3-4 éve vásárolt HP Envy 360-omat cserélném. Ennek oka, hogy az ElementaryOS-es blog miatt átgondoltam amiket napi szinten csinálok win10-zel. Vagy böngészőben vagy linuxon is elérhető dolgokat művelek: vscode, docker, php, nodejs, cura 3d szeletelő, DBeaver, RDP. Talán egyedül a totalcommander hiányozna. Így belecsapok a linux desktop-ba, majd a géphez adott win10 egy Vbox-ban fog futni (seamless) ha kell.
Nem foglalkoztam soha a hardverrel, mindig érezhetően jobban ment a 2-4 éves gép utáni új generáció. Elkezdtem nézegetni, hogy a mostani i7-7500U 8Gb ram helyett mi legyen. Azt látom, hogy nincs i9 meg i11 meg i13, meg a 64Gb ram. Amit rendeltem az végül i7-1165g+16Gb ram lett. Ennyit fejlődök csak. Az envy-t megkapja a 12 éves lányom. (Hátha ő kihasználja a hátrahajtást)
Valahogy azt érzem, hogy nincs Moore törvényt megerősítő növekmény. Vagy csak a régi gépem volt túl jó, időtálló? Látom, hogy már irisXe "CPU videokártya" van, meg örülhetek, hogy Covid miatt lehet még egyáltalán gépet kapni. Nem hatnak meg a modern 13-14-es fancy gépek, amikkel egy kávézóban lehet prezentálni unit-linked biztosításokat. Fejlesztői használtra kell. Szerintetek is abbamaradt a féktelen fejlődés a small-business notebook vonalon?
Hozzászólások
Nem csak, a Ryzen-eket kihagytad..
+1
Az Intel vonal sajnos tényleg csak ennyit fejlődött, ha tényleg gyorsabb gépet keresel, akkor az AMD Ryzen 7 5000-es sorozatú laptop-processzorait érdemes keresni. (pl. az AMD Ryzen 7 5800H, vagy ha nagyon kell a sebesség, akkor a AMD Ryzen 9 5980HX)
Főleg az a gond, hogy míg az Intel processzoraiból a 11. generáció is csak 10 nm-en készül (és éppen hogy nem még mindig a 14 nm-en, mint az elődei), addig az AMD Ryzenekből már az előző két generáció is 7 nm-en készült, a következő meg már 5 nm-en fog készülni.
Így pedig kicsit olyan a harc, mint ha az Intel elektroncsövekkel versenyezne az AMD tranzisztorai ellen. Ha a fejük tetejére állnak sem tudnak olyan gyors és alacsony fogyasztású CPU-t gyártani 10 nm-en, mint amit 7 nm-en lehetne.
Nagy Péter
Azért ez nem ennyire egyértelmű, mindenki mást ért 10nm-es és 7nm-es process alatt: ha a tranzisztor sűrűséget nézed (ami kb a legfontosabb mérőszám), akkor az látszik, hogy az intel 10nm-es process-e kicsivel nagyobb tranzisztor sűrűséget eredményez, mint a Samsung vagy a TSMC 7nm-es process-e:
https://en.wikipedia.org/wiki/Transistor_count#Transistor_density
Szóval ez alapján nem mondanán, hogy le lennének maradva, legfeljebb azért, mert a 10nm-es process-t nagyon lassan tudják csak bevezetni, a desktop vonalat még mindig a 14nm-es process-el gyártják...
Hát, lehet rosszul olvasom a táblát, de a
Azt látom, hogy nem akkora a különbség, mint amit a csíkszélességből gondoltam volna, de azért így is az AMD vezet tranzisztorsűrűségben. Csak nem annyival, mint amit a 7 nm / 10 nm -ből gondolnám.
Bár tény, hogy csak az 5000-es sorozatban használják ezt, a korábbi 3000-es sorozatú Ryzen processzorok például még alatta maradtak a 10 nm-es Intelnek tranzisztorszámban (N7FF: 96,500,000). Igaz, akkor az intel meg még majdnem mindent 14 nm-en gyártott, ott meg 37,500,000 db tranzisztor / mm2 volt, annál jobb volt a Ryzen akkor is.
Ellenben elvileg idén (bár olvastam azt is, hogy csak jövőre) jön az 5 nm-es AMD 171,300,000 db tranzisztor / mm2-el, azzal jó 70%-os előnye lesz megint.
Nagy Péter
Szerintem ez a 11. genes i7 sem gyenge, amit nézett. A Ryzen annyiból lett volna jobb, hogy kicsit erősebb, és a GPU talán kicsivel gyorsabb, meg a fogyasztása alacsonyabb, de a különbség nem olyan számottevő, hogy megérje vele foglalkozni, ráadásul a ryzenes notik már majd egy éve hiánycikk, míg intelest legalább lehet kapni, és abból a választék is nagyobb. Abszolút Ryzen-párti vagyok, nem véletlen vettem 4700U-s Ideapadot, de ha most kéne hirtelen venni notit, ilyesmit vennék, mint a kolléga. Annyiból is mindegy, hogy mint az Intel mind az AMD integrált GPU-ja jól támogatott Linux alatt, a lényeg, hogy ne NV GPU legyen, aminél zárt driverrel kell szórakozni.
Ami a Moore-törvényt illeti: már desktopon sem működik egy ideje. Ugyan ott előrébb tart a CPU magok száma, freki, cache, de nem hoz már olyan arányos előrelépést, mint amit a Moore-törvény javasolna. Ráadásul ezen a szinten már sokszor az alkalmazások szoftveres felépítése a fő keresztmetszet, hogy nincsenek felkészítve, optimalizálva túl sok magra, szálra, vagy ha igen, akkor sem olyan szinten, hogy akárhány maggal arányos legyen a skálázódás. Különösképp, ha valaki csak egyszeri felhasználó, hogy csak böngészés, ez meg az megy a gépen, akkor sajnos nem nagyon használható ki a sok mag, sőt, egy küszöbérték felett már játékok és 3D render sem profitál a többletfrekiből.
