Keresek egy stabil Linux disztribúciót

Fórumok

Üdv mindenkinek! Mintegy 8 éve használok Fedora Linuxot, és nem tapasztaltam vele nagyobb problémákat, azonban a 6 hónapos kiadási ciklus nem igazán nyerte el tetszésemet. Olyan Linux disztribúciót keresek, amelyet egyszer telepíthetek és hosszú ideig (2-3 év) nem kell újratelepítenem. Azt hiszem, ezeket a LTS (Long-Term Support) Linux disztribúcióknak nevezik.

Milyen Linux disztribúciót ajánlotok?

Hozzászólások

Nézd meg a Xubuntu -t, illetve abból az aktuális 22.04-es kiadást. Ezekre 5 év támogatást adnak, és 2 évente jön belőle újabb, így viszonylag lazán lehet a frissítést tervezni.

Ha Fedora bejott es ismered, akkor probald ki az Rocky Linux-ot! A 9 es verzio 2025-ig tamogatott.

Köszönöm. Használsz Rocky Linuxot? Én feltelepítettem az AlmaLinuxot, és bár stabil, néhány csomagot a Flatpakból kell telepítenem, mert nem találhatók az EPEL vagy RPM Fusion tárolókban.

https://i.ibb.co/xFj2Cpr/347226832-1529520347454796-7686889010762887189…

Korabban hasznaltam.

 

- WPS-t official oldalrol tudsz telepiteni RPM-bol.https://www.wps.com/office/linux/  (mondjuk en onlyoffice-t jobban preferalom de izles kerdese)

- Spotify sztm csak igy van RPM-ben: ( https://github.com/rpmfusion/lpf-spotify-client )

- Zoom szinten telepitheto official oldalrol RPM-kent:  (https://support.zoom.us/hc/en-us/articles/204206269-Installing-or-updat…)

A Flatpakot én se szeretem, de ezeknél a csomagoknál, amit írsz, ott nincs baj velük. Hiszen a felsoroltak lényegében mind Electron meg web alapú cuccok, ezek mindenképp már sandboxos bloatok, így már nem ad hozzá semmit, hogy natív csomagból használod, vagy Flatpakból, vagy AppImage-ből. Ezen a ponton lehet akár Flatpak is. Nincs azzal baj, ha ésszel használja az ember, és nem elvakultan mindenre.

Az OnlyOffice szerintem is jobb a WPS-nél. Bár én jobban preferálnám a LibreOffice-t, annak ellenére, hogy általában az sincs fent, hanem vim + markdown + pandoc, TeXlive XeTeX, scim/R, LaTeX Beamer, stb.-vel kiváltottam, mind formázásos dokumentumoknál, mind táblázatoknál, mind prezentációknál. MS-es formátumokat meg hála az égnek jó ideje nem kell nyitogassak, nem is hiányzik az a szutyok, így nálam nem szempont, hogy milyen Office csomag legyen fent.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Bár mások támogatják és mások tartják karban, az Alma és Rocky lényegében egyezik egymással (egy-két dolgotól eltekintve). 

Mind a kettő a CentOs kiváltására készült, mivel a RedHat megszüntette az 1:1 bug-bug kompatibilitást és CentOs Stream néven folytatta az eredeti projektet. A cél az volt, hogy a fizetős RedHat felé tolják a céges felhasználókat, mert sokan az ugyanolyan stabil CentOs-t használták.

Ezen néhányan kissé felháborodtak, s megakarták tartani az eredeti irányt. Sajnos a CentOs név a RedHat-nél maradt, így más nevet kellett választani. A Centos eredeti alapítója egyébként a Rocky-t csinálja.

Tehát mind a kettő egy downstream fork-ja a RedHat-nek. Mind a két rendszer ugyan úgy fog működni, szóval mindegy melyiket használod. 

A stabilitásért cserébe viszont el kell engedni a friss csomagokat és új feature-öket, amik elsőként mindig a Fedoraban jelenik meg.

Válaszhatsz az alapján, hogy ki és mennyi pénzel, munkával támogatja a projektet. Hány repo elérhető és azok milyen gyorsak. Mennyi a release lag, s egyebek.

Egyébként meg mivel 1:1 kompatibilitás van a RedHat-tel, ezért nem lehet különbség a kettő között.

Ha a=b és a=c, akkor b=c

Itt ki van elemezve, de összességében ez is szőrszálhasogatás. Kb. fej-fej mellett vannak, annyira hasonlóak, mindegyik CentOS klón. Nagy döntő érv nincs egyik mellett sem. Nekem személy szerint a kettőből az Alma a szimpatikusabb, de csak azért, mert általában pár nappal hamarabb tolják ki az új verziókat, de a Rocky sem rosszabb választás semmivel.

Lehet, ahogy telik az idő, majd lesznek nagyobb különbségek közöttük, jelenleg elég egál, mindkettő elég új. Még azt sem tartom kizártnak, hogy a jövőben egyesülhet a két projekt, ha belátják, hogy felesleges két ugyanolyan klóndisztró. Mondjuk én mindkettő helyett inkább Debiant használnék, ha ilyesmi kéne. Csak mert az tisztán közösségi projekt, független disztró, nem épülnek semmire, nincs közük az Red Hat-hez, plusz mivel már 30 éve jelen vannak, valószínűbb, hogy nem mennek sehová.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Olyan távoli szinten van. De a Debian közösségi és független disztró, nem használnak RHEL alapot, csomagkezelőt, rpm-et. Egyébként meg nem csak az Alma és Rocky van ott a CentOS helyett, hanem az RHEL 5 gépig ingyenes megoldása mellett ott van a teljesen ingyenes az EuroLinux is.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Bocs mindenkitől, lemaradt a link. Nem szóltok, így csak most vettem észre. Szóval ITT ki van elemezve, hogy mi szól az Alma vagy a Rocky mellett. Az EuroLinux is hasonló, bár az nekem személy szerint nem szimpatikus, de arra is 9 éves támogatás van már. 5 gépig az RHEL is ingyenes. Ott van még az Orcale Linux, az is RHEL klón, ha nem zavar valakit, hogy az Ó-rák(nak)köll belenyúl a kernelkódba, akkor az is 10 éves támogatású, ingyen, korlátlan gépre. Persze nekem az Oracle név minőségi garancia arra, hogy bottal se piszkáljam meg (amit csináltak a Sun-termékekkel, Solaris-szal, Java-val, VirtualBoxszal, stb., amihez hozzányúlnak, szarrá változik), de aki ilyesmit keres, simán lehet alternatíva.

