Gboard bar - 1,6 méter hosszú billentyűzetet tesztel a Google Japan

Címkék

A prototípus 2,4 méter hosszú volt, de sikerült kompaktabbá tenniük. Azonnal lehet tudni, hogy a 16. karakter a G. Van, aki centiméterben jegyzi meg a szükséges karakter helyét. További előnye, hogy home office-ban a macska nem fekszik rá. Segít a biztonságos távolságtartásban is, ami nem utolsó szempont koronavírus vagy egyéb fertőző járvány idején. Tandemben használva növeli a produktivitást. Ezen kívül számos más előnye is van, például a bugok megfogásában is hasznos lehet!

Részletek: g.co/____

Hozzászólások

Pedig de messze van még az április 1!

trey @ gépház

Japánhoz képest akkora az időeltolódás, hogy ott most április 1. van?

Elsőre arra gondoltam, hogy április 1-ei tréfa.

Aztán megnéztem a videót, és most már biztos vagyok benne, hogy ez valamiféle poén. Mondjuk október 1-ei tréfa.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ja. Vagy a kutya évében tartják az április 1-et, esetleg valaki naptártól függetlenül kívánta meg a trollkodást. Az egész egy nagyon szörnyű ötlet, viccnek is rossz. Borzalmas az ergonómiája, drága legyártani, törékeny, pocsék lesz elhelyezni.

Nem véletlen, hogy az írógépes elrendezés a sztenderd a mai napig. Annál hatékonyabbat nem nagyon lehet kitalálni. Nem tökéletes, lehet reformálgatni óvatosan, pl. másik kiosztás (qwerty/qwertz helyett Dvorak, Colemak, stb.), merőleges billentyűoszlopok (orholinear), kettéosztott ergonómikus (split) kiosztás, stb.. Próbálkoznak persze meredekebb dolgokkal, pl. gömbkiosztás, függőleges billentyűzet, meg egyéb baromságok, bukni is szokott a termék a gyakorlatban, megveszi néhány unatkozó gazdag poénból, de egy idő után ők is rájönnek, hogy nem praktikus, baromság.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Hat van olyan walking stickem amibe villa meg tuzgyujto szerszam is van.
jobb -e billenyuzet ezek helyett ?

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Egyébként érdemes ezt óvatosan, én láttam már élőben, hogy miután egy ilyen magaslovas kolléga elég bicskanyitogató stílusban osztott le valakit, egy másik utána minden meetingen szépen udvariasan kijavította emberünket, mikor hibázott. Nem tartott sokáig, kb a második-harmadik meeting közepén távozott az illető felháborodottan kurvaanyázva.

De itt nem a j es ly kozotti hallhatatlan kulonbsegerol beszelunk hanem arrol, hogy ha rosszul hasznalod a -ba -be -ban -ben hatarozoragokat akkor nem ertelmes a mondat amit leirsz. Ezt nem kell ragozni meg megmagyarazni.

Kodot is igy irnak a programozok? Szarok en a szabalyra vagy logikara nekem igy tetszik? 

Igen, arról beszélünk, egy szót nem szóltam j-ly-ról. A linkelt (és a linkben linkelt) értekezések azokat a tudományos munkákat szemlézik, amelyek pontosan arról szólnak, hogy ez egy mesterségesen generált, igazából soha nem létező konstrukció, és köszönettel, de a magyar nyelv tök jól érthető volt úgy is, hogy ezek erősen keveredtek, csak mostanában beleverik mindenkiben negyedikbe, hogy az úgy helyes. Kicsit olyan ez, mint a kreszt mindig nagyon jól tudó rendőr sziklaszilárd képe (maga a hibás, elsőbbségadás kötelező táblája volt), amiről azért a bíróságokon rendre kiderül, hogy baromira nem ilyen egyszerű.

A példa pedig arról, hogy az erre nyilván adó -- hiszen még kioktatást is tartó -- ember is folyamatosan mond -ba/be-t -ban/ben helyett élőszóban.

