Ideiglenes Raspberry Pi üzlet nyílt a londoni Oxford street-en

Címkék

Ma és holnap tart nyitva a londoni Oxford street-en (a Sook-ban) a Raspberry Pi ideiglenes üzlete, ahol a helyiek azonnal beszerezhetik a karácsonyi ajándékaikat stb. Mi kapható?

Hozzászólások

Szerkesztve: 2021. 11. 26., p – 16:44

3 darab Rpi 4-gyel (8GB modell) hajtok 0/24-ben, passzív hűtéssel vesa dobozban 6 darab TV-t. Nagios és egyéb dashboard-szerű weboldalak megjelenítésére. Tökéletesek.

trey @ gépház

Kaptam 6 darab óriási TV-t, aminek a szoftvere nem alkalmas egy komolyabb weboldal betöltésére (arra tippelek, hogy a kevés benne a memória). Ellenben, tökéletesen működnek Raspberry Pi-vel. Nem mellékes szempont, hogy az ilyen TV-k fimware-e mennyire sérülékeny, milyen gyakran és milyen szinten foglalkoznak a biztonsággal. Azt gondolom, hogy a Rpi minden szempontból jobb megoldás.

(Van LG TV-m, ismerem a képességeit)

trey @ gépház

30k jól hangzik, de mennyit üzemeltettél így?  Szerviz is vagy? mennyi idő alatt? Kinek adtad el?: végfelhasználónak vagy Szlovákiába áfázáshoz? Az általad említett típusból?  Mi a különbség? Jobb hűtés?

TFH csak 49"-es 4k-s TV-kből van az árbevételed amit átlag nettó 150e huffért adsz el:
2020: 280 => 1.866 db
2019: 224 => 1.493 db
2018: 216 => 1.440 db
2017: 171 => 1.140 db
2016: 213 => 1.420 db
2015: 213 => 1.420 db

ez a hir miert van a cimplapon? ....;)

 

(amugy egy kocsog bolt, hogy csak kartyaval lehet fizetni... ;)

hát nagytudású külügyminiszerűnk bécsben "turistáskodva" kifejtette, hogy a vírussimogató büdös koszos  bécs, egyes kerületei, ahol a kint élő magyarok (is) laknak, egy nagy büdös koszos nogo zóna a sok bevándorló miatt.

ezekszerint bécs, a sok sok magyar bevándorló miatt egy baszom nogo zóna. :))
 

Jó reklám ez az ideiglenes üzet. Egy olyan terméknek, amit nem lehet kapni.

Időnként mutatóba van pár darab. Mint most a zero2w-ből megjelenés után (lehet nem kelendő?). A 4b-k meg elvétve. Azokból is a drágább változatok vagy csak drágább csomagban. Szép ez a hájp, meg hogy az alaptvány desktop pécéként hirdeti már őket, de valójában arra  célra továbbra sem alkalmasak. Azért az árért tényleg használható használt brand minipécéket kapni. 

Épp ezt akartam írni én is, hogy max. csak reklámnak jó. Az RPi-ra akkor az igény, hogy általában online oldalakon napokon belül ki szokták árusítani az egész aktuális készletet, nem kell nekik hozzá extra szállítgatás, bolti bérlet, extra alkalmazottak és engedélyek fizetése. Akinek ilyen SBC-s kütyükre van igénye, eddig is megvette online, ráadásul pont egy SBC-t, ami kicsi, nem nyom nagy sújt, könnyen postázható, stb.. Ha mondjuk 50+ colos tévéről, meg mosógépről, hűtőszekrényről lenne szó, akkor megérteném, azoknál van értelme a bolti árusítgatásnak, meg a helybeni kiszállítgatásnak.

Azzal is egyetértek, hogy még a 8 gigás RPi4/400 sem alkalmas desktopnak, vagyis csak ultra minimalistának (ultrasovány disztró, terminálos, CLI/TUI megoldások), ami még az átlag usernek nem járható út. Bár évről évre egyre közelebb kerül, hogy desktopra is jó legyen. Bár még egy ideig arra akkor sem fogja megérni, mert szerintem az RPi drága, és nem maga az SBC része, hanem a beépített rejtett költségek. Mindenki azt nézi, hogy csak 30-70, meg mennyi dollár, de azt sokan elfelejtik, hogy csak egy SBC-t kap az ember, amit önmagában nem sok mindenre tudnak használni, ahhoz kell töltő, hűtő, ház, perifériák, ha nem headless megy, akkor kijelző, kábelek, SD kártya vagy egyéb háttértér még, ezek meg egyenként nem nagy költségek, de ahogy a sok kicsi összeadódik, simán 100-200 dollárig is el lehet enni. Annyiért meg van használt laptop akár, amiben proci sokkal erősebb, RAM van benne ugyan annyi, vagy több, jobban bővíthető, eleve mindennel jön, ház, kijelző, billentyűzet, tapipad, töltő, mindjárt használható akár desktopnak is out of the box. De ha csak használt desktopot nézünk, akkor ki kijöhet ennyiből valami olcsó refurb ex-céges gép (ilyen optiplex és társai, meg levedlett régi workstation-ök), igaz ahhoz perifériák, kijelző általában nincs, de a többi dolog beépített, és combosabb lesz, mint az RPi. Az RPi400 köztes megoldás, mert az eleve billentyűzettel és házzal jön, meg ha a desktop kitet veszi az ember, akkor egérrel, SD kártyával, stb., így hiába drágább, talán desktop pótléknak jobban megéri, de a használt laptopokkal, desktopokkal, NUC-okkal, stb. versenyeznie kell ilyenkor is.