Egy csomó alternatíva van CentOS-re. Nem szívjóságból kínálják ezeket a cégek, hanem csalogató terméknek, hogy a cloudjukba előfizetve használják az emberek. Persze, ez azzal jár, hogy sokan cloudon kívül is használják, de akkor azt úgy veszik, hogy demóként próbálta ki, és behozzák a fizetős ügyfeleken, meg más üzletágaik nyereségéből. Bőven van CentOS helyettesítő. Jó, annyi nincs belőlük, mint Debian meg Ubuntu-klónokból, de azért akad nem egy alternatíva.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Igazad van, nem 5, hanem 16 gépig, nem csak virtuális gépre vonatkozik, fizikai hardverre is. Vagy én emlékeztem rosszul, vagy az Ubuntu Pro-val keverem, vagy megemelték a limitet. Mindegy, az még jobb.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

AlmaLinux (gyakorlatilag ugyanaz) meg 2027-ig kap javítást és 2032-ig bztonsági frissítést.

Nem világos, milyen fajta aranygyűrű van a Rocky Linux maintainerek gyűrűsujján, ami instant leesne, ha az ELS-t (Extended Life Cycle Support) ugyanúgy odaadnák, mint a RHEL vagy anno a CentOS.

A Rocky is épp úgy ad 2032-ig minden frissítést, ingyen. Ahogy olvasom, ez az ELS ez a 10 éves támogatáson felül lenne még extra 3 év, de azt az Alma se nyújtja, meg a CentOS se nyújtotta, csak külön pénzért, már ha jól értelmezem. Nem mintha 10 év támogatás ingyen nem lenne nagyvonalú, a legtöbb disztró csak 5 évig ad, és afölött fizetős (egyedül a Slackware jut eszembe, ami még tud ingyen 10 éves támogatást, de ott nincs garantálva minden verziónál). A Linux világa gyorsan változik, szerintem 10 év is morbid, nem hogy 13 évig használni egy főverziót (ami már kb 5 év alatt szénné avul, mert kivezetik a komponensek upstream fejlesztői támogatását, régi Python, PHP, stb. verziókról van szó). Ez nem XP, hogy használod 22+ évig, mert Linux alatt a a verziófüggések is számítanak, nem csak a csomagfüggőségek.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ubuntu Pro, 5 gépre ingyen van, 10 évig van support. 

Debian stable ág

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

> azonban a 6 hónapos kiadási ciklus nem igazán nyerte el tetszésemet.

Sok vagy kevés?

Debian. Testing + backports repók használatával olyan feeling (frissesség és stabilitás szempontból), mint sok egyéb "Rolling" disztró. Persze nem LTS, de nem is egyértelmű, hogy neked biztosan az kell. Amúgy meg a "Milyen disztrót?" klasszik flame téma.

Újratelepíteni??? Esetleg ha a rendszert tartalmazó ssd/hdd elhalálozik.

OFF: végre valaki helyesen használja a „stabil” kifejezést

Debian stable + backports. Vagy MX Linux, az előbbinek a készre csomagolt változata. Van belőle Xfce, Plasma és Fluxbox. Nekem desktopra bőven elég és beton stabil. 

Na mi fene. Elkezdtél mostanában disztrót váltogatni, emlékszem régen mindig Slackware-t futtattál, aztán jött a Mint, most meg az MX. Nekem is voltak kitérőim, Artix, Gentoo, Void, de ezeket leszámítva már 7-8 éve majdnem egyfolytában Arch megy, és ha váltok is, az inkább másik WM, vagy a szoftverek, amiket használok rajta. Bár már az utóbbi 3-4 évben ezek is stabilizálódtak, alig változnak.

Az MX se rossz egyébként. Vagy ha a Debiannál is lassabb verziólépés kell, vagy szempont a systemd-mentesség, akkor a Devuan-ra is rá lehet nézni, főleg régi gépek örülhetnek neki. Vagy ha valaki nem használ túl spéci szoftver, vagy a gépe régebbi, kompatibilisebb, vagy jól jönne a ZFS, akár a FreeBSD is megfontolandó lehet, az se sűrűn kell újratelepítgetni.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ha támogatott a hardvered és nem félsz a parancssortól, FreeBSD - lassan tíz éve megy újratelepítés nélkül, ezalatt volt több upgrade, mindegyik problémamentes volt (szerintem 9.1 volt először telepítve, a kiadásokat számolgatva szűk 20 upgrade lehetett, közte 4 főverzió).

Mi? Hogy? Mi van?

Fedorát nem kell újra telepíteni. Utoljára Fedora 18-at telepítettem, azóta legfeljebb system upgrade a következő release-re, de a beállítások maradnak. Pedig közben számítógépet is cseréltem alatta, meg disk layout-ot.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Is. Saját gépen nem marad ki, de ismerősnél volt, hogy három release távolságból is megcsináltam. Akkor azért kell manuálisan variálni függőségek miatt. De a két release távolság még hivatalosan sem ellenjavallt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez a 6 hónapos kiadási ciklus újratelepítést jelent, vagy csak egy frissítést?

Én most kezdtem a Fedora-val, és talán az eddigi legjobb oprendszer desktopnak, amit próbáltam.

