Van bakelitlejátszód?

Címkék

És lemezeid (>=5) vannak? Ha mindkettő van, használod? Ha volt, de eladtad, akkor értelemszerűen nincs.

Van bakelitlejátszóm, és hallgatok is rajta zenét.
11% (114 szavazat)
Van bakelitlejátszóm, lemezeim is, de idén még nem indítottam el.
19% (189 szavazat)
Van bakelitlejátszóm, de nincsenek lemezeim.
1% (8 szavazat)
Nincs bakelitlejátszóm, de vannak lemezeim.
11% (108 szavazat)
Nincs se bakelitlejátszóm, se lemezeim, de tervben van a beszerzésük.
5% (47 szavazat)
Nincs se bakelitlejátszóm, se lemezeim, se ezekkel kapcsolatos terveim.
54% (538 szavazat)
Összes szavazat: 1004

Hozzászólások

Hozzátenném, hogy ez a bakelit szó, erősen nem PC, úgyhogy napjai meg vannak számlálva.

A bakelit ebben a fórumtémában nem azt jelenti, hogy előkelő férfiak társasága :)

Mi van azzal a lejátszóval (lemezjátszóval), aminek a doboza bakelitből készült? Mi van azzal, amit meg részben bakelitből, részben PVC-ből gyártottak? :)

Az asszony ki is tenné a cókmókomat ha még egy lemezjátszóval hazaállítok. Szoktam nézegetni az árakat, hát elképesztő szintre emelkedtek, egy-egy lejátszó árából komolyabb számítógépet is lehet már venni, aztán az állam leesett mikor a régi, szalagos magnók árát megláttam. Egy kultikusabb Sony walkman-ért is majdnem 1000 eurót kérnek az Ebay-en. Ilyenkor eszembe jut az az amerikai csóka, aki könyvet is irt róla "There's a sucker born every minute".

Minden hulla a Mount Everesten valamikor egy nagyon motivált ember volt.

Vinyl playert gyartanak megint, kazettas magnoval ellentetben. A Technics draga, de az Ortofon S tu es sok mas gyarto (Reloop, Behringer) motorja megfizetheto, es a tun tobb mulik.

A vinly egy furcsa "masodik aranykorat" eli, a borzalmas minosegu audiokazettak meg tenyleg kihaltak. Okai: egyreszt van egy szubkultura, aki szerint a "zero digital"-nal sose lesz vesztesegmentesebb zenehallgatas, van egy masik szubkultura, aki megunta a fulhallgatora masterelt zeneket, es bizonyos zeneszek a vinyl release-re igenyesebb nyersanyagot irnak ki, de meg olyannal is talalkoztam, aki meg akarja venni az osszes rapszamot, ami tartalmazza az n-betus szot. Utobbinak az az elmelete, hogy lesz egy woke moment, amikor ezek egy csapasra eltunnek majd a Spotify, Tidal, Apple Music, stb. univerzumbol, es attol a pillanattol kezdve aranyat fog erni a gyujtemenye...

Ironikus workaround a lezeres "tu" - ami betesz egy digital encode + decode-ot a kepletbe, de legalabb a lemez nem serul. :)

Meg a vinyl legalabb nem oregszik a korral: a kazettaval ellentetben. De meg a CD-rol is el tud tunni az adat.

De olyat is ismerek tobbet, aki megveszi a lemezt, es egybol rippeli fel maganak, gyakorlatilag csak egyszer jatssza le. :)

Ehhez képest igazából a cd az egyetlen hordozó a három közül, amelyik nem kopik, sérül a lejátszás közben. A gyári cd-knek 30-40 év alatt sem romlik az állapota, ez a vinilről pedig egyáltalán nem mondható el.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

"A gyári cd-knek 30-40 év alatt sem romlik az állapota"

Ebben biztos vagy? Az osszesnek?

Azt ertem, hogy 5 evente lemasolva van vesztesegmentes masolatod.

De en mar hajitottam ki eredeti CD-t, mert nem olvasta be semmi, pedig karcos se volt. Masoltat tobbszor is hajitottam ki, eredeti csak egy ilyen volt.

Ez nem mindig igaz. Gyári CD-k is elkezdhetnek rohadni 30-40 év után. Bár nagyban függ az adott CD lemez gyártási-nyomási minőségétől, meg hogy mennyire vigyáztak rá (maszat, ujjlenyomat, karc), milyen körülmények között volt tárolva (hőingás, páratartalom). De egy biztos, akármilyen jó minőségű lemez, akármilyen jól tárolva, a gyári (préselt) CD-k sem az örökkévalóságnak készültek, lesz egy pont, mikor az összes olvashatatlanná válik.

Nekem mondjuk 30-40 éves lemezem nincs, a legrégebbi, ami most van, az 1996-os CD (egy 1992-es album 96-os változatlan újranyomása), annak semmi baja. Pár éve volt egy 1994-es kiadványom, a már 2014-ben is csak hibával volt visszaolvasható, pedig nem volt rossz körülmények között tárolva, meg nem rohadt, de az egyik számban volt lejátszáskor egy nyekléses hangkimaradás. Illetve volt egy 1988-as nyomású Doors CD-m, de az 2014-ben még tökéletesen volt olvasható, az is igaz, hogy költözéskor elajándékoztam, így már nincs meg, lehet más lenne a helyzet, ha így 2021-22-ben tesztelhetném.

Így aki biztosra akar menni, az tárolja HDD-n, vagy archívumba lementve, legrabbelve. Akár egy múzeum is tarthatna ezekből lossless archívumot, mert ezek az eredeti nyomású, keverésű CD-k el fognak veszni egy ponton túl a következő generációk számára. Igen, fent vannak Spotify-on, Deezer-en, Tidal-on, Quboz-on, Apple Musicon, Google Music / YouTube-on, csak az a bökkenő, hogy mindegyik modern remaster, és nem eredeti kiadás, magyarán a seggünk kitörölhetjük vele, mindegy milyen high res, ha egyszer a szarabb keverés miatt fosul szól sajnos. Ugyanez áll bakelitre is, ott meg van egy csomó lemez, amit digitálisan se adtak ki, ezeket is archiválni kéne digitálisan lossless, mielőtt végképp megsemmisülnek.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Nekem vannak cd-im a 80-as évek elejéről (ekkor kezdődött a cd-korszak), semmi bajuk, semmilyen 'rohadás',vagy egyéb probléma nincs velük (lejátszót, fejegységet már többször kellett cserélni)..

