Túlfeszültség védett 10-es elosztó

Sziasztok,

A jelenlegi 8-as elosztóm kicsi lett. Egyetlen konnektor van a helységben, ezen lóg egy laptop, dokkoló, pár monitor (LCD-LED), a saját PC-m, switch, NAS, AP, hangszóró, stb.

Az eszközöknek nincs nagy fogyasztása, a legnagyobb fogyasztó a PC-m, az olyan 300-350W-ot eszik meghajtva. Az összes hely betelt a jelenlegi elosztóban. Nem szeretnék folyton kihúzgálni dolgokat, ha mondjuk  a telefontöltőm is be szeretném itt dugni.

Van tapasztalatotok olyan 10-es elosztóval, ami legalább túlfeszültség védett?

Ezen kívül esetleg milyen javaslatotok lenne?
 

https://hqnedis.hu/hu-hu/product/energia/elektra-electrical/hosszabbitok/550694736/tulfeszultseg-ellen-vedett-elszto-10-utas-foldelt-csatlakozo-f-tipus-cee-77-tulfeszultseg-vedelem-13500-a-300-m-3500-w-16-a-foldeles-tipusa-oldal-erzekelo-230-v-5060-hz-aljzat-szog-45-0-h05vv-f-3g15mm2-integralt-kapcsolo-feher-fekete

Hozzászólások

8 betelt, kell egy 10-es ... szerintem vegyél még egy 8-ast, mert ha most ennyi eszközöd van, akkor a jövőben nem fog megállni +2 darabnál az eszközkészleted.
Másik kérdés: mindegyik eszközt mindig használod? Ezt azért kérdezem, mert készenléti módban is összejönnek a vámpír-wattok. Ez megint afelé mutat, hogy a ritkábban használt eszközök külön kapcsolós elosztóra menjenek, amit ha nem használsz, akkor érdemes lekapcsolni.

Erről a vámpír-wattokról nekem az a véleményem, hogy
. az újabb eszközöknek már nagyon kevés a vámpír wattja; nem összehasonlítható a húsz évvel ezelőtti állapottal (telefontöltőkben pl. szűrőkondi-kisütő ellenállást se lehet már tenni, ha jól tudom)
. amíg az emberek kilowattos fogyasztókat hagynak úgy és használnak odafigyelés nélkül, addig ezek a vámpír wattok láthatatlan nagyságrendbe esnek

Pl. ne melegíts rendszeresen háromszor-négyszer annyi vizet a vízforralóban, mint amennyire valójában szükséged van.

Anyósomnál a TV szekrényben az 5 éve nem használt szalagos videólejátszót meg a szintén 5 éve nem használt DVD-t kihúztam az elosztóból. Megszokásból volt bedugva.
5 év alatt ha csak 2 wattnyi készenléti fogyasztása van az ilyeneknek, akkor is 100.000 háztartásra vetítve 8760 MWh általi felesleges CO2 kibocsátást tol az ilyen vámpír-fogyasztó a környezetre. TELJESEN FELESLEGESEN!

Ebből az 1 kW-os vízforralóddal a vizedet 1000 évig folyamatosan forralgathatod.

Egy illegális migráns átlagban évi 1200 kWh áramot fogyaszt. Egymillió illegális migránsnál ez már 1200000 MWh évente. Elképesztően sok CO2 kibocsátást tolnak a Föld bolygó pusztítására. Még otthon maradva semmi áramot nem fogyasztanának, mert villanyszolgáltatás sincs náluk. TELJESEN FELESLEGESEN engedi be az EU az ILLEGÁLIS migránsokat. 

Az nem játszik, hogy az egyik likba teszel egy T-elosztót?
Kisebb teljesítményű dolgoknak (pl. telefontöltő, AP) szerintem tökéletes lenne.

Azt nem is mondtam, hogy az egyik lyukban egy UPS lóg, ami még ad +3 csatlakozást.

Pont ezért kérdeztem egy nagyobbat, mert nem tudom mennyire jó ötlet elosztóba elosztót dugni.

Nem használom egyszerre mindet (az UPS bővítést is beleértve), de max 9 eszköznek kell egyszerre mennie egyidőben: laptop, dokkoló, 3 monitor, hangszóró, switch, AP, NAS.

Az UPS-t nem tudod a falba dugni közvetlenül? Ha a géped 300-350W-ot kér, akkor az nem egy kis sima UPS, legalább 1000VA, ha még mást is akarsz. Azokon jellemzően legalább 4 szünetmentes, és +4 túlfesz védett kimenet van, ha APC márkájú. Ha bírja a UPS én simán a monitort is rákötném.

És az UPS-be dugnám az elosztót? Az szerintem meredek lenne. A szünetmentes egyébként inkább csak a hálózati zavarokra, pillanatnyi áramszünetekre van, tartós áramszünet szerencsére már régen volt.

Az UPS-en a gépem lóg, a monitorom és a NAS. Annyi csak a célja, ha itt ülök és használom, pár perces áramszünet esetén legyen időm rendben leállítani. A NAS meg időzítve 5 perc után leállítja magát, ha nem jött vissza az áram.

Úgy gondolom azért lehetnek más aspektusai is a problémának. Mivel nincs teljes rálátásom a témára, ezért megkérdezem mások véleményét. Gondolok itt arra, hogy elosztóba elosztót dugni. Nem ismerem a pro-kontra érveket, a hátterét annak, hogy sok helyen azt olvastam/hallottam, hogy nem javasolják. Ezért kérdeztem meg.

Az, hogy egy termék létezik a Google szerint, az még semmire nem garancia. Hátha valakinek van személyes tapasztalata is.

Elosztóba dugott elosztóba valóban ne dugdoss 2-3 kW-os fogyasztókat.
Illetve nyilván számít az aljzatok minősége. Pl. minőséginek kinéző (tehát nem az a tapintásra is legszarabb) T-elosztót az évek alatt nekünk simán megolvasztotta a vízforraló dugvillája. Kis felületen, szarul kontaktál gondolom a villával és visszamelegíti a műanyag részeket.
De telefontöltőket, párszáz wattos cuccokat simán dugdoshatsz általános elosztókba vagy T-elosztókba. Nem fog tőle szopornyicát kapni a kiskutyád.

A ne dugj elosztoba elosztot javaslat egy okolszabaly, az oka pedig az, hogy igy konnyebb tulterhelni. Nem mintha egybe ne tudnal bedugni ket hosugarzot, de amikor egymasba vannak igy fuzve a hatos sorok, akkor kisebb fogyasztokbol is osszecsuroghat nagyobb aram. Ami meg azert baj, mert bar gyakran rajuk irnak akar 3500W-os terhelhetoseget, a vezetekuk ritkan nagyobb keresztmetszetu 1mm^2-nel, es tobbnyire a kapcsolo sem tul eros bennuk.

