Létezik ilyen? Gedit, Kate vagy valami hasonló egyszerü szöveg szerkesztéséhez keresek valami GUI appot. Semmiféle formázás nem érdekel. Nem hiszem el, hogy VScodeba vagy hasnólóba kell jegyzetelni.
Mit használtok?
Hozzászólások
TextMate. En mindent ebbe irok, mert nem kell elmenti, eleg ha bezarod a programot elmenti maganak valahova es legkozelebb ha megnyitod minden ott van.
Nem használok Mac-et, de ezt a programot én is ismerem, és tudom ajánlani. GUI-s, és tudja, amit a kolléga akar. Sokat látom progvideókon, hogy macesek ezt használják. A színezés is kikapcsolható benne.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Ja, ezt akartam én is írni, de kikötötte, hogy csak GUI-s jó neki. Pedig ez az előnye a terminális progiknak, ahol van libc, ncurses meg POSIX shell, ott lefordíthatók, mennek, vi/vim mindenhova van portolva, nem csak Linux, BSD-k, MacOS, de minden más alternatív OS (AIX, Solaris, Illumnos-alapú disztók, Windows, ReactOS, Redox OS, Haiku, stb.) meg retró/legacy OS-ek (PC-kompatibilis DOS-ok, eredeti Unix, VMS, Ultrix, stb.).
Persze ez igaz az összes többi terminális text editorra is, az egyszerűbbek: ne (nice editor), mcedit, joe, uemacs, nano, ee (easy editor), stb.. Ezek is futni fognak bárhol. Akár kenyérpirítón is. Akkor is, ha nem futtatható grafikus felület vagy nem áll rendelkezésre egy szükséges grafikus toolkit. Ott van még az Emacs, micro, helix, stb. is, de azok lehet overkill kategóriások jegyzetelésre. Kicsit a vim is az, de az határeset, kellően sovány, a vi-ról meg senki nem állíthatja, hogy túl bloat, vagy ha igen, annak ajánlom az ed-et, az a standard editor a man ed szerint.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Most elképzeltem a grafikus hotkey-t.
Egyébként gvim ... de nem hozott semmi előnyt, pontosan ugyanolyan volt az összes hotkey, az egér ugyanúgy csak dísznek van a 101 gombos mellett.
Ja, mert a vim filozófiája mód/billentyűzetcentrikus, és nem GUI/egércentrikus. Ezen a gvim sem változtat, azt a vim-esek nem is szokták használni. A vim-nek pont az a lényege, hogy az egeret nem használod, csak a billentyűzetet, és azt is lehetőleg 10 ujjas gépírással, és az egyes funkciókat mint layereket (vagy beragadó mod-billentyűket) váltogatod a billentyűzeten. Emiatt a vim inkább a sed-re, scriptelhető streameditorra hasonlít, mint a hagyományos, mód nélküli szövegszerkesztőkre, én ezért is hívom text processornak, és nem text editornak. Ezt a szemléletváltást viszont szokni kell, más mentalitást igényel a használata, ez az, amit a legtöbb user nem bír a vi/vim-ben megszokni.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Másképpen fogalmazva magasabb a belépési küszöb.
Akár a formázott dokumentum esetén például LaTeX-nél is. Sok ember az első lépés megtétele előtt fordul el tőle, mert itt is magasabb a belépési küszöb.
Magas, de megéri vele gyűrődni. Ha megszokod, akkor olyan jó, hogy minden más programot is ezzel a vi/vim interakciós irányítással fogsz használni, nem csak vi/vim-klónok (neovim) és hasonló text editorok (elvis, vile, vis, kakoune, helix, stb.), hanem egy csomó más program is támogatja: sc, sc-im, bvi, screen, tmux, Bash (és az összes readline-ra épülő szoftver, pl. bc, calc, gnu ftp, gdb, python, lua, octave, parted, sqlite, bluez, connman, iw), zsh, fish, dash, less, zathura, mupdf, (neo)mutt, aerc, cmus, ncmpcpp, pulsemixer, calcurse, weechat, Alacritty, Vifm, ranger, lf, ncdu, newsboat, lynx, w3m, sxiv, imv, htop-vim, htim, btop++, vieb, surf, qutebrowser, nyxt, mainstream böngészők pluginjei (Tridactyl, Vimium, stb.), nagyobb szövegszerkesztők és IDE-khez is van vim-plugin (Emacs evil-mode, VSCode, Eclipse, IntelliJ, Netbeans, Sublime, LibreOffice, MS Office, stb.), illetve egy csomó tiling ablakkezelő ismeri alapból. Ezeket túlmenően egy rakat programban kézzel bekonfigurálható, vagy pluginként hozzáadható. Ezen az oldalon, meg néhány hasonlón össze vannak ezek szedve.
