céges tartalék befektetése

Közösségi kerekasztal

Sziasztok!

Biztonsági tartaléknak tartok némi pénzt a cégemben, ha valami nem a tervek szerint alakulna és át kell hidalni néhány hónapot, béreket fizetni, miegymás. Ellenben némiképpen bassza a csőrömet, hogy ez a röhejes folyószámla kamatok mellett szépen lassan inflálódgat, szóval elgondolkoztam rajta, hogy valahova be kéne fektetni amíg nem lesz rá szükség. Remélem soha nem lesz, de jobb félni mint megijedni ugyebár :)

Kinek milyen ötlete van ennek a befektetésére/értékmegőrzésére?

Köszi!

pentike

( Oregon | 2022. 01. 21., p – 23:14 )

Régebben lekötöttem, de ez már vagy 7 éve nem buli. Ma már fordítva csinálom.  Folyószámla hitelt tartok és a saját tőkét lecsökkentettem.  Osztalékként kiutalom és MÁP+-ba rakom, így kvázi kp. Az átlagos 5% nettó hozam céges oldalon bruttó 6,66%-nak felel meg. De mivel  az ellenben fennálló hitelkeretet nem használom telibe, így még annak 10%-os kamat fizetése esetén is megérné nekem ez a modell, mivel annak költsége rendelkezésre állás + kamat.  Jelenleg ez a forrás 0,1%-on fut a KAVOSZ-tól. Ilyen pénzekből évi 20m nettó jövedelmem van.

Az világos, és ezért is írtam, hogy _céges tartalékról_ van szó, tehát adott esetben a cégben kell felhasználjam a pénzt. A folyószámlahitel az jó dolog és jelenleg kedvező is, csak megvan az a veszélye, hogy elmásznak a kamatok és akkor a saját tartalék előnyösebb lehet. Persze lehet még úgy is simán megéri kivenni ha azzal kalkulálok, hogy 4-5 éven belül nem lesz jelentős kamatemelkedés, csak jelen állás szerint ez kérdéses.

Igen, úgy gondoltam ez egyértelműen megfogalmazza, hogy adott esetben céges gebaszok megoldására van félre téve ez a pénz és jelenleg a cégben van. Nyilván két lehetőség van innentől:

1. kiveszem, leadózom és befektetem magán személyként, ha kell kölcsönadom a cégnek

2. nem veszem ki és cégesen fektetem be

Mivel a 2-es változatra nem nagyon voltak ötleteim, ezért született a téma, hogy hátha van ilyen lehetőség és összességében kedvezőbb vagy rugalmasabb, mint a ki-be pakolászás.

Az éltet ilyen. Döntéseket hozunk. Ingyen semmi sincs. Van akinek fél év szenvedés másnak már nagyon hiányzik ennyi nyaralás. Valaki a kis lúzer barátainak él, valaki inkább összeránt egy lakást a gyerekeinek. Biztos nagyon jó barát lehetsz, ha a barátaid nem bírnak ki nélküled fél évet! :) Vagy a barátaid életképtelenek nélküled. Mindegy is. Hogy is van? A legközelebbi 5 ismerősünk átlaga vagyunk mi magunk? :)

 

https://europa.eu/youreurope/citizens/work/taxes/double-taxation/index_…

Egyik volt kollegám dubaiból dolgozik haza távmunkában. Annyiból előny volt, hogy neki a normál reggel belefért a keleti régiós projektek ügyeleti idejébe. Persze azért nem a Khalifában laknak :D 
De nem csak az elitnek van ott már helye. Átlag európai poroliknak is van például dubai nyaralásra lehetőség. Csak nem a full arany óriástornyokban.

fapadossal olcsón ki lehet jönni és télen 5 órás távolságra nincs nagyon más meleg hely szal aki nem akar 10 órákat utazni annak tök jó opció, persze távmunkába is kb 6 hónap az elviselhető, azért aprilistól az a 42 fog nem annyira kellemes :D a plázák meg 15 fokra lehűtve.

2023 márciusi az első periódus vége, akkor 7,72% -ot fizet (14 hónap múlva) és, ha csoda folytán megszűnik az infláció és lemenne a kamat 2023 márciustól, akkor ki lehet szálni. 1% különbséget ír a kincstár app a vételi és eladási ár közt.