Az en javaslataim josagi sorrendben: vegyel meg egy elosztot, es ha van meg fali dugaljad, dugd be abba. Hs nincs, akkor szereltess fel egy dupla dugaljat. Ha nem megoldhato, akkor meg mindig inkabb legyen egy terhelheto T eloszto a fali dugaljban, az egymasba dugdosas csak a legvegso megoldas. Kiveve, ha tudod, hogy biztosan elbir akkora terhelest, amire a dugalj aramkore van meretezve.

És akkor itt merül fel az egyszeri átlagember felelőssége: megveszi a somogyi elektronics-es elosztót, dugvilla szétosztót, amin szerepel feketén fehéren a 3,6kW és a 16Amper. Ezek után nyugodt szívvel be merje-é kapcsolni pl. a 2kW-os vízforralót meg az 1kW-os mikrót egyszerre rajta? Honnan a búbánatos faszból tudja eldönteni kívülről hogy ez tényleg kibírja ezt a még csak a határt el nem is érő terhelést? Vagy a somogyis elosztóban TUDNODKÉNE hogy gagyi a kapcsoló, ezért az fog történni, hogy....?

Igen, TUDNODKÉNE. Lehet persze a hülyét is játszani, vagy kérdést intézni a természethez. És a természet majd válaszol.

A dugaljaknál amúgy nem az odáig húzott vezeték szokott lenni a szűk keresztmetszet (ha melegszik is, nagy a felület), hanem a gagyi dugvilla és a hüvely rossz kontaktusa. Ott kezd el melegedni és az melegíti vissza, olvasztja meg a műanyagot.

Ökölszabály, hogy ami ránézésre szar, az általában szar is.
A dugvilla gyakran már csak egy picsavékony lemezből hajtott valami. De még ennél is rosszabb, amikor a hüvely érintkezője merev fémpálcákból van hevenyészetten képlékenyalakítva, és egyáltalán nem követi a villa palástját. Alig van kontaktfelület.
Árulkodó, amikor az elosztón be vannak fordítva a dugaljak. Ezekben egy-egy közös pálca alkotja általában a kontaktusokat.
Amelyiken horizontálisan vannak a dugaljak, azokban jó eséllyel külön szerelvény van mindegyik mögött.

3 kW-ot legfeljebb nagyon minőségi aljzat+dugvilla pároson vinnék át. Ahol lehetőség van rá, >2,5 kW-nál már érdemes ipari dugaljakat használni. De erre a gyakorlatban ritkán van szükség.

Nagyfogyasztókat ne elosztóba dugj, hanem minőségi fali dugaljba. Ki kell építeni elegendő dugaljat. Kimondottan lényeges ez a konyhában, ahol több fogyasztó is van, ami felvehet kW-os nagyságrendű teljesítményt: pl. sütő, mikró, vízforraló, rezsó, mosogatógép, esetleg hősugárzó.
Az nem stratégia, hogy felszerelsz két konnektort, aztán majd elosztózol. Tessék felszerelni jó sokat. Úgyis kelleni fog.

Az elosztó a kisfogyasztóknak való (párszor 10...100 W): pl. tévé, nyomtató, dugasztápok.
Nem azt kell nézni, mi van ráírva. Gondolkodni kell és a józan észre hallgatni.

"Vagy a somogyis elosztóban TUDNODKÉNE hogy gagyi a kapcsoló, ezért az fog történni, hogy....?"

A Somogyi termekei atbrandelt kinai cuccok, egy-ket udito kivetellel nem tul jo minosegben. Szoval kis tulzassal igen, a Somogyi markanev mar figyelmezteto jel :)

Mondok meg egy dolgot: ezeknel az olcso elosztoknal gyakori meghibasodasi mod a billenokapcsolo rendeltetesszeru hasznalat melletti serulese, amitol a tetejeben levo sapka kiugrik a helyerol, es alatta vagy jol helyezkednek a rugok, zarlatot okoznak es pukkan egyet, vagy siman csendben erinthetove valnak a feszultseg alatt levo alkatreszek. Olyanrol meg nem hallottam, hogy barkit tenyleg megrazott volna, de komolyabb riadalmat szokott okozni, a megilletodott kollega meg napok mulva is azt meseli, hogy hogyan halt meg majdnem. Ezert ezekbol is celszeru lenne minosegit venni. Mi egy ideje mar APC-ket teszunk, ahova kell, legalabb van rajta rogzitesi pont, aminel fogva lehet butorra rogziteni. Nem ugy mint a "sima feheret", aminel lattam mar olyan kreativ megoldast is, hogy kifurtak a negy sarkat es atmeno facsavarral odatekertek :) 

Nem is értem, minek kell ezekre az elosztókra billenőkapcsoló. Az esetek 95%-ában nincs rá szükség. Max. a karácsonyfa égősorait szoktuk ilyennel kapcsolni.
Jobb megvenni a kapcsoló nélkülit. Kevesebb kontakt, kevesebb gyenge pont.
Vagy ahogy mondod, eleve brand cuccot venni. Egyszer kell kifizetni.

Vagy ahogy mondod, eleve brand cuccot venni. Egyszer kell kifizetni.

A "Brand" semmit nem ér, ha nincs koordinált túlfeszültség védelem kiépítve. Az elosztó meg ha még rendeletetésszerűen is használják ugyan úgy a szarabb megoldás mint ha felraknának sorolható konnektorokat még, oda ahova szükség van rá.

Teny, hogy szarabb, ugyanakkor kb. egy nagysagrenddel olcsobb, gyorsabb es nincs rumli utana. Ha amugy is felujitanak valahol, ne adja az eg, eleve celzottan terveznek egy helyiseget valamire, akkor erdemes ugy csinalni.

Mondjuk utobbihoz is van egy tortenetem, ami mutatja, hogy az eletben nem mindig jon ossze. Volt munkahelyemen epuletet ujitottak, minden szobahoz megterveztek, hogy hogyan lesz bebutorozva, igazitva mindent a termeszetes fenyforrasokhoz, az iroasztal kore pedig odakerult a dugalj sor meg a strukturalt halozati csatlakozok. Aztan jott a szoba lakoja, es igenyeinek megfeleloen (a fo motivum az volt, hogy az irodaba az ajton belepok ne lassak a monitor tartalmat) jol atrendezte az egeszet. Ahol ez az asztal masik falra rakasat jelentette, ott egyszeruen korbecsatornaztunk es elvittunk mindent, de volt par olyan is, aki a szoba kozepere csinalt szigetet maganak, igy taposocsatorna hasznalatara kenyszeritve.