A távoli jövőben viszont mindenképp össze fognak érni, a laptop, SBC, soványabb desktop. Ahogy egyre nagyobb az integráció, egy inkább minden SoC, vagy ha még nem is, egyre inkább több minden integrálva van a PC-s prociba, memóriavezérlő, PCIe vezérlő, kriptográfiai eszközök, management engine, sok prociban már GPU is, majdnem SoC-k már ezek, ha annyira akarják, máris rányomorgathatnák single boardra, egyelőre még csak az alaplapi slotok, bővítőhelyek, VRM, tápmegoldás az, ami ezt visszatartja, de ahogy halad előre a csíkszélesség csökkentése, meg az integráció foka, így elérünk majd arra a pontra, hogy a legtöbb, átlagosabb gép SBC/SoC-on fog alapulni. Az M1-es Mac-ek máris SBC-k, rajta egy szem SoC-kal, amiben minden benne van, nem csak az említettek, hanem RAM, SSD, minden beleintegrálva, aki nem hiszi, nézzen róla netes review videókat, ahol szétbontják, kiveszik belőle a nyákot, ami kisebb, mint egy laptopban. Egyre több felhasználónál látok mini PC-ket, thin clienteket, NUC-okat, stb.. De ez a folyamat már régóta tart, indult a vákumcsövekkel, aztán a tranzisztoros megoldásokkal, meg TTL chipekből épített boardok töltöttek meg szekrényeket (csak a proci több nyákon terült el, több transzisztor, majd IC között), aztán jöttek a komplett IC-ként árusított procik, aztán az alaplapon lévő TTL-ket olvasztották be VLSI chipsetekbe, majd szép lassan a chipsetek egy funkciójának része most már beleintegrálódott a prociba (eltűnt az északi híd). Elég arra gondolni, hogy csak PC-nél is milyen félelmetes méretcsökkenés volt, ha azt nézzük, hogy az első IBM PC-k, XT-k és klónjaik eleinte milyen hatalmas házban, lapokkal jöttek, mennyi ISA bővítőkártyát igényeltek (azok is milyen nagyok voltak eleinte), aztán jött az AT formfactor, majd a baby AT, amibe egyre inkább beleintegráltak egyre több mindent, majd ATX, de már sok éve minden desktop lap már mini/microATX, ITX, stb., mennyivel kisebb, mint a régi lapok, mennyivel több minden integrálva van már. Szép fokozatosan eltűntek a mindenféle meghajtók (floppy, optikai, majd mechanikus), különféle portok (ma már minden szinte USB meg M.2 és kifújt).

Az is igaz, hogy ennek a nagy fokú integrációnak megvannak az előnyei, hátrányai is. Olcsóbb, kisebb fogyasztás, kisebb helyigény, hosszabb akkuidő, halkabb hűtés, stb., de cserébe, eldobható, nem javítható, nem bővíthető, stb.. Összességében szerintem több előnye van, mint hátránya, legalábbis az egyszeri átlag felhasználó szemszögéből, mert olcsóbb, kisebb eszközökkel vannak lefedve az igényeik, nem kell dugdosson, szerelgessen, beállítgasson, vesz egy miniatűr szutykot és használja, ha baj van vele, nyom egy factory resetet, ha nem kell, kidobja, sok helyet nem foglal.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Amíg a felpiszkált felhasználó első élménye az, hogy szaggat a teljes képernyős youtube, addig nem desktop. Meg persze a memória is szűkös lehet mai desktop programokkal. De a legnagyobb baja még mindig az a dekstop módnak, ami 2012-től baja: nincs olyan grafikus driver hozzá, ami ki tudná használni. A processzor mozgatja a pixeleket. A mókolt vlc és chromium már tud gpu-val videó codec-et használni, de a képernyőre kirakáshoz a procinak kell izzadnia. De egy ablak görgetésnél is a proci izzad. Egyébként a bullseye rendszer már megkülönbözteti a pi változatokat. 2GB ram kell legalább, hogy fancy lekerekítés effektesen mutassa az ablakokat alapból. 

A másik meg, hogy az alapítványos hivatalos os az, ami leginkább a hardverhez van hackelve. "Letisztult" és egyszerű felületet akarnak, de még lockolni sem lehet a desktopot. Van egy-két emberük, aki varázsol és úgy látszik az ő agymenéseik döntik el, hogy mi a "jó". Miközben a felhasználók sokszor meg tudják cáfolni a téveszméiket, de túl nagyképűek elismerni a tévedést. Például a 64 bit szükségessége desktopon. Az alapítványosok lehurrogják az embereket, hogy nem kell ennyi rammal, nem számít semmit. A gyakorlatból pedig számtalan példát tudnak hozni a felhaszánlók, hogy sok program és szolgáltatás a több regiszter miatt sokkal gyorsabb 64 biten. De ami még fontosabb, sok programból nincs már 32 bites változat. Teljesen el vannak szakadva a valóságtól az alapítványosok.