A MÁP+ N2027/05 fix, fokozatosan növekvő 3,5 - 6,0% kamata elég vicc 5,1% infláció mellett. Júliusig a 3.5% arányos részét, aztán jövő januári féléves periódusra 4% arányos részét adja. A MÁP+ a kamatot is MÁP+-ban adja, szóval, ha valaki pénzt akar, akkor azt is el kell adni bukóval, ha nem a végső lejáratkori. Persze, akinek az utolsó 1-2 periódusban jár már a máp+, annak nem éri meg átteni. De az első pár periódus rosszabb, mint az infláció.
Még az euro alapú PEMÁP is 4,4% (arányos része) a következő fél évre. 

Ha az infláció beesik csak névérték alatt tudod majd eladni.

Tfh veszel fix kamatú kötvényt ami 5%-ad 10 évig. Időközben a legjobb kamat ez alatt lesz. Ekkor a te papírod értékesebb lesz. Én ezzel csináltam sok pénzt 2011,2012ben. 2013ra beesetek a kamatok így az én papírom felértékelődött mivel az 4% plusz inflációt fizetett. 14,5%-ot hozott ez nekem akkor miközben az infláció 5% alá bement. Csak a piacon nem volt már ilyen papír ami ekkora prémiumot tudott. Én ekkor eladtam és vettem ingatlant. A többi már történelem. 

Ezt néztem, de azért itt van gondolkodás. A 2023-as kamat az idei kamat +1,5% lesz, és várhatóan csökkentik erőből az inflációt, a 2024-es kamat pedig pláne csökkenhet. Ha már csak 3,5% az infláció, akkor roppant kérdéses. Ez 5% lenne, de a névértékes visszaváltás a premiummal nem megy, illetve még a következő 3 évben kérdéses mennyit fizet, és egyáltalán nem biztos, hogy végül jobb lesz, mint a máp+.

Ha 1 000 000ft-ot beteszel máp+-ba, akkor kb. 27%-os teljes kamatot ad, azaz +270k-t az ötödik év után. Az átlagos kamat 4,95% és újrabefektetődik.

Ha ugyanez PMÁP-ba megy, akkor eleve 10k bukóval indulsz (ha minden igaz, akkor 99%-os visszavételi árfolyam várható), és az első évben a 66k kamat tuti, a második évben igen jó eséllyel 50k, ekkor járunk ott, hogy 106k pluszban vagy. Így még három év kell, amikor 4,5-5% körüli kamatot kéne összehozni, úgy, hogy igazából ellenérdekelt vagy az inflációban. Ekkor még csak kb. pariban leszel a MÁP+-szal. Szóval ez nagyon ki van ám találva, esetleg 1-2 évig tartod, kattintod a kamatot, majd eladod, remélhetőleg jó árfolyamon.

Ha idő előtt el akarom adni, akkor nem fix 99%. Hanem az aktuális árfolyam -1%pont, ahogy látom. És az árfolyam a kamatperódus napjáig folyamatosan nő névérték + addigi kamat szintre. A 2027/i-nél mivel 14 hónap az első periódus, így 107%-ig fel fog menni az periódus vége előtti napokra az árfolyam. Persze azt nem éri meg, hogy egyik nap megveszem, másik nap eladom, mert akkor 1% bukó. Periódus elején kell venni és egyet végigvinni és akkor nézni, van-e jobb. 
Itt egy példa korábbira https://www.netfolio.hu/arfolyamok/kotveny/a220330k19_(pmap_2022k)_82958
Ez infláció + 1,4% -os. 

A kamatot ennél is vissza lehet forgatni, csak nem fixen saját magába, hanem az aktuális kínálatba.

A máp+ -nál abban bízol, hogy folyamatosan csökken az infláció, mert úgy néz ki, hogy kb nincs infláción felüli hozama. Viszont az állam érdeke az adósságok forintba forgatása után, hogy ne legyen alacsony az infláció. Gyakorlatilag ingyen van nekik ez az adósság, mert elinlfálják a kamatot. És 3.4 % eurozónás infláció mellett én nem hiszek a magyar csodában. 

