ebook vs papír alapú könyv ökolábnyoma

Sziasztok.

Szerintem a jövő mindkettőé egyszerre, de kíváncsi vagyok a véleményekre.

Az alapgondolat a tárgyban megfogalmazott kérdés és ez a cikk:
https://www.activesustainability.com/sustainable-life/carbon-footprint-…

Idézem:

Carbon footprint, which is better? eBooks or traditional books?

2-3 perc

The eBook versus print. Book lovers are opting for both so we are going to delve into the pros and cons of each and their carbon footprint.

Ebook

The pros of eBooks include the following:

- They do not use paper.
- They save space and thus transport and CO2 per kg when it comes to distribution.
- They hardly need any light when it comes to reading.
 
Cons when it comes to eBooks:

- Their waste includes toxic components (such as zinc or arsenic).
- They require mining of minerals meaning the destruction of forests that leads to deforestation.
- They use energy especially for charging and/or changing batteries.
 
When it comes to the carbon footprint for traditional print books, there are also advantages:

- Books are made from recyclable materials that require no mineral mining.
- If measures such as eco publishing are taken, their environmental impact decreases substantially.
- They require no energy for use.

 As well as disadvantages:

- They may contain inks or be made with solvents that are toxic.
- If they are not published ecologically, this represents trees being cut down in an unsustainable way.
- They take up more space and weigh more meaning they have a higher carbon footprint in terms of transport for distribution.

These are the highlights we should bear in mind when calculating the carbon footprint and, therefore, when choosing one format or another. According to a study from the Royal Institute of Technology in Sweden, an eBook begins to compensate for a print book when at least 33 digital works with around 360 pages have been read; in this way, we can calculate if an eBook will be worth it for us or not.

The paper and printing for a book may leave a carbon footprint of 250g to 1kg depending on the ink used, the paper, etc.
Research is being carried out to optimise production, distribution and use of both formats that seem to be destined to coexist for a long time to come. Steps such as eco-publishing, materials with lower carbon footprints, lighter formats, reuse, library lending, recycling, etc. are being implemented to lower emitted kg of CO2 as much as possible.

What will you choose?

Hozzászólások

Attól függ, adott e-book ketyere lábnyoma hány átlagos könyvnek felel meg és a felhasználó hány könyvet fog elolvasni adott eszközön.

Nem csak azt, hanem, hogy pl a könyvet helyben nyomtak e, vagy kinabol hozott konyv, az, hogyan lett szallitva. En nagyreszt olyan dolgokat olvasok amiket Europaban nem fetetlenul lehet kapni mert csak az USAban licenszeve angolul ugyh marad az ebook, de pl par darabot igy is megvettem Japánból (persze Japánul) csak, hogy meglegyen a gyujtemenyben. Na akkor ennek, hogy alakul az okologiai labnyoma. Aztan ebookolvaso es ebookolvaso kozott is van kulonbseg.

Annyira más a usage pattern nem is tudom van-e értelme az összehasonlításnak.

Gábriel Ákos

ebook <> ebook reader

Szerintem belátható időn belül eljutunk oda, hogy az ekönyv olvasó funkció integrálódik valamely más, általánosabb célú eszközbe (mobil, tablet, laptop...), ahogyan pl az óra, walkman, fényképező, pda, telefon is összeolvadt.

Pár kivételtől eltekintve szerintem a fizikai könyvet ki fogja tudni váltani teljes mértékben.

A technika fejlődik "magától". Sokkal problémásabbnak látom, hogy a digitalizálás/tartalomgondozás/fejlesztés ott tart ahol, azt a munkát nem fogja elvégezni helyettünk senki a világ túloldalán.

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

“Szerintem belátható időn belül eljutunk oda, hogy az ekönyv olvasó funkció integrálódik valamely más, általánosabb célú eszközbe (mobil, tablet, laptop...)”
 

Ez már megtörtént. Bármilyen általános célú eszközön lehet e-book-ot olvasni. Igaz, a dedikált olvasók még nem tűntek el, de igazán csak azoknak érdekesek, akik tényleg sokat olvasnak és nem mindegy nekik az üzemidő, vagy ragaszkodnak az eink-hez a teljes funkcionalitás (jegyzetelés, más tartalom fogyasztás, net/kommunikáció) rovására. 

akkor aljal neki mangat olvasni nagyon surgosen, azonnal megvaltozik a szin es a felbontas iranti igenyed (tudom, hogy a vilag ezen felen retegigeny, de ha megnezzuk, hogy csak a weekly shonen jump hogyan fogy akkor lehetne ott sporolni egy kis papirt meg tintat, es akkor nem is a sima kiadasokrol beszelunk)

Sok esetben az illusztráció hangsúlyos része a tartalomnak...pl mesekönyv, műszaki rajz...vagy simán egy alsós tankönyv.

Az, hogy most 6-7" a standard ekönyv olvasó mérete, nem jelenti azt, hogy 10 év múlva nem létezik majd más. Könyvből sem csak 1 méret létezik... Csak az ekönyvet picit egyszerűbb átskálázni más formátumra...

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

Na ja, csak mennyiért..

Nem a fényképezőgépek lettek drágábbak, hanem a low-end vonal tűnt el, ahogy integrálódtak a telefonokba. Másképp, nem éri meg manapság 50 ezer forintos fényképezőt gyártani, mert egy kb. ugyanannyiba kerülő telefon is megugorja a szintet. A high-end fényképezés (vagy bármi) pedig mindig is drága volt.

Persze, csak a "Remarkable-típusú" eszköz jelenleg magában hordozza, hogy kurva drága. Egy Kindle ~30k körül megvan, annál többet nem is szívesen költenék a dologra, egy "Remarkable-típusú" eszöz egy nagyságrenddel többe kerül. Aztán nyilván lehet ezt árnyalni, de érted.

Szerintem ne a jelenből indulj ki, lesz az még filléres cucc!
Illetve mihez képest sok/kevés az eszköz ára? Ha pl elérnénk oda, hogy a tankönyveket ki lehetne adni így (mert van tartalom és azt megfelelően megjeleníteni képes eszköz is), akkor csak ez képes lenne kitermelni még egy drágább eszközt is.

De úgy gondolom, hogy a kultúra 21. századi ápolásának része volna az is hogy a teljes, már jogdíjmentes tartalmakat (+állami pénzen létrehozottakat) ebook-osítsák és mindenki számára elérhetővé tegyék (MEK lvl999). Meg persze az aktuális ebook formátumokba mindig újragyártsák....

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

Ok, én csak arra reagáltam, hogy ezért nem terjed el jobban. Ha egymás mellé teszel mondjuk egy 8”-os android/Apple tabletet és egy tetszőleges e-book olvasót, akkor 10-ből 9 ember a tabletet választaná. Ugyanúgy lehet rajta olvasni, csak még 100 más dolgot is. 2 eszköz “ugyanarra” a célra meg minek?

"nagyon nem ugyanaz az élmény olvasni telefonon/tableten"

Nem tudom, miért nem? Nekem van/volt mind a kettő, de nem érzem ezt. A dedikált olvasó a kicentizett hardvere -meg az e-ink sajátossága- miatt lassú. Még a lapozás is szinte fáj. Lehet valamivel jobb az e-ink papír szerűsége, de ez nekem ez nem ellensúlyozza a funkciószegénységet. Tableten ha pl kell, akkor gyorsan kimásolok valamit, rákeresek, stb. Tablaten lehet többféle e-book áruházad, szoftvered, stb. 

Mert a dedikált olvasó nem fárasztja a szemet. Bármi egyéb meg nagyon, kell a eink. Illetve kritikus a fogyasztás is, az olvasót 2-4 hetente kell csak tölteni, egy telefonnak így az olvasás még tovább degradálná az akkuidejét és az akku elhasználódását.

