Miért használsz desktop Linuxot?

Címkék

Tényleg miért is?

Jobb, mint a többi operációs rendszer
28% (271 szavazat)
Értek hozzá, így saját igényeimhez hangolhatom
37% (361 szavazat)
A Linux az igazi szabadság ;)
18% (172 szavazat)
Biztonságosabb, mint a többi OS
12% (114 szavazat)
Leírom a hozzászólásban
6% (58 szavazat)
Összes szavazat: 976

Hozzászólások

legyen mondjuk az első 4. meg licencbeszerzéssel se kell foglalkoznom.

Egyetértek, én is megjelöltem volna az első 4 szavazási opció mindegyikét, mert mind igaz. Így a szabadságra szavaztam, mert ez magában foglalja a 2. pontot is valamennyire. Tényleg ez a lényege a Linuxnak, hogy az ember a saját rendszerének ura, nem kell sallangokat futtatni (vírusirtó, meg felesleges service-ök), mindent testre lehet szabni, egyféle dolgot többféle módszerrel is meg lehet oldani. Plusz nem kell egy nagy multira várni, hogy a támogasson valamit, vagy eldöntse, hogy hogyan használjam a gépet, meg hogy próbáljanak saját magamtól megvédeni. Ez lenne a lényege a Linuxnak, de pont erről a legjobb oldaláról marad le, aki Gnome-ot, egyéb lebutított felületeket, meg Ubuntu, stb. mainstream/corporate disztrókat használ.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Igen, létezik GTK3-bloat-ra áterőltetett Xfce, kiherélt, steril, tapicskoló témákkal, egyre növekvő paddinggal. A GTK2-GTK3 átálláskor a választási lehetőségek igencsak megcsappantak, mert a régi témákat elfelejtették átportolni. Létezik GTK3-bloat-ra áterőltetett Xfce, amit nemsokára GTK4-bloat-ra erőltetnek majd át, mert ez a fejlődés™. A window decorator gyakorlatilag már csak minden második ablakon működik, a többin az egységbuzi GTK3-GNOME3 Windows 10 koppintgató, feleslegesen túl magas szarság van.

Nem az ablak keretét szoktam nézni, hanem ami belül van, a tartalmát. Mondd már el nekem, ha megnézek egy busz menetrendet, mennyire köti le a figyelmem az ablak keret design-ja? Az érdekel, mikor menjek a megállóba, ha nem akarok megfagyni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Csatlakozom az előttem szólókhoz, bár a 4-ik pont nyilván relatív.

Szerintem valóban biztonságosabb. Mármint a mainstream meg kereskedelmi OS-ek. Jó, talán az OpenBSD biztonságosabb, de nem sokkal marad le a Linux. És nem amiatt, mert ne lennének benne biztonsági rések, hanem azért, mert azokat gyorsabban felfedezik és gyorsabban is javítják. Pl. január 25-én most felkapták a hírt, hogy sebezhető a polkit össze verziója, 26-án meg megjött rá a javítás, ami el is jutott a frissebb, rollingos disztrókba. Összesen 24 órájuk se volt talán a támadóknak, hogy kihasználják tömegesen, mert olyan gyorsan lett foltozva, hogy nyekkeni se volt ideje. A MS-ot ismerve majd valami jövő havi patch kedden lehetett volna róla szó leghamarabb.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Aki a masodik pontot valasztotta (eros tobbseg), azoknak gondolom csak egy kisebbsege hasznal GNOME3-at. Barmi mast hasznalsz, az az elony kijon.

Mivel mindent gépen intézek ezért fontosak az irodai cuccok. 

Kezdtem, hogy a beállításokba felvettem a google fiókot. (Gnome alatt is ez volt az első, sok cuccot tartok ott)

Jött a levelezés beállítása... kmail...
Kmail akonadi nem igazán indult el. Végül sikerült elindítani ehhet kellet egy mysql(?)-t konfigolni. De sebaj, jöttek a levelek. Viszont meglepett, hogy ujra be kell loggolni a google-hoz. (már egyszer megtettem)

Néztem a címjegyzéket és nem volt ott semmi(!!) megint fel kellett venni a google-t és beloggolni (harmadjára)
A naptárig és a jegyzetekig el se jutottam. Meg a céges levelezésig se. (Tud egyátalán exchange-t?)

Nézzük akkor a gdrive-t. Hát nem. Telepítsek plugint amivel megint logolhatok a google-hoz... pff és még ezután nem is működött.

Ekkor már csak az alap konfiggal elb@sztam ugye vagy egy órát és még csak a levelezés.
Nézzük a fotókat. Hát nem, nem tudja megjeleníteni a google-n tárolt képeket. (vagy ehhez is plugin kell??) 

Csak akkor miért adtam meg vagy minek a beállításokba, ha az sehova nem volt jó.
Scanner. Nem lehet pdf-be scannelni.. Nézem van scanpage. Természetesen aur-ba. Sebaj lefordul hamar.
Ez meg nem tud mailt küldeni (azaz scan, save as, kmail megnyit és belehúz... )

Kate: Nem zárja be a html elemeket. azaz <div></ és semmi. Van állítólag a man szerint erre ctrl+enter. Az meg akadt más billkombinácival.
Semmi baj, kicseréltem. Már a ctrl+enterrel zárja a html tagokat. Viszont csaqk akkor ha a DTD szerinti a cucc. Azaz ha <?php -val kezdődik már nem minden tagot zár be.
 

Eddig jutottam... 

Ami tetszett: widgetek az asztalon.
Ami nem tetszett: A fentieken kívűl: lasabban indul. (mikor már azthiszed akkor még jön a töltő screen) lasabban nyílik a doplhin. Nincs szóközös "betekintés" 
Szóval lehet csak én voltam balszerencsés, de ez "nem jött át"
 

 

A kontact-ról én is leszoktam. Kényelmesebb ma már weben intézni (roundcube). Sajnos a g- integráció nekem sem megy rendesen. Valami változott a google-nél azóta full bug. Jogosak a kifogásaid. 

 

Miért nem IDE? Mostanában kattantam rá a neatbeans-re. Eclipse-ről váltottam.

Volt idő, amikor Kmail-lel leveleztem, és a többi K cuccban tartottam a todo listát, Konquerorral böngésztem, stb.

De aztán elkezdtem Gmailt használni és leszoktam ezekről. Évekig nem használtam, és amikor legutóbb néztem, nem muzsikált valami fényesen.

Ettől függetlenül a KDE-t szeretem, de nem hiszem, hogy a Kmail-nek és társainak nekiállnék újra. A céges levelezés is weben megy meg a magánlevelezés is (Két cég Office365-ben, másik két cég Gmail-ben, a magán szintén Gmail-ben). Desktop mail kliensem talán nincs is, de ha van, akkor nem indítottam el már olyan rég, hogy el is felejtettem.

Egyébként annyit akartam csak mondani, tanácsként, hogy nem kötelező a KDE saját alkalmazásait használni, ha valamiért nem tetszenek vagy nem működnek. Pl. hiába van a KDE-nek saját office csomagja, én LibreOffice-t használok. Konqueror helyett is Firefoxot és Chrome-ot. Tudom, hogy KIO-val lehet Google Drive-ot Dolphinba integrálni pl. de én Insync-et kezdtem el használni, az működik, ezért nem is próbáltam a KDE saját megoldását.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Csak említeném, hogy szegény Konqueror valamikor mennyire úttörő volt... hiszen az apple abból forkolta a webkitet, amiből a google blink-et, úgyhogy igazából ma minden chrome és safari alapú böngésző mögött a KHTML kódbázis van. Valahol nagyon mélyen eltemetve :(

És a desktop appokban is ott figyel már a HTML meg a JS. Mondjuk a gépigényen sokszor eléggé meg is látszik.