Csak hogy ne maradjon ki az Arch vonal sem. Próbáld ki Manjaro Linux -ot. Rolling release, nincs kiadási ciklus csak folyamatos update, ha frissíted mindig friss marad. Szoftverkínálata veri az Ubuntut, az összes általam használt programnak van csomagja nem kell snap vagy flatpack. Nem is értem eddig miért nem ezt használtam.      

Fel akartam hozni az Archot, best distro IMO.

Én saját célra és munkahelyen is archlinuxot használok, kb havonta, két havonta frissítem.

Nem értem azokat akik desktopon LTS-t akarnak használni, minen elavult benne.

// Hocus Pocus, grab the focus
winSetFocus(...)

http://c2.com/cgi/wiki?FunnyThingsSeenInSourceCodeAndDocumentation

És ha nincs szükséged azokra a szolgáltatásokra?

*szerk:

Egyre-másra az jön le másik témákból, hogy igazából nem javítják a szoftvereket, hanem felesleges dolgokkal hizlalják! Akkor meg minek?

Szóval operációs rendszer téren egy átlag felhasználónak nem jó egy stable debian vagy valami rpm disztró? Azért így írtam mert az rpm vonalon nem vagyok képben, meg mostanában ott is elszabadult a hajóágyú. A biztonsági frissítéseket meg megkapják ígyis-úgyis.

Ez egy érdekes dolog. Magam is írom egy műszer firmware-ét, és roppant csalódott vagyok, ha a kollégák néhány gépen nem akarnak frissíteni arra, amit kiadtam. Azért, mert én tudom, hogy nem minden módosítás látványos. Van, ami csak optimalizálás, van, ami javít potenciális bugot, ami ugyan talán sohasem jött eddig elő, de ez bármikor megtörténhet. Vagy létező, de nem nagyon zavaró bugot javít, vagy olyat, amire eddig workaround volt a megoldás. Ők meg fejlesztik a műszer többi részét, s boldog tudatlanságban, mindenféle veszélyérzet nélkül használják a korábbi verziót, miközben szomorú arccal tűnődöm azon, hogy mi a fenének dolgoztam. Aztán, ha másképp nem megy, egy óvatlan pillanatban lecserélem én a firmware-t. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Na jó, de ez megint egy szélsőséges eset.

Ha a témaindító szempontjából vizsgáljuk a dolgot. Akkor nem elég egy bármilyen disztró, ami megkapja a biztonsági javításokat, de lehet a legújabb, "gyanítom, nincs rá szükségem" fejlesztések nincsenek benne?

Mert ugye látjuk mi a tendencia. Mindenféle szivárvanyoshajú, a fene tudja most éppen melyik kasztba vallom magam, starbucks kávét szürcsölő, babzsákban felnevelt, bokavillantós, hipszter szakállas/szemüveges, mekbúkos, rust evangélista akarja megmondani, hogy neked ez kell!

DE NEM!

Jó, mondjuk ezt is megértem. Az engem is zavar, amikor kitalálják, nekem mi lesz jó. Ha a user interface-t nem alakítják át, akkor az nem zavar, ha optimalizálnak a kódon valahol a mélyben. A gond azzal van, hogy mire megszokod az éppen aktuális új felületet, lesz egy egészen másként kinéző még újabb, és kezdheted elölről a megtanulását, ami viszont akadályozza a munkát.

Van persze olyan is, amikor egy újabb változat konkrétan rosszabb az előzőnél. Két napja jelent meg az MPLAB X IDE v6.10. Eddigi tapasztalatom - ez az ismert hibák között is megjelent -, hogy régebbi MCU letöltő hardware-t nem tud kezelni. Ezen felül eljutottam oda, hogy egy projectet nem tud megnyitni, leáll unexpected eception-nel. Amúgy melyik exception expected? :) Visszatértem a v6.05-höz, amely minden nehézség nélkül nyitja meg a projectet. Mondjuk az is egy bughalom, de az már világvége, ha sokadik kísérletre sem lehet egy projectet megnyitni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Te hasonlo mentalitasu mernok vagy, mint akik a linuxot fejlesztik. Eppen ezert egy linuxos frissitestol sem felek. Neha torik valami, de ez is csak foverziok kozott fordult elo velem, es akkor, ha nem voltam posix. De ez boven belefer. :-)

Windows eseteben van tele horrorral a sajto, nekem sajat tapasztalat csak az volt, hogy egyre szarabb az aprosagokat tekintve, eppen ezert fajt peldaul a Win7 Win10 downgrade. Mert az nem upgrade, ami rosszabb mint az elozo.

Nem véletlenül használok Fedorát. Nagyon újak a csomagjai, de bízom benne, mert magamról is tudom - mármint amikor én írok programot -, hogy ami újabb, az legalább szándék szinten jobb. Igen, lehet, hogy a kivitelezésbe hiba csúszik, így átmenetileg rosszabb, de koncepcionálisan jobb, s az átmeneti hiba ki lesz javítva.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Egyre-másra az jön le másik témákból, hogy igazából nem javítják a szoftvereket, hanem felesleges dolgokkal hizlalják! Akkor meg minek?

Ez egy ugyanolyan egyoldalú szélsőséges gondolat mint hogy mindenből a legújabb kell ész nélkül (csak épp a másik oldalról).

Egyik sem igaz, és az igazság mint oly mindenben középen van. 

Igazából javítják a szoftvereket, és hizlalják is felesleges és hasznos dolgokkal is. 

"Ha az adott software-ből van újabb, akkor az áltlában javításokat és új szolgáltatásokat tartalmaz."

Ja, elmeletben. Gyakorlatilag meg az ismert hibakat lecsereli ismeretlenekre, ami a biztonsagi reszleg szerint jo, mert security by obscurity, de az uzlet panikrohahomot kap, hiszen le kene tesztelni azt, ami szamukra nem jelent elorelepest, hiszen ok nem kertek senmit.

Nem értem azokat akik desktopon LTS-t akarnak használni, minen elavult benne.