A Total Commander sem fog neki hiányozni, helyette ajánlani tudom a Double Commandert, amit már most Windows alatt is nézegethet, mert multiplatformos, és eszi a Total Commander pluginjeinek egy részét is. Az Elementaryt nem ajánlom kezdő disztrónak, túl lekorlátozott és agyonbutított rendszer, ritkán vannak belőle kiadások, ezért a csomagok el vannak általában avulva igen durván. Vagy PopOS, vagy Mint, vagy Ubuntuból nem a fő gnome-os kiadás, hanem valami tetszés szerinti másik változat. Egyébként én azt a régi laptopot nem cseréltem volna le, Linux azon is repült volna, mint állat. Ha valami nagyon régi gép lenne, 1-3. genes Core i, akkor érdemes lett volna lecserélni, de egy 7-8. genest nem éri meg, nem volt akkora előrelépés.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Koszonom a részletes valaszt. Nem full kezdo linuxos vagyok, megjartam az RH, Oracle linux vonalat, de csak konzolbol, szerverek voltak. Evek ota jon el a linux eve... Nekem most jott el a desktopok szintjen. Meglatjuk, remenyekkel vagyok tele. Tisztul is a dolog, amit csinalnom kell.
Ja, hát ez a nem jön el a Linux éve mindig is bullshit volt, pl. itt a HUP-on a felhasználók 90+ %-ának már jó sok éve eljött, és nem csak álmodjuk. Főleg azok, amiket írtál, Docker, webfejlesztés, virtualizáció, adatbánya, azok mindig is jobban feküdtek a Linuxnak. Egyedül ezt a Cura 3D-t nem ismerem, nem hallottam még róla, így nem tudom, hogy Linux alatt elérhető-e, hogy fut.
Arra persze számíts, hogy eleinte lesznek frusztráló dolgok, mert jó pár mindent máshogy kell csinálni, mint Windowson, főleg, ha még desktop vonalon nem használtad tartósan, akkor okozhat frusztrációt ez, az, hogy default nem megy, állítgatni kell, akkor nem szabad feladni, meg megtörve visszabootolgatni Windowsra, hanem meg kell tanulni megoldani a felmerülő problémákat. A Linuxnak eleve az a lényege, hogy máshogy működik, nem Windows, egész más a logika mögötte, és tartós használat közben majd a felhasználási-géphasználati szokásaid, gondolkodásod átalakítja. Persze ehhez idő kell, nem 5 perc alatt megy, szokni kell, alkalmazkodni, eleinte próbára teheti a türelmed, időbe telik levetkőzni a windowsos beidegződéseket Akkor persze könnyebb, ha van már némi linuxos tapasztalatod, de már nem egy embert láttam, aki vallotta, hogy szerveren sokat linuxozott, csak amikor desktopon próbálták használni, akkor kínlódtak vele.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Lehet veletlen de cura-t valasztottam szeletelonek, elegedett vagyok vele es van hivatalos csomag linuxra, full platfrom fuggetlen: https://ultimaker.com/software/ultimaker-cura
A leendo kínlódás es a kihivas merlege a kihivas fele billen. Szeretnem megmutatni a korulottem levoknek, hogy ez megy igy is. (Nem a sporolas miatt, az uj gephez jar win10, azaz ingyen lenne) Kivancsi vagyok, hogy megy terminalbol egy commit vagy docker run. Vagy hatekony-e a vscode save, alt-tab, browser f5. Aminel az internetet kell majd turnom, az mondjuk egy hdmi kulso monitor vagy tobb monitor kezelese. (Jelenleg egy hdmi-s monitorra vetitem ki az egyetlen desktop-ot, gep lecsukva. Igy 1440x800-as nativ felbontas helyett 1920-at latok. Uj gepen 1920 a nativ, megprobalom ket desktop-pal (balra kinyitva a gep, elottem a monitor) hasznalni)
Double Commander-t kipróbáltam, rögtön ijesztő volt az ikonméret, 45mp alatt megoldódott. Komoly kihívója TC-nek.
Krushaser es a dolphin se szar, ha esetleg kdet hasznalsz
Ez a Krusader eleg szimpatikus... Nemsokara meglathatom.
Szerintem a Dolphin borzalmas, de ez nem konkrétan a szoftver hibája, hanem az összes Intéző-szerű fájlkezelő ugyanolyan használhatatlan, azok között még a legnagyobb tudású, de soha ki nem állhattam. A Krushader okés, esetleg Tux Commander, de szerintem a GUI fájlkezelők között a Double Commander a legjobb.
A DC-nél még arra kell figyelni, hogy a defaultjai hülyék, ezért elsőre fapadosnak nézhet ki, de mindent testre lehet szabni benne, úgy kb. megegyezik a Total Commanderrel, legalábbis a legközelebb van annak a tudásához.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Elég jól konfigurálható. Default borzalmas.
Ehhez annyit tennék csak hozzá, hogy az, hogy az i7 helyett nincs i8, meg i29, az nem azt jelenti, hogy a processzor ugyanaz.
Két laptopom van most, egy 10 éves, amiben i7 van (és 8G RAM) és egy idei, amiben szintén i7 van (és 64G RAM). Az új laptop, nem meglepő módon, sokkal gyorsabb a réginél. Csak a processzor neve nem változott meg közben.
disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.
Az i7 sem ugyanazt jelenti mindig, generációk közt sem, de mobil területen pláne. A régi i7 lehet csak 2 mag 4 szálas, kicsit nagyobb cache-sel mint az akkori i5. Az új i7 meg lehet 4 mag 8 szálas. És persze a 10 évvel ezelőttihez képest azért az órajelek emelkedtek, nem 2-3GHz-es, hanem 3-5GHz-es turbózást tol. Az újaknál meg nagyban számít az is, hogy milyen hütést kaptak, mert nagyban befolyásolja, hogy milyen gyorsan kezd el throttlingolni, plusz a laptopgyártó konfigurálásán is sok múlik, hogy mennyire engedi el.
