A fiók mélyéről #1

( ha5abe | 2023. 05. 30., k – 14:34 )

Szerkesztve: 2023. 05. 30., k – 14:59

A fiókomból előkerestem ezt a példányt. Abban a gépben volt, amit használtam:   Intel 8088 - 2 (További feliratok: S40377  L724043R  INTEL '78 '83)

Nosztalgiának jó, de ez manapság sem ritka, nem értékes proci. Egyrészt elég sok készült belőle, egészen 98-ig gyártotta az Intel. Aztán meg kínaiak kezdték el gyártani (8088 és 8087-et is), az eBay tele van velük, azok a klónok is teljesen jól működnek, de állítólag melegednek. Plusz ott vannak rá az upgrade-procik, pl. NEC V20. Plusz ezek retrósok által nem annyira keresettek, az XT az túl korai korszak, nem sok játék, stb. megy rajta, amihez fontos lenne, vagy kompatibilitásból, vagy sebességhű futtatás miatt. Max, amik érnek valamit, azok a kerámia tokos, aranyozott modellek, ritkábbak, esztétikailag is keresettebbek.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nem röhögök, nekem még tetszik is. Hiányoznak ezek az áttekinthető, 1-2 hasábos retós oldalak. Sokkal informatívabban voltak, mint a mai minden egybeöntve, JS-ben túltolt, egyformán kinéző, felhőben centralizált oldalakkal (Facebook, AHUPmazon AWS, stb.).

A 8086-os egyébként ritkább, mert nem volt annyira népszerű a maga korában sem, kevesebb gépben használták. A 80186-os meg még ritkább (meg az nem egészen IBM PC kompatibilis). Főleg ezek az aranyozott, kerámia tokozású modellek érnek sokat gyűjtőknek, erre vigyázni kell, csak felfelé megy az ára. A 8086-os a maga korában drágábban volt egész géppé építhető, több segédchipet, több vezetőt igényelt a nyákon, helyette a 8088-as sokkal olcsóbb megoldás volt, és bár lassabb, de nem annyival. Aztán mire mindenki felzárkózott volna már a 8086 szintjére, hogy tényleg 16 bites legyen az adatbusz, addigra már az ipar nem a 86-186-os procira tért át, hanem a 286-os AT-k jöttek, mert akkor már az is elérhető volt.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

( Sanya v | 2023. 05. 30., k – 15:13 )

ELső gépem egy intel pentium 233mmx volt

A mostani gépemben meg meg kell nézzem, hogy milyen proci van benne.

( dcsaba v | 2023. 05. 30., k – 16:01 )

Szerkesztve: 2023. 05. 30., k – 16:01

lazán kapcsolódik: https://brszk.hu/

Az elmúlt 8 évben 7 alkalommal került megszervezésre és megrendezésre a Bacsis Retro Számítógép Kiállítása, azaz röviden a BRSZK. 

sudo mount -o ro /hup.hu

( Raynes | 2023. 05. 30., k – 17:23 )

Gratula, szép gyűjtemény. Nekem nem volt ennyi procim, de bánom, hogy anno legalább azokat nem szedtem ki a gépből, hogy megtartsam. Az alaplapoknak, házaknak már nem lett volna helyem. Pedig a retró alaplapok ára is megy fel egyre inkább, meg ami a legdurvább, azok az ISA meg kompatibilisebb PCI hangkártyák, iszonyat pénzeket kérnek azért, lassan néha egy új gép ára.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

( nagy_peter v | 2023. 05. 30., k – 17:54 )

Szép gyűjtemény!

Nekem akkoriban még olyan ritkán volt CPU csere, hogy az első gépemben még Intel 386DX volt (az még nincs a képen), aztán egy Pentium MMX200 (az szerepel a képen), és azt már egy Celeron (Coppermine) 1000 MHz váltotta, ami meg már frissebb, mint a képen az utolsó modell. 

