[Igaz/Hamis] "Fennáll a veszélye annak, hogy az Apple Safari böngészője lesz az új Internet Explorer"

Címkék

Visszafogva ezzel a web fejlődését.

Igaz.
39% (245 szavazat)
Hamis.
33% (212 szavazat)
Nem tudom.
28% (177 szavazat)
Összes szavazat: 634

Hozzászólások

Take the case of progressive web apps (PWAs). Progressive web apps is an umbrella term of websites that want to behave like native mobile applications.
 

Ahahhahaa hát persze, hogy erre megy ki a játék...!

Kugel által rendelt propaganda cikk, hogy a saját, szar technológiájukat nyomassák.

Arra gondolsz hogy Jobs megmondta az iPhone-nál, hogy a web a jövő és az appokat webre kell írni, csak épp akkor még nem állt úgy a web platform, hogy meg lehessen ezt tenni, emiatt lett App Store?

https://9to5mac.com/2011/10/21/jobs-original-vision-for-the-iphone-no-t…

 

Tudjuk, hogy mi miatt lett App Store. A 30% miatt.

Ez nem lehet igaz, a zapple nem olyan, a zapple mindig innovál és mindenben jobb mint mindenki. 

A "visszafogva a web fejlődését" különösen mókásan hangzik itt a HUP-on... :P

mivel a webes felületek tervezői valamiért azt a szempontot teszik legfelülre, hogy minél több időt töltsön náluk a látogató, így a kifejezetten informatív, letisztult felületek ebből a szempontból károsak: ha megkapod azt amiért jöttél, gyorsan távozol. Ezt elsősorban reklámbevételből élő oldalakon még értem is, másutt viszont indokolhatatlan, hogy miért van egyáltalán az első 5 szempont között..

Szerkesztve: 2021. 10. 22., p – 14:19

A Chrome es a Safari felosztjak ezt a szerepet:

A Chrome miatt "csak Chrome lesz" kiveve iOS. (Annak mellekhatasaival, ami az IE6 magas piaci reszesedesebol kovetkezett)

A Safari meg picivel le van maradva a nemrolling model miatt, es a webkit motor egyre kevesbe nepszeru (ez inkabb az IE9-IE10 eletutja, semmikeppen sem "uj IE6")

Viszont a Chrome es a Safari is fejlodik szepen a maga modjan. Az IE6 nem is fejlodott. Rossz analogia. Hamis.

Igazabol az IE-vel ellentetben most meg jot is tenne ha visszafogna. Sot, fogni kene az egesz kocerajt, es kib*szni a "webes technologiak" 98%-at a kukaba, es meghagyni azt aminek ertelme is van. Es nem electronban irkalni "nativ" appokat, webassemblyre leforditani komplett programokat meg anyamkinja.

Na de mindegy, ez csak az en kokorszakbol ittmaradt maganvelemenyem.

I hate myself, because I'm not open-source.

Mindennek az lenne az ára, hogy ne legyen mindenben JS ésvagy grafika, öncélúan.

A grafika engem a legkevésbé sem zavar, sőt töltögetheti a funkció csomagokat is első használatkor meg hasonló nyalánkságok. De könyörgöm videószerkesztőt ne böngészőben akarjunk már írni. Tudom-tudom, "de már ezt is lehet" :).

A js mérete ebben a legkevésbé gond: a nagyobb frameworkok egy-egy verzióit általában egyszer letölti a lúzer, aztán jön a cache-bõl. Max. az egyedi js kódok lehetnek ludasak, mert azokat nincs honnan becachelni, de azt is csak egyszer rántja le - hacsak nincsenek minden lapra rágányolva, de ennyire hülyék ma már talán nincsenek.

De az igazán nagy adatmennyiséget nem ez okozza, hanem a különféle képek, hangok, videók. Nézz meg egyszer egy index.hu fõoldalt hogy milyen adatmennyiséget mozgat meg.

... ha az ember saját honlapot csinál, még előfordulhat az ilyen. Pár kbyte méretű php-vel simán össze lehet pakolni egy gyorsan és jól működő, letisztult, informatív, jól kategorizált honlapot.

https://fellegis.hu

-fs-
Az olyan tárgyakat, amik képesek az mc futtatására, munkaeszköznek nevezzük.

Igazából egyfelől hiány van fejlesztőből, másfelől meg mindenkinek minden azonnal kell. Amígy egy fejlesztő egy kódbázisra építve egymaga megírja 3 platformra az alkalmazást (electron), addig nem fog senki sem 3-szor annyi fejlesztőt fizetni, hogy 3 különböző platformra 3 külön alkalmazást fejlesszen, még akkor sem, ha azok kevesebb erőforrást ennének.

Nagy Péter

Az IE5 akkor volt, amikor még HTML 4.01-et írtunk és a web teljesen statikus volt. Az pedig még az IE5-ben is (nagyjából) működött. Azt nem vitatom, hogy az 5-ös is szar volt, de az szinte mindenütt lecserélődött a 6-osra, mire a web elkezdett megváltozni és a hatos volt, ami ezt a változást nem követte.