Bizony... régi szép idők. És mindig megmagyarázzák, hogy velem van a baj, de a KDE 1-2-3 körül úgy tudott iszonyatosakat lépni előre, hogy már az 1 is, elnézést a szóért, de k*rva jó volt. Főleg abban a korban, amikor mindenki még win98-at tolt.

Aztán a fene tudja miért, de a 4 meg az 5 nekem (és nem csak nekem) elég ambivalensre sikeredett. Értem hogy micsoda úttörő technológiák meg UI design órák vannak benne, de azt a funkcionalitást én egyszerűen nem látom ami akkor volt, főleg ha mindkettőt az adott korhoz képest mérem.

Nekem is nehéz volt feldolgozni ezt a KDE4-nél. Aztán rájöttem miért szedték szét darabokra a Konqueror-t és megtaláltam a funkciókat is. Hozzá kell tennem: joggal kapták szét. Túl sok az egy app-nak amit tudott. A Konqueror volt a God app. Ez nem jó írány. Sok ember fel sem fedezte mit tud. 

Ma pl amit tud egy ablak/alkalmazás  tud az durva. lásd jobb klikk az alkalmazás fejlécén, majd "További műveletek -> speciális blabla" ...egyszerre hihetetlen és lenyűgöző.

Én azt bírtam, hogy bármi weboldalt le tudtam menteni. Lett egy war fájl, (web archive, ha jól emlékszem). Offline meg tudtam nyitni, ott volt minden, ami kellett. Mondjuk utazás előtt lementettem, amiket el akartam olvasni, és nem kellett a 9600-as mobilnettel próbálni töltögetni a cuccot.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ugye valami 15 évvel ezelőtti állapotról beszéltem. Nem önsanyargatásból használtam a Konquerort abban az időben, hanem mert tényleg jó volt (bár nem tökéletes).

Azóta viszont, ahogy nézem, nagyon elhaladt mellette az idő. Elvétve valami linkre kattintva a rendszer Konquerort indít és megpróbálja betölteni és renderelni az oldalt. Jellemzően beletörik a bicskája.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A KDE vagy bejon, vagy nem. De akinek bejott egyszer, annak ritkan okoz csalodast, max valami tobbeve unfixed bug eget ki.

A GNOME3 az egyetlen olyan, ami a Win-hez es a macOS-hez hasonloan jobban akarja tudni, mi kell a felhasznalonak, mint a felhasznalo. Ez a Linux vilagban szerencsere kivetel.

Viszont nem csak KDE meg GNOME van. Pl. "normalis" tiling wm elmeny Windows-on es macOS-en nem is letezik. Leginkabb ilyesmire (is) gondoltam. De valoban arra is gondoltam, hogy KDE-ben minden is testreszabhato, csak epp bugos ne legyen az, amit pont beallitanal.

Nem tudom, az is lehet. De ha azt mered mondani, hogy egy funkció nélküli sz*r, akkor majd megkapod hogy csak azért írod, mert aki az adott funkciót (de)implementálta az színesbőrű volt. Vagy nő. Vagy más nemi identitású. Vagy ezek kombinációja :) Sajnos a nagy opensource projektekben elharapózott a politikai korrektség, ami mint tudjuk a valódi korrektséggel nem fér össze.

Leírom a hozzászólásomban: Nem használok. Szerencsére.

Ja, szerencsére, így nem rajzol ki lassan a X.org. De ennek ellenére fogsz használni Linuxot, csak idő kérdése lesz, hogy belássad nem maradt más út. Halogatni lehet, de elkerülni nem. Főleg neked nem, aki nem akar a konzumer dolgok felé menni.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

fogsz használni Linuxot, csak idő kérdése lesz, hogy belássad nem maradt más út

Megint a szokásos FUD és előrevetítések.

Kezdem úgy érezni, hogy az OS-használati szokásaimból már mániákusan naugyemegmondtam szitut akarsz csinálni.

Számtalanszor megmondtam már neked, hogy saját véleményem szerint se fogok életem végéig XP-t használni, feltéve, hogy nem halok meg idejekorán.

Egyelőre viszont nagyon jól el lehet lenni XP-n, sokkal jobban, mint bármelyik GTK3-GTK4-QT5-bloat desktop Linuxon. Nem, nem szeretnék csak és kizárólag parancssoros alkalmazásokat használni, pláne nem úgy, hogy böngésző ígyis-úgyis kell. Ezt a vitát már lefolytattuk.

Mert ez van a céges laptopon. Ha Windowst adnának, akkor azt használnám. Egyszer viszont Macet kaptam, azt visszaküldtem.

Néha szórakozásból megnézem milyen.

“Any book worth banning is a book worth reading.”

Egyeb: mittudomen, desktopon egyszeruen csak jobban szeretem. Fiatalabb koromban egy csomo idot toltottem a hasznalatanak megtanulasaval, igy az esetek tobbsegeben jol kezreall. Beagyazott rendszerkent meg azert, mert sem a libreelecnek, sem az OpenWrt-nek nem ismerek alternativait.

Szerkesztve: 2022. 01. 26., sze – 00:14

A hülyeségei kevésbé zavarnak, mint más OS-ek hülyeségei.

Az évek során megszokott alapbeállítások hiányoznak más OS-eket használva és lusta vagyok keresgélni és konfigurálgatni ahhoz, hogy úgy működjön a rendszer, ahogy elvárom. Linux telepítés után csak a billentyűzetváltás gombját kell átállítanom (egy olyan konfigurációra, amit Windows alatt nem lehet beállítani), plusz beállítok kettő shortcutot (konzol és dolphin indítása) és focus follows pointer és kész. Minden mást alapon hagyok. Telepítés után kb. 5 perccel már úgy működik, ahogy megszoktam.

Hogy eredetileg miért Linuxszal kezdtem? Nem is tudom. Amigát használtam 95-ig. A Win95 tetszett egyébként (a korábbi Win 3.1-hez képest nagy előrelépés volt), de azért továbbra is instabil volt, és egy csomó dolgot nehezen lehetett benne megcsinálni. Utáltam, hogy ha valami nem megy, akkor semmitmondó hibaüzenetek, használhatatlan logok vannak csak és a kikapcs/bekapcs az elfogadott megoldás. Utáltam, hogy a programok összeszemetelik a rendszert mindenféle egymással ütköző libekkel és fél évente vagy évente újra kell telepíteni az egészet, mert "megromlott".

Két-három hónap Win95 használat után 96 januárjában kezdtem a Linuxot használni. Tisztább, szárazabb érzés volt. Jobban hasonlított a logikája az AmigaOS megszokott logikájához. Ha valami nem ment, volt man, volt log, a legtöbb dolog végére tudtam járni. Stabil volt. Telepíthettem, amit akartam (a disztribúcióból), nem kuszálódott össze. Nem kellett naponta többször újraindítani kék halál, szoftver telepítés vagy csak valami nem megy jelenség miatt.

Vagyis jobb volt, mint a Windows. Azóta használom elsődleges rendszerként, az évek jóval több, mint felében munkában is. Az érzés nem változott: A Linux jobb, mint a Windows. Nekem.