Nem akkora munka pár aljzat felrakása, mint sokan gondolnák. Valóban egyszeri rumlival jár, de pár óra alatt megvan, takarítással együtt.

Az iroda berendezését meg hadd döntse el annak lakója. Ha ő nem akarja, hogy lássák a monitorját, hát ne lássák. Mi elítélendő van ebben? Talán előbb meg kellett volna kérdezni, vagy több alternatívát kidolgozni. Én se örülnék, ha kész tervekkel fogadnának.
Egyébként (szerintem) alap, hogy aki belép, az az asztalommal szemben találja magát és velem szemben tudjon leülni.
A monitort szeretem féloldalasan úgy elhelyezni, hogy ha szükséges, be tudjam úgy fordítani, hogy mind a ketten lássuk.

Menj el dolgozni pár nagy multihoz idehaza, de lehet KovácsésTsa lófaszkft is. Sehol le se fogják szarni mit akar a dolgozó, hova akar ülni, hogy legyen berendezve neki a privát irodája. Ülsz ahova a többi droid (==open office 1 légtérben 30-50 ember), oszt kussolsz és dolgozol. Ezért jött a nagy meglepődés így kovid végefelé a munkáltatók részéről, h. aki belekóstolt a home offiszba és meg tudja oldani otthonról, na az qrvára senki nem rohan vissza a kibaszott zsúfolt személytelen klíndeszkpoliszis multi-irodába.

Várom a gugli babzsákos ellenpéldákat...

A leírásból arra lehetett következtetni, hogy privát irodáról van szó.

Az open air irodánál nyilván jobb a HO. Én is szívesebben vagyok a kertben a fák alatt a laptoppal, vagy a függőágyamban a folyóparton. És nem is megy el annyi idő üresjáratra, mint odabent az irodában a bratyizásra.
Nem kell reggel korán kelni, télen szopni a jeges úton, vagy éppen dugózni. Hogyne volna jobb. Nem is értem, miért nem tolják ezt jobban.

Most nem a túlfeszültség-védelemről beszélek, hanem arról, hogy talán korrektül van kivitelezve a brand cuccban az aljzatok szerelvénye.

Nyilván jobb feltenni rendes sorolható aljzatokat, magam is ezt javasoltam. De ha már elosztó, akkor minőségi legyen.
Ahol tudom, hogy tévé vagy íróasztal lesz a lakásban, oda kilenc aljzatot raktam eleve a falra. 1 LAN és 1 koax opcionálisan, a többi meg konnektor.
A nappaliban a tévészekrényben mivel sokmindenki lakik, oda betettem magába a szekrénybe egy nyolcas brand elosztót, és a kis szarok (beltéri egység,m winyók és rpi dugasztápjai, hangrendszer tápja) ebbe van bedugva, szekrényen belül.

A minőségi, nem-beforgatott aljzatok további előnye, hogy nincs az, mint a beforgatottnál, ahol bedugsz egy dugasztápot, és a mellette lévő két aljzat effektíve használhatatlan.

Sokan mégis úgy tesznek, mintha nem lenne köztudott, hogy megy ez.
Megveszik a szart annyiért, amennyiből valójában ők maguk sem értik, hogyan jöhetett ki a cucc. Aztán csodálkozást mímelnek, hogy hulladék, amit vettek. Én ilyenkor mindig megvonom a vállam: végülis azt kaptad, amiért fizettél.

Egy 6-os elosztó kapcsolóval milyen ártól indul amire a nyakadhoz engeded a rozsdás kést h. ez biztos tuti jó, nem olvad le a ráírt 3,6kW-tól?

Okoskodni mindenki is tud, csak mikormott vagy a boltban, válassz jól mert az eladó hülye hozzá és csak vállatvonogatni tud vagy köldököt nézni.

Ne az árát nézd. Hanem magát a cuccot. És alakíts ki véleményt róla. Nem tudom, szedtél-e már szét ilyet, vagy tudod-e, hogy egy konnektor belsejében mik szoktak lenni a röfiorr mögött. Próbáltam támpontokat adni, mire érdemes figyelni. Pl. az aljzat orientációja enged következtetni a belső kialakítására. Ha szerencséd van, a kábelére is rá van írva, milyen keresztmetszetű réz van benne.
Vagy ha erre nem vagy hajlandó, akkor pl. a kolléga által ajánlott APC-vel talán nem fogsz mellé.

3,6 kW-ot én semmilyen elosztón nem vinnék át, ha nem muszáj. Mindezt egy kommersz billenőkapcsolóval kapcsolgatni meg pláne nem.
Magáról az elosztóról gondolkodj úgy, hogy sok kicsi fogyasztóhoz való.

Több kW teljesítmény átviteléhez az ipari aljzatok és dugvillák valók. Szerintem.

Köszi a tippet.
Tetszik, hogy van 100 mm-es osztású is.
Érdemes megjegyezni, hogy a komolyabb terhelhetőségűek ipari dugaljjal rendelkeznek. Pl. ez a 32 A-es:
https://www.kontaset.hu/termekek_es_iparagak/termekek/halozati_elosztok/szerver_es_informatikai_celra/DI-STRIP_D_h%C3%A1l%C3%B3zati_eloszt%C3%B3_egyf%C3%A1zis%C3%BA_32A__%C3%A1ramm%C3%A9r%C5%91vel__18db_norm%C3%A1l_aljzattal_2029

Na most már hivatalosan is tűzveszélyes. Mehet a TEK Somogyivill székházába?

(nem, mert mily' meglepő, a sok tesztelt gagyi között nem volt 1 db somogyis sem valami érthetetlen oknál fogva, csak Steck).

Itt van a tételes lista: 

https://fogyasztovedelem.kormany.hu/api/item/file-preview/15491/b0ba88e…

Itt van a tételes lista

Ezek a narancssárgák eleve hulladékok. Az összes. 3 kW tartós átvitele nekem konstans 40...45°C-on tartotta a köpenyt. De a gond nem ez volt, mert melegebb nem lett. A dugalj és az aljzat viszont elolvadt, cserélni kellett.
Legfeljebb egy ledes lámpát érdemes rakni ezekre.

A megoldás a fali aljzat cseréje duplára, és mindkettőbe mehet egy-egy 8-as elosztó.