Első kérdés: ezt ki a fene használja? Az IE6 90% feletti részesedéssel rendelkezett akkoriban.

Második kérdés: mitől fogná vissza a web fejlődését? Az IE6 korában a web gyerekcipőben járt még. Mi az a bleeding edge technológia, ami nincs benne a Safariban, és nem lehet nélküle élni? 15 éve sokkal funkcionálisabb weboldalaink voltak mint manapság, szóval én nem sok fejlődést érzek. Azt a szintet meg bőven tudja a Safari is.

Első kérdés: ezt ki a fene használja? Az IE6 90% feletti részesedéssel rendelkezett akkoriban.

Ha tippelnem kellene, a Mac/iPhone/iPad userek nagyobbik fele.

Mi az a bleeding edge technológia, ami nincs benne a Safariban, és nem lehet nélküle élni?

Most még semmi, de ha a Chrome és klónjai által leuralt piac elkezdi felrúgni a szabványokat, akkor még könnyen lehet. Ilyen értelemben az eredeti kérdést sem értem, ebben a szituban inkább a Chrome et al. az új IE, nem?

Most még semmi, de ha a Chrome és klónjai által leuralt piac elkezdi felrúgni a szabványokat, akkor még könnyen lehet. Ilyen értelemben az eredeti kérdést sem értem, ebben a szituban inkább a Chrome et al. az új IE, nem?

Szerintem már rég most az az IE6, csak nem technológiai fejlődésben, hanem piaci dominanciában. Mostanában Youtube videóknál belefutottam abba, hogy Firefoxon nem megy, akad. Edge-ben nem. (Külön Chromem már egy ideje nincs, aztán az is Chromium alapú). És nem tudom eldönteni, hogy most a Mozillások toltak el valamit, vagy a Google kezdett el faszkodni. Ami kifejezetten zavar, mert nem szeretem a Chrome/Chromium alapú böngészőket több okból sem.

Mi az a bleeding edge technológia, ami nincs benne a Safariban, és nem lehet nélküle élni?

Van rengeteg pelda, en csak egyet szeretnek kiemelni, ami engem nagyon idegesit:

ceruza kezelese webbongeszobol (dolesszog, nyomas, koordinata). Van ra szabvany, de az apple (az apple pencillel) tojik ra.

Egy idoben akartam irni egy jegyzetelo webes todo programot (igazabol szamlakra lehetett volna kezzel rairni ezt+meg azt),

es jo lett volna, ha akar a vegen hasznalni is lehetett volna.

 

Most nincs kedvem a konkret draft-ot kikeresni, meg hogy tesz keresztbe az apple (mar a szabvany megirasanal is!), akit jobban erdekel, nezzen utana.

 

Aki azt pedzegeti, hogy miert nem nativan irja meg az ember, az meg nem irt nativ alkalmazast. Verlazitoan hulyesegekkel megy el az ember ideje az aktiv

programozas helyett. Es utana 1-1.5 even belul kiteszik a programjat az apple store-bol vagy a google playbol, mert nem fogadta el az uj iranyelveket.

Van olyan webes program amit megirtam es 5 eve hasznaljak, es megszoktak.

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Szerkesztve: 2021. 10. 22., p – 18:08

Kérdés, hogy a holding the web back itt pontosan mit jelent, azonkívül, hogy aki írta, előre a semmibe szemellenzős. Mert az elmúlt 10 évben a WebRTC-t, meg egy-két jónak nem mondható, de minimálisan hasznos feature-t leszámítva a kerék újrafeltalálása zajlik, egyre erőforrásigényesebben.

Szóval, gyakorlatilag fél a sok webökör, hogy nem növekedhet a verziószámmal egyenesen arányosan a szutykaik memória- és processzorigénye.

Én programozok JavaScriptben és nagyon hasznosak azok a funkciók, amik a legutóbbi időkben kerültek a szabványba. Pont annak a lehetőségét teremtik meg, hogy már egyre kevésbé van szükség a régi lassú és böhömnagy keretrendszereket (React, Angular, Vue, etc.) használni. A jelenlegi weboldalak nagyrészt pont ezek miatt olyan piszok lassúak és erőforrás-zabálók. Safarival pont az a gond, hogy a leglassabban oda kerülnek be az új dolgok, workaroundolni kell, lassabb kód az eredmény. Bár most iOS 15-ben lévő Safari úgy néz ki, egészen normális.

Pont annak a lehetőségét teremtik meg, hogy már egyre kevésbé van szükség a régi lassú és böhömnagy keretrendszereket (React, Angular, Vue, etc.) használni.