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Ez igaz, csak azt VHS-nek hívják. ;)

Bár egy zafír vagy keramikus hangszedő bizony leszedi a magas hangokat.

A jobb hangszedők akár 45-50 kHz-ig működnek (a quadrofon lemezen 45 kHz-ig tart a felvétel), ezért érdekes lenne, ha már a hallható sávot lesikálná...

Érdemes egy quadro hangszedővel meghallgatni egy (nem túl) legyilkolt lemezt! Egészen jól szólhat, mert a tű jobbára csak ott érintkezik a barázdával, ahova a vacak hangszedő nem tudott benyúlni.

Esetleg valami szakirodalom? Tudod, olyan, amiben a Hertz feszültség meg effélék szerepelnek. A szenespincében tárolt lemezzel érvelni nem ér. :-D

A nyávogást általában a meghibásodott hajtómű okozza. Hasonló lehet a hullámosság, ami kisebb nyávogást, de jelentős intermodulációs torzítást idéz elő. Ez utóbbi a nem megfelelő tárolás miatt keletkezik. Lemezeket mindig gondosan becsomagolva, függőlegesen, enyhén összeszorítva illik tárolni.

No, ezért emlegettem szakirodalmat, meg Hertz-féle felszültséget. Tudod, éppen gépészmérnök vagyok és jövőre lesz 40 éves a diplomám. Ennek ellenére soha nem dolgoztam ebben a szakmában, viszont sokkal jobb szöveget tudok kitalálni a hablaty helyett. :-D Ugyan a siklócsapágy is kopik, mégsem hívják forgácsolásnak. A lemez nem "kemény anyagból" van. stb.

A forgácsoláshoz fajlagosan sokkal nagyobb erő és kisebb sugár (vékonyabb él) kell, mint a lemez lejátszásához. Ha nem így lenne, akkor pontosan egyszer sem lehetne lejátszani. Ahhoz, hogy a tű a barázdában maradjon, kiszámítható az elégséges erő, amit még kb. áfával ;) megnövelnek. Természetesen ez az erő függ a súrlódástól, vagyis a tű és a lemez anyagától, a maximális amplitúdótól, sebességtől és a tű alakjától. A példa kedvéért zárjuk ki a poros, apró éles kvarc szemcsékkel szennyezett lemezt! Ebben az esetben előfordulhat, hogy a tű "belevasalja" a szemcséket a barázdába és kész a smirgli. Ami jól koptatja a tűt és az a barázdát tényleg forgácsolhatja. Ebből következik, hogy a való világban a lemezek talán tényleg gyorsan kopnak! Tisztán tartott lemez és megfelelő időközönként cserélt tű esetén ez a kopás csökken. (A tű élettartamát megadja a gyártó.) A "tapasztalatok szerint" így többszázszor lejátszható egy lemez. De ez még mindig nem tudomány.

Azért említettem quadro lemezeket, mert ott létezik olyan moduláció, ami a 14 kHz-es hanglemezhez képest 45 kHz-ig terjedő modulációval készül. Ennek a lejátszására használnak Shibata (és az összes rokonai ;)) tűket. Ezeknél a mirobarázdás és a mikrobarázdás sztereó félgömb végű tűkhöz képest nem pontszerűen, hanem egy vonal mentén érintkezik a tű. Ha nem csökkentenék ilyen mértékben a barázdára ható nyomást, akkor a diszkrét quadro lemezek is kb. egyszer sem lennének lejátszhatók.

Ha már sikerült ennyire csökkenteni a barázda terhelését, akkor a fenti tapasztalatokhoz képest legalább 2-3x nőhet a lejátszások száma egy gondosan beállított quadro-képes tűvel!

És még nincs vége. A lemez anyaga sem sima, ez az alapzaj is surlódást jelent a tűnek. Mint a siklócsapágynál, itt is csökkenthető kenéssel és hűtéssel a kopás. Egy nagyon régi - Shure által tapasztalt - jelenség döbbentette meg az embereket: A tű élettartamának megfelelő üzemidő után nem találtak kopást a tűn, a barázda csak polírozta! Úgy látszik, csak számít valamit a kenés. (Jómagam a folyadékos lejátszás híve vagyok, de van aki a grafitszálas kefére esküszik. Az is egy kenőanyag.)

Nagyon érdekes lemez kezdést lehet hallani pl. - ha jól emléxem - Lehotka SLPX 1238 lemezen: Ráteszed a tűt és hallod a lemez alapzaját, majd a szalag zaját, majd az orgonát működtető levegő zaját és megszólal a zene. Igaz, egy recsegő lemezen a kezdeti zaj után már csak a zene szólal meg. ;)

Tehát igen, van kopás, a körülmények nem ideálisak, de gyakran jóval több az élettartam, mint az ember gondolná. A "tudományos" mérésnél arra gondoltam, hogy hátha létezik olyan cikk, ahol ellenőrzött körülmények között lejátszottak pl. egy mérőlemezt. Ebből kiderülne, hogy milyen lejátszóval, hány lejátszás után, mondjuk csökkentek a magas hangok és nött a zaj ill. a torzítás. A többi csak duma.

Talán próbálkozzál a google fordítóval, hátha megérted!

Próbálj kevesebb bullshit szöveget írni.

Szerinted ez van odaírva?

Az van odaírva, hogy lejátszásonként nincs veszteség, de azért teljesen elkopik véges számú lejátszás után, szóval akkor biztos a lejátszások között kopik. Eltaláltam?

Ok, semmi bullsit.

Próbáld meg felfogni, hogy egy sok paraméterrel jellemezhető rendszerre nem létezik fekete-fehér igen nem válasz. Ha paraszt módon játszod le a lemezt, akkor igazad van. Erre sok fórumon megtalálod a válasz: A hallható minőségromláshoz száz, több száz, stb. lejátszás kell. Ennek alapján akár azt is hiheted, hogy okosan szóltál. ;)

Itt egy elég régi iromány.

Ennek alapján a tűerő előírtnál magasabb értéke mellett durva kopás mutatkozik a lemezen is és a tűn is.

Viszont nedves lejátszásnál semmi ilyesmit nem tapasztaltak. Mindezt 1500 órás teszt - egy oldal 2500x lejátszása után, amikor egy gyémánt tű élettartama 500..1000 óra. Ezeket a teszteket 15 um félgömb illetve 5x17 um elliptikus tűvel végezték.