Van Windows is a laptopomon. Régebben csak Windows alatt játszottam, aztán Quake óta egy keveset Linux alatt is. Amióta van Steam Linuxra, ha lehet, Linux alatt játszom, de vannak olyan játékok, amik miatt Windows-t bootolok (elképzelhető, hogy közülük sok menne Wine-nal, de nem akarok vacakolni, próbálkozni, konfigurálni).

Asszonynak van két Macbookja. Egy magán és egy céges. Néha használom. Nem áll kézre. Az alapbeállítások rosszak. Valószínűleg, ha lenne saját Macbookom (pl. egy cég azt adna munkára), akkor pár hét esetleg pár hónap alatt belaknám. Beállítanám*, feltelepíteném, ami kell, és talán hozzá is szoknék. Amennyit láttam belőle, egyelőre Windows-nál jobbnak érzem, Linuxnál viszont nem. Persze maga a Macbook szar. A billentyűzet tragédia, a trackpad idegesítő. Kár, hogy ezt majmolja mindenki. Az újabbik laptopom billentyűzete is szarabb, mint a régié, mert Macbookosabb. De legalább van Del billentyű. Mondjuk mindegy. Macbookot külső billentyűzettel és egérrel használnám, úgy megfelelő.

* Bár az iphone alapján lehet, hogy vannak Macbookban is olyan dolgok, amiket nem lehet (egyszerűen) beállítani. Megszoksz vagy megszöksz.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Tudok róla, hogy van ilyen. De az igazság az, hogy keveset játszom, amikor játszom, akkor meg nem akarok kísérletezgetni. A windows bootolás egy játék erejéig nem zavar. Ha nem lenne Windows a laptopon, biztos ráfeküdnék a témára, de így nem.

De most megnéztem. A rocksmith mindkét verziója Gold, szóval már csak kíváncsiságból is kipróbálom majd valamikor.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Igen, elolvastam. Konfigot kell állítgatni, de úgy tűnik, ez után működik jól.

Igazából nem bíztam benne, hogy az emulátorral kezelve az USB-s hang bemenetet meg az egész jel feldolgozást nem lesz majd túl lassú, de valaki azt írta, hogy kimérte, és a hangfeldolgozás késleltetése ugyanannyi (volt neki) Linux alatt emulátorral mint Win10 alatt natívan.

Ez azért impresszív. Emlékszem, néhány éve (ami lehet simán kb. 10 is), valami szoktalanabb USB-s eszközt VmWare-ben és VirtualBox-ban lehetett ugyan kezelni, de nem volt egyszerű és kihívásoktól mentes. Nem emlékszem már, hogy mi volt az eszköz. Még az is lehet, hogy pont egy USB-s hangkártya volt akkor is.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

„a demokrácia Linux a legrosszabb kormányzási forma operációs rendszer - nem számítva az összes többit, amellyel az emberiség időről időre megpróbálkozott”

Z80 CPU alapú Sinclair ZX81-gyel és ZX Spectrummal kezdtem. Megtanultam a BASIC-et és a Z80 assembly nyelvét. Utána MS DOS 3.1-re meg DOS 5.0-ra, meg talán DOS 6.22-re emlékszem. Néhány rendszerhívást megtanultam, de terveztem DOS alatt kapcsolási rajzot meg PCB-t is. Aztán lett otthon Intel 386, majd Intel 486DLC 100, de ehhez még kellett egy 387-es aritmetikai coprocesszor. A Windows 3.1 egy GUI volt DOS fölé, már akkor sem igényeltem. Az első Windows az NT4.0 volt, amelyet munkahelyen használtam. Utána Windows 2000, s valamikor ekkortájt próbálkoztam eredménytelenül Debian Potato-val, majd lett egy Red Hat 7.2-m. Ez még nem RHEL. Utána RH 7.3, 8.0, 9, majd ennek folytatása lett a Fedora Core 1. Emlékszem, borzasztó volt a Fedora Core 2 környékén megjelenő 2.6-os Linux kernel. Egycsapásra nem működött a korábban jó USB host interface, labilissá vált. Utáltam. A munkahelyi gépemet dual boot-ossá alakítottam, s hol Windowst, hol Linuxot boot-oltam, de egyre többször használtam Linuxot. Most már ennek 20 éve körülbelül. :) Közben a Windows-ból XP lett, s jöttek az újabb Fedora release-ek is.

Otthon meg kizárólag Linux. Az elején még DOS, de aztán az szépen kimúlt.

Nagyon megkedveltem a Linuxot. Azt csinálja, amit mondok neki, nem akarja jobban tudni helyettem. A Windows esetében még az is sokszor varázslást igényelt, ha extended partícióra - egyáltalán lehetett? -, vagy nem az első partícióra akarta telepíteni az ember. Mai napig ellenszenves a Windows. Munkahelyen használom, a céges rendszergazda sz.pjon vele. Használok egy linuxos gépet is, azt szeretem, s mivel az az enyém, azt én tartom karban.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A kíváncsiság vitt rá anno vagy 10 éve. Az eleje rögös út volt, de nem tántorított semmi meg nem is kényszerített semmi a használatára. Mindegyik opcióban van igazság, de a legjobban az fejezi ki a miértet. Mert egyszerűen jobban érzem magam, ha Linuxon vagyok. Használok Win10-et is ott ahol kell, de elvakult fanatikus se szeretnék lenni. Jobb inkább képben lenni mindegyikkel. 

Megszoktam. Még a win 9x idején álltam át, mert annyira idegesített. Ha hamarabb jön ki az XP, talán meg sem próbálom. Vagy igen, nem tudom.
Mondjuk az jó volt, hogy tökegyszerűen tudtam szerver dolgokat is kipróbálni, ami egy win esetén már nehezebb lett volna.

http://www.micros~1
Rekurzió: lásd rekurzió.

Szerkesztve: 2022. 01. 26., sze – 08:20

Egyetértek az előttem lévőkkel. Első négy úgy egyben. 

1997 óta van linuxos szerverem. Akkor még segítséggel adminoltam, így eközben tanultam meg az alapokat. Legalábbis ekkor azt hittem. Desktopon többször neki futottam, kb minden Chip magazin linuxos mellékletnél. Véglegesen egy helyi hálón nagy károkat okozó vírus miatt álltam át. Akkor irc-n kerestem megoldást arra, hogy a vírus által felülírt fájljaimmal mit kezdhetek. Osztást kaptam és azt a tanácsot, használjak linuxot. Másnap átálltam,  és azóta is csak linux. Vicces módon évekkel később aki javasolta arról kiderült, ő nem használ linuxot. ;) 

Nekem desktopnak a KDE jött be, de minden mást is használtam már, max pár napig. KDE finomságaival a többi nem tud mit kezdeni, nem is érti. Ha értené implementálná. A KDE-ről azt gondolom, hogy aki megismeri annak minden  más egy béna kvarcóra kategória lesz onnantól. Ebbe beleértve a macOS és a korábbi Windows felületeket is. Windows 11-nek a felületért jár a pacsi, de csak azért mert az már a KDE4. ;) Mondjuk, hogy  Windows és a macOS képtelen háttérben frissülni a mai napig az számomra alapból elfogadhatatlanná teszi a rendszer. Mielőtt valaki belém áll: az nem a háttér, ha restart után n percig nézem a százalékszámolást. Nekem hihetetlen, hogy még mindig itt tartanak.