Semmi szükség nincs ezekre a keretrendszerekre és régen sem volt. Ezek a babzsákfejlesztői kényelmeskedés eszközei, amik gigawattórákat pöfögtetnek el világszerte, feleslegesen. Ezek divatcuccok, amik mellett a sztárfejlesztők döntenek, hogy menőnek érezzék magukat, a menedzsereik előtt meg hatékonynak, hogy az innovatívnak csúfolt, elbaszott ötleteiket, újításnak szánt butításaikat meg tudják csinálni 3 nap helyett 1 nap alatt. Cserébe meg sokszorta annyi erőforrást pocsékoltatnak el százmilliókkal, népszerűbb weblapok esetén. Nézz meg például egy Facebook web-et, hogy milyen lassú, mennyit eszik és hogy néz ki a HTML forráskódja. Generált bloated szutyok, majdhogynem minden betűnek külön <div> meg CSS class, meg temérdeknyi JS bloat. Undorító.

Egy normális, letisztult API-val és maximum egy jQuery-vel megoldható minden, ha nem bonyolítják túl.

Nem a fejlesztők a ludasak ebben, hanem a totál fogalmatlan managereik, akik gyakran elég beszari, megfelelési kényszeres alakok, féltik az állásukat és csak olyan módszereket mernek választani, amit legalább 5-10 éve bevált módszerként ismernek és a legnagyobb cégeknél ezeket használják. Ők azok, akik végképp nem lesznek úttörők sosem.

JQuery egy teljesen felesleges erőforrás pazarló cucc csak. 10-15 éve még volt értelme, mert egy egységes API-t nyújtott az ezerféle böngészőhöz. Ma már semmi szükség rá. Szabványos API-kal mindent meg lehet oldani jóval hatékonyabban. Tapasztalatom, hogy mióta iOS 15 kijött, azóta egy if-et se kell írni a JS kódba valamelyik böngésző miatt. Persze ha Internet Explorert nem tekintjük böngészőnek. Én mindenesetre nem tekintem annak.

Ja, csak a JQuery-s csodácskához aztán ne nagyon akarj fél év múlva hozzányúlni, pláne ha nem te írtad. Amúgy igazából a webnek két gyenge pontja van: a "dinamikus típuskezelésû" javascript, és a html/css. Az elsõ miatt mindig is lassú és megbízhatatlan  lesz, a második miatt pedig mindig enni fogja az erõforrásokat a renderer, soha nem fog megállni 100 mega alatt a memóriahasználat, ráadásul az elõállítása is rohadtul munkaigényes lesz.

Maga a html / js az ami undorító. Azon belül hogy aztán mi van divben meg mi nincs igazából tökmindegy, mert a html úgyis tömörítve közlekedik a kliens és a szerver között, így a div-ednek nem nagyon lesz szabad szemmel látható méretkülönbsége. Amúgy pedig ez az egész html történet egy vicc. A 90-es évek elején Delphiben vagy Visual Basic-ben RAD toollal vizuálisan lehetett szerkeszteni a formokat. Ma, 2021-ben pedig ma is kézzel írja az XML-eket a nép. Aminek a vége aztán ráadásul sokkal-sokkal-sokkal erõforrásigényesebb is mint a hajdani Delphi form futtatása volt. És tényleg azért kell ezt xml-ben leírni, hogy ezt aztán egy sima notepaddal szerkeszteni lehessen?

Szerintem erősen felülbecsülöd a bináris/szöveges közti különbséget, de nem ez a lényeg.

A lényeg, hogy 15 éve ugyanezt a funkcionalitást tudták hozni sokkal kisebb erőforrás igénnyel. Ma meg nem tudják. De a desktop szoftvereknél ugyanez van. Nézz meg egy office 2007-et meg a legfrissebbet. És aki azt állítja, hogy az utóbbi azért lényegesen nagyobb gépigényű mint a 2007-es, mert annyival többet tud, az nézze már meg alaposabban egy kicsit.

Nem azt mondom hogy nincsenek új feature-ök, de ezek elenyészőek.

FF meg mindig leggyorsabb es legkevesebb memoriat zabalo "teljes" bongeszo ?
Erdekes hogy az alternetivak elobb jobbak voltak -e teren, legutobb amikor neztem meg roszabbak.

Amit nem lehet megirni assemblyben, azt nem lehet megirni.

Arra szavaztam, hogy hamis. Azért, mert maga az állítás hülyeség. Ha technikai értelemben igaz is (nem tudom), akkor sem lesz a safari az új IE "ami visszafogja a web fejlődését", mert safari egyrészt csak apple közegben létezik, másrészt vannak kiforrott és elterjedt alternatívák. Az IE-től kb az egész világ függött anno, safari esetében ez nem áll fenn, a legrosszabb ami történhet, hogy az apple usereknek szar böngészőjük lesz, midneki másnak meg jó(bb).

Én azért ismerek néhány olyan fejlesztőt, aki meg sem nézi safari alatt az oldalt, és úgy megy ki élesbe. Egyik-másik oldalról tudom, hogy szét is esik safari alatt.

Sőt, pár hete használtam egy mac-et, és bele is futottam olyan oldalba, ami nem ment safari alatt (valamelyik oki nyomtatóhoz kerestem firmwaret), és végül mac alatt chrome-ot nyitottam, és úgy tudtam letölteni, amit akartam.

