Aki dudás akar lenni

Amikor a Kárpát medencében letelepedett magyarságra elkezdték rákényszeríteni a „fejlett” nyugati tekintélyelvű behódoló szolgaságot, hatalmi formát és hitet, ez nem ment ellenállás nélkül. A magyarok a szabadságszeretetet nem adták önként és könnyen, ezért a régi, eredeti virágnézetünket tűzzel-vassal irtani kezdték. A régi hit gyakorlásáért és főleg hirdetésért büntetés, vagy halál járt és a hatalom igyekezett eltüntetni mindent ami köthető volt az ősi hiedelmeinkhez. Ebben a környezeten a táltosaink próbálták menteni a menthetőt, és igyekeztek a régi tudást úgy elrejteni, hogy az átvészelje az esztelen pusztítást. Az elrejtés formái voltak többek között a népdalok és mesék is, de mivel nem lehetett egyértelműen leírni az ősi bölcseletet, kódolni kellett, amit viszont az ősi hit ismeretével megfejethetővé válik, így egyfajta rejtjelezést képeztek, hogy ha újra szabadok lehetünk, vissza tudjuk fejteni a tudást. Ki gondolná elsőre például, hogy egy másik gyerekdalban az „aranykapu” amin át kell bújni, a női nemiséget jelenti.

Most fejtsük meg az „Aki dudás akar lenni” kezdetű dalunk a táltosok rejtjelkulcsával. Nézzük meg, hogy ki a dudás, miért kell a pokolba mennie, egyáltalán hol van a pokol, és miért kell ott tanulnia és mit.

Kezdjük a pokollal. A sámánhitekben, a pokol nem hely, hanem inkább egyfajta szellemi állapot, amiből van kiút de aki oda kerül, annak fájdalmas szenvedések sorozatán kell átesnie és közben ártó erőkkel kell megküzdenie.

A dudás a dalban a táltost (sámánt) jelenti a duda fújás pedig a táltos egyik fontos feladata, mégpedig a gyógyítás. A magyar táltosok „harcoló gyógyítást” végeztek, szemben, a jellemzően dél-amerikai áldozati gyógyítással. Az harcoló táltos megküzd a betegnek ártó, ármánykodó szellemekkel, harcol velük, erővel elűzi őket, ez veszélyes és fáradalmas, sok szenvedéssel járó feladat, ezt a küzdelmet veszi magára, vállalja részben át a táltos a betegtől.

Itt egy pillanatra álljunk meg és nézzük, hogy a meseszerű értelmezésnek van-e bármi észszerű értelme, magyarázata, le tudjuk-e fordítani a mai nyelvhasználatunkra. Ha van benned egy csöpp empátia és segítettél már barátodnak megoldani valamilyen komoly lelki problémáját, válságát akkor már közel vagy a megoldáshoz. Csak az, hogy meghallgatod a másik bánatát, annyi energiádba kerül, mintha egy napig szenet lapátoltál volna. Van is rá mai kifejezésünk, ami érzékeltetni ennek a terhelő hatását, bár nem pozitív, ez a „nyomaszt a problémáival”, akit pedig egy ilyen beszélgetés nem érint meg, nézzen magába, mert jó eséllyel pszichopata. Na most ha ezt nap mint nap kéne csinálnod, és ezeket a problémákat ártó szellemeknek neveznéd, a pokol fogalma is egyből tapinthatóvá válna. Még a modern nyugati materialista orvoslás szerint is a betegségek egy része mentális eredetű, ami persze nekik fából vaskarika, de a tudománynak kénytelen-kelletlen el kell ismernie, hogy a lélek képes megbetegíteni a testet. A régi hiedelmek szerint majdnem minden betegség oka szellemi eredetű, a táltos gyógyítási módszere így talán egy kicsit érthetőbb lesz. Attól, hogy valaminek adunk egy jól hangzó latin nevet, a táltos régen ugyan úgy ismerhette és gyógyíthatta, mint a mai orvosok. Ez olyan nagyjából, amit most a pszichológus csinál, meghallgatja a problémáid, ha dob lenne a kezében és énekelne is, akkor már táltosnak hívnák.

Tehát azért kell a pokolra mennie a sámánjelöltnek, hogy kiderüljön alkalmas-e a hivatásra, elbírja-e azt az óriási terhet amit a gyógyítás jelent. A fájdalom átélése mindenhol a beavatási rítusok fontos eleme, mintegy szellemi alaptörvénynek tűnik. Rituális jelentése és jelentősége, hogy a beavatás előtti és alatti kínzó félelem-élményt fizikai fájdalommal nyomják el, majd ennek az elviselhetetlenségi történő felfokozása után bekövetkező enyhülés az újjászületés élményét adja a jelöltnek. Mint a „legördült egy szikla” mondásunk, csak ezen szinten inkább hegyről beszélhetnénk. Ebben az újjászületésben kapja meg a szellemi erőt és válik táltossá a beavatott, már ha kibírja a beavatást.

