A Canonical ingyenesen elérhetővé tette az Ubuntu Pro előfizetést személyes* használatra (max. 5 gépre)

Ubuntu
Ubuntu Pro, the expanded security maintenance and compliance subscription, is now offered in public beta for data centres and workstations. Canonical will provide a free tier for personal and small-scale commercial use in line with the company’s community commitment and mission to make open source more easily consumable by everyone.

Mi az Ubuntu Pro?

(* személyes itt = teljes commercial felhasználás egyének és cégek, vállaltok részére max. 5 gépen)
Részletek a bejelentésben.

( sibike | 2022. 10. 06., cs – 15:53 )

Itt a lényeg:

https://ubuntu.com/pro "What’s the difference?" rész

Ami lényeg lehet halandók számára, az a 10 év support a main _és_ universe tárolókra és esetleg a live patching.

Nekem ezek egyike se kellene, de mégis jó húzásnak tartom a Canonical részéről, hogy ezt elérhetővé tették. Gondolom egyfajta termékdemónak szánják, hogy ha sokan kis tételben ki tudják próbálni, akkor később több gépnél hajlandóbbak lesznek rá előfizetni. A Red Hat is engedi 5 gépig ugyanezt az RHEL-nél, ha valaki velük akar versenyezni ebben a szegmensben, annak célszerű hasonlóan eljárni. Valahol hiánypótló is, mert Debian/Ubuntu alapokon a 10 éves támogatás minden disztrónál fizetős. Red Hat vonalon volt ez az 5 gépes engedmény, meg ott van a Rocky/Alma, ahol el lehet játszani, de hát az nem Debian/Ubuntu-alap ugyebár.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

( ibenny v | 2022. 10. 06., cs – 16:04 )

Szerkesztve: 2022. 10. 06., cs – 16:04

*Canonical :)

( nevergone v | 2022. 10. 06., cs – 17:54 )

Ha ezt előbb tudom, maradhattam volna a 18.04-en.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

A Snap már abban a 20.04-ben is benne van, amit most használ. Gondolom kigyomlálta belőle, ezt 22.04-nél is megtehetné. Tényleg nem értem, hogy pont ő miért maradna 20.04-en, mikor ezt a Pro támogatást élvezhetné 22.04-en is, és azt ráérne kitolni 2032-ig. Bár ennek sincs sok haszna, a desktopja szerintem teljesen stock, gyári alkalmazásokat használ, még a háttérképet és a témát se cseréli le, és nem óvatoskodnék éveken át upgrade-del, meg hogy jajj istenem, 100 évig egy verzión maradjak. Még ha évente újrahúzza a rendszert, akkor sincs veszteni valója az ő felhasználása mellett.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Igen, de most volt idő migrálni, mert volt üresjárat a munkában. Végül Linux Mint 21 lett, mert az Ubuntu 22.04 snap-es őrülete (meg még pár dolog) nem tetszett.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

A Snapot a sima Ubuntun is ki tudod kapcsolni, vagy tudsz telepíteni valami másik 22.04 LTS kiadást, tényleg akármelyik másikat is választhatod, Xubuntu, Lubuntu, Kubuntu vagy amit akarsz. Ez a Snap csak a fő, Gnome-kiadásban van, meg talán a Server kiadásban, ha jól rémlik. Nekem igazából még azzal se lenne bajom, hogy engedélyezve van a Snap, meg aki akarja, opcionálisan használná azokra a csomagokra, amiket nem talál meg a rendes tárolókban, vagy csak túl régi verzióban. A gáz az, hogy mindenkire ráerőltetik, a rendszer mindent Snapból akar telepíteni, akkor is, mikor a tárolókban ott van rá a sokkal optimálisabb natív csomag (Firefox, Gnome Calculator, stb.).

Valahogy ezekből az univerzális csomagformátumokból túl nagy hisztéria lett, hájpolásból néhányan túltolják, minden legyen Snap meg Flatpak, akkor is, ha semmi értelme nincs, mert most ez a menő. Ugyanígy sokan fetisizálják az ezeket használó immutable disztrókat, legújabb SteamOS, Fedora Silverblue, Kinoite, stb.. SteamOS-nél még érthető is, mert az nem egy desktop OS-nek van szánva, hanem egy játékkonzolra firmware-nek, és az Arch rollingságát ellensúlyozzák vele, hogy a laikusok felé a támogatás könnyebb legyen. Egy daily driver asztali rendszeren, ahol az ember mindenfélét telepít rendszeresen, viszont hulla felesleges ezt mutatványozásból erőltetni, csak a szívás van vele.