Hétköznapi használatban meg sokat számít az is, hogy milyen gpu van mellette. Az újabb video codec-ek hw támogatása, renderelési módok támogatása sokat dob a felhasználói élményen még egy böngészőben is.
Konkrétan az i számok kapcsán szerintem azt értette félre a kolléga, hogy a proci neve nem i7, az csak piaci pozícionálás. Nem az előtag nő generációnként, hanem az utána következő szám :) I9 meg van, az a 6 magos 12 szálas féle... még drágább és marketingből az amd-re licitáló számozású.
Igen, a BMW meg a '70-es évek óta 3as, 5ös és 7es BMW-t gyárt, semmi fejlődés nincs. Szóval az i3, i5, i7, i9 a termék kategóriát takarja, az utána következő szám első része a generáció, tehát az i7-7500U 7. generációs, az i7-1165g pedig 11. generációs. Persze ebből a teljesítményre még nem lehet következtetni, de benchmarkokból már igen:
https://www.cpu-monkey.com/en/compare_cpu-intel_core_i7_1165g7-1613-vs-…
Ebből látszik, hogy teljesítményben a 1165g7 köröket ver a 7500u-ra, leginkább azért mert 2x annyi mag van benne, de egy szálon is legalább 50%-kal gyorsabb.
Azért nem veszed észre a különbséget, mert a szűk keresztmetszet valószínüleg nem a CPU azokban a workflow-kban, amiket csinálsz.
Viszont a memóriában igazad van, nemrég néztem, hogy azonos méretű memória nagyjából most is ugyanannyiba kerül, mint 8 éve, persze legalább sebességben gyorsabbak lettek azok is.
Hetfon jon csak meg a gep, akkor derul ki hogy latok-e elterest. Ezek alapjan biztos fogok meg akkor is ha nem 386-ot cserélek 486dx-re, ami egy vizuálisan latvanyos ugras szammisztikai oldalrol is.
Mar attol is varok elorelepest hogy docker nem a wsl2-ben fut, stb. Arduino is gyorsabban compile-ol stm32-re. Na kiderul...
Hát ja, a Linux alatt az első lesz, amit észreveszel, hogy mocskosul gyorsabb, mint a Windows. Az ilyen Phoronix benchmarkoknak nem szabad hinni, amik csak pár % különbségeket mérnek a natív windowsos megoldáshoz képest, szintetikus tesztekkel. A Linux jóval gyorsabb, mivel jobban vannak optimalizálva fordítás során a kódok, meg a kernel is jobban bánik az erőforrásokkal, I/O, memória, a kernel cache-elése is jobb, fájlrendszerek gyorsabbak (főleg akkor áll-leejtős, amikor rengeteg apró fájllal dolgozol), meg Linux alatt kevesebb a futó sallang, ami a gépet fogná, nincs vírusirtó, gyorsabb, gördülékenyebb az update, stb.. WSL-hez képest meg aztán tényleg száguldás lesz, azt állva fogja hagyni, akár a mostani, régi laptopodon is.
Amit még nagyon ajánlok a Double Commander és Linux mellé, hogy a gépben legyen SSD, nem baj, ha nem a legszuperosabb, csak egy olcsó, átlagos SATA3 3D TLC drive, de ne HDD legyen a rendszer alatt.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
En is valami ilyesmiben remenykedem. Gyarilag nvme ssd van benne, talan eleg lesz. Dell vostro a kornyezete, jobb mint egy asus.
BMW 1, 2, 4, 6, 8, X, Z, M, I és Plug-in Hibrid. :D
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."
Szerintem lényegében abba. Bár szumma sebesség nő, de az egymagos sebességnél már nincs nagy változás még 5 év alatt sem.
Régi céges i5-öt és az új i7-et hasonlítgattam össze hasraütésszerű tesztekkel (linux kernel fordítás, videó transzkódolás, ilyesmik), és a kapott eredményeim alapján az jött ki, hogy az egy magra eső teljesítmény nem nőtt, vagy csak alig, viszont a magok száma és az energiahatékonyság igen. Tehát van fejlődés, csak "nem úgy, mint régen".
Igaz. Találomra kiválasztott két CPU:
https://www.cpubenchmark.net/compare/Intel-i5-4570-vs-Intel-i5-11400/18…
8 év és 1 magon +50%
Egyik asztali gépemben pont 5 éves i3-6100 volt. Gondolkoztam rajta, hogy kéne bele egy i7-7700 használt piacon az ára elég magas volt még mindig, szóval inkább váltottam végül i3-10105F -re.
Ez egy új alaplappal együtt került annyiba mint a használt i7 és tesztek alapján még gyorsabb is.
Az egy magos sebesség növekedés Intelnél valóban kb az órajel növekedésivel arányos az elmúlt 5 évben.
Nalam is egy i7-7500U van a laptopban, csak 16GiB RAM mellett. Nalam dual bootos az elotelepitett W10 es az Ubi, nem erzem egyiket sem lassunak. Utobbin van par regi VM, azokkal sincs baj.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
7. generáció után volt egy nagyobb ugrás, ugyanis a 8. generációnál duplázódtak a magok száma (lehet nem minden kategóriában, de i7-nél biztos). Valamint a GPU is jobb lett video decoding területen.
Ha már itt tartunk, mire jó egy Celeron N4500-as proci? Eleve meglep, hogy 2021-ben van még Celeron.
Konkrétan a gyereknek nézek tanulós notit. Egy ilyen proci + 8/16G RAM mennyire gáz?