Érdekes, hogy több kutató szerint a jelenlegi vicces, vagy nem annyira vicces beavatási rituálék az iskolákban, a hadseregben, vagy esetleg egy baráti társaságban, ebből az ősi sámán szertárasból eredeztethetőek és az értelmetlennek tűnő „szívatás” a „duda fújásának megtanulása a pokolban” mai elkorcsosulása.

Nézzünk egy további, igen érdekes versszakot az egyik változatból:

Öreg anyám a padaláson,
Üldögél a tikk tojáson,
Várja annak kikelését,
Azt a büdös teremtését.

Ennek megértéséhez kezdjük egy Hoppál idézettel:

„A messzi északon – mesélik a jakutok körében – egy nagy fenyőfa áll, sok-sok ággal, a lábánál pedig a betegségek forrása található. A vörösfenyő ágain vannak azok a fészkek, amelyekből a sámánok születnek. A középső ágakon a kevésbé erős sámánok, míg a gyengék az alsóbb ágak fészkeiben nevelkednek. Amikor sámán születik, egy hatalmas sas – vas tollakkal és kampós karmokkal – ereszkedik a szent fenyőre, és egy tojást tojik. Ha három évig ül a tojáson, akkor nagyhatalmú sámán születik, de ha csak egy évig ül a fészkén, akkor csak alsóbb rendű. Ezt a sast az „állatok anyjának” nevezik, és csak háromszor jelenik meg a sámán életében. Először, mikor a sámán megszületik, másodszor, amikor a sámánt feldarabolják és (jelképesen) feláldozzák, végül harmadszor, amikor meghal…

Az öreg anya, itt nem a nagyszülőt jelenti, hanem a vérmisztériumok szerint a közösséget szolgáló bölcset, az öreg anya jelentése régen pozitív volt, nagy tisztességeset jelentett, de elképzelhető, hogy Nagyboldogasszonyunkra utal, Ukkóra, a földanyára, aki mindenki szülője, ez itt a dalban a jakutok sasának a megfelelője lehet, a tojás kikelése pedig a sámán megszületését jelenti.

Végzetül néhány változata a népdalunknak:

https://youtu.be/_J0wEsZx3K4

Aki dudás akar lenni,
Annak pokolba kell menni,
Ott kell néki megtanulni,
Hogyan kell a dudát fújni.

Illa illa illa pe,
Illáéknál csoda lesz,
Illáéknál dudálnak,
Oda mennek csodálnak.

Öreg anyám a padaláson,
Üldögél a tikk tojáson,
Várja annak kikelését,
Azt a büdös teremtését.

---

Aki dudás akar lenni,
Pokolra kell annak menni.
Ott kell annak megtanulni,
Hogyan kell a dudát fújni.

Három a tánc mindhalálig
Kivilágos kivirradtig.
Kicsiny nékem ez a ház,
Berúgom az oldalát.

---

aki dudás akar lenni pokolra kell annak menni
ott kell annak megtanulni hogyan kell a dudát fújni

aki dudás akar lenni pokolra kell annak menni
ott vannak a jó nagy kutyák abból lesznek a jó dudák

aki dudás akar lenni pokolra kell annak menni
ott is azt kell neki fújni hogy ő dudás akar lenni

---

Aki dudás akar lenni,
Annak pokolra kell menni.

Ott vannak a jó nagy kutyák,
Abból lesznek jó nagy dudák.

Megdöglött a tarka ludam;
Kóbolygó lett az én uram.
De az uramat nem bánom,
Csak a ludamat sajnálom.

---

Aki dudás akar lenni,
pokolra kell annak menni,
ott kell annak megtanulni,
hogyan kell a dudát fújni.

Aki dudás akar lenni,
pokolra kell annak menni,
ott vannak a pénzes kutyák,
abból lesznek jó nagy dudák.

Hej Rádai, majd megbánod,
hogy a rabod lecsigázod,
/: hátadból vágok bőrdudát,
azon fúvom a rabnótát. :/

Aki dudás akar lenni,
pokolra kell annak menni,
ott kell annak megtanulni,
hogyan kell a dudát fújni.

---

Extraként pedig egy modern értelmezése a dalnak a Dalriada együttes tolmácsolásában.

Dalriada: A Dudás

https://youtu.be/v_FJEoXwkNE

Mivel ez nem egy tudományos disszertáció, nem irodalomjegyzékkel fejezem be, hanem így:

Aki nem hiszi, járjon utána!