Az e-ink kijelzőt, ugyanúgy, mint a könyvet, visszavert fény segítségével látod (mint ahogy mindent a természetben, mióta kialakult a szem, mint érzékszerv). Erős napfényben, szabadtéren is kiválóan olvasható (sőt). Használatakor jellemzően a környezeti fényhez igazodott szemednek nem kell külön igazodnia az olvasóhoz is. (Persze vannak kivételek, pl. éjjel, ha az e-könyv olvasó saját világítását használod.)

Az LCD / LED pedig önmaga fényforrás (kb. mintha egy világítótestbe néznél folyamatosan) és fénye jellemzően el is tér a környezeti fényviszonyoktól még akkor is, ha van benne erre figyelő elektronika. Erős napfényben még az AMOLED fénye sem mindig elég.

Így az utóbbiak azért nem csak „valamivel kevésbé” fárasztják a szemet és az agyat, és nem tudhatjuk még azt sem biztosan, hogy ezek mennyire jók (illetve rosszak) a szemnek.

Ez valóban így van, aki nem volt soha életében könyv-olvasó, és nem próbált e-bookot olvasni, az sose fogja megérteni, hogy miért jó az e-book reader.Tekintve, hogy az emberek jelentős része eleve nem szokott sok könyvet olvasni, nehéz dolga van az e-book readereknek terjedni, mert kicsi a célközönség. Nekem is volt beszélgetésem erről egy haverral, aki gyakorlatilag technikai paramétereket várt, hogy elmagyarázzam neki, hogy miért jó az e-book reader egy tablethez képest. Az ő használati szoksása alapján nem volt jó. De nem is akartam meggyőzni.

Más, ha a véleményüket kérdezed, és más, ha azt mondod, itt van ez a tíz regény, olvasd el a felét az egyiken, felét a másikon, aztán megkérdezed, melyiken volt jobb olvasni. A döntését ne az alapozza meg, hogy mit tud még a tablettel/telefonnal csinálni. Melyiken jobb olvasni?

Reálisnak látom, hogy 10 emberből 9 az e-book-olvasóra fog szavazni. (Amíg nem volt e-book-olvasóm, én is a tabletre szavaztam :)

Az a baj, hogy ahány ember, annyiféle igény. Olvasás != regény. 10 emberből eleve csak 3 lesz, aki mondjuk 1 év alatt elolvas 10 regényt. Ellenben lesz aki magazint is akar olvasni, vagy illusztrált szakkönyveket, tankönyvet, vagy akármit. Úgyhogy a kérését 10 random embernek eleve úgy kell feltenni, hogy milyen eszközzel tudja lefedni legjobban az olvasási igényeit/szokásait. És hiába olvas regényt, verseskötetet is, akkor sem akar erre külön eszközt tartani, hanem olyat vesz, amin a többi igényét is ki tudja elégíteni (az olvasáson kívül is).

Ugy latom az ebook olvaso eseteben nem vettek figyelembe a mogotte levo "felhot" ahol a konyveket taroljak, aruljak, letoltik, stb. Ugyan elvileg lehetseges masolni otthon konyveket (ahhoz megintcsak szukseg van valamilyen szamitogepre, internetre, szerverre ahonnan letoltom) de nem ez a tipikus felhasznalas (pl. Kindle, Kobo, stb.)

A papir konyveknel a szallitast es a tintat emlitettek, de a nyomdagepeket (manapsag gondolom ez is szamitogep vezerelt) es egyebeket nem vettek szamitasba.

"Már nem csak tehetségekből, de a hülyékből is kifogytunk..."

A tartalmak méreteit nézve nem igazán jelentős az ebook infrastruktúra-igénye. Ha egy könyváruház árusít könyveket, szinte minimális többlet adatterület elegendő a teljes könyvhöz. És ha már a terjesztést vesszük, akkor a kiadókról, könyvesboltokról, azok hely- és enerigaigényéről is legyen szó. Ez megintcsak a hagyományos könyvet hozza hátrányos helyzetbe.