Az arch-hoz érteni kell. Oda kell figyelni, némely frissítések manuális instrukcióval járnak, érteni kell hozzá.

Ehhez képest egy LTS-re sokkal kevesebb figyelem és szakértelem mellett el lehet boldogulni.

A verziók meg manapság annyira nem érdekesek. Főleg egy átlag felhasználónak teljesen oké Flatpak-ból vagy Snap store-ról telepíteni ami kell, ott megkapod a frissítéseket, nem számít, hogy mennyire "elavult" vagy sem amit az oprendszerrel csomagolnak.

Aki nem vallási vitát akar belőle csinálni, hanem egy stabil, szinte nulla karbantartással járó rendszert akar, annak az arch nagyon nem a legjobb választás.

Emlekeim szerint a fedora az utolso ket release-t tamogatja + 1 honapig az utolso harmat. Azaz, nemreg jott ki a fedora 38, igy a fedora 36 tamogatasa le fog jarni kb egy het mulva. A frissites pedig csomagszamtol fuggoen megvan kb 1 ora alatt.

Rakerestem, jol emlekeztem: forras

Tehat, ha eddig elegedett voltal vele, akkor minek akarsz valtani?

En 3-5 evente szoktam ujratelepiteni, nem azert, mert nem tudnam atvinni masik laptopra (szoktam), hanem mert idonkent nem art egy tiszta telepites. A tipikus beallitasaimat/szoftvereimet par perc alatt feltolja egy ansible playbook.

Nem ismerem, konzervatív nézeteket vallok. :) Red Hat 7.2-vel kezdtem, jött a Red Hat 7.3, Red Hat 8.0, aztán talán Red Hat 9, Fedora Core 1. Utána megjelent a 2.6-os kernel, ami borzasztó rossz volt akkor még a 2.4-eshez képest, például az USB kezelése is nagyon bizonytalan volt. Használtam ezt a vonalat talán Fedora 17-ig. Úgy emlékszem, Fedora 18 kapott új telepítőt, ezért tiszta telepítést csináltam.

Azóta viszont csak upgrade-elek, pedig még olyan is volt, hogy betelt az a filerendszer éppen system upgrade közben, amelyiken az rpm adatbázis volt. Nyilván nem lett belőle boot-olható oprendszer, de még innen is visszahoztam újratelepítés nélkül. Aztán átköltöztettem HDD-ről SSD-re és HDD-re, mindezt file-osan. Talán másfél éve új gépet raktam össze, RAID1-ben van két SSD-m, és szintén RAID1-ben két HDD-m az új gépben. Erre szintén file-osan költöztettem, ráadásul úgy, hogy a forrás SSD része lett a raid1 tömbnek, de mivel ő a forrás, így induláskor már eleve egy féllábú, hibás raid1 tömbre másoltam. Mikor már nem kellett a forrásanyag, betettem ezt az SSD-t is a raid1-be, visszaszinkronizált rá, azóta is megy szépen. :) Szóval gépet és filerendszer topológiát is cseréltem alatta, nem telepítettem újra. Persze észnél kell lenni, az initrd-t újra kell generálni az új hardware-hez, bootloader-t újra kell telepíteni. Sőt, az új gép UEFI-s, a régi hagyományos BIOS-os volt. Ezt is kibírta minden nehézség nélkül. :)

Mondom, hogy a Fedorát nem kell újratelepíteni. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Azt nem tudom, hogy ő hogyan oldotta meg, de Debian alatt lehet egyszerre több architektúrához tartozó csomagokat feltenni. Pl. 64 bites deb rendszerhez 32 bites csomagok kellenek* a steam-nek.

Egy 32->64 bit váltás Debian alatt a 64 bites rendszer engedélyezése, csomagok telepítése, reboot, 32 bites csomagok eltávolítása módon is megoldható. Szóval nem muszáj feltétlenül újratelepíteni. De lehet, hogy gyorsabb :-)

Én ugyan általában dist-upgrade-et csináltam, de előfortult többször már, hogy újratelepítettem. Jellemzően gép bővítéskor. Új hdd-re nem csak átmásoltam a régiről a rendszert (azt is csináltam néhányszor), hanem új telepítést kapott. Nincs az újratelepítéssel semmi baj, de az jó, hogy nem muszáj.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Régebben még a multiarch mellett is esélytelen volt a 32->64, mert az alapvető csomagok közül volt olyan, aminek csak az egyik változata lehetett fenn, és ha eltávolítottad, annyira alapvető volt, hogy nem ment nélküle a rendszer. Azóta a Debian csapat kidolgozott egy metódust:

CrossGrading - Debian Wiki

Persze, hogy gyorsabb az újratelepítés. Sose értettem, hogy sokan mit ódzkodnak tőle annyira, mintha a legfőbb bűn lenne. Közben meg egy gyorsabb, biztosabb megoldás. Főleg, ha tényleg indokolt, ilyen régi init -> systemd, 32 -> 64 bit, BIOS MBR -> UEFI boot, titkosítás, fájlrendszerváltás, komplett DE váltás, stb. miatt történik.

Pl. nekem sem kéne az Arch-ot újratelepíteni, mert folyamatos rolling, de 2-3 évente újrahúzom, vagy mert egy új gép jön, vagy új SSD, vagy mert a régit már telerakosgattam csomagokkal, amikről nem tudom mihez kellett (pl. fel lett téve kézi függőségnek, amit egy AUR csomag nem emelt be, vagy portable megoldáshoz kellett), és inkább tiszta lappal indítok, annak ellenére, hogy a régi rendszerrel sincs semmi baj. Nem egy nagy szám, EFI /boot-ot nem kell újrahúzni, konfigfájlok, scriptek megmaradnak a /home partíción, ahogy az adatok, letöltések, stb. is. A rendszernek nem árt, ha nincs benne halmozva sok régi szemét, felesleges csomag, régi csomagoknak hátramaradt régi konfigfájljai. Nem kötelező, persze, de nehogy már csak akkor csináljon valaki valamit, ha már pisztolyt tartanak a bordái közé. Tényleg nem nagy szám az újratelepítés, a mai gépek SSD-vel annyira gyorsak, hogy pikk-pakk megvan.