Igazából azon csodálkozom, hogy nem jött még ki máp+ -ból újabb, magasabb kamatozású sorozat. Ez a 3,5-6% jóideje állandó. Amikor nem voltunk a béka segge alatt, akkor volt csábító. Aztán ahog elkezték elinflálni a forintot az adóságok kamatainak elégetésére, na akkor jött a böjtje a nagy beetetésnek. 

Persze a pmáp-nak is van hátránya. Mert egy évvel késve követi az inflációt és mivel mostanában nő az infláció, ezért mindig kicsit késésben van. Amióta a máp+ van, az azóta infláció alatt van. 2019-től az 5 éves pmáp inf + 1,25  és inf + 1,5 közt volt talán. Durván 4 - 4,4 % közt növekvő kamattal így, ami most már 6.6. Ugyanezalatt az idő alatt a máp+ 3,5 - 5 % kamat körül járt . Most ért el a legelső széria az 5%-ra. 
Közben az árak elszálltak, chiphiány meg anyám kínja, hiány van mindenből. Nem látom hogyan lehetne csökkenteni az inflációt, ha az országtól függetlenül, globálisan is inflációs helyzet van az elszabadult árak és hiányok miatt.

En is csak nezek ki a fejembol, hogy hogyan talalnak olyan boktot, ahol azok az arak vannak amiket ok beirnak.

Megvan meg az auchanos 10ft-os zsomle? Mert az lehet az egyik beton pontalapja az egesznek.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Akciósan vásárolnak. :) A pénzcentrumosok (remélem jól emlékszem) összeszedik évek óta egy elég reális fogyasztói kosárban a vásárlásokat, mármint élelmiszer fronton. A 2021-es évre +17%-ot számoltak. Az egyik évek óta szuperstabil, és valszin erősen torzító tényező az a fixált rezsiárak. A másik, hogy a ruhazát, és műszaki cikkek úgy nagyon nem drágulnak. Ezekkel az a baj, hogy nem veszel sűrűn ilyesmit, tehát nem érint igazán.

Itt van a KSH gyorsjelentés, azért abban jóval árnyaltabb a kép: https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/far/far2112.html

Azt eleve nem értem teljesen, hogy a 2020. december képest felsorolják, és simán 6-7-8%-ok, vagy kétszámjegyűek vannak, majd egyszercsak az éves infláció igazából 5,1% lett.

Az inflciós adatok: https://www.ksh.hu/stadat_files/ara/hu/ara0002.html

Azzal természetesen tisztában vagyok, hogy a mindennapi életben érzékelt ennél nagyobb, mert relatív ritkán veszel TV-t, meg mosógépet, és a rezsi például hatósági áras évek óta. A forintot 2020-2021-ben simán a a hogyismondjam hazai viszonyok és a járvány húzta meg alapvetően, mert már előtte is inflálgattak, de csak módjával.

  • 2018: 2,8
  • 2019: 3,4
  • 2020: 3,3
  • 2021: 5,1

Egyedül a 2021-es év, ami már veszélyesebb, és  a PMÁP jobb lehet. Még valszin 2022-ben is jobb lesz, de vajon 2023-ra nem fogják-e meg?

A MÁP+-ból szerintem is csoda, hogy még nincs egy erősebb kamatos sorozat, gyanítom, hogy gondolkodnak már rajta.

Én értem, nem is gondolnám, hogy a zavarosban játszol, nem érné meg és eddigi megnyilvánulásaid alapján nem is gondolnálak olyannak. Ettől még neked erre konkrétan nem lenne szükséged, saját pénzed is tarthatnád benne és a megspórolt kamatkülönbséget nem az ország adná össze. 

Nem vagyok hülye. Amikor valamit csak alá kell írni, ráadásul ezt sem én csinálom, hanem meghatalmazással az egyik kollégám, majd három klikk. Kevesebbért is lehajolnék. 

Nem úgy működik a világ ahogy te elképzeled. Ha a versenypiacon ezeket a lehetőségeket valaki aki kihasználhatná nem teszi, az versenyhátrányba kerül. Ilyen húzásokkal az ember feljavítja a tőkéhez viszonyított jövedelmét. Nekem ez a munkám. A névjegyemen is ez van (CFO). Mi mást mutatná meg ennél jobban az alkalmasságod? Ha nem csinálnám akkor önmagamat vetném meg.

