11 éves a LibreOffice projekt és a The Document Foundation

Florian Effenberger, a The Document Foundation társalapítója és ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy 11 évvel ezelőtt, 2010. szeptember 28-án hozták létre a LibreOffice projektet, illetve indult útjára önálló entitásként a felette bábáskodó The Document Foundation. Boldog születésnapot!

Hozzászólások

Köszi LibreOffice, sokat segítettél!
Benned könnyen meg lehetett írni egy LibreOffice Writer -> CHM help fájl konverziót, meg Writer -> PDF konverziót parancssorból!

Ez így elég megtévesztő, mert ennél sokkal régibb. OpenOffice.org néven már jóval korábban létezett (22 éve), csak az Oracle átvette a Suntól, és elkezdett rajta izmozni, ezért forkolták. De ez még mindig ugyanaz az OpenOffice.org, mint régen, csak más néven. Ami elég megtévesztő, mert néhány felhasználó a mai napig az OO.org-ot telepíti, és nem tudják, hogy már 10 éve a LO a fő fork, azon dolgozik a legtöbb fejlesztő.

Én részemről valami 2006 vagy 2007 környékén kezdtem el használni az OO.org-ot, eleinte csak MS Offfice kiegészítéseként, meg próbatelepítéseken, később Linux alatt kizárólagosan is, 2010-től LO formájában. Bár már kb. 1-2 éve nem használom, nem azért mert baj lenne vele, csak nincs rá szükségem, ha kell valami cicomás doksi, arra neovim + TeXlive base plain XeTeX + saját XeTeX sablonok kombót használok, ha táblázatkezelés kell, akkor R-t vagy sc-t, ha adatbázis, akkor SQL-es megoldást bármikor el tudnék érni (SQLite, mariadb), így csak nem diktálja semmi, hogy szükségem legyen rá, csak reflexből nem telepítgetek fel nagy kazal csomagot, ami még frissülget is állandóan (Arch alatt LibreOffce Fresh), ha egyszer nem használom. De mai napig preferálom az MS Office-szal szemben, főleg word processingnél, mivel tipográfiailag és kinézetileg többet tud a Word-nél, nincs beleerőltetve a búza szalagmenü, és egyéb hülyeségek. Ha hirtelen kéne valami olyan komplex, formázásokkal és táblázatokkal teletűzdelt doksit rittyenteni, amihez nincs XeTeX sablonom, akkor gondolkodás nélkül már most feltenném.

Igazából egyébként még az OpenOffice sem az eredeti formája, létezett előtte is StarOffice néven, már 1985-től, de míg a Sun át nem vette, addig zárt forráskódú, proprietary licences szoftver volt. Szóval ha úgy vesszük, 36 éves már, ami egyenesen hihetetlennek tűnik, de az érthető, hogy nem a semmiből jött. Ahhoz azért túl nagy, túl komplex projekt, hogy csak úgy hirtelen a semmiből kiadja valaki. Másik részről ez is vele a másik nagy bajom, hogy elég megabloat valami, ha nincs alatta SSD, elég komótosan is tölt be (ami a Gimpre is igaz), de a védelmükre legyen mondva, hogy egy ilyen bonyolult, sok összetevős, sokféle formátumot és formázást kezelő szoftvercsomagot nem nagyon lehet erőforrás-kímélőbbre megírni. Már sok éve egy sok millió kódsorosra hízott megaprojekt, ami főleg akkor pain in the ass, ha valaki forráskódból akarja kipörgetni (Gentoo, Alpine, stb.). Erről az első emlékem még 2007 környékéről van, mikor elmentem egy szegedi linuxos képzésre, ahol általános Linux használatot és adminságot tanítottak, és a tanár nagy Gentoo fan volt, gyakorlásképpen egy egész gépteremnyi gépen pörgettük az akkor még OpenOffice-t kifelé, hát eléggé izzadtak alatta órákon át már akkor a 2+ GHz P4 Celeron gépek 2 giga RAM-mal, amik ugyan már akkor se számítottak combosnak, de nem számítottak olyan rettenet gyengének se még. Ez mára sem lett jobb, mert hiába combosodtak a gépek, a kódbázis is egyenes arányban hízott vele, ugye jött be systemd, Gtk3, spéci fontok, hízott a glibc, híztak a compilerek, bejött egy csomó biztonsági bizb*sz, stb..

