Arch install 2022

Mivel nagyon rég Fedora volt a gépemen, és régen egyébként is szerettem a diszkóhoppot, gondoltam kipróbálok újra ezt-azt október végéig, amikor is jön a 37 ugye. Gondoltam nem Gentoo-val kezdek, mert idő az nincs nagyon ilyesmire mostanság, ezért letöltöttem az aktuális Arch iso-t. Valahol olvastam, hogy létezik hivatalos install scrpit is már, ezért adta magát ennek a kipróbálása is. Azt kell mondjam jó lett!

Ennél a disztrónál régebben az vetett vissza sok felhasználót, hogy milyen nehéz felrakni, emiatt lett annyi sok non-official install script és még annál is több spin. Ez a probléma szerintem megszűnt, mert még ha nem is tökéletes a szkript, és tuti fér még bele bőven, attól még nagyon jól használható, és kb fél óra elteltével ugyanott voltam, mint Fedora alatt. Gnómmal, kiterjesztésekkel, böngészőkkel, játékaimmal (steam, lutris) stb...

Hozzászólások

> Ennél a disztrónál régebben az vetett vissza sok felhasználót, hogy milyen nehéz felrakni,

Igazából nem. 130728-kor írtam egy leírást, hogy tk. mennyire egyszerű.:
https://web.archive.org/web/20160624061227/http://0xc0defeed.com/Arch-L…
^ Lényegében, vagy is gyakorlatilag az install ma sem változott.

Kb. 3 éve csináltam friss telepítést ahogyan leírtam. Az install scriptet nem próbáltam még ki, de szerintem felesleges.

Archnál min. kell az a kicsi küzdelem, hogy fel legyen pakolva. Kézi vezérlésű hibaelhárítás meg kb. 4-5 évente sincs. :) vagy van, de megoldható.

Biztos, hogy nem én gonoszoltam le!

Én látok az arch installerben értéket, igy ha telepitesz egy desktopot, nem felejted el a nemtommit.

Az arch -al amúgy az a baj hogy túl gyorsan veszik fel az upstreamet, hosszú évek boldog használata után egy időre áttértem ubuntura, mert meguntam hogy a pipewire hihetetlenül szar bugjai ki-be kapcsolgatták heti-havi szinten a hangomat.

Lehet róla beszélgetni de simán a tényeket irtam le. 2013ban váltottam arch linuxra melós gépeimen, és egészen 2021-ig használtam. Hibák száma konvergált a nullához.

Aztán jöttek a forever beta világmegváltó szutykok, elsősorban a pipewire, amit az arch linuxosok előszeretettel frissitenek nagyon gyorsan, gyenge QA -t alkalmazva. Gondolom lefordul aszt kész. Stabil branch, semmi testing.

Hát a remote work világában kevésbé volt vicces hetente javitgatni a hangot. Jött a pipewire upgrade, meghalt, jött a következő, megjavult. Nem volt vicces. És nem is user error volt. Az ilyen szarokat mint a pipewire be kell fixálni egy működő verzióra, az talán még járható út.

Aki esetleg friss lenne a témában, nem, nem lehet csak úgy kidobni és pulse -ra visszaváltani. Nem úgy vannak csomagolva az archos cuccok.

Most nálam kivárás van, megvárom mondjuk 2023 első negyedévét és megnézem ismét hogy mi a helyzet, addig meg maradok egy működőre kikalapált Linuxnál (Uborka).

Ehhez még egy gondolat. Az Archnál szerintem nem probléma a stabilitás. Már vagy 6-7 éve használom, összességében ezzel volt a legkevesebb bajom. Pl. nálam sose tört el teljesen használhatatlanra, bootolhatatlanra. Volt, hogy frissítéskor tört el egy-két kisebb progi, ami crash-elt, vagy valami apróbb, de zavaró bugot produkált, amihez 1-2 soros fix elég volt, vagy egy egyszerű workaroud, másik csomag, vagy be kellett avatkozni frissíté során (pl. fájlok felülírása), stb., és ez is nagyon ritkán történik meg (akkor is az esetek nagy részében azért, mert Testing tárolót használok a stabil helyett, meg ennek a 90%-a a qBittorrent volt, amit dobtam is néhány éve, nem képesek a libtorrent-rasterbarral tartani a lépést).