Ez a régi rendszer végtelenségig frissítése, meg az abnormálisan hosszú uptime-ok még a régi időkből visszamaradt mániák, amit sokan nem tudnak elengedni, mert azt hiszik, hogy az erény, a stabilitás fokmérője, stb., mintha bizonyítaniuk kéne. Régen még indokolt is volt, mert körülményesebb volt az újratelepítés, floppy-zni, CD-zni, lassabban ment fel a rendszer, akár egy egész hétvégés program is megvolt, ma meg pár perc, netről minden frissül. Jó, be kell lakni a rendszert, de az sem akkora szám, mint sokan beállítják. Elfelejtik, hogy valaha minden rendszer belakatlanul kezdte. Majd az új rendszer is belakódik. Ennyi.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Elmondom, miért utálnék tiszta telepítést csinálni.

  • fogalmam sincs, mely software-eket felejteném el feltenni, ami kell, vagy például akár csak egy nyamvadt scriptemnek függősége
  • nem szeretném feltalálni azokat a konfigokat, amelyek hosszú évek alatt alakultak ki, mindig, amikor valamiben valahol megakadás volt
  • eléggé megakasztana az is, ha hirtelen elmúlna az OpenVPN konfig a céges szerverhez, az ssh konfigok megannyi géphez, amelyeket távolról tartok karban
  • van több virtuális gépem, ezek egyike az, amelyen jellemzően pipewire-t szoktam build-elni forrásból. Rosszul érintene, ha elmúlna.
  • fent van a Microchip fejlesztői környezete, nagyon semmi kedvem újratelepíteni
  • meg ugye a céges svn repóhoz való hozzáférés, amit egyszer megszögeltem, már a jelszavam sem tudom, csak működik, és nem érdekel, hogy mitől. Működjön továbbra is.
  • a megszokott dolgaim a megszokott módon működjenek. Egy-egy alkalmazásnak is rengeteg beállítása van.

Mit gondolsz, miért használok mind az oprendszert tartalmazó SSD-re, mind pedig a felhasználói adatokat tartalmazó HDD-re RAID1 tömböt, s mindemellé vajon miért van backup-om? Kizárt dolog, hogy újratelepítsem a gépem.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Amit valószínűleg több idő megcsinálni, és biztosan több idő karbantartani, mint egyszer, ha beüt a krach, akkor felpakolni. Aminek adott esetben a kockázata valószínűleg elég alacsony (kolléga írja, hogy legalább raid1 van, menteni gondolom ment, és nem igazán nézem ki belőle, hogy szaladgálós, csapkodós laptopja lenne). A helyében én se biztos, hogy pöcsölnék ezzel. (Pláne, hogy szerintem kb megugorhatatlan, kézzel biztosan, akkor már egyszerűbb eltenni az /etc-t meg a ~/.*-ot backupba (vagy az egész diszket a francba).

Én speciel ha olyan, néha újrahúzom, leginkább mert a random szoftverek random fosul kezelik a saját defaultjaik változását, én meg szeretek néha resetelődni az upstreamre. Illetve én sem feltétlen rajongok azért, hogy egy rakás lófasz fent van, amire már nem feltétlen van szükségem, szóval pár évente ha megjátszom, akkor kifejezetten úgy csinálom, hogy friss install, aztán azt teszem fel, ami hiányzik akkor, mikor csinálnék valamit, és pont nem szeretném a régi izéket gondolkozás nélkül visszarakni, akkor simán csak upgradelek.

Ahogy a klasszikus mondja: mindenki másképp csinálja :)

Nálam azért jó, hogy van egy saját tákolású rendszer, mert a két gépemen így ugyanazok a csomagok, ugyanaz a beállítás, ugyanaz a környezet van. Ha használat közben derül ki, hogy valami még kell (vagy máshogy kell), ekkor a tákolásomba berakom, verziókezelőbe fel, másik gépre letölt, és pár másodperc alatt ott is meglesz a változás.

Az olyan régen volt, hogy nem emlékszem már rá. Lehet, hogy újratelepítéssel. Fedora 18 óta már bőven 64 bit van. Azelőtt előfordult, hogy indokolt esetben újratelepítettem. Meg kellene nézni pontosan, amit írtam, abból kitalálható, hogy 2001 környégén kezdtem linuxozni. Mivel nem ismertem a rendszert, volt, hogy teljesen leamortizáltam, s jött a reinstall. :) De így tanultam meg.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Volt már olyan, hogy elfogyott a hely. Nem fogok nagyobb SSD-t venni a közeljövőben.

Mint említettem, csináltam magamnak egy ansible playbookot, újratelepítés esetén pár perc alatt megkapom ugyanazt a rendszert (beállításokkal együtt), amit évekig használtam, minusz a sallangok.

Van olyan szituáció, hogy gyorsabb az újratelepítés, mint a meglévő basztatása.

Vagy használni egy olyan rendszert, ahol ezt megkapod alapból, pl a Silverblue amit egy másik kommentben említettem. 

Menő dolog verziókezelni a változtatásaidat, scripteket írogatni amivel egy esetleges újrahúzás esetén pillanatok alatt felkonfigurálódik a rendszered, de egy idő után az ember ideje többet ér annál, hogy a rendszer használata helyett a használhatóra konfigurálással bajlódjon folyton.

esetleg Manjaro? fentebb mar irtak. Evek ota használom, teljesen jo hozza az archos leirasok,de manjaro forum es wiki is kivalo. valojaban nincsenek verzioi,mert gorduloen frissul. Konnyebb kovethetoseg miatt mondanak verzio szamot.