De értem, a rendes szövegértés már felsős anyag, az nem biztos, hogy megvolt :P

csak mostanában beleverik mindenkiben negyedikbe, hogy az úgy helyes

Bocs, hogy beleszólok, de én k.ra nem mostanában jártam negyedikbe és pontosan így beleverték a fejünkbe. Egyszerűen a -ba/-be mást jelent, mint a -ban/-ben. Akkor is, ha megértem a szöveget felsőtagozatban.

Én, se nekem is beleverték a fejembe ;) Még csak azt se mondom, hogy nem kéne rá törekedni, csak -- mint egy nyelvben minden -- ez egy sokkal bonyolultabb téma, mint hogy kijelentsük, hogy mindenki hülye, aki nem tanulta meg negyedikben. Egyszer vedd fel magad mondjuk egy fél órában, hallgasd vissza, és számold meg, hogy hányszor marad le a végéről az n. Garantálom, hogy elég sokszor, és ennek ellenére érthető lesz, amit mondasz.

(Pl gondolom nem tűnt fel, hogy nem az írtam, hogy negyedikben, mert akkor kiosztottál volna ;) )

hányszor marad le a végéről az n. Garantálom, hogy elég sokszor

Tévedés. Háklis vagyok rá.. ;-) (ahogyan a csinálnák/nék témakörre is)

 Pl gondolom nem tűnt fel, hogy nem az írtam, hogy negyedikben, mert akkor kiosztottál volna ;)

Újabb tévedés. Épp csak pont nem kiosztani akartalak. Nem vagyok nyelvtan náci, de attól még nem helyes vagy szép a -ban/-ben helyett a -ba/-be használata. Akkor sem, ha amúgy a szöveg tényleg érthető marad általában. És az általában itt elég fontos, mivel nem mindig és nem feltétlenül marad érthető 

Egyszer vedd fel magad mondjuk egy fél órában, hallgasd vissza, és számold meg, hogy hányszor marad le a végéről az n. Garantálom, hogy elég sokszor

Tippre kb. 0.

De ez persze attól is függ, hogy ki hol nőtt fel, és a környezetében hogyan használják a nyelvet mások.

Hallottam olyan embereket beszélni, akik kb. sose mondtak -ban/-ben-t.

Meg olyan embereket is ismerek, akik pl. az ikes igék eltérő ragozásáról azt gondolják, hogy az ostoba pestiek nem tudják, hogyan működik az alanyi és tárgyas ragozás. Mert náluk az ikes igéket ugyanúgy ragozzák (a környékbeli falvakban mindenki), mint a nem ikes igéket.

Ettől még téves azt képzelni, hogy mindenki úgy beszél, ahogy én, vagy a szomszédom, és persze az is hülyeség, hogy úgy helyes, ahogy én beszélek, ahogy én tanultam, és mindenki, aki másképp beszél, az hibásan beszél.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nem negyedikben verték a fejünkbe, hanem amikor kisgyermekként a szüleink megtanítottak beszélni, akkor példát mutattak és elmagyarázták, mi meg megtanultuk.

Aztán később amikor elkezdtünk iskolába járni, akkor az iskolában a logikát és a szabályrendszert meg a nyelvtani dolgok neveit is megtanultuk hozzá, de nem az iskolában tanultunk meg magyarul beszélni.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Bréking!

Heteken belül piacra kerül a Swangswung UHD monitora, a Phenjan Marathon 2.

A különleges képarányú (1 : 8.294.400) kijelző 1 pixel magas és mintegy 1512 méter széles.

Amint azt lapunknak a Swangswung képviseletében Kim Int Wet, Észak-Korea vezető félveztőipari létesítményének vezetője is megerősítette, az eszköz komoly csapást fog mérni a teljes nyugati informatikai szektorra, de különösen a dél-koreai Samsung monitorokkal kapcsolatos piaci részesedésére.