Nagy Péter

( kleinie | 2023. 05. 30., k – 18:06 )

Nálam így volt a sorrend: MOS 6510 (C=64) -> Intel Celeron 533 -> AMD Duron 1300 -> Intel Core i3-530 -> Intel Core i3-6100 -> AMD Ryzen 7 5700G

Szerintem meg inkább fordítva van. Anno nagyon gyorsan avultak a cuccok, P3-ra jött a P4, arra meg a C2D, stb., GPU-knál meg még durvább fejlődés volt. Pont ma már nem annyira érvágás a játékok, akár egy 6-12 éves géppel, és egy 6-7 éves GPU-val is el lehet lenni, ha a maga idejében nem voltak low budget cuccok, akár a mai játékok legtöbbje is játszhatók észszerűbb grafikai kompromisszum mellett (pl. egy erősebb i5-i7, FX-Ryzen szintje, megtámogatva egy Radeon 77xx, RX4xx, GTX7xx, 10xx szintű GPU-val, 16 giga RAM-mal, SSD-vel). Ahogy a szilikonos gyártástechnológia éri el a végét, úgy a Moore-törvény egyre inkább nem igaz.

Abban mindenképp igazad van, hogy a P3-as legendás, szerintem annak az adja a különlegességét, hogy a mai napig a P2-P3 szintje, generációja az, ami legkorábbig úgy vissza lehet menni, hogy még most is elvisznek modernebb OS-t (Linux, BSD, természetesen 32 biten, BIOS bootban, soványabb WM-mel), nem használhatatlan sebességgel, feltéve azért, hogy értelmes mennyiségű RAM-mal meg van támogatva, meg lehetőleg SSD-vel. Úgy értve, hogy az ember haja nem fog belobogoni a sebességérzetbe, mert azért lassúcskák, komótos lesz a rendszer, az a 20+ év érződik rajta, de nem annyira használhatatlan szintig, hogy a töltési idők közben az ember az ereit kezdje vagdosni. Az esélyeket tovább javítja, ha valami dual P3-as cuccról van szó, meg 1-1,4 GHz-es példányokról. Ahol ezek a régi gépek bebuknak, az mondjuk nem a OS, hanem a mai modern bloat web és böngészők, az alatt mindenképp beállnak, már ha sikerül olyan böngészőt szerezni, vagy fordítani, ami SSE2 nélkül is fut, C2D szintje alatt megpróbálni sem érdemes.

Ezért nem értem, hogy hajbi is hogy húzza azzal a Turion-os, 2 magos géppel. Azt értem, hogy az XP-t és Office 2k3-at viszi, meg SSD-vel, 4 giga RAM-mal meg van támogatva, az segít is valamennyit, de ahogy a böngésző beröffen rajta, főleg valami bloatabb oldallal (youtube.com, facebook.com, cnn.com, index.hu, eBay, Amazon is egyre durvább), attól beáll, mint a szög, ezen a MyPal és a Pale Moon böngészők sem tudnak segíteni, egyszerűen a web content lett bloat, nem lehet kitrükközni, hogy akár közelítően is használhatóan menjen. Nyilván lehet trükközni valamit, webproxy, lite/mobilos FB kliensek, youtube helyett mpv + yt-dlg-t használó +h264fy addon, videók felbontását visszavenni, stb. de a világot ezek sem tudják már megváltani.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Rossz, hunglishos visszafordítás, ügyelek rá, hogy a jövőben ne kövessem el. Szilícium-alapú lesz az, valóban. Egyébként mindenki szidja a P4-eket, meg a Netburst architektúrát, ami valóban zsákutca volt, nem öregedett jól, de ez így retrospeskt igaz csak. Anno azért a legerősebb megoldás volt, és sokunknak, akik csóróbbak voltak, ritkán cseréltek gépet, azoknak nagyon emlékezetes, óriási ugrás volt, állunk volt a földön tőle, hiszen az 0,2-1 GHz-re jött vele a 2-3 GHz, a Hyper Threading, újabb chipsetek nagyobb memsávszélességgel, stb., tényleg úgy tűnt akkor, hogy ez lesz a jövő (nem lett). Nyilván a mai technológia fényében már nevetségesen limitált, túlmelegedős szar, mai szoftverek már csúnyán botladoznak, akadoznak rajta, de ez a megítélés csalóka így utólag.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nem kötözködésből írtam! Alapjában véve a szilikonnal sincs baj, de jobban szeretem az igazit, még ha kicsit meg is ereszkedett. De! Ahogy írtam, az egy másik iparág! Bár, ha az új logót kicseréli trey a pornhub-osra (én sem tudom melyik az), akkor jöhetnek a szilikon didik!

