Ajálnjatok napelem kivitelezőt (tapasztalatok)

Fórumok

Úgy látom, megérett az idő, hogy én is napelemeket tetessek a házra.

Mivel elég távoli tőlem a téma, így most nekiállok kiképezni magam, hogy annyi tudással rendelkezzem, amennyivel meg tudom ítélni, kit lehet megbízni egy ilyennel és kit nem.

Mivel úgy látom, itt már elég sokan átestetek hasonló döntésen, örömmel vennék pár megbízható, korrekt kivitelezőt, akivel Budapesten érdemes csináltatni egy ilyen mutatványt, vagy legalább a szempontokat, hogy mire kell figyelnem.

Azt már most is érzem, hogy a hosszabb garanciaidő, valamint a későbbi alacsonyabb költségű üzemeltetés érdekel.

Első merítésre úgy tűnik, elég sokan, nem kis marketing költségvetéssel nyomulnak a piacon. Nem a legolcsóbb kivitelezőt keresem, de szívesen elkerülném a túlárazást is.

Hozzászólások

Ha a napelem ég, akkor is ott van a betoncserép vagy cserép ami elválasztja a faszerkezettől. Ha bevezették a tetőre a DC kábelt, ami halonmentes, az is nagyon nagyon nehezen égő szigetelésű kábel ami védőcsőben van. Én mindíg külön védőcsőbe szoktam betervezni a plusz és a minusz vezetőket, és 0,5m -re vezetve egymástól beltérben. Ha így szerelik, akkor esélyük sincs zárlatba kerülni. Amúgy szerelés után szoktak szigetelési ellenállást mérni 1000V-on.

Azt olvastam, hogy egy éghető tárgyakkal telepakolt tárolóban keletkezett a tűz, és az terjedt rá a tetőszerkezetre. Persze ezt én is csak a hírekben olvastam, és akár még lehet kamu is.

A hasonló helyzetek elkerülése miatt a drágább inverterek tartalmaznak AFDD védelmet. Egyes tervezők be szoktak rakni a DC oldalra AFDD relét, ami bontja a tűzeseti leválasztó kapcsoló tápáramkörét, ami meg a panelek közelében bontja a DC áramkört. Sok helyen a tűzvédelmi leválasztót és az AFDD relét kispórolják, mert jelenleg OTSZ alapján a TVMI nem ajánlja. Csak éghető tetőfedés esetén használják (pl. zsindely) de ott is sok esetben kimarad. A betoncserép és a cserép nem számít égehtőnek.

Utólag is érdemes beszereltetni egy tűzeseti leválasztó kapcsolót 2db AFDD relével megtunningolva. Ez plusz 600kFt és annak akinek van, úgy érzi felesleges, amíg nem ég rá a háza.

Megjegyzem, hogy pl. SolarEdge rendszernél az optimalizáló lát el elektromos ívvédelmet.

Az sejthető, hogy itt nem SE rendszer üzemelt, nem volt tűzeseti leválasztó kapcsoló, és az inverter is valami olcsóbb cucc lehetett.

Csak "magában" a tűzvédelmi leválasztó elégséges a veszély elhárításához ill. a rizikó elvárható mértékben lecsökkentéséhez? Úgy értem "magában", h. ami egy szakszerűen és szabályszerűen kivitelezett tűzeseti leválasztó kiépítéshez "tartozik". Vagy itt is vannak szintek: 1) az abszolut minimum amit a szabályok kötelezővé tesznek, de hagy maga utan kivánnivalót , aztán van 2)  az ami ér is már valamit, csak az meg nem kötelező ezért általában elhagyják, aztán 3) meg az ágyuval verébre szint ami irreális többletköltség mellett ad nem mérhető plusz biztonságot?

Nem értek hozzá, h. abban a dobozban belül 1 egységként minden benne van-é, vagy még plusz segédkomponensek -amiket írtál mint ez a AFDD relé, eleve a tűzeseti leválasztó nem maga egy relé?- szükségesek a hatékony végcél eléréséhez? A terven milyen mágikus szavaknak, rövidítéseknek kellene szerepelnie, ami utal ennek a plusz védelemnek a kiépítésére? Papíron szerepel valami vs kivitelezett valóság mondjuk megér még 1 misét ugyebár.

Vagy a +600e Ft extra költségtétel a számlán az egyetlen árulkodó jele ennek a biztonságnak?

ez a AFDD relé, eleve a tűzeseti leválasztó nem maga egy relé?

Az AFFD alapvetően egy elektronika + NO és NC kontaktus. A tűzeseti leválasztó egy olyan eszköz, amiben egy aktuátor rugó ellenében zárja a DC áramkört. Amikor elveszik tőle a tápot pl. egy áramtalanítással, akkor a rugó mechanikusan kinyitja a kontaktusokat. Ebben van DC ívoltás is kialakítva, míg alapvetően az AFFD kontaktusa nem tud 15A 1000V-ot megszakítani, elleben a 230V 100mA-el megbírkózik. 

A terven milyen mágikus szavaknak, rövidítéseknek kellene szerepelnie, ami utal ennek a plusz védelemnek a kiépítésére

Minden gyártó felteszi a saját készülékei rajzjeleit a nagy tervezőprogramok dataportáljára, ahonnak néhány kattintás után le lehet tölteni. Több féle rajzjel is forgalomba van elektronikai eszközökre, mert az EU, US, JP szabvány jelek eltérőek.

Vagy a +600e Ft extra költségtétel a számlán az egyetlen árulkodó jele ennek a biztonságnak?

Laikusnak igen, és rendesen átverve érzi magát tőle.

Amúgy az AFFD-t érdemes betenni lakáselosztókba is, mert számos lakástüzet meg tudna előzni.

Tanulmány a lakástüzekről:

https://www.eaton.com/content/dam/eaton/markets/residential/fire-safety/documents/afdd-whitepaper-hu-hu.pdf

 

SE megoldásai AC hálózatokhoz:

Ívzárlat figyelő készülék otthonunk védelemhez | Schneider Electric Magyarország (se.com)

 

Van pl. AVK-val kombinált is kicsit húzós ára, főleg ha 3f van, de egy lakástűz megelőzését megérheti:

Schneider A9FDD225 - A9 iARC AFDD ívzárlat figyelő, 1P-N, 25A (dl1.hu)

Ha napelem, akkor ezt önmagában nem biztos, hogy jó feltenni. Valszin most mindenképp megéri, de érdemes rendszerben gondolkodni, és minnél több téren átállni elekromos megoldásra.

biztos van valami állami kompenzáció, gondolom, de akkor mi másért variálták volna meg pont akkor mikor kiszáll az erőműből és beszáll az mvm-be?

 

arra leszek majd kiváncsi, hogy az új árazásban, hogy alakul az áramdij, elosztoi dij stb, mert erről még nem találtam semmi infot.

Domain, tárhely, webes megoldások: awh.hu

Ezek előbb történtek, mint az energiaárak meredek emelkedése, meg persze közben a napenergia termelés meredeken emelkedik.

Oregon elmélete a csúcsidőszak alatti túltermelésről szerintem is reális. Lehet, hogy ez áll a háttérben.

Mindenesetre nyilvános stratégiával ezen a területen sem szolgál a kormány.

Lebegtetik a szaldó megszüntetését, szóval érdemes minél hamarabb felrakni.

Egy tollvonás csak, hogy ma déltől mindenkinek megszűnjön a szaldó és akkor annál többet buksz, minél kevesebb időt ment szaldóban a napelemed. Semmi nem garantálja, hogy marad a szaldó mindenkinek.

Nézd, szerintem idén megszűnik mindenki számára a szaldó, ha pedig bruttó elszámolásba kerülsz, akkor teljesen más teljesítményű napelemet érdemes feltenni, mert nem az éves fogyasztásodra kell méretezni, hanem arra, hogy nyáron milyen fogyasztókat tudsz értelmesen üzemeltetni napelemről.

