[Flame] Aszályország

Éppen tegnap volt a TV-ben valami gazda, amelyik arról beszélt, hogy az idei év mennyivel jobb mint a tavalyi, mert van eső, a kiszáradt tározók feltöltődtek, a talajban meg ott a víz.

Ühüm, amikor meg áll a földeken a víz, akkor meg sírunk, hogy minek van ennyi.

Időjárás. Jó napot kívánok!

Félti a motort, ezért se kell drágát venni :D

A magyar mentalitás része sajnos, hogy az emberek vagy nem tudnak, vagy nem mernek építeni. Az évszázadok alatt az égett bele a többségbe, hogyha szerez valamit akkor azt használja, de ne tegyen bele semmit, mert bármikor elveszhet vagy elvehetik tőle. Ezért nem fektetnek sokszor a 10-20-30 év alatt megtérülő dolgokba, vagy ha fektetnek is a legrövidebb alatt akarják a befektetések sokszorosát kivenni belőle.
A másik oldala, dolognak, hogy sokszor az erőforrások hiányoznak a komoly dolgokhoz, és itt nem csak a pénzbeliekről van szó, de a társadalmiakról is. Van a magyar mentalitásnak egy olyan része, hogy nem képes nem megfogalmazni kritikát. Tehát, ha valaki elkezd csinálni valamit és az ugyan sem anyagi sem másfajta kockázatot nem jelen a másik embernek, ez utóbbinak mégis bele kell szólnia, ne adj isten akadályokat kell gördítenie az útjába. (Ebben a kategóriában a kedvencem, mikor a helyi földúton az egyik falubeli feltöltötte a kátyúkat sóderrel, erre jött a másik és kiszedte a sóder, "mert az önkormányzat soha nem fogja megcsinálni az utat, ha nincs kátyú ")

Én nem értek hozzá. Nekem csak egy zsebkendőnyi kertem van az udvar végében. Az ereszem alatt mégis 3 1000l-es tartály van az esővíz megfogására.
Nagyapám értett hozzá. Volt is neki egy család ellátására elég kertje. A háza alatt 27 köbméternyi esővíz megfogására elegendő ciszterna volt.

Ha mélyíti a kútját, a kút víztározó képessége és a vízhozama nő. Magyarán tud itatni szárazabb időszakokban és kevésbé lesz kitéve az vízszint ingadozásnak.
A víztározók, tavak nem hermetikusan zártak a vízszintjükkel a talajvízszintet emelik, a környező területeken. Hasonlóképp a vízfelületek párolgása, jelentősen emeli a lokális záporok kialakulását és nagymértékben befolyásolja a lokális klímát. A tó hőpufferként működik, éjszaka jelentős mennyiségű vízpárát tud kidobni, ami rögtőn ki is csapódik a talaj közelében.

Amit meg kell érteni, a leeső csapadék pillanatnyilag jelentős mértékben elvész, mert a csatorna és egyéb hálózatokon keresztül a Dunában és  a Tiszában köt ki. A talajnak, típusától függően van egy vízfelvevő képessége. A probléma, hogy ez nem lineáris a talaj nedvességtartalmával. A száraz talaj kevesebb vizet tud egységnyi idő alatt felvenni, mint egy nedves, így a ráhulló csapadék pillanatok alatt elfolyik a felszínén. Ezen jó vízfelvevőképességhez szükséges vízmennyiséget meg lehet tartani természetes komposztréteg kialakításával. (Ami nagyüzemi termelésnél nem járható.) Vagy a földterületek felszabdalásával és elárasztott csatornarendszerekkel való magas talajvízszint fenntartásával. Ez utóbbi eljárás előnye, hogy a már kiszáradt talaj esetében is használható, mert a talajra érkező vízfelesleg a föld körüli víztározó részben áll meg.

A probléma, hogy a 1800-as évek óta a belvízre, mocsaras területekre, káros dologként tekintettek. Viszont az ezek lecsapolásával, beszántásával, pont a vízmegtartó képesség veszett el. A mocsaras, lápos terület sokkal jobb vízmegtartó mint egy tó, mert ugyan kevesebb víz van benne azonos területen, de jóval kisebb a párolgás általi vízvesztesége.

A másik probléma, hogy a vízrendezéssel az árvizek eltűntek, a folyókanyarulatok átvágásával a víz haladási sebessége nőtt. Az árterek elvesztésével, megint csak a vízellátásba lett belenyúlva. A megoldás az lenne, hogy a nagy folyóinkra merőlegesen olyan csatornahálózat lenne kialakítva, ami képes lenne a tavaszi áradások víztöbbletét befogadni, elosztani és eltárolni.

Egyszeri adatból hogyan interpolálsz?
Több aszályos nap volt az elmúlt 10 évben, mint amikor egy nap alatt 2 havi csapadék esett le.
A jól tervezett csatorna és víz visszatartó rendszer a villámárvizek ellen is véd.

:D