Szerkesztve: 2022. 01. 19., sze – 11:12

Én ezt használom, de ez nem túlfesz.védős: https://elektroprofishop.hu/Du-12460-Hosszabbito-10es-szerelheto-GAO-12…
...de itt a túlfesz.védős változata: https://lumenet.hu/gao-10-es-hosszabbito-kapcsoloval-gyermek-es?gclid=C…

Elosztóba elosztót nem igazán illik dugni, de azért kisteljesítményű fogyasztóknál nem ördögtől való, így ilyeneket bátran használok benne, olyan eszközökhöz, amihez jó: https://lumenet.hu/gao-foldeletlen-2x-eloszto-aljzat-12710?gclid=Cj0KCQ…

De én a helyedben alapvetően átstruktúrálnám kicsit a rendszert: Fali aljzatot duplára cserélni, egyikbe direktben a szünetmentes (az maga túlfesz. véd), másikba egy elosztó a nem szünetmentes eszközöknek. De a szünetmentesre is mehet egy normál elosztó (ilyenkor érdemes pontos méretűt választani, hogy mást senki ne dugjon bele), amivel szünetmentesíthető az összes IT jellegű fogyasztó (switch, router, wifi AP), amik tipikusan dugasztáposak, de így azok sem a normál elosztót foglalják.

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

esetleg az nem lehetséges, hogy még egy dugaljat szerelj ott, ahol egy van? Csak még egy lyukat kell fúrni (panelba azért az izzadós munka) és máris kettő van, amit oszthatsz tovább. De ha már oda eljutsz, rakhatsz fel egyből hármasat-négyeset, vagy akár ötöset is!

A helység egy pincébe tervezett 6 m2-es beugró volt. Ezt választottuk le egy gipszkarton fallal, amin kívül esett volna a pincében lévő konnektor. Pont a fal síkjában volt. Ezt fordították be egy fali konnektornak, szóval elvileg könnyen bővíthető, max faragni kell kicsit. Lehet egyébként érdemesebb inkább ebbe az irányba menni, amit fent említettek: egyikbe az UPS + abba hosszabbító a kis fogyasztóknak (switch, AP), másikba meg a plusz monitoroknak egy 8-as, ami most van.

Még várok pár ötletet, aztán meglátom.

Köszönöm mindenkinek az eddigi ötleteket, észrevételeket.

Szerkesztve: 2022. 01. 19., sze – 12:55

én a szobámból (irodából) száműztem a _dugasz_ tápegységeket - van helyette:  C-sínre 2db MEAN WELL tápegység: dual DC5V  DC12V 75W és  DC20 - 24V 150W és dc jack dugó + YSLY kábel amekkora kell.

Egyedül DELL laptop táp maradt meg.

For Whites Only meeting room!

valamikor PLC -kkel foglalkoztam - telepítés, programozás az iparban standard megoldás a gyári Siemens mellett ez a taiwani tápegység. A déli határ kerítés dual-tápos switch és routernél szintén ezt a márkát a MEAN WELL-t telepítettük. Kamera rendszerek és optikai hálózatoknál a média-konverter dugasztápja rendszerint 1-2 éven belül meghibásodott - oda csináltam saját speci tápegységet AC24V, 12V DC + 7Ah akku - igen, egyben UPS is volt rövidzár védelemmel stb..

nekem ez a fóbiám - nem szeretem a dugasztápot - nem a mobil töltőre gondoltam, de ott ahol fixen telepítve vannak eszközök.

For Whites Only meeting room!

Mi gyártunk a MEANWELL-nek alkatrészt és használunk is ilyen tápokat.
Fázom a kapcsolóüzemű tápoktól olyan helyen, ahol fontos a megbízhatóság. De ha már kapcsolóüzemű, a MEANWELL tápok még a jobbak közé tartoznak.

Fixen telepített eszközökhöz (amiket nem akarok többet látni) készítek trafós-stabos tápot.

MeanWell 27V 1,5kW tápokat vagy 50 kültéri telephelyen (fémszekrényben) használunk évek óta. Nem döglenek.
Attól, mert kapcsolóüzemű, attól nem kötelessége bedöglenie. Lásd még szerverekben a tápok amik 15 év után szerverestül nyugdíjazva lesznek.
Persze az is igaz hogy amíg az elektrotechnika jellegéből kifolyólag stabil, addig az elektronikát ezer helyen el lehet cseszni, de nem kötelező elcseszni.

Ez egy asztal/iroda/műhely/kuckó szinten megoldható, de lakás szintjén, messzebbre nem praktikus vinni. Ott talán a PoE jelenthet megoldást megfelelő kábelezés esetén.

De local-ban is én max. 12 és/vagy 24V-al dolgoznék, 5V meg multi-USB-s DC-DC converterekkel.

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

A MeanWell nekem is bevált, ahol sok doboz van egy helyen ott én is ilyet raktam be a sok vacak dugasztáp helyett. Ont, router,switch,poe tápfeladó, stb... egy szekrényben. Meglepően sok helyet foglalnak és sok energiát vesztegetnek hővé a gyári tápok.

Bónuszban van belőlük akkumulátoros szünetmentes, ami olcsó és hatékony megoldás a DC-s cuccoknak. Nem létszükség, de kellemes extra.

CATV-s szekrényben n+1 dugasztáp meleget csinált és rondán is nézett ki -- hosszabbító hegyek + T elosztó meg amit el tudsz képzelni dugasztápra 1-1 csoki :-D 

Kapott DC tápot , szépen bekábelezve kábelcsatorna rácsos - szépen is nézett ki és nem is volt meleg annyira..

DC UPS - ha sokat kell mászni egy rövid áramszünet miatt minden pénzt meg ér - persze akkut 3-5évente cserélni kell.

For Whites Only meeting room!

Bookmark

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

Szerkesztve: 2022. 01. 19., sze – 17:06

Beraksz a konnektorokba egy OBO 3. tipusú túlfesz levezetőt aztán azt dugsz be amit akarsz.

Megjegyzem ha nincs SPD az elosztóban, akkor nem sokat ér a túlfeszvédett konnektorod.

Helló!

Például a Túlfeszültség levezető, AC 3-as típus, egybeépített, 3 modul 3P+N/PE eszköz esetén tudnál egy egyszerűsített kapcsolási rajzot készíteni, hova érdemes ezt elhelyezni? Vagy leírni, hova érdemes rakni, mik a lehetőségek, hova nem?

 

Ezt írják a termékről:

Az 3-as típusú levezetőket a lehetséges legközelebb célszerű elhelyezni a védendő készülékhez.
Másodlagos villámvédelmi egységek, amelyek a hálózaton végrehajtott kapcsolásokból adódó feszültségcsúcsokat is korlátozzák és megakadályozzák,
hogy a túlfeszültség zavarok az áramellátó vezetékeken keresztül az elektronikus berendezésekbe juthassanak, és azokban meghibásodásokat
okozzanak. Kompakt (egybeépített) kivitelek.
Figyelem! Egyedüli védőkészülékként, önállóan azonban nem képesek a berendezések túlfeszültségek elleni védelmét megoldani!
Az egy, és háromfázisú, elosztódobozba szerelhető kivitelek a védendő készülékkel párhuzamosan, vagy sorosan csatlakoztathatóak. Soros csatlakozás
estén a védőkészüléket a túláramvédelem után kell beépíteni.