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Elég érdekes visszaolvasni a 11 évvel ezelőtti bejelentést. Hogy hitt mindenki a fényes jövőben! Nagyon nagy erőfeszítéseket tesznek egy páran jelenleg is a TDF-en belül, hogy értelmes mederben tartsák a LibreOffice projektet. Pár dolog, amire 11 éve nem gondoltunk:

1. Meritokrácia: lassan el kell felejteni, gyűrűzik be az a nézet, hogy a "merit" az "white male privilege" és ezért rossz. Még ilyen direkten nem lett kimondva, de félek, hogy ez lesz a vége.

2. A TDF egy alapítvány/egyesület hibrid. A tagok demokratikusan választják a kuratóriumot és a tagvizsgáló bizottságot. Kialakult egy olyan fura helyzet, hogy sokan tagok lettek olyan érdemek alapján, hogy pl. segítettek egy regionális konferencia LibreOffice asztalánál, és aztán ezek a tagok többségbe kerülve megszavaztak egy olyan kuratóriumot, amelybe "érdekes" emberek is bekerültek, akik "érdekes" ötleteikkel sokkolják/blokkolják az évtizedek óta a projekten dolgozó fejlesztőket. Például (leegyszerűsítve): minden cég rossz, legyen minden ingyen. Ez igen rosszul esik azoknak a cégeknek, akik a LibreOffice technológiából próbálnak megélni, és végső soron a fejlesztők 2/3-át adják.

3. Egyes fizetett TDF alkalmazottak szeretnék bebetonozni kényelmes és jól fizető állásukat, és ezért önálló politizálásba fogtak, nem semlegesek.

Mintha némi elégedetlenséget éreznék ki a hangodból…

mi van, ha azt mondod, te egy leszbikus fekete transz nő vagy, aki legnagyobb szerencsétlenségére, transzatlanti jelleggel közép-európai testbe született? Talán kérheted, hogy kisebbségi kvótára tekintettel bejuthass az igazgatótanácsba.

https://9gag.com/gag/aB2qgdP

Szerkesztve: 2021. 09. 29., sze – 08:49

Köszönjük a fejlesztőknek, a létrejöttétől telepítem, használjuk.  - Az MS Office ellen egy nagyszerű alternatíva és kár, hogy egy ilyen kis ország a közhivatalokban nem tette hivatalosan használatos szoftverré. Legalább, - ahogyan én is mindig megteszem, - a hivatali gépeken kötelezően telepítve lenne, akár az MS mellé is. A vállalkozó kedvű felhasználók kipróbálhatnák, használhatnák. A kreált, megosztott, dokumentum mindig a megfelelő szoftverben nyílna meg, elejét venné a sokszor ellenérvként hangoztatott kompatibilitási problémáknak. (Ráadásul kényszerítené egy kicsit a tanulásra és megismerésre a hivatali dolgozókat is.)

És ezzel is kapna alternatív lehetőséget egy fizetős projekttel szemben. Hosszabb távon pozitív "befolyásolási" lehetőség lenne, fejlesztőknek és felhasználóknak egyaránt.

Nézd: a legtöbb közhivatalba lepottyan “ingyen” (te fizeted, de nem rajtuk keresztül) az M365, érzékenyebb helyeken on-premise, amúgy pedig cloud jelleggel.

namost a cloud-os M365 annyiból elfut annyi csomaggal és annyiért, amennyiért épeszű IT vállalat nem vállal üzemeltetést. Nem csak szövegszerkesztője meg táblázatkezelője lesz vele, hanem ott a Teams, ott a OneDrive / SharePoint, ott az outlook-os levelezés, és amennyire tud, minden működik mindennel.

ahogy itt már mások is leírták: azért a LO is egy 37 éves behemót, amiben még fel-felsejlik a staroffice 5.0 UI, és persze, maga a csomag ingyen van, csak aztán üzemeltesd is. Ha lenne valami elterjedt Matrix-NextCloud-Zimbra-mittomén csomag ami ezt így elviszi, és ennyire integrált, meg még a supportja is megvan ennyiből, azt mondom, oké, de nekem azért ez csak egy komponens.

de annak hogy van alternatíva, örülök, erősíti a versenyt.