LaTeX-ben egyetértek, azt nem is preferálom, akkor inkább sima TeX, sokkal átláthatóbb, igaz csomagok nincsenek hozzá, azokat neked kell pótolni (de ilyenkor a kód kipuskázható LaTeX csomagokból, nehezen olvasható, de abszolválható). Esetleg valami modern groff-variáns, vagy pandoc + markdown.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Bocs, de inkább felejtsd el az emacs-et és ne emlegesd semmilyen összefüggésben, mert félrevezeted a népet!
Arról beszélgetni, hogy a vi-nál magas a belépési küszöb és emacs-hez evil módot ajánlani... miközben emacs-ben működnek a máshol megszokott egyszerű szerkesztő gombok (home, end, stb) és lehet egerészni minden más alap dolog eléréséhez...
Vimben is mukodnek az 'egyszerű szerkesztő gombok (home, end, stb)'. Egerrel is lehet sokmindent (akar spliteket atmeretezni, stb), bar teny hogy a konzolos Vim ilyen tekintetben nem egerbarat, de pl. a GVimben ott az egeres menu, ha valakinek mindenaron az kene.
Bar a 'kell gyorsan egy sima szovegszerkeszto' problemara nem feltetlenul a Vim a megoldas :D Az annak valo aki tenyleg komolyan gondolja hogy hatekonyan akar gyakran sok szoveget kezelni.
Aki csak gyorsan at akar irni egy config file-ban egy erteket, annak siman jo egy nano vagy ilyesmi. Jegyzetelni meg kb barmi amit az OS alapbol ad es tud sima TXT-t kezelni.
Bar a 'kell gyorsan egy sima szovegszerkeszto' problemara nem feltetlenul a Vim a megoldas :D
+1, most mar meg kell kerdeznem, de akinek az a szuk keresztmetszet a munkajaban, hogy milyen gyorsan tud egy text editorral dolgozni – ok pontosan mit dolgoznak? :)
Nekem eddig a negativ rekordom az, hogy egy kethetes sprint alatt vegig debuggoltam valami misztikus jelenseget, es a sprint vegere egy (1) sor kodot irtam meg, ami fixalta a bugot (hogy ez hosszutavon mennyi penzt sporolt a cegnek, az mar mas kerdes). Bizonyara egy megfeleloenhatekony editorral sokat lehetett volna faragni abbol a max egy percbol, amibe a gepeles + commit + push kerult, de szamit ez? :)
A Vim nem csak arrol szol hogy milyen gyorsan tudsz gepelni. Nyujt egyfajta modot a szovegfile-ok kezelesere. Akarcsak sok masik szovegszerkeszto. En a Vimet hasznalom, mert ismerem, szeretem, en egy nanoban vagy joe-ban csak nezek ki a fejembol hogy hogy a francba kell itt barmit csinalni.
Emellett a Vim TENYLEG nagyon jo. Aki akar csak kozepszinten megismeri, az fuggo lesz :D Kodban szaladgalashoz is nagyon jo, es biztos meg lehet pont ugyanazt csinalni egy csomo mas editorral is - csak mashogy. Tobbnyire lassabban/bonyolultabban :D En nagyon szeretem hogy a Vimnel nem kell billentyukombinaciokat bemagolni mindenfele funkciokra, mert a Vimnek elmondani hogy mit szeretnek kb olyan mintha csak angolul elmagyaraznam neki, csak sokkal gyorsabb, mert nem kell a komplett szavakat kimondani/leirni, eleg egy betu belole. Raadasul mindenhol van, nekem meg, aki adott esetben akar tobb tucat kulonbozo gepen kell hogy dolgozzak, ez hatalmas pozitivum. Az egyeves MacBook Pron pont ugyanugy mukodik mint az osregi HPUX-os vagy AIXos gepeken.
Nem vezetem félre. Azt írtam, hogy az Emacs opcionálisan használható vim-módban, nem magától, evil-mode-ot kell telepíteni hozzá természetesen. Nem azt, hogy azzal kell használni.