Tablet-ben nem annyira :-)
https://www.cpubenchmark.net/compare/Intel-Celeron-N4500-vs-Intel-i7-11…
Ez egy dobbenetes különbség pontban, de jol mutatja hogy van ennek piaci szegmense. Ujabb proci, azaz nem negy éves technologia, az ara pedig filleres. Mint egy suzuki scross egy merci kombihoz merve.
6W vs 125W
Domain, tárhely és webes megoldások: aWh
Ezt láttam persze, csak nem válasz a kérdésemre, mennyire alkalmas arra, amire nekem kell.
Gyerek nem lesz boldog, ha játszani akar
Nem gamer gépet kerestem de köszi. :)
Egy böngészőablakban a Youtube és kb.vége a tűziátéknak. Felejtsd el, csak bosszúság lenne vele, akkor már egy használt üzleti cucc..
ha már használt üzleti cucc.. egy T430 előtt ülök, ami e szerint nem 2x jobb: https://www.cpubenchmark.net/compare/Intel-Celeron-N4500-vs-Intel-i5-3320M/4227vs817
biztosíthatlak, hogy nem egy tab van nyitva, hanem 50-100 :) sztem egy ilyen celeronnal simán lehet böngészni, filmezni, etc.
Danke.
Azon gondolkoztam, hogy valami olcsó új vagy refurbished üzleti.
A Celeron egy marketing-név, ami az Intelnél nagyjából a legalsó kategóriát jelenti. Teljesen mindegy, hogy milyen évszámot írunk és milyen processzorokról beszélünk, legalsó kategória mindig lesz. Akkor pedig, miért ne hívhatnák épp' Celeronnak?
A mostani Celeronok egyébként funkcionálisan inkább a korábbi Atom procik utódjai, nem pedig a korábbi Celeronoké.
> A Celeron egy marketing-név,
Csak fura volt, hogy 20+ éve fut ez a név.
Fura igen, de nem csak a Celeron fut már majd 30 éve, hanem a Pentium, Athlon termékvonal is. Az utóbbi kettő végképp poén, anno ezek felső kategóriás termékvonalak voltak, ma meg már alsó kategória. A Radeon sem mai név.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Ez mondjuk inkább hátrány, mint előny.
Netbookokba, tabletekbe, ultralow fogyasztású eszközként, hosszabb akkuidőt tesz lehetővé. Kb. fele-hatoda fogyasztásban egy normálisabb mobilprocinak, tizede egy közepes asztalinak. Viszont cserébe a teljesítménye is olyan fos, hogy én se ajánlom senkinek, max. ha valami ultrasovány, hordozható Linux tartása a cél, pl. egy szál terminálnak, meg nagyon light böngészéshez és mailnézegetéshez lesz használva, míg az ember lót-fut, amire viszont egy teló is elég, ha nem zavarja az embert a rendes fizikai billentyűzet hiánya. A 8 GB határeset, de nem gáz, ajánlottabb a 16 giga ma már, ha időtállóságot akarsz. Ez a Celeron N viszont gáz, nem ajánlom senkinek, pénzkidobás. Akkor már egy régi refurb üzleti noti, vagy akár egy Rpi, utóbbi szintén vér gyenge, de legalább lényegesen olcsóbb is.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Nemrég járt nálam egy ilyen csoda (Lenovo).. Mivel HDD volt még benne szinte mindig 100%-on volt az IO.. O.K. tegyünk akkor bele egy SSD-t, adjunk neki egy esélyt..
Hááát..
Most már nem az IO-ra vár hanem a processzorra, az van szinte folyamatosan 100%-on :-)
Jó hír, hogy az SSD később jó lesz a következő laptopba :-) :-)
Szóval max. a rosszakaróimnak kívánok ilyet Win10-el..
Ja, ez egy kétoldalú dolog. HDD-ről minden gépen rosszul fut a Win10, az alá nagyon kell az SSD. Teljesen mindegy, hogy i7, i9, Ryzen micsoda, hány mag, hány giga RAM, ha HDD-ről fut, beáll a Win10, mint a szög, és csak tekeri, tekeri a lemezt a végtelenségig. SSD-vel oké lenne, de akkor meg a Celerongy lesz neki túl gyenge, ilyen gép Windows alá nem való, talán az utolsó, ami elvergődik rajta az a Win7, de az sem fog pompásan futni, meg lejár a támogatása nemsokára. Ilyen gépekre sovány Linux való, és akkor is lightos felhasználásra lesz csak jó, semmi komoly tartalomelállítás, renderelés, túl tab heavy böngészés, fejlesztés is elég felejtős rajta, virtuális gépek is megeszik reggelire. Ráadásul ezekben a Cerka N-nekben minden oda szokott lenni forrasztva, így nagyon bővíteni se lehet hova, minden irényból zsákutca, már a legyártásának a pillanatában elektonikai hulladék.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Az a jó fajta repedős műanyag burkolata volt, azóta gondolom a zsanérnál már megadta magát és "megoldódott a probléma"..
Gyereknek tavaly vettem ThinkPad 440p-t, i7-4600M-mel, raktam bele SSD-t, rá Xubit. Az online suli miatt napi használatban volt. Bazi jó.
"The vision of Christ that thou dost see
Is my vision’s greatest enemy."
CPU-ból és memóriából is lehetne bőven fejlődni, csak jelenleg nem a gyorsaság az optimalizálási szempont, mert a jelenlegi hardverek elég nagyok és gyorsak átlagos felhasználásra - hanem a fogyasztás, mert egyre több a mobil gép, ahol ez számít igazán és egyre több a cloud miatt a szerver oldali számítási igény, ahol szintén számít a fogyasztás és főleg ezzel arányosan a melegedés.
Ahol még a puszta gyorsaság számít, az a workstation desktop vonal és különösen a GPU piac, ahol még mindig töretlenül megvan a két-három évenkénti teljesítmény duplázás, megnézel egy i7-6700 és egy i7-11700 CPU-t, öt év van közöttük és több mint háromszoros a különbség teljesítményben... vagy megnézel egy GTX 1080 és 3080 GPU-t, ott is kb. ez van.
https://iotguru.cloud
Megjött a gép, így már értem, mire gondoltatok az i7 generációk között...