+1 a Manjaronak. Nem véletlenül olyan népszerű a distrowatchon is. Ubuntu-Mint vonalról nyergeltem át már jópár éve és teljesen okés a dolog. Ha elő is fordul nagyritkán valami apróbb hiba, azt nagyon könnyen egy google kereséssel általában perceken belül orvosolható. Jó a fórum, a rendszer is jól össze van rakva. Javaslom a hivatalos KDE verziót.

AUR tárolót is be lehet kapcsolni ha szükséges, de a hivatalos tárolókban is rengeteg szoftver van. Alapvetően ami ott nincs, abból inkább appimaget használok, de speckó esetekben jól jön az aur, mert kényelmesebb mint kézel összeszedni ami kell. Ubuntunál rengeteg volt az inkompatibilitási hiba, mert az éppen aktuális verzió mondjuk egy gcc-ből 4.5, de az én tokenemnek 3.2 kell, de azt nem tudom feltenni mert az ilyen-olyan libek mind frissebbek, régebbi nem megy fel, a régi ubuntut már nem lehet frissíteni stb, stb... szóval egy rakás szívást spóroltam meg így. A régebbi szoftverek azért nem mennek, mert.. az újak meg azért nem mert még nem. Ezt a langyos középszerűséget akartam elhagyni úgy, hogy mellette lehetőleg stabil és megbízható maradjon a rendszer. A Fedorát is azért hagytam el gyorsan, mert egy kicsit erőltetett a menet, de érthető. Igazából az nem is azt a célt szolgálja, hogy a user a lehető legnagyobb kényelmben érezze magát.

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

Konkrétan a féléves rolling-ot sokallja az OP, ehhez képest javasolsz egy két hetes rolling disztrót? Igaz csak másfél évig használtam Manjaro-t, de az pont nem az amire OP-nak szüksége van. Sokkal inkább egy Debian stable. Egyébként saját tapasztalataim szerint egy Debian unstable, ami majdhogynem rolling is sokkal stabilabb mint a Manjaro.

Nem biztos, hogy a féléves rollingot sokallja. A felvetést úgy is lehet értelmezni, hogy félévente tiszta telepítést csinált, s újra be kell költözni a gépbe, rendszerconfigokat átnézni, testre szabni, ugyanez a felhasználói beállításokkal.

Ez tényleg használhatatlan lenne, viszont erre semmi szükség. Félévente gép és net sebességétől függően kb. egy óra csak belefér már. Munkahelyen úgy oldom meg, hogy amíg ebédelni megyek, megcsinálja a nagy részét. Amíg használható lesz, addig meg elvagyok a cég által biztosított Windows-zal.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Enne az értelmezésben valóban megfelelő lehet Manjaro is, bár szerintem egy debian sid az tudja ugyan ezt sokkal stabilabban.

Nekem egy privát repoban ott van yadm-al syncelve összes dotfile (bash, neovim, gnome konfigjai, ssh config, stb.) vagyis gépeim között elég egységes a setup, friss telepítésen elég hamar tudok újra dolgozni. Szóval ez tényleg opció lenne, de egy debian elég stabil ahhoz hogy nyugodtan lehessen frissítgetni.

Az rendben van, viszont az újratelepítés miatt javasoltam ezt. Nyiván egy Debiant egyszer felküldesz, az hosszú évekig "támogatott" csak éppen elavult lesz. Olyan szempontból valószínűleg a debian stabilabb, hogy ha 5 év múlva eszedbe jut egy frissítés akkor feltehetően az hiba nélkül lefut, de ez meg igénytelenség és így a rendszer biztonsága is erősen megkérdőjelezhető, szóval erre inkább nem építenék. Lehet, hogy a Manjaro is lefrissül ha eszedbe jut X év múlva, bár erre azért nem fogadnék nagy tételben.

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

-1 A Manjaro-nak. Túl sok mindent eltöketlenkedtek mostanában, ehhez jön hozzá, hogy a mesa-ban ők is kikapcsolták a h264-265 és av1 dekódolást. Pedig abszolúte az Arch-vonal híve vagyok, de akkor már Arco vagy Endevour, vagy vanilla Arch, archinstallal feltéve. Bár a kolléga az ellenkezőjét akarja, akkor meg a Debian-nal mennék neki, bár az a Rocky, Alma is jó lehet neki, amit már ajánlottak előttem. Ubuntu LTS/Pro is, ha nem zavarja a Snap vagy hajlandó manuálisan kigyomlálni. Esetleg még Mint, Devuan, MX. Igazából ma már a legtöbb disztró nem amatőr, használható. Gondok mindegyikkel lehetnek, mindegyik igényel egy kis tapasztalatot, de máshogy.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Mageia. Bár a következő hónapokban éppen várható egy verzió ugrás. De a Mageia 8-al semmi gond nincs. Igaz hogy a 9-es alfát, és már a betát is kiadták, de lesz még RC1 és talán RC2 mire kijön a végleges változat.
Az még minimum fél év. De itt is lehet rendszert upgradelni, újratelepítés nélkül. A saját parancssoros kezelője az urpmi, de alternatívaként jelen van a dnf is. 

Nekem a Mint is bevált, de használok MX-et is, azt sem kell újratelepítgetni.

ZORIN OS   :::  Ubuntu LTS  alapú rendszer.

Kb 8 éve ezt használom, megelégedéssel ..

openSUSE Leap 15.

Stabil, amennyiben a core csomagok közvetlenül egy enterprise disztróból jönnek (SLES), és nem újrabuildelve, mint az Alma/Rocky esetében, hanem közvetlenül.

Van hozzá packman repo minden földi jóval, az alapértelmezett biztonsági beállítások kiválóak, ha nincs elég memóriád ZFS-hez, de szeretnél valami hasonló tudású fájlrendszert, akkor a legjobb disztró btrfs-hez szerintem.

Ezenkívül tapasztalataim szerint kevésbe erőforrásigényes, mint pl az Ubuntu 22.04, legalábbis a Latitude 7490 laptopomon sokkal ritkábban kapcsol be a venti, mint U22.04-en (ez utóbbi állítás szubjektív, nem tudom megadatolni).