Ami az Archnak mostanában baja van az az emberi oldal, konkrétan a kommunikáció. Egyszerűen nem kommunikálnak a usereikkel. Például az FFmpeg az 5.0-ás verziótól kezdve egy csomó legacy kódeket nem szállít, ami nem baj, mert van rá a tárolókban egy kiegészítő 4.4-es legacy csomag, amit fel lehet tenni mellé (1 soros fix). Igen ám, de ez sehol nincs leírva, nem írták ki hírnek (mai napig a Wiki-ben sincs benne természetesen), és egy csomó usernek eltöri a médialejátszást, böngészőkben, videó-audiólejátszókban, meg egyes formátumoknál, és fórumokat kell túrni a megoldáshoz (ott is megy a terelés a moderátor részéről, hogy ez nem Arch hiba, meg mi használjuk-tartjuk rosszul, mert nála jó, ő a helikopoter, möhh-möhh).

Vagy pl. mikor a glibc német csomagfenntartója lelépett, és 9 hónap után vette észre mindenki, hogy már nagyon el van maradva a csomag, hirtelen még olyan se lett, aki a helyébe tudott volna lépni, nagy nehezen valami olasz Giancarlo gyerek vette át, de az is vért hugyozott a patch-ekkel, mire működött neki, beletanult, annyit bénázott vele, hogy majdnem feladta az elején. A gond nem is az, hogy a csomagfenntartónak is élete van, meg nehézségei (covid, energiaválság, stb.), csak hogy nem kommunikálta le, hogy ne haragudjatok, el vagyok havazva, nem tudom tovább a csomagot fenntartani, hanem lelépett egy szó nélkül a vérbe, és utána az özönvíz.

Újabb példa a mostani GRUB-botrány, hogy Archon meg az azon alapuló disztrókon valami konfigfájlos bug miatt a GRUB frissítése után eltört egyes UEFI-s rendszereken a bootolás. Az Endevour csapata alig néhány órán belül publikált is egy két soros fixet rá, kirakta az oldalára hírként. Az Arch csapata valami 3 napig lapított, mint szar a fűben, csak utána került ki a hír a főoldalukra, mikor már rengeteg ember szopott vele, meg tele volt vele a reddit, YouTube, stb., és akkor is ment a terelés, hogy bla-bla, nem az Arch hibája, meg különben is, csak kevés embert érintett (engem nem, de nagyon sok usert igazából), közben meg nem a szegénységi bizonyítvány magyarázása kellene, meg a baj másra kenegetése, hanem mindjárt ki kellett volna hozni hírként, eleve nem lett volna belőle botrány, akárkinek is a hibája. Úgy csinálnak, mintha nehéz lenne kitenni egy kicseszett 3 soros hírt, amit 5 perc megírni (vagy az Endevour oldaláról egy szempillantás alatt copy-paste-elni), van rá websablonjuk, így formázni sem kell, a szerver fizetve van, de akkor se kommunikálnak, mert szerintük egyértelmű, a userek meg megoldják, megtanultak mostanra gondolatot olvasni meg önállósodni. Ez a fajta hozzáállás az, ami bűzlik náluk, nem a Wiki túlzott részletessége, az installer hiánya, vagy a stabilitás.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Az Arch installerrel az a baj, hogy két oldalról felesleges. Egyrészt az Archnak azért nem volt eredetileg telepítője, mert haladóknak szánt blankettadisztró, amiből te gyúrod a saját rendszered, csak azokat a csomagokat teszed fel, ami neked kell, azokat úgy konfigurálod, ahogy neked kell, és nem találják ki előre helyetted, hogy mikre lesz szükséged, nem próbálnak olyan csomagokat előtelepíteni, amit nem használsz, csak sallang lesz. Van aki fullos, mainstream DE-s rendszert telepít, van, aki minimál WM-eset, van, aki szerverre teszi. Na már most az archinstaller megpróbálja kitalálni mit akarsz, telepít egy csomó előfeltételezést, grub, fix választéka DE-knek és néhány WM-nek, stb., de mi van, ha én mondjuk nem akarok grubot (mert systemd-bootot használok helyette, systemd-től mentes disztrókon EFI stub bootot), meg olyan WM-et akarok, ami nincs a listában? Pontosan ezért nem volt eredetileg installer, és nem azért, hogy elitkedjenek, meg a kezdőket szopassák.

A másik, ami miatt felesleges, hogy az Arch hagyományos kézi telepítése egyben egy rendszeradminisztrációs teszt, ha azt végig tudja valaki csinálni segítség nélkül, csak a Wiki és doksik alapján, képes rá, akkor később a rendszer adminisztrálásával sem lesz baja, ha fel is merül valami probléma, eltört frissítés, konfigurációs gebasz, meglesz a tudása, hogy 1-2 soros fix-szel helyretegye. Na már most, akinek csak scripttel megy a telepítés, az fel fogja tudni telepíteni, el tudja kezdeni használni, de mikor jön valami bibi, azt nem fogja tudni megoldani, ebbe sok ember belecsábul, hogy jajj, könnyű most már telepíteni, akkor is, ha kezdő. Nem, kezdőknek továbbra sem ajánlom az Archot. Nem nagy szám megtanulni, de aki nagyon új, vagy nincs meg rá a hajlandósága, képessége, hogy terminálban otthon legyen, és a Wiki utasításait értelmezni tudja, annak keserű tapasztalat lesz. Sajnos a linuxos világ is felhígult, elégé sok olyan felhasználó van, akinek teljesen windowsos a szemlélete, teljesen elutasítja a terminál használatát, nem is hajlandó megtanulni, mindennél elvárja, hogy GUI-val legyen alá tolva, meg 1 klikkesre butítva. Nekik inkább Mint, Ubuntu, stb..

Egyébként ha DE-vel telepíted, pl. Gnome, KDE, vagy hasonló, full metacsomag, azok kb. mindent behúznak úgyis függőségnek (azok meg behúzzák az ő függőségeiket), nem marad ki semmi. Minimálisabb WM-eknél van, hogy azok nem húzzák be, vagy csak opcionális a függőség, így neked kell figyelni, hogy fent legyen az, amit használsz, ne legyen elfelejtve a hálózatkezelés, panel, háttérképkezelés, ha kell, pl. automountolási megoldás, audio-mixer, egyéb hóbelevanc. Ez csak először nagy szám, aztán ahogy megvan, el tudod menteni a csomaglistát, és később egy új rendszeren lista alapján tudsz telepíteni.

A Pipewire-rel nekem nem volt bajom, de nekem is az a véleményem, hogy túl korán hozták be, nem csak az Archra, hanem minden disztró elég idő előtt próbálja erőltetni, és ez sok felhasználónak felesleges szenvedés. Lassabban kellene adoptálni, ez egy túl nagy kaliberű váltás ahhoz, hogy elkapkodják.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Szerintem az installert a manjaro és egyéb származékokhoz átszivárgó user base visszaforditása miatt hozták be, de ez csak ötlet. Az hogy van egy rolling distrom meg az hogy az könnyen telepithető-e vagy pilótavizsgás, szerintem képzheti két külön kérdés tárgyát. Nyilván mindig is meg fog maradni a kézi telepités lehetősége. Nekem viszont tetszik az ötlet, hogy egy jól összeválogatott rendszert tesz fel automatikusan, és nem nekem kell 5 féle wiki page-ről összenézegetni a szükséges csomagokat és service aktiválásokat.

Végül is mindegy, nekem egyébként nincs ellenemre, hogy legyen Arch installer, akár TUI, akár GUI. Én nem használom, akinek kell, az használja. Sőt, örülök is, ha valaki az Arch vagy egy Arch-alapú disztró mellett dönt, mert jobb, mint az Ubuntu, Fedora vonal. Csak azt mondom, hogy a nagy összképet tekintve felesleges, visszásságokat szül, mert sok embernek csak látszólagosan segít. Plusz akinek csak installer kellett, az máris tudott Archhoz használni egy csomó nem hivatalos, 3rd party installer scriptet (pl. archfi), meg egy csomó grafikus telepítős, de vanilla Arch-ot felrakó disztrót, pl. Arco, Endevour.

