Régen minden jobb volt? - Online vasúti menetrend

Bivalbáznád-észak állomás, nézem a vágány kijelzőjén a vonatom várható érkezését. Két-három perc gyalog innen a Bivalbáznád-délkelet állomás és onnan is szoktak vonatok menni arra, amerre megyek. Honnan megy majd előbb? Itt ácsorog egy srác, mobilozik; megkérdem tőle: hogy meg tudná-e nézni, hogy innen, vagy a délkeletiből megy-e előbb a vonat Guglinsekeresdre? Meg tudja nézni. Nézi. Nézi. Még mindig nézi. Már három perce nézi. Kérdem:
- Ennyire lassú a vasút online menetrendje?
- Hát, ez ennyire.
- Jobb volt a régi Elvira?
- Igen, a régi sokkal jobb volt.

Note: a srác kb. középsulis lehetett.

Hozzászólások

hülye kérdés jön, de miért nem nézted meg te mobilon? :)

Sima feature phone-od sincs? Mert ha az van tudnék alternativákat javasolni ahhoz hogy valami kiherélt, privacy aware okostelód mégis legyen, amivel mondjuk legalább a vonatinfó app elindulna. És akkor nem szopnál. Ha kell, a tartalék telefonomat is odaadom neked (ingyen), csak a fiókban hever.

Ahogy gondolod. Az ajánlat áll (LineageOS + microG + Aurora store, igy tudsz appokat telepiteni úgy hogy nincs google accountod, sőt, google-ös bináris sem fut rajta). Arra prima, hogy vonatinfózz. Lényegében open source android olyan egyéb szintén open source komponensekkel, amik megengedik hogy google függő appok fussanak (mock api válaszokkal pl).

a régi elviránál minden jobb! még ha nincs menetrend, az is

4 és fél éve csak vim-et használok. elsősorban azért, mert még nem jöttem rá, hogy kell kilépni belőle.

Ó, térj át a https://bahn.de oldalra. Még azt is tudja, hogy Kemendollárról hogyan jutsz el Santiago de Compostela-ig.

Megy még, elvira.mav-start.hu

Még tán a realtime is be van kötve.

Lehet amúgy lassan máshonnan is, de nincs belőle sajtóhír. Addig ott a rengeteg utazástervező, ami scrape-eli az elvira-t (ahelyett, hogy az XML API-ját használná).

A MÁV app nálam bevált, menetrend nézésre, jegyvásárlásra. 1 éve használom, még sosem volt olyan, hogy ne működött volna. Ja, és 10% kedvezményt ad a jegy árából :)

Cö-cö, az első posztodban nem volt semmiféle szmájli, csak egy gyenge kísérlet valami szarkasztikus beszólásra. Apropó jogállam: ugyanama posztodban te is megmondtad neki, hogy mit ne csináljon (hint: "ilyet ne írj"); hát ki tiporja akkor itt a jogállamot?

Akkor már érthető a butthurt, a Reparont (hint: tulajdonnév) ugyanis nem a pulcsid zsebébe kell dugni, úgy nem fog használni. Nem sikerült elolvasni a betegtájékoztatóban a használatról szóló részt? Lent ajánlottam erre a problémára is egy könyvjelzőt.

Éppen ezt akartam irni. Most éppen nem használom, de 1-2 éve rendszeres használója voltam. Tudtam rajta jegyet venni papirmentesen, tudott lokáció alapján menetrendet mondani, élőben meg tudtam nézni a viszonylaton (vagy országosan) az összes vonat realtime helyzetét, sebességét, várható érkezését, szinkóddal jelölve hogy késik-e. Nem tudom mit kell verni itt a palávert. Tök jól üzemel.

Mobilon eleve ne weboldalt használjunk hanem a hivatalos (nem a pistike) appot, ha van, és működik. Van, és működik.

A BKV-ban van igazságod, bár azt nem kibaszásból csinálták, hanem csak nem tudtak jobbat (mondjuk ezzel a sokévtizedes jegyes rendszerrel nem is nagyon lehet): abból indultak ki, hogy a vonaljegyet bárhol használhatod, akkor meg nem lehet tudni előre, hogy mikor, hol és hova szállsz fel és merre és meddig fogsz utazni vele. Csak azt, hogy a jegyet kezelték-e vagy sem és hogy azon a járaton kezelték-e vagy sem.
Ha lenne olyanra lehetőség, hogy regisztrálsz a BKV-nál egy accountot, kapsz hozzá egy chipkártyát, meg egy bankszámlát, amire feltölthetsz annyi pénzt, amit akarsz, aztán fel és leszálláskor csak lepittyented a kártyát, a rendszer meg levon annyit, amennyit kell és csá. Ugyanezt el lehetne egyébként képzelni bármelyik tömegközlekedési cégnél, pl. a MÁV-nál is.

A taxi viszont más tészta, azt nem az én adómból tartják fent, mint az állami tömegközlekedési cégeket. Ergo, ott ha a taxis kiírja, hogy az alapköltség tízezer Ft, akkor annyi és punktum, nem kötelező igénybe venni és pénzt adni neki.

Oyster a londoni megoldás.

Azért kár idekeverni, mert irreleváns. Alapvetően neked sem az a bajod (ha jól értelek), hogy sávos a díjszabás, hanem az, hogy a korábban létezett rövid távokat megszüntették és 10 km lett a legkisebb. Ez pedig független attól hogy a bevétel egy része támogatás-e vagy sem.