---

Disclaimer: a SUSE-nél dolgozom.

Ha az újra-nem-buildelésre gondolsz, akkor persze, az csak hab a tortán, ami legfőkébb tanúsított környezetekben fontos, illetve ha valamiért érdekes a szoftverellátási lánc biztonsága.

De általánosságban, egy enterprise disztróval binárisan kompatibilis rendszer profitál több száz QA mérnök munkájából és a fizetős ügyfelek által beküldött szupport kérések javításaiból is.

Ami persze nem sokat ér, ha OP más workload-ot futtat, mint ami az adott disztró fókusza, ezt nem tudjuk...

En reges regen egy Coyote Lunux nevu rendszert hasznaltam. Egy floppin elfert, szepen bekonfiguralva mukodott mint tuzfal, a stabilitasrol pedig a lemezen levo read only csuszka gondoskodott. Nem is volt vele baj, evekkel kesobb, hogy mar nem dolgoztam ott, akkor is ment, es ha valami balhe volt, akkor kikapcs bekapcs, es ujra volt internet a foiskolan. Boldog 2000-es evek. Stabil hardver (kiveve a vargane es tarsa tapegysegeket) stabil szoftver (dd -vel ujra volt gyarthato) azota minden szarabb lett, hol van mar olyan foiskola ahol selejtezesbol visszalopott vinyo nelkuli egy floppys gepek adtak az internetet? Igaz, ha nem olajoztam a prociventillatort, hajlamos volt belassulni a porn... oktatoanyag letoltes a koleszban.

Regi szep idok... :-)

Én csak játszottam Coyote-tal anno, 486-os és P1-es gépeken, de nem használtam ténylegesen semmire, csak bebootoltam, meg végignyomkodtam mit tud. Csábított, hogy az egész ráfér egy floppy-ra, nem kell telepítgetni, stb.. Sokat nem tudtam vele kezdeni akkor még, maximum érdekességnek volt jó.

Ma már természetesen nem férne fel komplett rendszer floppy-ra, még tömörítve sem. Talán még systemd-mentesen sem, eleve a kernel akkora lett, hogy spéci, kicsontozott kernellel sem menne. Ha valakinek ma hasonló kell, akkor Alpine vagy valamelyik BSD a legjobb, igaz azok is max. CD-re férnek már csak fel, floppy-ra nem. Az is igaz, hogy a mai hardvereken ez nem szempont, mindegyik tud USB-ről bootolni, és a legkisebb, leghulladékabb pendrive is min. 4-8 gigás, ha nem 16-32.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Szerkesztve: 2023. 05. 18., cs – 10:21

Ha van fél-egy napod a telepítésre (beleértve a teljes testreszabást, + esetleges disktitkosítást + raid + ....) és értően tudsz angolul olvasni, akkor ArchLinux. Csak az kerül fel, amit te szeretnél. Ha akarod, akkor naponta megnézed, hogy van-e frissítés (asztali gépem) vagy ha kissé tartassz tőle, akkor havonta egyszer (céges notebook-om). Kb. 10 éve használom, kétszer futottam bele problémába, de mindkét esetben ismert hiba volt és kb. 20 perc alatt javítottam a hivatalos leírás szerint. Az ArchWiki kifejezetten jó, karbantartott, és sokat lehet belőle tanulni is. A mostani telepítésem az asztali gépemen kb. 5 éves és naprakész minden.

Én a Fedora Silverblue-val szemezgetek már régóta.

Az alapja ugyanaz a Fedora amit te is használsz, csakhogy itt az alaprendszer nem módosítható. Nem lehet átírni a rendszerfájlokat, sőt, új csomagokat se lehet telepíteni - legalább is a klasszikus értelemben.

Pontosabban: Lehet, csak más eszközökkel. Például csomagot "dnf" helyett "rpm-ostree"-vel tudsz telepíteni, aminek az eredménye látszólag ugyanaz, de a csomag nem a rendszerfájlok közé, hanem afölé egy külön rétegbe települ.

Viszont az ajánlás az, hogy ezt utolsó utáni lehetőségként használd, és inkább telepíts mindent Flatpak-ből, vagy parancssori ezközöket használj "toolbox"-ban.

Összességében ez egy a megszokottnál sokkal zártabb rendszer pár új koncepcióval, amit biztos sokan nem szeretnek, de szerintem megéri foglalkozni vele, mert főleg olyanoknak, akik nem túrni hanem használni akarják a rendszerüket ad egy csomó pluszt. Emiatt a zártság miatt kapsz egy kiszámítható, könnyen frissíthető és visszaállítató valamit, amit jó eséllyel nem kell 2-3 évente újrahúznod.

Király ez a NixOS, hogy mindjárt telepítés után konfigfájl alapján testreszabott rendszert kapsz, de én nem látom a cool-ságán kívül a gyakorlati előnyét. Én kb. 2-3 évente telepítek újra, azt is csak pótcselekvésből, hogy tiszta rendszerrel kezdjek, vagy azért, mert új gépet vagy új SSD-t veszek. Igazából megtehetném azt, amit sokan, hogy 5-10-15 évig is használok egy telepítést, klónozva és állandóan magam előtt görgetve. Így a Nix előnyét nem látom, hacsak valaki nem telepítget mindenféle idegen, munkahelyi, iskolai, virtuális gépre sablonrendszereket, de még akkor is meg lehet oldani 1 akármilyen disztrótelepítéssel, amiből tömörített lemezképet lehet csinálni, és azt felhúzni mindenhová.

Ezzel persze nem azt mondom, hogy rossz, mert még nem próbáltam, csak ismertetőket, videókat néztem róla, de az előnye nem világos hosszútávon.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ez csak egy előnye a sok közül.