Elméletileg egyébként lehet haszna az istallernek. Pl. nekem egy időben volt olyan az egyik melóhelyen, hogy szinte naponta más-más gép elé kellett leülni, és ilyen helyzetben jó egy eldobható rendszert telepteni valami automata installerrel. Azért ugye nem fogok kézzel egy komplett rendszert telepíteni, hogy a nap végén úgyis megy a levesbe, a gépet sem használom többet amúgy se. Arra jó például, erre eddig simán feltoltam én is egy Ubuntut vagy Fedorát, most már erre is tudnék Archot használni. Vagy pl. az az esetkör, amit a kolléga ír alattam, hogy aki csak kipróbálja az Archot, az gyorsan megteheti, gyorsabban rájön esetleg, ha nem neki való. De nagyrészt ettől még felesleges.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Egyáltalán nem arról van szó, hogy megpróbálja kitalálni vagy azt tesz fel, amit akar, pusztán csak annyi, hogy nem kell wiki oldalakat böngészni, hogy pontosan akkor mit is kell az /etc/locale.conf vagy a grub.conf-ba írni. Sokkal gyorsabb, ha eléd teszi a kérdést ( plusz mint írta valaki is, nem is tudsz elfelejteni "nemtommiket"), mint ha a wiki alapján haladsz sorban.

Nekem, aki néha-néha ki akarok próbálni más disztókat is, meglehetősen nagy előny mindez.

Sőt! Még bootloadert is lehet választani!

jAzz

Erre legalabb nagyjabol van magyar es angol megfelelo is.

Az angolnak nincs arra szava, hogy muveletlen. Van egy rakas masik ami majdnem azt jelenti, de egyik se jo.

Se a magyarnak se az angolnak nincs olyan szava, mint az olasz fattura: ami egyszerre jelent szamlat es problemat.

bully mint fonev meg pl. olyan, hogy nincs ra jo magyar szo. Igekent pedig az altalad felsoroltak kozul nehany jobban illik a bullyingre, mint a banterre.

Se a magyarnak se az angolnak nincs olyan szava, mint az olasz fattura: ami egyszerre jelent szamlat es problemat.

Az átlag magyarnak számla == probléma. :)

(* meg gondolom az átlag angolnak is, de nem ott élek, úgyhogy Hevi, ne kezdd el!)

A műveletlenre van egy rakás szava az angolnak, csak nem a művelés-nek megfelelő szóból származtatja, azért érzed azt, hogy csak „majdnem” jelentik azt, igazából meg teljesen, csak szétválasszák területekre, illiterate, uneducated, unrefined, uncivilized, stb.. Egyébként amelyik nyelvnek esetlen nem lenne valamire szava, azt kifejezi körbeírással.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Egyetértek, nem olyan nehéz feltenni még installscript nélkül sem, mint azt sokan hiszik. Eleve az Arch Wiki-n az Installation Guide-ban írtak nagy része opcionális lépés, az esetek többségében kihagyható, vagy telepítés utánra is halasztható. Maga a telepítés menete elég könnyű, particionálás, partíciók mountolása, genfstab, pacstrap base-devel base linux stb, majd chroot után az új rendszeren hostname beállítása, locale.conf szerkesztése és localegen, pacman -S egyéb csomagok (főleg firmware, meg a netezéshez kellő csomagok), bootmanager telepítése, passwd-vel root jelszó beállítása, és mehet az újraindítás, és egy minimál rendszer indul, rootként belépve lehet folytatni, useradd, pacman -S csomó csomag, stb.. Nem olyan nagy szám, ha az ember érti, átlátja a lépéseket, és csak alap ext4-es rendszert akar (semmi RAID, LVM, LUKS, ZFS, stb. bonyolítás nincs), akkor pikk-pakk megvan.