Nagy Péter

Nem hiszem, hogy visszafogna. Az IE6 szar volt ugyan, de muszaj volt foglalkozni vele, akkora volt a piaci reszesedese. A Safari is szar, de par homoszexualison kivul nem erdekel senkit, nem tenyezo. Ha valaminek van eselye erre az elterjedtsege miatt, az a Chrome, de az legalabb maskepp szar.

When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

A fejlesztőkön múlik, hogy mire optimalizálnak. Ha nem foglalkoznak azzal, hogy safarin szétesik az oldaluk, akkor majd a safari felhasználók telepítenek mást.

Nagy Péter

Hát akkor nézzük szépen sorban:

  • Az IE hatalmas részesedéssel bírt a böngésző piacon
  • A Microsoft ezt kihasználva telerakta olyan dolgokkal amik csak IE-only működtek (pl. ActiveX)
  • A piaci részesedés miatt sok fejlesztő rá optimalizált
  • Ipari környezetben ez a felfogás megmaradt, így várható volt, hogy sokáig maradnak IE-only oldalak, amivel együtt az IE felhasználók is maradtak, ami miatt külön kellett ezekre optimalizálni

...Viszont a fejlődés nem állt meg attól, hogy az IE jelen volt.

 

Lássuk ezt most Króm oldalról:

  • Jelenleg a Króm és a leszármazottak (Króm csak másik témával) uralják a böngésző piacot
  • A Google ezt kihasználva saját "technológiákat" implementál, amiket aztán erővel szabvánnyá emeltetnek
  • Ezáltal nekik előnyük van és sokkal jobban bírják optimalizálni a dolgokat
  • Saját szolgáltatásaikat (YT) úgy variálják időről-időre, hogy azok Króm alatt működjenek jól
  • Ezzel a módszerrel a többi böngészőt lehetetlenítik el

 

Én valahogy inkább azt látom, hogy a Króm fogja követni az IE pályáját, csak még a terjeszkedésnél és bebetonozásnál tartunk.

"Errors are red
My screen in blue
Someone help me
I've deleted Sys32"

Szerkesztve: 2021. 10. 23., szo – 12:45

FIrefoxot használok főleg. A többit lesz*rom. Na jó nem. De amúgy szokás szerint nincs mit csinálni. Az emberek az almát szeretik akik meg nem azok meg általában a Chromot. Már a cégnél ahol melózok is lehuzták a Firefoxot így eggyel kevesebb böngészőt kell támogatni a rendszerben. Maradt az amúgy is csak levelezésre használható gépen a Chrome meg az Edge. A kollégák kezében meg alma. Sakk-Matt. Szarabb a helyzet mint valaha.

honlapom http://dyra.eu/

Ha valaki ellenszélben helyt akar állni, az nem kezdi el majmolni az ellenfelét, hanem a saját erősségeit fejleszti és használja ki.

A Mozilla elkezdte majmolni a konkurens böngészőket és sikerült is jópár idealizmust és anti-feature-t átvenni, amivel egyre inkább olyanná vált, mint az ellenfelei.

Leegyszerűsítve: Ha van egy olyan böngészőm, ami egyre jobban hasonlít a Chrome-ra, miért ne használjak Chrome-ot?

Nem lehet mit csinálni mikor az egyik oldalt van egy billió dollár feletti cég a másikon meg kb egy olyan aminek az éves költségvetése se biztos van egy milliárd és annak ugye töredéke megy a fejlesztésre. 

Ott volna a régi Opera. Imádtam. Egyedi volt gyors a levelezője hihetetlen profi. Aztán 3 - 4 százalékon vergődtek.

"Leegyszerűsítve: Ha van egy olyan böngészőm, ami egyre jobban hasonlít a Chrome-ra, miért ne használjak Chrome-ot?"

Nem hiszem, hogy ez így volt. Nyilván hatottak egymásra de elég korlátozottak a keretek. KB az összes böngésző ugyanúgy néz ki alapból. Változott az FF folyamatosan próbálta követni és meg is határozni a trendeket. Csak hát nem olvasták, látták az emberek.

honlapom http://dyra.eu/

Nem lehet mit csinálni mikor az egyik oldalt van egy billió dollár feletti cég a másikon meg kb egy olyan aminek az éves költségvetése se biztos van egy milliárd és annak ugye töredéke megy a fejlesztésre. 

De igen, lehet.

  1. Ragaszkodsz azokhoz az értékekhez, funkciókhoz amivel a billió dollár feletti cég nem ruházta fel a browserét.
  2. Ragaszkodsz azokhoz az értékekhez, funkciókhoz, amit a billió dollár feletti cég önzőségból, mohóságból, érdekből kiherélt a böngészőjéből, de a haladóbb felhasználóknak szükségük lenne rá.

Csupán ezt a két dolgot kellett volna a Mozilla babzsákfejlesztőknek és babzsáktermékmenedzsreknek felfogni a Mozilla Foundation-nél. Bár lehet, hogy a józan eszük használatára is kevés volt a költségvetésük, számos alkalommal elmondták nekik, Redditen, Twitteren és a hivatalos fórumokon is, sajnos nem sikerült felfogniuk és folytatták a trendbuzi lejtmenetet.