Az „alap dolgok” azok mennek vim-en is, épp ezek a billentyűk, bár a vim filozófiájának megfelelően másik billentyűket és módokat használsz ugyanezen „alap dolgok” elérésére. Vim-nek az a lényege, hogy a gépírástartásból nem jössz ki, nem nyúlsz ki egérért, kurzormozgató billentyűzetrészre (nem csak a nyilak, hanem Home, End, stb.-ért sem). Emiatt nem „megszokott”, de ez nem azt jelenti, hogy nem egyszerű, de hozzá kell szokni, mert egy másik filozófiát képvisel, addig valóban egyszerű helyett inkább frusztrálónak tűnik. Plusz kezdőként nem mindig látni a hatékony oldalát először. Pl. mikor kezdőbb vimes voltam, agyrémnek tűnt a h, j, k, l-es mozgás, hogy egy soronként kell lemenni. Aztán mikor rájöttem, hogy megadható neki a mennyiség is, pl. 20j, az mennyivel gyorsabb. Persze erre is fejlődik az ember, eljut arra a szintre, mint a vim-veteránok, hogy nagyon h, j, k. l-t se használ, hanem mindjárt célzottabbakat, nagyobbakat ugor, gg, G, 20G, 20%, { }, ( ), p, w, W, b, B, e, E, f, F, 0, $, /, #, ciw, stb. segítségével, amik még sokkal hatékonyabbak. Szóval a hatékonyság, meg a gyorsaság inkább később jön. Néha natúr vi-jal is lehet tanulni hatékonyságot, az pl. arra tanított meg, hogy sokszor vizuális (kijelölési) mód se kell, ki lehet hagyni, pl. eleinte egy adott szövegrészen előbb kijelöltem, pl. V20j majd erre jött pl. a törlés d-vel, de vi-ban ugye nincs ilyen mód, hanem megtanuljuk hogy mindjárt 20dd-vel megy neki az ember, kihagyva pár köztes lépést. Sokszor az egyszerűségben van a hatékonyság, nem a gépelési sebességben. Csak ezt szokni kell, és fokozatosan megy csak, nem azonnal áll rá az ember agya. Nem ez a hagyományos, nyúlok ki az egérért kijelölni, meg jobbra nyíl, Home alapon megy, ahogy hagyományos szövegszerkesztőkben.
Azt is vedd figyelembe, hogy a hagyományos szövegszerkesztő azért tűnik hatékonyabbnak, mert azt szoktad meg. Ez nem azt jelenti, hogy igazából is hatékonyabb, mint más megoldások. Fordítva is igaz, azért, mert egy megoldást elsőre nem látsz át, meg szokatlan, az nem azt jelenti, hogy nem hatékony, csak hogy még nem szoktad meg. Ez sok dologgal így van. Pl. amikor az ember gépírni tanul, az is elsőre kényelmetlennek, nehéznek, frusztrálónak tűnik, mintha az orroddal kéne gépelni, mivel visszavágyik a korábban megszokott kopácsolom 1-2-pár ujjal és közben a billentyűket nézem típusú módszerhez, amivel gyorsabbnak, kényelmesebbnek tűnik az írás. Vagy pl. mikor az ember a GUI-t tanulja meg elengedni, ahhoz is annyira hozzászoktattak minket, hogy elsőre furcsa, visszalépés a CLI, TUI programok használata, primitívebbnek, nehézkesebbnek tűnik, míg az ember rá nem jön a nyitjára. Vagy pl. mikor az ember az évtizedek alatt mindenhol megszokott Windowsról vagy Mac-ről vált Linuxra, az is hasonlóan fájdalmasnak tűnik elsőre, nem mindig látja még a user akkor, hogy ennek mikor lesz megtérülése, vagy lesz-e valaha, nehezen engedi el a régi rendszeren szerzett (az újon nem hasznosítható) reflexeket, minden idegesítő, hogy nem úgy működik, ahogy előtte.
Illetve van pár szakállas trükk is, amit kezdőknek általában elfelejtenek mondani. Pl. a modern GUI-s OS-ekben a billentyűzet sebessége túlzottan le van véve, mivel a felhasználók nem tudnak jól gépelni nagy átlagban, meg nem is gépelnek sokat, nem használnak nagyon billentyűzetvezérlést, hanem helyette egerésznek. Így ha az alap beállításokkal elkezd az ember intenzíven billentyűzetes megoldásokat használni, lassú. Érdemes felvenni a billentyűzet ismétlési és ismétléskezdési sebességét, egyénfügyő, de akár meg is lehet duplázni, máris gyorsabbnak tűnnek a dolgok. Meg pl. vim-esek a Caps Lock-ot átdrótozzák Esc billentyűre, így módváltáskor nem kell a legfelső sorban az Esc-ért kinyúlni, hanem ott van mindjárt az alapsoron, kisujj könnyebben eléri. Emacs-esek a Ctrl-t drótozzák ugyanerre a billentyűre. A Caps Lock amúgy is az egyik leghaszontalanabb billentyű, a legtöbb user úgyis általában vÉLETLEN NYOMJA Meg, aztán lehet kinyomkodni. Jó, de ha mégis nagybetűsítés kell, akkor mi van? Megint jön a vim, normál módban a gU és utána szövegobjektum billentyűje vagy mozgástípus billentyűi, és a kívánt rész nagybetűsödik. Vagy más szoftverekben vastagítás, vagy ritkítás, vagy kiemelés, pl. TeX, LaTeX, markdown, HTML-ben a vastagítás tag, vagy hasonlóval, de vannak nagybetűsítő megoldások is a legtöbb esetben, még GUI-s programoknál is, almenü, szalag/toolbar-ikon, stb..
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
"Az „alap dolgok” azok mennek vim-en is, épp ezek a billentyűk, bár a vim filozófiájának megfelelően másik billentyűket és módokat használsz ugyanezen „alap dolgok” elérésére."
