Tavaly óta létezik ez a dual actuator Seagate merevlemez, ami elvileg megdupláza az enterpruse class vinyók max. 270MB/sec átviteli sebességét 550MB/sec-re, ami már a SATA3 busz gyakorlati maximuma környékén van.
A szűkszavú review-k alapján nem tiszta, hogy egy ilyen merevlemez 1db eszközként látszik az OS felé, vagy 2 függetlenül használható eszközt mutat magából a gépnek?
Tehát, ha egy ilyen mach2-t egy sata csatlakozón rádugok a gépre:
1) a bios hány eszköznek mutatja, pl. SATA-#1 csatornán (ez valószínűleg egyet fog mutatni)
2) windowsban az eszközkezelő hány eszközt fog mutatni? Inicializáláskor a disk managerben hány db eszköz jelenik meg, és milyen teljes kapacitással?
3) mit kell ahhoz csinálni h. a 18TB-osként árult ilyen diszket 1 azaz egy darab 18TB-os diszkként tudjak használni, és ne 2 db olyan 9TB-osként amik egy fémházba lettek összeépítve?
4) mit kell ahhoz csinálnom, hogy erről az előző pontban vett 1 (azaz egy) darab 18TB-os diszkről 550MB/sec sebességgel tudjak írni/olvasni? Tehát pl. a D: meghajtó 1 partició, teljes mérete 18TB. Ide másolok vagy innen másolok egy darab 100gigás fájlt, és az átviteli sebesség 550MB/sec környékén mozogjon.
Nem pedig van egy lemez amin létrehozok egy D: partició 9TB mérettel, meg egy masodik lemez, aminek teljes méretére létrehozok egy E: partició, szintén 9TB mérettel. Ha a D:-ről/-re másolok, az csak max. 270MB/sec-el megy. Ahhoz h. az 550MB/sec összesített sebességet elérjem, az E: partición is el kell indítanom egy teljesen független második másolást/írást, ami szintén megy 270MB/sec-el, így papíron a 2 egymástól független adatmozgatás már valóban kiadja összesítve az 550MB/sec-et. De az emberek nagy része valószínűleg az egy darab 18TB-os D: partición művelt adatmozgatás során akarja látni az 550MB/sec sebességet.
Hozzászólások
Nem hallottam róla, nem néztem utána, de a nevéből 1 dolgot tudok elképzelni: 2db független fejmozgató mechanika dolgozik ugyanazokon a diskeken, amiknek a vezérléséről tuti, hogy 100%-ban a disk belső elektronikája gondoskodik, hogy hogyan tudja a legrövidebb, leggyorsabb mozgásokkal elérni a szükséges fizikai területeket, így rövidebb idő alatt több adatot kiolvasni a fizikai lemezről és aggregáltan kiküldeni az adatbusra.
Ez alapján én kb. biztosra veszem, hogy a rendszer ugyanúgy 1db fizikai meghajtót lát, mint bármi más HDD/SSD esetén, ami akkora, amekkora.
"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"
FYI:
https://www.seagate.com/files/www-content/solutions/mach-2-multi-actuat…
Szóval ha SAS, akkor két lun, ha SATA, akkor egy diszk:
"The Exos ® 2X SATA configuration will present itself to the operating system as one logical device since SATA does not support the concept of LUNs. The user must be aware that the first 50% of the logical block addresses (LBAs) on the device correspond to one actuator and the second 50% of the LBAs correspond to the other actuator. "
Azaz ha egy fájlt másolsz a diszk elejére, akkor nem lesz gyorsabb. Szerintem sata esetben meg kell pontosan nézni, hogy mettől meddig az egyik illetve másik aktuátor területe, és annak megfelelően partícionálni, és raid0 (stripe) módban összefűzni a két felét - SAS diszk esetén ez annyival egyszerűbb, hogy ott alapból adott a két lun, amiből lehet stripe-olt kötetet csinálni.
Mivel egy fizikai eszköz, így a raid0 rendelkezésre állási kockázatot (egy eszköz kiesik, megy az egész stripe-olt kötet a levesbe) nem növel.