Nem hiszem, hogy ez így volt.

De így volt, lásd WebExtensions, ami a Chrome létezése nélkül biztosan nem került volna be. Ami még szomorúbb, hogy mellette kiherélték azt, ami a Firefox egyik erőssége volt, a XUL-t.

Változott az FF folyamatosan próbálta követni és meg is határozni a trendeket.

Ébresztő! A Firefox már azóta nem határozza meg a trendeket, mióta a Chrome átvette a vezetést. Ellenben a Firefoxnak lehetett volna egy stabil felhasználói bázisa, akik nem hippiségből használják, vagy mert a rendszergazda csak azt rakott a gépre, hanem azért, mert nagyobb felhasználói szabadságot, konfigurálhatóságot, és sokkal több lehetőséget nyújt, mint a Chrome. Ezzel szemben a Firefox, a Quantum-idealizmussal, Rust-trendiséggel és telemetriával való szétgányolása után egyre kevesebbet nyújt a Chrome-hoz képest és még a megjelenéséből is majmolja azokat a trend és designer-diktatúra által erőltetett elemeket, amiket nem szeretünk, pl. színtelen-szagtalan ikonok, végtelen padding, animációbuzi felhasználói felület, menüsor-nélküliség (mert a menüsor ugye so much 2000s) és még sorolhatnám. Mindezt úgy, hogy általában nem lehet visszacsinálni, ha meg mégis, a konfigurációs beállítás (about:config) is csak átmenetileg létezik, pont úgy, mint a Chrome chrome://flags esetében. Szánalmas.

Persze, amivel lehetett volna előzni a Chrome-ot (pl. hardveres videodekódolás Linuxon), abba bele se kóstoltak. Ezt úgy hívják, hogy sikermajmolás. Amit ha egy versenyben lemaradott fél alkalmaz, biztos csőd a vége. Pláne, ha közben a saját értékeidet nem veszed figyelembe és eldobálod magadtól. A Firefoxnak a menőség, trendiség látszata fontosabb volt, mint egy stabil felhasználó bázis, ráadásul olyan haladó felhasználók bázisa, akik még terjeszteni is tudták volna, pl. azzal, hogy a saját munkahelyükön feltelepítik az összes gépre (rendszergazdák), nem csak a szokásos minden mindegy, Media Makrtból szalajtott Lenovo Yogán élvezkedő tapicskoló reklámarcok és átlagemberek.

Ritkán értek veled ennyire egyet, már ami a FF-ot illeti. Ahhoz képest, hogy kb. az egyetlen tényleges szabad (nagy cégtől független) böngésző, olyan szinten tojtak folyamatosan a linuxra, hogy hihetetlen. Volt időszak, talán még ma is így van, hogy a windows-os Firefox wine-al futtatva linuxon sokkal jobb teljesítményt adott, mint a linux verzió. Gyorsabban indult, gyorsabban töltötte az oldalakat, stb.

És tényleg bántóan hiányoznak azok a dolgok, amik kiemelnék. Sajnos a techvilágban nem ez az egyetlen ilyen trend, az Apple vonal majmolása mind windows, mind linux részről épp ilyen.

Egyszerűen képtelenek felfogni, hogy a windows-t épp azért szerették, mert bár fizetős, de megadta azt a szabadságot, hogy azt csinálsz a gépeddel, amit akarsz. Volt egy 5%, akinek bejött az OSX, és most inkább OSX-esítik a windowst, mint fordítva. Linux sajnos dettó, még ha nem is annyira a bezárás szemszögéből.

A Firefox a mai napig nem jutott el értelmesen odáig, hogy lokális profil szervered lehessen, pedig az egy igenis killer feature lenne.

KB az összes böngésző ugyanúgy néz ki alapból.

Ja. Mert a FF átfazonírozta magát Chrome-má. A 31 ESR még kurvára máshogy nézett ki, meg egész elfogadhatóan gyors is volt (jó, az Operának a közelébe sem jött, de a mostani latest FF-hez képest érezhetően gyorsabb volt), aztán jöttek a "világmegváltó" ötletek szépen sorban, és most ott tartunk, hogy már semmi nincs a FF-ban, ami megkülönböztetné a Chrome-tól, vagy ha valami van, arról csak azt lehet elmondani, hogy szarabb.

Az a kemeny amugy, hogy full random dolgok baszodnak el Firefox alatt. Sikerult egy sima: overflow-x: scroll, max-width: npx CSS szaballyal kinyirnom a layoutot legutobb (amit termeszetesen Chrome es Faszari jol kezeltek). Meg JavaScript se kellett hozza.

