- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hozzászólások
Na, ez az egy nem fog a kernelből hiányozni. Bár azért remélem valamelyik BSD megtartja a támogatást hozzá. Mert oké, hulladék architektúra, de míg a hardver minimálisan is használható valamire, azért hajtani kell valamivel. Kicsit gáz lenne csak azért kidobni, mert a szoftveres részét nem akarja senki karban tartani. Akár még az is járható út, hogy a Linux kernelben valaki vállalja a karbantartását, valamelyik nagy cég részéről, IBM, Intel vagy hasonló óriás, akinek még futnak IA64-es szerverei valahol.
Esetleg az AIX-ből van IA64-es verzió, de azt állítólag nem tartja senki karban már 20 éve.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
valamelyik nagy cég részéről, IBM, Intel vagy hasonló óriás, akinek még futnak IA64-es szerverei valahol.
azok köszönik szépen elvannak a 3.x, 4.x kernelekkel - oda újabb bugok már biztosan nem kerülnek, és mindent is tud, amit csak kellhet egy olyan szerverhez. ;)
szerintem.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerintem az egyetlen komolyan vehető nagy cég a HP (ma már HPE) akinek voltak és még vannak is IA64-es gépei. De nem nagyon kapkodnak az aktív kernelfejlesztés után (akkor már inkább hálózati és storage kontrollerek supportjának terén mozgolódnak).
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Valóban, máshol is azt írták a hírre, hogy nem érdekli őket, a legtöbb itániumos gép HP-UX-on van. Meg azt kell érteni, hogy a Linux kernel már régóta nem támogatta normálisan ezt az architektúrát. Igen, ott volt a kód, működött, de bugos volt, senki nem tesztelte, nem küldött be rendes javítást, bugreportot hozzá, ennek ellenére használhatóra lehetett reszelni kis munkával. Állítólag. Szóval most se változik semmi, csak már a kód sem lesz elérhető a kernelben hozzá.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
már régóta nem támogatta normálisan ezt az architektúrát
Csak tippelem, de szerintem sosem támogatta normálisan ezt az architektúrát. Ugyanez igaz a SPARC-ra is (ott mondjuk biztosan tudom). Egész egyszerűen annyira drágák voltak ezek a gépek új korukban, hogy aki ilyet vett, az nem bohóckodott Linux-vonalon (igencsak nyögvenyelős volt <5 éves SPARC vason Linuxot futtatni), az a vendor OS-ét rakta rá, hiszen a gyártó arra adott támogatást. Ugyanígy a vendor pedig nem volt különösebben érdekelt a közösségi Linux támogatásában, hiszen a vevői nem ezt kérték; az meg annyira nem volt opció, hogy a saját OS helyett a vendor beáll a Linux mögé, és azt adja a vevőknek, saját támogatással; ez már csak a függőség miatt sem lett volna vállalható egyik gyártónak se, de pluszban hozzá jött az is, hogy azért volt bőven funkcionális hiány is a Linux oldalán.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
"valamelyik nagy cég részéről, IBM, Intel vagy hasonló óriás, akinek még futnak IA64-es szerverei valahol."
Az IBM és a Sun voltak a legokosabbak. Nem ültek fel az Itanium hype-nak és nem dobták saját megbecsült risc architektúrájukat. IBM-nek mutatóba volt pár Itanium szervere xSeries sorozatban, ami egyébként a PC szervereiket jelölte. Akik feladták saját risc-jüket elsüllyedtek az Itanic-cal illetve beültek egy pc x86 mentőcsónakba. Power és UltraSparc még sokáig jó pénz hozott a gazdáiknak az öngyilkosságot elkövető konkurensek mellett. Bár ma már ezek felett is eljárt az idő, openPOWER miatt a Power még visszajöhet a játékba. Illetve a Sparc az önálló útra térő oroszok miatt.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azért a SUN amíg SUN volt addig még volt némi fejlesztés benne és talán néha értelme is, de amióta Oracle lett, azóta mindenhol csak szabadulnak tőle.
Alapvetően mind a 3 platform azért süllyed el, mert bezárták magukat és mennek a múzeumba a többi mellé, pl alpha.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Volt itt két risc "csapat". Egyikben Alpha, MIPS, PA-RISC és társai akik tulajdonosai feladták saját architektúráikat az Itanium miatt, ők az igazi lúzerek.
Power és UltraSparc marad és mivel az Itanium hamar bukó lett, nyertek mert ők maradtak a Janik a Risc világban, konkurenseik maguktól kiszálltak. A mindent elsöprő vliw(epic) Itanium meg semmit nem söpört el saját magán és szövetségesein kívül :) Azóta sok idő telt el, persze a két nyertes risc sem kapott örök életet. Oldalvizen a szintén risc de akkor még nagyok játszmáiból kimaradó ARM meg x86 kihívóvá nőtt fel, az x86 pedig betöltötte az Itanium után hagyott űrt.
Azért nem írom le a Powert mert létezik egy OpenPOWER alapítvány, ahol az IBM elvben szabadabb feltételekkel osztaná meg a Power procik gyártásához szükséges minden szellemi tulajdonát mint azt az ARM teszti. Amazon, Google irányából időnként jönnek cikkek arról, hogy szerverfarmjaikat esetleg Power procikra állítják át, amit maguk gyártatnának IBM partnerségben és számukra még ARM-nél is kedvezőbb feltételekkel. ARM is szóba szokott jönni x86 lecserélése kapcsán.
Sparc meg a Moscow Center of SPARC Technologies MCST miatt jöhet vissza játékba. Ők csinálják az orosz jobban sikerült Itanium-féle VLIW procit az Elbruszt, illetve Sparc vonaluk is van. Most épp fab-juk nincs, de ha tovább megy a szankciós eszkaláció amibe beleveszik Kínát is, akkor a Sanghaj fab épp megfelelő lesz az MCST-nek.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni