Napkollektor nyaralóba melegvíznek megéri?

Sziasztok!

 

Mivel mindenki nagy rezsicsökkentési lázban ég, eljátszottam a gondolattal, hogy érdemes lenne-e a nyaralóba napkollektort beépíteni?

A melegvíz igényt jelenleg egy 120l-es 40-45 fokra állított hajdu bojler látja el normál tarifáról. A valós fogyasztását még nem mértem meg, szóval csak katalógusadat áll rendelkezésre.

Azon gondolkoztam, hogy feltennék egy napkollektort meg egy fűtőszálas+hőcserélős tartályt a bojler helyett. Valami ilyet:

https://www.meleget.hu/hajdu-aq-ide-120f-indirekt-tarolo-120-l-elektrom…

Mekkora kollektor kell? Van-e intelligens vezérlés ami nem az esti zuhany után kezdi el fűteni a fűtőszállal, hanem megvárja a másnap délutánt (jó, erre egy sima időkapcsoló is lehet elég)? Hogy akadályozom meg, hogy a kánikulában túlfűtse magát a rendszer? Mennyi a megtérülési idő?

Hozzászólások

Kb. 2 kWh lehet naponta így a bojler készenléti vesztesége, ha minden nap elhasználod a 45 fokos vizet, akkor az még ~4 kWh energia, ha ott vagy kb. három hónapot, akkor az ~500 kWh, ami emelt tarifával is 40 ezer összesen, egyébként meg ~20 ezer.

Egy nyitott 8-10 csöves napkollektor rendszer plusz a bojler csere kb. 400 ezer forint, szóval 10-20 év alatt meg tud térülni. Ha nem használod el minden nap a 120 liter 40-45 fokos vizet, akkor később térül meg, ha életvitelszerűen ott laksz egész évben, akkor sokkal hamarabb megtérül.

Szerintem nem éri meg a nyaralóban ez a dolog. Többet spórolsz azzal, ha csak akkor fűtöd fel a bojlerben a vizet, amikor használnád, ha 1500-2000 wattos fűtőszál van benne, akkor 2-3 óra alatt van meleg vized.

Én kb. úgy számoltam, hogy ~150 ezer egy nyílt rendszerű három évszakos napkollektor, ~100 ezer egy 75-80 literes indirekt tároló elektromos fűtéssel (elég kell legyen, mert a nyílt rendszerű napkollektorban van még ~100 liter víz, ami keringeni fog), ~30 ezer egy keringtető szivattyú, ~20 ezer egy vezérlés és ~100 ezerből meg kell legyen a beszerelése. Mint írtam, nem a tetőre tenném a kollektort, hanem a talajra, hogy le tudd takarni, ha nem kell, különben extra költséged van, ha elforr a víz vagy a zárt rendszerrel és fagyállóval, satöbbivel.

Nyilván lehet drágább dolgokat is használni, de nyaralóba nem tennék ennél értékesebb dolgot, sőt, kb. összekötném KPE csővel szezon elején, manuálisan, kapcsolóval keringtetve és olcsó szivattyúval megállna a dolog ~300 ezerből is. De szerintem úgy se térül meg, csak ha tényleg három évszakot ott töltesz el évente.

A talajra vagy tudod tenni vagy nem. Nálunk csak a tető esélyes.

Nincs olyan rendszer amit bentről fel tudsz tölteni/le tudsz engedni? 
Ha kiengedem a vizet belőle de "üresen" süti a nap az is árt neki?

A megtérüléssel kapcsolatban én mindig beleveszem az ingatlan értéknövekedését is, már az is nagyon sokat ér, hogy "bent van" a rendszer és adott esetben ha valami elromlik csak azt kell cserélni.
 

Gábriel Ákos

Nincs olyan rendszer amit bentről fel tudsz tölteni/le tudsz engedni? 

A nyitott rendszer ilyen, csak ez plusz macera.

Ha kiengedem a vizet belőle de "üresen" süti a nap az is árt neki?

Elvileg nem, mert nem tud annyira felmelegedni, hogy baja legyen.

Még mindig az a legfelháborítóbb az egészben, hogy soha senki nem számol semmiféle megtérülést (saját használatú ingatalan esetén), ha arról van szó, hogy kicseréljük a régi csempét a fürdőszobában újra, mellette a régi parkettát cseréljük le laminált padlóra, meg fessük ki a szobákat, ami többe kerülne összesen, mint egy napkollektoros rendszer.

Alapvető környezetvédelmi és fenntarthatósági szempontok még mindig nem érnek annyit, mint az esztétikai szempontok. Véleményem szerint itt van a kulcsa annak (a fejekben és a hozzáállásokban), ami miatt energiaválságba jutott a nyugat az egocentrikus mintapolgáraival.

Meg akartam már kérdezni, mi lesz a 600 kWh-ás havi inverterklímás fogyasztásoddal az új rezsiárakkal?

Továbbra is bekapcsolva tartod a géped 0-24 (16 órát feleslegesen), csakhogy a futó programokat és az aktív kapcsolatokat ne veszítsd el (és ez által megspórolj 5 percet)?

Meg akartam már kérdezni, mi lesz a 600 kWh-ás havi inverterklímás fogyasztásoddal az új rezsiárakkal?

Az ára érdekel vagy a mennyisége? Nálad amúgy mennyi a lakásod éves hőigénye, mondjuk GJ mértékegységben?

Továbbra is bekapcsolva tartod a géped 0-24 (16 órát feleslegesen), csakhogy a futó programokat és az aktív kapcsolatokat ne veszítsd el (és ez által megspórolj 5 percet)?

Igen, új gépem van, sokkal jobb energiamenedzsment lehetőségekkel, a network sleep kb. 3 wattot jelent, szóval ez már csak ~17 kWh a 5840 órát tekintve... ez annyi, mint amennyit 200 wattos izzód 85 óra alatt elfűt.

Az ára érdekel vagy a mennyisége?

Mindkettő.

Nálad amúgy mennyi a lakásod éves hőigénye, mondjuk GJ mértékegységben?

~80 GJ a digitális hőmennyiségmérő szerint.

Igen, új gépem van, sokkal jobb energiamenedzsment lehetőségekkel

6000 km-ről idepöfögtetését is biztos beleszámoltad.

a network sleep kb. 3 wattot jelent

És le is küldöd ebbe arra a 16 órára, vagy csak villogsz vele, mert benyaltad a TDP-idealista marketinget?

szóval ez már csak ~17 kWh a 5840 órát tekintve...

Na és a teljes havi fogyasztásod?

~80 GJ a digitális hőmennyiségmérő szerint.

Micsoda pazarló ingatlan! Az ~22 MWh körül van, nálam most ~3,8 MWh villany fogyott az előző szezonban, ami a fűtés és a meleg víz volt. Évente a különbség annyi, amiből több mint 1000 évig készenlétben lehetne a laptopom...

És le is küldöd ebbe arra a 16 órára, vagy csak villogsz vele, mert benyaltad a TDP-idealista marketinget?

5 perc után megy sleep-be, mert ugye szinte azonnal visszajön és nem vesztek vele semmit.

Na és a teljes havi fogyasztásod?

Fűtés és meleg víz nélkül ~55-60 kWh között van a havi átlagos fogyasztásom. Mondtam, hogy takarékos vagyok, csak te rugózol értelmetlenül pár wattokon.

Micsoda pazarló ingatlan!

Bocsánat. Elírtam. 80 MJ. Átlagosan (van év, mikor 100 körül, van, hogy 60-70). Másfél szobás lakásban elég érdekes is lenne a 80 GJ. 20-21 fok van télen központi fűtéssel és a radiátor-termoszok is erre vannak beállítva.

Na és ahhoz, hogy te el tudd pöfögtettetni a 3,8 MWh-át, hány köbméter gázt kell elégetni? Beleszámolva a hálózati veszteséget is, amíg eljut a mucsai vályogházadba. Mert a hőközpont itt van néhány utcára.

5 perc után megy sleep-be, mert ugye szinte azonnal visszajön és nem vesztek vele semmit.

Nem szakadnak meg az SSH kapcsolatok sem?

Bocsánat. 80 MJ.

Az a használati meleg vízre se elég, ha 80 MJ az éves hőigényed, az évente éppen csak elég lenne ~120 liter víz felmelegítésére... másképp mondva évente 80 MJ az havi ~2 kWh sincs, havonta kevesebb mint 10 óra a 200 wattos izzóddal. Jól írtad a mértékegységet, GJ lesz az, egy pazarló panelben teljesen reális hőmennyiség, csak most kurvára megijedtél ettől a számtól.

Na és ahhoz, hogy te el tudd pöfögtettetni a 3,8 MWh-át, hány köbméter gázt kell elégetni?

A mix negyede földgáz, egy CCGT erőmű villamos hatásfoka ~40 százalék, a hálózati veszteség átlag 10 százalék, tehát ~2,5 MWh gázmennyiség kell, nyolcad-kilenced annyi, mint nálad a távfűtésre.

Nem szakadnak meg az SSH kapcsolatok sem?

Miért szakadnának meg?

csak most kurvára megijedtél ettől a számtól.

Nem ijedtem meg. Mivel körbe vagyok fűtve, és megelégszem a 20-21 fokkal télen, így alig mennek a radiátorok. A hőigényt a fűtésre értettem. Melegvíz: bojler havi 60-80 kWh-t visz, az napi 2 fürdés és egy mosogatás. Bojler 40-45 fokra állítva. Nem számoltuk még ugye a mosások hőigényét. Összesen 120 kWh körül jövök ki egy hónapban, ebben benne van a villanybojler is. Főzni nem szoktam. Gázt kiköttettem, mikor ide költöztem.

pazarló panelben

Nem pazarló panelben lakom, hanem egy négyemeletes, téglaépítésű társasházban, lift nélkül.

Nem ijedtem meg. Mivel körbe vagyok fűtve, és megelégszem a 20-21 fokkal télen, így alig mennek a radiátorok. A hőigényt a fűtésre értettem.

Persze-persze... kezdődik a magyarázkodás-spirál... igen, az egész telet kihúzod úgy, hogy 80 MJ hőenergia elég a fűtésre, amit még a passzívházak se tudnak, hővisszanyerő szellőztetéssel.

Nem pazarló panelben lakom, hanem egy négyemeletes, téglaépítésű társasházban, lift nélkül.

Az is ugyanúgy pazarló ingatlan, mint a panel, ha nincs durván hőszigetelve.

Persze-persze... kezdődik a magyarázkodás-spirál...

Nem magyarázkodás. Elnéztem egy mértékegységet. Ennyi. 80 GJ éves fűtéssel itt 28 fok lenne kb.

igen, az egész telet kihúzod úgy, hogy 80 MJ hőenergia elég a fűtésre, amit még a passzívházak se tudnak, hővisszanyerő szellőztetéssel

A hőmennyiségmérő ennyit mér. Amiben nincs benne pl. a lakásom körbefűtése azok által, akik 25 fokban csücsörésznek télnek telén. Mit javasolsz a 21 fok tartásához szükséges tényleges hőmennyiség megállapításához? Ha leolvastatom a közös képviselővel a házközponti mérőt, és elosztom légköbméterarányosan, az sem mérvadó, mert nem fogyasztok annyit, mint az átlagbirka. Nos?

Az is ugyanúgy pazarló ingatlan, mint a panel, ha nincs durván hőszigetelve.

Az átlagbirka életmódja a pazarló, nem az enyém.

Nem magyarázkodás. Elnéztem egy mértékegységet.

:D

Ennyi. 80 GJ éves fűtéssel itt 28 fok lenne kb.

80 MJ esetén meg kb. az, amennyi kinn van. Van neked kb. fogalmad arról, hogy mire elég 80 MJ? Egy téli napon egy öt perces szellőztetés 150 légköbméter esetén ~5  MJ hőenergia és van indirekt szellőzés is, különben megfulladnál.

A hőmennyiségmérő ennyit mér. Amiben nincs benne pl. a lakásom körbefűtése azok által, akik 25 fokban csücsörésznek télnek telén.

25 fok és 21 fok között csak ~15 százalék különbség van hőigényben.

Ha leolvastatom a közös képviselővel a házközponti mérőt, és elosztom légköbméterarányosan, az sem mérvadó, mert nem fogyasztok annyit, mint az átlagbirka. Nos?

Hát, igen, vártam már a birkázást, Balfasz úr. Szóval például az egy jó kezdés, hogy megnézed az összfogyasztást, aztán csökkented 15 százalékkal és annyi lenne a te fűtésed. Az, hogy parazitaként kapod a hőt és nem fizetsz utána, az nem jelenti azt, hogy nincs hőigényed és nem kerül semmibe.

Az átlagbirka életmódja a pazarló, nem az enyém.

Az a helyzet, hogy te egy közönséges átlagbirka vagy, aki azt hiszi magáról, hogy nem átlagos.

--

És hát igazam lett, kezded szétbaszni a témát.

Az, hogy parazitaként kapod a hőt és nem fizetsz utána, az nem jelenti azt, hogy nincs hőigényed és nem kerül semmibe.

Az, hogy a vályogházi vályogfoteledből szakértesz, nem jelenti, hogy tudod is, hogyan működik a költségelszámolás. Úgy 30%-ot a teljes összfogyasztás után fizetek. Amiben benne van birkáék 25 fokja is. A parazitázás tehát felesleges, hangulatkeltő klisé. Ha meg problémája van birkáéknak, hogy hozzám is jön át a 25 fokból egy kicsi, akkor vegyék lejjebb és lehet, hogy akkor nálam is több fogy és igazságosabb lesz.

Az a helyzet, hogy te egy közönséges átlagbirka vagy, aki azt hiszi magáról, hogy nem átlagos.

Nem vagyok.

És hát igazam lett, kezded szétbaszni a témát.

Csak utánad, mérnök úr.

Az, hogy a vályogházi vályogfoteledből szakértesz, nem jelenti, hogy tudod is, hogyan működik a költségelszámolás.

Nem költségelszámolásról van szó, haem fizikáról, de leírhatod egyszer talán, hogy mennyi az éves költséged.

Úgy 30%-ot a teljes összfogyasztás után fizetek. Amiben benne van birkáék 25 fokja is. A parazitázás tehát felesleges, hangulatkeltő klisé.

Szimpla fizika: ha te a 21 fokot kihozod ~30 százalékból ~85 százalék helyett, akkor az még mindig ~55 százalék parazitaság.

soha senki nem számol semmiféle megtérülést (saját használatú ingatalan esetén), ha arról van szó, hogy kicseréljük a régi csempét a fürdőszobában újra, mellette a régi parkettát cseréljük le laminált padlóra, meg fessük ki a szobákat

A "senki" itt egy elég erős túlzás.

A megtérülési matektól eltekintve a napkollektoros rendszernek nem frankó, hogy mikor - az idp 80%-ában - nem vagy ott és nem használod, nem keringeted a vizet, akkor csak forr magában. Ezért kollektoros rendszereket általában ott szoktak építeni, ahol ezt a fölös energiát el lehet vezetni pl. medencefűtésre.

A helyedben, ha valamit, akkor inkább szaldós napelemet raknék fel, aztán arról mehetne nyugodtan a villanybojler - éves szinten megtermelné, amit 2 hónap alatt elfűtesz.

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

nem vagy ott és nem használod, nem keringeted a vizet, akkor csak forr magában

Talajszintre kell tenni a napkollektort és egyszerűen letakarni ponyvával, amikor hosszabb ideig nem kell.

akkor inkább szaldós napelemet raknék fel

Ha idén télen megszűnik a szaldó, mert például nem lesz az MVM-nek pénze importálni a téli drága villanyt, akkor igencsak értelmetlen beruházássá válik egy nyaralón...

Sok értelme van olyan rendszerre költeni, ami aztán az idő nagy részében nem dolgozik, nem termel.

A szaldó meg - ha megszűnik - az jó eséllyel azt jelenti, hogy nem lehet rá új szerződést kötni, nem azt, hogy elveszik attól is, akinek van. (bár, utóbbi sem kizárt, sajnos, de kevésbé tartom esélyesnek). De OK, akkor legyen hibrid inverter némi akksival. Egy biztos, hogy a közvetlen vízmelegítés helyett az áramtermelés felé mennék.

(Kivéve, ha maradok a legegyszerűbb, legolcsóbb, "paraszt" megoldásnál: 50m KPE cső megtekerve a tetőn)

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

De ha a szaldót elveszik, az se jelenti azt, hogy a javasolt modell nem működik.

Itt, Angliában pl. úgy működik, hogy a megtermelt áramot átveszik valami relatív alacsony áron (nem emlékszem a pontos számokra, de mondjuk 5 penniért), és a felhasznált áramot meg a normál kisker áron adják el, ami mondjuk 15-30 penny (hasamra ütöttem, a nagyságrend a lényeg, nem konkrét pontos számok).

Vagyis egy nyaraló az idő nagy részében termel, megy minden a hálózatra. Amikor ott van az ember, akkor nap közben a megtermelt árammal fűti a vizet (én limitálnám, hogy csak a napelemmel termelt áramot használja, hogy a "drágább" áramot ne fogyassza erre. Kivéve, ha télen, éjjel, borult/esős időben kell a meleg víz és nincs. Erre tennék egy kapcsolót).

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A szaldó meg - ha megszűnik - az jó eséllyel azt jelenti, hogy nem lehet rá új szerződést kötni, nem azt, hogy elveszik attól is, akinek van.

Várd meg a telet, amikor majd ~700-1000 milliárd forintnyi villanyáramot kell majd importálni ami után a szaldósok 0 - azaz nulla forintot - fizetnek... nem nagyon van az MVM-nél erre mozgástér.

Egy biztos, hogy a közvetlen vízmelegítés helyett az áramtermelés felé mennék.

Egy napkollektor negyed akkor felületen ad ugyanannyi meleget, mint egy napelem. Ha víz melegítésére kell a napenergia, akkor teljesen értelmetlen a napelem. Nálunk azért nem merült eddig fel érdemben a napkollektor, mert a szaldós elszámolás miatt gazdaságilag nem térül meg és a nyomott árú villany és gáz miatt se térül meg. Ha piaci viszonyokat nézünk, akkor viszont sokkal hamarabb megtérül, mint a napelem.

Egyrészt a napelem + hőszivattyú nem fog többet kihozni szezonálisan, mint egy napkollektor (sőt), másrészt egy nyaralóban az pláne egy soha meg nem térülő beruházás lenne.

Kicsit elméletibben: 33,16% a napelemek elméleti maximuma, ha közvetlenül éri a napfény, a napkollektoroké meg 72,2%. A helyzet az, hogy napkollektorokkal ezt bitang olcsón megközelítettük, napelemekkel meg csak drágán lehet és utána kell még egy kalorikus gép, amivel at egésznek a végén vagy eléred ezt a hatásfokot vagy nem, de általában nem.

Ha meleget akarsz csinálni, akkor a vákuum- és hőcsöves napkollektornál nincs egyszerűbb és olcsóbb, világszerte mindenhol használják, nálunk azért kopott ki tíz év alatt, mert a nyomott gázárakkal és szaldós elszámolással kívül esett a megtérülése a gazdasági racionalitáson. Ha most számolod ki azzal, hogy mennyibe kerül a gáz és a villany, akkor hipergyorsan megtérül, ha az utóbbi évek piaci árait nézed, akkor is gyorsabban megtérül, mint a napelem.

Ha nem meleget akarsz csinálni, akkor nyilván nem jó, akkor a napelem a megoldás.

Egy szállodának csináltunk napelemet a felmérésben én is részt vettem - a tető tele volt vákuum-csőves napkollektorral - a konyhának a mosogatáshoz a melegvizet az állította elő, azt nem tudom ,hogy a szobáknak a tusoláshoz abból jutott-e..

For Whites Only meeting room!

Nekem a házamon van napkollektor, két panel.

London külvárosában lakunk, a napsütéses órák száma kb. fele, mint Magyarországon.

Gyakorlatilag áprilistól októberig nem kell bekapcsolnom a gáz bojlert, folyamatosan van meleg víz. Kivéve, ha mondjuk egy héten át esik az eső, akkor azért 2-3 nap után rá kell durrantani már, pl. tegnap este kicsit hűvös volt a víz (szombaton még meleg volt, vasárnap óta felhős, 1 nap volt folyamatos esővel) de még nem kellett fűteni. Ma is felhős az idő, de valószínű lesz elég nap, hogy szinten tartsa a vizet.

Szerintem nagyon praktikus, a következő házra is szeretnék majd tenni napkollektort.

Nyaralóban is tuti kényelmes, ráadásul az ember főleg jóidőben van ott, szóval kb. bármikor vagy ott, van meleg víz.

A kérdés egy nyaralóban talán az, hogy az ára visszajön-e. Nekem évente kell pl. fűtési és melegvíz rendszert karbantartani (a garancia feltétele). Az elmúlt 7 évben, amióta beköltöztünk, a napkollektorral nem volt semmi extra. Évente ránézett az ember és mondta, hogy jó. Viszont hallottam róla, hogy olyan 4-5 évente várható, hogy a folyadékot cserélni kell, az nagyobb költség lenne.
Na csak azt akarom mondani, hogy számold össze, hogy a telepítési költségen felül milyen éves költségre számíthatsz, és ezzel mindkettővel hasonlítsd össze a várható megtakarítást.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Köztes megoldásként napkollektoros kerti zuhany? Esetleg van ilyennel tapasztalata? Én úgy látom, hogy 50e-100e között vannak ezek újonan.

Még egy kérdés eszembe jutott: Gravitációs elven tud menni egy ilyen, vagy kell szivattyú is a rendszerbe?

Napkollektor talán medence fűtésre alkalmaznék. Talán, ha a medence megvan és ajándékpénzből csinálnám a beruházást.  Ha zöldmezős a medence, akkor nagyobb felületet képeznék, lenne olyan rész ahol max 50 cm  víz és a probléma megoldva.

Nalam a napkollektor egy 1000 Literes puffert fut fel es pufferben van egy csokigyo aminek rettenetes nagy a felulete - kb mint egy autohuto... Azon folyik at a hasznalati melegviz. Ily modon atmeneti idoszakban is melegiti a kollektor a puffert - futesre is hasznalhato valamennyire osszel tavasszal, viszont a kazan gyakorlatilag marciustol oktoberik ki van kapcsolva... Meg esos idoben is marad annyi a pufferben (Nyaron kb 80 fokra engedem felforrni, es ha nincs futve a medence, mert arra kuldoma folos hot - akkor tobb napig tartja), hogy hasznalati meleg vizre eleg legyen... A kazanom meleg vize bemenete a csokigyo UTAN van bekotve talan egyszer volt szukseg hogy tavasszal a kijovo 32 fokos vizet meg kellett emelni a kazannak  ... 

Ha már meleg víz.

Tud valaki olyan bojlerről, amiben nem egyfázisú fűtőszál van, hanem 3 fázisú, ahol a fázisokat külön lehet kapcsolni ?

Én feltettem a tetőre egy régi bojler belsőt feketére festve és bekötöttem a rendes bojler hideg víz ágába. Alig kapcsol be azóta a bojler (persze ez csak nyáron működik majd), a költség kb 10 ezer forint volt a csövek, csatlakozók, szerelvények. Persze nem napkollektor hatékonyság, de nem is akkora befektetés. Van róla vidi a csatornán.

Ez jól hangzik, de télen nem fog megfagyni a tetőn az amúgy is elég hidegen érkező hálózati víz?
Nálunk olyan 8-10 fok környékén van télen a bejövő víz hőmérséklete.

Napkollektor esetén fagyállót szoktak keringtetni és hőcserélőn keresztül fűteni vele a HMV tartályt, ill. elvileg lehet drain-back rendszerű is, ami gyakorlatilag leereszti a vizet a kollektorból, ha nem megy (pl. hideg téli éjszakákon nem fagy el amiatt).

Ezt hogyan oldod meg vele?
...vagy ezt ősszel leereszted és tavasszal visszakötöd?

Szakmailag érdemben nem tudok hozzászólni, de pár hónapja messzire költözött ismerőshöz engedtem be a szakikat, akik jöttek levenni a paneleket a tetőről. Kérdeztem tőlük mennyire pancser dolog levenni ezt és azt mondták havonta 4-5 (!) ilyen munkájuk van :D

Ezt én sem értem... ha normálisan lett összerakva és jól üzemel, akkor hülyeség leszedni (szerintem).

Ha nem jól rakták össze (nem jó tájolás vagy ereszt mindenfelé pl), akkor megértem... ha nem jó a hatásfok vagy beállítás, akkor viszont foglalkozni kell vele és nem leszedni...

Üresen álló háznál persze macera, de nincs akkora fogyasztása a felügyeletnek, ami (jól beállítva) ezt az időszakot is kezeli, de legrosszabb esetben max. letakarnám a kollektor(ok)at ilyenkor.

Más kérdés, ha valamiért napelemet szeretnének, és csak úgy tudnak megfelelő teljesítményt feltenni, ha a napkollektor helyére is azt tesznek.

Ahogy mondtam, sajnos szakmailag nem értek ehhez, tehát nem tudom mi a konkrét következménye egy nem, vagy nem eléggé kihasznált kollektor rendszernek. Felrobban? Kétlem :) Csökken az élettartama vagy rongálja a rendszert más módon? Nem tudom, talán vannak itt, akik tudják.

Nekem a szaki azt emlegette, hogy mindenfele nem használt / nem eléggé használt vagy túlméretes rendszerek vannak, sok ember azt sem tudja teljesen mi a különbség a napelem és kollektor között. Például az én ismerősöm itt hagyott egy 160 nm-es házat üresen, ez egy extrém példa. Ő attól félt, hogy valami komoly következménye lehet ha nincs "elvezetve" az a sok forró víz az üres házban, tehát levetette, de egyébként vissza lehet rakni később. Más helyen felrakták a sok panelt párnapénzből ház értéknövelése céljából mindenféle rendes tervezés nélkül és most nyáron naponta 2 kád forró vizet engednek le, szintén amiatt mert nem tudják a konkrét következményét mi lenne, ha nem engednék ki. Namost ez kínlódás, meg mit csinálsz kéthetes nyaralás alatt, arról nem is beszélve, hogy amit megspórolsz a vízmelegítésen, azt lefolyatod vízárban :D

Ő (mármint a szaki) nem foglalkozik letakargatással, mert mindenki tetőre teszi ezt, szerinte nem lehet jól letakrani, ha meg kéne ki mászik vissza levenni, lefújja a szél, stb.

Ez egy látlelet a magyar (semmirekellő patkány) iparosokkal szembeni bizalmatlanságról. Nem lehet elhinni egyiknek se amit mond, mert csak addig van ott melletted, amíg a pénzedet el nem szedte. Aztán többet az életben nem látod. Azaz a felrakott rendszer utóélete a te nyűgöd innentől. Ennél fogva amit mond(ott), csak akkor és addig igaz, amíg azt a célt szolgálja, hogy a zsebedből a pénzt a saját zsebébe átduruzsolja. Azt fog neked hadoválni a napkollektorról, amit csak akar, utólag nem tudod leverni rajta a hazudozást.

nem tudom mi a konkrét következménye egy nem, vagy nem eléggé kihasznált kollektor rendszernek. Felrobban? Kétlem :) Csökken az élettartama vagy rongálja a rendszert más módon? Nem tudom, talán vannak itt, akik tudják.

A napkollektoromat nem érdekli, hogy használom-e az általa elkészített meleg vizet vagy nem. Viszont valamennyi áramot fogyaszt (pl. a keringető szivattyú). A leszereléssel ezt a kevés áramfogyasztást meg lehet szüntetni.

Csepegés / szivárgás felléphetne elméletileg (akár használom, akár nem). A leszereléssel ezt az elméleti lehetőséget meg lehet szüntetni.

Én a saját kollektoromat nem vetetném le.

Nem tudom, hogy pl. a ház teljes áramtalanítása esetén mi törénne meleg nyári napokon. Normális használat mellett is volt már, hogy 100 fok felett volt a fagyálló hőmérséklete a rendszerben, láthatólag ez nem okozott gondot, de el tudom azt képzelni, hogy keringetés nélkül fel tud melegedni olyan szintre, ahol már pl. a nyomás gondot okoz. Nem feltétlenül robbanást, de pl. szivárgást.

Abban biztos vagyok, hogy a teljes rendszer leszerelése helyett a fagyálló leeresztése (és esetleg tárolása) a fent felvázolt összes problémára elég. Az áram lekapcsolható, nincs mi szivárogjon, nincs magas nyomás. Ha újra beköltözik valaki, csak fel kell tölteni a rendszert a fagyállóval, bekapcsolni az áramot és minden mehet tovább.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Köszi. Az értelmes válaszodból feltételezem, hogy nem úgy néz ki egy átlagos munkanapod, hogy a dohánybolt előtt felveszed a hórukk embert (akinek az EKG-ja szinkópa, mert bevert négy kávét két rummal szinkronba) és elmész napkollektorokat leszerelni a 60 fokos tetőkről :)

Az átlag szaki nem fog ilyen hozzáértő felvilágosítást adni, pláne nem garanciát vállalni erre, hanem inkább sok pénzért viszonylag egyszerűen leveszi. Ez neki már rutinmunka, elektromos emelővel két ember egy óra alatt keres 70 ropit. Az meg hogy ez neked nem jó lefossa, lásd feljebb.

Én a történetben nem a szaki lennék, hanem a megrendelő.

Szóval fogalmazzunk úgy, hogy ha én elmegyek itthonról hónapokra, akkor nem fogom a szakit felhívni. Se azért, hogy tanácsot kérjek, se azért, hogy megbízzam a leszereléssel.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Egy normálistan beállított és működő napkollektoros rendszernek semmi baja nem lesz attól, ha nem használod.
Ha nem működik jól (pl. nem működik a szivattyú vagy pl. áramszünet miatt nincs keringtetés), akkor túl tud melegedni a kollektorban a folyadék, és ilyenkor elvileg nyit egy túlnyomásszelep és kiengedi a gőzt - tehát elméletben van neki egyfajta önvédelme, igaz, nem jó erre bízni a működést és nyilván nem használ ez a kollektornak sem.

Lesz persze egy leggyengébb láncszem, és valahol, valamilyen formában távozni fog a túlnyomás.

A napelemes vezérlőegységnek illik tudnia lefedni ezeket az eseteket, vagyis
- A tartályt nem szabad felforralnia (meg kell védenie)
- Lehetőleg a kollektort nem szabad hagynia túlmelegedni (felforrni, de 100 fok felett van a forráspont)
Emiatt lehet olyan beállítás, hogy X fokig melegítse a tartályt, de Y fokos kollektorhőmérséklet felett melegítheti Z fokig is...
...ehhez tartozóan, amikor lehetősége van rá (pl. éjszaka), el tudja indítani a szivattyút és le tudja adni a tartályban lévő fölösleges hőt, előkészülve a másnapi működésre.
Ezt a funkciót (tartályhűtés) soha nem láttam még éles működés közben, csak beállítottam.
- A napkollektorban (adott esetben) fagyálló van, ennek pedig fagyáspontja... ha télen a kollektor hőmérséklete ezt kezdi megközelíteni, el tudja indítani a keringtetést, hogy a fagyást megelőzze (ilyenkor a tartály hőjét tudja felhasználni a kollektor fűtésére, vagyis a tartályt hűteni fogja).
- A tartályt nem szabad megfagyasztania, vagyis a kollektorfűtés is csak korlátozott feltételekkel üzemelhet

Nálunk két síkkollektort raktak fel kb. tíz éve, ami egy 300 literes tartályra dolgozik.
Sok baj nem volt eddig vele, de azért azt hozzáteszem, hogy hozzáértés nélküli felhasználóként meg lettünk volna lőve.

Egyrészt a vezérlőegység funkcióit én néztem át és állítottam be, mert a telepítők csak az alapműködést állították (van más üzemmódja is a vezérlőnek).
Alapvetően ez egyfajta szett volt, és folytonos vezetékkel van behúzva (nincsenek csatlakozási pontok, csak a tetőn és a tartály körül) - nem tudom, ez a kivitelező ötlete volt-e vagy a szett része, de sok bosszúságot megspórolt.

A szett részeként érkezett szivattyú csak 6 méter emelőmagasságot tudott, bár egy darabig ez is elvitte a rendszert - ezt később cserélni kellett, ekkor egy jobb (bár nehezen beszerezhető) szivattyú került helyére, fizikailag is kicsit nagyobb méretben.
Egyszer túlságosan lecsökkent a nyomás a rendszerben, mert a tartály melletti csövezésen elkezdett ereszteni az rendszer - alig találtunk embert, aki vállalja, hogy felmegy a tetőre légteleníteni, és szerszáma is van a rendszer feltöltéséhez... végül vettem hozzá egy erre a célra használható pumpát, amivel megoldható, és így már egyszerűbb volt embert is találni hozzá.
Tavaly észrevettem a rendszeren teljesítménycsökkenést, gyakorlatilag a szivattyú adott fokozata nem volt képes már rendesen megforgatni a rendszert - vettem egy tartalék szivattyút, de nagyobb teljesítményre kapcsolva még működik a régi szivattyú is.
Eddig egyszer cseréltünk benne fagyállót (amikor az illesztésnél elszivárgott), lassacskán megint ideje lesz.

A fenti hibák fordultak elő összesen valamivel több mint tíz év alatt - nem volt egyik sem különösebben bonyolult vagy hosszadalmas dolog, de tartok tőle, egy átlagfelhasználónál már a rendszer végét jelentette volna, mert eléggé eltűntek a napkollektorokkal foglalkozó emberek, emiatt kellett szerszámot is vennem a feltöltéshez, mert volt, aki szívesen megcsinálta volna, csak neki sem volt hozzá eszköze - mivel nem kifejezetten ezzel foglalkozik.
Az jól jött az évek során, hogy csináltam hozzá monitorozó rendszert, így hamar fény tudott derülni arra, ha valami nincs rendjén, ill. a hibakeresés sem tartott sokáig.

Emellett azóta is meg tudja termelni a fürdéshez szükséges hőmennyiséget, és télen is elő tudja melegíteni a HMV tartályt.
Én nem szedetném le a tetőről, nagyon is jól teljesít ahhoz.

Van a vezérlőjének vakáció üzemmódja is egyébként, amikor kifejezetten csak azon ügyködik, hogy a kollektor fölösleges hőjét el tudja raktározni, és éjszaka le tudja hűteni a tartályt, hogy másnapra újra legyen hová letárolni.
Ez az ún. vakáció üzemmód, de soha nem volt erre szükségem, és az üzemi működéshez beállítható határértékekkel is működne amúgy a tartályhűtés (tehát baj nem lenne belőle úgy sem, csak vakációnál nem mindenáron kell hőt letárolni sem).

Ha elmennék hosszabb időre, akkor persze beállítanám a vakáció üzemmódot, hogy ne legyen fölöslegesen túl meleg a tartály, de üzemeljen a napkollektor (legyen hűtése).
Nem tudom, mennyire okoz problémát, de talán a víz leengedése a kollektorból még járható út lehet - de amennyire keveset fogyaszt a szivattyú, valószínűleg nem foglalkoznék ezzel, csak szimplán beraknám vakáció üzemmódba, hogy ne működjön fölöslegesen és intézze el a fölösleges hőtermelést.

Ez a két síkkollektor és 300 literes tartály bőven elég nekünk, hogy legyen mindenkinek fürdővize és pár rosszabb napot is kibírjon - nincs túltervezve, épeszű vezérlője van, és gyakorlatilag nem kell különösebb gondot fordítani rá.

Az viszont elég nagy baj, hogy az embereknek nincs tudomása arról, mit üzemeltetnek, talán szakember sem igen van, aki elmondja nekik, nem is feltétlen van mindenkinél megfelelő vezérlőrendszer hozzá, de, ha van is, jó eséllyel nincs megfelelően beállítva - ahogy fent is írod, lehet olyan, aki szükségtelenül akár több kádnyi forróvizet leereszt a rendszerből, pedig, ha egyébként értelmes vezérlő van jól beállítva hozzá, meg persze nem őrült módjára lett "megtervezve" a rendszer, akkor erre semmi szükség.

A mai termelésről feltettem egy képet ide.
Tegnapi nap vége azért piros, mert valamivel 60 fok fölé került a tartály alja és ezt jelzi az ábrán.
A "tartály fent" érzékelő kb. a 240 literes ponthoz van téve a kazán hőmérőjével együtt, valószínűleg nem a legjobb a hőátadás felé.
A "tartály lent" a tartály alja, közel a vízhálózat betáplálási pontjához, a "tartály közepe" pedig valahol a fenti két pont között van.
A "Kollektor" a napkollektoroknál lévő hőmérséklet szenzor, a "szivattyú" pedig a szivattyú megvezéreltségi állapota százalékban.