Pedig ezeknek az univerzális formátumoknak megvan a hasznossága, ha valaki arra használja őket, amire valók. Pl. ha nincs bent valami a tárolókban, és valaki gyenge gépen nem akar órákat forráskódból pörgettyűzni, vagy nem talál hozzá külső tárolót (PPA vagy hasonló), akkor is tudja futtatni az adott szoftvert. Vagy csak ki akarja próbálni, és nem akarja, hogy egy kiló függőség települjön, amit majd el kell távolítani, és maga után hagyhat az egész egy csomó szutykot. Vagy pl. kétféle verziót is a gépen akar tartani egy adott alkalmazásból, pl. egy videóvágó szoftvernél, a régi verzió stabilabb, az új verzióban viszont új feature-ök vannak és használná mindkettőt. Vagy mondjuk van egy fejlesztő, aki most fejleszt először Linuxra és még nem ismeri az egyes disztrók csomagolási rendszerét, külső tárolók lehetőségét, stb., az egy univerzális módszerrel könnyen tudja terjeszteni a szoftverét, míg bele nem jön a linuxozásba. Ennek hiányában eddig egy git repóba tudta kitolni, és a kezdőbb userek meg nem mind tudják, hogy azt klónozni kell meg mit kell még vele csinálni, hogy telepítsék. Vagy megint egy másfajta előny a fizetős szoftvereknél van. Flatpaknál már megoldható, hogy fizetős alkalmazást is terjesszenek, mert beépítették a donation/fizetések kezelését, ez lehet motivál egyes fejlesztőket, hogy a fizetős szoftvereiket Linuxra is kihozzák, mert jelen tudnak lenni egyfajta Store-szerűségben, megnövelve a potenciális fizetős ügyfelek számát, ezt eddig hagyományos csomagokkal nem nagyon tudták kivitelezni.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Xubuntu 22.04-ben is benne van már. :-(

https://drive.google.com/file/d/10ydiigwJqeKkm7O3MGQtj7bGAgC-MjUy/view?usp=sharing

Gyanítom a többiben is, igaz nem néztem.
Az meg egy nagyon rossz irány szerintem, ha az Ubuntut snapteleníteni akarod, kb. mintha a systemd-t akarnád kikerülni. El kell fogadni, hogy Ubuék így gondolják. Lehet váltani másra. A server install-ban is benne van a snap, jól emlékszel. Olyan mint a pina, körülötte forog a telepítő.

Viszont a 20.04-ben már jön az infó erről a kibővített támogatásról. Parancs sorban is és a frissítés kezelőben is.

... és Kubuntu-ban is benne van. Nem rég tettem fel az új LTS-t egy gépre.

Első amit telepítés után csinálok, hogy kiirtom a snap-et. Aztán meglepődtem, mikor eltűnt a firefox.

El kell fogadni, hogy Ubuék így gondolják.

Hát én elfogadom, de amíg meg tudom oldani, a snaptelenítés következményeit, addig maradok a Kubuntu-n. Ha már nem működik a dolog, akkor majd keresek valami mást.

Nekem nem tetszik a snap:

  • lassítja az indulást, és a leállást
  • mountolgatja a snap-es csomagokat
  • snap-es alkalmazások lassabban indulnak
  • voltak problémáim a múltban a snap-pel (shutdown-kor beragadt valami, és vagy másfél percig malmozott)

Hú, ez jó hogy írjátok, nem tudtam. A jövőben emiatt akkor senkinek nem fogom ajánlani sajnos az Ubuntu más variánsait sem. De az a baj, hogy lassan már tényleg semmit nem fogok tudni ajánlani kezdőbb desktoposoknak,  Mint, Arco, Endevour-on, Arch + archinstall-on kívül, talán a Debiant és az azon alapulókat (pl. régi gépre AntiX, Sparky, Devuan), mint MX, e, plusz független ágként a Void (bár az meg a túl kis disztró, túl kevés csomag szindrómában szenved, nem kezdőknek való). Ubuntu emiatt kiesik, Fedora/RHEL ideológiai okból (a legutóbbi VA-API mesa mizária által indul szarkeverés tette fel az i-re a pontot), a Zorin, Elementary fizetősségre gyúr (utóbbi a Flatpakot erőlteti túl), a Manjaro egyre többet hibázik az utóbbi időben, egyre több rosszat olvasni róla, hogy egyre inkább távolodnak hülye saját megoldásokkal az Arch-ökoszisztémától, az Arch-csal kompatibilitástól. Gentoo, Venom, Kiss a forráskód-alapúság miatt nem ajánlható általános jelleggel. Talán még a Solus, OpenSuse lennének alternatíva, de azokat nem követem már hosszú ideje.

A Pop OS-nél meg nem tudom mi lesz, mert ők a saját útjaikat járják, most fogják dobni a Gnome-ot is, de félő, hogy a Snap-kényszerítése oda is be fog gyűrűzni. A túl spéci disztrók (Nix) és a túlzott ideológiával free megoldások (Guix, Parabola, Trisquel) megint nem ajánlhatók általános jelleggel a hiányzó firmware-ek, codec-ek, stb. miatt, ahogy az immutable disztrók sem (SteamOS, Silverblue, Kinoite).

Nekem egyik ilyen univerzális csomagrendszer se tetszik, mindegyik kompromisszumos valamiben a natív csomaghoz képest. Legalábbis nem szeretem, ha általános jelleggel vannak erőltetve. Esetileg elmegy a használatuk abban az esetben, ha megfelelően, indokolt mértékben vannak alkalmazva. Én, ha ilyenekhez folyamodom, nagy ritkán, teszt jelleggel, akkor az Appimage-eket preferálom, mert egyszerűek, egy fájl, elég futtathatóvá tenni, és nem kell semmit állítani, feltenni a használatához. Cserében viszont a hátrányuk is megvan, kevés alkalmazást terjesztenek Appimage-ként (a legtöbb-ből csak Flatpak/Snap van), nem integrálódnak a natív rendszerbe (témák átvétele, .desktop fájlok integrációja), nem frissülnek automatikusan, és bár ezekre a gyenge pontokra is megvan a workaround, de akkor sem tökéletes megoldás. Talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy a legkevésbé pain in the ass. De ha csak Flatpak és Snap között lehetne választani, akkor simán a Flatpak, a kettő közül még a normálisabbik formátum minden tekintetben.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Persze, elég könnyen kiherélhetők a rendszerből, onnantól már nem okoznak gondot, de ezt a kezdőnek hogy magyarázod el? Mert ezek az Ubuntu-alapú cuccok pont azért népszerűek, mert a normik általában ezt keresik, akik nem akarnak apt akármicsinálással tökölni, meg terminálban reszelni, hanem csak minden normálisan megy out of the box. Ők neked nem lesznek hajlandóak semmit purge-olni, annak ellenére, hogy van róla a neten egy csomó tutorial és videó is, nem keresnek utána, nem akarnak ilyet. Inkább distrohoppolnak valami másra, amiben ez alapból nincs benne.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nem teljesen értem egyébként hogy mi a gond a snap-pal desktop-on? Egy rövid ideje ubuntu-t használok a saját laptopomon (T480) és teljesen jól működik a snap. Megkeresem az alkalmazást a store-ban, klikk, települ és megy. Baromira nem érdekel hogy a háttérben hogy működik, mennyire foglalja a helyet vagy mennyire nem, azt se érzem hogy lassan indulna, viszont legalább függőségekkel nem kell küzdenem. Szerintem ez hibátlan egy desktop környezet esetében.

Engem pl. zavar, hogy nem vettem észre, hogy lenne valami beépített mechanizmus, amivel mondjuk a 3-mal ezelőtti revíziókat automatában törölné a rendszer. (Ettől lehet hogy van, de akkor nincs alapból engedélyezve.) Az egyik régebbi ubuntus gépen volt csomag (jellemzően a böngészők, a különböző JetBrains-IDE-k is, de nem csak azok), amiből már vagy 4-5 revízió lakott és foglalta a helyet. Így aztán én egy darabig sudo snap refresh után kézzel takarítottam, majd inkább átáltam erre:

sudo snap list --all | fgrep disabled | while read name version revision other ; do sudo snap remove --revision "$revision" "$name" ; done

Nem biztos hogy ez az igazán korrekt megoldás, érdeklődéssel várom, hogy ha valaki kezeli ezt a helyzetet, ő hogyan teszi.

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?

Azért most rendesen elgondolkodtam rajta, mert ez a tíz év support jó lenne nekem. Nincs kedvem rendszereket újra beállítgatni és megszokni, a 22.04-et alapul véve még két évig jönne az újabb kernel (HWE), aztán nyolc évig nyugi van. Nekem webfejlesztőként úgyis alapvetően csak egy webböngésző (firefox, van rá ppa), docker, phpstorm, libreoffice (ppa) kell.

Visszamenne a unity, ezen a lenovo t470-en már az újabb rendszerek sem hoznak érdemi változást.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

( dejo v | 2022. 10. 06., cs – 20:32 )

Szerkesztve: 2022. 10. 06., cs – 20:32

Arra mindenképpen jó, hogy fájdalom nélkül használhatom, kipróbálhatom néhány példányban céges környezetben és ha úgy látom, hogy megéri akkor előfizetés is lehet belőle.

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

( gna | 2022. 10. 07., p – 13:50 )

az ubuntu pro személyes használat, amihez az infrastruktura repo jár, de az apps repo nem, de azért nagy csinnadrattával reklámozza a géped, hogy van biztonsági frisítés, de nem neked, és nem létező url-re kerget fel.

Azért ez inkább gáz mint (cukor)máz.

( kassaiviktor | 2022. 10. 07., p – 18:37 )

hát ezt a videót milyen mikrofonnal vették föl?

4 és fél éve csak vim-et használok. elsősorban azért, mert még nem jöttem rá, hogy kell kilépni belőle.

( nevergone v | 2022. 10. 09., v – 13:12 )

Azt mondja, hogy

Maintenance updates will be provided for 5 years until April 2027 for Ubuntu Desktop, Ubuntu Server, Ubuntu Cloud, and Ubuntu Core. All the remaining flavours will be supported for 3 years.

Ha telepítek egy alap Ubuntut, de lecserélem az ablakkezelőt, az 3 vagy öt év támogatást jelent?

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.