Csórók?! Naná! Én akkor még bőven nem rendelkeztem saját keresettel. Max. amit a ház körül elvégzett munkáért kaptam zsebpénzt, az volt. Persze ha el nem ittam a haverokkal :-D

De ezek az "új" vívmányok, annyira nem érdekelnek. Átmentek használati tárgyba. Van és kész. Tudok róla baromságokat posztolni ide, de nem csigáz fel.

Ellenben van egy rakás régi Commodore cuccom, na azok már jobban izgatják a fantáziám. Egy VIC-20-ra és egy igazi PET-re még vadászom. Lassan lesz helyük is, és tudok velük foglalkozni.

Hú, ezek jó nagy ugrások, főleg a 6510 -> Celeron 533 upgrade nagyon durva, kb. milliószoros különbség (órajelben csak félmillió, de az IPC, extra utasításkészletek, cache miatt nagyobb ténylegesen). Nálam a legnagyobb váltás az egy 133MHz-es (160 MHz-en hajtott) 5x86-P75-ről történő 2,6 GHz-es Northwood P4 HTT-re váltás, dimenzióugrásnak tűnt, átlag ezerszeres gyorsulás. Aztán onnan egy i3-430-ra, bár az nem volt annyira eget rengető ugrás. Illetve ha azt nézzük, akkor ilyen 2-3 genes Core i, 2 magos mobilprocik után nem kis ugrás volt a 6-8 magos, 8-12 szálas, desktop/mobil Ryzen, bár sebességben annyira nem durva.

Persze a 4 MB RAM-ról 16-64-re, majd 512-re váltás, majd 1-2 gigáról 8-ra, majd 16 gigára ugrani is nagy lépés, bár az nem hoz akkora gyorsulást ugrásonként. Csak nincs swapolás. 32 bitről 64 bitre váltást se annyira érzeni, mint a 8-16, 16-32 bitre váltásokat. Ami szerintem még nagyon sokkoló váltás, mikor az ember először használ HDD után SSD-t, és nem hisz a szemének, hogy minden mennyire villám módon tölt be. Onnan már megint nem nagy váltás, pl. SATA-ról NVMe SSD-re váltani, felhasználástól, géptől függően akár érezhető, de nem tűnik akkora ugrásnak, mint a HDD-SSD ugrás.

Esetleg ami nekem még nagyobb ugrásnak tűnt retrospekt, az a kazettáról floppy-ra, majd floppy-ról CD-re váltás. A CD-ről DVD-re már annyira nem tűnt nagynak PC-n, persze videóknál meg igen. OS váltásokat is érezni azért, DOS-ról a Win9x nagy előrelépésnek tűnt a multitasking miatt, Win9x-ról az NT-k a stabilitás miatt, Windowsról a Linux is nagy sebességbeli előrelépés lehet. Nem mintha CRT-ről LCD-re váltani nem lett volna game changer, esetleg a felbontásbeli növekedések okozta kényelem. Ami még így eszembe jut az offline-online váltás, mikor az embernek először lett tartósan saját internete.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

( uid_395 v | 2023. 05. 30., k – 18:32 )

Mondjuk a Sempron eléggé kilóg a sorból :) Ugye annó az volt az AMD "Celeronja", rühelltem is rendesen :)

( daf182 | 2023. 05. 30., k – 21:26 )

Nekem ma is van egy 486 os Toshiba laptopom. Gyerekeknek néha megmutatom, hogy lássanak ilyet. 2004 vagy 5 körül vettem 😂

( BehringerZoltan | 2023. 05. 30., k – 22:17 )