A sávos megoldás pedg teljesen érthető, amíg vannak előrenyomtatott papíralapú jegyek is, nem csak elektronikus elszámolás.

Biztos, nem tudom mi van Londonban.

Tekintve, hogy részben az én pénzemből épült és most engem kopasztanak meg még jobban, nagyon is releváns.

A papír alapú jegyek nyomtatása nem kerül 250 Ft-ba per jegy, tehát én speciel nem igazán értem.

175 éve??? O___O Én még emlékszem a 2000-es évek közepére, amikor 3 km-ért 3 km-nyi pénzt kellett leszurkolni, nem 10-et... Most vagy én üldögéltem eddig egy fénysugáron és 175 év telt el azóta, vagy neked merült le a CR-2032-es a fejedben.

A linket meg azért kaptad, hogy te is felvehesd a könyvjelzőid közé, ha már ennyire fáj a segged jelezzem: leszarom mit írsz - web2 suxx. De sebaj, legközelebb egy kaktuszt linkelek be.

Mint vasutas csalad sarja, megnyugtatlak, hogy 3 km -ert soha nem fizettel 3 km koltseget. Ebben az orszagban biztosan nem. Van erre egy dijszabasi tablazat, mielott elkezdesz okoskodni, javasolt annak a tanulmanyozasa. Segitek, hogy ez is felkerulhessen a konyvjelzoid koze.

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

Akkor 5 km-nyit. Jól megragadtad a lényeget, ugyanis 10 km-nyit biztosan nem fizettem érte, mert ezt csak valamikor 2015 környékén találtak ki. Dehát mit vártunk tőled, a topic lényegét sem sikerült felfognod...pedig direkt leírtam, hogy a web2 volt a célpont és nem a kormány, meg nem a vasút...dehát szemmel láthatólag olvasási nehézségekkel küzködsz. Szeretnél még egy kicsikét fölényeskedni a semmire, vagy esetleg felvenni a könyvjelzőid közé ezt: https://www.libri.hu/konyv/mora_ferenc.zengo-abc-1.html ?

En azt vontam ketsegbe, hogy ezt Te barmikor is megtehetted (marmint a km pontossagu jegyvasarlast). Erre jossz a reparonnal, kaktusszal, whatever, csak hogy megmutasd, Neked van igazad. 

Legyen igy. Eleg volt ebbol.

Error: nmcli terminated by signal Félbeszakítás (2)

Ööö...nem. Én arról beszéltem, hogy most 10 km-nyi lóvét gombolnak le rólam 3 km-ért és vajmi sovány vígasz, ha 10% kedvezményt kapok 333%-os felár esetén és régen ez nem volt így. Hogy régen sem 3 km volt, az lehet, de nem ez a lényeg, mert hogy nem is több mint 3x annyi volt az is fix. A reparonnal azért jöttem, mert rögtön fikkantással nyitottál, mert biztos vagy a kormányt, vagy a vasutat akarom bántani (mert ugye én ezt szoktam csinálni itt a hupon) és véletlenül sem a jávaszkriptet és a webkettőt (mert ugye én ezt nem szoktam csinálni itt a hupon). A kaktuszt meg azért kaptad, mert ha te elhajigálod a sulykot, akkor nekem is lehet...

Mivel az érvelésed szerint az is "bukik" az ügyleten, aki 9,9 km-es távolságra vált jegyet, ezért szerintem ez hibás felfogás. Várható értékben a 10n km-es jegy 10n - 5 km-re szól, ezért aki d % 10 < 5 km-re vált jegyet az ráfizet, aki d % 10 > 5 km-re, az a maradékot ajándékba kapja. Persze k = 1-nél a várható érték valamivel több, mint 5 km, mert nincsenek annyira közel egymáshoz a megállók.

Nem lenne egyszerűbb annyi km-re kiadni a jegyet, mint amennyi km-t utazik az ember? Ez a kalkuláció nem fogja azokat vigasztalni, akik 3 km-re utaznak menetrendszerűen és egyik pillanatról a másikra kitalálják, hogy innentől 10 km-t kell érte fizetniük.

Kopogj be az ITM-hez, keresd Borbélyné Dr. Szabó Ágnes főosztályvezetőt, és mondd meg, hogy szeretnél kilométer alapú díjazást a közszolgáltatásban végzett utasszállításra, azaz legyen szíves, írja át a hatósági árakat a jelenlegi helyett kilométeres alapokon.

Ő valszeg vissza fog irányítani azokhoz a településekhez, akiknek az önkormányzata frászt kap attól a gondolattól, hogy az egyik megálló 3 forinttal drágább legyen, mint a másik.

Tudtommal a vasút és a vasútmegálló állami tulajdon, az önkormányzatoknak nincs beleszólása abba, hogy hogy szabja a díjakat, de fixme. Egyébként sem értem, hogy mi logika mentén reklamálna egy település, ha ő N km-rel messzebb van valahonnan, mint egy másik és ezért náluk többe kerül az odavezető út. Így viszont mindenki meg van szívatva, aki 10 km alatt ingázik.