Amíg nem szántam el magam, hogy megtanulom a vi-t tisztességesen (ezzel párhuzamosan amíg sikerült syntax highlight-ot beállítani), én is azt használtam, és tényleg jó.
Még Mac OS X/PowerPC-n évekig a Smultron.appot gyűrtem, de sajnos az Apple retekpéécéére váltásától kezdve az UniBin verziói tetűlassúak voltak PowerPC-n 100000+ soros fájlok szerkesztéséhez, ezért kukáztam. Még mindig fejlesztés alatt áll:
Egész sok mindent tud cserébe és gyors. 4K+ kijelzőn sem akad, mint a 3rdparty editorok többsége. És amíg összegyűjtöd rá a pénzt, addig lehet használni a próbaverziót, ami teljes funkcionalitású :)
Ez valóban így van, de én szeretem a GUI app-okat, azoknak az előnyeivel (multiple-selection pl). MBP 2018 kicsit prüszkölt a 2 db 4K monitorral (~40 Gbps plusz terhelés) jetbrains editorokban, míg az ST4 gyors volt. M1-en már nem érzem ezt, azóta persze lehet, hogy reszeltek is rajta, hogy jobb legyen.
Kicsit, de nekem nem az árával van bajom, hanem hogy zárt kódos, így meg csak addig lesz elérhető bárhova, amíg a készítő támogatja. A fizetősek közül az UltraEdit se rossz, az „csak” 80 dolcsi, de szintén overkill arra, amit a kolléga akar. Amúgy nem rossz text editor Sublime, de úgyis akkora a választék az ingyenesekből is, hogy Dunát lehet velük rekeszteni.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Ez az exporter nagyon sokmindent kihagy (pl embedded pdf-eket vagy scan-nelt képeket), és ha jól tippelem applescripttel csinálja, mert a Notes használhatatlan közben, és lassú is.
Korulottem akinek csak macos-e van az mind vim-et vagy valamelyik successorat hasznalja. meg nem lattam oket masban szoveget szerkeszteni. Igaz az osszes devops-os vagy sysops-os vagy dev. :D
Ez felesleges. Ha csak fájlt akarsz létrehozni, akkor: touch x.txt. Azért overkill a vim, hogy létrehozd a fált, meg az elejét azzal írd (kilépéskor a ZZ gyorsabb, mint a :wq). Vagy akkor már az egészet írd azzal, vagy TextEdit-tel. Kicsit két lovon ülésnek tűnik, amit írtál.
Végső esetben a cat > x.txt is jó, azzal is el tudod kezdeni írni a fájlt. Esetleg ha már MacOS, akkor tuti van benne olyan opció, hogy Új fájl létrehozás (.txt), vagy hasonló, ha nem is pont ugyanezen a néven fut.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Hozzászólások
TextMate. En mindent ebbe irok, mert nem kell elmenti, eleg ha bezarod a programot elmenti maganak valahova es legkozelebb ha megnyitod minden ott van.
Köszi, kipróbálom.
Nem használok Mac-et, de ezt a programot én is ismerem, és tudom ajánlani. GUI-s, és tudja, amit a kolléga akar. Sokat látom progvideókon, hogy macesek ezt használják. A színezés is kikapcsolható benne.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
a beepitett TextEdit.app nem jo? (nem sokat hasznaltam, inkabb mcedit)
meg van Notes is jegyzeteshez, az syncelodik a telefonnal is
nem jó. formáz ha kell, ha nem.
TextEditben Command-shift-T a plain text mód, vagy menüből átállítod
Sőt, ezt be is lehet állítani alapértelmezettnek. Onnantól pedig egészen notepad-érzete van.
köszi. ez így már égész használható, csak valahogy rá kéne venni, hogy mindig ugyanabban a windowsban nyissa meg az új filet.
Jegyzetelésre?
Notes.
Többször is megszívatott hogy a belepakolt SQL lekérdezéseknél átformázta a különböző idézőjeleket....
ki kell kapcsolni a helyesiras cuccokat a mac settingsben es utana mar nem csinal ilyen disznosagokat :)
Köszi a tippet :)
(Kiveve macOS iMessage-ben, ott nem veszi ezt a beallitast figyelembe az idezojelekhez :( )
"There's an app for that!"
Rakok bele bevásárlólistát, SQL parancsot, néha API kulcsot meg telefonszámot is... :) "Jegyzetelek"
SimpleText
Oldschool Computer - http://oscomp.hu
Text editor?
vi / vim mindenhova van. :)
Ja, ezt akartam én is írni, de kikötötte, hogy csak GUI-s jó neki. Pedig ez az előnye a terminális progiknak, ahol van libc, ncurses meg POSIX shell, ott lefordíthatók, mennek, vi/vim mindenhova van portolva, nem csak Linux, BSD-k, MacOS, de minden más alternatív OS (AIX, Solaris, Illumnos-alapú disztók, Windows, ReactOS, Redox OS, Haiku, stb.) meg retró/legacy OS-ek (PC-kompatibilis DOS-ok, eredeti Unix, VMS, Ultrix, stb.).