(Update: ott is van a fakuban ez is...)
kössz, ez a FAQ volt a lényeg. Ezek alapján valóban mókolni kell hogy kiadja a reklámozott teljesítményt. Érthetetlen, h. miért nem opciós h. firmware-ből intézze az egészet, OS RAID baszakodás nélkül. Főleg hogy SATA-n még az LBA-hatar számolgatással is a vásarló kell szopjon.
Ez szerintem egy utolsó utáni próbálkozás a tányéros diszkek életben tartására - egy eszközzel, pláne ha SATA valóban trükközni kell - de nem is ilyen workload-ra szánták - gyakorlatilag oda való, ahol korlátozott az elhelyezhető meghajtók száma, de iops-ban illetve adatátviteli sebességben több kell.
A mostani villanyárakkal simán jobban jársz valami alap datacenter SSD-vel. A helyigényről már nem is beszélve. Nekem gyanús, hogy ez anno valamilyen felhőszolgáltatós coldstorage igényre készült cucc, vagy storage gyártók ötletet volt, és ott megvan a spéci sw oldali vezérlés ehhez.
A duplaszerelvény per diszk eleve RAID-nél sok problémát vet fel (akkor is, ha CEPH-nek hívjuk, mert neki is tudnia kell, hogy fizikailag mi hol van, mielőbb egyben elugrik a replika az örökkévalóságba), szóval ezek nem pont plugandplay cuccok.
Ugye ha SATA, akkor egy device, és "oldd meg", hogy "egyszerre/párhuzamosan" kezelje a két felét a diszknek (sw raid-del stripe-olt kötet), ha SAS, akkor ugyan van két lun, de khm. nem minden hardveres raid-kontroller eszi (még) meg, úgyhogy ott is sw oldalon kell úgy összerakni a tömböt, hogy adott device két lun-ját még véletlenül se használja egymás _bármilyen_ tartalékának/redundanciájának - ahogy mondod: "szóval ezek nem pont plugandplay cuccok" - nagyon nem azok.
Nekem ez továbbra is a tengelyes diszkek lélegeztetőgépe kategória... És mivel bőven bonyolultabb eszköz, jóval több alkatrész, így nem kétlem, hogy az árazása a kinyerhető teljesítmény miatt jóval fölötte lesz az ugyanekkora egy aktuátoros diszknek, sőt meg merem kockáztatni, hogy a fele kapacitású diszkek árának a duplájához lesz közelebb, úgyhogy a valós felhasználása elég szűk körre fog korlátozódni (kevés fizikai diszkhelyből kihozni nagyobb sebességet/iops-ot, még a tengelyes diszkek ársávjában).
Igen, de ez nem nekünk készült. Tipikusan olyan, hogy "hátkapható, és háthasználhatod, de...". Ilyet még nagyvállalati storage-ben sem biztos, hogy szeretnél látni, hacsak nincs olyan garancia szint, hogy ihajcsuhajcserélődik gyorsan. Ugyanakkor az amerikai piac léptékéből kell indulni, mert ahogy írtam, ez jó eséllyel a felhőnek készült. Biztos vagyok benne, hogy a Tengerkapusok nem maguktól izzadtak ki egy ilyet, mert valszin látták, hogy az SSD mindenben győzedelmes lesz. Ahol pedig extrém méretű archiválás kell, ott valszin ki tudják fizetni a spéci hardwaret és rávaló rendszert.
mar 10 eve sem ertettem, hogy ha van benne pl. 4 disk / 8 fej, akkor miert nem parhuzamosan ir/olvas a fejekkel 8 bitet / 1 byte-ot, 8x akkora lenne az iras/olvasas
neked aztan fura humorod van...