Én sem tapasztaltam romlást a hangminőségben, mert a 70-es évek végétől Excel QD700X hangszedőt használtam és nedvesen játszottam a lemezeket. Ez a hangszedő parabolikus (~ Shibata, bielliiptikus), sokkal kisebb terhelést jelent a lemeznek, frekvenciaátvitele 15 Hz ... 50 kHz.

Ha csak olyan vacak ez a hangszedő, mint a tesztben szereplők, akkor egy oldal 2500x lejátszásáig nem kopik a lemez.

A 2501. lejátszástól, bizony, igazad van.

Itt egy elég régi iromány.

Itt ugye az a fasza, hogy nem a hanghordozó, hanem a tű kopásáról van szó. És nyilván, minél keményebb anyagból van a tű, annál kevésbé kopik. Bravó Sherlock.

Ha csak olyan vacak ez a hangszedő, mint a tesztben szereplők, akkor egy oldal 2500x lejátszásáig nem kopik a lemez.

Teljesen mindegy, hogy tíz, száz, ezer, százezer vagy egymillió lejátszás után kopik el észrevehetően: elkopik, tehát van veszteség. Azon az egy dolgon tudsz vitázni, hogy ez hallható-e.

A 2501. lejátszástól, bizony, igazad van.

Nincs olyan, hogy hirtelen kopik, az 2500. lejátszás még tökéletes, az 2501. már nem, az bizony minden egyes lejátszásnál kopik, a vita maximum azon van, hogy kinek hányadik és milyen lejátszásnál lesz ez észrevehető.

Itt ugye az a fasza, hogy nem a hanghordozó, hanem a tű kopásáról van szó.

Pedig az első mondat így szól:

A hanglemezek élettartamáról érdekes tapasztalatokat gyűjtöttek össze egyes hangszedőgyárakban.

Biztosan elolvastad. :-D

elkopik, tehát van veszteség

Nem tudom, hallottál-e a szuperfiniselésről. Az anyag ott is elkopik, de a felület finomabb lesz. Itt arra utalnak, hogy az extrém mennyiségű lejátszás ellenére nem hallható, nem mérhető, nem látható. De azért kurvára elkopott! :-D

És nyilván, minél keményebb anyagból van a tű

Nem mondod! Fogaskerékpárnál is van egy olyan trükk, hogy egyiket puhább, amásikat keményebb anyagból készítik. A profil általában nem tökéletes, de így "összekopnak". A lemezeknél - jó esetben - a tű polírozódását és a lemez anyagától függő egyenletlenség koptatását jelenti. Az utóbbi kb. 3 nagyságrenddel kisebb amplitúdójú, mint maga a műsor. Tehát ilyenkor akár a zaj is csökkenhet.

És nem figyeltél. A gyémánt tű élettartama 500..1000 óra - szárazon. Mert kopik. Folyamatosan.

Úgy néz ki, hogy nedves lejátszásnál meg sokkal magasabb üzemóra alatt sem kopik. A lemez viszont kurvára kopik, mert megmondtad.

Nincs olyan, hogy hirtelen kopik, ... kinek hányadik és milyen lejátszásnál lesz ez észrevehető.

Okostojás! Ez egy tréfa volt. ... Hiszen azt írták, hogy 2500 lejátszás után nem hallható, nem mérhető, nem látható a kopás. A hanglemez nem örök élet és ingyen sör, mert az a MKKP. De az nem igaz, hogy minden lejátszás után kopik. Elvégre a tű nagyon kemény, a lemez meg hozzá képest rugalmas.

A fentiek alapján úgy néz ki, hogy a kopásgörbe száraz lejátszásnál rövid és meredeken emelkedik. Elég a roncsoláshoz 60 lejátszás is. Nedves lejátszásnál pedig a szárazhoz képest roppant hosszú és szinte 0 a meredeksége. A lemez természetesen nem végtelen élettartamú, de nedves lejátszásnál gyakorlatilag az. És igazad van, kopik, csak nem fogod hallani.

Nem azt mondta, hogy nem kopik.

Tudsz te nem ennyire egybites lenni.

Amit mondott: megfelelo "tu" es megfelelo lemezkezeles mellett elerheto, hogy 2500 hallgatas utan se lehessen semmilyen erzekszervvel (barkievel?) erzekelni a kopast.

Valoszinuleg o sem tagadja, hogy 250 000 lejatszas utan mar ilyen korulmenyek kozott is erzekelheto lenne a kopas. Azt sem tagadja, hogy szarazon, bizonyos tutipussal 100 hallgatas utan is konnyen erzekelheto kopas van.

De te meg mindig egy olyan binaris kerdesnel tartasz, hogy "kopik, vagy nem kopik a lemez?" Javaslom, hogy csinalj egy patch-et az agyadba, es ne 1 bitre "kerekitve" probald eltarolni ezt az informaciot. :)

Nem azt mondta, hogy nem kopik. Amit mondott: megfelelo "tu" es megfelelo lemezkezeles mellett elerheto, hogy 2500 hallgatas utan se lehessen semmilyen erzekszervvel (barkievel?) erzekelni a kopast. [...] Azt sem tagadja, hogy szarazon, bizonyos tutipussal 100 hallgatas utan is konnyen erzekelheto kopas van.

Idézem magam szó szerint: "Nincs olyan, hogy hirtelen kopik, az 2500. lejátszás még tökéletes, az 2501. már nem, az bizony minden egyes lejátszásnál kopik, a vita maximum azon van, hogy kinek hányadik és milyen lejátszásnál lesz ez észrevehető."

És persze visszaértünk oda, ahonnan indultunk: "minden egyes lejátszás során veszteség keletkezik", szerintem a fizika jelen állása szerint _minden_ lejátszás után keletkezik veszteség a hanghordozón, tudod cáfolni?

De te meg mindig egy olyan binaris kerdesnel tartasz, hogy "kopik, vagy nem kopik a lemez?"

Szerintem olvasd át az egész szálat, mert más másodszor is olyan állítást próbálsz rám fogni, amit nem írtam le.