HP ez is?
Dell Vostro 3500 (nem üzleti, de fejleszteni van...).
ElementaryOS szépen felment, minden szuper: virtualbox/win10ent, vscode, krusader, smb mappák. Az elementary-tweak nem ment fel (függ. csomag hiba) és a DVD kodek package-ekkel volt reinstall. De már erről hup-olok!
Ja, amit nem írtak: HDMI-C (mini hdmi, de nem micro) van rajta, sajna nem is tudtam hogy ilyen is van. Külső monitor egyelőre nem megy bele. Vehetem elő az RPI Zero-hoz vásárolt HDMI átalakítómat, ha az jól működik, akkor abból kell 2db.
szerk: elementary-tweaks is ok, van windows jellegű gombom, minimize, maximize, close.
A hdmi-ről vagy a type-c csatlakozóról beszélsz?
Van rajta rendes hdmi porti is, de furcsa módon azt írják, hogy max fullhd.
https://www.dell.com/support/manuals/hu-hu/vostro-15-3500-laptop/vostro…
https://dl.dell.com/topicspdf/vostro-15-3500-laptop_owners-manual2_hu-h…
Amit nem is értek, hiszen a 11gen intel-ben lévő gpunak is kéne tudnia 4k60Hz-et. A type-c -ről meg nem írnak semmit, hogy hdmi/dp alternate módja van-e vagy bármi...
Több változata is van a 3500-nak, nem minden vagy type-c. https://www.youtube.com/watch?v=gSj-TuV00hw
De a hdmi az normál méretű, nem?
A fullhd nekem boven elég, korabbi gep nativ modon, sajat kijelzovel nem tudta az 1920-at, kulso monitorral igen. Ez sajat kijelozovel is tudja, de ugye 15.6 coll.
Hdmi kabel nem megy bele, kb 2mm a diffi. Talaltam egy csatlakozot, ami atalakitja hdmiA-rol hdmiC-re, hatha az belefer, holnap teszt. Raspberry pi zero-nak van ilyen hdmi kimenete.
Ez alapjan hivom hdmiC-nek, nem typeC, olyan nincs rajta.
https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/4/42/HDMI_Connecto…
nem ilyet vettél? https://www.dell.com/en-us/work/shop/dell-laptops-and-notebooks/vostro-3500-laptop/spd/vostro-15-3500-laptop/cav153w10p2c3007#techspecs_section
ezen látszólag és spec. szerint is van rendes hdmi csatlakozó + typec usb ?
Latszolag ilyen de nincs type-c, van hdmi. De nem megy bele a hdmi kabel vege, 2mm hibadzik szelessegben. Csak kicxivel kisebb, azaz nem micro hdmi (ami akkora mint egy microusb), a ketto kozott van. Ez fog kelleni hozza: https://edigital.hu/hdmi-kabel-csatlakozo/delock-65665-adapter-hdmi-eth…
szerk: mégis rendes HDMI! A hdmi mini túl kicsi, a sima HDMI a mérete. De minden csatlakozó rohadtul passzentos, USB-k is szorulnak, HDMI-vel is játszani kell, hogy bemenjen. De bement...
Ó hogy tosszák meg, rényleg van C type hdmi :D Teljes zavar van már a csatlakozók elnevezéseiben, a type-c miatt meg plána.
https://en.wikipedia.org/wiki/HDMI#/media/File:HDMI_Connector_Types.png
Valahogy eddig nem nagyon találkoztam vele, hogy a mini csatlakozónak van ilyen betűjele is. Igaz, mini csatlakozóval is ritkán találkozom. De látom, csak normál volt az :D
Ja, ez nekem is zavaró volt. Mert ismerem ezeket a csatikat, de full size, mini, mircro HDMI néven, nem ilyen A, B, C jelöléssel.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Ez nem laptop specifikus. Én 5 évvel ezelőtt is 32GB RAM gépet használtam. Most meg 20GB -ost.
Ipari cuccokat ugyan nem futtatok, de azért van izzasztva a gép bőven (docker, maven, idea, adatbázisok, virtualizáció, stb).
Egy kicsit szerintem elértünk arra az állapotra hogy már nem kell évente felfelé srófolni a RAM-ot. Ugyanezt prociknál már sok éve elértünk.
Ami érezhetően a régi tempó szerint fejlődik az a GPU, de gondolom előbb utóbb az is ellapul.
Egyetértek. Nekem a 8-16 giga elég, átlagos-light felhasználás, kb. 5 éve csak 16 GB RAM van a gépeimben. Sose fogyott még el, igaz adatbázisok, docker nem fut, és virtualizációból is inkább csak retró, ami nem túl izzasztó. Felfelé nincs értelme strófolni a RAM-ot, mert csak kihasználatlanul áll. Onnantól, hogy nem fogy ki, meg nem nyúl hozzá a swaphoz a rendszer (és emiatt a swapot megszüntettük, ha hiberánció se kell), már csak felesleges pénzégetés. Laptopnál még figyelembe kell venni, hogy ha integrált GPU van benne, akkor az is levesz a RAM-ból.
A GPU-k csak fejlődnének, de kb. 4 évente megtépásszák a piacot a coinbányászok, felborítva a kereslet-kínálatot, felstrófolva az árakat, most hiány is van, így egekben az árak, a gyártók meg nem fejlesztenek, mert ilyen helyzetben a középszert, meg a szart is könnyű eladni. A másik, ami a GPU-k fejlődése ellen hat, hogy a játékok sok éve konzolportok, így a GPU-fejlődést nem annyira használnák ki, azt leszámítva, ha 4K, 8K felbontásban játszik valaki. Ez dedikált GPU-knál vavn. Az integrált GPU-k többet fejlődnek, bár túl sokat azok se, mivel ott meg a memóriasávszél és a TDP keret fogja őket vissza.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
novemberben ugrottam meg desktopon a 16 -> 32 bővítést, most időszerűvé vált az újabb duplázás :(. Pedig fura amúgy, mert az esetek többségében 20G környéke elég szokott lenni.