Az országgal remek a viszonyom. Én adok több 100 milla adót és visszakapok egy kicsit. win-win. Akkor nem voltál ilyen jóérzésű amikor az én adómból csak a nyugati betelepült multik kaptak?

Szerintem most sokkal korrektabb az állam. Nem csak a multik kapnak pénzt, hanem a hazai kkv szektor azon szereplői akik sikeresek és adóznak. Ezen támogatásokhoz az okosba vállalkozom számla nélkül típus nem fér hozzá.

 

ps.: Az ilyen pénzekből valósul meg fejlesztés nálunk is, de nem fogom túlterhelni magam és infarktusban elmenni. Élvezem inkább az életem.

Konkrétan az én tapasztalatom szerint ilyen van máshol is, de annak része, hogy a tulajdonos nyilatkozzon, hogy a támogatott hitelt mással nem tudja kiváltani, szimpla nyilatkozat. 

Itt addig jut el az állam, hogy azonosítja a tényleges tulajdonost, de már nem érdekli mi történik utána. 

A KKV kérdést ne keverjük ide, ezt máshogy is meg lehet oldani. 

Igen, engem zavar, hogy egy ilyen lehetőséget nyit meg a kormány, mert aki ilyet nem használ ki az hátrányba kerül, ha kihasznál (legalábbis én biztos így lennék vele) rosszul alszik.

Ja, és ha lehet ne mindig magadból indulj ki, szinte biztos vagyok benne, hogy sokan ezt üzletszerűen csinálja és nem ennyi a nyeresége.

Mutass nekem olyan embert akinek, ha lehetősége van nem teszi ezt meg? Egy CFO-nak ez a feladata! Olcsó források találása eszközgazdálkodás. kb azt kérnéd, hogy a programozó ne kódoljon vagy ne használjon IDE-t, mert úgy könnyű!

Egy cég tőkéje nem lehet negatív. Vagyis a saját pénz vehetsz ki a cégedből de az így kapott hitelt nem tudod. Így is a vagyon nagy része saját vagy más idegen forrás és nem ez a hitel. Korlátlan hitelt sem kapsz. Mint írtam én a likviditási rátámat 2-esen tartom. Ez annyit jelent, hogy a saját tőke : idegen tőke arány 1:1, mert a 2-es annyit tesz, hogy az összes eszköz dupla fedezet a tartozásokra amin belül a hitelek nincsenek túlsúlyban. Ugyanis a tartozások (nem lejárt) tartalmazzák az addigi adókat, bérköltségeket, hiteleket, szállítókat.

2-es ráta a bankok felé azt üzeni, hogy tovább hitelezhető. Amíg nem volt ilyen lehetőség, kb 50-en volt a rátám, rossz napokon 20-ra beesett.

Is. Nem csak 100 millás van KAVOSZ van. Van náluk más is (több termék). Nekem van még NHP is 1.4%-on.  

 

ps.: egyik barátom az elején (2020) csak KAVOSZ-tól vett fel 350 milliát. Terve sem volt vele, csak olcsó volt a rendelkezésreállás. pár százezer huf. Lényegében opciót vásárolt ingyen hitelre  ennyiért.

( Oregon | 2022. 01. 21., p – 23:19 )

Szerkesztve: 2022. 01. 21., p – 23:29

Amúgy alacsonyabb saját tőke javítja a céged saját tőkearányos megtérülését. Szerintem ez fontos. Lehetsz hardcore agresszív pénzügyes, ha a másik oldalon lefedezed lásd MÁP+ akkor egyszerre vagy agresszív és konzervatív pénzügyi stratégiát végrehajtó vezető. Nálam ezt a bankok imádják és sokkal több pénzt adnának nekem, mint az szükséges számomra.

 

Likviditási rátámat max 2-ig engedem. Felette osztalékot fizetek. Mivel relatív sok pénzt termelek így alkalmanként a ráta lemehet 1.1-re is, de nem évvégi zárásnál.

( bekeny | 2022. 01. 22., szo – 15:18 )

A bankok napi, heti, havi, éves jegyzéseket tudnak tenni az MNB-n keresztül. Ezek aktuális értékét az MNB-nél meg is lehet nézni, meg alapkamat döntések környékén is szokták reklámozni, hogy épp most mennyi (szerintem most 3-4% környéke lehet). A bankoddal ha megállapodsz, akkor ez alatt picivel be tudod rajtuk keresztül fektetni a céges pénzed. Azaz pl szólsz a banknak, hogy most van 20 milliód, amihez 3 hétig tuti nem akarsz hozzányúlni, ők megnézik, hogy 3 hétre milyen feltételekkel tudják lekötni az MNB-nél, levonnak belőle egy picit és te megkapod a levonás után maradt kamatot. Ezt pl havonta egyszer megcsinálod telefonon 5 percben a bankoddal, akkor eggyel előrébb vagy, mintha csak a számládon állna. De amúgy szerintem nagy jelentősége nincs, hacsak nem óriási összegekről van szó.

( andrej_ v | 2022. 01. 23., v – 00:39 )

Nézd meg államkincstári számlát: http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/lakossagi-ugyfelek/allampapir_forgal… (a link lakosságis, de a vállakozások is azzal esnek egy kalap alá: "Számla szerződést az ügyfél (vagy szervezet esetében annak képviselője) egyszeri alkalommal történő, személyes megjelenésekor köthet a Kincstár bármely állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatán. "

Ha van szimpatikus állampapír, fentebb már írtak párat, akkor ez egy alapopciónak szerintem nem rossz. Természetesen könyvelővel egyeztess, hogy ez hogyan megy.

( kisg v | 2022. 01. 23., v – 11:20 )

Raiffeisennél van Netbankba integrált értékpapírszámla, lehet mindenféle értékpapírt venni (Állampapírt nem tudom, mostanában nem néztem).

Céegesen nem akarsz "mindenféle" értékpapírt venni. Egy olyan cél reális és vállalható szerintem, hogy az alaptőke vagy egy tartalék legalább nagyjából értékkövető legyen. Nagyon nem fér bele az, hogy hipphopp elfüstöl mondjuk a harmada a pénznek, és aztán megy a kamillázás.

Bocs, Szerintem ez baromság. A betéti kamatok 0-1%k. Talán. Ha ésszel vasarolsz, úgy lesz 5-8% osztalékod (T, Exxon). Persze lehet ingadozik a dollár, meg az részvényárfolyam . De ha nem tudsz jobbat, akkor fektesd be. Likvid, holnap eladod. Van benne kockázat, mint mindenben, de ha ingatlanba teszed, kis pénzzel akár garázsba, azt gyorsban simán 30% bukoban adod el. Pl sp500on havi vásárlással elég ritkán buksz ennyit. Kb soha.

Ez a cég pénze, akár az alaptőke része, hogy ha annyira kiürül. Minden ügyvezető eldönti, hogy mennyire kockáztat. Hogy ha akkora a córesz, akkor igen jó eséllyel nem csak az adott céggel van baj, hanem esetleg esik a tőzsde. Éppen mostanában esett be az S&P 500 index kb. 4800-as szintről 4400-ig, ment vele néhány ETF is. A tőzsdével az a probléma, hogy nem tudod, hogy éppen ilyen ponton szállsz be, pláne nem, hogy mondjuk 2 év múlva, amikor kell a pénz, akkor éppen milyen szitu lesz.

Ennek a befektetésnek nem az a célja, hogy rommá keresd magad rajta, hanem hogy legalább hellyel közzel próbáljon értéket követni, és legfőképpen mindíg minimum adott értéken rendelkezésre álljon. Erre forintban az állampapír (ezen belül jogi személy "Magyar Államkötvény" nevűt vehet úgy látom) alkalmas szerintem. Hiába gyér a kamat, ez garantált és messze jobb a sima banki dolgoknál.

Egész más a helyzet, hogy ha 5-10-20 évekre előre, és a saját-saját* pénzed fekteted be valamibe, amiről úgy gondolod, hogy jó.