Persze ez igaz az összes többi terminális text editorra is, az egyszerűbbek: ne (nice editor), mcedit, joe, uemacs, nano, ee (easy editor), stb.. Ezek is futni fognak bárhol. Akár kenyérpirítón is. Akkor is, ha nem futtatható grafikus felület vagy nem áll rendelkezésre egy szükséges grafikus toolkit. Ott van még az Emacs, micro, helix, stb. is, de azok lehet overkill kategóriások jegyzetelésre. Kicsit a vim is az, de az határeset, kellően sovány, a vi-ról meg senki nem állíthatja, hogy túl bloat, vagy ha igen, annak ajánlom az ed-et, az a standard editor a man ed szerint.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Most elképzeltem a grafikus hotkey-t.
Egyébként gvim ... de nem hozott semmi előnyt, pontosan ugyanolyan volt az összes hotkey, az egér ugyanúgy csak dísznek van a 101 gombos mellett.
Ja, mert a vim filozófiája mód/billentyűzetcentrikus, és nem GUI/egércentrikus. Ezen a gvim sem változtat, azt a vim-esek nem is szokták használni. A vim-nek pont az a lényege, hogy az egeret nem használod, csak a billentyűzetet, és azt is lehetőleg 10 ujjas gépírással, és az egyes funkciókat mint layereket (vagy beragadó mod-billentyűket) váltogatod a billentyűzeten. Emiatt a vim inkább a sed-re, scriptelhető streameditorra hasonlít, mint a hagyományos, mód nélküli szövegszerkesztőkre, én ezért is hívom text processornak, és nem text editornak. Ezt a szemléletváltást viszont szokni kell, más mentalitást igényel a használata, ez az, amit a legtöbb user nem bír a vi/vim-ben megszokni.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Másképpen fogalmazva magasabb a belépési küszöb.
Akár a formázott dokumentum esetén például LaTeX-nél is. Sok ember az első lépés megtétele előtt fordul el tőle, mert itt is magasabb a belépési küszöb.
Magas, de megéri vele gyűrődni. Ha megszokod, akkor olyan jó, hogy minden más programot is ezzel a vi/vim interakciós irányítással fogsz használni, nem csak vi/vim-klónok (neovim) és hasonló text editorok (elvis, vile, vis, kakoune, helix, stb.), hanem egy csomó más program is támogatja: sc, sc-im, bvi, screen, tmux, Bash (és az összes readline-ra épülő szoftver, pl. bc, calc, gnu ftp, gdb, python, lua, octave, parted, sqlite, bluez, connman, iw), zsh, fish, dash, less, zathura, mupdf, (neo)mutt, aerc, cmus, ncmpcpp, pulsemixer, calcurse, weechat, Alacritty, Vifm, ranger, lf, ncdu, newsboat, lynx, w3m, sxiv, imv, htop-vim, htim, btop++, vieb, surf, qutebrowser, nyxt, mainstream böngészők pluginjei (Tridactyl, Vimium, stb.), nagyobb szövegszerkesztők és IDE-khez is van vim-plugin (Emacs evil-mode, VSCode, Eclipse, IntelliJ, Netbeans, Sublime, LibreOffice, MS Office, stb.), illetve egy csomó tiling ablakkezelő ismeri alapból. Ezeket túlmenően egy rakat programban kézzel bekonfigurálható, vagy pluginként hozzáadható. Ezen az oldalon, meg néhány hasonlón össze vannak ezek szedve.
LaTeX-ben egyetértek, azt nem is preferálom, akkor inkább sima TeX, sokkal átláthatóbb, igaz csomagok nincsenek hozzá, azokat neked kell pótolni (de ilyenkor a kód kipuskázható LaTeX csomagokból, nehezen olvasható, de abszolválható). Esetleg valami modern groff-variáns, vagy pandoc + markdown.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Bocs, de inkább felejtsd el az emacs-et és ne emlegesd semmilyen összefüggésben, mert félrevezeted a népet!
Arról beszélgetni, hogy a vi-nál magas a belépési küszöb és emacs-hez evil módot ajánlani... miközben emacs-ben működnek a máshol megszokott egyszerű szerkesztő gombok (home, end, stb) és lehet egerészni minden más alap dolog eléréséhez...
[Facepalm]
Vimben is mukodnek az 'egyszerű szerkesztő gombok (home, end, stb)'. Egerrel is lehet sokmindent (akar spliteket atmeretezni, stb), bar teny hogy a konzolos Vim ilyen tekintetben nem egerbarat, de pl. a GVimben ott az egeres menu, ha valakinek mindenaron az kene.