Desktopon én is FF-ot használok. Okai:
1) bár cseszik el, verzióról verzióra, nem hibátlan, de még mindig ennek van a legkisebb erőforrásigénye, úgy, hogy még nem megy a használhatóság rovására
2) ennek van a legjobb rugalmassága, legjobb testreszabhatósága, elérhető hozzá a legtöbb/legjobb addon
3) használatával egy valódi opensource, free, alternatív engine-t támogatok, ezzel fékezve annak hatását, hogy minden más böngésző már lényegében egy Chrome-klón, Blink-motort használva, ami a Google egyeduralmát hozza el sajnos, és a verseny ellen hat

Mielőtt valaki belekötne, hogy de izé, a Faszari az nem Blink, meg nem Chrome, hanem Apple, és WebKit (ami Apple, Sony, stb. fejlesztése), annak mondanám, hogy WebKit a Blink-motor előde, a Blink belőle lett forkolva, lényegében ugyanazon engine-családba tartoznak, egyik 19, a másik egy híján 20, mindkettőnek ugyanolyan ergya az erőforrás-hatékonysága. Így lényegében a WebKit-es böngészőket (Safari, qutebrowser, surf, Falkon, stb.) is lehet egyfajta ősi Chrome-származéknak, vagy távoli Chrome-rokonnak tekinteni.

Mobilon viszont áttértem Brave-re, ami sajnos megint Chrome-klón, de:
1) mobil platformon eleve az összes böngésző az
2) kivéve a FF mobilos változata, de az tényleg használhatatlanul bugos fos

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

1) bár cseszik el, verzióról verzióra, nem hibátlan, de még mindig ennek van a legkisebb erőforrásigénye, úgy, hogy még nem megy a használhatóság rovására

GTK3-mal GTK2 helyett? PulseAudio-val ALSA/OSS helyett? WebExtension-nel XUL helyett? Egyébként egy raklap underground browser van, aminek kisebb az igénye.

2) ennek van a legjobb rugalmassága, legjobb testreszabhatósága, elérhető hozzá a legtöbb/legjobb addon

Ez igaz volt a XUL-os idők alatt (ha az underground Prestot nem számítjuk), de azoknak az időknek már vége.

3) használatával egy valódi opensource, free, alternatív engine-t támogatok, ezzel fékezve annak hatását, hogy minden más böngésző már lényegében egy Chrome-klón, Blink-motort használva, ami a Google egyeduralmát hozza el sajnos, és a verseny ellen hat

Az megvan, hogy a XUL-t váltó WebExtension Chrome cucc? A Firefox belül már félig Chrome.

Pontosan erre gondoltam, hogy cseszik el, meg nem tökéletes. Nem csak ezek, amiket soroltál, hanem a legutóbbi UI átalakítás is ocsmány lett, meg pl. most beletették ezt a buzi Orca olvasójukat (nem lehet letiltani, csak ha az ember újrafordítja nélküle a Firefoxot), ami magával betölti az at-spi és dbus bloat szutykokat, meg pl. egy időben feleslegesen tolták a kretén Pocket-jüket is. Ez a WebExtension is egy merő bránerség, valóban. De ahhoz az ocsmánysági fokhoz, ahol a Chrome-alapú böngészők tartanak, azokhoz képest még mindig egy sokkal kevésbé rossz választás.

A másik alternatíva valóban az operás Presto volt, sajnáltam is, mikor nyugdíjazták, mert ezzel 2 szereplősre szűkült az egész web. Ott volt még az Ínyternet Fosplórör, de az sose volt jó böngésző, csak a MS monopóliuma és tisztességtelen húzásai tartotta el.

Ebben az a szomorú, hogy most látni, hogy a Firefox meg az egész Mozilla is beleáll idővel a földbe, és akkor tényleg minden Google egyeduralom meg Chrome-monopólium lesz.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

De ahhoz az ocsmánysági fokhoz, ahol a Chrome-alapú böngészők tartanak, azokhoz képest még mindig egy sokkal kevésbé rossz választás.

Lenne, ha a browser maga nem lenne sokkal szarabb, mint a Chrome. Ez a csúf helyzet, hogy bár a Firefox a Chrome-ot majmolja, azt is szarul csinálja, szinte mindenben alulmarad a Chrome-mal szemben. Ez addig volt egy (so-so) jó böngésző, amíg Firefox akart lenni és nem Chrome.
Ja, és ide kívánkozik még az a "vicces" tendencia is, hogy noha magát a browsert egyre butítják, mégis egyre többet zabál. Ironikus, hogy a Chrome-ra ez csak részben igaz, mert az igaz, hogy fontos dolgokat szedegetnek ki belőle, de kap is néha újdonságokat. A róka viszont simán csak egyre butább lesz.

A másik alternatíva valóban az operás Presto volt, sajnáltam is, mikor nyugdíjazták, mert ezzel 2 szereplősre szűkült az egész web. Ott volt még az Ínyternet Fosplórör, de az sose volt jó böngésző, csak a MS monopóliuma és tisztességtelen húzásai tartotta el.

Az internyet exploder tridentjét később nyugdíjazták, mint a Prestot, szóval először négy volt az a kettő és még most is három, mert még van Firefox és még nem teljesen Chrome. Az igaz, hogy az ie szar volt, de piaci szereplő volt.

