Elméleti síkon próbálom megérteni.

Lehet felesleges para, ugyanakkor hosszútávon, nem érzem biztonságosnak a földgázellátást, így elkezdtem gondolkodni ennek a helyettesítésén.

Régen ismert a metán gáz előállítása és felhasználása, szerintem ez lehet egy alternatíva, nálunk falun nem gond hozzá alapanyagot találni. Ami első körben felmerült bennem az, hogy milyen tartályban érdemes lebontani a szerves hulladékot, amin nem diffundál át a metán, valamint semmilyen kémiai reakcióba sem lép, valamint gazdaságosan is telepíthető.

A következő kérdés számomra az, hogy napi 10-15 köbméter metángázt, milyen szivattyúval lehet továbbítani egy pufferbe? Gázszivattyúval ezt tudom, de mennyibe kerül egy erre alkalmas szivattyú? Végül maga a puffertartály mekkora legyen úgy, hogy eltároljon a lehető legmagasabb nyomáson metánt, hiszen szüksége lehet esetenként arra, hogy álljon a rothasztási folyamat, akár karbantartás miatt, akár javítás, stb.

Azt gondolom, manapság sokunknak, nagyon nem mindegy a bekerülési költsége mindazoknak, amiket eddig leírtam. Természetesen lesznek még költségek, például csövek, ám azt gondolom ez teszi majd ki a legnagyobb költséget, amiket leírtam. 

Járható ez az út szerintetek? Amennyiben igen, kb mennyi összegre lehet számítani?

Hozzászólások

A biogáz előállítása anaerob folyamat, lezárt edény esetében addig tart amíg a lebontó baktériumok a folyadékba visszaoldódott saját szarukba (a metán baciszar) bele nem fulladnak. Normális  körülmények között egy több atmoszféra is lehet. 
Egy gázkészülék üzemeltetéséhez 0.1-0.2 atmoszféra elégséges. Zsákos gáztárolóknál sokszor a zsák felső fedőlemezének a súlya elégséges ekkora nyomás előállításához. Az ilyen kisméretű lebontóretyikben, a tartály belsejében  lévő gumiszalagok megfeszítésével állítják elő a nyomást.
A használható erejű láng illúziója ne tévesszen meg. Egy gázkészülék fúvókája 0.5-1.2 mm között van az égő hőteljesítménye és a gáz típusától függően. Fogyasztói oldalon nincs több atmoszféra nyomás a csőhálózatban, a láng alakja és minősége a keverékképzéstől és átengedett mennyiségtől függ.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Elméletileg akkor puffernek elég lehet, ha csak pár órára esik ki a fogyasztás, mondjuk 1 köbméteres tartály és nem is kell nagy nyomásnak lennie benne. Azt olvastam, hogy gyakorlatilag nem kell átalakítani a földgázos rendszert, hogy metánnal is menjen gond nélkül.

Természetesen minden csatlakoztatást és szerelést szakemberre bízom, ha oda kerülne a sor, a gáz nem gyerekjáték.

Metán gáz emésztőjéhez bármilyen fém vagy műanyag tartály alkalmas, Csak méretben kell megfelelőnek lennie. Annyit érdemes szem előtt tartani, hogy a metántermelés, nyers töltet esetén kb. 4nap és másfél hét között van, utána a szervesanyag tartalomtól függően 2-3hétig folyamatos az eljárás. Ha nincs megfelelő alapterületed, akkor érdemes folyamatos üzemű emésztőben gondolkodni, de az technológiailag mecerásabb. Az emésztő tud túlnyomás alatt működni, ezért kellően erős tartály esetén a tárolót 1-2 atmoszféráig képes feltölteni. Közbenső tárolóként mindenképpen kell egy gázfelfogó harang vagy tartály 1-2m^3-es méretben, mert a legtöbb gázszivattyúnak túl nagy a szállítási kapacitása és nem tudsz a kicsi emésztőből  elég nagy mennyiségű gázt, gyorsan kinyerni.

Azt kell felmérni, hogy mekkora hellyel rendelkezel, mekkora gázigényt akarsz kielégíteni. A gáztörvény az gáztörvény. A gázkészülékednek a működéséhez tipikusan 0.2 atm nyomás kell, ezt felszorzod a napi fogyasztással, majd leosztod a nyomással amire el akarod fújni. 15 köbméternyi gáz, 10 atmoszférán történő betárolása 1.8 köbméternyi tartályt igényel. Egy 2 m^3-es, nyomáspróbázott tartály 1.5 millánál kezdődik. A kompresszor hasonló tétel.

A másik probméma, amit érdemes figyelembe venni, hogy technológiailag mit tudsz kivitelezni. A metán tűz és robbanásveszélyes gáz, a lé meg fertőzésveszélyes. Az előbbi ha kókányolsz csúnyán tud  kárt okozni. A méretileg gazdaságos rendszerek (200 bar) esetében nagyon könnyű hatalmas krátert gyártani, ezek tervezéséhez, építéséhez szakemberek kellenek.
A zöldhulladékos lé, kezelése sem triviális. Az alapanyagot acerálni kell, megfelelő szemcsenagyságúra beállítani, beoltani, feltölteni. Ezekhez tartályok, meg eszközök kellenek. Hasonlóképp kérdés, hogy mit csinálsz a "lefőtt" lével? Simán csak nem eresztheted ki. A zöldhulladékos levet nem engedheted a csatornába.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Otthon ezt nem fogod tudni meglépni, de ezt Hiéna is leírta feljebb. A hőszivattyú a megoldás, backup-nak meg olyan tüzelőhely amihez minimális üzemanyagot raktározni is tudsz.

És úgy gondolod, hogy a unix portálon pontosabban ismerjük a biogáz csínját-bínját, több tapasztalattal rendelkezünk a fenti telep szakijainál?
Érdemes lehet beszélgetned velük, tuti kicsiben is hasznos dolgot tudnának neked mondani.