Az alapfelvetes mar kapasbol hibas. NEM a konyvek fogjak romlasba donteni a klimat. :)

Szeretnem, ha igy lenne, hogy annyi konyvet olvasnak az emberek, hogy ez tenyleg akar hangyafasznyi mertekben befolyasolja a klimavaltozast, de ez sajnos nem igaz.

Ezek barmok. Nincs annyi penzem, hogy az osszes konyvespolcomat telerakjam konyvolvasokkal. Nem is ertem.

Csak szerinted mindkettő a jövő. Szerintem meg csak az elektronikus, hiszen az könnyen másolható bitre pontosan, integritása ellenőrizhető, könnyen szerkeszthető, konvertálható, kereshető, szövegfeldolgozható, testre szabottan fogyasztható (pl. betűtípus, háttérszín, nagyítás megváltoztatása), katalogizálható, világ másik végére is azonnal eljuttatható, akár éjszaka is olvasható háttérvilágítással (külön külső fényforrás nélkül), nagy adatsűrűséggel tárolható kis helyen. A papír alapú könyv az egyik se, a helyet foglalja, őrizgetni, tűzvédelmi kockázat, penészedik, sárgul, szétesik, miegymás, plusz drága. Ráadásul a papír alapú könyvnek ne csak a papír és szállítás oldaláról nézzed az ökológiai lábnyomát, hanem a nyomtatás se épp környezetbarát, mérgező festékek, energiaigényes és drága nyomdagépek üzemeltetése, csomó hulladék, stb.. Dolgoztam nyomdában, tapasztalat. Ezt nem értetted már múltkor se, mikor 1000 oldalnyi anyagokat akartál nyomtatni, meg tónereket/patronokat töltögetni horribilis pénzekért, és a topikban magyaráztam, hogy miért baromság ez már így 2022-ben, hogy saját magad is szopatod vele, meg a célközönséget is, papírt őriztetsz, tároltatsz velük, extra költségbe versz mindenkit, stb.. Ezt régen muszáj volt csinálni, míg nem volt más, ma már az ezt kiváltó, kényelmesebb technológia annyira olcsó lett, hogy mindenkinek elérhető, megfizethető.

Persze, a hagyományos könyvnek is megvan az előnye, nem kell neki áram, elektronikus olvasóeszköz, stb., de ez annyira kevés, hogy a sok hátránya ezt nem tudja ellensúlyozni. Sok konzervatív azért ragaszkodik a papíralapúsághoz, mert hiteles, meg a nyomtatott dolgokat nehezebb, költségesebb másolni, ellopni szerintük, de ez is nagy tévedés. A hitelesség elektronikus dokumentumnál is ellenőrizhető, használata épp úgy DRM-hez köthető, korlátozható, stb., csak ehhez haladni kéne a technológiával.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Persze, a hagyományos könyvnek is megvan az előnye

Imho a legnagyobb előnye az, hogy a hagyományos könyvet nyaralás közben is van kedvem elolvasni, az elektronikusat viszont nem. :)

A hétköznapokban nincs ilyen gond, pedig fordítva lenne logikus: otthon elfér a papírkönyv, nyaralásnál cipelni kell. Viszont mivel az éves, nem munkahelyhez kapcsolódó olvasásom 80%-a szerintem nyaralás alatt történik, így engem zavarna, ha nem lenne papírkönyv.

Persze, a hagyományos könyvnek is megvan az előnye, nem kell neki áram, elektronikus olvasóeszköz, stb., de ez annyira kevés, hogy a sok hátránya ezt nem tudja ellensúlyozni.

A héten muszáj voltam abszolválni egy történelemvizsgát, aminek a kötelező irodalma kb. 15 kötetből származott. Hiába volt meg nagy része e-book-ban, amikor már a tételek konkrét kidolgozásánál tartottam, akkor bizony párhuzamosan 5-6 könyv volt szétpakolva, a megfelelő helyeken kinyitva vagy könyvjelzőzve. Erre az e-book soha nem lesz alkalmas. Az, hogy könnyedén válthatok két könyv között, nem ugyanaz, mint, hogy egyikről a másikra tudok átpillantani.

Regényt viszont, amióta már 6" feletti egy átlag telefon, simán olvasok azon is, azért nem viszek egy táskát, hogy legyen hova rakni a könyvolvasót.

Tanulni sem lehet kizárólag ebookokból. Ez a marhaság annak idején egy szdsz-es fejéből pattant ki, azóta fertőz a hülyeségeivel. Tanárok is azt vallják, hogy kognitív szempontból hatásosabb papíralapú tankönyvekből tanulni. De aki egyszerre nem nyitott ki hat könyvet sosem, az ezt úgysem érti, ha ütik...

10-féle lény van:
-- aki ismeri a bináris számrendszert,
-- és amelyik nem.

Multitasking elektronikusan is létező dolog. Persze nem egy levelezőlap méretű kijelzőn. A munkához nekem kell 2-3 kisebb vagy 1-2 nagyobb monitor, hogy több dolog előttem lehessen. 

Ezzel azt akarom mondani, hogy nem az elektronikusság a párhuzamosság korlátja. Hanem az, ha egy kis kijelzőn kell kukucskálni, mint a kulcslyukon.

Multitasking elektronikusan is létező dolog.

Igen, lehetne pl. egyszerre 6 e-book-olvasót is használni.

Ezzel azt akarom mondani, hogy nem az elektronikusság a párhuzamosság korlátja.

Nem, hanem a kezelésük. Tegyük fel, ki van nyitva 6 Acrobatod (vagy bármi olvasód), hogyan tudsz úgy lapozni abban, amelyikben éppen kell, hogy nem kell ezért nekiállni egerészni, nem kell átváltani az aktuálisan használt szoftverről stb.

Bónusz kérdés: hogyan tudod azt kényelmesen helyettesíteni elektronikusan, hogy van 5 könyvjelződ, és amikor valami kell, éppen csak felemeled ott az oldalt, és „bekukucskálsz”?

Vannak már touch kijelzők, bár lehet dzsuvásodnak, tableten és telefonon használtam csak tartósan. A könyvjelzőt valsz kezelik elég jól a célszoftverek is. De most egerészés kapcsán is 6 fél fullhd kijelző (3 monitor) kb még okés nekem. Máshol meg 4k kijelzőt használok úgy, hogy fele-negyede egy ablak. Azért 6 papírkönyvet sem egyszerű kezelni, pláne, ha nem akarod megtörni a gerincét, ha kisebb méretű.

Épp most írtam az okostelefon függőség szavazásba, hogy gondolat irányítás kéne nekem, hogy telefon helyettesíthesse a pécét. De nagy kijelzőn is lehetne gondolatvezérlés :D

Vannak már touch kijelzők, bár lehet dzsuvásodnak, tableten és telefonon használtam csak tartósan.

Vannak. A notebookom touchos. Pici, ölben tartva kényelmes, mig a touchpad nem az. De ha az asztali 27-es monitoraimat tapogatni kellene, valószínűleg elég komoly fájdalmaim lennének nap végére.

A könyvjelzőt valsz kezelik elég jól a célszoftverek is.

Azt, hogy csak két másodpercre odalapozz valahova, aztán vissza az eredetileg nyitott helyre, na olyat még nem láttam.

De most egerészés kapcsán is 6 fél fullhd kijelző (3 monitor) kb még okés nekem. Máshol meg 4k kijelzőt használok úgy, hogy fele-negyede egy ablak.

Lassan harminc éve minimum két monitor előtt ülök, rendszeresen egy rakás ablak van nyitva. De sokszor jön pl. úgy korrektúralevonat PDF-ben, hogy nem szabályos korrektúrát csinálnak, hanem dobálgatják fel a szövegbuborékokat. Na, olyankor jön az, hogy notebook bekapcs, képe ki egy ablakba a jobb oldali monitorra, és a notebookon lépegetek a kommenteken, mert egy desktopon a két monitoron átegerészni, aztán vissza, rohadt kényelmetlen (viszont az egeremen van egy kézreeső gomb, amivel válthatok a két gép között).