Tessek, osszefoglalom neked:

Igen, minden lejatszas kozben kopik a hanghordozo. Ennek a kopasnak a merteke viszont annyira kicsi, hogy meg a 2500. lejatszas utan, osszeadodva sem erzekelheto a hatasa. Ebbol kovetkezoen az egyszeri lejatszas soran letrejovo minosegromlas gyakorlatilag elhanyagolhato, a legtobb lemeztulajdonos pedig nem hallgatja meg 2500-szor a lemezeit -> ezzel a problemaval a mindennapi eletben nem kell foglalkozni.

Tudod, van az a vicc a fizikussal meg a mernokkel, amiben a gyonyoru not kellene elerni. Na ez is hasonlo.

Csak azért írtam, amit írtam a thread elején, mert a VHS még a legjobb lejátszón is szemmel láthatóan kopik.

Elég sokat hallgattam a lemezeimet, de azoknál semmi hasonló nem fordult elő. A lemez lejátszása, a lemezjátszó gondos beállítása elég bonyolult dolog. Ha elszúrod, akkor tönkre is teheti a lemezt. A nedves lejátszás tényleg csodákra képes. Ha később teszed fel a mosót, akkor nagyon jól hallhatóan csökken a zaj, tehát a koptató hatás is.

Viszont roppant nagy tapasztalatom van a szenespincében, rossz csomagolásban tárolt, occsó lemezek digitalizálásában. ;)

Persze, mert nincs osszehasonlitasi alapod (az emlekeid kevesbe mervadoak ennek eldonteseben), pedig nyugodt lehetsz hogy magas tartomanyban  mar jocskan van veszteseged (a kulonfele hibak, pattogas, nyavogas, stb) a legelso lejatszashoz kepest, es ez termeszetes. Na ez nincs a cd eseteben.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Az megvan, hogy az eredeti hifi szabvány 6300 Hz sávszélességet írt elő?

A mikrobarázdás hanglemezt alapesetben kb. 14 kHz-ig tartalmaz hangokat.

Akkoriban a stúdiómagnók sávszélessége 12,5 kHz-ig terjedt.

Ezeknek a cuccokra tipikusan >2% THD a jellemző. Pl. a lemezjátszó, ha nem tangenciális a kar, akkor 2-3 %, de nagyobb karoknál is közel 2%.

Osztán mégis jobban szól, mert a THD természetes fizikai jelenség és a fülednek is olyanja van. Ezért nem zavaró.

Az megvan, hogy az eredeti hifi szabvány 6300 Hz sávszélességet írt elő?

Ez ebben a formában nem igaz. Az eredeti Hifi szabvány (DIN-4550) szűkebb ingadozást adott meg a 500-6300 Hz sávra, de egyébként a szabványban a 12500 volt a sávszélesség

https://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f=51&t=2552

Bocsánat, tévedtem.

Talán egy korábbi - és műsorszórásról szóló - infó ragadt meg, miszerint "bezzeg korábban" csak annyi volt. Mindenesetre a DIN 45500 idejében készült magyar felvételeken hallatszik a kisebb sávszélesség. Ugyanakkor a sokkal későbbi magyar stúdiómagnó is csak 12,5 kHz-et tudott. Persze sokkal szebben szólt és stabilabb volt, mint egy kazettás magnó.

A "±5dB from 8 to l2,5kHz", az azért súrolja a kicsit öreg ember halláscsökkenését. Szerintem mindketten tudjuk, nem ezen múlik, hogy jobban szól-e.

Maradjunk annyiban, hogy a frekvenciamenet egy szükséges dolog, de ezen a határon belül még mindig vannak hatalmas különbségek. Annak idején egyébként még diákként méregettük, hogy ki mit hall, és nyilván itt bejátszik a hangszórók tökéletlensége is, de bizony a 10 kHz felett (ha csak egy szinuszos hang szól) már minimális a különbség a szól és nem szól közt. Az esetleges torzítás, fázistolás és hasonlók jóval többet számítanak és nehezebben mérhetőek.

Draga hobbi, az biztos.

Ahhoz, hogy tenyleg halld a kulonbseget, kell egy parszazezres erosito meg full analog hangfalak hozza, es mindez egy megfelelo akusztikaju szobaba. Es akkor is valoszinuleg csak akkor hallod a kulonbseget, ha DJ lejatszo, es gyorsitva/lassitva jatszod le. Mar a nyersanyaghoz kepest. Csak van, hogy az a "nyersanyag" digitalisan egyaltalan nem elerheto, plane nem vesztesegmentes formatumban.

"Utobbinak az az elmelete, hogy lesz egy woke moment, amikor ezek egy csapasra eltunnek majd a Spotify, Tidal, Apple Music, stb. univerzumbol, es attol a pillanattol kezdve aranyat fog erni a gyujtemenye..."

Azt mp3, aac, m4a, caf, flac fájlok is tudják ezt ha fájlként tárolod saját tárhelyen. Viszont állítólag amerikai jog szerint saját bakelit lemezről legálisan csinálhatsz magadnak akár analóg akár digitális másolatot, mert másként birtoklod a bakelit lemezedet mint a digitális formátumú zenéket, akire csak eléggé korlátozott használati jog vonatkozik. 

“Az ellenség keze betette a lábát”

Beatportról megvett MP3 320Kbps (ha eltekintünk AIFF, WAV-től) számomra érezhetően más és rosszabb, mint ugyanaz a zene bakeliten.
Öregedtem ugyan "pár" évet, de fejben még mindig 18-20 környékén járok. :D Szóval vannak olyan zenék, amik eszembe jutnak, hogy de imádtam teszem azt 2000-es évek elején.... valahonnan letöltöm, vagy rákeresek YT-on és botrány a minősége. Nyilván a masterelés sem ugyanaz volt egy zenénél 20 éve, mint ma, de azért a 96-128Kbps is régen elmúlt, mikor a 0,5Mbites net miatt az is sok volt.
Buliban is volt, hogy én CD-ztem utánam lévő fellépő bakelitről nyomta... átkeverte és olyan hangja volt, hogy igen... szóval hallatszott, hogy az MP3-ban nem volt benne minden....