Mondok példát, az éves fogyasztásom hőszivattyúval, mindennel együtt ~5000 kWh, szaldós elszámolásban kell ehhez kb. 4-5 kWp napelem rendszer. Ha bruttó elszámolásban vagyok, akkor elég egy 2 kWp rendszer, mert ekkora a legnagyobb fogyasztóm. Ha saját zsebből kell finanszíroznom, akkor ez 2,5x szorzó árban és megtérülésben.

ezt nem teljesen értem. Ha nincs szaldó, akkor nem az a legjobb, ha minél több áramot tudsz termelni adott pillanatban - amikor el is akarod azt használni?
Értsd: pl ősztől tavaszig a hőszivattyú meghajtására.

Én pl nyáron termelem a legtöbb áramot - viszont akkor használok a legkevesebbet is...

ezt nem teljesen értem. Ha nincs szaldó, akkor nem az a legjobb, ha minél több áramot tudsz termelni adott pillanatban - amikor el is akarod azt használni?

Minimum háromszor annyi napelem kell, ha a téli fogyasztásra akarsz méretezni. Mondok példát, nálam 5000 kWh az éves fogyasztás, ~3400 kWh a hőszivattyú, konkrétan januárban 790 kWh volt a fogyasztás. Ha szaldós elszámolásom van, akkor erre elég egy 5 kWp napelem rendszer, viszont ez januárban csak 200-220 kWh körül termel, 20 kWp teljesítmény kellene ahhoz, hogy a januárt lefedjem. Ha az 5 kWp ~8 év alatt térül meg, akkor a 20 kWp ~30 év alatt fog.

Ha ugye saját zsebből fizetem, akkor megelégszem egy 2 kWp-s rendszerrel, amivel tud menni a mosógép, a hőszivattyú, elektromos tűzhely, mikró, egyebek. Semmi értelme feltennem egy 20 kWp rendszert, amikor nyáron a tizedét tudom csak használni.

Én pl nyáron termelem a legtöbb áramot - viszont akkor használok a legkevesebbet is...

Hát ezaz.

Pontosan ezért nem kellene a piacba beletorzítani pl. a szaldóval.

Most az összes naperőműpark is déli tájolással épül, egész évre optimalizálva, mert úgy adja a legrövidebb pénzügyi megtérülést.

De amint pl. a KÁT-nak vége, egyből meg fognak jelenni a kelet-nyugat tájolású, télre optimalizált erőművek is, amikkel a termelési görbét ki lehet tolni. Ugyanis ha neked akkor van áramod, amikor másoknak meg nincs, akkor azért többet is fizetnének.

meg fognak jelenni a kelet-nyugat tájolású, télre optimalizált erőművek is, amikkel a termelési görbét ki lehet tolni

Tételezzük fel az alábbiakat:

  • egy string van (az inverter ennyit tud fogadni);
  • az az egy string alapvetően déli tájolású, így nyáron fél kilenc körül kezd el érdemben termelni;
  • erre a stringre rákerül pár keleti tájolású napelem, ami már reggel 7-től kap fényt, de az arnyékviszonyok miatt csak nagyjából délig;

akkor tudni fogja ezt az inverter kezelni? Leginkább arra gondolok, hogy az MPPT algoritmusa jól, hatékonyan fog működni (munkapontot megtalálni), ha egyes napelemek árnyékban vannak, mások pedig fényben, ugyanazon a stringen?

Erről a napelem optimalizálóról tud valaki működési leírást adni? Független forrásból? Tehát nem napelemtelepítő kontárkáefté hazudozásai ferdítései, nem gyártói marketingbullshit és szintén ferdítések, hanem pl. műszakilag nemteljesenhülye magánember keserű tapasztalatai akit beszopattak ezzel és leírja mire jó valójában és miben hazudtak neki róla irreális elvárásokat stb.?

Esetleg ez?

 

Szerintem az elv elege egyszeru: a feszultseg es az aram szorzatat kell maximalizalni egy napelem eseten, hogy a legnagyobb teljesitmenyt vedd ki belole (az inverter is pont ezt csinalja ez az MPPT).

Konyhanyelven (majd kijavitanak akik jobban ertenek hozza):

Egy stringben (ami egy bemenetere van kotve az inverternek) a panelek sorba vannak kotve -> ugyanaz az aram fog folyni mindegyiken, emiatt a "leggyengebb lancszem" rontja az egesz string kimeno teljesitmenyet. Az optimalizator (ami altalaban egy DC-DC) azt hivatott megoldni, hogy amikor a napelem nem tud eleg aramot leadni, akkor a feszultseg csokkenese aran olyan szinten tartja az aramot hogy az egesz string szamara optimalis legyen (adott esetben teljesen sontoli a napelemet). Extrem pelda, van ket sorba kotott napelemed, az egyik epp tudna leadni 35V/10A-t (350W) a masik meg tudna 40V/0A-t (0W) akkor a kimeno teljesitmenyed nem 350W lesz hanem pontosan 0W.

Optimalizatort oda erdemes tenni, ahol pl. egyenetlenul arnyekolodnak a kulonbozo napelemek, ugyanis arnyekolodas hatasara a napelemek belso ellenallasa megno (technologiatol fugg, hogy pl. nem teljes feluleten arnyekolas mennyire ront a helyzeten), azaz nem tudnak eleg aramot leadni ezzel rontanak az egesz string teljesitmenyet, Altalaban egy stringre azonos parameterekkel rendelkezo naplemeket szoktak felfuzni, ha egy alombol szarmaznak akkor a degradaciojuk is valoszinuleg eleg hasonlo lesz, igy ha nincs kulonbozo arnyekolodas a kulon paneleken (pl. egy fal, fa, kemeny, akarmi altal) akkor nem erdemes optimalizatort tenni (bar a jelenlegi optimalizatorok kommunikalnak az inverterrel, igy pl. hozzajutsz az infohoz, hogy az adott panel mennyit termel, esetleg homerseklet adatokat is szolgaltat, ezeket az inverter feluleten lehet monitorozni - szoval ha ez szamita akkor erdekes lehet). A SolarEdge inverterek eseten viszont muszaj optimalizatort tenni, maskepp nem indul el.

Az optimalizatorok fontos parametere a hatasfok, de ebben manapsag mar eleg jo szerintem mindegyik (persze elmeletileg mindegyiken lesz valami veszteseg).

De szerintem ezzel kapcsolatban nem igazan szoktak hazudni.

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Rendszerben kell gondolkozni, a Fronius peldaul kifejezetten nem javasolja az optimalizatort.

Az optimalizalonak az a hatranya (a Fronius kommunikacioja szerint) hogy plusz kotes, plusz hibalehetoseg es nyilvanvaloan csokkeno hatasfok.

Amikor a rendszert osszerakod erdemes azt is megnezni hogy nincs-e esetleg "auto optimizer" a panelen, peldaul amit hozzam hoztak panelt az harom szegmensre van osztva, egy-egy szegmens rovidre tudja zarni magat ha arnyekba kerul (nem az egesz panel esik ki csak adott esetben egyharmada).

 

Gábriel Ákos

Rendszerben kell gondolkozni,

OK, bar kerdes, mit ertesz rendszer alatt.

 

a Fronius peldaul kifejezetten nem javasolja az optimalizatort.

Ez kisse erdekes - ha pl. delutan 3-tol egy oszlopnyi panel kiesik mondjuk 3-bol, mert a szomszed haza arnyekolja, akkor akkor inkabb hagyd veszni onnantol az egesz termelest? Szerintem rosszabbul jarsz, mintha vallalnad plusz kotest (azert ott elhanyagolhato teljesitmeny veszik el 10-20 panel tekinteteben) es a hibalehetoseget (amibol egy ilyen rendszerben van boven amugy is).

 

nincs-e esetleg "auto optimizer" a panelen, peldaul amit hozzam hoztak panelt az harom szegmensre van osztva

Akkor az auto-optimizer jo, az optimizer meg rossz?

 

egy-egy szegmens rovidre tudja zarni magat ha arnyekba kerul

Azert a DC-DC kicsit szofisztikaltabb mint egy rovidzar (BTW, ugy emlekszek, hogy az optimalizatorok is rovidzarra valnak egy szint alatt ahol mar nem tudnak mukodni / nincs ertelme mukodni), szoval nem az van, hogy egy reszt teljesen kikapcsol, ha nincs eleg teljesitmeny, igy az a resz sem megy teljesen a kukaba.

 

De nyilvan kompromisszumos, meg kell nezni hova erdemes, hova nem.

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Nem az egész termelés veszik hanem annak a panelnak a harmadának a teljesítménye.
Az "auto-optimizer" egy rendkívül primitív cucc, beépítve a panelba azaz nem ad plusz hibaforrást.

Ezek mind kompromisszumos dolgok, marhára függnek attól is hogy egy-egy helyzetben a konkrét MPPT mit csinál.
Jól elhelyezett panelek esetén kb. semmiről vagy max néhány százalékról beszélünk.
A saját rendszeremnél pont ezért döntöttem az egyszerűség mellett.
 

Gábriel Ákos

Nem egeszen ugyanarra valaszoltal. En erre irtam:

a Fronius peldaul kifejezetten nem javasolja az optimalizatort.

 

Ezek mind kompromisszumos dolgok, [...]
Jól elhelyezett panelek esetén kb. semmiről vagy max néhány százalékról beszélünk.

Hat, szerintem en pont ezt irtam. Ha nincs arnyekolas az opti hatrany, nem elony. Viszont az adottsagoktol fugg, hogy  letezik-e "jol elhelyezett panelek" - nem mindenhol tudod megoldani, hogy ne jojjon a nap egy reszeben arnyek. Azert hidd el, az optimalizator nem csak azert jott letre, hogy lehuzzanak.

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

A gyökérok: ha árnyék vetül egy táblára, akkor az áramgenerátoros PV panel, csökentett árammal kezd el működni. Ezért van egy bypass dióda minden panel hátsófelén, ami majdhogynem engedi a sorbakötött PV panelek többi áramát kikerülni a csökkent teljesítményű panelt.

Az optimalizáló egy buck konverter míg a SE esetében Fixed String Voltage Buck konverter.

Rendszerben kell gondolkodni, de nyugodtan megteheti belőle az első lépést külön is. Különben úgy jár mint a sok éves waterfall projektek többsége.

Pro:

  • Szaldó még elérhető
  • Jó támogatási programok érhetők el 
  • A villany továbbra is rezsicsökkentett, de ki tudja meddig
  • Mivel a támogatások egyelőre befagytak, ha van saját tőke, van szabad cég és talán alkatrész is
  • Száll el az ár, mielőbb veszel, annál jobban jársz. Mivel az egész világ energia kérdésekkel küzd, a trend nem mostanában fog megfordulni

Con:

  • Szaldó jó amíg van, de láttunk már példát arra hogy bármilyen szerződés módosítható a beleegyezésed nélkül is 
  • Támogatás jelenleg befagyott, ha végre beindul, hirtelen minden cég elfoglalt lesz és a raktárak is kiürülnek, az ellátási láncok még kicsit köhögnek
  • Amíg rezsicsökkentett az ár, addig nagyon nehezen térūl meg, kivéve ha nagyon energiaigényes vagy (kerámia kemence, bányász farm, stb)

Alapvetően nem vagyok prepper, de a trendet nézve most kockázatcsökkentési céllal is megéri beruházni, de (egyetértve az előttem szólóval) ehhez jövőbeni rendszerben kell gondolkodni és annak a lehetőségeit előkészíteni.

Pl: sziget működésre alkalmas inverter. Akkora teljesítményű inverter, amely lefedné a fűtéseddel kombinált átlag fogyasztást. De a fűtés elektromossá alakítása előtt érdemes inkább szigetelésbe fektetni, így előre felesleges túllőni az egész rendszert, elég azt ami nem bővíthető rugalmasan (inverter). Amúgy elektromos fűtés csak a szaldó miatt tud működni, ez a része kockázat (télen szinte biztosan nem termeled meg a fűtéshez szükséges energiát, tartós tárolás ekkora kapacitásra épeszű áron meg csak kísérleti van)

Másik topikban beszéltek a hibrid inverterről, amivel szigetüzemre át lehet kapcsolni.

Elvileg a szaldót azoknál megtartják, aztán kiderül, hogy adhokiában mi lesz ezzel, és az új belépőknél lesz majd másfajta elszámolás

Az ár nagyon nem rezsicsökkentett. Egy családi háznál, ezeknél merül fel a napelem. a 210kWh + 144köbméter elég karcsú egy 3-4 fős családnak. Ha pedig van napelemed, akkor a gáz jelentős részét ki tudod váltani (villanbojler, villanytűzhely, akár csak egy sima hűtőfőklíma stbstb).

Ha pedig van napelemed, akkor a gáz jelentős részét ki tudod váltani (villanbojler, villanytűzhely, akár csak egy sima hűtőfőklíma stbstb).

 

Ez helyesen így hangzana:

Ha pedig van napelemed, akkor a gáz jelentős részét ki tudod váltani (villanbojler, villanytűzhely, akár csak egy sima hűtőfőklíma stbstb), amíg szaldóban vagy.

Hát, pont a bojler és a klima az, amit tudsz akkor járatni, mikor süt a nap (termel a napelem), ezt akár egy shelly-vel is megoldhatod, vagy az adott inverter gyártó saját megoldását megvenni.

Ezt a szaldótól függetlenül érdemes megejteni, hogy az embernek minél kevesebb legyen a vételezett kwh-ja.

Domain, tárhely, webes megoldások: awh.hu

Bojlerem nincs, klímát idén bekapcsoltuk tán szumma 2-3 napot. Erre nekem(!) baromira nem éri meg napelemet felrakatni.

 

Ha már nem lesz szaldó (amit szerintem hasraütésszerűen, bármikor megszűntethetnek), akkor nekem nem az éves fogyasztásomra kell méretezni a napelemet, hanem a csúcs pillanatnyira. Azaz mondjuk 1kw-ra a 2.5-3 helyett. Mert onnan a szolgáltató tized annyit fizet érte, mint amikor én tőle veszem.

Ez így nem igaz, hogy nem legális. Mo-n a közcélú villamos hálózatra csak jóváhagyással csatlakoztathatsz áramtermelő berendezést. Azaz, ha beadod az igényt és jóváhagyják, akkor felrakhatod. Ráadásul ennek a gyártónak is van mikroinverter cucca a listán, tehát már bevizsgálták tesztelték stb.

Domain, tárhely, webes megoldások: awh.hu

Mert ami egy erkélyen elfér, azzal legfeljebb a tévét tudod nézni nappal, de megfagyni ugyanúgy meg fogsz?

Ha meg nem UPS jellegű, hanem visszatáplál a hálózatba, akkor még életveszélyes is lehet, de semmiképp sem szabályos.

Csakhogy a "balkony" történet az eleve olyan dőlésszög, vagy inkább állásszög, ami pont télen ad jobbat, szóval nyárra egy ilyen kitoló konzol nem ártana hozzá mondjuk legalább 75 fokig, csak ne tépje le a szél. Ezeknek az lenne a célja, hogy 25-50-100-150kWh-t havonta visszatermelj, és legyél boldog a kisebb számládtól. Mivel eleve keveset termelnek, ezért nagyon jó esélyed van rá, hogy rögtön otthon hasznosul, és nem kúszik vissza a hálózatra. Számítógép, hűtőszekrény, klíma, mindenféle cuccaid standby felvétele, stb. Igen, nem erről fog menni, nem szigetüzem, hanem _hozzájárul_ a normál hálózatról bejövő krafthoz.