Az 1-es tipusú túéfesz levezetőt (SPD) a szolgáltató alakítja ki, ami valójában szikraköz, és az oszlopokon van elhelyezve vagy nincs már mostanában.

A 2-es tipusú SPD-t az elosztószekrénybe érdemes a betáp kábelre rakni. Kell elé rakni egy biztosítót (1F,2F,3F), mert amikor tönkre megy az eszköz, akkor rövidszárba megy át rendszerint, illetve a leválasztásnál is jó, hogy ha árammenetesen tudsz betétet cserélni. Van olyan eszköz amiben cserélhetőek a betétek, és van ami kompletten cserélendő amikor tönkremegy. 

Beépítése: 3f-ú biztosító a betápról párhuzamosan leágaztatva a kapcsolószekrény további készülékei elött. A megszakítóra vagy biztosítékra rákötöd a SPD-t. A PE-t is be kell kötni az SPD-be! Van olyan eszköz amin van záróérintjkező, ami zár ha az SPD kiment. Amúgy minden SPD-n van vizuális visszajelző, ami jelzi ha valamelyik betét kiment.

Lakossági felhasználóknál a nullázást a villanyóránál kialakítják, ezért nagyrészt TN-S rendszerről beszélünk ahol 3F+PE+N vezetők vannak. Az iparban van létjogosultsága a TN-C ről beszélni, ahol 3F + PEN vezető vannak.

Ki kell választani a megfelelő készüléket, aztán egy "villanyász" beszereli.

Fix betétes túlfesz levezető

Fix betétes TN-C túlfesz levezető

Cserélhető betétes TN-S túlfesz levezető

Amit érdemes kerülni az egybeépített túláramvédős, nem cserélhető patronos megoldásokat pl. SE RESI9 QUICK etc. Ezt szerelni kimondottan szívás, mert le kell mindent áramtalanítani, ha javítani kell, mert betétet külön nem lehet cserélni! Ugyan ez igaz a sorbaköthető "gazdaságos" megoldásokkal is, ami ha kimegy a védelem megszakítja az áramellátást. Ki akar szívni azzal, hogy vihar után nincs áram a lakásban!?

A 3-as tipusut a falikonnektorba, a készülékbe, vagy ha szerelhető a hosszabbítód akkor oda. Ezek általában varrisztor + némi elektronika, hogy jelzést adjon ha már a varrosztor tönkrement. Ha rövidzárba megy el, akkor leveri a biztosítékot, ha meg nem akkor sípol.

 

A koordinált túlfeszültség-védelem kialakításá terveztetni kell/érdemes.

Érdemes megnézni a Finder katalógust vagy a Schrack katalógust is, itt vannak bekötési rajzok is. Vannak informatikai hálózati eszközeik is a katalógusokban.

Köszi a részletes magyarázatot. Nagyon sokat segítettél, hogy így összefoglaltad.

Kérdéseim:

Nálunk ahogy bejön az áram, van egy fi felé, utána van egy 4 bemenetes, 3fázis 32As L1+L2+L3+N "fő" kismegszakító, utána vannak a 16As és a többi kismegszakítók fázisonként, funkciónként szétbontva.

Akkor ezt a túlfesz levezetőt (1) a fi relé elé, (2)a fi relé és a 32As L1+L2+L3+N megszakító közé, vagy (3) után kellene tenni, a sok kisebb kismegszakító előtt?

Ha ilyet a "villanyász" beszerel, neki melyiket kérjem a 3 közül, hova szerelje vagy ő is ezt fogja mondani, amit te? :)

Amit néztem terméket:

Protec T1/T2 túlfeszültséglevezető 275/25kA, TT+s.é - Schrack Webáruház

 

Amit javasoltál termék, ez a L1 + L2  + L3 kívül az N is át tud menni és van egy jelző érintkezője, amit például be tudok kötni riasztóba, amit a riasztó felprogramozva tud érzékelni, hogy rövidre zárták, ugye? Tehát ha baj volt, rövidre zárja a jelző érintkezőt, amiről a riasztó tud eseményt küldeni (szünetmentesről).

Ha jól értem, ha például belecsap valamibe a villám, akkor ha ezen keresztül megy át a 3 fázis + null, és megvédve a az eszközeimet ez a beszerelt eszköz megy tönkre, akkor amíg nem cserélem, vagy nem iktatom ki, nem lesz áram, mert nincs benne cserélhető patron, mint a 4x ennyibe kerülő változatban?

Ha csak az L1 esetén jön túláram, akkor csak az L1 rész fog tönkre menni, és lezár a jelző érintkező?

Tehát amit fent linkeltem termék, az 1 ilyen meghibásodás esetére való, utána az egész termék kuka, nincs benne mit cserélni? Vagy mint a kismegszakítóknál, visszapattintok valamit és újra jó? (csak mert szerintem ez nem ilyen visszapattintós)

Nálunk ahogy bejön az áram, van egy fi felé, utána van egy 4 bemenetes, 3fázis 32As L1+L2+L3+N "fő" kismegszakító, utána vannak a 16As és a többi kismegszakítók fázisonként, funkciónként szétbontva.

Nem hinném hogy a villanyórához raktak volna firelét. Látni kellene, de a következő fordul elő. Kismegszakító->villanyóra-> stb.

Lehet hogy van leválasztó kapcsoló még (vagy nincs) aztán jön a firelé(k) és a kismegszakítók. Nos a firelék elé kell rakni, azért is mert lehet szivárgó árama (főleg amikor már elég áramot levezetett), ami a firelét levágja.

 

Amit javasoltál termék, ez a L1 + L2  + L3 kívül az N is át tud menni és van egy jelző érintkezője, amit például be tudok kötni riasztóba, amit a riasztó felprogramozva tud érzékelni, hogy rövidre zárták, ugye? Tehát ha baj volt, rövidre zárja a jelző érintkezőt, amiről a riasztó tud eseményt küldeni (szünetmentesről).

Van ilyen is, záró vagy morze érintkezővel.

 

Ha jól értem, ha például belecsap valamibe a villám, akkor ha ezen keresztül megy át a 3 fázis + null, és megvédve a az eszközeimet ez a beszerelt eszköz megy tönkre, akkor amíg nem cserélem, vagy nem iktatom ki, nem lesz áram, mert nincs benne cserélhető patron, mint a 4x ennyibe kerülő változatban?

A villámcsapás ellen a villámhárító véd. A túlfesz. levezető a villám másodlagos hatásaként a hálózaton kialakuló tranziensek ellen véd. Lehet más miatt is túlfesazültség nem csak villámcsapás eredményeként.