A megállók tulajdonviszonyai színesek mint a tarkabab:

  • önkormányzati tulajdon, önkormányzat üzemelteti
  • önkormányzati tulajdon, közlekedési társaság üzemelteti
  • állami tulajdon, felső kettő valamelyike üzemelteti
  • közlekedési társasági tulajdon, de nem ő üzemelteti

stb.

és ennek baromira nincs köze a km-ekhez. Ott van mondjuk Dévaványadtfalva, és van két megállója, Dévaványadtfalva-alsó és Dévaványadtfalva-felső (esetleg Dévaványafalva, r.kat. templom, Dévaványadtfalva, polgármesteri hivatal, Dévaványadtfalva, Petőfi út, stb.)

az egyik ugyan 14.9, a másik meg 15.5 km-re van a helyi Dévavára, autóbusz pályaudvartól (esetleg simán csak Dévavára, ha vasút), de kisírták 20 éve a helyi volántól (MÁVtól, GYSEVtől), hogy a másikat 15.0-val üssék be, és legyen azonos díjövezet, azaz a díjszabási kilométer különbözzön a logikai kilométertől (mert amúgy van eltérő fizikai kilométer is, amikor a megálló két oldala a kereszteződés két oldalán átlósan van pl.)

 

na, és a díjtablazat.dbf-be bele lehet ugyan nyúlni, hogy akkor ezentúl km-es legyen, de ha emiatt a két megálló megint külön díjövezet lesz (ami a süritett táblázatnál egész valószínű), akkor az önkormányzat pont ugyanúgy megy sírni a volánhoz (a kötelező lakossági egyeztető fórumon), hogy ugyanmár, az egész falu legyen egy díjövezetben, és az pedig legyen az olcsóbbik lehetőleg, mert nehogymár a fölső faluba többet kelljen fizetni mint az alsóba.

magyar rögvalóság. Hangsúly a rögön.

Nem kell foglalkozni az önkormányzat sirámával; ennyi km, ennyi km. A vasút is pénzből él, ha egy település 20 km hosszú, akkor elég érdekes lenne, ha ugyanannyi lenne eljutni egy adott pontra a közelebbik végéből, mint a másikból.

Szerintem teljesen valid igény, hogy mondjuk Alsópiripócs-alsó és Alsópiripócs-felső ugyanannyiba kerüljön. Nem azért, mert így igazságos, vagy mert az önkormányzat kéri, hanem mert így minden jegy minden vonatra érvényes, akkor is, ha az adott vonat csak az egyiknél áll meg. (Ez nem olyan elvetemült példa, Budapest környékén is van ilyen, pl. Érdnél - Kelenföldről az egyik vonat az egyik állomáson áll csak meg, a másik a másikon.)

De ha már Érd, akkor ott a Volánbusz, ahol két buszjárat két különböző vonalon teljesíti a Kelenföld-M7-Érd szakaszt, természetesen különböző az útvonalak hossza. Milyen racionális indokot tudsz arra, hogy a két jegy ne ugyanannyiba kerüljön?

De ha már Érd, akkor ott a Volánbusz, ahol két buszjárat két különböző vonalon teljesíti a Kelenföld-M7-Érd szakaszt, természetesen különböző az útvonalak hossza. Milyen racionális indokot tudsz arra, hogy a két jegy ne ugyanannyiba kerüljön?

A MÁV-nál a megtett útvonal is számít. Például a Nyugati-Vác viszonylatot nem mindegy, hogy az S70-es vagy az S71-es vonalon teszed meg, más lesz a díja (és a hosszabb/lassabb útvonal Veresegyházon át a drágább).

Elég baj az. Egy normális világban imho ennek úgy kellene működnie, hogy beírod a célállomást, megkapod a jegyet, és ez a jegy bármelyik* vonatra érvényes. (* Ismét kéretik kontextusban értelmezni a kérdést; ha adott egy 100km szélességű város, akkor oda nyilván ez nem lesz igaz.)

A vonatozók nagy része átlagos, hétköznapi ember. Nem lehet aspergeresekre optimalizálni, hogy az utas majd fejben tartja, hogy melyik vonatra ne szálljon fel, mert az 19,9 km helyett 20,1-et fog megtenni. Vagyis hát az ábra szerint lehet, mert ezek szerint most is így van, de attól még nem tartom szerencsésnek.

Volánnál is így van egyébként, ha falujáróval utazol két település között, akkor hosszabb lesz a távolság, ezáltal drágább lehet a jegy, mint a normál járaton. Ez különösen érdekes ha bérletet veszel, mert távolságfüggő, mennyibe kerül.

A gyakori kérdésekből:

Utazhatok-e VOLÁNBUSZ bérletemmel két célállomás között több útvonalon?

Amennyiben egy kiinduló állomásról több útvonalon közelíthető meg a célállomás és Ön egynél több útvonalat is igénybe szeretne venni, akkor Önnek a hosszabb útvonalra vonatkozó díjszabás szerint kell bérletet vásárolni.

Több útvonalon elérhető célállomások esetében a nyomtatott és egyes nyomdailag előállított bérleten, illetve a bérletigazolványon, viszonylatigazoláson a „Honnan” és „Hova” bejegyzési rovaton kívül a "Útirány/átszállási hely" -en fel kell tüntetni az érinteni kívánt települést.

A vasút is pénzből él, ha egy település 20 km hosszú, akkor elég érdekes lenne, ha ugyanannyi lenne eljutni egy adott pontra a közelebbik végéből, mint a másikból.