Bar a 'kell gyorsan egy sima szovegszerkeszto' problemara nem feltetlenul a Vim a megoldas :D Az annak valo aki tenyleg komolyan gondolja hogy hatekonyan akar gyakran sok szoveget kezelni.
Aki csak gyorsan at akar irni egy config file-ban egy erteket, annak siman jo egy nano vagy ilyesmi. Jegyzetelni meg kb barmi amit az OS alapbol ad es tud sima TXT-t kezelni.
+1, most mar meg kell kerdeznem, de akinek az a szuk keresztmetszet a munkajaban, hogy milyen gyorsan tud egy text editorral dolgozni – ok pontosan mit dolgoznak? :)
Nekem eddig a negativ rekordom az, hogy egy kethetes sprint alatt vegig debuggoltam valami misztikus jelenseget, es a sprint vegere egy (1) sor kodot irtam meg, ami fixalta a bugot (hogy ez hosszutavon mennyi penzt sporolt a cegnek, az mar mas kerdes). Bizonyara egy megfeleloen hatekony editorral sokat lehetett volna faragni abbol a max egy percbol, amibe a gepeles + commit + push kerult, de szamit ez? :)
A Vim nem csak arrol szol hogy milyen gyorsan tudsz gepelni. Nyujt egyfajta modot a szovegfile-ok kezelesere. Akarcsak sok masik szovegszerkeszto. En a Vimet hasznalom, mert ismerem, szeretem, en egy nanoban vagy joe-ban csak nezek ki a fejembol hogy hogy a francba kell itt barmit csinalni.
Emellett a Vim TENYLEG nagyon jo. Aki akar csak kozepszinten megismeri, az fuggo lesz :D Kodban szaladgalashoz is nagyon jo, es biztos meg lehet pont ugyanazt csinalni egy csomo mas editorral is - csak mashogy. Tobbnyire lassabban/bonyolultabban :D En nagyon szeretem hogy a Vimnel nem kell billentyukombinaciokat bemagolni mindenfele funkciokra, mert a Vimnek elmondani hogy mit szeretnek kb olyan mintha csak angolul elmagyaraznam neki, csak sokkal gyorsabb, mert nem kell a komplett szavakat kimondani/leirni, eleg egy betu belole. Raadasul mindenhol van, nekem meg, aki adott esetben akar tobb tucat kulonbozo gepen kell hogy dolgozzak, ez hatalmas pozitivum. Az egyeves MacBook Pron pont ugyanugy mukodik mint az osregi HPUX-os vagy AIXos gepeken.
Nem vezetem félre. Azt írtam, hogy az Emacs opcionálisan használható vim-módban, nem magától, evil-mode-ot kell telepíteni hozzá természetesen. Nem azt, hogy azzal kell használni.
Az „alap dolgok” azok mennek vim-en is, épp ezek a billentyűk, bár a vim filozófiájának megfelelően másik billentyűket és módokat használsz ugyanezen „alap dolgok” elérésére. Vim-nek az a lényege, hogy a gépírástartásból nem jössz ki, nem nyúlsz ki egérért, kurzormozgató billentyűzetrészre (nem csak a nyilak, hanem Home, End, stb.-ért sem). Emiatt nem „megszokott”, de ez nem azt jelenti, hogy nem egyszerű, de hozzá kell szokni, mert egy másik filozófiát képvisel, addig valóban egyszerű helyett inkább frusztrálónak tűnik. Plusz kezdőként nem mindig látni a hatékony oldalát először. Pl. mikor kezdőbb vimes voltam, agyrémnek tűnt a h, j, k, l-es mozgás, hogy egy soronként kell lemenni. Aztán mikor rájöttem, hogy megadható neki a mennyiség is, pl. 20j, az mennyivel gyorsabb. Persze erre is fejlődik az ember, eljut arra a szintre, mint a vim-veteránok, hogy nagyon h, j, k. l-t se használ, hanem mindjárt célzottabbakat, nagyobbakat ugor, gg, G, 20G, 20%, { }, ( ), p, w, W, b, B, e, E, f, F, 0, $, /, #, ciw, stb. segítségével, amik még sokkal hatékonyabbak. Szóval a hatékonyság, meg a gyorsaság inkább később jön. Néha natúr vi-jal is lehet tanulni hatékonyságot, az pl. arra tanított meg, hogy sokszor vizuális (kijelölési) mód se kell, ki lehet hagyni, pl. eleinte egy adott szövegrészen előbb kijelöltem, pl. V20j majd erre jött pl. a törlés d-vel, de vi-ban ugye nincs ilyen mód, hanem megtanuljuk hogy mindjárt 20dd-vel megy neki az ember, kihagyva pár köztes lépést. Sokszor az egyszerűségben van a hatékonyság, nem a gépelési sebességben. Csak ezt szokni kell, és fokozatosan megy csak, nem azonnal áll rá az ember agya. Nem ez a hagyományos, nyúlok ki az egérért kijelölni, meg jobbra nyíl, Home alapon megy, ahogy hagyományos szövegszerkesztőkben.