Az nem pazarlás, az indokolt bővítés. 20 gigát nyilván nem éri meg használni, a rendes dual channel miatt csak duplázni lehet. De vannak olyan emberek, akik csak passzíóból bővítenek RAM-ot, pl. az egyik youtuber, aki eleve csak minimalista rendszert használ, terminálos programok, sovány WM, néha lilghtosabb VM, és csak 1080p-s videószerkesztés. Már a 16 giga is overkill lett volna neki, de eleve 32 gigával vette a gépét, erre egy évre bővítette 64 gigára. Így nem 8-10 giga áll neki kihasználatlanul szabadon, meg most már nem 24-36, hanem 54-56 giga áll üresen. Persze a jó érzésért vette, mert gazdag amerikai, a pénzt úgyis szarja, aztán költekezni muszáj, mert a 32 giga az olyan 2012, olyannal ne égessük már magunkat, mert szó éri a ház elejét. Sokan meg azért vesznek overkill mennyiségű RAM-ot, mert azt hiszik, hogy a több az jobb, meg tovább fogja gyorsítani a gépet. Nem fogja, ha nincs kihasználva, akkor csak üresen fog állni. Persze, kinek mennyi RAM kell, az felhasználásfüggő, mert aki 3D renderel, 4K-8K videókat vág, nagyon masszív virtuálgépezés van, nagy adatábázisok, oda több memória kell, az se mindegy, hogy mennyire bloat programok futnak, meg pl. a Windows-nak több RAM kell, mert rosszabbul gazdálkodik vele.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Filesystem cache az semmi?
disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.
Elviekben, kérdés kinek mennyi cache kell, és abból mennyit használ ténylegesen. Mert igaz, hogy több RAM, több cache fér bele, több cache-ben nagyobb a találati arány, de az még nem garantál semmit, hogy ami kéne, az benne is van a cache-ben, vagy a cache-ben már bent lévő adatokból kell-e valami. Mert ha betelik a cache, akkor felszabadít belőle az OS, ami nem biztos, hogy lassít. Ezek mind ilyen esetleges okoskodások. Épp azért zártam rövidre, hogy egy szinten túl nem gyorsít. Félre ne értsétek, nem akarok senkire RAM spórolást rátolni. Épp ebben a szálban írtam, hogy min. 8, ha időtállóság is kell, akkor érdemes a 16-ra is rámenni, átlag felhasználást feltételezve. Amiről itt én beszéltem, az a 32+ giga RAM. Még a 32 sem baromság, ha az ember mondjuk Win10-Win11-en tervez játszani, pl. legújabb AAA játékok, 4K felbontásban, megy a Windows egyébként is kevésbé bánik takarékosan a RAM-mal, a memória is jobban töredezik alatta, így akár még előnye is lehet, de ha nem erőltet valaki extrém felbotást és grafikát, a 16 giga is elég Windows alá, akár még a 8 is, csak az már kevés lehet a legújabb game-eknek. Esetleg legújabb gaming PC-kben néha rámennek a dual channel, de quad rank memóriakezelésre, ami hozhat pár % többletet, főleg modernebb Ryzeneken, így néhányan csak emaitt 4×8 gigát vesznek. 32 meg afölött mindenképpen spéci felhasználás kategória.
Azt se véletlenül írtam, hogy laptopoknál érdemes azzal is számolni, hogy az integrált GPU is levesz 0,5-2 gigát, ez általában állítható. Ami ugye nem sok, de ha 4-8 gigából jön le, akkor fájdalmas, ha 16-ból, akkor nem fog számítani. Amire még figyelni kell, hogy integrált GPU-k alá mindenképp érdemes dual channelben tenni a RAM-ot, azoknak fontos a memsávszél, de a dual chanel általában is javallott.
Az egész mennyi RAM-ot téma gépfüggő, felhasználásfüggő, de általában aki ebben a kérdésben bizonytalan, ott én átlag felhasználást feltételezek, meg nem poweruser szintet (akik tudnák kezelni az ultrasovány rendszert), így min. 8-at szoktam ajánlani, max. 16-ot. Akinek ennél több kell, az általában poweruser, és emiatt pontosan tisztában van vele, hogy mennyi RAM fog neki kelleni.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
Érezhetően megszorongatta az AMD az Intelt. Gyors megoldásként magszámnövelést hajtott végre a Ryzen hatására, azaz átskálázta a CPU-it, az i5 --> i3, i7 --> i5 és lett új i7 még több maggal a 7xxx és 8xxx széria váltásakor.
Azonban a Ryzen továbbra is szorítja rendesen, ezért közel 10 év nyugis reszelgetés után most hatalmas nyomás van az Intelen, hogy villantson valami újat:
https://www.cpubenchmark.net/compare/Intel-i7-7500U-vs-Intel-i7-1165G7-…
vegyel M1-es macbookot. szarra veri teljesitmenyben a 3 eves 8 magos i7-es desktopomat... mondjuk foleg a 4.6ghz korul ketyego, gyakorlatilag a cpu magra raforrasztott memoria miatt.
az intel kicsit valoban megakadt, foleg, hogy azok az optimalizalasok amitol mindig is gyors volt, okoztak a meltdown es tarsai sebezhetosegeket es emiatt ezeket is visszafogtak/kikapcsoltak. orajelben pedig evente jo ha 1-2 tizedet tudnak haladni, mar reg elertek a fizikai korlatokat. raadasul laptopban meg a fogyasztas es a hotermeles is szamit. annyira, hogy en inkabb vennek egy lassabb de passziv hutesu gepet, mint egy gyors de nagy fogyasztasu es/vagy hangos valtozatot.