A 20 km az simán lehet külön árkategória, nem kell szándékosan értetlenkedni. Magyarországon egyébként hány db olyan vasúti viszonylat van, ami két állomás között 20 km hosszú, és nem hagyja el a település határait? (Segítségül: emlékeim szerint Budapest a legszélesebb részén sincs 30 km átmérőjű.)

Hát az attól függ, a Balatont hány településnek veszed. Ha nagyon kell, megkérdezem, alsó-felső sztoriból nagyságrendileg 50 van (van, hogy az egyiket nem alsófelsőnek hívják, pl almásfüzítő-felső és almásfüzítő vasútállomás, vagy épp Nagymaros és Nagymaros-Visegrád)

Ez a közigazgatásilag mennyi, ez sem annyira triviális kérdés, mint az ember gondolja...

Vegyük amúgy Szigliget-Badacsonytördemic megállót (azért megy fejből, mert ezzel lehet kinyírni tetszőleges mobilra utazási appot tervező kezdő designer lelkesedését), ami totál az egyik területén van, de mint megálló a másikhoz tartozik, miközbe, ahogy a neve is mondja, a két település közt van.

Értelmesen nagyjából két településről kéne beszélgetni: Észak-Balaton és Dél-Balaton. Nyilván ezt a helyi önkormányzatok annyira nem szeretnék, bár hadd ne számoljam ki, kik vannak közös jegyző alatt, ilyen társulásban, olyan társulásban (nekem amúgy az erősen kérdéses, hogy a közös jegyző de több polgármester az hány közigazgatási egység), meg nyilván vannak azok a megállók, amiknek külön nevük van, de azóta közigazgatásilag megette őket a mellette lévő városka.

A 20 km az simán lehet külön árkategória

És a 10 km már nem lehet? Csak mert itt 3 km helyett számolnak fel 10-et.

Magyarországon egyébként hány db olyan vasúti viszonylat van, ami két állomás között 20 km hosszú, és nem hagyja el a település határait? (Segítségül: emlékeim szerint Budapest a legszélesebb részén sincs 30 km átmérőjű.)

Hasamra ütöttem, "nem kell szándékosan értetlenkedni".

És a 10 km már nem lehet? Csak mert itt 3 km helyett számolnak fel 10-et.

Az én elképzelésemben nem a km-alapú baszakodás menne (vagy ha igen, az csak a motorháztető alatt), hanem A és B település között kerülne X forintba egy jegy. Erre szorzóként jönnének a kiegészítő díjak, elsőosztály, intercity, mittudomén. Településen belül meg lenne egy vonaljegyszerű minimumdíj (mint most a 10 km-es jegy), aztán jónapot.

Hasamra ütöttem, "nem kell szándékosan értetlenkedni".

Nem volt szándékos.

Miért kéne ugyanazon a vonalon ugyanannyit fizetni? Megépül a Csepel-Vác vasútvonal, ami keresztülmegy több kerületen, többek között Újpesten is. És ha felszállok rá Csepelen, ugyanannyit fizetek, mint ha Újpesten szállnék fel? (Egyébként rossz a példa a BKSZ miatt, de az elmélet a lényeg.)

Hát most ugye Budapest közigazgatási határán belül, ha nem IC-re szállsz fel, és esetleg BKK bérleted is van (sőt, talán elég a 24 órás jegy), akkor városon belül egyáras, amúgy meg 100 km-en belül (a máshol már jelzett képzeletbeli agglomerációs határ Székesfehérvártól Szolnokig) a város legszélső megállójából.

A mobilissimus múlt héten kampányolt azért, hogy legyen légvonalbeli az egész oszt kész, nem hülyeség, de ehhez valakinek nagyot kellene nyelnie.

Amúgy meg a vasúti díjszabás - ez a Tóth-Maros Dani-változat - itt: https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/mav-start_dij…

Dani a szobatársam volt egy évig, nem mernék nekiállni vasúti díjszámoló rendszert írni, de azon kevesekkel, akik már írtak - elvira fejlesztői, mjr fejlesztői, vmáef fejlesztői, és a mostani, JÉ fejlesztői - azért volt alkalmam beszélgetni. Az egységes álláspont, hogy ez alsó hangon 3, de inkább 4 év, mindegyik kb. ennyi idő alatt lett élesbe állítva.

Szentendre, ami alakjában valahol egy nyújtózkodó, apróházas csiga és egy kígyó közt van félúton, kibumlizta azt, hogy ne kelljen neki külön helyi buszjáratot üzemeltetnie, mint városi önkormányzatként kéne, hanem úgyis átmegy rajt 20 percenként a Volán ilyen-olyan címszóval (Leányfalu, Tahitótfalu, stb), hadd mutogassanak valami papírlapot, és ha nem mondjuk Pilisszentlászlóra mennek - ami ugyan közelebb van a HÉV-hez, mint Szentendre vége, de nem baj - akkor ne kelljen kilométerre fizetniük.

Nyilván mindenki tudja - Szentendre is, a Volán is, a BFK is, mindenki - hogy lóf.sz értelme van Budapest elővárosában km alapú közlekedést fenntartani, csak mikor lehet bevallani, hogy Székesfehérvár Budapest elővárosa?