A szikraköz és a varrisztor párhuzamosan van kötve a fogyasztókkal, és a túlfeszültséget "vezeti le". A varrisztor feszültségre változtatja ellenállását, rajta fog lefolyni az áram. Biztosítékot kell elé bekötni, ami miatt ha varrisztor már kifingott (nem az első tüske fogja masszív rövidzárba fordítani, hanem a sokadik), akkor a biztosíték leold, a többi fogyasztónak marad az áram.

A TN-S 2 osztályú SPD-ben 3 betét van. Ha egy kimegy akkor csak azt kell cserélni. Ha nem cserélhető akkor az egész készüléket.

 

Tehát amit fent linkeltem termék, az 1 ilyen meghibásodás esetére való, utána az egész termék kuka, nincs benne mit cserélni?

Amit linkeltél, az szerintem nem betétes, szerintem cserélni kell. Viszont ilyet nem raknék háztartásba, egyrészt nincs 100A-es betápod amit védeni kell, másrészt közel negyedmillió forint. Jó lesz neked egy olcsóbb is. :) Egy DEHN DV M2 TNS 255 FM is megfelelő lakossági célra.

 

Vagy mint a kismegszakítóknál, visszapattintok valamit és újra jó?

Nem ami tönkremegy az kuka.

Elnézést, hogy rosszul írtam. A sorrend, ahogy tudom:

(1) villanyóra -> bejön az 5 eres vastag kábel (L1+L2+L3+null+föld) -> (2) fi relé -> (3) 3+N kismegszakító -> (4) -> elosztás -> további kisebb kismegszakítók.

Itt hova kellene kerülnie ennek a varisztornak?

Amit linkeltem termék, elnéztem az árát, egy nullával kevesebbet akartam látni.

Akkor nem 20 980 Ft, hanem 209 800 Ft. 

DV M2 TNS 255 FM túlfeszültség levezető távjelzéssel 25kA T1+T2 (B+C) Cikkszám: DEHN954405 650000 Ft

Amit linkeltél, ahol láttam árat, ott is 65 000 akartam látni, de 650 000 Ft.

Ha ilyen áron lehet csak elérni ezeket, már értem, miért nem láttam még házakban, lakásokban.

Ez? Hager SPN900R, túlfeszültség levezető (cserélhető betétes) 3 pólus, B+C (T1+T2) fokozatú, távjelzővel, 275V/37,5kA (Hager SPN900R) "Csak" 130 000 Ft.

Van ami L1+L2+L3 és van ami még a nullát is. Érdemes 4 pólusúnak lenni, vagy elég biztosan a 3 pólusú?

Ez: Hager-SPN900R-tulfeszultseg-leVezeto-cserelheto-betetes-3-polus-B 110 000 Ft.

Ennek a fenti sorszámozott résznél a (3) részhez, a 3+N kismegszakító elé javasolt akkor, a fi relé után?

Mindkét Hagerben cserélhető a betét. Egy villanyszerelő ismerős nagyon szereti a Hagert, szerinte jó. Sajnos nem fejtette ki, hogy miért jó... 

Van azért 100 000 Ft alatt is ilyen, de igen, ez egy alapvetően drága és nem kötelező védelmi eszköz:
https://daniella.hu/dehn-2.-tipusu-tulfeszultseg-korlatozo-dehnguard-m-…

Magyarországon a lakossági szegmensben szinte mindig éppencsak annyi védelmi eszközt építenek be ami minimálisan kötelező, gyakran ezekből is minőségre való tekintet nélkül a legolcsóbbat. Ebbe a körbe nem tartozik bele a túlfeszültség védelem. Ha akarsz ilyet látni beszerelve, a lakossági kiserőművek (HMKE) esetében elő szokták írni, szóval ahol a ház tetején napelem van ott általában fogsz ilyen L2 túlfeszültség védelmi eszközt is találni.

HMKE esetén sem raknak fel ilyesmit.

DC oldalon szinte minden eseben van. A DC nem olyan mint az AC ott nincs 20ms-onként nullátmenete az áramnak.

Esetleg ha maga a inverter tartalmazza,

Soha nem tartalmazza.

de a kutya nem ellenőrzi

Komplett elektromos tervet kell készíteni, ami az engedélyeztetési eljáráshoz be kell nyújtani. Lehet hogy nem nézi meg senki, de a tervező, a tervellenőr, és a kivitelező a felősséget viseli.

Azt hittem AC oldalról bszélünk.

Az AC oldalon is gyakorlatilag mindíg van, mert az elosztói hálózati engedélyes előírja.

Lásd az Eon tájékoztatót is ami teljesen azonos szabályozás mint az ÉMÁSz, ELMÜ, stb. esetében.

Megjegyzem, amikor többmillió forint értékben lógnak a hálózaton eszközök, miért sjanálnánk a pénzt a védelmükre? Már csak ha az invertert megvéded, az is félmillió ft, és akkor még van a házban TV, monitor, kazán, autótöltő, számítógép, telefonok, okosórák stb., amkeit ha meg kell venni sokszorosa az áruk a SPD-k árának.

Pl. mert a napelemes kivitelező nem teszi bele az ajánlatba h. ezzel menjen a konkurrencia ára alá. A megrendelő meg nem bíz meg független igazságügyi szakértőt, vagy egy villanyszerelő triót (kell legalább 3, hogy valamelyiknek feltűnjön a gebasz, 1 nem elég, 2 meg összebeszél), akik megcsellendzselnék a vállalkozót mikor az látszólag teljesértékű kivitelezési ajánlatot ad.

A napelemes vállalkozó hol nem szarik bele hogy ha jön vmi inverter oldali zavar, a megrendelő milliós oled tv-je megy a kukába. Eleve hogyan bizonyítod h. a napelemes kivitelező hanyag volt, nem tett "elvárható" védelmet az inverter kimenete és a hálózat közé, nem tájékoztatta a megrendelőt megfelelően, a megrendelő vajon tudatában volt-é a védelem hiányának, vagy direkte ő mondta vissza az extra költséget jelentő védelmet?

Csalók és balekok mindíg lesznek.

Így jár el a tudatos megrendelő:

0) Megbíz egy műszaki ellenőrt.

1) Szerződés kötésnél elkéri a kivitelező tevékenységéhez kötött biztosítás adatait.

2) Átvételnél jelen van a műszaki ellenőr,

3) Amig nem 100%-os a projekt készültsége, addig nem igazolja le a teljesítést.

Amikor kifizet az ember többmilliót egy beruházásra, banki hitelt vagy állami támogatást vesz igénybe, akkor ne a 50-100e Ft-os műszaki ellenőrön akarjon spórolni!