Azt is vedd figyelembe, hogy a hagyományos szövegszerkesztő azért tűnik hatékonyabbnak, mert azt szoktad meg. Ez nem azt jelenti, hogy igazából is hatékonyabb, mint más megoldások. Fordítva is igaz, azért, mert egy megoldást elsőre nem látsz át, meg szokatlan, az nem azt jelenti, hogy nem hatékony, csak hogy még nem szoktad meg. Ez sok dologgal így van. Pl. amikor az ember gépírni tanul, az is elsőre kényelmetlennek, nehéznek, frusztrálónak tűnik, mintha az orroddal kéne gépelni, mivel visszavágyik a korábban megszokott kopácsolom 1-2-pár ujjal és közben a billentyűket nézem típusú módszerhez, amivel gyorsabbnak, kényelmesebbnek tűnik az írás. Vagy pl. mikor az ember a GUI-t tanulja meg elengedni, ahhoz is annyira hozzászoktattak minket, hogy elsőre furcsa, visszalépés a CLI, TUI programok használata, primitívebbnek, nehézkesebbnek tűnik, míg az ember rá nem jön a nyitjára. Vagy pl. mikor az ember az évtizedek alatt mindenhol megszokott Windowsról vagy Mac-ről vált Linuxra, az is hasonlóan fájdalmasnak tűnik elsőre, nem mindig látja még a user akkor, hogy ennek mikor lesz megtérülése, vagy lesz-e valaha, nehezen engedi el a régi rendszeren szerzett (az újon nem hasznosítható) reflexeket, minden idegesítő, hogy nem úgy működik, ahogy előtte.
Illetve van pár szakállas trükk is, amit kezdőknek általában elfelejtenek mondani. Pl. a modern GUI-s OS-ekben a billentyűzet sebessége túlzottan le van véve, mivel a felhasználók nem tudnak jól gépelni nagy átlagban, meg nem is gépelnek sokat, nem használnak nagyon billentyűzetvezérlést, hanem helyette egerésznek. Így ha az alap beállításokkal elkezd az ember intenzíven billentyűzetes megoldásokat használni, lassú. Érdemes felvenni a billentyűzet ismétlési és ismétléskezdési sebességét, egyénfügyő, de akár meg is lehet duplázni, máris gyorsabbnak tűnnek a dolgok. Meg pl. vim-esek a Caps Lock-ot átdrótozzák Esc billentyűre, így módváltáskor nem kell a legfelső sorban az Esc-ért kinyúlni, hanem ott van mindjárt az alapsoron, kisujj könnyebben eléri. Emacs-esek a Ctrl-t drótozzák ugyanerre a billentyűre. A Caps Lock amúgy is az egyik leghaszontalanabb billentyű, a legtöbb user úgyis általában vÉLETLEN NYOMJA Meg, aztán lehet kinyomkodni. Jó, de ha mégis nagybetűsítés kell, akkor mi van? Megint jön a vim, normál módban a gU és utána szövegobjektum billentyűje vagy mozgástípus billentyűi, és a kívánt rész nagybetűsödik. Vagy más szoftverekben vastagítás, vagy ritkítás, vagy kiemelés, pl. TeX, LaTeX, markdown, HTML-ben a vastagítás tag, vagy hasonlóval, de vannak nagybetűsítő megoldások is a legtöbb esetben, még GUI-s programoknál is, almenü, szalag/toolbar-ikon, stb..
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
"Az „alap dolgok” azok mennek vim-en is, épp ezek a billentyűk, bár a vim filozófiájának megfelelően másik billentyűket és módokat használsz ugyanezen „alap dolgok” elérésére."
Micsoda sz@r mentés. :)
Persze, ez az elsődleges text editorom :) de van amikor nem ez a legjobb eszköz a feladatra.
Coteditor nem jó?
Amíg nem szántam el magam, hogy megtanulom a vi-t tisztességesen (ezzel párhuzamosan amíg sikerült syntax highlight-ot beállítani), én is azt használtam, és tényleg jó.
Jegyzetelni egyertelmuen a beepitett Notes
Mac-re nincs Kate? Ubuntun es Win10-en is hasznalom/hasznaltam mar. A Qt eleg jol hordozhato.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Még Mac OS X/PowerPC-n évekig a Smultron.appot gyűrtem, de sajnos az Apple retekpéécéére váltásától kezdve az UniBin verziói tetűlassúak voltak PowerPC-n 100000+ soros fájlok szerkesztéséhez, ezért kukáztam. Még mindig fejlesztés alatt áll:
https://www.peterborgapps.com/smultron/
Annó a SubEthaEdit.appra váltottam, és az ismét feltámadt:
http://subethaedit.net/
Sublime Text
99$? kicsit sokallom egy text editorert :)
Egész sok mindent tud cserébe és gyors. 4K+ kijelzőn sem akad, mint a 3rdparty editorok többsége. És amíg összegyűjtöd rá a pénzt, addig lehet használni a próbaverziót, ami teljes funkcionalitású :)
https://github.com/jhallen/joes-sandbox/tree/master/editor-perf
hat ez alapjan mcedit min 5x gyorsabb mindenben... es iTerm2 is hasznal hw accellt, nekem sose akadt semmi, igaz a gep se szar
Ez valóban így van, de én szeretem a GUI app-okat, azoknak az előnyeivel (multiple-selection pl). MBP 2018 kicsit prüszkölt a 2 db 4K monitorral (~40 Gbps plusz terhelés) jetbrains editorokban, míg az ST4 gyors volt. M1-en már nem érzem ezt, azóta persze lehet, hogy reszeltek is rajta, hogy jobb legyen.