Vedd start-stop költségnek.

a zónás rendszerek (ami a legnépszerűbb alternatíva) is azt mondják ki, hogy van egy alapköltség (a saját zónán belüli utazgatás), onnantól pedig egy nagyjából távolság alapú utazás. 250 ft jelenleg a 10km-es jegy, km-enként akkor 25 ft, a 3km 75 lenne. A mávnál a régi papír darabja 60 ft-ba került, a tranzakciót nem érné meg, de nyilván a digitális világban lehetne mikrotranzakciós alapon.
 

A start-stop költség nem a jegy ára; az annak az ára, hogy “foglalkozni kell veled”.

egy évben a máv elad kb 15 millió jegyet (a pandémia most összezavarta a statisztikát). Ehhez képest a rendszer, ami kiadja, került hatmilliárdba, azaz ha mondjuk 10 éven belül szeretnék, hogy megtérüljön, minden kiadott jegybe bele kell számolni 40 forintot.

Nyilván a máv ugyan 4-es szorzóval dolgozik (az önköltség a tényleges használati díj kb 20%-a), de mivel ez szorzó, ezért nem teheti meg, hogy nagyon csökken a jegyárbevétele, mert attól még, hogy állami tulajdonban van, gazdálkodási szervezet, azaz pluszminusz stimmelnie kell a jegyek*támogatás minusz alkalmazottak, karbantartás és pályadíj képletnek.

Bocsánat, de miért kell, hogy egy állami beruházás 10 éven belül térüljön meg? Ez nem a versenyszféra, hanem az állami, ezt adóból építették, majd megtérül, ha megtérül. Nem azt mondom, hogy legyen deficites, de azért a 40 Ft-os és a 250 Ft-os alapdíj között elég vaskos különbség van, főleg, ha azt számolod, hogy az ember többnyire nem csak oda, de vissza is utazik, azaz alaphangon a duplájával húzzák le. Ha egy 3 km-es retúr 2x40 Ft-tal kerülne többe és 75 helyett 155 Ft lenne, az engem sem érdekelne túlságosan, de az 500 Ft azért már kissé sok. (Nem, nem egyszer sok (de, egyébként egyszer is sok), hanem sokszor sok.)

Azért, mert EU támogatást veszünk fel rá. Ha pedig EU támogatást veszünk fel rá, akkor kell rá írni egy ún. megvalósíthatósági tanulmányt (ún. megvaltan -t), és veled ellentétben az EU úgy gondolja, hogy ami nem térül meg, arra nem szabad pénzt adni. 

Namost itt aztán vannak mindenféle vicces számítások, minthogy a 4-es metrót egész Budapest használja - nyilván ha lenne légkondi a 49-esen, a 4-es metrót bezárhatnánk, és mivel a légkondi olcsóbb, soha nem szabadott volna kiásni - azt meg már senki nem is meri kiszámolni, hogy a tramtrain mikor térül meg (majd ha a Nap felemésztette a Földet), de ettől még ki kellett számolni. Rendszerint közlekedésben megspórolt utazási idővel számoltunk eddig, lassan széndioxid kvóta árral is kéne, én még olyat nem csináltam (azaz, ha X ember vonattal megy, az mennyi kibocsátás, vs. ha elmennének X db kocsival, és a kettő különbsége mennyit ér a széndioxid-kvóta piacon). 

A mondás a jegyrendszer bevezetésénél az volt, ha a darabja 60 ft biztonsági papírról átállunk a becenevén vécépapírnak nevezett sima jegypapírra, amin a QR kód van, akkor a kettő különbözetéből megtérül az új rendszer. Nosza, jött is az EU támogatás meg hitel.

Az, hogy az adónak nem kell megtérülnie, az amúgy jellegzetes magyar gondolkodásmód, amit a gazdag országok megrökönyödött döbbenettel néznek. Nem tudom, van-e hivatalos tanulmány arról, hogy egy ország csak akkor lehet gazdag, ha az adóberuházásai megtérülnek, de nem lennék meglepve.

A helyzetedre a megoldás a zónabérlet lesz, és ha van egy kis esze a csapatnak, kb. annyiba fog kerülni az éves bérlet, mint most a havi - osztrák példát követve. Ott az éves bérlet annyira olcsó (talán 60 euró?), hogy nem éri meg nem megvenni.

és veled ellentétben az EU úgy gondolja, hogy ami nem térül meg, arra nem szabad pénzt adni.

Az, hogy az adónak nem kell megtérülnie

Én nem azt írtam, hogy soha ne térüljön meg, hanem azt kérdeztem, hogy miért kell, hogy 10 éven belül térüljön meg? Elég vaskos különbség van a kettő között.

A helyzetedre a megoldás a zónabérlet lesz

Az akkor lenne megoldás, ha minden nap járnék, nem csak gyakran...

miért kell, hogy 10 éven belül térüljön meg?

Valahol meg kellett húzni a határt, és mivel a legtöbb dolog 10 év alatt rengeteget amortizálódik, így ennél hosszabb időre (ilyen értelemben legalábbis) nem érdemes számolni - úgyis hozzá kell nyúlni, aminek szintén költsége van. 

Ezekre számviteli értelemben elég egzakt szabályok vannak, lásd: https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99600081.TV&pagenum=2

A régi Ganz mozdonyok/vagonok évtizedekig húzták, nem 10 év alatt amortizálódtak le.