Másrészt jól van ez így. Ma már Rekordbox, PenDrive, lemezes táska esetleg max. szendvicsnek, meg piának :P Tűvel (még rosszabb esetben lejátszókkal...), földeléssel, meg zacskós kakaóval bohóckodás, 50kg lemez cipelése, "Fel ne gyere számot kérni", "zárd be a gyereket", stb. Házibuliban néha előkerül a bakelit, de ennyi. Nem gondolnám, hogy valaha bármit is érnének a lemezeim, nem ezért vannak/voltak/lesznek, ez "szerelem". Discogs, 3-4-5€ -ért simán vannak, amiket én bakeliten hallani szeretnék. Nemhogy egy jó hamburger, de lassan még egy benzinkutas szendvics se jön ki ennyiből. Nem ezen múlik a család jólléte, akkor meg miért ne!? De szerintem bolond aki ezekből akar majd egyszer egy nagy palotát venni :D

Van egy music centerünk az egyik szekrényben ami elvben tud lemezt lejátszani, de vagy 10 éve nem volt bekapcsolva.

Nekem megvan még régről egy csomó zenehallgató holmim, szalagos magnóm (egy Akai GX4000D) a régi szalagokkal (a felvételek nem ezzel készültek, hanem a kamaszkoromban vett Tesla magnóval, mit ne mondjak, borzalmas minőség), ezt a magnót nosztalgiából vettem, de annak is már vagy 15-20 éve, akkor mét normális áron el lehetett érni. A korábbi kazettás magnóval (Denon DRM800A) van valami gond, amit nem tudtam megoldani, most egy Nakamichi van, az pöpec (ha valaki a Denonra igényt tart, elvihető, de nem ingyen). Lemezjátszónak a jó öreg NAD5120 (egyébként csehszlovák gyártmány) van meg, és a régi lemezgyűjteményem megvan hozzá (kb 200 db), de ezt mostanában nem használom. Ezt még akkor vettem, amikor új volt, valamikor a 80-as években. Ezen kívül van még egy szintén vagy 15-20 éve használtan vásárolt Sony Minidisc asztali deckem, ez tökéletesen teszi a dolgát. A szintén ősrégi Heybrook hangdobozokat idén cseréltem le, amikor már az egyszer megjavított membránszél is elkezdett elporladni (ez sajnos típushiba), most egy kis Dali hangdobozpár szól, a méretéhez képest meglepően jól. Erősítőnek egy Denon PMA-320, szintén nem mai darab.

NAD 510 és a HB1-esek ismerősek gyerekkoromból. :-) A NAD5120-on rengeteg házi átalakítást lehetett - részben a Hifi Magazin alapján - eszközölni, szóval egy jó tuning alap volt.

De azért a bakelit lemezek körüli szertartátsos mizéria már nem hiányzik. Szóval nekem már sosem volt bakelit lemezem és lemezjátszóm.

Csak így a poros emlékeim 30+ év távlatából:

- valóban csőkar lett a lapos helyére

- Ortofon MC10-es pickup

- a forgótányér ki lett súlyozva

- a ház át lett alakítva úgy, hogy teljesen levehető volt, gyakolratilag egy ma is divatos nyitott építésnek felelt meg

- még valami átkábelezés is rémlik

Ezen kívül még aztán került hozzá valami jobb előerősítő is, stb.

A szíjhajtás alapvetően nem hülyeség. Amikor a lemezjátszók többsége készült, nehéz volt (a egyáltalán lehetett) olyan motort készíteni, ami pontosan percenként 33 1/3 fordulatot pörgött, ráadásul stabilan. Tehát kell valami áttételezés. A fogaskerék legyen bármilyen precíz, mindenképpen visz valami remegést a rendszerbe, nem igazán tesz jót a hangnak, a dörzshajtás szintén (egyébkétn volt dörzshajtású is elég sok), marad a szíj.

Szintén NAD, szintén csomó lemez, és szintén már több éve nem hallgatom. Leginkább azért, mert fent van a padon (jól becsomagolva). Ha majd a gyerekek teljesen elköltöznek, nyugdíjba megyek, akkor lehozom és hallgatom, és beüzemelem.  Az ilyen hallgatásához megfelelő hangulat kell. Ez jelenleg -legnagyobb bánatomra- nincs meg, és az élethelyzet  megváltozása nélkül nem is lesz.

Ja és ilyen pont nincs a szavazásban. Tehát jobb híján az idén nem indítottam el..

Egy ideig gondolkodtam, hogy bohóckodom ilyenekkel, de végül egy Denon DNP-800NE lett a meglévő Technics (közel 30 éves) erősítő és Jamo hangfalak mellé. Használom Spotify-al és Lossless Apple Music-kal és lehet hallani a különbséget. Édesanyámnak a padláson még megvan a CD lejátszó és a kazetta deck, de nem látom, hogy valaha használni fogom őket (egyelőre ki sem engedem dobni). Ha a régi high-end hifi cuccokra van balek, akkor lehet, eladom.

Szerkesztve: 2021. 12. 04., szo – 12:38

Van egy egész modern lejátszóm (usb hangeszközként is működik, régebben digitalizáltam lemezeket), de van rajta mindenféle kimenet. Hazudnék ha azt mondanám hogy napi szinten hallgatom, de ha valami családi hepöning van akkor pl arról megy a klasszikus karácsonyi zene, illetve előszeretettel vásárolok lemezeket merchként. Pl subscribe is adott ki pár éve bakelitet, azt néha fel szoktam pattintani és megbőgetem, megfelelő hangcuccal nagyon szépen szól, lazán arcon rúgja a spotify-t.

Van, de nem ebben az országban. Régóta hozzá se nyúltam.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Vegyetek CD-t, az legalább a tiétek örökre. Nem, nem az adathordozó örökéletűsége miatt, hanem mert be kell rippelni, aztán lehet hallgatni ahonnan tetszik.

Engem nem igazán győz meg, hogy mennyivel jobb az analóg technika, mikor a master valószínűleg ugyanazzal a digitális eljárással készül, amiből visszabutítva megkapjuk a hanglemezt.

Ha összeesküvés elmélet hívő lennék, akkor azt mondanám hogy a hanglemez reneszánszát épp a zeneipar tolja, mert a CD-vel ellentétben nem örök életű. De igazából nincs mögötte marketing, úgyhogy nem mondhatom. Árbevételben talán már két éve lehagyta CD-t az USA-ban, tavaly darabszámban is. Úgyhogy CD már nem sokáig lesz. Addig vegyetek ebből a DRM mentes digitális zeneboltból, amíg még lehet!

"mikor a master valószínűleg ugyanazzal a digitális eljárással készül, amiből visszabutítva megkapjuk a hanglemezt"

Nem. Sok esetben egyedul bakeliten elerheto az a master, ami a digitalis eladasokat nem eppen segitene (nem elegge maximalizalt a hangero, es hat legtobbszor kisteljesitmenyu fulhallgaton megy a preview), igy a digitalis eladasokra van egy masik.

A lemezeim jó része még abból a korból származik, amikor nem volt digitális technika, tehát garantáltan nem digitális eljárással készült a felvétel. Az örökéletűség meg jó kérdés, találkoztam már döglött CD-vel, az teljesen kuka, a klasszikus lemezen azért rajta marad a zene, még ha serceg is. És jó, hogy említed a DRM-et, na ez analóg lemezeken felejtős :)

Bakelitlejátszós hifi-m van. A szekrény mélyén van egy tucatnyi lemez is hozzá.

Mi az, hogy! Nagyon is! Egy Pro-Ject 6.1 lejátszó Sumiko Blue Point pick-up-pal, Musical Fidelity 10 erősítővel és Zephyr Triangle II hangfalakkal, 400+, túlnyomó többségében klasszikus zenei lemez. A rendszert direkt a klasszikus zenei hangzáshoz vettem.

Egy felvételem van, ami vinylen és CD-n is megvan, mégpedig Bach Goldberg variációk című műve Glenn Goulddal. Ez a mű volt Gould első lemezfelvétele 1955-ben, és utolsó felvétele 1981-ben, egyben a CBS utolsó felvétele is a régi stúdióban.

A vinyl és CD verziókban az az érdekes, hogy ez digitális felvétel, a vinyl 1982-es kiadás, a technika miatt autentikus CD valamikor 1993-as. A hangzásban nem csak a vinyl pattogása az eltérés, hanem a CD-hez valószínűleg újra is keverték, sokat levettek a Gouldra jellemző és a vinylen határozottabban hallható brummogásából.

"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

A gondosan óvott, és normális lemezjátszón használt lemez, akkor nem szabad pattognia, meg nagyon alapzajosnak lennie. Általában a rossz körülmények között tárolt, agyonkarcolt, agyonkaristolt, koszos lemezekre jellemző az erős pattogás, sistergés.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

:D
Nem, ilyen szerencsére nincs. A CD-nél is hallható. És akkor is, amikor más eszközön máshol hallgatom.

Youtube, 1981-es felvétel CD-ről feljátszva.

Vinylről ugyanez a felvétel.

De csak két előadónál, Gouldnál és Pablo Casalsnál.

"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."

Szerkesztve: 2021. 12. 05., v – 12:22

gyakorlatilag van lejátszóm, meg lemezeim is, de nem hogy idén, sokkal inkább ~20 éve nem nyúltam hozzá - és nem is tervezem.

fizikailag nincsenek is nálam, ősöknél van talán még használható állapotban, de már ők (is?) internetről streamelve bluetooth hangszórón kersztül hallgaják a dankó rádiót (is) ;)

Lemezem van (többnyire ősöktől örökölt magyar előadóktól).

Volt lejátszóm is (asszem International márka, fogalmam sincs, hogy ért-e valamit de amúgy működött!) hangfallal meg mindennel de apám egy nap kib.szta lomtalanításkor és mire hazaértem elvitték. Nem látta benne az értéket .. :(

Van, szoktuk hallgatni, inkább a feelingje miatt. Koncertek után szoktam venni néha új lemezt, hogy támogassam a zenekart, néha börzére is kinézünk. (Legtöbbször viszont Spotify-t hallgatunk.)

Utolsó pontra szavaztam, nincs ilyenem, nem is tervezek beszerezni. A digitális korban már nem sok értelme van, meg helyem se lenne neki. Akkor van helyesebben, ha vannak valakinek régi lemezei, olyan ritkaságok, amit digitalizálva sose adtak ki, csak analóg formában létezik, meg a régi lemezeknek megvan az az előnye, hogy még nem a loudness waros, agyonkompresszált stúdiókeveréssel készültek.

Viszont elkezdtem CD-ket venni mostanában. Régi kedvenc klasszikusokat szerzek be, régi, használt CD-ken, eredeti keverésű albumokat, nem ezeket az újonnan kiadott, megint csak agyonkompresszált, loudness waros remastereket, a streamszolgáltatóknál is csak az utóbbi érhető el. Kicsit pocsékolásnak is érzem, mert megveszem a CD-t, lementem cdrtools / cdda2wav Paranoia / Accurate Rip-pel FLAC-ba, és onnantól fent van egy polcon, foglalja a helyet, porosodik, de ezt az árat megfizetem. Nem is drágák, elég filléresek ezek a használt CD-k.

Hanglemezt már nem vennék. Túl sok helyfoglalás, túl sok macera, tárolgatni a lemezeket megfelelő körülmények között, tisztogatni őket, ha koszosak, a tű nyűvi el őket minden lejátszáskor, normális lemezjátszó se olcsó, állandó karbantartást és fetrengést igényel, nem lenne hozzá idegem.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Nincs audio kazetta, video kazetta, vagy lemez lejatszom (most hagyjuk, hogy valahol 1000km -re lehet van meg valami a sufniban).
A legujabb gepemnek nem volt eleg portja, hogy meg belso CD/DVD/Blueray is bele ferjen.

Backupra bluray tul kicsi, es robot nelkul eleg mecerans.

Mar fenykepesz is USB flasht adott ebben az evben.
A legutobbi CD -amit kaptam, az lakashoz jaro adatokat (tervrajz pl) tartlamazta 4~5 eve.

HDD meg flash van manapsag, minden mas ertelmet vesztette.
Talan nehany koznzol meg igenyel korongot, ill. lehet nem minden filmet/zenet vehetsz meg online.
 

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Én azért a blu-rayben jobban megbízok archiválásra, mint akár a HDD-ben, akár az SSD-ben.

Mire nem elég? Én egy év alatt csinált videókat 12 blu rayre írtam ki vágatlanban. Nem kezelhetetlen. Fotó meg a többi ehhez képest elenyésző.

Nyilván a datacentert nem ezzel kell backupolni, de otthonra tökéletes.

De amúgy ja, már nem minden asztali gépbe sem lehet optikai meghajtót tenni.

A foto konyvtaram 333GB, raw -ot is tartalmaz.

Felvaltva 2 USB -s HDD mar egyszerubb nekem.
rsync masik gepre is ...

HDD sokaig megtartja az adatokat kikapcsolva,
most szedtem vissza ~10 eves adatokat.

Nagy kerdes, hogy a 10 eves offline drivemat erdemes -e ujra formazni, es ujra irni ?
(low-level format manapsag, csak egy dd if=/dev/zero volna ?)

2 kulso vinyo olcsobb, mint egy bluray iro.
A regi gepeimbe levo vonyokat, is felhasznalhatom nth backupra, csak egy USB->Vinyo es egy kulso tap kell.
Nem tudom neked menyibe van a BD disk, de a HDD olcsobnak tunik, mint az irhato BD lemez,
szoval BD iro  + lemezek arabol, lehet 3~4 vinyo is kijonne.
Az en arlistam szerint, nagyon sok lemezt kene irni, hogy a BD iro ara kijojon, ha megyunk felfele a kapacitasban.
illetve feltetelezzuk, hogy az ujra irhatosaggal (HDD ujra irhato) nem csokkenek a koltesegeim.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Na én RAW-t nem vagyok hajlandó tárolni. És a kész jpg-ket is lecsökkentem mindkét dimenzióban felére: a Bayer filter miatt nem tartalmaz több információt. Egy jpg pixelben benne van mindhárom szín, míg a raw-ban nem tartozik minden pixelhez egy színszenzor is. Így már sokkal elviselhetőbb a fotó méret.

Ezen kívül nem vagyok profi fotós, és nem veszek elő 1-2 éves raw-kat. Soha. Akkor minek tároljam? Videónál is csak azért teszem el a vágatlant, mert egyelőre nincs időm megvágni őket, az több idő. A vágottat valószínű m-disc-re fogom kiírni, de ott még nem tartok.

Nyilván ha profi videós vagy fotós lennék, akkor ahhoz megfelelő megoldást keresnék, ami nem feltétlenül a blu-ray lenne (de nem zárom ki). A 333GB az is 14 blu-ray. Ez sok?

Archiválásnál pedig nem elsősorban az adathordozó ára számít. De abban igazad van, hogy nem vagyok hajlandó üreshordozó díjat fizetni azokra a lemezekre, amikre a saját felvételeimet írom.

HDD-vel nekem sincs nagyon rossz tapasztalatom, van még működő 20 MB-os MFM HDD-m is, 400 megás IDE-s... igazából a hosszú évek alatt nagyon kevés HDD hibám volt, de azért volt pár.

Inkább csak annyi, hogy a HDD egy elég összetett sok elektronikát tartalmazó eszköz. Egy modern HDD-ben a fej néhán nm-re fut a lemez felett. Erre valahogy én nem merek hosszú távon adatokat bízni. De ez csak az én beütésem, nincs mögötte komolyabb kutatás. De amúgy ami megvan blu-rayen, az persze megvan HDD-n is. Szerintem ez így már kellő biztonságot ad.

HDD -k parkolo helyre teszik fejet, ott eleg nagy biztonsagban van.
Allando magnesek alltalaban nem eleg erosek, hogy kart tegyenek benne,
alltalban hatalmas electro megnest hasznalnak, a kalapacs helyett, ha adat irtas kell.
Vannak videok ahol eros magnes csak megallitja a bekapcsolt vinyot, de eltavolitva, megy tovabb.

10ev utan talan veszit magnesezettseg, ezert gondoltam hogy egy low level format fele vagy szimplan ujra iras nem artana,
mostmar.
https://eshop.macsales.com/blog/43702-we-bet-you-didnt-know-that-your-h…

333 GB az csak a fotoim.
1 backup, nem  backup, tehat mar 28 nal jarnank, amit 5~10 evente ujra kiiernek.
Legnagyobb resze az otthoni adatoknak, vissza szerezheto (no backup) (pl. 1TB+ steam game),
Ha nem is emlekszem minek hoztam letre azt build kornyezetet
azt egy HDD backuprol siman letorolhetem.

Nem szivesen ulnek a gep mellett 28 lemez csereberehez sem, ha HDD -nel siman megvan egy utassitassal amig alszok vagy sort iszok.
Igaz, utanna mar csak az ujakat kene kiirni...

A desktopjaim raid10 -et hasznalnak.
volt rosz serias vinyom amik 1~2 even belul megdoglottek (24x7),
van olyan is ami >6 eve megy (24x7) .
A legujabb desktopban nvme lvmcache is van a diskek felett.

Nem sokat szamit megyire bonyult egy HDD, ha tobb backupom van,
egymastol lehetosgek szerint mesze tarolva.
Az electronika kiakpcsolva, szinte semmit sem oregszik,
ill. tapasztalat szerint a "rosz" vinyo is tipikusan 1+ evet birt bekapcsolva.

raid szeteses miatt meg nem veszttettem adatot.
De a RAID sem backup. A masik raid -re replicalt adat sem, kiveve ha cloudnak hivjak es tobb copy lesz belole tobb gepen ;-)

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Nem kizárt, hogy megbízhatóbbak, de ez részedről szubjektív bizalom. Ezzel nem azt mondom, hogy a BD rossz, hanem még túl fiatal technológia ahhoz, hogy tudjuk mennyit bírnak ezek a lemezek, ahhoz el kell érjenek egy kort, és ez a pont még nem érkezett el. Lehet bírják, lehet nem, teljesen lutri, addig a rosszabbat feltételezném. Azt ne feledjük, hogy CD-ből, DVD-ből is kevésbé bírta a házilag burnölt lemez, mint a gyárban préselt. Mivel a BD adatsűrűsége még nagyobb, így szerintem reálisan még megbízhatatlanabbak is, könnyebben tönkremennek és sérülnek. Persze ez is csak egy elmélet, majd a jövő gyakorlata bizonyítja be mi az igazság.

Egyébként meg igen, modern PC házakban már nincs is hely 3,5 colos meghajtóknak egyáltalán. A teljes előlapon már beömlőnyílás meg RGB/led foglalja el.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Nekem a lényeg, hogy ne egy helyen, és ne egy technológián legyen tárolva. Ezt teljesíti a BD+HDD. Éppen SSD+HDD is teljesítené, de azok mindegyike komplex adathordozó ilyen szempontból.

A nagyobb adatsűrűség persze igaz, de nem ugyanez igaz a procikra, a HDD-kre, az SSD-kre, RAM-okra? Ennek ellenére nem látszik látványosan több hiba. Tudom hogy a gyorsított öregítés teszteket is kritikával kell kezelni, de ebben pl. az M-DISC messze lenyomja a többi optikai adathordozót, elektronikát meg valószínűleg be sem lehetne tenni olyan körülmények közé (pl. párás meleg). Illetve minden blu-ray a kezdetektől fogva tartalmaz egy mechanikai védőréteget.