Aztan neha rab*szol.

Az építőipar masszívan kóklerek és csalók tevékenységterepe. Gyakorlatilag mindenki 0Ft-os villanyszámlát, irreális megtérülést igér a napelemes cégek között. A 90% a cégeknek letarolni akarja a piacot, úgy mint Tiborcz a közvilágítási szegmensben. Mindenkinek a megrendelők pénze kell, a többi nem számít.

Aki építkezik, vagy felújít azt át fogják b@szani, lehet akármekkora hipszter IT-s vagy jogász vagy bármi más. A műszaki ellenőr az aki többé kevésbé meg tudja védeni a balekokat. Ha nincs 100e pénz szakértőre, akkor inkább ne csináljon semmit, főként ne fizessen senkinek!

Az ellenőr szerintem 10e/óra alatt nem fog dolgozni...szóval több lesz az mint 100k.

Tekintettel arra, hogy a brigádok "rejtélyes módon" mindig péntekre teljesítenek valamilyen általuk megálmodott szakaszt...(amit azonnal rendezned kell, különben hétfőn nem jönnek), sokszor kellene jönnie meónak. Illetve ha nagyon alapos, akkor meg azért húzzák el a belüket.

Szóval ja, mindenképpen szívsz.... :(

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

Nézd azzal, hogy kaptál egy olyan kivitelezést, ami nem felel meg az aktuális előírásoknak, nem túl jó érzés.

Elképzelem azt a meglepetést, amikor elromlik az invertered, és azt mondja a szakszervíz hogy túlfeszültség miatt ment tönkre nem garanciális. Vagy a biztosító tagadja meg a kár kifizetését az ingóságban keletkezett kárra.

Bocs, benéztem a linket az integrált T1+T2 Dehnre:)

Szóval akkor egy barátságosabb árkategoria pl a Legrand ami jó lesz neked TN-S hálózatban és T1+T2 védelmet ad. és "csak" 48 852Ft! Viszont ennek nincs segédáramköre. (Szerk: ez is csak T2!)

Van ami L1+L2+L3 és van ami még a nullát is. Érdemes 4 pólusúnak lenni, vagy elég biztosan a 3 pólusú?

TM-S hálóztaban 3 vagy 5 vezetéked van a nullázástól. 1 vagy fázisvezető, ehy N vezető és egy PE vezető. Oda a 4 vagy 2 betétes/pólusú kell, mert 4 vagy 2db vezetéket védesz. 

A védelmet mindenképpen a Firelé elé érdemes kötni, mert egyrészt védi a Firelét is, másrészt lehet neki szivárgó árama ami levágja a Firelét.

Egy villanyszerelő ismerős nagyon szereti a Hagert, szerinte jó. Sajnos nem fejtette ki, hogy miért jó...

Lehet azt ismeri. Amúgy ezek jó árban vannak, ahoz képest hogy T1+T2 védelmet adnak, a Dehn és a Schrack-hez képest. A 4 pólusu kell neked ha 3 fázis + N + PE vezetők jönnek be!

Szerk: Ahogy nézem 131e-nél olcsóbban nem jön össze T1+T2 SPD, és az integráltak meg >250e-nél kezdődnek. Persze lehet valaki tud olcsóbban is.

Köszönöm még egyszer, hogy ezekre válaszolsz, már közel vagyok a megfelelő termékhez. Amit linkeltél Legrand T1_T2_8KA_4P az akkor csak T2? Pedig a nevében T1 is benne van.

Azt jól tudom, hogy a  fő különbség a 4P és 3P+N között, hogy a 3P+N esetén az nullnak nincs védelme, míg a 4P esetén a null is védett?

Tehát amit én említettem SPN901R akkor T1+T2 SPD védelmet is tud? Ez: Hager-SPN901R ? Ez akkor 4P és van rajra távjelzés valamint cserélhető betétes. Te ha ilyet vennél, vennél hozzá egyből 4 betétet is? Vagy hány darabot?

Akkor ajtón belül ez legyen az első eszköz? A villanyórától ami jön az 5 eres kábel, ebbe az SPN901R a G (földön) kívül, majd ez után jöhet a fí relé a a többi?

Na és ilyenkor merül fel a mezei halandóban a kérdés, hogy ha ennyire képben kéne lennem nekem is, hogy a villanyszerelő munkáját nem mint fogalmatlan hülye megrendelő le tudjam meo-zni ott helyben, nos akkor már nem a villanyszerelőnek kéne nekem fizetnie, mintsem fordítva?

A legtöbb szakember olyan megoldást javasol, aminek implementálása számára a legegyszerűbb vagy a legkifizetődőbb.
Egyébként is ott tartunk, hogy jó, ha találsz szakembert aki hajlandó odamenni. Ha ennek tetejében még esetleg nem is barom, annak külön örüljél.
Ha úgy érzed, annyira képben vagy és jól értesz hozzá, magad is megcsinálhatod, és akkor ez az egész kérdés fel sem merül. (Magam is így teszek.)

Ha minden ház körüli lófaszhoz 3 éves okj-s szarokat kéne kijárni h. értsek hozzá olyan szinten h. meg tudjam csinálni tartósra és jóra anélkül h. kontár vagy szimplán életveszélyes legyen, halálom napjáig nem fejezném be csak az iskolákat, nem hogy az éppen aktuális tennivalókat, a holnapi v. holnaputáni felmerülő bazdmegeket nem is említve.

Ne az iskolára koncentrálj.
A legfontosabb, hogy ne legyél barom. Gondolkodj, amikor csinálsz valamit.
Én úgy kezdtem a villanyszerelést, hogy letorrenteztem három villanyszerelő tankönyvet. (Oké, alapból mondjuk villamosmérnök vagyok, nem pék.) Elkezdtem megtervezni a leendő házunk villamos hálózatát. Közben konzultáltam két olyan kollégámmal, akik villanyszerelőként is sokat dolgoztak. Aztán ahogy csináltuk a feleségemmel, közben is mindig konzultáltam, ha szükségesnek éreztem. Előbb-utóbb belerázódik az ember.
Nem is érdemes pl. feltétlenül mindig a szabványt követni. Vannak olyan, a szabványnak megfelelő dolgok, amik hitványak. És fordítva is: amik bár a szabványnak nem felelnek meg, mégsincs velük semmi súlyos gond (illetve régebben pl. simán elmentek).
Pl.: egy csőben úgy tudom nem szabványos több áramkört vezetékezni / vö. / az viszont szabványos, hogy az MBCU kábelt simán körbeöntöd betonnal. Hát, a kettő közül én inkább az előbbit választanám. Stb.