Karbantartás gondolom azokra is volt, de ott van maga a pálya is a sínekkel, vezetékekkel, ilyen-olyan berendezésekkel, amik bármikor tönkremehetnek hideg, meleg, vagy átlagos időben. :)

Egy weblap, vagy bármi virtuális egyáltalán nem amortizálódik.

Dehogynem, csak nem úgy. MÁV-specifikus példákból nem tudok mondani, mert nem vagyok járatos a témában, de általánosságban ezekkel is végtelen szívás van - hol egy új Android verzió lehetetleníti el az appodat, hol a PSD2 miatt kell átírni mindent a webshopodban, stb.

Neked kéne ezt a legjobban tudni, lásd YTFE vs Google - a virtuális cucc amortizálódik a leggyorsabban. :)

de ott van maga a pálya is a sínekkel, vezetékekkel, ilyen-olyan berendezésekkel, amik bármikor tönkremehetnek hideg, meleg, vagy átlagos időben. :)

Na, azok meg aztán pláne nem 10 évig mentek; van ahol már öregebb a pálya, mint az átlag életkor.

Dehogynem, csak nem úgy. MÁV-specifikus példákból nem tudok mondani, mert nem vagyok járatos a témában, de általánosságban ezekkel is végtelen szívás van - hol egy új Android verzió lehetetleníti el az appodat, hol a PSD2 miatt kell átírni mindent a webshopodban, stb.

Ez nem amortizáció. Amortizáció az, amikor ugyanazt a feladatot nem tudja már ellátni valami, mert tönkrementek részei. Nem azt, hogy valami újat tudnia kéne.

Neked kéne ezt a legjobban tudni, lásd YTFE vs Google - a virtuális cucc amortizálódik a leggyorsabban. :)

Ez ismét nem jó példa, mert itt nem azért nem tudja ellátni a program az adott feladatot, mert a program tönkrement, hanem mert a kugli megint megváltoztatott valamit.

Megváltozhat a technikai vagy a jogi környezet is bármi körül. Technikai lehet egy mozdony esetén a pályán használt biztosítóberendezés típusa, egy weblap esetén a támogatandó titkosítási eljárások HTTPS-en. Jogi lehet egy mozdony esetén a a fékekre vonatkozó előírások, egy weblap esetén az adatkezelésre vonatkozó előírások (lásd GDPR).

Technikailag igazad lehet, de ha megtérülésről van szó, akkor gazdasági amortizációt (is) kell nézni, nem csak azt, hogy elkopik a féktárcsa. :)

Csinálsz mondjuk egy webshopot tízmillióból, hoz havonta egymillát. Erre lehetne elaborate számításokat végezni, de most a hasamra ütök, és azt mondom, hogy ez 12 hónap alatt térül meg (NPV > 0). Innentől jól jársz. Egyszer csak jön a PSD2, döntesz, hogy ráköltesz még kétmillát, és jön tovább a pénz, vagy nem. Ráköltesz, nyilván. Aztán azt látod, hogy az emberek egyre kevesebbet rendelnek, mert elegük van a covid miatti lezárásokból, és inkább boltban vásárolnak. Dönthetsz, hogy saját szupermarket, mínusz százmilla, és dől tovább a pénz, vagy nem. Satöbbi. 

A lényeg az, hogy a pénzáramlások (jellemzően) erodálódnak, ahogy telik az idő, ha virtuális a terméked, ha nem. Ez ellen sokmindent lehet tenni, de az is pénzbe kerül. Ha tíz éven belül nem térül meg valami, de már újra költeni kell rá (ofc az üzemeltetési költségeken felül), akkor így a végtelenségig el lehet játszani.

Nyilván végtelen ellenpéldát lehetne felsorolni, én is tudnék bőven (még ha pont a vasúthoz nem is értek) de nagy átlagban ami tíz év alatt nem térül meg, az nem térül meg.

A versenyszférában ez biztos megállja a helyét, de ez az állami szféra. Állami szférában van, ami sok évtized után térül meg.
És egyébként az sem biztos, hogy költeni kell valamire, csak azért, mert régi; pl. a régi Elvira ment, működött, mindenki használta, ha voltak is bajai, azért használható volt. Az újra szinte csak panaszokat hallok. És nem nyuggerek mondják, hogy "régenmindenjobbvót", hanem tizen-huszonéves srácok mondják, hogy az új rosszabb lett, ld. OP.

És itt emelném be a kérdésbe az erőforrásigényt is, mert ha az új technológia sokkal több erőforrást igényel, akkor sokkal később fog megtérülni, hiszen nem csak alapból kellett hozzá egy hardware-bővítés, de még menet közben is több villanyt/akármit fogyaszt. Vagy sokkal drágábban kell adni. Ami minőségi visszaesés esetén megint csak érdekes kérdéseket vet fel, hogy ha az újabb rosszabb, akkor miért drágább? (Nyilván, ha az új jobb, csak többet eszik, akkor ez a kérdés nincs.)