Nem is 40 évig akarom rajta tárolni, csak amíg lesz más amire át lehet másolni. De szívesen megosztom a tapasztalataimat 5-10-20 év múlva, ha még élni fogok... lemezt, írót nem tudom lehet-e majd még kapni :)

"írót nem tudom lehet-e majd még kapni :)"
Hat szokasos online boltomban belso iro mar nincs.
Nekem a hazban lenne hely, csak SATA -portbol ill. PCIe lane-kbol fogytam ki.

BD elevileg kevesbe UV erzekeny, mint a DVD, de azert nem art ha sotetben tartod.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Gyakorlatilag hozzá tartozik az audiofil élethez a lemezhallgatás. :)

Szerkesztve: 2021. 12. 06., h – 18:43

Az igazi fun itt kezdődik:

https://audiophilestyle.com/forums/topic/62352-finisar-sfp-modules-for-…

Jól látjátok, ezek az emberek meghallják, hogy melyik SFP modulon szebb a színpadkép, csilingelőbbek a magasak, ésatöbbi, és csoportos rendelést szerveznek. Az elején az "audio grade" switch példáknál nekem már megcsinálták a napom (c2960, Buffalo, ennyike!!!)

Egy Cisco DAC kábelre meg ez a verdikt:

  • Sound forward and harsh sounding
  • Not recommended!

Jajjdehogyisnem! ;)

Azt használják a szerszámgépek rezgéscsillapítására. Ja, nem. Az a gömbgrafitos szürkevas öntvény.

Lazán kapcsolódik a hifi zöld filctoll, amivel a CD peremét kell bemaszatolni, így nem szóródik lézersugár - a tiszta hangzásért. (Henkel minőséggel!)

Én pedig kis országunkban az első és utolsó CDROM vezérlőt készítettem, együtt dolgoztam optikusokkal és fizikusokkal, teljesen más műszaki véleményen vagyok a lézersugárral kapcsolatban. Mint a Mágnás Miskában: Csapjad pofán kévlek!

Ugyanilyen célból használnak grafitgyűrűt is, amit a CD közepénél kell elhelyezni. (Nyomorult szervó meg kegyelemért könyörög.)

Amiről itt nem esett szó, hogy a hanglemez (utálom a bakelit szót, olyanok húzták rá tévesen a hanglemezre, akik lenézik és talán soha nem hallottak még jó lemezt közepesnél jobb lemezjátszón szólni) szóval a hanglemez, CD, mp3 stb. mind az élőzene pótléka. Ebből következik, hogy annak minél pontosabb visszaadása a céljuk.

Elmondhatom, hogy többféle hordozóból és lejátszóból nekem az átlagosnál jobb van, így tapasztalatból ki merem jelenteni, hogy a hanglemez tud a legzeneibben, legmagávalragadóbban szólni.

Több felvétel is megvan LP-n és CD-n. Ha a kényelemre megyek, felteszem a CD-t, vagy valamit streamelek a NAS-ról, ahova lerippeltem a kedvenceimet, vagy ha autóban hallgatnék valamit. De ha igazán élvezni akarom, nem csak hallgatni, akkor LP-t (ha úgy tetszik vinylt, másoknak bakelitet, nekem hanglemezt) teszek fel, minden kényelmetlenségével.

Ja és a rendesen tárolt hanglemez jó lejátszó rendszeren nem serceg és nincs alapzaja. Műszerrel mérve persze van, de ugye zenét hallgatunk, nem paramétereket.

..volt egy ismerősöm, ő pl. a kazetta hangjára esküdött, szerinte sokkal jobban szólt a felvétel, mint amiről készítette (persze, mert tele volt mindenféle olyan harmonikus torzítással, zajjal és egyebekkel, amitől az ő fülének sokkal jobban tetszett, "dögösebb", "diszkósabb" volt mint az eredeti, amiről a felvétel készült). Kinek a pap(né)..

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Igen, egy jó kazettás magnó (deck) is nagyon dögösen tud szólni.... amíg az ember meg nem hallgatja ugyanazt a felvételt egy szalagos (orsós) magnón. Akkor lelombozódik, hogy milyen szűrt, dinamikátlan, élettelen is az, amit korábban jónak hallott.

Ezekkel a magnókkal (és tulajdonképpen a streamelt zenével is) az a bajom, hogy másodlagos források. Azaz kell egy elsődleges forrás, amiről felvesz az ember, vagy valahol valaki egy elsődleges forrást használva kistreameli nekünk a zenét. Otthoni elsődleges forrás a megvásárolt (Artisjus címkével ellátott) hanghordozó. Ha ezt magnóra vesszük, nyilván romlik a minősége. De ha már megvan lemezen/CD-n, minek vegyem át magnóra? Két magyarázatot tudok elképzelni: kölcsönkért lemez, vagy kazettára veszem, hogy Walkmanen/autóban le tudjam játszani. Kb. 2000-től ez utóbbinak már nincs jelentősége.

Lehet forrás még egy FM rádió, ami ma már szintén nem megy. Régen komplett albumokat (gyengébbek kedvéért bakelit lemezeket) fel lehetett venni rádióról úgy, hogy nem dumáltak bele, nem keverték le a számok végét, és nem szakították meg reklámok. Persze ma amikor már minden hozzáférhető a neten, ez nincs többé. A netről streamelt zene vajon honnan jön? Általában egy CD-játszóból, amiből HDD-re kerül, aztán mindenféle átalakító-feldolgozó áramkörön keresztül, és aztán a végén ott van a saját visszaalakító cókmókod. Hallottam már nagyon jót is, de azért lássuk be, ez nem másodlagos, de sokadlagos forrás a sok átalakítás, tömörítés, pszichoakusztikai manipulálás miatt.

Én ha tehetem, elsődleges forrást hallgatok. Volt már olyan, hogy hallottam a YouTube-on valamit, és annyira megtetszett, hogy megvettem CD-n. Vettem már filmzenét is egy film megnézése után. (De régen olyan is volt, hogy valami egy élő koncerten annyira megtetszett, hogy megvettem LP-n – ennek most szomorú aktualitása van).