Ebben az a szomorú, hogy most látni, hogy a Firefox meg az egész Mozilla is beleáll idővel a földbe, és akkor tényleg minden Google egyeduralom meg Chrome-monopólium lesz.

Az Apple valószínűleg meg fog maradni, ha ez vigasztal. :P Egyébként vannak még underground browserek <1% részesedéssel, azokat is lehet használni. Az Otter pl. ígéretesnek tűnik, bár még mindig nem érte utol a Prestos Operát (és a Qt5 miatt sokkal többet is zabál, bár az még kompromisszum tárgya is lehetne).

ahhoz az ocsmánysági fokhoz, ahol a Chrome-alapú böngészők tartanak, azokhoz képest még mindig egy sokkal kevésbé rossz választás

Ez nem minden esetben igaz, pláne ha a legújabb UI módosítást tekinted, vagy azt, hogy a Firefox inkompatíbilisebb, szuboptimálisabb, mint a Chrome, az egyes weboldalak használhatóságát tekintve. Mégis folyamatosan butítják.

Ebben az a szomorú, hogy most látni, hogy a Firefox meg az egész Mozilla is beleáll idővel a földbe, és akkor tényleg minden Google egyeduralom meg Chrome-monopólium lesz.

Kicsit pontosítva: Google, Microsoft és Apple oligopólium lesz. Az meg, hogy a Microsoft már most is Chromium-ra alapoz, felfogható egy, az oligarchikus berendezkedéseket fenntartó kartellszerződésnek. Tehát, a böngésző-piac legalább 90%-a gépkidobatásban, szoftveres elavultatásban, adatgyűjtögetésben, felhasználói felületek elsilányításában és emberek tudatának és idejének többé-kevésbé reklámfelületként való értékesítésében utazó amerikai multik kezében lesz, csak és kizárólag. Valódi, felhasználói vagy közösségi felhatalmazással rendelkező versenytárs nélkül. Ez az, ami igazán szörnyű.

Igen, ez sajnos igaz. Még Apple desktopon (ideértve a laptopokat is) nem lenne nagy baj, mert annak nem nagy a piaci részesedése, de mobil szegmensben az iPhone-ok, meg iPad-ek annyira elterjedtek, hogy azt figyelembe véve már jókora probléma.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Azért hamis, mert az Apple cuccoknak nincs túl nagy market share-je. Desktopon lehet úgy 10%, a 2% linux és a 87% windows mellett, mobilon ugyanez úgy 26% a 74% körüli Android mellett. Így elég nehéz monopóliumra szert tenni.

Nagyon nem értek hozzá, de néhány funkciót nézegettem, hogy mi hogy működik a "modern weben" és a kompatibilitási táblázatokat nézegetve meglepődtem, hogy milyen triviális funkciókat nem tud a Safari. Mondjuk nekem mindegy, mert csak hobbi projekten dolgoztam, úgyhogy nem foglalkozok Safarival. De ha rendes web fejlesztő lennék dühítene, az tuti.

Fejlesztőként nézve, kerestem, hogy mit hogyan kell megvalósítani. És rendszeresen beleakadok a caniuse.com-on, hogy ez sem meg az sem megy Safarin. Például csináltam egy mini-játékot amit online játszunk barátokkal. Akartam tenni bele hang effekteket, és lám: https://caniuse.com/?search=ogg  Az ogg-ot nem támogatja a Safari. Mibe kerülne beletenni? Nem kell senkinek fizetni érte, mivel szabad formátum. Nem tegnap találták fel De nem tudja.

Ez csak egy példa, ami elsőre eszembe jutott. De van még egy rakás.

Mibe kerülne beletenni?

Mibe kerülne MP3-ba konvertálnod, ami mindenki által támogatott formátum, és azt beletenni a játékodba? Semmibe.

Persze, lehet lázadni is, hogy nem szabad formátum, meg elavult™. Más kérdés, hogy 2017. április 23. óta ingyen használhatod, és az  idő próbáját is kiállta, tehát az elavult átkot hiába szórják rá egyesek, lepereg. Nem beszélve arról, hogy az összes alternatívájánál erőforráshatékonyabb a dekódolása CPU szempontból. Utóbbi akkor számít sokat, ha egyszerre több hangeffektet teszel be.

Az ogg is mindenki által támogatható formátum. Pont ezért is találták ki, mert anno az mp3-at szabadalom védte, meg licencdíjat kellett fizetni utána, így kellett egy FOSS (de nem fos) alternatíva, ez lett a Vorbis. Az Apple részéről lustaság, hogy nem implementálja, lehet licencproblémája van, mert ha felhasználja a Vorbis kódját, az egész forráskódot elérhetővé kéne tennie a GPL alapján. Az mp3 meg kényelmes, valami 2 éve globálisan lejárt róla minden szabadalom, nincs utána licencdíj, referencia-de/encoderek forráskódja elérhető, így FOSS közkincs lett belőle.

