehúzások nélkül).
Nade nem szeretnének annyi és extra bonyi dolgot. Gyári NAS megvesz, diszk betesz, indul, minimálkonfig, SMB share létrehoz bódottá, már látszik macen és pécén, és jöhetnek a file-ok. Esetleg már van annyi security érzék, vagy mondta a zismerős, hogy azért több share legyen, jogosultságokkal okosan. Extrabónusz, hogy ha valamilyen VPN-en elérik, amihez még klienst is ad a NAS. Mivel tud felhőbe menteni, ezért néhány kattintással előfizetnek, és szalad a backup is. Hiába üzleti, hiába húde gondoljuk át, ez rendszerint előfordul, és végső soron egészen elfogadhatóan működik.
Drágább nem lesz, mert bazira nem hatékony minden egyes ügyfélnél feltaláni a langyosvizet, és valami random hw-re telepíteni az aktuális kedvenc Linuxot. Hacsak nincs scriptelve, meg erre belőve, akkor nemjó, és akkor szeretna egyszerűen share jogot adni, felhasználót felvenni, amihez nem biztos, hogy kell mindíg a felkent szakember. Ha tetszik ha nem, ezek a dolgok nagyon alapvetővé válnak manapság, ahogy már nincsenek liftkezelők például. Egész más szinten van szükség az igazi IT-ra, akár úgy, hogy konzultáció jelleggel jó irányba indul el emberünk, ami nem feltétlenül, egy entry level szervert jelent valamilyen OS-sel.
Az építőipar nagyon rossz példa, mert nagyon képben kell lenned, hogy mit hogyan csinálnak (anyagvastagságok, technológiai idők, elérhető megoldások), még így is erősen ajánlott egy rendes műszaki ellenőr, aki tényleg tudja szakma szerint, hogy mi hol hogyan, és tényleg beépült-e tervek szerint előírt dolog.
Az a jelenség, hogy bármelyik gyártó elkezd veszettül ragaszkodni a mindenből a sajáthoz, az valóban vészjelző, de igazából csak a szakmának. Van másik gyártó, és nem mellesleg mindenki védve van, hogy hát kérem, itt az X gyártó, X matricás 101%-os alkatrészeivel tele, és heló, nincs hiba. Mármint papíron nem lehet hiba a részedről,nem az van, hogy elnézed a HCL-t, és akkor a ZDB13423 helyett a ZDB1322 -t kaptad és hú akkor rossz (nyilván nem vagy nem biztos). Ahol ez kimondott pénzbeszedéssel párosul, ott pedig a pénztárcával kell szavazni.
A költségoldal... Van egy bármilyen szolgáltatást adó céged, irodával, ügyfélfogadó hellyel (pl. fogorvosi rendelő, webáruház miniraktár+átadó), akkor ott indulunk, hogy van 3-6 alkalmazottad, akkor igen komoly bérezéssel (lásd fogorvos). Ha van 5db alkalmazottad, akkor 300e per fős havi bérköltség (tehát nem bruttó bér, hanem bérköltség, aminek a 60%-át kapják meg kb, és ennyiért hát nem tudom kiket találsz manapság), az évente 18 millió forint, és még nincs iroda, nincs néhány notebook, nincs könyvelés stb. Namármost innentől ha "drága" egy 3-5-7 évre vásárolt 500e-1m forintos IT eszköz, ami a cég működéséhez napi szinten fontos, az bele se kezdjen. Ha felhőre fizetnek elő per kopf EUR 5 körül, az hirtelen nézve 120k évente, nettóban.
Ez nem is kérdés, hogy így van, amít írsz. Én is azzal zártam, hogy szívesebben teszek kész megoldást ügyfélhez, mert nekem is egyszerűbb, az ügyfélnek is megnyugtatóbb (hogy nem csak én tudok hozzányúlni).
Itt arról megy a diskurzus, hogy hozzáadott érték nélkül hirtelen csak saját márkajeles bővítéseket lehet tenni a Synology NAS-okba, sokkal drágábban, mint a nem saját márkajeles.
A költségoldalról pont ugyan ezt írtam én is egy másik topikba. Valójában nem okozhat gondot egy normálisan működő vállalkozásnál pár évente néhány százezret költeni IT-re.
És valóban, így annyi történik, hogy más márkát választunk az ilyen feladatokra, ahol (egyenlőre) nincs ilyen korlátozás. Leginkább nem is azért, mert ennyire zavaró a felár. Hanem azért, mert ha elromlik egy HDD és épp nincs Synology cseredarab készleten (az utóbbi időben azért elég szép számban fordul elő, hogy ez-az termék hosszabb távon elérhetetlen), akkor ugyan mit teszünk bele?
Igazából a vicc az, hogy a Seagate és a WD anno rárepült a Red és Ironwolf szériával a NAS-okra, a Seagatehez még valami külön "extra szenzor felhő" (vagymi) támogatás is lett. Aztán most átmennek abba Synoék, hogy kérnek egy Z firmware-t a cuccukra, és abba egy Syno=yes -t valszin. Persze papíron még kérhetnek sokmindent, de azért itt végső soron a desktop sata vezérlőknél nem sokkal többről, és egy Linuxos AHCI driverről van szó, ahol nagy csodák nincsenek.
A kétezres évek elejétől kezdve NAS-nek Syno-t használok, jelenleg többet is. De ezt biztosan "nem enném" meg. - Most kell a következő, komolyabb NAS-t beszereznünk, ilyen feltételekkel biztosan más, merevlemezzel nem kötött típust veszünk. (Kevésbé "kitett" helyeken sok évig voltak FreeNAS-eink is. Azokkal sem volt merevlemez problémám soha.)
(Pár éve, mikor a következőt vettük, már a legutóbbi modellek rezonáló "műanyagossá" válása is kiverte nálam a biztosítékot. Akkor még megoldottam a "fémet" egy korábbi verzióval.)
Az általam választott diszkekkel soha nem volt bajunk. Cserélnem sem kellett soha, egyet sem, - leváltáskor még folyamatosan, az üzembe helyezéskori merevlemezek futnak-futottak bennük. (Mert kb. 5-7 évenként veszünk új hardvert és lemezeket is hozzá.)
Mondhatnátok tippet, merre felé tapogatózzam. Fontos lenne a stabil, fémmel készült váz-burkolat...! Ja.., 5-6 szlottban és 8-10.., (de lehet, 14 is..,) TB-s lemezben gondolkodom.
QNAP-ot érdemes megnézni. Nagyjából azonos árszinten jobban felszerelt hardvert és bővíthatőséget ad, mint a Synology, a szoftvere meg ugyan azokat a szolgáltatásokat tudja (pontosabban többet), ráadásul van egy még jobb OS-ük is a közepes és magasabb kategóriás eszközökre, ami ZFS-t használ (ez nálam előny, van akit nem érdekel).