Mivel a természetesen érintőfunkcióval is rendelkező monitoron egyetlen Cancel gomb megnyomásához is 300 métert kell gyalogolni, használata
különleges kihívást jelent a Gamer közösség tagjainak, amely nagyban fogja növelni Észak-Korea ifjúságának edzettségét és harci szellemét.

Mivel az imént elfogyasztott vacsorám kellő elégedettséggel tölt el, most kegyesen eltekintek attól a ténytől, hogy ezért a megjegyzésedért egy olyan művelt, technikailag magas szinten álló országban, mint Észak-Korea eleve munkatáborban lenne a helyed.

A hanyatló és egyértelműen pusztulásra ítélt Nyugat polgáraként így csak annyit tudok tőled kérdezni (te féreg): minek látogat egy komoly informatikai portált valaki, aki képtelen megkülönböztetni egy karácsonyfaizzót egy felső kategóriás UHD fitneszmonitortól?

Fognak egy elektromos zongorát, minden billentyűhöz rendelnek egy karaktert, azt hadszóljon. Dallamfelismeréssel kombinálva be lehetne neki fütyülni a Háború és békét.

> Sol omnibus lucet.

Egy dologra lehet ez jó: ezzel kényelmesen tud egy gépen billentyűzettel játszani az egész család. 

Felmérinek mutatta már valaki? Csak hogy lásson végre valami humorosat...

Nem hinném. A listán minden videó másik alternatívát mutat be. Egyébként még ez se baj, hogy valaki próbál pihent agyú lenni, és teljesen más irányokban is gondolkodni, nonkonformistaként, de ez ez a témaindító egysoros lécbillentyűzet egy en bloc baromság. Vannak hasonlóra kicsit előrébb járó projektek, ahol evolúciós algoritmussal (carpalx) meg AI-val (a-dumb) optimálisabb kiosztást keresnek hagyományos billentyűzetre, illetve speciális billentyűzetek, mint a CharaCorder One, Orbitouch, Laser Projection Keyboard, Maltron, SafeType, YogiType.

Egy megint másik újítási irány nem is a billentyűzetből indul ki, hanem a sztenográfból, pl. Plover.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nem gondoltam volna, hogy valaki szó szerint értelmezi a kommentem, de ha már témánál vagyunk, az ázsiai nyelveken (pl. japán, kínai, koreai) gyakorlatilag gyorsabban lehet gépelni, mint a latin karakter alapú nyelveken, köszönhetően az IME-nek és a prediktív szövegbevitelnek. Persze telefonokon a T9 óta van prediktív szövegbevitel utóbbi nyelveken is, de valahogy (szerintem) nem működik annyira jól. Egy időben Windowson engedélyeztem a javaslatokat magyar szöveghez, abban bízva, hogy összességében gyorsabb lesz, ha a hosszabb szavakat nem kell kiírni, illetve az elgépeléseket egyszerűbb javítani, de nem tudtam megszokni.

Bocs, ha félreértettem, de akkor meg nem tudom hogy kellett volna érteni, gúnyosan talán? Ami az érdemét illeti: nem vagyok szakértő az ázsiai nyelvekben és szövegbevitelben, csak egy keveset tudogatok róluk, épp csak annyira, hogy veszélyes legyek, de én úgy tudom, hogy ne lehet gyorsabban gépelni. A sebesség egy legfelső szinten kb. azonos, csak mások a nehézséget. Ilyen japán és azokhoz hasonló nyelveknél a legtöbb szó 1 szótagos, 1 írásjeles (ha kivételesen több szótag, akkor annyi írásjel), így valóban gyorsabbnak jósolható, de mivel több van belőle, így viszont a bevitel is komplexebb, több mindent kell nyomni egy szótaghoz, így nagy összképet nézve kiegyenlítődik.