Azért 6 papírkönyvet sem egyszerű kezelni, pláne, ha nem akarod megtörni a gerincét, ha kisebb méretű.

Ez régen nagyon igaz volt. Szerencsére az utóbbi időben sokat fejlődött az olcsó könyvkötés.

...és bármikor cenzúrázható a kiadott tartalom, akár utólag is átírható a forrás, a folyóirat, bármi. Manapság előttem a digitális médiatartalom nem hiteles forrás. Egy hírportál végképp nem.

Aggodalmadat a nyomdákkal kapcsolatosan köszönöm. Nagyon jó viszonyom alakult ki az egyikkel, és már régóta nem érdekel, hogy a laikusok mit tartanak a munkámmal kapcsolatosan.

10-féle lény van:
-- aki ismeri a bináris számrendszert,
-- és amelyik nem.

Én is az elektronikust preferálom. Viszont remélem, hogy azért a tudás / szórakoztató tartalom megvan valahol nem elektronikus formában is. Pláne drm korában. 
Mert, ha egyszer történne egy nagyobb katasztrófa, ami nagyon odaverne az internetnek és az elektronikus tárolásnak, akkor igencsak bajban lennénk. 

Nekem tetszik, hogy ilyen komplexen közelíti meg.

Szerintem az a furcsa, hogy mostanáig nem épült ki egy igazán hatékony jegyzetelési ökoszintéma az ebookokhoz, aminek ha jól értem a gyártók a legnagyobb akadályai. Egyrészt mert be akarnak záni ezzel is a saját platformjukra, vagy mint amazon nem akarja ugyanúgy kezelni a nem tőlük vett könyveket. De még ez sem magyarázat, hogy ennyire amatőr az egész. Nincs meg, hogy átlövök cikket olvasóra, ott szöveg kiemelek, jegyeztelek a lap szélére, ezt folytathassam telón, vagy laptoppon. Laptopon egyszerűen át is emelhessem a kiemelt részeket, vagy lapszéli jegyzeteket szövegszerkesztőbe. Esetleg linkelni könyvek, jegyzetek között. Szóval, hogy egy ilyen könyveket átfogó gondolat és tudáskezelő valami legyen. Meg persze kollaboratíve még jobb lenne, hogy együtt is lehet jegyzetekkel ellátni ugyanazt a szöveget. megjegyzéseket tenni egymás gondolataihoz.

Amúgy szerintem az ebook olvasó előnyei óriásiak. Nekem pl nincs stabil lakhelyem most, szóval mozgatni a könyveket óriási macera és erőforrás. Az, hogy lehet keresni a szövegben megint csak összehasonlíthatatlan előny. Csak tovább kellene menni, mert még nagyon gyerek cipőben van most is.

Csak hozzáadom a saját tízcentesemet. Nagy ebook rajongó vagyok, több ezres elektronikus gyűjteményem halmozódott fel az évtizedek alatt, a kezdetek még az SLP-ből vannak meg. Papír alapú könyvtáram is jó nagy. Ezzel együtt vallom, hogy az ebook és a hagyományos könyv nem ugyanarra való. Ebookot akkor használok, hogy ha 99%-ban szöveg alapú munkáról van szó, amit olvasok az elejétől a végéig. Papír alapú könyvet meg akkor, ha fontosak a tartalomban a képek, vagy ha a tartalmat csak lapozgatni akarom.

Regényeket elsősorban ebookban olvasok, de az enciklopédiákat és a lexikonokat papír alapon tartom. (Mielőtt még: wikipédiát célirányosan használom, a papír alapú könyveket meg amikor csak lapozgatok üres időmben.) A nagy formátumú képes albumokat is papír alapon tartom és használom. Külön kategória a verses kötetek, ezeket szintén lapozgatom inkább, ezeket papír alapon használom kizárólag, hiába van meg egy csomó elektronikus formátumban. Utazásnál viszont nagyon élvezem, hogy minden, ami nekem fontos könyv, ott van az olvasómon és "mellényzsebben" is elfér.