Az külön érdekes lenne, hogy a szipiszupi nyugati technika mit szólna a csodálatosan kétvezetékes alukábeles, gyenge keresztmetszetű lakótelepi hálózatokhoz...

Én pl. arra gondoltam, hogy az erkélyen kilógatni 3 táblát, nekem már az is elég lenne, ha a nyáron tudna erről menni a légkondi. És naívan azt is hiszem, hogy ugyanaz a légkondi fűtés üzemmódban is tudna valamennyit segíteni télen. Ha ezt a dögöt csak sziget üzemmódban használom, akkor érzésre köze nincs hozzá az áramszolgltatónak.

Mondjuk nem tudom, az erkélykorlát mit szólna a terheléshez. Meg a lakszöv a látványhoz :-(

Ettől még ilyenek vannak beépítve, ezt adta a szolgáltató... Ha villanyórát cserélsz, hiszen ezt a juzer kezdeményezi, akkor jön a mérőhelyszabványosítási móka, ami simán 150k pénzbe kerül. Erre se biztos, hogy fel vannak készülve a népek. Biztosan vannak néhányan, akiknél nem gond, de eleve egy panelben (vagy bárhol egy társasházban) elég "érdekes" helyeken tudnak lenni a villanyórák. Például szomszédokkal közös helyen 6db, ahol csak úgy magadnak nem biztos, hogy tudsz vagy lehet szabványosítani.

Sok mérőt mi magunk készítettünk. Hazai gyártás és fejlesztés. Hazai problémára, mint órapörgetés. 

Órapörgetés mindenhol jelen van, ugyanazokkal a technikákkal védekeznek ellene és a fizikai is köcsög módon ugyanaz a határ másik oldalán. Ami jellemzően különbözik, az a jogszabályi környezet.

A hagyományos, tárgyács villanyóra akkor is fogyasztást mér (pörög) ha visszafelé megy át rajta az áram. Lepróbálhatod magad is, lejárt hitelességű ganz órákat olcsóért lehet venni, aztán nézheted, hogy merrefelé megy benne a tárcsa.

Domain, tárhely, webes megoldások: awh.hu

Lepróbálhatod magad is,

Te próbáltad? Mert bizony az visszafelé forog a fizika törvényei szerint, kivéve, van benne visszapörgés gátlás, de akkor meg áll... szóval előre nem fog forogni attól, ha fordítva kötöd be. Szóval szerintem próbáld ki, ne csak ajánlgasd. :)

Ellenben én csoda elektronikus mérővel jártam úgy, hogy az bizony megbolondult ha visszafele ment rajta az áram, és bőszen elkezdte pozitíva mérni :)

(pár nappal az oda-vissza mérő óra felhelyezése előtt, mondom nehogymár kárbavésszen az energia... de sajnos így nem lehetett használni)

Nem a fizika változik, hanem a műszaki felkészültség, hogy finoman fogalmazzak. Ahogy lentebb írták az áram irányát nem tudják a mérők, szóval ha kicsusszannak a wattok és amperek coulombjai a hálózatra, akkor azt fogyasztásnak fogják mérni. A másik, amit meg épp leírtam, hogy a lakáson belüli kábelhálózat elég f*scsi sok esetben. Ezt egy átlag panelnél milliós tétel rendberakatni, és még szarul is fog kinézni (külső kábelcsatorna, mert régen csak betaknyolták a falba a vezetéket). Jellemzően nem erre vannak itt felkészülve a népek, sosem voltak.

Ahogy lentebb írták az áram irányát nem tudják a mérők, szóval ha kicsusszannak a wattok és amperek coulombjai a hálózatra, akkor azt fogyasztásnak fogják mérni.

Csak nálunk vannak ilyen mérők? Speciálisan magyar piacra gyártva?

A másik, amit meg épp leírtam, hogy a lakáson belüli kábelhálózat elég f*scsi sok esetben.

Ezek a teraszra kilógatott rendszerek 200-1000 watt körül vannak. Ha ezt nem bírja a kábelhálózat, akkor az már rég leégett a picsába.

Jellemzően nem erre vannak itt felkészülve a népek, sosem voltak.

Ez tipikusan jogászati probléma, mint amikor a metrónál az egész EU-nak szállító Alstom - nem mellékesen vasúti sebességrekordot is tartanak - nem tudott magyar szabályoknak megfelelő féket rakni a metróba. Nem az volt a baj, hogy a leszállított metró veszélyes lenne, mert akkor az EU boldogabb felén állandóan metróbalesetekről cikkeznének, hanem az, hogy a magyar szabályozás olyan, amilyen.

Nem tudom máshol milyen mérők vannak, nem lepődnék meg, ha a 20%-kal olcsóbbat vették volna az áramszolgáltatók, hiszen azok is ridegtartásban vannak.

A wattok egy dolog, de sok helyen nincs kihúzva a földelés gyárilag. Esetleg a fürdőig eljutott, de ennyi. A másik probléma, hogy a dugaljak már rezesek, a vezeték alu, és ha megindul mondjuk a fix 2-2,5A-3A, akkor már ennyiből probléma lehet. Nálunk különösebb nagy fogyasztó nélkül, a daisy-chain alapú szoba összekötés miatt a "kezdő" konnektor, hiszen ott van összehozva, finoman pörkölődött. A gyerekek meg az élet nyilván nekitolta a fotelt, és kiscsaládom csak addig jutott, hogy hát furcsa füstszag van. Roppant felemelő volt erre hazaérni meló után. Egy villanyszerelő anno 20+ éve erre azt mondta, hogy "hát igen 3-6 havonta újra meg kell húzni a kapcsokat". Akkor még nem volt  emlékeim szerint wago jellegű rugós konnektor.

Aztán ott van az, hogy nem lepődnék meg hogy az olvadóbiztosíték fronton hasonló lenne a helyzet, mert az sem biztos, hogy mindenki lecserélte már. Bónuszként azok is is rezesek, de a kábelezés a lakásban alu, szóval ebbe kell belegondolni "műszaki felkészültség" alatt. Egy új családi házban akkora kapcsolószekrény van, és annyi kismegszaki, mint 20 normál lakásnak összesen. Szóval más világ.

Nem tudom máshol milyen mérők vannak, nem lepődnék meg, ha a 20%-kal olcsóbbat vették volna az áramszolgáltatók, hiszen azok is ridegtartásban vannak.

Az elektronikus mérők mindegyike képes felismerni a visszairányt, mert ez kell ahhoz, hogy külön tudják mérni a meddő és hatásos teljesítményt, lévén a fázisszög mérése nélkül a látszólagos teljesítményt tudnák csak mérni, a fázisszög pedig jelzi az áram irányát is. Tehát szerinted 20 százalékkal olcsóbb lenne egy speciálisan kis magyar piacra gyártott elektronikus mérő, amibe kell még egy plusz "if" a firmware-be? A mechanikus mérők amúgy visszafelé forognának ilyenkor, csak a legtöbb esetén ez gátolva van.

A wattok egy dolog, de sok helyen nincs kihúzva a földelés gyárilag.

És?

A másik probléma, hogy a dugaljak már rezesek, a vezeték alu, és ha megindul mondjuk a fix 2-2,5A-3A, akkor már ennyiből probléma lehet.

Ha fix 3 ampertől baj van, akkor az már rég kiderült volna.

Nálunk különösebb nagy fogyasztó nélkül, a daisy-chain alapú szoba összekötés miatt a "kezdő" konnektor, hiszen ott van összehozva, finoman pörkölődött. A gyerekek meg az élet nyilván nekitolta a fotelt, és kiscsaládom csak addig jutott, hogy hát furcsa füstszag van. Roppant felemelő volt erre hazaérni meló után.

Látod? Teraszra kitett napelem nélkül is előjött.

Aztán ott van az, hogy nem lepődnék meg hogy az olvadóbiztosíték fronton hasonló lenne a helyzet, mert az sem biztos, hogy mindenki lecserélte már.

Az olvadóbiztosítéknak mi köze ehhez?

Bónuszként azok is is rezesek, de a kábelezés a lakásban alu, szóval ebbe kell belegondolni "műszaki felkészültség" alatt.

Réz és alumínium átköthető bármilyen kötőelemen keresztül, egymáshoz nem lehet tekerni paszta nélkül. Az összes házba alumínium jön, a fővezetéki elosztón át lesz réz.

Szóval más világ.

A fizika ugyanaz, hogy rövidek legyünk.

Az a helyzet, hogy jól dolgozó korrekt kivitelezőt nem fogsz találni, aki idén fel tudja tenni a napelemet. A többiekkel meg nem érdemes dolgoztatni.

A másik probléma az, hogy ha romlik az energetikai helyzet, márpedig fog, mert tipikusan télen importál az ország villamos energiát (is), ami drága lesz, akkor vélhetően dobni fogják a szaldós fogyasztókat is bruttó elszámolásba, mert ha november-december-január-február hónapokban 0 forintért kell adni a fogyasztóknak a ~6 TWh villamos energiát, ami amúgy 1000-1500 milliárd forintba kerül az MVM-nek, akkor komoly bajok lesznek...

Az a helyzet, hogy jól dolgozó korrekt kivitelezőt nem fogsz találni, aki idén fel tudja tenni a napelemet. A többiekkel meg nem érdemes dolgoztatni.

Nem a "jól dolgozó korrekt kivitelezőből" van kevés, hanem alapanyagból. Akinek nem áll több raklap PV panel most a raktárban, annak esélye sincs beszerezni, ha csak nem finnanszíroz meg egy egész konténernyi árut. És hát kispista bt nem fog több kamionnyi árut beraktározni. Úgyhogy a "jóldolgozó korrekt kivitelezők" most malmoznak.

Kertes házban élünk. Szinte pontosan egy éve rakattam fel napelemet, de nem az épületre, hanem a különálló garázs tetejére. Ez egy 4kWp-os rendszer, 14 napelem táblával és Growatt inverterrel.
A kulcsrakész kivitelezés 2 misi volt, ebből 1 visszajár.
A kivitelezőt EU-Solar Nyrt-nek hívják, és ha jól emlékszem, pécsiek. Ennek ellenére az egész országban vállalnak kivitelezést.
Nekem pozitív tapasztalatom volt velük, A-Z-ig mindent intéztek.

Kinem nem inge, ne vegye gatyára

Amúgy nekem is az a tervem, hogy max az autóbeálló főlé raknék, de ennek jogi oka van. Napelemhez nem kell építési engedély, a parkoló befedéséhez meg igen. :) Szóval nem áramtermelési cél motiválna, az csak másodlagos tevékenység lenne.

Ez messze nem ennyire egyszerű történet.

Építési engedély jelenleg valóban nem feltétlenül kell rá. Bár mintha úgy lenne, hogy csak a családi házra nem kell, de a melléképületek/melléképítmények már nem ide tartoznak.

Az önkorik meg elkezdték azt, hogy viszont településképi bejelentés köteles, amihez gyakorlatilag pont ugyanazt a tervcsomagot kell benyújtani, mintha építenél.

A mi minősül épületnek/építménynek témakörben pedig valóban terjed ez a tévhit, mert volt egy olyan bírósági ítélet, ami arra vezette vissza, hogy az számít annak, aminek a talajjal megbonthatatlan (károsodás nélkül) kapcsolata van. Ám azt sokan elfelejtették, hogy a konkrét ítélet valamilyen adózási kérdésben született, ahol máshogy van definiálva az épület/építmény fogalmi, mint az Étv.-ben.

Lényeg a lényeg: jogászok közt elég komoly konszenzus van, hogy a mi épület/mi nem az témakörben annak rendeltetését kell vizsgálni. A kocsibeálló az kocsibeálló, nem mobil pavilon.

https://solar-kit.hu/

Árajánlat kéréstől a készre jelentésig kevesebb mint 2 hónap volt. Gyakorlatilag csak az MVM bürokráciája miatt tartott addig. Profik voltak, folyamatosan küldték az infót, mikor hol tart a folyamat. Maximális az elégedettség.
Ha jól emlékszem Huawei disztribútorok is, szóval ilyen inverter esetén a gart házon belül intézik.

Idén tavasszal történt, egyelőre még nem égett le a ház. :)

Ez így van, viszont attól a cég még korrekt, és profi, tudom őket ajánlani.
A nagy igény tuti, hogy elő fogja hozni azokat a "napelemes" cégeket, akik 2 hónapja még jó esetben  tetőt fedtek, rossz esetben kutyakozmetikában utaztak.
Szóval még inkább meg kell majd válogatni, kivel dolgoztat az ember.

Jó olvasmány.

"....ha még aznap megrendelem és még aznap kifizetem a 80% előleget, akkor el tudja hozni másnap az anyagokat a nagykerből"

 

Na, legkésőbb  ezen a ponton kell menekülni. Ha egy profi nincs raktáron egy szerelésre elég alkatrésze, vagy nem tudja saját maga megfinanszírozni a vásárlást, akkor az egy intő jel. A 80%-os előleg meg önmagában megér egy sűrű szemöldökráncolást.

Referenciaként:  Szerződés kötéskor 40% előleget fizettem, az ügyintézés első fázisa után (MGT megérkezése) 30%, majd panel fent és készre jelentés után a maradék 30%.

Én így csinálom:

1) Telefonos egyeztetés, a helyszíni felmérésről. Amikor elkezdi mondani, hogy küldjek ajánlatot elsőre akkor tudom, hogy vele nem kell tovább foglalkozni. Na ő az aki az FB-n meg máshol csoportokban már megtudta, hogy mennyinek kell lennie az ő rendszerének. Nem számít hogy le kell még verni hozzá 18 mélyföldelőt, darabját 80eFt-ért, és mondjuk a méretlen csatlakozó vezetéke 6-os, mert őt az nem érdekli. Az FB csoportban megszakértik úgyis a többiekkel a szakmát. Na ők azok akikkel jobb ha más szív, mondjuk aki látatlanban villanyszámla alapján árajánlatot ad egy munkára. Van belőlük bőven, végül is ma már mindenki jobban ért hozzá mint a villamosmérnök. :)

2) Felmérés, földelési ellenállás mérés, EV mérés, meglévő teljesítmény és mérőhely ellenörzése.

3) Árajánlat adás.

4) Szerződéskötés, -ekkor még mindíg nem kérek pénzt-, és ekkor már az MGT meg van (on-grid), és pár napon belül mennek a srácok telepíteni.

5) Tervezés, tervdokumentáció beküldése a szolgáltató micrositeján.

6) Telepítés (tetőmunkásokkal, álványzattal, kosarasemelővel, nem tetőn járkálva), biztosító hevederekkel. Nem elég egy hosszú létra, nálunk van kosarasemelő, ollósemelő, 8m-es álványzat, stb.

7) EV mérés, földelési ellenállás mérés, sztring szigetelés mérés, EPH mérés, sztring munkapont, teljesítmény hatásfok mérés. Sokaknak nincs 20000 eurós koras emelője, de még egy nyavajás tetőlétrája sem, és 1,5Milliós műszere sztring teljesítményt mérni.

8) Számla kiállítása.

 a) Kifizette-> Nyilatkozatok és tervdokumentáció átadása, készrejelentés.

 b) Nem fizette ki -> Ilyen még nem volt az elmúlt 12 évben.

 

Ja és nem megyünk minden nap telepíteni, van hogy villanyt szerel a csapat hetekig.

Szerintem a legfontosabb hogy mindenkeppen hibrid invertert rakass fel (Fronius Gen24 pl.), mert ha a feje tetejere all a szabalyozas/hatosag/aramszolgaltato/jogi kornyezet (ezek kozul barmelyik barmikor megtortenhet) akkor lehuzod a termelest 0 wattra az inverter konfigjaban, illetve szerzel hozza akksit es atallsz szigetuzemre ahol a szolgaltato csak betaplal ha szukseges.
A lenyeg hogy semmikeppen se grid-tie-ban gondolkozz.

Ezeket érdemes böngészni:

https://www.eon.hu/content/dam/eon/eon-hungary/documents/hmke/nyomtatvanyok/alkalmazhato-inverterek-listaja.pdf

https://mvmhalozat.hu/attachments/3162

https://www.opustitasz.hu/uploads/Dokumentumok/alkalmazhato_inverterek_listaja.pdf

 

Emlékeim szerint sziget üzemre képes hibrid inverter nincs még engedélyezve sehol. A Huavei is csak egy backup funkciót ad jó esetben.

Node ettől még gondolkodhat valaki úgy, hogy ha van rá opció, akkor megpróbálja a szigetüzemet abban az esetben. Aztán, hogy ez mitől van, meg esetleg ez a legkisebb bajunk épp, az majd kiderül. Mondjuk ilyen esetre inkább vennék valami mobilis kiskocka akksit és hozzá 2-3 szett napelemet.

Igen, vezérlés és szivattyú. Ha nincs áram, nem meleg a radiátor.  Azt nem írtam, hogy nem oldható meg a probléma, de áram akkor is kell.

Sőt, a fatüzelésű kazánoknál is szivatyú keringeti a melegvizet, meg kb. minden egyéb fűtési módnál ami fűtőközeg keringetésén alapul. (Igen, meg lehet oldani szivattyú nélkül is, de ha eleve nem így lett tervezve....)

A Fronius Symo Gen24 az E-Onnál biztosan engedélyezett, csak - emlékeim szerint - a szigetüzem leválasztásához szükséges, third-party leválasztó doboz használata nem engedélyezett.

Mindazonáltal, a Fronius Symo Gen24-nek 3 fázisú backup kimenete van, így a saját belső áramköreid közül annyit terhelsz át ilyenkor a backup kimenetre, amennyit akarsz - ahhoz az áramszolgáltatónak nincs közvetlen köze.

csak - emlékeim szerint - a szigetüzem leválasztásához szükséges, third-party leválasztó doboz használata nem engedélyezett

Ez a "third-party leválasztó doboz" a Froniustól rendelhető, saját rendelési száma is van. Amúgy az hogy nem szerepel a listán valami csak azt jelenti, hogy normál egyszerű igénybejelentéssel nem engedélyezik. Pl "zero export" biztosításával egyénileg lehet engedélyeztetni, mint ahogy azt megteszik számtalan helyen is.

Ez a "zero feed in" akar lenni ugye? 

Olyan tud lenni hogy:

- nekem szaldóm van most, grid-tie üzemmódban megy, tolja vissza amikor termel
- ha rohadt sokáig nem lesz áram bármiért is akkor szeretnék átmenni off-gridbe

A két állapot között hajlandó vagyok állítgatni, szerelgetni.

Az inverter Fronius Symo 3f (12.5kW), ha kell venni hozzá plusz cuccot (pl victron gx) az tök oké.

?

Gábriel Ákos

Ez a "zero feed in" akar lenni ugye? 

Emlékszem az esetedre, de ez nem az amire gondolsz. Amit te akarsz az szigetüzem, míg a zero export korlátozás a visszatáplálás elleni védelemet takarja. Logikailag a "zero export" és a "off grid" azonos, de nem teljesen.

Több problémát is meg kell oldani:

1) Amikor az inverter többet termel mint a fogyasztás, a felesleges áramot rá akarja tolni a frekiváltóra.

2) Frekiváltónak a feszültséget (az inverterét is) fix értéken kell tartania, mert az inverter lekapcsol. 

Mind a 2 szempont kivűl esett az áramkör tervező látókörén.

Egy biztos, figyelj a méretezésre, bárki is csinálja!

Egy rokon most tavasszal építettet napelemet, nem tudom hány táblával. Az volt a terv, hogy arról megy minden is. Kiépített minden szobába elektromos radiátort, tűzhelyét, bojlert, ...
Aztán most jött rá, hogy ezekhez nem elég a napelem és egy csomót kellene fizetnie áramért, amivel a rezsicskénkéből is kicsúszik. 

Most cserépkályhát épít. A fát viszont ingyen be tudja szerezni (van saját erdeje).
Napelem marad koszfelfogónak a tetőn. 

 

Mondjuk én ezen csak jót röhögők, hogy ilyen amatőr módon álltak neki...

múltkor láttam erről egy érdekes videót: az "ingyen" pályázatos rendszer max akkorára méretezhető, mint az előző évi fogyasztás. Szóval pont nem lehet vele áttérni elektromos fűtésre. De remélem csak rosszul írtad és nem elektromos radiátort vett, hanem hőszivattyús rendszert. Mert sima fűtőszálas vacakkal tényleg rá fog menni a gatyája.

Az elektromos radiátor az hogyismondjam, nem egy hatékony ötlet. Ha elektromos alapon akar fűteni, akkor rásegítéshez hűtőfütő klíma, teljes megoldásban pedig egy komolyabb hőszivattyú, de ez utóbbiak milliós témák, és padló vagy plafon fűtéssel egybekötöttek, illetve ott van még a hővisszanyerős központi szellőztetés. Ezért kell teljesen koncepcióban, és jól gondolkodni előre.

Hogy a teljes koncepciót fokozzam, egy úgy működik rendesen, hogy nagyon rendesen szigetelt a házikó, a mai standardokhoz mérten.

Ott is ez van pedig, csak az adottságok, és a korlátok mások. Társasházban első lépés a szigetelés, ha még nincs, vagy nagyon régi, különös tekintettel a tetőre. Addig lehet érdemben eljutni, hacsaknem szuperzöld mindenki, hogy a tetőn van valamennyi napelem, amivel a közös rezsi csökken, ezáltal a közösköltség, esetleg van visszatermelés amit számláznak. (Ha nem nő a közösköltség, az valójában csökkenésnek számít, szóval ahol N éve ugyanannyi, az ne hőzöngjön.)

Amit sok társasházban látok, azok az ősrégi parapet konvektorok. Azoknak hatásfoka még gázon belül is elég rossz, azzal sem árt valamit kezdeni. Tudom, ezek már milliós történetek, amik itt röpködnek, de nem mindegy, hogy 75-80%-os, vagy 90-100%-os (kondenzációs) hatásfokú történetek pörögnek, pláne ha normális szigetelés is felkerül a házra. Ebben az esetben is van lehetőség hűtőfűtő klímára, amivel az átmeneti időben (tavasz-ősz) komolyan rá lehet segíteni a fűtésre.

Azzal is tisztában vagyok, hogy sok esetben nem az akarat hiányzik, hanem a pénz, de most hogy ráborult a rezsidémon mindenkire...

Sok fasz budapesti kerületben az önkormányzat klímát se enged felrakni az utcafrontra. Olyan utcában, ahol az omladozó szembeépületet meg telebaszták kültérivel. Kültéri meg máshová egyszerűen nem fér el ami nem utcafront lenne / logisztikai rémálom. A kibaszott csövezés meg menjen végig az egész lakásban, szétfurkálni  mindent, mert persze a kültéri és a beltéri a lakás ellentétes végében lehetnek. Ezek után sok sikert a hőszivattyúzgatáshoz.

Ha gangos ház, akkor simán belülre a gang folyósó fölé felkerül akár a sima kültéri. Nem egy ilyen látok, sőt volt ahova így szereltettem klímát. Sokan nem szívbajosak és a 6-7 vagy akár 10kW-os kültérit felpakolják, háááát...

A hogyannemlehet, és úgyismindenszar mantra helyett mindenhol meg kell vizsgálni, hogy mik a lehetőségek. Általános csodaszer nincs, a helyi adottságok eltérnek (nem kicsit, nagyon), de valamit lehet azért segíteni a helyzeten. Biztos olyan is van, ahol nagyon nem lehet, ott lehet nem árt jelezni az önkorinak, hogy sokminden meg van vizsgálva, de vagy mocsokdrága, vagy be van tiltva, és néznek ki a fejükből a lakók.

Volt nálam egy keskeny fal-rész (folyosó végi lakás, a folyosó szabadtéri), sarokszomszéd felrakta a kültérit bejárati ajtaja fölé, csoda h. odafért ez még vmi fűteni nem tudó ősrégi vacak azért fért el, de így is majdnem kilógott szintben az én ajtóm fölé. Másik oldalról már a másik oldali szomszéd lakása / fala kezdődik. A kettő között meg a kémény megy. És ez az egyetlen pont ahol a szűk belső folyosó van. Másik oldal a lakás átellenes oldala az utcafrontra néz. Szóval jól be lettem szopatva hova tudjak klímát felszereltetni úgy h. nyáron ne dögöljön meg az ember. (Ha meg olyan a társasház h. csak belső folyosó lett volna, akkor végképp nem lenne hova klímát rakni.)

Egyedül olyan lakók/lakások tudtak klímát felrakni a külső falra, ahol zárt erkély volt, és akkor az takarta az azon belül de már a lakáson kívül felrakott kültérit. Na az az oldal-szomszéd társasház. Nálunk meg pont nem ilyen kialakításúak a teraszok (2x 0,75m2, kiállni alig fér el az ember rajta, ráadásul csak  erkélyajtó szélességű, nem lehet falra oda felszerelni semmit, mert egyszerűen nincs az erkélyajtó mellett falfelület ami oda tartozna).

A klíma jelen témakörben főleg az átmenei időszak rásegítésére lett felhozva, nem a hűtésre egyébként.

Akkor neked nem klímában, hanem a meglévő dolgok hatékonyságának növelésében kell gondolkodni, hátha lehet valahol több szigetelés, jobb nyílászáró. Sajnos sok műemlék vagy olyan jellegű épületekben többször darabolták fel az eredetileg hatalmas lakásokat, ebből is sok probléma ered. Nálunk egy ilyen utólagos falon egyszer simán átnéztek valaminek a felszerelése közben, hogy bocsi a fúró megdinult, mindezt egy ilyen überhasas falrész mellett, amiben talán! kémény megy. Ehhez mi nyilván hozzá se mertünk nyúlni, a környékéhez sem.

Ha kénytelen vagy gázfűteni, akkor a mindenféle szellőzésekre figyelj, mert az nem játék.

Csak próbálom érzékeltetni h  míg családi házban van 4-5féle mód fűteni, addig társasházban nagyjából meg van kötve az ember keze azzal az 1-félével ami aktuálisan van (már megépült, álló házak ahol nem elektromos a fűtés hanem gáz v. távhő). Az ilyen hőszivattyús meg elektromos fűtésekről fantáziálások nagyjából a teljes társasház újraépítésének költségeivel összemérhető apokalipszist jelentenének a tulajdonosokra nézve. A 60-as 70-es évekbeli panel boom lófasz nem volt ahhoz képest ami munkát budapest fűtésátalakítása jelenteni fog.

Hallgattam múlt pénteken rádióban okoskodott vmi politikus, h. budapesten majd lesznek demo-kerületek ahol 2030-ra átállnak minden épületben a villanyos fűtésre és a gázt kikötik. Jah, lehet lerombolni 0-ra azt a kerületet, és újrahúzni, akkor talán megoldható lesz (nem). Paks-3 vagy 4-el együtt se lenne annyi áramtermelő kapacitás az országban, h. egész budapest villannyal fűtsön hideg téli estéken. Nemhogy az egész ország.

Jóhát ezek ilyen ködös elképzelezések, ezekkel nem szabad foglalkozni. Van egy felújítási kategória, amit magadnak, vagy a társasház magának meg tud tenni (lakástakarék, felújítási alap, kamatmentes hitelek, stb stb), és van egy teljes technologiai váltás, ami valszin állami szerepvállalás nélkül nem megy, és nem 5 perc lesz. Kezdve azzal, hogy tök jó, hogy napelem, de ahhoz kell a komplementer teljesítmény, meg kell a normális elektromos hálózat mindenhova, hogy az áramfelvételt bírja, hogy ha minden is elektromos.

Ráadásul van egy akut gáz/rezsi probléma, és van egy hosszútávú átállás, amire már minimum az elmúlt 10 évben lehetett volna készülni mindenféle módokkal, EU-s projektekkel. (Szigetelés, hatékonyságnövelés stbstb.)

Egyébként pont a panelekben azért lenne perspektíva, hogy ha nekiállnának továbbgondolni például itt a Flóriánnál a Faluházas projektet. Anno 10 centi szigetelés került fel, az akkor szokásos 6-8 centihez képest sok volt, ma már 15-20 centit pakolnak. A háztetőre napkollektorok kerültek, és a ház melegvíz igényét nagyrészt abból fedezik. Valószínüleg már ennél jobb kihozható, lehetne napelemezni, vannak modernebb nyílászárok, és az akkori 45%-os energia felhasználás csökkenés tovább javulhatna. A belvárosban a gangos, vagy régi házak belső falai lennének szigetelhető, kívül valszin részlegesen, meg a nyílászáró cserék, de ott eleve jó vastagok a falak. A nyeregtető alá pedig pakolható gépészet, ha ez valamilyen központi projekt, és persze látta a statikus, ne legyen az, mint az oktogonnál, hogy hopp eltűnik a tető.

Emitt bővebben: https://tudatosvasarlo.hu/tombositett-okofalu-faluhaz-felujitas-obudan/

Pontosan:

https://www.portfolio.hu/uzlet/20211008/kisvarosnyi-uj-fogyaszto-csatla…

Ezek között az új fogyasztók között sok az irodaház (Telekom székház, Budapart épületek, Postapalota, Agora irodaépületek), sportlétesítmény (Puskás Ferenc stadion, Rákosmente multicsarnok, Duna Aréna), közintézmény (Városháza, Magyarok Háza, Néprajzi Múzeum, Magyar Zene háza, Olof Palme ház, Eiffel csarnok) és lakópark (Allure residence, Budapart lakópark, Danubio lakópark, Glória lakópark), de közéjük tartozik például a Matild Palota is. Ugyanakkor örvendetes, hogy az elmúlt évben több mint 2 000 olyan, új építésű lakásokat tartalmazó ingatlanfejlesztés készült el, ahol a távhő biztosítja a fűtési energiát és a használati meleg vizet, sőt 4 lakóparki fejlesztés esetében a központi hűtést is,

Zürichben is azért évekbe telik egy ilyen project:

https://www.energie360.ch/de/energie-360/wissen/energieplanung/zuerichn…

De mondjuk Budapesten inkább a távhőn dolgoznak 10 éve, az nem lenne ""akkora"" átalakítás:

https://www.portfolio.hu/uzlet/20211008/kisvarosnyi-uj-fogyaszto-csatla…

Nem is értem, miért tolják akkor a villanyt. Emlékszel esetleg, melyik kerületek? Lehet, a távhőn kívül esnek.