A MÁV-Volán-csoport jegyértékesítési (JÉ) rendszere a magyarországi közösségi közlekedés legtöbb értékesítési csatornával bíró, legszélesebb kínálatot nyújtó jegyértékesítési felülete. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően egyre több platformon és funkcióval áll az utasok rendelkezésére. A MÁV-START értékesítésének összes csatornáját kiszolgáló JÉ-ből az indulása óta több mint 240 millió díjterméket értékesítettek, több mint bruttó 184 milliárd forint értékben, amely jól mutatja a rendszer súlyát és szerepét a hazai közlekedésben. 2021-ben megkezdődik a JÉ rendszer kiterjesztése a Volánbuszra is, így az utasok egységes felületen, egyszerűbben tudják majd megváltani menetjegyeiket és bérleteiket – legyen szó akár buszos, akár vasúti közlekedésről. 

A JÉ a backend.

igen, ezzel egységesen azonos a backend a teljes, utasok által látható felületen (és a legtöbb belső rendszeren, pénztár és kalauz esetén is)

kérdés, marad-e vasárnap az elvira.mav-start.hu, meglátjuk.

a backend logikáját leginkább a mobilapp követi le "pixelhelyesen", hisz az belső tervezésű. 

Az lehet, csak ez egy informatikai rendszer.

tedd a szíved a kezedre: szívesen használsz olyan informatikai rendszert, amihez 10 éve nem nyúltak hozzá komolyabban, cserébe van UI-ja?

persze, én is ültem 30-40-50 éves mozdonyokon, na de az informatika bennük max 5 éves volt…

biztos hogy az lenne belőle, miért nem futunk órán, miért nem futunk virtuális szemüvegen, miért nem lehet jegyet venni a metaverse-ben, PIN kód helyett miért nem fogadjuk el a gondolati beleegyezést neurális interfészen át stb…

Amikor én terveztem az egyjegy-et, akkor 10 évre terveztem.

82 óta használtunk VMÁEF-et és elődjeit, már 92-ben éreztük, hogy kissé para, 2002-ben biztosak voltunk benne, leváltani 2015-6 körül kezdtük.

EPA, a “nemzetközi” talán 1991, jó kis IBM mainframe (OS/400) technológia, én még értettem és tudtam mit miért csinál, de már nagyon le akarták váltani a végére - tavaly kapcsolt le.

én azt mondtam, deployment 2020-ban (akkor még ez volt a mondás), 1 vagy 2 évig csak reszelgetjük, mert elsőre úgyse működik egyik se. 2025 amire belakjuk, addigra valamilyen ötlete valakinek úgyis lesz, pl. az általad emlegetett tarifarendszer felülírás. Ha szerencsénk van, és jó az architektúra, akkor a szétb.szása nélkül fel tudja venni, cserébe nem akadályozza nagyon a fejlődést. 2030 lesz kb az az év, amikor először eszébe fog jutni valakinek, hogy közben akkorát frissült a technológia, hogy érdemes lenne leváltani. Talán kihúz még 10 évet, de a 20. évében tuti elkezdi utálni mindenki.

Nem utálni kell, hanem megtanulni. A gép szétrohadhat 30 év alatt, de a szoftver nem fog és ha a feladatát ellátja, akkor annak nincs baja. Jobbat persze - hangsúlyozom: jobbat - lehet csinálni, amire lehet cserélni, de eddiglen én azt látom mindenütt, hogy volt egy régi szoftver, ami úgy-ahogy működött és ami helyette jön, az 5x bugosabb, 10x annyit eszik és a felét sem tudja az eredetinek. Ez nem haladás.

Cikk/leírás nincs? Jobb szeretem 1-2 perc alatt elolvasni, mint 15 percig nézni a töltelék videobevágásokat és animációkat, meg hallgatni esetleg olyan akcentussal, amit nem is értek teljesen. (BTW, belepislantottam, de ez nem a hazai vasútról szól.)

A válasz röviden: a közösségi közlekedésben a nem profitábilis vonalak árát fizeted.

Az, hogy mi a profitábilis vonal, azt könnyű eldönteni, nézd meg az oszkar-on vagy a blablacar -on, hogy hol van 5+ sofőrnél több naponta.

A kérdés mindig az, hogy ahova egyébként nem éri meg menni, menjen-e vonat vagy busz, mert ha megy, akkor az nyilván veszteség lesz, ha viszont nem megy, akkor nehéz onnan kitörni.

Az attól függ, hogyan készült a felirat. Van automatikus feliratozás, de a videó feltöltője is hozzáadhat feliratot (ennél a videónál ez történt). Persze utóbbi esetben sem zárhatóak ki hibák, de ez általában kimerül pár elgépelésben vagy szócserében, ami nem befolyásolja a tartalmat.

Hát nem tudom, most megnyitottam az appot és elsőre nem jöttem rá, hogy melyik menüpont adhat válasz a topicnyitó kérdésére. Ha két állomás között érdekel a menetrend, arra a Belföldi jegy menüpont használható. Ha adott állomás menetrendje érdekel, azt az Állomásinformáció menüpont alatt találod. Én elsőre egyik menüpont nevéből sem a keresett funkcióra asszociáltam.

Arról már nem is beszélve, hogy az app look&feel-je egyáltalán nem emlékeztet a MÁV (újabb) webes felületeire, ezért abban sem voltam biztos, hogy a legfrissebb hivatalos appot nyitottam meg.