Azért, mert megfelel az igényeimnek, és nem szívat az MS. Nincs:

  • pop-up, hogy vegyé új OS -t, mert ezt a CPU -t nem támogatjuk. Persze mindeközben tökéletesen fut rajta.
  • "kikapcsolhatatlan" pop-up, hogy kijött az új verzió, most már vedd meg.
  • viruskereső, malware kereső, cortana és egyéb szar ami nekem nem kell, de muszály
  • aktiválás, átláthatatlan licencek, stb...
  • érintő képernyőre optimalizált GUI egy olyan eszközön, aminek sosem lesz érintőképernyője
  • olyan szolgáltatások erőltetése, melyekre nekem sosem lesz szükségem (pl online user, bing, ect...)

És azért, mert MS gyűlölő vagyok úgy a 2000 -es évek óta. Nagyon sokszor keserítették meg az életem az erőltetett inkompatibilitási kampányaikkal. Utálom, hogy ők "a szövegszerkesztő", és mindenki az ő szar megoldásaikat majmolja. Gyakorlatilag megszűnt az értelmes szövegszerkesztés (megírom, majd stílusokkal megformázom), kénytelen vagyok markdown -nal és egyéb középkori szarokkal majomkodni.

Ők lesznek a legutolsó akinek egy fillért is fizetek.

Persze melóhelyen nem én döntök, illetve mások a szempontok. Ott Windows -os gépen (is) dolgozom, és MS office van vállalati témákra. Szakmai oldalon open technológiák (linux, git, markdown, plantuml, yEd, esetleg libreoffice, etc...).

Azt mondták, a Debian nem való desktopra és mindennapos használatra. Gondoltam, na akkor ezt megnézem.

Aztán nem volt ok továbbmenni. Most Bullseye, ami nekem hibátlan. Csak röhögök azokon, akik számára a Windows jelenti a "megoldást".

Én is, buzz óta.

De az is igaz, hogy az első mittudomén 10 évben kézzel szerkesztettem egy csomó konfig fájlt.

Valamikor (ez is jó rég volt már), elhatároztam, hogy mit tud a KDE saját konfigurációs cucca, és kiderült, hogy teljesen felesleges nekem kézzel firkálnom a /etc/network/interfaces-től kezdve mindent, mert a System Configban kb. mindent be lehet állítani megfelelően.

Onnantól kezdve, hogy nem volt szükség a kézzel konfigurálásra, szerintem simán jó Desktopra. Ettől persze valakinek az Ubuntu bejöhet jobban. Én is kipróbáltam, nem vettem észre semmi előnyét, így leszedtem.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A nagy különbség az volt, hogy a Windows telepítés után volt egy grafikus felületed. Volt néhány speciális eset, amihez registry szerkesztés kellett, de azért én az Windows felhasználói évtizedeim alatt szerintem az évi 1 alkalmat nem érte el ez. De egy csomó dolog működött alapból (úgy, ahogy).

Linux alatt meg telepítés után volt egy konzolom, aztán a hálózathoz az ifupdown csomag konfigját kellett szerkesztenem, a grafikus felülethez az X konfigját, meg a .xresources-t, meg már nem emlékszem, miket. És ezt csak ahhoz, hogy legyen egy olyan rendszerem, ami kb. azt tudja, amit a Win az alap telepítés után.

Számomra ez nem volt gond, pl. éveken át használtam úgy a gépet, hogy X-et csak ritkán indítottam. Konzolban ment a vi, konzolban ment a gcc, konzolban ment a mutt, és az idő nagy részében nem kellett más.

De azért ezt messze nem tartom elegendőnek egy desktop rendszernek. Lehetett belőle működő desktopot készíteni, de ha odaadom egy laikusnak, hogy nesze, használd, akkor abból sose lett volna működő desktop.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Linux alatt meg telepítés után volt egy konzolom, aztán a hálózathoz az ifupdown csomag konfigját kellett szerkesztenem, a grafikus felülethez az X konfigját, meg a .xresources-t, meg már nem emlékszem, miket. És ezt csak ahhoz, hogy legyen egy olyan rendszerem, ami kb. azt tudja, amit a Win az alap telepítés után.

En pont emiatt kezdtem el hasznalni linux-ot. Lefoglalta a vegtelen szabadidomet amit csakazertis valamibarmi hackelessel akartam tolteni. Kozben tanultam is egy csomo mindent.

Csak azota eltelt 15 ev es Ubuntuva "degradalodott" a rendszer. :)

Nekem az volt a tapasztalatom, hogy alaptelepítés után nagyjából ment minden, xorg.conf-ot akkor kellett szerkesztgetni, ha a monitoromat nagyobb fölbontáson szerettem volna használni, vagy az egérgörgőt működésre bírni.

Viszont az összes config file jól dokumentált, példákkal, stb. Némelyiknek külön manja is van. Ellentétben a registryvel...

Debian - The "What?!" starts not!
http://nyizsa.blogspot.com

Nekem az volt a tapasztalatom, hogy alaptelepítés után nagyjából ment minden, xorg.conf-ot akkor kellett szerkesztgetni, ha a monitoromat nagyobb fölbontáson szerettem volna használni, vagy az egérgörgőt működésre bírni.

Te is 96-97 környékéről beszélsz, mint én?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Igen, akkor már alaptelepítés után simán volt X, KDE, stb. Debianban még mindig az ifupdown konfigurációt szerkesztettem, de egy csomó más disztróban már alapból beállítottak valami DHCP-t és a grafikus felületen lehetett választani mondjuk vezetékes hálózatok közül.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Szerkesztve: 2022. 01. 26., sze – 08:21

Mondanám hogy az első négy, de a valóság az, hogy ezek csak másodlagos szempontok. A lényegi rész inkább az, hogy se időm, se idegrendszerem nincs a windows faszságaira.

Szerkesztve: 2022. 01. 26., sze – 10:43

Értek hozzá - legalábbis azt hiszem -, segíti a munkámat, rendkívül sokféle célra tudom használni.

(ízelítő: https://www.meditor.hu/)

 

ps.: most látom, hogy a kérdés a DESKTOP használatra vonatkozik. Akkor egy kicsit más az érvelés: azért használok linuxot desktop célra, mert azokra az ettől különböző célokra, más rendszereknél alkalmasabb.

> Sol omnibus lucet.

Igazából Ubuntu LTS-hez nem kell igazán érteni csak működik kényelmesen, stabilan. Ha gond van, tuti már más is belefutott és van rá megoldás szájbarágós leírással.

Én is pont ezért vagyok Ubuntu LTS-en, nekem a gép egy eszköz amivel minél hamarabb és a lehető leghatékonyabban tudjam elérni amit épp csinálok, bármilyen hibába belefutok (nem jellemző) gugli első néhány találata dobja rám a megoldást.

Ezen felül azért használom mert ugyanezen a konfigon a windows azokra a feladatokra amire nekem a gép kell egyszerűen döcögősebb, érezhetően lassabb, lomhább. 

Jóformán semmit nem kellett változtatni a windowsos élethez képest, kb ugyanazok a programok elérhetőek amiket win alatt is használtam (natívan, néha csalok egy np++-al de már van kiszemelt natív editor is), minden megvan a melóhoz, a videóvágáshoz, a játékhoz és a napi egyéb géphasználathoz.

És tudom hogy sokan utálják de nekem bejön az ubuntu féle gnome félszerzet is. Gyors, könnyű használni, nem bombáz felesleges opciókkal de ami eddig kellett mindig megtaláltam.

És tudom hogy sokan utálják de nekem bejön az ubuntu féle gnome félszerzet is. Gyors, könnyű használni, nem bombáz felesleges opciókkal de ami eddig kellett mindig megtaláltam.

Nekem a Linux Mint Xfce Edition jött be, de részletkérdés, az előnyök itt is megvannak.