Ami még előnye:

  • Felrakhatsz egymás mellé ugyanabból az alkalmazásból különböző verziókat.
  • Felrakhatsz ideiglenesen valamit, kilépés után eltűnik, mintha ott sem lenne.
  • Előbbi funkcióval egész fejlesztési környezetet tudsz kialakítani egyetlen paranccsal. A szükséges, adott verziójú fejlesztési eszközöket egyetlen paranccsal fel tudod "telepíteni". (Ami csak első alkalommal igazi telepítés)
  • Sosem ütköznek össze az egyes programok.
  • Minimális méretű és tudású OS-t lehet összeállítani.
  • Minimális méretű Docker csomagot lehet készíteni vele.

Hasonlóan immutable alapokon, de biztos létezik még ezeken kívül is:

https://vanillaos.org/

https://en.opensuse.org/Portal:MicroOS/Desktop

"Az élet tele van kérdésekkel. Az idióták tele vannak válaszokkal."

"Its easier to fool a man than it is to convince they have been fooled"

Akkor egy lista a ritkabban frissulo/hosszabban tamogatott distrokrol, amik elso korben eszembe jutnak:

RedHat Enterprise Linux:
https://access.redhat.com/support/policy/updates/errata/
Alapvetoen fizetos, viszont van free developer license: https://developers.redhat.com/products/rhel/download

Rocky Linux / Alma Linux : RHEL binary compatibilis disztrok, akkor jottek letre, amikor a CentOS-t fejreallitottak, es testing distrot csinaltak belole (CentOS Stream)
https://docs.rockylinux.org/release_notes/
https://wiki.almalinux.org/release-notes/

Debian: https://wiki.debian.org/DebianReleases#Release_statistics

Ubuntu es variansai LTS verziok: https://ubuntu.com/about/release-cycle
Linux Mint: ugyanugy, mint ahogy Ubuntu, az LTS verziokat tovabb tamogatjak: https://www.linuxmint.com/download_all.php
A legtobb ubuntura epito distro is szokta ezt a ciklust tartani.

openSUSE: https://en.opensuse.org/Lifetime

nem kell újratelepítenem

Ez nem a disztribúció hibája (IMHO)

Ez nem a disztribúció hibája (IMHO)

Ez sem annyira fekete-fehér, részben tud az lenni.

Annó amikor bejött a pipewire Ubuntura nálam a disztró frissítés során elveszett a hang, úgy kellett kézzel helyrerakni. Ezt részben úgy oldottam meg, hogy felhúztam egy friss telepítést az új verzióból, és összediffeltem a kettőt. Rengeteg konfiguráció különbözött, pedig egyáltalán nem telepítgetek se kernel modulokat, se olyan cuccokat amiknek nagyon indokolt lenne belenyúlni a rendszer lelkivilágába. 

Egyszerűen nincs garancia arra, hogy Ubuntu X verzió + disztró frissítés = Ubuntu X + 1-es verzió. És nem csak egy esetben láttam, hogy egy frissre újrahúzott rendszer jobban teljesít, bizonyos hibák nem jönnek elő, stb. 

Ez most kinek a hibája akkor? Biztos én fogom rosszul, pedig mondom neked, kifejezetten leszoktam arról, hogy túlzottan a rendszerbe turkáljak, és elég alap dolgokat telepítek, használok.

De! Azt is megértem, akinek nincs ilyen problémája, és még az is lehet hogy az én pár tapasztalatommal egy kisebbséghez tartozom. Az viszont, hogy előfordulhat nem ad okot sok bizalomra.

Telepítettem a Red Hat Enterprise Linuxot, és nagyszerűen működik. A Flatpak segítségével szinte bármilyen programot fel tudok telepíteni rá, amit korábban a Fedorán használtam.  A rendszer rendkívül stabil.

Hallottam jó dolgokat a Debian Stable-ról, csak sajnos jelenleg nincs időm egy új rendszert megtanulni. Viszont később mindenképpen szeretném megismerni, hiszen nem ártana beszerezni Debian ismereteket is.

Nagyon hálás vagyok a sok tanácsért, amit kaptam. Értékelem őket.

Szerkesztve: 2023. 05. 19., p – 22:49

-sz@r forummotor

Kicsit még gondolkodtam a problémán. Arra jutottam, hogy a kollégának nem érdemes váltania. Maradjon a Fedoránál, ha az ilyen hosszú ideje bevált, és nincs vele különösebb baja. Ha megégette magát néhányszor az upgrade során, akkor azt ki lehet védeni, hogy Btrfs-sel telepíti, és frissítés előtt csinál Btrfs-snapshotokat, ha beüt újra a krach, visszaállít snapshotból. Csak ezért felesleges disztrót váltogatni.

Másik disztrót csak akkor ajánlok, ha a kíváncsiság, tanulási vágy hajtja, valami újat ismerne meg. Akkor meg Arch vagy Void (systemd-mentes alternatíva), ha rolling, és Debian (jelenleg a 12-es verziót ajánlom) vagy Devuan (systemd-mentes alternatíva, esetleg MX Linux), ha stabil kell mindenáron.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Meglátásom szerint is jó neki a Fedora, csak az az érzésem, rosszul használta. Vagy félévente, esetleg évente újratelepítette, mert azt hitte, hogy így kell, vagy hagyta a csudába, és azon szorongott, hogy magára van hagyva, benne a biztonsági hibákkal, meg változnak a szabványok, a világ, a net, s kellenének az új feature-ök.

Szerintem ott volt a probléma, hogy nem tudta, hogy lehet system-upgrade-et is csinálni, s akkor folytonos az egész, nem törik el semmi, nem kell újratelepíteni, mégis friss marad.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Éppen most telepítettem egy Slackware Live XFCE-t AlienBOB slacklive rendszeréről. Egyelőre betonsabil! Meg szerintem az idők végezetéig.

Ma már nincs kedvem és időm, de amint lesz, telepítek Steam-et, Battle.net-et és megnézem mit mutat a kedvenc játékaimmal (Diablo II Resurrected, Path of Exile, Anno 1800, Doom & Ethernal).