A keringtetés vezérléséhez a "kollektor" és "tarály lent" hőmérsékleteket használja a rendszer.

Nem rossz dolog ez a napkollektor, csak legyen rendesen beállítva és nem baj, ha "üzemelteti is valaki".

Megmértem tegnap este, 41,1 fokos víz jött ki a bojlerből, majd lekapcsoltam. Egy hosszú zuhany után 37 fokra csökkent. Reggelre 33,5 fokra.

A víz fajhője 4,187 kJ/(kg*K) 15 fokon (nagyobb hőmérsékleten picit alacsonyabb), 1l víz kb. 1kg tehát 120l * 8 fok * 4,2 = 4032 kJ energia kell a visszafűtéshez. kWh-ban ez 4032/3600 = 1,12 kWh

Ennél kicsit komplexebb a dolog, ugyanis nem egyforma a hőmérséklet a bojlerben, ki van rétegződve benne a víz: felül forró, alul hideg, például: https://iotgurulive.github.io/web-api-examples/complex-chart-2.html

Amivel mérni tudod a készenléti veszteséget, az az, hogy nem használod a vizet és méred, hogy egy nap mennyit fogyaszt.

Szerkesztve: 2022. 08. 19., p – 11:45

Pont most csináltam 100m LPE csőből és otthon talált anyagból napkollektort. Nekem csak a medencét kell fűtenie, de ahonnan vettem az ötletet (egy facebook csoport) ott keményen nyomják fűtés(kiegészítés)re és HMV-re is. https://www.facebook.com/groups/129814541011470

A teljes bekerülési költség kb 20.000,- Ft volt.

Ha valami megéri az a sörkollektor. Egy elektronikával kibővítve talán ez a legjobb befektetés.
Csak akkor fűt ha süt a nap, de valaki tudja ilyen cserépkályha szerűségben tárolni a meleget.
Mindig bírtam az ilyen nulla forintos, ötletes szarokat.

Én mást olvastam a hatékonyságról.

Lehet arról is olvasni, hogy kézrátétellel rákot gyógyítanak...

De hasra ütve tényleg szar.

Megmérve enyhén rosszabb a hatásfoka, egyszerűen a sörkollektor egy ún. cargo kultusz, a vákuumcsöves napkollektor bugyuta másolata, nem éri meg a plusz munkát.

Szerkesztve: 2022. 08. 19., p – 17:31

Pár gondolat:

Múltkor a víz-gáz-fűtés csoportban egy hölgy segítséget kért, mert a 16 éve felrakott gyári napkollektor rendszere kezd hülyéskedni. 25 fokot jelez az érzékelő, de amúgy forró a víz, tehát jól működik. 16 éve szervizelés nélkül. Ez számomra biztató a gyári rendszerekre vonatkozóan. Tavasztól-őszig ez adja neki a meleg vizet, télen a gázkazán. A csoport tagok szerint pár alap szervizelési dolgok (takarítás, folyadék csere) után kb 16 évet még elmehet, ha jók a csövek.

Egy ismerősöm 40 éve csinált először mezőgazdasági PE csőből napkollektort. 100m feltekerve, fakeretbe téve, fóliával lefedve. A klasszikus bojlerbe kötötte be a biztonsági szelep után, így szivattyúval meg tudja pörgetni a bojlerben.
3 másik ilyen 100 métereset párhuzamosat kötött és a fűtési rendszerre kötött rá. Januárban 60 fokos radiátorokat csinált. 2 szintes szigeteletlen ház, úgy tudom csak az alsó szintet használja, kb nettó 60 m2. 

A 60 fok valóban nehezen hihetőnek tűnik, de álljon itt egy valós termelési kép 2022. január 2-ról.
Gyakorlatilag a tartály alsó pontja cirka 35 fokig ment fel, középső pontja pedig 39 fokon volt - felső pontnál nagyobb lehet az offset, erre időnként ráfűt a kazán is (a cirka fél tízes indulása az egyik, amit ki szeretnék optimalizálni, a másik pedig a kazán "baktériummentesítés funkciója", amit heti egy alkalommal megcsinál, de áramszünet esetén újra nekiáll - pillanatnyi áramszünet sajnos viszonylag gyakori, ilyenkor 7X fokos vizet gyárt a felső 60 literen).

A valós képhez hozzátartozik, hogy a képen látható haranggörbe meglehetősen csapott - ennek az az oka, hogy, különösen télen, alacsony napjárás esetén egy nagyra nőtt fenyőfa az utóbbi időszakban elkezdett árnyékolni (sajnos muszáj lesz előbb-utóbb kivágnunk, nem csak emiatt).

Tehát ez a rendszer is menne akár télen 40-45 fok környékére (ugye 12 fokos csak a bemenő víz), amikor szép napsütéses idő van (mondjuk itt éjszaka is csak cirka 3 fok volt).
Persze ez egy 300 literes tartályt fűt és egy fűtési rendszerben valószínűleg ennél azért kevesebb a víz, és a visszatérő ág sem hűl le 12 fokra (mint a vezetékes ivóvízrendszer), tehát 20-30-40 fokos vízre kellene ráfűtenie a napkollektornak... fene tudja.