Kinek mi, szerintem jó hogy van sokféle DE. Használok pl netbookon trinity-t (Q4OS), desktopon gnome-ot, windowsról jövő ismerősnek meg gépének erejétől függően kap cinnamon vagy mate mintet.

XFCE-vel is néha barátkozom de ritkán maradunk jóban, valahogy nem talált meg. Eleinte a gnome3-ra is húztam a számat, de ahogy elkezdtem használni nagyon elkapott a workflow ahogy használni kell. Pörgős, átlátható, egyszerű, mindent tud amit kell. 

KDE-t is sokan imádják, volt időszak amikor nézegettem. Nekem valahogy túl sok volt de tökre meg tudom érteni ha valaki azt preferálja. 

1. mert open source:

  - amiben eleve jobban megbízom, mint bármilyen zárt megoldásban.

  - így saját igényeimhez alakíthatom, és nem a gombhoz kell a kabátot keresni.

2. mert moduláris, és nem egy gagyi gui köré faragták az egészet. Így csak olyan alkalmazást telepítek amire valóban szükségem van, nem azt amit a gyártó (és a sleppje) az arcomba tol.

3. mert nem kell minden szarság miatt reboot-olni.

4. mert átlátható és logikus a felépítése,

5. mert könnyedén áttehető bármilyen másik vasra, vagy akár virtuális gépbe.

6. mert az enyém, nem csak limitált használati jogot kaptam a gyártótól

7. mert nem a gyártó érdekeit szolgálja, hanem az én igényeimet.

de lehetne még folytatni a felsorolást... :)

 

hozzátéve, hogy a főiskolában Sun Solaris volt aimvel először megismerkedtem, de az ugye akkor (még) nem igazán futott x86-on, így kb innentől (~1996) linux lett a desktopom otthon, és munkahelyen egyaránt. ~2011 óta pedig Qubes OS, benne virtualizált Linux(ok)

Persze, windowsom is volt/van... azon játszom ;)

b, c

bár sz@r, lefagy, még mindig nem kezeli rendesen a hdpi-t, imádkozol, hogy egy upgrade után tudj beloginolni (jó, rolling disztró), sz@r a font rendering,

unstable userspace APs, no binary compatibility, developing for linux sucks, ha valami egyebet szeretnél, mint amit a redhat-es "guruk" megálmodtak (ex.: like dbus on tcp/ip), elcseszted, stb. stb.

na, de ha ezeken túl tudod magad tenni, akkor igen, nagyjából működik és testreszabható.

Az elso negy. Plusz meg: ez van a legkevesbe utban es mindig mukodik. Ugyan ezt sem Windowsrol, se MacOS-rol nem sikerult megallapitanom.

Nagyjából a 2. Virtualbox-ban még etetek egy Win10-et, kizárólag szövegszerkesztéshez. Játék? DosBox és ZX Spectrum emulátor. Igazság szerint a világ összes jó játékát már 2000-ig elkészítették, onnantól kezdve minden csak koppintás :-)

Mi mast?

Makkosiksz nagyon fizetos, windows szinten fizetos es egyre szarabb is. Mi mas lehetoseg van meg?

itt most otthoni desktoprol beszelek, amivel nem keresek penzt, szoval a fizetos resz nem feltetlen szarragas akar lenni.

mert kellett otthonra egy linuxos gép. azt meg egyszerűbb linux dektoppal használni

4 és fél éve csak vim-et használok. elsősorban azért, mert még nem jöttem rá, hogy kell kilépni belőle.

"Nincs rá vírus" lehetőség miért nincs? :D

+ Kihívásnak gondoltam anno, aztán persze rájöttem, hogy az a kihívás, ha nem ezt használom. 
+ Eddig minden hw működött. Ami sérült volt és windows kékhalált okozott, az is.
+ összevissza lehet másolgatni, és mindig működik
+ megszoktam
+ néha még meg is értem miért működik...
És a megadott opciók is.

összevissza lehet másolgatni, és mindig működik

Költöztettem többször telepített Fedorát HDD-ről SSD-re. Költöztettem egy SSD-ről teljesen új hardware környezetbe RAID1 két SSD-re, és szintén RAID1 két HDD-re, a korábbitól eltérő filerendszer layout-ra. A költöztetés sohasem teljes image, hanem mindig file-os másolás volt. Ki lehet úgy találni, hogy működő oprendszer legyen a vége. Nekem bejött az rsync -avxHASX betűkombináció szorgos alkalmazása. :)

Egyszer olyan is volt, hogy release-ek közötti upgrade - tehát amikor több ezer rpm csomag frissül - közben megtelt az a filerendszer, ahol az rpm adatbázis volt. Eléggé vesztes helyzet, de még innen is visszahoztam a Fedorát, nem kellett újratelepítenem.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Amúgy a szabadság miért van besmileyzva?

Nagy az igény rá. De a szabadság mindenkinek és mindenhol más. 

Munkahelyemen a legnépszerűbb O$ van és "fenyegetve" érzem magam, ha nem azt és úgy klikkelem, ahogy M$ kívánja.Súlyos hibát észlelt....stb ...érezd magad szarul és örülj, hogy "Ő" létezik mert megoldotta.

Ja, nekünk is műszert vezérlő, kollégáim által írt software az MS szerint lehet, hogy fenyegetést jelent a számítógépre. Holott csak arról van szó, hogy nem az MS Store-ból lett letöltve, hanem saját fejlesztés, igen speciális igényekkel. Ez nem standard irodai szövegszerkesztés, meg zenelejátszás, hanem saját fejlesztésű műszer vezérlése, diagnosztizálása, adatfeldolgozása.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

azért linux mert freeBSD-hez nincsenek driverek :( amúgy nagyon tökéletlenek a linux disztribúciók, néha falhoz tudnám baszni a gépet, több tízezer programozó fragmentálódik szét több száz disztró, UI keretrendszer meg minden között, beszédes hogy a FreeBSD-n dolgozó pár ezer programozó egy sokkal tisztább/hibamentesebb dolgot tud csinálni csak azért mert egy irányba mennek.

Elsősorban azért keztem el, mert segített egy egyetemi tárgyat (Beágyazott operációs rendszerek) sikeresen abszolválni. Azóta pedig megszoktam/megszerettem/megismertem, így már boldogan használom.

Kiváncsiságból kipróbáltam egy-két disztrót, aztán megmaradt a Debian. Mert csak működik, én pedig használom.

20 evnyi win fejlesztes utan par eve node lett ss docker. Uj gepet vettem windows-zal, de legyalultam (es nem irtam fel a serialt), elementary lett. Minden megy rajta ami kell, docker es tarsai gyorsabban. Atmel, stm32 fejlesztes 5x gyorsabb.

42 evesen pedig azzal jatszom havi 2 orat, ami fut linuxon.

Vbox-ban van win10 (gyorsabb mint a regi gepemen bare) , de csak a frissitesek idejere kapcsolom be. Node pkg tesztek miatt kellett, emiatt macos is van vbox-ban. 

Qubes-OS, hogy magasrol lesz4rhassam az osszes ransomwaret.

Az első Linux desktop élményem egy SuSE 7.1-volt, amit dobozostul megvettem. Örömömben legyalultam a  Win98-at és innentől  laza 2hétig nem volt számítógépem mert a SuSE 7.1 telepítése után nem jelent meg a grafikus felület

...sok, sok olvasás kérdezés után egyszer csak sikerült. Nagyon örültem :)

Kezdeti kudarcok ellenére egyszer sem gondoltam arra, hogy visszatérjek az MS rendszeréhez.