Viszont nem csak a telepítés problémás, hanem a belakáshoz is kell a Wiki, aki először csinálja. Ugyanis egy csomó csomag nincs telepítve, erről az embernek kell gondoskodni (pl. sudo), meg általában ezeknek a csomagoknak nincs konfigjuk, eleve már a konfigfájlt is kézzel kell létrehozni (jó, a sudo-nál nem), meg kézzel konfigurálni (alapból Archon nem lesz a hozzáadott usernek sudo joga, a példánál maradva). Sok más csomag is ilyen. Ezeket sem nehéz megcsinálni, de aki először csinál ilyet, mert eddig olyan full extrás disztrókhoz van szokva, ahol ezeket eleve megcsinálták helyette, annak azért szopatós lehet elsőre, de a sokadik telepítésre már rutin lesz, hogy mit kell feltenni, mire kell figyelni.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ideológiát mindenhez lehet gyártani. Ha valakinek örömet okoz az, hogy ő hajtja végre a pacman -S parancsokat, és nem egy script, akkor hadd örüljön magának. Részemről teljesen mindegy hogy véletlenül fent van-e még néhány nem használt csomag, mert nem egyenként magoztam össze a rendszeremet. Van akit meg érdekel.

Stb.

Amúgy az archnak szerintem nem ez az értéke, mivel vannak benne package setek ugyanúgy, amik behúznak egy raklap dolgot - installer ide vagy oda - hanem a rolling model. Ami egy kicsit most szopó a beta szoftverek miatt, amiktől a desktop linux világ az elmúlt években kicsit szenved.

Azért, mert a saját rendszered építed, az a jó benne. Aki régóta Linuxozik, és mindenből már teljesen saját preferenciája van, annak felesleges lépés feltenni egy mainstream disztrót, aminél telepítés után úgy kezdi, hogy szedegethet le egy csomó neki nem kellő sallangot, meg konfigurálhat újra mindent, ami összességében legalább akkora munka, ha nem nagyobb, mint megfordítani teljesen a kérdést, és inkább egy minimálrendszert felhúzva az alapoktól építkezni.

A tanulás is nagyon hasznos. Pl. nagyon sok user kétségbe esik, meg disztróhoppol, ha nem megy Linux alatt a GPU-ja, meg tearing, stb. van. Egy Arch user ezzel szemben már telepítéskor megértette (mivel kézzel meg tudta csinálni), hogy neki 1) milyen driver kell (milyen csomagokat kell feltenni), 2) milyen beállítások X.org-ban vagy a kompozitorban vagy 3) Waylanden használatát, és soha többé nem lesz ezzel problémája, még más disztrókon sem, ha valahol ilyen gubancot észlel, megoldja pár perc alatt. Vagy nem bootol a rendszer, összefossa magát a GRUB, ezt egy Arch user simán helyrehozza, egy ubuntusnak meg simán világvége lesz. Ugyanis amit Archon megtanulsz, az más disztrókon is használható, Fedora, Ubuntu, Debian vonala, sőt, némileg Gentoo is. Tehát ezzel, hogy megtanulod, nem az Arch-fejlesztőknek teszel szívességet, hogy lespórolhassák neked az installer megírását, hanem a saját képességeidbe fektetsz, amit hosszabb távon is tudsz használni. Csak első alkalommal nagy munka, utána rutin lesz. Sokszor ezek a dolgok nem is ördöngösségek, 1-1 csomag ismerete, 1-1 konfigfájl egyetlen sora, tehát semmi olyan hű de bonyolult, hogy überprogramozónak, John Carmacknak, vagy 50 éve Unixon praktizáló szakállas-szandálos rendszergazdának kelljen hozzá lenni.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Engem is az install nehézsége ijesztett el egy darabig, most meg tantermi gépet is menedzselek a saját mellett. Megszokni nem volt nehéz, főleg ha leírod a parancsokat a későbbi problémák esetére. A frissítésekbe néha be kell avatkozni, de nagyrészt távolról automatizálva működik minden.

Dell Latitude 5480, Arch Linux & Sway