A passzívházak arra alapoznak, hogy egyáltalán nem is kell fűtés.

Ha nem teljesen passzívház szint, de csak egy kicsi kiegészítő fűtés kell, akkor biztosan nem építtetnék központi fűtést hőszivattyúval, puffertárolóval, kiegészítő fűtéssel, hanem feltennék pár villanyradiátort. A gáz ára elszállhat, az áram is biztosan lesz drágább a most bejelentett 70 Ft-nál, de ott nem számítanék akkora ugrásra.

A passzívházak arra alapoznak, hogy egyáltalán nem is kell fűtés.

A passzívház három követelménye:

  • Az épület éves fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m²év) értéket.
  • A légtömörség eléri a 0,6 1/h értéket
  • A primer-energiamutató kevesebb mint 120 kWh/m²/év.

Tehát egy passzívházat is kell fűteni!

Szerintem kevered a zero emissziós megoldással. :) Ami attól zéró emissziós, mert egyrészt passzívházon alapul, másrészt tele van olyan technikával, amivel megújuló jelleggel megoldja a fűtést és az energiaigényt. Legyen az napelem, vagy akár a talajszondás hőszivattyú (ami napelemről megyen persze), és ehhez még napkollektor is van, hogy legyen minden mint karácsonykor. :) Ettől még azért van energiaigény, csak töredéke egy hagyományos megoldásnak.

Az nem a napelem hibája ha valaki ész nélkül csinálja. :)

Attól, hogy nem fedezi a teljes fogyasztást amit fedez a szaldó az nem jöhet rosszul.

Nekem 5mFT-ba került a rendszer mindenestől annak idején. (lehetett volna 3.6 is, de nem az ár számított) Jelen szaldó és rezsiszabályokkal kb 600eFT éves villanyszámlát vált ki.

Lehet kellene csinálnom napelem helyettesítő bizniszt. Odaadják nekem az emberek a pénzüket én cserébe adok nekik belőle vissza, annak függvényében, hogy van szaldó elszámolás vagy nincs.

A "vevő" jól jár, mert nincs karbantartás, bár belerakhatunk a rendszerbe egy fizess be 300 ezeret vagy lépj vissza ötöt. :)

Mi lehet a végkifejlet? Vagy meggazdagodom vagy csődbe megyek a kezdeti befizetések rovására. :P ( Persze addig is lesznek prémiumok és magas fizetés nekem, mert zseni vagyok.)

De az is legyen ám benne a rendszeredben ha Rezsi Szilárd kiáll és azt mondja, hogy 250Ft lesz 1 kWh akkor jóval többet adsz vissza ;-)

Ha átszámoltatja 70FT/kWh-ra akkor is. Nemcsak a szaldó eltörlés kockázat, de az emelkedő energiaár is.

De csinálhatnánk úgy, hogy te adod a pénzt (0%-os hitel) én fix összeggel tartozom neked (kb a rezsicsökis költség) havonta te meg az aktuális energiaárral számolttal. Ha a te összeged nagyobb te fizetsz, ha az enyém akkor én persze csak a különbséget. Ha eltörlik a szaldót a jelenlegi rendszerekre akkor te oszthatod az összegedet 3-al. Én példámban. 5mFT (brutál drága rendszer - biztosításokkal) 0%-os hitel 20 évre. Idén én adnék 250eFT-ot te adnál 600eFT-ot. Szóval utalhatnál 350eFt-ot. Ebből nem fogsz meggazdagodni, főleg ha 40 évig csináljuk és én 20 év után abbahagyom a fizetést  ;-)

u.i. Ha 250Ft maradt volna a kWh ár akkor a matek 1.9mFT - 250eFt = 1.65mFt várnék tőled :-D

... azért ne felejtsd el, hogy a befektetéseknek is van kockázata.

Garantálható reálhozamok nincsenek, pláne nem 30 évre. Léteznek alapkezelők, miből gondolod, hogy jobb vagy náluk?

Egyébként mi tart vissza, hogy alapkezelői szolgáltatást nyújts? Betolod a megfelelő tőkét, beszerzed a szükséges engedélyeket, és hajrá. :)

Ez a "koszfelfogó" nem is értem. Ha egyszer van villamos fogyasztása (nem csak a fűtés) akkor miért is fáj hogy azt kinullázza?

A villamos fűtéssel sem biztos hogy ennyire binárisan kell gondolkozni.

Nyilván aki ennyire nem foglalkozott az egésznek a fizikai hátterével az hőigény számítást sem csináltatott, ettől függetlenül nyilván van egy (nem is kicsi) hőmérséklet tartomány amikor még a napelem + villanyfűtés kombóval nullára ki tudja hozni a fűtés költségét. 

Érdemes kicsit lehiggadni és nem csapkodni, végiggondolni a lehetőségeket és a valódi fizikai szükségleteknek megfelelően megtervezni a kiegészítő fűtést.
 

Gábriel Ákos

Úgy látom, a Fundamenta is kezd komplex megoldást adni.

(bocs a személyi bankáros linkért, pont ez jött velem szembe FB-on)

Szerkesztve: 2022. 08. 12., p – 02:17

Ha valaki instant rezsit akar csökkenteni: Napelemes vízmelegítő

Nincs engedélyeztetés, nincs áramszünet, meg túlfeszültség miatti probléma, igazi sziget üzem, akár társasházba, nyaralóba, lakóautóba is. :)

Igen, ezt ertem, de nekem pl. mar volt olyan, hogy az 5kWp-es rendszer kb. 1-2kWh-t termelt meg egy nap, mert bar valoban felkelt a nap, de ennyire volt eleg az ereje ;-)

Szoval csak erre nem hagyatkoznek, emelle biztos tennek egy halozatrol mukodo bojlert (vagy valami mas alternativat), de akkor meg mar macerasabb a dolog.

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Utánaolvastam, ötletes megoldás. Csak még azt nem látom, mi a realitása, hogy hátulról is kap fényt? Meszeljem a tetőt fehérre, meg álljon el a tető felszínétől méterre hogy teljesüljön a visszaverődési feltétel? Összehasonlítást még nem kerestem, hogy miért váltaná ki a polikristályost ezt a 2oldalú panelfajta. Akkor már miért nem a monokristályos 1oldalút váltaná le?

Utánaolvastam, ötletes megoldás. Csak még azt nem látom, mi a realitása, hogy hátulról is kap fényt? Meszeljem a tetőt fehérre, meg álljon el a tető felszínétől méterre hogy teljesüljön a visszaverődési feltétel?

Érdemes tovább olvasni. Bifacional panelhez tarozik a PERC technológia ahol a cellák hátlapjára egy dielektromos alumínium vezetőréteget visznek fel, ami a  cellán egyébként hasznosítatlanul áthaladó fényt visszatükrözi, a bifacional napelem cellára. A PERC technológia már vagy 40 éves, és valakinek eszébe jutott hogy házasítsuk össze bifacional napelemet a PERC technológiával.

Összehasonlítást még nem kerestem, hogy miért váltaná ki a polikristályost ezt a 2oldalú panelfajta.

Mert nagyobb a méret/teljesítmény hányadosa, és a szórt fényt is hasznosítja a PERC miatt.

És még bejött a félcellás technológia is, aminek további előnyei vannak, pl. belső veszteség csökkenése.

Amúgy tisztában vagy azzal. hogy miben más a poly mint a mono? A mono egykristály növesztéssel készül, minimális kristályhibákkal, míg a poly olvasztott szilicium, ami tele van kristályhibákkal. Régebben a félvezetőgyártás során keletkezett selejteket hasznosította a napelem ipar, ma már tömeggyártásban állítanak elő a gyártók monokristályos szilicium lapokat, nyilván nem olyan "drága" technológiával mint a félvezetőipar.