Kicsit, de nekem nem az árával van bajom, hanem hogy zárt kódos, így meg csak addig lesz elérhető bárhova, amíg a készítő támogatja. A fizetősek közül az UltraEdit se rossz, az „csak” 80 dolcsi, de szintén overkill arra, amit a kolléga akar. Amúgy nem rossz text editor Sublime, de úgyis akkora a választék az ingyenesekből is, hogy Dunát lehet velük rekeszteni.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Ha privat celra kell akkor a brokenstones torrentes aruhazbol le lehet tolteni a legfrisebb verziot (4150-es build).
I don't run often, but when I do, I run as administrator.
notepadNext. Ez Notepad++ klón akar lenni, nagyon sok funkció működik jónéhány még nem. (ha jól emlékszem brew telepítésű)
-42-
Jól hangzik.
Így van, én is olvastam. Én majdnem napi szinten használom és bajom még nem volt vele.
Igaz a notepad++ funckcionalitását sem használtam ki teljesen.
-42-
bbedit?
Domain, tárhely és webes megoldások: aWh
Az MS-es OneNote?
Meg egy szavazat a TextMate-re, szerintem nagyon jol hasznalhato, en rmate-tel tavoli gepeken levo fajlokat is ezzel szerkesztek SSH folott.
Van a Simplenote app, elvileg pont arra van amit keresel.
Én mégis visszatértem a beépített notes ra, főleg mióta vannak smart folderek.
A beépített notes-al a legnagyobb bajom az export hiánya.
Szerk: van megoldás: https://apps.apple.com/us/app/exporter/id1099120373?mt=12
Gábriel Ákos
Ez az exporter nagyon sokmindent kihagy (pl embedded pdf-eket vagy scan-nelt képeket), és ha jól tippelem applescripttel csinálja, mert a Notes használhatatlan közben, és lassú is.
oh, sheet. Kb. írhatok saját magamnak egy normálisat akkor?
Gábriel Ákos
Ha code-snippeteket akarsz nótolni:
https://hup.hu/comment/2922540#comment-2922540
Emacs + org
Nálam : Teminal + vi.
Ha kell vmi extra akkor: codium vagy atom.
Szijártó Zoltán
Aki tud az alkot, aki nem tud az csak szövegel.
Nekem Terminal+nano jobban kezreall. Vagyis ezt mar megszoktam, tizensok eve hasznalom.
I don't run often, but when I do, I run as administrator.
Ez se tűnik rossznak...
https://apps.apple.com/gb/app/snipperapp-2/id1469182443
Korulottem akinek csak macos-e van az mind vim-et vagy valamelyik successorat hasznalja. meg nem lattam oket masban szoveget szerkeszteni. Igaz az osszes devops-os vagy sysops-os vagy dev. :D
Az en use case-em is erdekes:
Huh.. kimaxoltad a "think different"-et.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Mi, akik masok vagyunk, pedig beallitjuk hogy a TextEdit txt modban induljon, igy kerulout nelkul, tudjuk rogton jegyzetelni hasznalni :D
Ez felesleges. Ha csak fájlt akarsz létrehozni, akkor: touch x.txt. Azért overkill a vim, hogy létrehozd a fált, meg az elejét azzal írd (kilépéskor a ZZ gyorsabb, mint a :wq). Vagy akkor már az egészet írd azzal, vagy TextEdit-tel. Kicsit két lovon ülésnek tűnik, amit írtál.
Végső esetben a cat > x.txt is jó, azzal is el tudod kezdeni írni a fájlt. Esetleg ha már MacOS, akkor tuti van benne olyan opció, hogy Új fájl létrehozás (.txt), vagy hasonló, ha nem is pont ugyanezen a néven fut.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
VS Code?
https://naszta.hu
notion?
amugy vi, csak ki volt kotve a GUI
Ha szovegszerkeszto kell Vim, ha jegyzetelni akarok akkor Google Keep
App store-ban keress rá, hogy TextEditor. Solaria SRL a gyártó. Ingyenes és tök jó. Még a Sublime Text is jó.
Textadept
BBEdit