FYI: A Moore-törvény nem a CPU teljesítményről szól, hanem az integrált áramkörökben található tranzisztorok számáról.
Az egymagos teljesítmény nem növekszik jelentősen, nem tudják hova hajszolni a GHz-eket, ugyanis a teljesítmény-felvétel (és a hődisszipáció) az órajellel négyzetesen nő. A magok számát növelik most már.
Ráadásul laptopoknál egyre inkább az a trend, hogy a teljesítmény már elég, ezért az üzemidőn kell javítani, így akkumulátoros üzemben jelentősen visszavesznek a gépek.
Egymagos teljesítmény úgy nőt meg jelentősen, hogy az OoO architektúránál több utasítást rántanak be egyidejűleg és dispatchelik ki alu banknak.
Tehát magon belül is párhuzamosítottak. Kérdés, hogy mikor növelik meg a párhuzamosítás mértékét, mikor pazarolnak több tranzisztort a még nagyobb méretű alu bankra és a még bonyolultabb dispatch logikára.
Köszönöm mindannyiótoknak a segítséget, az új gépről írom a bejegyzést. Like a charm... nekem eljött a linux éve.
ElementaryOS 6. Megtanultam mire jö a snap (dekstop app-okra igen, de nodejs ppa-ból jó), mihez van ppa, mi megy alap repoból. Kitanultam (messze még a vége), hogy a virtualbox jó (rgazda nélküli ügyfélnek tudunk adni laborban összerakott vasat), de sajna a win10+vs2019 nem ment fel rá, sok kékhalál volt, így qemu lett a barátom. A fullscreen szépen megy, három ujjas váltás is egy csoda (nekem). Megy a timeshift, saját backup script a home-ra. Van kedvenc levelezőm és vettem git klienst. Docker is megy portainer-rel. Megy a nodejs, npm és a php+firebird+mysql is dockerben. Fordítja és uploda-olja az Arduino és esp32 és stm32 kódokat is. Spotify és viber már csak hab a tortán. (Hiába, sokmindennel foglalkozom)
Egyedül a lecsukással van bajom, sajna kívülről nem látszik be van-e kapcsolva a gép, kint nincs is bekapcsoló, nem logikus még a le/felnyitáskor végbemenő folyamat (pontosabban nem mindig ébred fel, de van bill.világítás). Egyelőre mindig shutdown van, de 3mp alatt bootol, nincs értelme a standby-nak.
Az akkuidő egy kicsit alacsony, kb. 2-3 óra alatt jelentősen fogy. De ez ilyen (os beállításban megadtam, hogy főleg 230-ról fog menni, lehet ez teszi).
Köszönöm még1x nektek az ajánlásokat.
Linux és laptop kombináció esetén ez az energiamenedzsmentes problémakör sajnos még mindig létezik...
https://iotguru.cloud
Melyik része? Egyedül a cpu/gpu váltás szopó, én azt le is tiltottam a genyóba, Linuxon offos a dedikált GPU-m. De más problémákról nem tudok.
A sleep és az energiamenedzsment. Mérhetően jobb az akkus idő Windows alatt ugyanolyan tevékenységek alatt, mert jobban képes kikapcsolni és/vagy visszaskálázni alrendszereket, mint a Linux lehetőségei, mert egyszerűen a Linux driver-ek nagy részét addig fejlesztik, hogy stabilan működjön, ennél többre már nincs általában erőforrás, lejelentesz problémákat és ezzel pattan vissza. Ennek az eredménye az, hogy a laptopok többségénél problémás a sleep és sokszor a hibernálás is. Eddig még nem volt olyan laptopom, amelyik maradéktalanul tudta volna ezeket.
Ja, ezt el is felejtettem, hogy ez még plusz probléma, ha van külön dedikált GPU is.
Mennyi pénzt mersz rátenni, hogy választok egy laptopot és az stabilan képes sleep/hibernate műveletre Linux alatt és akkuidőben minimum azonos időket tud futni, mint Windows alatt?
https://iotguru.cloud
A sleepnek mennie kéne, az hogy 1 embert találtunk akinek nem megy, semmit sem jelent.
A cpu scaling is historikus dolog, régóta szépen megy.
Aztán van egy sor finomság ami lehet hogy nem (ennek annak meg amannak a skálázgatása és kapcsolgatása), szóval összességében szarabb Linuxon a power saving, ez biztos igy van, de nem végtelenül rossz. :) És ne pont azokat emeljük ki amivel nem szokott gond lenni. A sleep, hibernate, cpu scaling a működőképes dolgok közé tartozik. Mondom ezt úgy hogy ~10 éve minden laptopomon aktivan használom őket, OOTB.
Sehol nem írtam, hogy szar, csak szó szerint azt, hogy ez az energiamenedzsmentes problémakör sajnos még mindig létezik... nyilván együtt lehet élni a dologgal, hogy időnként újraindul vagy újra kell indítani, azzal is, hogy nem használod ki a sleep lehetőségeket és mindig leállítod, de attól, hogy van rá kevéssé fájdalmas workaround, attól ez még létező probléma.
'98 óta használok Linux-ot laptopokon, 20 éve kizárólag laptopjaim voltak, desktop gépem azóta nincs, nem volt még olyan laptopom, amin problémamentes lett volna az energiamenedzsment Linux alatt, nemhogy out-of-the-box, hanem még jelentős mennyiségű kézi hack után sem, például egy, amire emlékszem, hogy írtam is róla: https://hup.hu/comment/746991#comment-746991
https://iotguru.cloud
ASUS (és DELL) esetén pont a sleep az egyik probléma, itt egy sok éves issue ping-pong a témában, vélhetően BIOS/ACPI/DSDT probléma, de lassan hat éve megoldatlan: https://bugzilla.kernel.org/show_bug.cgi?id=108801
https://iotguru.cloud
Nekem egy új Dell van, Fedora Linux, és jól megy a pwr mgmt azon része, hogy lehajtom a kijelzőt --> sleep --> fölhajtom --> wakeup, naponta többször is, eddig még sosem fagyott bele. És előtte a ThinkPaden sem. Hibernálást nem próbáltam.