Igazából ez a japánok hibája, ha nehézség éri őket ezen a szinten. Ők ragaszkodnak az új évezredben is ezekhez az ókori/középkori, rizsszemre bekarcolt krix-krax-aikhoz. Nyilván az ő kultúrájuk, innen mi nem szólhatunk bele, hogy mit használjanak, de ha ők ehhez annyira ragaszkodnak, megtanulják a nehézségeket vállalni és leküzdeni. Rendelkezésükre áll már a latinos írás, Japánban, Kínában is, azt nyugodtan használhatnák már hagyományos bevitelre. Én magyarként meg tudtam szokni a billentyűzetet, pedig a mi nyelvünk is egy kicsit extrém ezzel a sok komplikált ékezettel, akkor ők is feltalálják magukat. Egy biztos, ez az egysoros léces baromság nem fog segíteni senkin. Egy unatkozó japó eljátszott vele, hogy ő milyen cool, kicsit szórakoztat vele másokat, de ennyi.

Elfogadom egyébként, hogy ahány kultúra meg ország, annyiféle hülyeséget tudnak összehozni. Pl. a francia nyelvű országoknál se értem, hogy mit akartak ezzel az azerty-kiosztással, borzalom a köbön. Nem is az, hogy a latin betűk máshol vannak, mert az indokolható lenne a francia nyelv sajátos betűgyakoriságaival, ékezeteivel, de még a felső számsor is másra van használva, és a nyitó-záró zárójeltípusok is a billentyűzet ellentétes felére vannak száműzve, teljes agyrém. Nem tudom mit szívott, aki szerint ez jó ötlet volt valamilyen szinten is. Szerintem csak azért találták ki, hogy ebben is gyökeresen különbözzenek a világ többi részétől, meg hogy a saját iparukat védjék, hiszen ha náluk más a szabvány, akkor csak a saját gyártású billentyűzeteiket használják az emberek, és nem hoznak be külföldről olcsóbb qwerty/qwertz-szarokat, ami a hazai termékekkel tudna versenyezni. Bár már ezt se tartom reálisnak, mióta az azerty is általában fizikai ISO gombelrendezésen alapul (értsd nem a karakterek, betűk, hanem a billentyűsorok eltolása, sorszáma, billentyűszáma, billentyűk alakja soronként azonos, függetlenül, hogy mi van a billentyűkre írva), és szoftveresen egy qwerty és egy orosz ISO billentyűzet is átkapcsolható bármikor azerty-re, bármelyik kicsit is nem antik OS-ben, már évtizedek óta.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Bocs, ha félreértettem, de akkor meg nem tudom hogy kellett volna érteni, gúnyosan talán?

Úgy értettem, hogy ez nyilvánvalóan poén, ahogy a többi videó is az a lejátszási listában.

Levezetem egy egyszerű példán keresztül. A Nem, én vagyok az apád. mondat angolul 21, magyarul 23, japánul 12, kínaiul 9 karakter. Előbbi kettő esetén mindegyik karaktert egyesével kell bevinni, utóbbi kettő esetén viszont közvetve, pl. Kana illetve Pinjin segítségével.

A japán verzióhoz ezzel a toollal meg lehet nézni, hogy milyen Hiragana vagy Katakana karakterekkel lehet bevinni, ez alapján 22 billentyűleütés szükséges hozzá (egy rövid videó, hogy néz ki ez a gyakorlatban). A kínai verzióhoz 24 billentyűleütés szükséges. Eddig ezek a számok összemérhetőek az európai nyelvekkel.

Ezt egészíti ki a prediktív szövegbevitel, a Pinjin beviteli módot próbáltam a Google IME-vel, így 11 billentyűleütéssel (b ,wsndfq .) be tudom vinni a fenti mondatot. A japán IME megoldások is tudnak prediktív bevitelt, de abban nem vagyok biztos, hogy mennyi billentyűleütést spórol meg a gyakorlatban.