Olvasni kell sokat. Valamint manapság már jutubon is vannak nagyon jó videók, minden témában. Kőműves munkákat is onnan tanulom, illetve a lakóautónk átépítéséhez szükséges skilleket is. A lényeg, hogy találd meg minden témában azt a 2-3 színvonalas csatornát, amiknek érdemes a videóit megnézni.
Ennél még egy fokkal jobb, ha vannak olyan kollégád, haverod, aki ért az adott szakmunkához, és tud segíteni a kezdő lépésekben: megmutatja, esetleg az első munkákat együtt csináljátok. Vagy elszegődsz mellé párszor hétvégi melóra, és megfigyeled, hogy rakja a járólapot. És kis gyakorlatot is szerzel.

Vannak olyan villanszerelő fogások, amiket hobbista nem ismer. Pl. a konnektorral szembe állsz (és nem fejen vagy kézen) akkor bal lyukban van a fázis, a jobb meg a nulla. Ezt régen így kellett csinálni, de ma már nem kötelező így kötni. Lehet fordítva is, de annyi a megkötés hogy a helyiségben vagy minden fázis legyen balra, vagy legyen mind jobbra. A képzett szerelők egységesen a "régi iskolát" tanulják meg. Ha a szerelvényezést autodidakta szerelő végezte akkor nagy esélyel össze vissza állnak a konnektorok.

Másik ilyen jellegzetesség, hogy vizes helyiségben a "tanult" szerelők a világítás áramkörében a L-et és a N-t is megszakítják. Ezt így tanítják, és így szabályos. Ha egy villamosmérnök vagy más szakmabeli szerel villanyt akkor vagy a N-t vagy a L-t, szakítja meg csak, de még véletlenül sem mind a kettőt, illetve simán lecseréli a fürdőszoba 102-es kapcsolóját 101-re.

És a szerelők így beszélgetnek: Hozzál 5db 101-est és 2db 102-est! A boltban azt mondják 101-est kérek. A 101-est nevezik 1-esnek is, és látezik 105-ös kapcsoló is. Amikor azt mondja: Adj egy 5-öst! Akkor nem pacsit kér, hanem egy csillárkapcsolót. :) 

És még számos olyan dolog van ami alapján egy tanult szerelő felismeri az amatőr munkát. De tényleg! :)

Nyilván nem mindegy, honnan tanul az autodidakta és hogy konzultál-e ismerős szakemberrel (aki szívesen segít), ha szükségét érzi. Én pl. mindig bal oldalra kötöm a fázist, sőt, ha vizet szerelek, bal oldalra teszem a meleg csapot. Ezeket a ,,fogásokat", amikről írsz, ugyanúgy meg kell tanulni.
Vizes helyiségben IP-védett konnektort szerelek fel és a villanyt L-N-t is megszakító kapcsolóval teszem fel (és ennek megfelelően lefűzöm a nullát is a kapcsolóhoz).

Amit nem mindig tartok be: hogy mitől milyen távolságra és milyen magasságban lehet konnektor. Azokat oda rakom, ahol nekem kényelmes és punkt um. (Nyilván a zuhanyzó belsejébe azért nem teszek.)

A villanyszerelési boltban lehet, hogy nem mindent jól mondok amikor vásárolok, ezért előre elnézést is szoktam kérni.
A listámra a kapcsolókat egyébként a rajzjelükkel szoktam feltüntetni. De a merev falú csövet pl. a múltkor csak 16-os meg 25-ös csőnek mondtam. Ki is javítottak.ű

Szerintem az egyik legfontosabb tanács: ha kétséged van, kérdezz.

A legrandra nem emlékszem hogy linkeltem, de lehet mégis. Azt viszont látom, hogy több helyen nem rendelhető, de persze lehet van olyan hely ahol van belőle.

Ha tudsz venni, akkor megéri, kérdés hogy cserebetét lesz e hozzá a jövőben?

 Azt jól tudom, hogy a  fő különbség a 4P és 3P+N között, hogy a 3P+N esetén az nullnak nincs védelme, míg a 4P esetén a null is védett?

Szerintem a 4P és a 3P+N ugyan azt jelenti, 3P+PE vagy 4P+PE -nek van értelme.

A TN-C rendszernél nincs N és PE vezető csak PEN, míg a TN-S rendszernél PE és N van, PEN nincs. 

Röviditések: A T a Terra azaz föld; az N a Neutral , C a Common azaz a PEN "közös" vezeték, Az S a separated azaz szétválasztott N és PE vezeték.

Tehát TN-S: nullázott rendszer ahol a PE és N szét van választva azaz 1F-nál 3db vezeték, 3F-nál 5db vezeték van.

TN-C nullázot rendszer ahol a PE és N egy közös vezeték, és 3F-nál 4 vezetéked van amiből egy a PEN vezeték. Ezen a vezetéken van zöldsárga és kék jelölés is.

Amikor azt látod hogy TN-C rendszerhez használható, az azt jelenti hogy 3 sorkapocs + 1 PEN sorkapocs van. És forditva is 3 csatlakozó + PEN csatlakozó az TN-C rendszer.

Amikor azt látod az adatlapon, hogy TN-S rendszerhez használható az 4 sorkapcsolt (3F+N vezetéknek) + 1 PE sorkapcsot takar.

A 20kV/10kV (vidéken 20kV városokban 10kV) KÖF (középfeszültségű) hálózaton a trafóig csak 3 fázist viszik el, és a szekunder oldalon a csillagpontot leföldelik (PEN) és ezt viszik be az inagtlanra. Ez a TN-C és KIF (kisfeszültségű) rendszer.

A kisfeszültségű hálózatot szokták TN-C-S hálózatnak is nevezni, mert a villanyóráig TN-C és utána az N és a PE szétbontással (nullázással) keletkezik a TN-S.

Ez a gyakorlatban úgy van megoldva, hogy bejön a PEN amire rákötik a földelő szondát, és tovább viszik az áramkört a PE sinre. A PE sinről leágaztatják az N sint (nullázás).

Azért kell PE-ről az N-t és nem fordítva, mert leválasztásnál a PE fixen megmarad, amikor lekötik az N potenciált.

Na ennyit tudok elmondani villanyszerelői szakmáról. Én már csak rajzokat adok a szerelőknek, villanyszerelek, habár egyesek szerint jobb volna ha befognám a pofámat és visszamennék falhornyot vésni. :)

Az Obiban én vettem ilyen nagy 12-es elosztót kb 5 vagy 6 éve, abba vannak a vackaim bedugdosva. Szerintem ott nézz szét, hátha van.

Egy T-elosztót dugsz az egyik csatlakozóba és pont 10 dugasz helyed lesz! Abba dughatod a hangszórót meg az egyéb apró fogyasztású dolgot.

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox