Elsődleges gépem ... módban indul.

Címkék

BIOS vagy UEFI vagy esetleg más?

BIOS
25% (232 szavazat)
UEFI
72% (661 szavazat)
Egyéb, leírom.
2% (20 szavazat)
Összes szavazat: 913

Hozzászólások

Az elsodleges az UEFI, de van jopar gepem ami BIOS es nem tervezem atvaltani vagy kukazni oket.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Mivel a notimban NVMe van, azt már BIOS módban nem bírtam működésre bírni ...

Viszont ahol lehet mai napig BIOS mód, szervereknél is.

Fedora 38, Thinkpad x280

valakinek sikerult ugy telepiteni debiant, hogy uefi, 2 disk mdraid raid1, rajta lvm, es a grub kiirasa nem irt ki hibat? mert bios modban ez nekem mukodik, uefi modban hibat ir ki.

neked aztan fura humorod van...

(Hangosan gondolkodok.)

- van 2 diszked, mind a kettőn kell legyen ESP (EFI system partíció), különben ha az egyik kihal, a másikról nem tudsz bootolni. (tehát van sda1 -ed és sdb1-ed is, ami ESP)

- a diszkek maradék része (sda2 és sdb2) lesz a Linux számára odaadva és mdraid-del összefűzve

- logikusan az első diszk ESP-jében az van, hogy az első diszkről töltse be az OS-t, míg a második diszk ESP-je a másodikról kell hogy behúzza (azaz sda1-beli ESP sda2-ről tölt OS-t, sdb1 pedig sdb2-ről)

( - és az (U)EFI boot paraméterei között az van, hogy botoljon a - Linux által - sda-nak látszó diszkről, ha pedig az nem sikerül, akkor az sdb-ről)

- az sda1-et és sdb1-et telepítés közben (vagy nem sokkal utána) kell megfelelő tartalomal feltölteni, és kb soha többet nem kellene piszkálni. Nyilván nem véletlenül nncs felcsatolva alapból, mert miért is lenne?

Szóval miért is akarunk az ESP-kkel bármit csinálni? Olyankor kell a boot loader-t frissíteni, ha az azt tartalmazó csomag frissül. 10 évben egyszer? (EFI esetén nincs szükség a grub-ra, bár éppen lehet használni.) Tippem szerint, ha van fent grub, akkor annak a frissítése frissíti a boot diszk ESP-jét, - no ide kell valami hook-kal betolni azt, hogy a másik ESP-t is frissítse.

Lehet, de ehhez még mountolni is kell előtte, miközben a grub-install az első diszkre azt is megcsinálja magától. Sőt, csak az az első diszkre:

# grub-install /dev/sda
Installing for x86_64-efi platform.
File descriptor 4 (/dev/sda1) leaked on vgs invocation. Parent PID 3391710: grub-install
File descriptor 4 (/dev/sda1) leaked on vgs invocation. Parent PID 3391710: grub-install
Installation finished. No error reported.

# grub-install /dev/sdb
Installing for x86_64-efi platform.
File descriptor 4 (/dev/sda1) leaked on vgs invocation. Parent PID 3391803: grub-install
File descriptor 4 (/dev/sda1) leaked on vgs invocation. Parent PID 3391803: grub-install
Installation finished. No error reported.

Csak az sda1-n frissít az EFI partíción a dolgait.

> az UEFI felismeri úgy, mintha egy sima FAT fájlrendszer lenne.

Mondjuk azért, mert az ESP (EFI System Partition) - azaz a GPT-vel particionált diszkek "boot"-partíciója egy sima FAT fájlrendszer. Sokan ugyan esküsznek rá, hogy FAT32, de én FAT12-vel is életre tudtam lehelni (nem 100%, hogy ez minden (U)EFI-s gépen igaz)

Ja, bocs, rosszul fogalmaztam. A helyes megfogalmazás az, hogy 0.9 vagy 1.0 mdraid szuperblokk esetén az UEFI felismeri úgy az mdraid (RAID1) partíciót, mintha egy sima FAT partíció lenne. Tehát mintha nem lenne mögötte RAID. Az UEFI nem tud róla, hogy RAID-ben van-e vagy sem, mert ő csak a partíció elejét nézi és azt látja, hogy van rajta egy FAT fájlrendszer. Az már őt nem érdekli, hogy a partíció végén van egy mdraid szuperblokk is. Ebből az is következik, hogy 1.1 vagy 1.2 mdraid szuperblokk esetén ez a megoldás már nem működik, mert ott már a partíció elejére kerül a szuperblokk és így az UEFI már nem ismeri fel normál FAT partícióként.

Egyébként igaz, hogy nem csak FAT32 fájlrendszerrel működik, hanem FAT16-tal és FAT12-vel is. Általában az EFI partíció kicsi, így a mérete miatt nem indokolt a FAT32. Esetleg a hosszú fájlnevek miatt lehetne szükséges, de én ilyeneket még nem láttam EFI partíción. Ezért szerintem bőven elég a FAT16, szűkösebben a FAT12.

Ő nem ér rá, ezért itt a helyettese. :-D

Tekintsük ezt a dolgot egy felesleges fícsörnek! Ha egyszer nincs rá szükség, akkor csak a fejlődésmániások hiszik jónak.

Hasonlóan a Windows boot partíciójához, ami nélkül ugyanúgy megy minden, mint a linuxon, ha csak /-ra  van telepítve.

Ellenpéldaként megemlítem az AIX-et, ahol nincs ilyen egyszerűsítésre lehetőség. Tehát van /, /boot, /var, /usr és /tmp minden esetben. Az kis nüánsznyi apró különbség csak annyi, hogy ezeket az ojjektumokat teljeskörűen kezeli az oprendszer. A linux és a win labdába sem rúghat, azaz felesleges bonyolítás.

Csak megemlítem, hogy a win10 az "maradék" területre csak ext partíciót szeret felvenni. Ez is egy olyan, amikor azt is jobban tudják, hogy én mit akarok. (Ez csak példa, pontosan tudom miről szól a topic.)

most rákerestem google-ben. megtudtam. de nem érzem magamat gazdagabbnak ezzel a tudással. bekapcsoltam és ment ezelőtt is, ez után is fog

4 és fél éve csak vim-et használok. elsősorban azért, mert még nem jöttem rá, hogy kell kilépni belőle.

Muszaj vagyok UEFI modban hasznalni, mert kulonben a vgaarb-al csak a vegtelen szopas van (nvidia drivert kell patchelni, es orulj ha nem crashel be tole az X-ed).

Amugy meg az tetszik benne hogy meg lehet szabadulni a grubtol mert van efistub, es ujabb alaplapokon altalaban ugyis csak UEFI van CSM-el, tehat nem sok elonyet latom BIOS modban hasznalni oket.

I hate myself, because I'm not open-source.

Én egy b550-es lapnál döbbentem le, mikor egy klónozott rendszert kellett volna indítani, hogy az integrált(!) intel grafika nem hajlandó BIOS módban menni csak UEFI-ben (utána olvasva sok, ha épp nem mindegyik 11+ gen lapnál már ez a helyzet). Végül sikerült a klónozott rendszert UEFI-be konvertálni (újratelepítés nem játszott). Kicsit túlzónak éreztem volna csak ezért egy régi videókártyát túrni hozzá.

Van régebbi gépem, ami BIOS módban indul. Nem örülnék, ha emiatt kellene újratelepíteni.

Szerintem MacBookon egyik sincs, de sosem turkaltam. Mikor nehany havonta egyszer ujra kell inditani MacOS frissites miatt, akkor indul, aztan a tobbi nem foglalkoztat :D

Szerintem az összes intelesben az lehetett, előtte meg azt írják egy hasonlóan szofisztikált Open Firmware volt a G3-G5-ös iMac-ekben.

Az M1-től kezdve meg valami minimális fw van, ami arra elég hogy a háttértár egy spéci partíciójáról húzza be a többi részét. Azt írták, magától még az almás logót se képes mutatni, valamint nagy cumi, ha ledózerolja az ember a meghajtót, de valahogy le lehet kezelni.

Linus-ék egy videóban áttették az új asztali iMac-ban egyik portból a másikba a spéci SSD-t (a vezérlője a SoC-ban van, csak flash-t tartalmaz), a nyomoronc gép meg meg se bírt mukkanni, csak ha visszatették az eredeti helyére.

Az elsődleges meg a céges gép is UEFI-vel bootol, mert itt nem volt más lehetőség, az összes többi BIOS-szal. Eddig nem sok értelmét láttam az UEFI-nek azon kívül, hogy több a szívás vele. XD

Szerintem hibás BIOS (*) ugyanúgy létezik, mint hibás (U)EFI implementáció. Az (U)EFI-vel sincs több szívás, csak mivel némileg több infót kell róla tudni, kevesebben veszik a fáradságot, hogy pontosan azon az alapszinten megtanulják, amilyen alapszinten a BIOS-boot funkcióihoz kapcsolódó információkat elsajátították korábban.

(*) idézet magamtól korábbról:

(Amúgy a legfurcsább mind között a játszós netbookom, ami mondjuk bhyve virtualizációra is alkalmas, de valami csoda BIOS van benne, ami előbb ad egy "hibás partícióstábla" üzenetet, majd szépen bebootol róla.)

Fogalmam sincs. Annyira tagolt manapsag az IT (szerencsere), hogy batran kimondhatom, ez nem az en asztalom.

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

Fogalmam sincs. Bekapcsolom, elindul aztán jön egy Grub screen.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Szerkesztve: 2022. 05. 05., cs – 18:03

Én nem rég tudtam meg, hogy ha nincs külön grafikus kártya egy újabb Intel processzor mellett, hiába van integrált grafikus mag is a CPUban, akkor sem tud, BIOS módban működni, csak UEFIben.

Ha van egy Pendrive vagy más boot eszközöd, ami nem UEFI formátumú (BIOS/MBR), akkor fekete kép van boot helyett. Ha egy külső grafikus kártyát beleraksz a gépbe, működni fog minden gond nélkül.

Köszönöm, Intel! Ezzel nagyon sok boot manager és egyéb alkalmazást kinyírsz. Az lesz az utolsó szög a BIOS koporsójába, ha az Nvidia és Amd is megszünteti a támogatását ennek.

Nem csak én jártam így.

Továbbá a Windows 11 telepítő ragaszkodik az UEFIhez, míg a Windows 10 simán működik MBR esetén is. Meg persze a Linuxok jól kezelik az MBRt. 2TB alatt kevés esetben indokolt az UEFI, hacsak valami nem kényszeríti ki. Semmi előnyét nem tudom az UEFI bootnak, csak hátrányát. Nyilvánvalóan azért tolják az UEFIt, hogy vegyünk új gépet és ne használjuk a régi alkatrészeket. (Hajbazer is diktálhatta volna ezeket.)

Kevered a firmware-t a partíciós táblával. Mind BIOS mind pedig UEFI mellett lehet MBR és GPT partíciós táblát használni egyaránt.

(Kivétel a Windows, ami GPT-ről bootolni csak UEFI mellett tud, mert már nem akartak hozzá olyan BIOS módú boot loadert implementálni, ami ismerné a GPT-t.)

Az új Intel procik integrált grafikus maggal csak UEFI módban tudnak bootolni. Nincs kép, ha nem UEFI mód van (Ennek semmi köze a GPT/MBR-hez, ez jogos, de leírom miért kapcsoltam hozzá.) Én Windows 11 telepítése közben tapasztaltam ezt.

Az két különböző dolog, hogy miként bootol az Intel grafikus magjával az alaplap (UEFI kell neki), és hogy a Windows 11 csak UEFI-vel akar települni, és annak meg GPT kell. Ha viszont multibootot akarok, Linuxot Windows 11 mellé, akkor a Linuxot is csak UEFI módban rakhatom fel + kell GPT is, a Windows 11 miatt, ha egy lemezen lesznek. És akkor nem lehet MBR, kell a GPT, a Windows 11 miatt. Az UEFI meg az Intel grafikus mag miatt. Így pontosabb? Vagy máshogy tudod, tapasztalod?

Az új Intel procik integrált grafikus maggal csak UEFI módban tudnak bootolni

Generációkkal ezelőtt bevezették (olyan Gen 8 körül) már brand gépeken (pl. Latitude 5x90), hogy még ha tud is bootolni a valamilyen forrásból legacy módban, a belső diszkjéről már csak UEFI-vel hajlandó. Ergó kénytelen vagy az oprendszert UEFI-sként felrakni.

Milyen fura, hogy mennyien azt sem tudják mit használ a gépjük! :O 
Főleg egy IT portálon meglepő ez! 

Meg is örülnék ha nem ismerném ilyen szinten a saját gépem működését.

Milyen fura, hogy mennyien azt sem tudják mit használ a gépjük!

Megváltozott a világ, megváltoztunk mi is.

Kb. 20 éve nem csak azt tudtam, hogy pontosan milyen a processzor, mekkora az órajele, de még azt is, hogy milyen a buszsebessége és a RAM-oknak milyen a frekvenciája.

Most meg? Nem hogy a processzor sebességét vagy a pontos típusát nem tudom (csak annyit, hogy i7), hanem még azt sem, hogy hány magos. Talán 4. De lehet, hogy azért gondolom, hogy 4, mert a telefonom 4 magos. Vagy az 6? Fene tudja. A memóriáról is csak annyit tudok, hogy a maximumot választottam, ami talán 32G lehet (de nem vagyok benne biztos).

De már a 10 évvel ezelőtti gépemnél se nagyon tudtam a részleteket. Tudtam, hogy i7-es a processzor, tudtam, hogy talán 1,8GHz a maximum vagy 2.2GHz (ezt azért és onnan tudtam, hogy a Linux alatt kellett sebességet konfigurálnom, mert a hűtése újkorától kezdve vacakolt. Gari alatt még cserélgettek benne hűtés alkatrészeket, aztán azt csináltam, hogy nyári hőségben Linux alatt lejjebb vettem az engedélyezett maximum sebességet).

Azért a 2010 előtti gépeimnél még tudtam a processzor magszámát meg órajelét. Akkor még fontosnak tűntek ezek az információk.

Mostanra rájöttem, hogy voltaképp tökmindegy, az a lényeg, hogy megy-e rajta amit akarok megfelelő sebességgel vagy nem, illetve mennyi időt megy akkuról. A konkrét gigamegahertzek nem számítanak.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

OK, hogy kideríthető, de minek nézzem meg, ha semmihez se kell és két nap múlva már úgyse emlékszem rá, mit írt ki?

Egyébként megnéztem, 4 fizikai mag van a processzorban.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Azzal is összefügghet a dolog, hogy lelassultak a változások. Olyan 20-25 éve 1-2 év alatt elavult egy gép abban az értelemben, hogy ugyanakkora összegért tényleg érezhetően (mondjuk 2-szer) gyorsabb gépet kaptál, legalább 2-szer akkora RAM-mal és diszk-kel. Aztán 2-3 évig még emlékszel, hogy mit is válogattál és szereltél össze. Most meg kb. 10 éve rakhattam össze az asztali gépem, és még egész jó. A laptopomat (most az az elsődleges gép) is olyan 4-5 éve vettem, és az is teljesen okés még.