Én azért használom mert jónak ítélem, mindent meg tudok vele csinálni amire szükségem van. Amit nem, azt meg fogom tudni  csinálni vele ;)

Ellentétben a má$ikkal ezt magaménak érzem.

Nekem is volt Suse 7 cd-m, újságmelléklet, én a Suse 9-et vettem meg dobozban. Én a Debiant használtam sokáig prancssorban, mert nem sikerült a grafikus felület telepítése. Debian Sarge óta aztán már volt GUI. Aztán emlékszem, hogy a Java pluginnal is sokat kellett bűvészkedni.

Tényleg a java plugin. Azzal valóban sok hegesztés volt. Ráadásul nem mindig volt rpm csomag és targézából kellet kimásolgatni, belinkelni a fájlokat :)

Eleinte nagyon idegen volt minden ilyen művelet. Főleg a next, next, install után.

Egyéb leírom: a fenti 4 mindegyike :-)

Stabil és biztonságos rendszer, szép és jól testreszabható felület (KDE), minden szoftver amire szükségem van elérhető rá, támogatja a régi nyomtatómat és szkenneremet. Ez a legjobb választás.

Mert amire hasznalom a gepet, az miatt nincs szukseg a Win licensre.

Igazából egy ok van, ami miatt nem használok: A Visual Studio az ami nagyon hiányzik linux alól nekem.

Igen, a C#-t használom, régebben C++-oztam, meg Object Pascaloztam (Delphi), de nekem a C# sokkal jobban bejön. Viszont linuxra értelmes C# IDE csak a Visual Studio Code van, illetve van még MonoDevelop de az elég béna, illetve a Jetbrains Rider, de az meg elég drága. Amúgy most filózom egy dual-bootos rendszeren a windows 10 mellé lehet hogy felhúzok egy linuxot hogy megnézzem hogy mennyire jó az én céljaimra. Programozni itthonra végül is elég a VS Code, Unity és Godot van, Blender dettó. A windowsnak meg amúgy is kinéz egy selyemzsinór, mert a win11 nem támogatja a Ryzen procimat, a win10-nek pedig elõbb-utóbb vége lesz, viszont ezért nem akarok pár éven belül CPU-t cserélni.

Sok mindent Linuxon tanultam meg, és ma már napi szinten használom. Akkor egy hobbi volt, mára már megszokás.

Az "értek hozzá" -t választottam.

A "jobb mint..." nem biztos, mert pl. macOS -on még nem dolgoztam élesben, mi van ha az jobb? :)

Ráadásul a WSL óta a Windows/Linux hibrid munka is nagyon áramvonalas.

Az "igazi szabadság" nem biztos hogy igy van, mert mondjuk egy BSD licenszes rendszer szabadabb, plusz nem annyira érdekel ez a szempont.

Hogy biztonságosabb-e azt nem tudjuk, abban a világban ahol ez egy mozgó vektor amit napi szinten patchelünk és újabb lyukakat nyitunk, nem annyira fix mondás már.

Hogy biztonságosabb-e azt nem tudjuk

Többféle szempontból is lehet ezt nézni, de ha csak az egyes operációs rendszerekre írt vírusok számát, az általuk okozott károk nagyságát vizsgáljuk, valószínűleg senki nem mondja a Linuxot a legrosszabbnak. Továbbá elég kevés olyan Linux disztró van, ahol alapértelmezett telepítés után root joggal garázdálkodhat a felhasználó (pl. Puppy, Kali), ez is csökkenti a kockázatát a külső károkozásnak.

1-4

A 90-es évek végén a Microsoft mindent megtett, hogy megutáljam, nos, sikerült is nekik. Kemény volt az átállás, de örülök, hogy nem adtam fel, 2004 óta ebből élek. Azóta ez az elsődleges asztali és szerver operációs rendszerem, és a kenyérpirítóra is ezt tenném, ha lenne benne más a fűtőszálnál :-)

Miért rángatózik annyira a pozícióra állítás? Nem hallottak még a microstep-ről? A léptetőmotor lényegében egy szinkrongép, ki lehet neki rajzolni a szinuszos gerjesztést, s ha nem lenne reluktancia nyomaték, mindenféle nyomatéklüktetés nélkül tudna suhanni a hajtás. De meglehetősen folyamatos mozgást, pici nyomatéklüktetéssel meg lehet csinálni a gyakorlatban is. Ez meg majdnem szétesett, vergődött az egész. Megindult, megállt, megindult, megállt.

Jó, van egy másik probléma is. Elvileg azon a határon kellene lennie az áramnak, hogy még éppen ne essen ki a szinkronból a gép. Nagyobb áramnál hamarabb fog megérkezni pozícióra a forgórész, mint a vezérlés szeretné, lassulni kezd, majd a következő lépéshez gyorsulni, s megint vergődik. Megoldás lehet a gyakorlatilag végtelen mikrostep, vagy nem lépcsőzni a jelet, szűrni, vagy viszonylag nagy felbontású D/A konverter kell.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szerintem nem lett ronda.... inkább olyan kis mószerolós, mindet-is-futtatós, akkor is, ha nem akarod.

NT4-et nagyon szerettem. Működött, de tényleg működött. De azért a mostani win 10-11 jelentősen szebb szerintem. Az viszont nekem sem megy le a torkomon, hogy kémkedik és mindenfélét futtat azután is, hogy kikapcsoltam vagy egy-egy frissítés után szó nélkül visszakapcsolja. Egy operációs rendszer szerintem nem csinálhat ilyet.

A kikapcsolt funkciók grafikai elemek. Valójában egy statisztika, amit elküld az m$ szervereinek, hogy te nem veszel részt pl a hely adatok megosztásában ami addig pl Budapest volt 😄

Persze nem állítom, csak kérdezem 🙂

Igen, számtalanszor buktak meg ezzel cégek, ha jól emlékszem, Android, Google is, hogy valami kikapcsolt állapotban is küldött infót. Aztán meg lett magyarázva, hogy diagnosztizálási célból ez természetes, és hogy a kikapcsolást úgy kell érteni, hogy a third party felé, felől, akármi, nem, meg miegymás. Szóval én is úgy gondolom, hogy egy checkboxban egy pipa az nem egyéb, mint a checkboxban egy pipa.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Én csak azt mondom hogy amik miatt a 90-es években elmenekült valaki a Windowstól ma már nem állja meg a helyét, vagy sok esetben nem. Például a Linux irtása helyett áthelyeződött a hangsúly az interoperabilitásra, annyira, hogy ma már gyárilag lehet két kattintással Linuxot futtatni Windowsban (WSL).

Más dolgok miatt kell tőle menekülni :)

Nem hülyebiztoskodik? Nem bírálja felül a júzert? Nem fagy le? Nem bugzik be? Nem dől össze? Értem mit mondasz, de azért a 90-es években tapasztalt winfosságok egy része a mai napig él. Ez a bug pl. már a 90-es években is ismert volt.

ma már gyárilag lehet két kattintással Linuxot futtatni Windowsban (WSL)

Igaz. Mi ennek az oka? A Linux támogatása? Lószart :) Pont azért valósították meg így, hogy azokat is magukhoz rángassák, akik Linux alatt dolgoznak, vagyis azért, hogy még kevesebb felhasználó gépén legyen Linux az elsődleges oprendszer.

Komolyan.