* A cég lehet a sajátod, de mivel ügyvezető vagy, ezért a többi tulaj felé el kell számolnod, és az alkalmazottak felé illik felelősséget vállalni. Képzeld magad egy cégtulaji székbe, hogy ha kevdes ÜV fogja és felpuffantja egy tuti tőzsdei tippre a pénzetek, majd megy  a kamillázás, mert pont akkor rossz, és pont akkor kell a pénz stbstb.

A példaként felhozott SP500-nek (ez is ETF-ben elérhető) az elmúlt 10 évben a max drowdownja 33%-volt (covid), miközben több, mint duplázódott.

- A tőzsdével az a probléma, hogy nem tudod, hogy éppen ilyen ponton szállsz be.

ha tartasz tőle, akkor nem egyszeri, hanem havi befizetéssel kell kalkulálni, így átlagolódnak a bekerülési költségek. Jelenleg én nem látok más lehetőséget az értéktartásra. A MÁK akár jó megoldás is lehetne, ha nem menne az inflációval/forint árfolyammal való trükközés. Hiába fizet hivatalosan infláció felett, ha az hivatalos infla 6%, egyébként meg 2x annyiért veszel autót, ingatlant, bármi mást. 

Ha meg ott tart a céged, hogy az ÜV-t átadod, akkor az egész addigi tőkét át kell adni kiválással egy másik cégbe. vagy ki kell venni osztalékként.

Továbbra is félreérted ennek a "befektetésnek" a célját. Ennek a pénznek fixen mindíg rendelkezésre kell állnia, nem játszik, hogy óhát majd 1-2 hónap és kimozogja magát a tőzsde. Nincs havi befizetés sem, a tőke vagy inkább a vésztartalék rendelkezésre áll (legalábbis a topiknyitásból erre lehet gondolni), és puff szeretné az illető, hogy ha a banki lekötésnél jobban tudná követni az inflációt.

Nézd csak meg a SP500-at. Ha november december körül vettél 4700-4800 körül (tfh hogy ez egyben árfolyama is, mert ezt azért követi az ETF jellegű megoldása), akkor most 10% körüli minuszban van. Ha tfh, hogy most kell a pénz, akkor szomorú leszel, hogy mondjuk 30k USD helyett neked csak szűk 27k USD-d van, és akkor még arról nem beszéltünk, hogy még fél %-ot simán elbuksz mire eladod és kiutalod az értékpapír számládról, és még egy finom deviza váltásod lesz vele. Természetesen ez utolólagos okoskodás, mert 3-6-9 hónap lehet ennek az ellenkezője, de azért erre nem bazíroznék, és az szintén utólagos "naugyemegmondtam, hogy nem kell parázni" c. dolog lesz, csakhogy perpill senki se lát a jövőbe.

Másrészt a 3k USD-s bukta miatt simán elővehetnek, hogy tessékmondani, akkor ugye ezt a buktát zsebből be tetszik tenni a kasszába?

Továbbra is azt mondom, hogy ha pénznövelésileg befektetnél, akkor vegye ki az illető a cégből a pénz, és a saját szakállára belátása szerint fektessen be.

így kezdődik a poszt:
"Biztonsági tartaléknak tartok némi pénzt a cégemben"

Tehát saját cége. Mi annál kedvezőbb, ha egy nem adózott pénzből nyersz/vesztesz, vagy az, hogy egy minimum 15%-os adóval kivett pénzből buksz/nyersz?

Ki veszi elő a 10%-os bukó miatt?

"Pénznövelésileg" épp az adózatlan pénzt lehet könnyedebb szívvel forgatni.

A hitelfelvételt nem nevezném likviditásnak. Ez egy workaround, ha pénz kell. Ha likvidálni akarod a befektetést, akkor az ingatlan messze messze a legutolsó helyen van. 

Egyébként meg a tőzsde számla egy csomó helyen (pl IB, Concorde, equitas) alapvetően tartalmaz hitelreszt a befektetett eszközöktől függő mértékben. Ez egyfajta tőkeáttétel, hiszen a likvid eszközök miatt margin átlépés esetén a számlavezető likvidálni tudja a papírokat. Tehát jó beszálló esetén túl tudod venni magad. És ehhez gyakorlatilag nem kell egy hitelezési folyamaton átmenned, csak online aláírsz egy papírt. Tehát veszel mákot, és veszel (mellé) ugyanakkora értékben kockázatosabb eszközt. A mák közel 100%ig "terhelhető" más eszközzel.