Összehasonlítva a BKK FUTÁR appal, amiben van egy közeli járatok, illetve egy közeli megállók fül, ahol kontextusfüggően mutatja a menetrendet. Továbbá egy kereső, ami szintén kontextusfüggően rájön, hogy járat vagy megálló információt mutasson. Ha ez kevés, akkor az Utazástervezés menüpont segítségével lehet... utazást tervezni (ki gondolta volna?). Ráadásul az app pont ugyanúgy néz ki, mint a webes felület és a BKK egyéb felületei.

A MÁV app dizájnja megvan

Ennek örülök, köszi.

A Futár kistestvére az utas.hu, szerintem abban látsz MÁV-ot is. Mondjuk jegyet venni nem tudsz benne.

Valóban, de UX szempontból nem látok nehézséget abban, hogy az útvonaltetvezési opciók között meg lehessen adni utasra vonatkozó információkat, az útvonalterveken meg legyen egy gomb, ami indítja a checkout processt.

UX szempontból én terveztem… Frontend szempontból picit nehéz a dolog, politikai szempontból még nehezebb.

Ez ugyanis egy KTI alkalmazás. A KTI fejleszti papiron az egyjegy-et, ami leváltaná a MÁV-os rendszert. Nyilván az egyjegy-nek köszöni szépen, megvannak azok a képernyői, amivel jegyet lehet venni, de a rendszer mögötte - hát, nincs éles üzemben, nah.

nyilván be lehet parseolni a jegymavhu JS API-ját, lehet kérni tőle session azonosítót, meg lehet csinálni a Dot által tervezettnél egy fokkal jobban az utastípus kiválasztást, majd valami vonatazonosítóval összeegyeztetni az ottani adatokat, és ha a user rákattint, megpróbálni elhitetni a JS API-val hogy azok a fiúk akik az előbb kérdezték, hogy mennyié’ megy a vonat Délegyházára pont az, aki venni akar…

…de érezzük, hogy más az, amikor privatban hekkelgetsz valamit, meg más az, amikor a minisztérium 100%-os tulajdonában álló Kft elkezd session kulcsokkal szórakozni.

Hat nem tudom. Mondjuk ugy, hogy a regi Elvirat megszoktam (meg szerettem is), de azert jonak nem neveznem. Az ujnal viszont olyan erzesem volt, hogy vegre nem teljesen hulyek fejlesztettek (mint a legtobb webappot mostanaban). Van egy-ket UI dolog benne ami az oruletbe kerget, de a modern UI-kat egyebkent sem szeretem, ennek ellenere szerintem jo lett. Egyedul ami nem ment, az a regi Elvirabol az adatok atvetele volt, mert mindig http 5XX lett, ugyhogy ujra be kellett irni a nevemet.

miert szidod, ha sosem hasznalod? A linkelt komment nem mellesleg januari. Meglepetes: azota mar javitottak azt a bugot, amin a masik kommentelo nyig.

Heti szinten hasznalom, teljesen elfogadhato.

A regi elviraban 13 vagy 14 klikk volt amig meglett a jegy. Es en ott is tudtam, hogy hova kell klikkelni. Ebben joval kevesebb klikk.

Azt, hogy a jávaszkript és a webkettő egy fos. Közel húsz évnyi webfejlesztői tapasztalat alapján.

Ja, ezzel a website-tal kapcsolatban? Miért is kéne nekem bármit is mondanom? Miért kéne kommentálnom mások erről szóló véleményét? Szóval, mitől volt nyígás, ha akkor még létezett a bug?

MÁV UX 2021 december. Kíváncsi voltam egy vonatra, hogy mikor érkezik vele egy rokon. Megnyitottam a mav.hu-t. Kitöltöttem a viszonylatot, megnyomtam a keresés gombot. Új ablakot nyit,

- pop up #1 "Ön jelenleg Microsoft Edge böngészőt használ, ami nem szerepel a weboldalhoz ajánlott böngészők listáján, ezért előfordulhat, hogy az oldal nem fog megfelelően működni. Kérjük, váltson az ajánlott böngészők valamelyikére (Chrome, Firefox, Safari) a weboldal megfelelő működése érdekében." Leokézom.

- pop-up #2, "Tisztelt Felhasználók! Szlovákia irányába közlekedő vonatokra a helyfoglalással probléma léphet fel.". OK.

- pop-up #3 ugyanez angolul, "Dear Users! There may be a problem with reservations for trains to Slovakia. Use the MÁV application or ticket offices to buy tickets. Thank you for your understanding!" OK újra.

- pop-up #4, "Attention! Wearing a mask is mandatory on trains and in the whole area of the stations!", OK.

- pop-up #5 "Figyelem! A maszk viselése kötelező a vonatokon és a vasút teljes területén!".

A kétnyelvűség rossz kezelésétől eltekintve - ami valószínűleg egy bug - ezek közül melyik olyan, amelyiket feltétlenül modálisan az arcomba kell nyomni? Majd ezután még megnyomhatom meg újra a "Keresés" gombot az új ablakban is, és már látom is az eredményt. </rant>

Rájukszóltam hogy nemkéne, köszi.

sajna még nem mindenhol sikerült elérni a jó kommunikációs megoldásokat, de a “Tisztelt utasaink” kezdetű elviránál is sikerült anno a köszönéseket lecserélni címre, amiben elmondják 3 szóban, mit akarnak, szóval van fény az alagút végén (tudom, tudom, lehet hogy csak vonat)