Intelnél nem kérdéses, h. adott évi processzorhoz adott évi alaplap dukál, mert másképp nem működik, nem megy bele fizikailag a foglalatba.

Ezzel szenben AMD-nél a nemsokára leváltásra kerülő AM4 foglalathoz kijött 3 generációnyi alaplapi chipset: 300, 400, 500-as sorozat, illetve legalább 5 generációnyi Ryzen processzor. Na ott voltak meglepetések, mikor az újabb (pl. 5xx-as) chipset-es alaplap nem indult el az 1000-es ryzen procival. Szóval eléggé képben kell lenni, és bújni a kompatibilitási listákat.

Én is még a 8 bites világban kezdtem, de már akkor is érdekelt mi van a gépben, hogy működik, melyik IC mit csinál. 
Aztán ez az érdeklődés azóta is megmaradt. Nem bírnám elviselni ha nem tudnám pontosan mi van a gépemben. 
Ha új alaplapot veszek az az első, hogy átolvasom a manuált, megnézem melyik bisz-basz a lapon mi célt szolgál és végig nézem az összes BIOS beállítást.
Ha valami ismeretlen beállításra bukkanok, akkor annak utánanézek és kiderítem mi az optimális beállítása. 

Késsz gépet pedig sosem veszek, mindig magam építem össze, általam válogatott HW-kből. Nem bízok egy "szakemberben" sem, mert lehet gőze sincs arról miket állít (van nem állít) be a BIOS-ba. Vagy eleve trehány módon keni fel a procira a passztát, kihagy egy csavart, nem húz meg csavart, ordenáré módon rendezi a kábeleket...

Szóval szerintem aki egy kicsit is a gépére, az maga szereli és tudja mi van a dobozban, főleg ha a munka/hobbi/játék eszköze. 

LegóPC-nek is megvannak az előnyei, leginkább a bővíthetőség. Az én alapgépem 2015-ben lett összerakva és azóta erre az alapra építkezem. Új VGA, több memória, rakat ssd+hdd variálási lehetőség, lehet még a procit is lecserélem majd benne a lapban futtatható legjobbra ha ár/érték arányban jó biznisz lesz.

Az új M1-es macek bitang jók, de abban a pillanatban lesz belőlük instant szemét amint az apple leveszi a támogató kezét róluk. Ezért is örvendetes pl az asahi linux amivel még sokáig életben tarthatóak lesznek, de ugye sok az almás medzsik amit nehéz lesz majd 100% kihasználni (secure enclave, rendes vga gyorsítás, stb).

megdöbbentő látni, hogy mekkora fogalmatlanság van manapság ezen a téren.

olvashatok itt VGA - UEFI, MBR - UEFI, NvME  - UEFI összesküvéseket is :D

 

lelke van a gépnek, na!

ez abból látszik, hogy ha fülst formájában elszáll belőle a lélek, nem működik tovább.

Szerkesztve: 2022. 05. 05., cs – 20:30

UEFI. Root ZFS-t akartam, és úgy voltam vele, ha már beleásom magam az egész boot folyamatba, akár UEFI-t is használhatok. Mindent, lépésről lépésre kézzel raktam össze, mármint, ami az induláshoz kell.

Kézműves Limux :-) 

Szerkesztve: 2022. 05. 06., p – 09:18

UEFI, de meg kellett néznem. Ezt adta a gép meg az Ubuntu installer.

Fingom sincs. Kivettem a dobozból, beraktam az SSD-t, bekapcs, megyen. Nem is nagyon érdekelt még, hogy mi van. 

openSUSE Leap 15

A régiek BIOSban, az újabbak UEFIben. Asszem.

25 évvel ezelőtt, az első főállású munkahelyemen az lett volna a válaszom, hogy OpenBoot. Mert egy UE450 volt kezdéskor a "desktop" gépem :D