Ne vicceljetek már.

A céges hitel ügyintézési ideje és költségei szerintetek hasonló idő, mint eladni egy rakás részvényt, mák-ot, ETF-et?

A hitel legjobb esetben is simán benne van 2hét - 1 hónap kategóriában. 

Ingatlan ETF-re jó a példád, mert ennél illikvidebbet nem is találhattál volna, hiszen ez ingatlanokba fektet...

Egy SP500 ETF-et kb 1 percen belül adsz el, de ha zárva a piac, akkor várnod kell a nyitásig. Ez likvid.

Az tényleg nem sok idő, ha minden rendben van. 

Tegyük fel, hogy van egy 30M-os ingatlanod. kellene 20M egy szerverre és hálózatépítésre, amit kb 60 napra ki is fizetnek neked 20% nyereséggel. (az összegek csak példa kedvéért vannak)

Elmész a bankba, csináltatsz mérleget, főkönyvet, összeszeded a válaszokat a kérdésekre (1nap), éves forgalom igazolhatóan rendenben, bővített nullásod megvan, nem eseik ki a szekrényből egy 2 éve nem kifizetett számla, stb, stb...

Bevonod fedezetként az ingatlanod, ami persze nem céges, kijön az értékbecslő.

Zálogjogot tesznek a MAGÁN ingatlanodra, banknál megvárják amig felkerül.

Ez nem a céges tartalék befektetése, ez nem a cég likviditásának növelése, ez a magán vagyonod elzálogosítása egy jó lehetőség esetén.

Azt gondolom nem ez volt a célja a topicnyitónak.

Valószínüleg lehetnek tulajdonos társai, ha pedig egyszemélyes Kft. akkor kötelező könyvvizsgálat van. Ha nincs aki elővegyen, akkor ha épp az a pénz hiányzik mondjuk alkalmazott fizetéséhez vagy köztartozáshoz, akkor az meg neked ciki, és drága lesz. Céges pénzzel nem nyerő a tőzsde, pláne nem, hogy ha a tartalékáról van szó.

Könnyed szívvel hiába forgatod, abból előbb-utóbb azt onnan szépen adózva ki kell venned. Az nagy ötlet, hogy ott sok pénzed lesz egy szerencsés manőverrel, (ráadásul adott esetben kamatadóval sápoltan), majd utána onnan kiveszed adózva a hasznod után is. Ennél jobb a MÁK-os számlán az adómentes privát számla, akkor hogy ha egy tartalékról beszélünk. Egyéb esetben ha lehet hosszú távon futnia a pénznek, akkor simán elképzelhető, hogy egy okos tőzsdei csomaggal (ETF-ek, jó kötvények, stbstb...) ennél jóval kedvezőbb. Pláne úgy, hogy a forinthoz képest egy USD vagy EUR számlán hosszú távon (az eddigi tapasztalatok szerint, mert aztán nehogy 200Ft legyen megint az USD és 250 az EUR, mert akkor meg az lesz a baj) eleve árfolyam nyereség várható.

Hiába hangzik jól, és hiába volt már akár neked is szerencséd, nem éri meg tőszdén kockáztatni a céges zsetont.

Hja, van saját cégem, nem csak úgy ötleteim vannak. :) Most épp a villanydíj körüli variálás miatt kell majd áthidalni, de nem lesz gond, mert ott a píz. :)

ha pedig egyszemélyes Kft. akkor kötelező könyvvizsgálat van.

Ez kb. 15 éve nincs így. Csak akkor kötelező a könyvvizsgáló, amikor bármilyen más gazdasági társaságnak (50 főt meghaladó foglalkoztatott, 100M-t meghaladó átlag árbevételaz utolsó 2 üzleti évben)

https://eVIR.hu
Elektronikus Vállalatirányítási Információs Rendszer

  1. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot,
    és
  2. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

 

számviteli törvény 155.§ (2)