Egyébként meg nem avult el az mp3. Főleg, hogy most már a szoftverek, disztrók bátran mellékelhetik a codeceket, jogi probléma nélkül. Ennek ellenére én helyette Vorbist használok, ha a forrásanyag 48kHz-es, akkor meg Opust, ha a fájlméret nem számít, akkor FLAC-ot. CPU szempontból jönni értelmetlen, mert már 20 éve vannak olyan erősek a procik, hogy mindegy nekik a hangkódek. Még a te Turionodnak is mindegy, hogy mp3, ogg, aac, opus, flac, alig pár százalék a különbség CPU terhelési szempontból dekódoláskor, ezen az élete senkinek nem fog múlni. Ha régi proci, bekódoláskor lehetnek nagyobb különbségek, de most őszintén, egy átlag felhasználó milyen gyakran tömörít befelé audióanyagot? Kb. szökőévente egyszer, most az, hogy egy album 1-2 perccel tovább tart, kb. a lőtéri kutyát se érdekli. Főleg, hogy mp3-nál is tudok neked olyan tömörítési beállításokat adni, ami kb. semmivel nem lesz gyorsabb, pl. lame -b320 -q0, ezen elég sokáig elrágódik a proci, még lassabb is lesz, mintha Vorbist használnál.

Az mp3 egyébként is túlélő lesz, nagyon sokáig velünk marad. Mert elterjedt, ismeri mindenki, minden támogatja, és mai napig elég jó, ahogy a jpg, zip, stb. sem kopott ki már évtizedek óta, hiába van helyettük heic, avif, 7z/lzma(2), zstd, stb., mindenki marad a jól bevált, ismert megoldásoknál. Az mp3 esetén még az is ott van, hogy a LAME fejlesztők megmentették az elavulástól, a korábbi bénább encoderek helyett írtak még jobban, még jobb pszichoakusztikai elemzővel, így jobban szól, mint a formátum kezdetén. Azt ne feledjük, hogy az mp3 csak a kikódolás mentén van szabványosítva, hogy befelé hogyan tömöríted, az a te dolgod, és egész addig szabványos egy mp3 fájl, míg a referenciadekóder lejátssza.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Az ogg is mindenki által támogatható formátum.

De mégse támogatja mindenki, ahogy a gyakorlat is mutatja.

Pont ezért is találták ki, mert anno az mp3-at szabadalom védte, meg licencdíjat kellett fizetni utána, így kellett egy FOSS (de nem fos) alternatíva, ez lett a Vorbis.

A készítők ezért találták ki, de ez nem elég az elterjedéséhez. A Google meg azért húzta be magának, mert a milliárdjaiból nem futotta licencdíjra. Egyszóval: spúrkodott. Később lecserélte OPUS-ra, meg a videokodekeket is cserélgeti le a saját szutykaira, meg azt teszi alapértelmezetté, hogy ne kelljen a H.264-re annyi licencdíjat fizetnie. A processzorok meg izzadnak a VP8-cal és VP9-cel, amiket messze nem tud annyi processzor hardveresen dekódolni, mint H.264-et. Pedig egy 10+ éves 2. generációs processzor viszi a Full HD-t és egy 3. generációs a 4K-t. Persze, mindenki majd vásárol szépen új gépet, hogy az oligopol Google-nek ne kelljen már fizetnie licencdíjat.

Az Apple részéről lustaság, hogy nem implementálja, lehet licencproblémája van, mert ha felhasználja a Vorbis kódját, az egész forráskódot elérhetővé kéne tennie a GPL alapján.

Ezt úgy mondjuk: üzleti arrogancia.

Az mp3 meg kényelmes, valami 2 éve globálisan lejárt róla minden szabadalom, nincs utána licencdíj, referencia-de/encoderek forráskódja elérhető, így FOSS közkincs lett belőle.

Tehát te is elismered, hogy ez legkompatíbilisebb alternatíva. Köszönöm.

Még a te Turionodnak is mindegy, hogy mp3, ogg, aac, opus, flac, alig pár százalék a különbség CPU terhelési szempontból dekódoláskor

Kivéve, ha 10-20 csatornát dekódolsz, amiből összerakod a játékod hangeffektjeit egy gyengébb CPU-n, mondjuk egy régi tableten.

Főleg, hogy mp3-nál is tudok neked olyan tömörítési beállításokat adni, ami kb. semmivel nem lesz gyorsabb, pl. lame -b320 -q0, ezen elég sokáig elrágódik a proci, még lassabb is lesz, mintha Vorbist használnál.

Magam is kódolok MP3-at, FLAC-ből a telefonomra, zenehallgatás céljából.

Az mp3 egyébként is túlélő lesz, nagyon sokáig velünk marad.

Nagyon helyes.

Sajna fejleszteni, weboldalt, létrehozni nagyon gáz! Kismillió dolog nem mükszik vele. Haláli poén is lehetne, de Apple platformon Chromot kell használni. Ezért inkább linuxot használok:) 

"ha valakire rá kiabálunk, hogy rendszergazda akkor az is - szerződés, fizetés csak az átkos időkben kellett" 

és 100 éve még boszorkányt is égettek