Szerintem használ az államigazgatás LibreOffice-t, erre következtetek abból, hogy a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. fenntart egy LibreOffice supportos és fejlesztő csapatot. Ott a sok NISZ-es commit a gitben, bárki láthatja, hogy komolyan veszik.

Cloudos megoldásként ott a LibreOffice technológiát használó Collabora Online, ami integrálható mindenfélével, pl. ownCloud, Nextcloud, SharePoint, Alfresco, EGroupware, ... Valószínűleg az ismertségén nem ártana javítani. 

Egy szóval nem mondtam h nincs egyáltalán céges supportos normális LibreOffice-fork; azt állítottam, hogy olyan nincs, hogy one stop megkapod mindazt amit megkapsz az M365 felhővel, üzemeltetéssel és mindennel. 
 

Veszel egy Collabora üzemeltetést mondjuk direktben tőlük, aztán veszel egy nextcloud-ot valakitől, meg akkor még kéne neked egy email szerver - vagy felhívsz valakit aki ezeket összefogja, aztán forwardolgatja a ticketeket. Esetleg felhívod az MS-t, és aprópénzért elüzemelteti az egészet éves díjon (economy of scale). 
 

szóval persze, ha valahol csak fejkvóta van de büdzsé nincs, össze lehet ezt legózgatni, aztán üzemeltetni, de ahogy öregszem, egyre inkább hajlok az “itt a pénz, oldjátok meg” szcenárióra…

EDIT: annyival azért kiegészítem: ha van legalább 100 usered, a NextCloud (mint cég) ad neked egy egész jó ajánlatot. 100 user alatt továbbra is egyszerűbbnek tünik a kisvállalati Teams

Ezzel nem nagyon tudok vitatkozni, mert nem üzemeltetek semmi ilyesmit. Üzemeltetést tényleg nem vállal a Collabora, csak fejleszt és L3 supportot ad. Mivel a Collabora Online csak egy komponens, a megoldást Collabora-partnerektől lehet venni. Viszont Collabora simán javít egy hibát vagy lefejleszt egy micro feature-t pár nap alatt, és kiad egy új csomagot. Szerintem ez az M365-nél nem fog menni, bár az is lehet, hogy abban nincsenek hibák és feature complete is. :)

Én akkor tanultam meg, amikor lett egy cégem nem informatikus munkatársakkal, hogy vagy rendszergazdát játszasz (cégvezetőként nem rentábilis), vagy kifizeted a cloud licenszet oszt csóóók (rentábilis).

A feature complete viszont egy fontos gondolat: a legtöbb szövegszerkesztési feladatunkra ugyanis a Google Docs alkalmatlan, feature szinten. Mivel az ügyfeleink gyakorlatilag kizárólag M365-ön vannak, ezért nekünk is van MS licenszünk (azzal tudjuk kollaboratívan megnyitni az ő doksijaikat az ő sharepointjaikon), és aki azt hiszi, hogy a közigazgatásban elég a webes Docs, esetleg a webes Office feature set-je, hát még nem látott közigazgatást elég közelről. 

A legtöbb feature ami a wordben van az amerikai közigazgatásnak meg a nagy nemzetközi ügyvédi irodáknak készült. Ez kiválóan alkalmas a magyar közigazgatásban csücsülő jogászoknak is, de hogy a Collabora mennyire viszi, azt sajna nem sikerült kideríteni, pedig volt olyan javaslatunk, hogy integráljunk egy Collabora Online-t az egyik ügyviteli rendszerbe. Egyelőre word letölt, átír, feltölt van helyette, amire mondtuk h nem jó, és nézzük meg - na, akkor kiderülhetne, mennyire közigazgatás-ready meg micro feature-öket gyorsan fejlesztő csapat :) de még várat magára…