Én már nem emlékszem pontosan, de 386-os volt az első PC-m. Utána 486 dx2 volt sokáig. Viszont volt egy olyan alaplapom Tomato v. mi volt a márkája, aminek az órája rohadt lassan járt valamiért. Így a 30 napos próbaverziós programok sosem jártak le :-D

"antiegalitarian, antiliberal, antidemocratic, and antipopular"

Tomato....legendás csoda volt :) Legelső alaplapom, aztán onnan tudtam meg, hogy mennyire nem mindegy az alaplap :)
( AMD 100 volt, Pentium-klón - de meg nem mondom, hogy mi volt az alaplappal a gondom így 25 év távlatából. Csak az rémlik, hogy problémás volt)
 

http://www.micros~1
Rekurzió: lásd rekurzió.

Mondjuk a "noname" chipset-ekhez is értenie kellett a lapgyártóknak. Volt olyan ABIT VIA(693?+686A) lapom (egy bugos Intel ZX!!! TOMATO után), ami teljesen problémamentes volt, miközben az utódja egy EPOX, amiről azt gondoltam, szintén egy márka, na az döglassú volt és hozott minden nyavaját (instabilitás, hangproblémák), amit a VIA-hoz szoktak kötni (tudom, volt valami gebasz a 686B-vel is, de az ajánlott trükkök se működtek), de sajnos a Tualatin miatt váltani kellett.

Az biztos, hogy ha csak nem kellett valami nagyon spéci dolog (pl több vagy régebbi RAM támogatás, gyorsabb AGP, nagyobb FSB), jobban járt az ember a processzor gyártójának chipkészletével adott alaplapgyártónál.

Nekem most egy EPoX van az "OcskaPC"-ben (ez volt anyamek egyik regi alaplapja). Via 694T/686B, egy EP-3VSA2. Anno, nekem mindig Intel volt a chipset, ami VIA-val talalkoztam, az noname Zida meg PC Partner meg a tobbi hasonlo kategorias lapon volt. De ez a 3VSA2, ez valami brutalis nagy meglepetes. Az utolso hivatalos BIOS hozott bele LBA 48 supportot, tud USB-rol bootolni, betonstabil, nem kuzd az SB Live!-val, etc etc. Igaz, minden drivere "utolso", igy valoszinu az ido es az updatek hoztak vissza a katasztrofabol. Egyebkent a Live + 686B az pont a HDD tartalom gyilkos paros lenne, de szerencsere, ennek a bugnak sincs nyoma. A korabeli netes ujsagok tele vannak vele, hogy a 4x AGP, meg (aszem) a Fast Write se stabil, de Win98 alatt, az oda elerheto utolso VIA es nVidia driverekkel megvannak ezek az AGP featurek is es stabil is.

Ja, áldom én is az eget, hogy nincs északi híd többé, minden bele van integrálva a procikba, memóriavezérlő, PCIe-vezérlő (ezzel egyben a lemezvezérlő is, mivel dobják a SATA-t egyre többen az M.2 NVMe javára), 15 éve már egyre inkább a GPU is, 33 éve a a cache és FPU. A technológia erre halad, az ARM pl. előrébb jár ebben, az új Apple M1-2 chipek meg az új Nvidia ARM procikba már a memória és a háttértár is integrálva van, illetve mobilos SoC-ban már a hangchip, LAN, Wi-Fi, BT is. Elkerülhetetlen lesz ez egy ponton, mert olcsóbb lesz így legyártani, kevesebbet fogyaszt, nagyobb sávszélen és órajelen tudnak kommunikálni a részegységek. Cserében ha tönkremegy a chip, akkor kidobós az egész cucc.

Amit én anno utáltam, azok a SiS chipsetes dolgok, na, azok oltári tré, szutyok driveres, low budget megoldások voltak, de a Via meg a néha az ALi-s cuccok sem voltak valami ászok.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Az az AMD 100 lehetett 486DX4 (bár az nem Pentium-klón), 5x86-P100 (ez elég ritka proci, ez sem Penium-klón, hanem lényegében egy feltápolt 486-os, de az AMD marketinggépezete a Pentium ellen indította, ezért az 5x a nevében, meg a P-rating), vagy ami valószínűbb: K5 PR100.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)