Szóval nálam megvan a helye mindkét médiumnak. 

Csaba

Regényeket elsősorban ebookban olvasok, de az enciklopédiákat és a lexikonokat papír alapon tartom

Ennél jobban nem is különbözhetnénk. Én pont a fordítottja vagyok. Regényt kényelmesen mindig kéznél (táskában) lévő papír változatban olvasok, cserébe enciklopédiák, és főleg katalógusok (pl. kb. 10000 oldalnyi nemzetközi bélyegkatalógus) esetében örülök, hogy tudok benne elektronikusan keresni (igaz nem ebook readeren, hanem laptopon.)

 

A ebook reader, bár próbáltam, nekem nem igazán jött be regényekre. Számomra a könyvolvasás élményéhez nem csak a tartalom, hanem a forma, az esztétikus megjelenés is hozzájárul. Az ebooknál a megjelenítés annyira zavaróan igénytelen, hogy egy regénynél már képes elvonni a figyelmemet a tartalomról :(

Sajnos az alap ebook formátumok nyomdászatilag még az írógép szintjén sincsenek,  mert 40 éve Mancika néni legalább az elválasztási szabályokat jól ismerte. Egy regénynél szerintem elfogadhatatlan a szabadsoros (balra zárt) szedés, zavaróak a fattyúsorok (főleg az egyetlen özvegysorból álló oldal), az egalizálás és a ligatúrák hiánya, stb.

Ami úgy-ahogy működne, az a pdf, de ott meg pont a skálázhatósággal van gond. A legtöbb pdf-et A4-es lapméretre tervezik, az pedig a 6"-os kijelzőn légypiszok.
Pár éve csináltam magamnak egy LaTex dokumentumosztályt, ahol paraméterként megadható a reader fizikai mérete, felbontása, valamint a kenyérszöveg preferált betűmérete, és ez alapján készített nekem személyre szabott pdf-et, de 10-15 könyv után meguntam, mivel egyrészt olvasni akarom a könyvet, nem dolgozni vele, másrészt a mikrotipográfia (pl. rab-bilincselés vagy rabbi-lincselés elválasztások korrigálása) gyakorlatilag csak az olvasás során oldható meg, így aztán a könyvem akkorra lett igazán dögös, mire pont kiolvastam.

Ha már ökolábnyomról van szó...

Mostanában 40-60 éves könyveket olvasgatok, amit 10-15 ember is elolvasott.

Robin Hood, írta James György, fordította Petőfi (Pest, 1844)
Ennél régebbi magyar nyelvű még nem volt a kezemben. Viszont kb. 20 éve egy iskolakönyvtár selejtezésekor sikerült megszereznem Livius: Ab Urbe condita 4 kötetét illetve egy Caesar: de bello Gallico kötetet. Ezek valamivel régebbiek, és sajnos eléggé megkopott már a latinom ahhoz, hogy érdemben kezdjek velük valamit.

Valószínűleg hasonló kort megélt ebook-ot unokáink sem fognak látni.

Baromi jó érzés kézbe fogni (természetesen kesztyűben) egy kódexet, de nem véletlen, hogy a corvinákat nem adják oda, hogy lapozgasd. Iszonyatosan tudok értékelni régi nyomtatványokat, rendelkezem is néhánnyal, de nem azért, hogy ha valamire kíváncsi vagyok belőle, akkor felcsapjam. Arra ott a digitalizált változat. A gyerekeimnek is megmutatom az ilyen szerzeményeket, de ha ténylegesen kíváncsiak a tartalmukra, akkor bizony csak a digitalizált változatot adom oda, különben az unokáim már nem fogják látni az eredetit.