Az általunk gyűjtött adatok a következőket foglalhatják magukban:

Név és kapcsolati adatok. Az Ön vezetékneve és utóneve, e-mail-címe, postai címe, telefonszáma és egyéb hasonló kapcsolatfelvételi adatai.

Hitelesítő adatok. Jelszavak, jelszó-emlékeztetők, valamint a hitelesítéshez és fiókeléréshez használt hasonló biztonsági adatok.

Demográfiai adatok. Az Ön életkorával, nemével, országával és választott nyelvével kapcsolatos adatok.

Fizetési adatok. A fizetések feldolgozásához szükséges adatok, ideértve a fizetési eszköz (például hitelkártya) számát, valamint a fizetési eszközhöz társított biztonsági kódot.

Előfizetési és licencelési adatok. Előfizetésekkel, licencekkel és egyéb jogosultságokkal kapcsolatos információk.

Interakciók. A Microsoft-termékek Ön általi használatával kapcsolatos adatok. Bizonyos esetekben, például keresési lekérdezésekben ezeket az adatokat Ön adja meg a termékek használatához. [...]

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Két centivel feljebb ott van, hogy:

"Az általunk gyűjtött adatok köre attól függ, hogy milyen kontextusban lép kapcsolatba a Microsofttal, és milyen döntéseket hoz (például milyen adatvédelmi beállításokat alkalmaz), illetve milyen termékeket és szolgáltatásokat vesz igénybe, továbbá függ az Ön tartózkodási helyétől és a vonatkozó jogszabályoktól. "

Magyarul amit olvastál egy általános céges adatkezelési tájékoztató. Természetesen mentenek jelszavakat, ha mondjuk használod az Edge browsert és felszinkronizálod a jelszavaidat vele. Nem nehéz az egyszeregy, ugye.

Nem vagyok én MS evangelista (nem is használok se Windowst, se más terméket vagy szolgáltatást), csak azt mondom nekem baromi unalmasak ezek a mesék, történetek, elméletek, nevezd ahogy akarod.

Ha elhiszed hogy az MS a világ összes jelszavát birtokolja, hát hidd.

Csak azt írja a leírás, hogy függ a viselkedésedtől, de azt nem, hogy hogyan, tehát félrevezető, mert azt a látszatot kelti, amit te is vélelmezel, viszont az explicit nincs leírva, hoy nem gyűjti azt a jelszót, amelyet beírsz a WSL terminálba. Az USA-nak stratégiai érdeke, hogy a legtöb számítógépet elérje, a világon a legtöbb emberről a lehető legtöbbet tudja. Úgy látom, az emberiség egy részének nem elegendő még az sem, amikor valaki hibázik, s kderül a valóság. A PRISM-botrány, Edward Snowden, Julian Assange. Amikor a felek ellenérdekeltek, a jóhiszeműség és hiszékenység nem több ostoba naivitásnál.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Annyit tudunk hogy van egy company. A companynak van egy raklap szoftvere és szolgáltatása amik kezelnek/mentenek adott esetben jelszavakat, pl. mert ez egy ismert és legitim funkciójuk (példa: edge profil szinkronizálás jelszavastul).

A company általános adatkezelési közleményében benne van, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások jelszavakat mentenek el. Az hogy pontosan melyik, az adott szoftver vagy termék saját agreementjében le van irva.

Nem találtatok semmi újat.

Én viszont azt állítom, semmi ok a szűkebb, jóhiszemű értelmezésre. Ebbe a dokumentumba beleérthető a tágabb, rosszhiszemű értelmezés. Le van írva minden kétséget kizáróan, hogy a WSL termináljába beírt jelszót nem gyűjtik be? Nincs. Az le van írva, hogy bármilyen jelszót gyűjthetnek? Igen.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A következők sincsenek leirva:

- a mikrofon nem rögzit el 0-24ben mindent és küldi be

- a screen capture nem rögzit 0-24ben és küldi be

- a webcam nem rögzit 0-24ben és küldi be

- a teljes fájlrendszer összes adatát nem küldi be folyamatosan

És még jöhetnek az ötletek. Mégsem feltételezzük, hogy ennek ellenére igy lenne.

Szokás szerint nem ártana egy jogász, mert valószinüleg nem véletlenül van külön általános company és per product/service policy.

A cégnek publikálnia kell valószinüleg igy is úgy is.

Az általad felsoroltak épp azok, ami miatt nem használok Winowst - a technikai hátrányok mellett -, legfeljebb munkahelyen, de ott is csak a lehető legkevesebbet.

Mégsem feltételezzük, hogy ennek ellenére igy lenne.

Te nem feltételezed, én igen.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Mégsem feltételezzük, hogy ennek ellenére igy lenne.

Ezek szerint kétféle ember van...

 

nemcsak hogy feltételezzük, hanem ilyenekre sorra fény derül... ha körülnézel te is láthatod.

persze hiba, meg javítják, meg blablabla. kimagyarázzák.

 

Én ezt hívom alapvető bizalomnak, tehát kizárólag akkor használok egy adott gyártó/cég vackai közül bármit, ha ez megvan.

az MS esetében ez biztosan nincs meg - ezért nem is használom. ennyi.

 

a topik hozzászólásaiból ítélve ezzel nem vagyok egyedül ;)

Szivesen látnék egy hiteles sztorit arról hogy az ms olyan jelszavakat és ssh kulcsokat töltött fel, tárolt amikhez nem volt legitim joga / felhatalmazása.

Például azt mondja itt a kollega hogy a WSL kifejezetten azért van hogy a terminálba beirt jelszavakat lopják: https://hup.hu/comment/2735568#comment-2735568

Tapasztalat, hogy amivel technikai értelemben vissza lehet élni, azzal vissza is élnek.

Párhuzam. A másik topikban írtam, hogy egy orvos lenyúlta a teljes betegéletutam, összes leletem, mindent, pedig sohasem kezelt, de ez mindegy is, mert tiltva volt a hozzáférés lehetősége. Persze megoldotta okosban sürgősséggel, mert technikailag hozzáférhet, ami arra az esetre van, ha én rosszul lennék, balesetet szenvedtem volna. A bökkenő, hogy nem volt ilyen ok.

Szóval amivel vissza lehet élni, azzal visszaélnek.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez egyébként egy nagyon jó gondolat. Most akkor megkérdezem: az általad használt operációs rendszer kódját átnézted? Az általad használt hardware kapcsolási rajzát átnézted? Az általad használt processzor, hálózati kártya chip, stb. kódját átnézted? Az általad használt alkalmazás (böngésző, stb.) forráskódját átnézted?

A software-ek forráskódját átnézték, a hardware-eket meg "lemonitorozták" azok a szekusok, akiknek ez a heppje; ha egy program, vagy gép/alkatrész "jelent", akkor az jó eséllyel már ismert és megtalálható a világhálón az infó. A mozzarella firefos, illetve a kugli krómijum pl. mindkettő ismert, hogy tökig van rakva spyware-rel.

Szóval a nyílt forrású Chromium teli van spyware-rel? Arra számítottam, hogy a Google részek kiszedésekor a spyware is kikerült.

De ha benne maradt, akkor viszont simán lehet forkolni a spyware-ek kihagyásával, ez az előny legalább megmarad.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nem a Chromium egy lepucolt Chrome, hanem a Chrome egy megspékelt Chromium. A Chromium az alap, az nyílt, azt forkolja boldog-boldogtalan, a Chrome annak egy zárt forrású, pár "extrával" megvert verziója. Tehát a Chromiumból nem szedték ki a kugli dolgait, hiszen a Chromium is a kuglié. Az Ungoogled Chromium az, amiből kiszedték.