Az a mondás, hogy már olyan apró a track-ek szélessége, hogy ami az egyik tányéron a hozzátartozó fej alatt van pontosan pozícionáltan, az az összes többi tányér és hozzátartozó fejnél pont nincs a jó pozícióban.
ugy erted, hogy mar azelott be-track-elik a lemezeket mielott osszeraknak fizikailag?
mert ha nem, - es pl. formazaskor kerulnek ra a trackek egyszerre minden fej sajat poziciojaban - akkor ebben nem latom a problemat.
neked aztan fura humorod van...
mert ha nem, - es pl. formazaskor kerulnek ra a trackek egyszerre minden fej sajat poziciojaban - akkor ebben nem latom a problemat.
Semmi nem garantálja azt sem, hogy a formázáskor egyező pozíció máskor is egyező marad (értsd: hőtágulás is van a világon).
Ez anno -jóval korábban- bennem is felmerült, ahogy a "miért nincs két aktuátor" kérdése is. Lehet, hogy ha akkor levédettem volna az ötletet, akkor most sok pénzem lenne...? No mindegy, ez a hajó már messzire elúszott... :-P
nem az ötlet a nagy szám (esélyes h. már 30 éve is gondolkodtak ilyenen), hanem a mérnöki és technikai megvalósítás lehetségessége és gazdaságossága
nekem csak akkor mikor mar nem mondtak azt, hogy 2-3 lemeznel tobbet nem tudnak beletenni, mert akkora a vibracio hogy nem fog mukodni.
vagy lehet hogy valaki levedette es ezert nem erne meg megcsinalni.
neked aztan fura humorod van...
mar 10 eve sem ertettem, hogy ha van benne pl. 4 disk / 8 fej, akkor miert nem parhuzamosan ir/olvas a fejekkel 8 bitet / 1 byte-ot, 8x akkora lenne az iras/olvasas
Ha függetlenül pozícionálható fejeket akarsz (mint a posztban), akkor ez jelentős költségnövekedéssel jár(na). Értsd: ha a fizikai hely/csatlakozó nem probléma, akkor kb. jobban jársz n db külön diszkkel, mint egy belül n diszkként viselkedő valamivel.
Ha meg az a koncepciód, hogy a fejek együtt mozognak, mint most, csak párhuzamosan menjen mindegyik fej, és a diszk automatikusan stripe-oljon a fejek között, azaz adódjon össze az egy-egy fej által átvitt adatmennyiség, azzal meg az a gond, hogy már vagy 20-25 éve úgy működnek a diszkek, hogy a sávon automatikusan tartja rajta a fejet a vezérlés (értsd: a jelet követi a lemezen a fejpozícionálás), azt pedig semmi nem tudja garantálni, hogy az azonos sávok precízen egyező pozícióban lesznek a különböző lemezeken, ergó egyszerre csak az egyiket tudja követni a pozícionálás - de akkor a többin nem lesz pontos a pozícionálás (kivéve persze, ha fejenként külön mozgatható, de az volt az előző bekezdésben).
Miert nem latszik SATA eseten is ketto eszkoznek? Kb minden tamogatja szerintem a port multipliereket (probaltam SATA-1es VIA PCI kartyan, AHCI vezerlokon PCI, PCI-E es Thunderbolt intrafacen is), ezzel gond nelkul kette lehetne csapni SATA eseteben is.
Mert ahhoz port multiplexert kéne az elektronikára rárakni (ez a kisebbik gond), illetve aki sata verziót vesz, az nem biztos, hogy olyan helyre veszi/viszi, ahol erre a "kettős látás"-ra fel vannak készülve, plusz ha két eszköz, akkor nagyon nem fog többet tudni a két külön látszó diszk, mint az, ami SATA-n egyben látszik. És az átlagjózsi nem akar stripe-olt kötetekkel foglalkozni, meg azon agyalni, hogy vett _egy_ diszket, berakta a gépbe, és kettő lett belőle...
Atlagjozsinak most jobb, hogy van egy darab valami izeje, amire tudatosan, kiszamolva, kell ketto particiot kezzel ratennie, majd ezt osszestripeolnia? :D
Ez a diszk nem azoknak szól, akik akarnak 20-30-40T-t a NAS-ukba... :) Akinek kell a sebesség az vesz bele SSD-t cache-nek és kész.
Az hogy valami kapható, és hogy ki a célközönség az két külön dolog.