Az ebook(-olvasó) pedig egy eszköz. Nem baj, ha az unokám nem látja majd, hogy milyen volt a Boox Note-om, ami ma egy a sok olvasó közül. Tucattermék, nincs eszmei értéke.

A nyitószövegben van némi csúsztatás, ugyanis az E-könyv nem azonos az E-book olvasóval. Az E-könyv 100 %-ban újrahasznosítható elektronokból készül, ökológiai lábnyoma pedig csak annyi, amennyit az informatikai infrastruktúrából a szerző, a terjesztő és az olvasó igénybe vesz.

Legtöbbet (saccra 90 %) szakmai anyagot olvasok (adatlapok, leírások, szoftverdokumentáció, szakkönyvek), ezeket kézenfekvően a számítógép előtt ülve, annak képernyőjén. Ezeket bűn lenne papíron kinyomtatni és ideszállíttatni, hiszen kezelni sem tudnám, nem is férne, benne keresni is nehezebb lenne, lefordítani is nehezebb volna (főleg a japán, vagy kínai nyelvű anyagokat), s nem utolsó sorban elavulna, mire kinyomtatnák...  Amit magam gyártok, azt is elektronikusan tudom ingyen közreadni, utólag bővíteni, javítani vagy frissíteni. Papíron ez nem menne.

E-könyv olvasón szépirodalmat olvasok, de manapság ez már egyre jobban megoldható laptopon, tableten (nekem nincs), vagy akár mobiltelefonon is.

Papíralapú könyvet már nem szívesen veszek a kezembe, mert nem látom, fárasztja a szememet. A Kindle Paperwihite II olvasó ebből a szempontból sokkal jobb - legalábbis a folyó szöveghez. A táblázatokat és ábrákat tartalmazó szakkönyvekhez viszont szinte használhatatlan - lenne tehát mit fejleszteni az E-könyv formátumán és a megjelenítés algoritmusán.

Szerkesztve: 2022. 06. 24., p – 09:01

Szüleimnek kb. egy fél szoba regény és könyvespolc. Én is szeretek olvasni, de ezt pazarlásnak érzem. Ezen felül nyaraláskor/utazáskor/munkába járáskor sem 2 zsák könyvet kell vinni (amit anyu sokszor meg is tett). A nem szekrényeknek épített lakás, kevesebb polc szintén az olvasó mellett szól. Már ő is ezer éve az első generációs Kindle-lel járkál…

A nehezebb csomag, nagyobb lakás, több szekrény lábnyoma se maradjon ki…

"- Their waste includes toxic components (such as zinc or arsenic)."

Kétszínűség lenne ezt kiemelni a mai világban az elektromos autók, a csillió elektronikai, háztartási eszköz és a Gréta-korú gyerekek évi új-iPhone-igénye mellett.

"- Their waste includes toxic components (such as zinc or arsenic)."

Kétszínűség lenne ezt kiemelni a mai világban az elektromos autók, a csillió elektronikai, háztartási eszköz és a Gréta-korú gyerekek évi új-iPhone-igénye mellett.

Skacok! :-|
Bő 20 éve leszoktam a könyvekről. Ugyanis abban az időben évente többször kellett költözzem egyik bérelt kecóból egy másikba. :-\
Gyermekkoromban - nem tegnap volt! - rengeteg könyv vett körül... De NEM kellett mozgatnom, pakolnom az összeset! :D Évente tisztasági meszeléseknál leporszívózni, letörölgetni kellett őkelméknek a gerincét... az se volt semmi... De viszont másfél köbméter könyvet lehordani a másodikról, be egy autóba, taxiba, akármibe, majd fel - mondjuk - a negyedik emeletre... ahol a helyükre kerültek. :-|
Akkor döntöttem, az elektronikus formátum mellett. :-P
Nem vagyok én Toldi Miklós. Se Fekete Laci bá'... :-] Habár, őt nehezen tudom elképzelni könyvet olvasva... :-] A könyvtáram a telefonjaimban, a laposomban, a salátaszerveremen lakik. Most így jó nekem. ;)