A prediktív szövegbevitelt azért nem veszem ide, mert felemás megoldás. Egyrészt valóban sokat gyorsíthat, másrészt extrák kellenek hozzá, ami nem minden rendszeren lesz jelen, plusz megvan a hátránya, hogy néha nem segít, hülyeséget ismer fel, hülyeségre javít, stb.. Nem az abszolút Szent Grál, mint aminek hiszik, se ázsiai, se más nyelveknél.

Kicsit hasonló a baj pl. a sztenográfos megoldásokkal. Sokszor extra szótárak igényelnek a predikció miatt, másrészt meg csak természetes angol nyelvű szövegekhez jók, amelyekben szabályos szótári szavak vannak. Ahogy más nyelven kellene írni, vagy mondjuk programozni, akkor rohadt gyorsan elvérzik az egész koncepció. Persze, ilyenkor sokan jönnek, hogy de izé, ez amerikai átlag usernek van, akik nem kódolnak, oké, legyen, de még ők is írnak nem szabályos angol nyelvi szövegeket, pl. URL-eket, mailcímet, felhasználói neveket, jelszavakat, kódokat, számadatokat, használnak funkcióbillentyűket, zárójeleket, kurzormozgató billentyűket, ezeknél a sztenográf épp úgy elvérzik tapasztalatom szerint, és érdekes, a prediktív bevitel is pont ezeken csúszik el általában.

Annak viszont örülök, hogy jól gondoltam, hogy ilyen közel vannak ezek a megoldások, alig pár karakterleütés, meg hogy az is engem igazol, hogy a Pinjin-bevitellel sem bonyolultabb, lám, mégis csak jó valamire a latinizáció, és nem csak „fehér felsőbbrendűség”, ahogy kroozo gondolja.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

hű ebben megint jó sok fogalmatlanság Raynes szerint a világ volt, de ez a fehér felsőbbrendűség egész új :) Szerinem igazából az info egyik legnagyobb baja, hogy szerencsétlenségünkre a világ legergyább ábécéjével megáldott népe lett benne az úttörő, és vagy 30 évet szopott masszívan még a többi alapvetően latinbetűs nyelv is, szerencsétlen ázsiaiakról, akik meg még mindig simán belefutnak abba, hogy a saját nevüket nem tudják legépelni, ha pechük van, nem is beszélve.

Nem tudom miről szűrted le, hogy felsőbbrendű. Csak azt írtam, hogy ha valaki saját megoldásokhoz ragaszkodik, akkor a nehézségeket meg kell oldania. Nehogy már én legyen a hibás, mert ők kitalálták, hogy így meg úgy hajlandóak csak dolgokat használni. Amivel összetéveszted az esetemet, hogy nem szoktam ezt a szemlehugyós, politikia álkorrektséges hülyeséget megejteni, ami ma divatos, főleg az angol nyelvű országokban.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Na akkor itt az újabb versenyszám: 10 ujjas gépelés ezen a csodán.
Bár normál billentyűzeten is egyre kisebb azok aránya, akik kettőnél több ujjukat használva vésik be a mondatokat.

Nem csak az, hogy a 10 ujjas gépírás nem valósítható meg rajta, de a 2 ujjas pötyögés is irtó körülményes lehet. Pl. Shiftet és/vagy Ctrl-t használva akarsz valami gyorsbillentyűt vagy nagybetűt bevinni, de ha nyomva tartod, és a billentyűzet szélei vannak az ujjaid, a középső billentyűt max. csak az orroddal fogod tudni nyomni, vagy ráfeszülsz az egészre, mint Jézus a keresztre. Ez egész teljesen átgondolatlan.

Plusz a karnak is fárasztó, meg a szemnek, figyelemnek, hogy 1,6 méter szakaszon kell cikázzon, sokat kell oldalra mozogni, még aki meg is tanulna ezen poénból gépelni valamennyire, használat közben rohadtul lefáradna egy normál billentyűzethez képest.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)