Dehát forkolják is. Az Ungoogled Chromium is ezt csinálja. Oké, az nem full-fork, hanem patchgyűjtemény + buildscriptek, de érted...

Na akkor rosszul fogalmaztam, arra gondoltam, hogy a "megspékelés" során teszik bele a spyware-t.

Legalábbis elég hülyeségnek (de minimum kevéssé praktikusnak) tűnik egy bárki által átnézhető és forkolható nyílt forrású cuccba spyware-t tenni.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Abban egyébként nem tévedtél nagyot, mert a "megspékelés" folyamán is tesznek bele még több spyware-et, de alapból is van egy csomó.

Hát pedig látod, hogy beleteszik. Csak szerintük az nem spyware. Már nem titkolják, megmagyarázzák, az olcsóbb.

Mégsem feltételezzük, hogy ennek ellenére igy lenne.

Te nem. Lócsemege meg igen.

Mi meg nem tudjuk, hogy neked van igazad vagy neki.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Pontosan. Számomra ez egy irreális elképzelés. Mi a rákot csinálnának többmilliárd jelszóval? És főleg, ilyen user base mellett hogyan csinálnák ezt úgy elrejtve, hogy soha senki nem bizonyitotta be? És még egy csomó praktikus kérdésem lenne amik arra irányulnak, hogy miért/hogyan/miért nem...

A "trust me bro, eleget láttam már ahhoz hogy negativ előitéleteim legyenek" nézetektől nem győződtem meg :)

Mi a rákot csinálnának többmilliárd jelszóval?

Elképesztően naiv vagy. Az a legrosszabb, hogy a cégek is. Tálcán kínálják minden fejlesztésüket, ötletüket, mert Google és Microsoft felhőbe költöznek a cégükkel, ott az összes belső és ISO dukumentumuk, feljegyzésük, levelezésük, konferencia megbeszélésük, a dolgozók név szerint, akik ráadásul el sem fogadták az adatvédelmi szabályzatot, de nem tudnak mit tenni, mert ha az a céges policy, hogy Office365 van, akkor az van. :(

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

És főleg, ilyen user base mellett hogyan csinálnák ezt úgy elrejtve, hogy soha senki nem bizonyitotta be?

Hány corporate/government spyware network/software bukott le csak az elmúlt öt-tíz évben? Hány évig is működtek? Ez nem "trust me bro", ez "don't trust them bro". De azt hiszel, amit akarsz...

A rengeteg small talk mellett hozzatok már pls egy konkrétumot, bizonyitékot légyszi. :)

Mondjuk arra az állításra hogy a windows jelszavakat és ssh kulcsokat lop. Ezt állítjátok. Ne beszéljünk már ennyit félre. Ne folytassuk egyéb történetekkel.

Abból, hogy valami nem bizonyított, nem következik, hogy nem is létezik. Hogyan bizonyítod, ha a másik félnek érdeke a tevékenység fedése? A PRISM-botrányban felszínre került, Snowden által kiszivárogtatott globális adatgyűjtés sem volt bizonyított a nagy tömegek számára addig, amíg Snowden nem adott át bizonyítékokat újságíróknak.

Szerk.: az nekem egyébként épp elég, hogy az adatvédelmi nyilatkozat explicit módon nem zárja ezt ki. Ügyes megfogalmazás, ami próbál a jóhiszemű vélelmezés felé terelni, de egyetlen szóval sem zárják ki. Azt írják, gyűjtik a jelszavakat. Ha tagadnák, akkor is gyűjthetnék, de így akkor is védve vannak jogi szempontból, ha egyszer mégis megbuknának.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

áthelyeződött a hangsúly az interoperabilitásra, annyira, hogy ma már gyárilag lehet két kattintással Linuxot futtatni Windowsban

Áthelyeződött a hangsúly...

Valamikor régen olvastam, hogy a Linux a szegények operációs rendszere. :) Nem telik Windowsra.  De még volt több halmozottan nagy baromság, amit  írtak. 

Az áthelyeződés oka inkább az, hogy sok adat marad ismeretlen az M$ előtt. Nem véletlen, hogy van Edge böngésző Linuxra, és mondjuk androidra. Fogadásokat kötnék, hogy nem a választhatóság sokszínűségét preferálják vele. De mint mindig ez sem elég. A csali az, hogy Linuxos programokat lehet futtatni az M$ rendszere alatt. Ééééés van aki bevállalja :DDDDD  

isten ovjon meg az ilyen hulyesegektol. csak a mac desktopra (ha melo), es a windows (ha jatek). ;-)

A saját, Windowsos laptopom szervízben van, eltört a kijelzője - a kölcsön kapott laptopra, amiről ezt írom, pedig nincs arcom Windowst telepíteni. Ez van :-)

Amúgy azért Windows, mert játszom, az egyszerűbb Windowson, meg egyébként megszoktam.

Na várj, nem is írta, hogy milyen rendszer van a kölcsön laptopon. Elképzelhető, hogy valami, ami rosszabb a Windows-nál. Na most hirtelen nem jut egy se eszembe...

Várj, lehet, hogy FreeDOS?

:-)

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A FreeDOS nem rosszabb, mint a windows. A FreeDOS egyáltalán nem rossz. A FreeDOS kis tudású/fapad/egyszerű/stb., de nem rossz. Nem az a rossz, ami keveset tud, ha annyit kell tudnia és azt jól tudja, hanem az, aminek tudnia kéne valamit, de vagy nem tudja, vagy rosszul tudja. Na ez a windows.

-Olcsó

-Kényelmes (nekem legalábbis, megszoktam), átlátható, logikus

-Olyan amilyet magamnak szeretnék

-Nincsenek meglepetések. Ha valami működik, az általában évekkel később is működik. Kivéve a vpn tokenem :D

-Nincsenek agresszív frissítési politikái

-Nincs tele bloatware-el és reklámmal

-Kissebb a gépigénye mint egy modern MS OS-nek

 

Hirtelen ennyi lényegesebb dolog jutott eszembe.

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

Kivéve a vpn tokenem :D

Na hallod, még az őszi gépcsere előtt elhullott az SSD a gépemben. Home office-ban voltam, gyorsan szereztem SSD-t, de addig is dolgozni kéne, kis linuxos notebookomon sehogy sem tudtam összehozni a céges kulcsos vpn-t, pedig a nagy gépen is én csináltam meg. Aztán meglett az SSD, átköltöztettem rá a telepített oprendszert, s ment azon minden jól. Utána új gépre költöztettem a telepített oprendszert, minden jó maradt, a vpn is. A mai napig nem értem, miért nincs működő kapcsolatom a kis gépemről. A kulcspárt én generáltam, a privát kulcs maradt nálam, a publikus kulcsot odaadtam a rendszergazdának, de a kis gépre nyilván vittem a privát kulcsot. Mindegy már, nem izgat nagyon, de akkor kellemetlen volt.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Régebben működött a 19.x verziójú Linux Minten és a régebbieken is. Utána sokáig Manjarot használtam de újra feldobtam egy új Mintet és hiába telepítem a szükséges szoftvereket, drivereket, látszólag minden jó csak épp a kliens szoftver nem látja a tokent. Lehet ha lesz időm megpróbálom egy régebbi verzióval aztán dist-upgrade. Hátha :)

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

KDS vs Gnome margójára: Gnome2 alias Mate :)

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...

Szerkesztve: 2022. 01. 30., v – 19:02

-

- Indítsd újra a gépet! - Az egészet? - Nem, a felét...