27 éves a Red Hat Linux!

AlmaLinux, CentOS, Fedora, Red Hat, Rocky Linux

Link: The spooktacular tale of Red Hat's Halloween release

( trey | 2021. 11. 11., cs – 10:01 )

trey@alderaan:/tmp$ diff -Nur foo.c foo_1.c 
--- foo.c	2021-11-11 09:53:13.625317501 +0100
+++ foo_1.c	2021-11-11 10:00:00.117478957 +0100
@@ -2,7 +2,7 @@
 
 int main() 
 { 
-     printf("10/31/21 will mark 27 years since #OpenSource history was made. Let’s celebrate the first release of Red Hat #Linux, the Halloween release."); 
+     printf("10/31/21 will mark 27 years since #OpenSource history was made. Let’s celebrate the first release of Red Hat #Linux, the Halloween release.\n"); 
 
      return 0; 
 }

trey @ gépház

Elemezzük hát a verset!

Az include direktíva használata a befogadás légkörének jele, a költő azon szándékát tükrözi, hogy keblére öleli a világ összes forráskódját.

A main függvény elnevezése a lényeg kiemelését vetíti előre. Ahogy egy szakmunkásképző elektrotechnika tanára fogalmazott egykoron: "most jön a fő lényeg".

Visszatérési értéke ugyanakkor kötelezően egész, ami egyértelműen szembe megy a költészet szabadságával, elvégre a gyök kettő is szám a maga módján, még ha másnak is született, mint a kirekesztő módon "természetes számnak" nevezett többiek.

A fájlok "foo" elnevezése társadalomkritika, hiszen egyrészt a "fool" rövidített változatának is felfogható, miközben hangzását ekintve  erősen hasonlít a "full" szóra is, mely a beteljesülés reménysugarát vetíti előre.

A diff kimenetében a lecserélendő sor színe kék. Ez alig félreérthető módon az IBM és a Viagra színe, mely egyértelmű utalás arra, hogy az idősödő, tőkeerős, de egyéb képességei tekintetéven kihívásokkal küzdő vén kéjenc magáévá tette az alig 27 esztendős fiatal, kalapos leánykát.

Az újonnan beiktatott sor színe ellenpontozásul lángvörös, amely nevezett leányka kalapjának, s lelkének eredeti színe. A sor végén felbukkanó újsor karakter a maga egyszerűségében is új kezdetet sugall.

E remény ellenpontozásaként a return által visszaadott érték 0, vagyis a költő maga is érzi, hogy lelkének hevülete szembemegy a korszellemmel.

Science for fun...

Hát, nem tudom ki vette komolyabban kettőnk közül:

  • én, aki poénból kiadtam a gcc -o foo foo.c parancsot
  • vagy te

Érzésre, ez a komment több időt vett igényben 50x, mint amit én beletettem :D

A te stílusodban ugyanez:

Te ezt komolyan kielemezted, lekommentelted és beküldted?!

Bazmeg, ilyen nincs... :-)

trey @ gépház

Egyrészt szabadjon felhívnom Tanult Kollégám figyelmét nyílt forrású munkám irodalmi értékére, mely kétségkívül nagyobb, mint az Ön

gcc -o foo foo.c

parancssoráé. Utóbbi a maga brutális rövidségével inkább tekinthető a dekadens 21.  századi digitális kultúra elfajzásának, mi több, betegségtünetének, semmint olyasvalaminek, amiből egyszer az Ön unokája megbukhat az érettségin.

Másrészről bátorkodom felhívni Kollégám figyelmét ama tényre, mely szerint az Ön értékítéletének markás részét képező, munkám időigényének becslésére vonatkozó elképzelése teljességgel légbőlkapott.  Személyes ismeretségünk hiányában ugyanis Önnek fogalma nem lehet az én gépelési sebességemről, valamint BPS (Bullshit Per Second) értékemről.
 

Science for fun...

Személyes ismeretségünk hiányában ugyanis Önnek fogalma nem lehet az én gépelési sebességemről, valamint BPS (Bullshit Per Second) értékemről.

Szívesen fogadok. Egyszer egy sör mellett vállalom, hogy én kijavítom a fenti kódot az általam írt kiegészítéssel, lefordítom és futtatom. Te pedig legépeled legépeled a fenti szöveget. Eltekintek attól, hogy újra ki kelljen találnod. Meglátjuk, ki foglalkozott vele többet.

Deal?

trey @ gépház

Pedig azt hinné az ember, hogy ezek a hello world szintű dolgok legalább még mennek a Red Hat-nek. De ne legyünk rosszindulatúak, Poettering nem tudta átnézni a kódot, szabadságon volt épp.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

( nevergone v | 2021. 11. 11., cs – 13:16 )

1999-ben Red Hattal kezdtem a Linux-szal való alapos ismerkedést, 5.2-es kiadás. Most is megvan az ismerős által kiírt CD, mellé fért még a teljes StarOffice és rengeteg dokumentáció. Az a jó kis AfterStep, az nagyon jó volt. :)

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Akkoriban én is Red Hat-eztem, elég jól sikerült release volt. Ha jól rémlik, én WindowMaker környezetet használtam először rajta, aztán viszont raktam rá KDE 1.1-et is :)

Kicsivel később aztán jött a Debian, a szoftverválaszték és az APT meggyőzött. Most, röpke 20 évvel később is Debian az oprendszer az itthoni gépemen.

( zotya62 v | 2021. 11. 12., p – 10:27 )

Ez violt az első disztribúció a Suse mellett, amivel először találkoztam.

( timi | 2021. 11. 12., p – 23:16 )

Vajon mennyien vannak, akik Red Hat-tel kezdték a linuxozást és azóta is töretlenül Red Hat-et használnak? 

Két év múlva szerintem a Debian 27 nagyobb szám lesz. Bár nem tudom mennyire jeles évforduló a 27-ik.

A töretlenül nekem azt jelenti, hogy soha semmi mást nem használt. Mivel nem írtál évszámot, így persze van esélye a pozitív számnak, de szerintem legalább 5-6 év aktív Linuxozás közben mindenkinek beesik egy-két más. Kinek valamelyik kézzel forgatós, kinek valamelyik másik a teljesenmásképp működők közül.

Szóval ha van valami minimális elvárás a használati idő hosszára, akkor szerintem 0.

tl;dr
Egy-két mondatban leírnátok, hogy lehet ellopni egy bitcoin-t?