És mit gondolsz, ettől most megoldódik a jelzett issue?
https://iotguru.cloud
Nekem ilyen van, sőt az előző is tudta! ThinkPad. Persze a tlp-t fel szoktam rakni, az azért segít az energiatakarékosságban. Tapasztalatom alapján az akkuidő semmivel sem rosszabb Linuxon, ellenben néha jobb is. Ráadásul Ubuntu-t használok. Sleep és társaival itt nincs gond, eléggé jók a driverek, csak az Intel WiFi idegesít néha, mert az kicsit bugos, de csak 2.4 GHz-en.
Es ezt is sokszor nem az adott HW gyarto altal fizetett fejlesztok, hanem community fejlesztok a szabadidejukben. Nem tudom hany gyarto van, aki hajlando penzt aldozni a HW-eihez valo linux driver fejlesztesere.
Attól a helyzet még létezik, hogy tudjuk mi a racionális oka ennek... olyan laptopot kell venni, amit a kernelfejlesztők is használnak, az legalább támogatott és stabil lesz... :)
https://iotguru.cloud
hat eleg ritka hogy a hw gyarto ir drivert linuxra. mar annak is orulni kell nagyon, ha adnak hozza tech leirast (regiszterek, protokollok stb) es nem a windozos driverbol kell visszafejteni vagy pl. usb-t sniffelni... meg eleg sok cucchoz kell firmware ami a win driverben szokott lenni es initkor az tolti bele az eszkozbe, ezeknel meg licensz problema is van...
Yup, elozo ceges notin sem az NFC, sem az ujjlenyomat olvaso nem mukodott.
Ujjlenyomat olvasoval odaig jutottam, hogy talaltam egy github/gitlab issue-t, hogy mivel nem lehet sehol kulon kapni, es nincs vendor spec, igy unsupported, valamelyik ebbol a listabol: https://gitlab.freedesktop.org/libfprint/wiki/-/wikis/Unsupported-Devic…
NFC-vel meg odaig, hogy elvileg valamelyik drivert kicsomagolva, majd freedos alol elinditva be lehet kapcsolni, es utana mar linuxon is mukodik: https://blog.g3rt.nl/enable-dell-nfc-contactless-reader.html
Ja, ezzel egyetértek, ez a terület a Linuxnak mindig is gyengéje volt. Persze semmi olyan tragédia, hogy a Linux emiatt használhatatlan legyen, csak a sleepet nem biztosan kell minden esetben erőltetni, meg sokszor el kell fogadni, hogy rövidebb az akkuidő. Ez ilyen, kompromisszummal jár, tökéletes OS nincs. Windowson is el kell nézni az MS hülyeségeit, kártevőket, elviselni a sok felesleges bloatot, kiszolgáltatott az ember, stb..
Reméljük a kollégának is bejön, aki most váltott. Ahogy már írtam neki, azért kezdetben vannak nehézségek, amíg nem szokta meg, nem látja át a Linuxot desktopos szemmel is, addig 1-2 frusztráció bejöhet, mikor nem működő hardverrel, törött frissítéssel, csomaghiányos problémával, az adott disztró limitációival, csatolási/jogosultsági nehézségekkel, meg egyéb apróságokkal találkozik (mint pl. ez a szóban forgó fedél fel nem nyitása), de pont ilyenkor nem szabad feladni, hanem meg kell tanulni a felmerülő problémákat sorban megoldani. Az ember eleinte fárasztónak meg reménytelennek érezheti ezeket, amolyan felesleges szívásnak, de idővel meg fogja szokni, rááll az agya. Tényleg csak hozzáállás kérdése, a felmerülő problémák idővel egyre apróbbak lesznek, általában 99,999%-ban megoldhatók, egyre könnyebben, utána meg az egész kamatozni is fog, meghálálja magát.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
A Dell gépeinket a többség Win10-zel használja, én Linux-szal. Nekik megvan a 7-8 órás üzemidő, nekem csak úgy megy időnként 4 óra fölé, ha a magokat behatárolom max. 2GHz-re (turbo = 4.4GHz) és powersave cpufreq governort használok. Igaz, az a 8 óra agyoptimalizálva jön ki, szerintem sokszor akkor sem skáláz följebb a Windows 800MHz-ről, ha kéne, de mindegy. Ja, meg nem szeretek tök halvány kijelzőt bámulni, a szemem ennél többet ér.
(Amúgy meg még 1.5GHz-re lassítva is csak pár helyen veszem észre a lassulást, egyébként megy, mint a zsírozott villám)
Nekem csak addig kell akksi idő amig a szomszéd szobába átviszem a laptopot, és ez mindig is igy volt nagyjából.
Azt hiszem ez annak fontos, aki utazik, és repülőn, vonaton dolgozik. Nem tartozom ezek közé.
Oké, de ez nem jelenti azt, hogy a probléma ne létezne, csak épp a probléma hatásai nem fájnak és a workaround sem fájdalmas számodra.
https://iotguru.cloud
Nálam ez pont fordítva van, windowshoz kell egy csomó védelem, ami tekeri a cpu-t, tehát eszi az akkut, linuxon semmit sem használok.
Nem szeretném már flame-elni a topicot, de ide tartozó megjegyzés: megoldottam a felnyitás nélküli bekapcsolást (ugye a fedél alatt van a gomb). Az internet kicsit segített... a BIOS-ban beállítható, hogy AC power érkezése esetén a gép kapcsoljob be (mint a szervereknél az auto visszakapcsolás). Ez működik is, reggel tápra dugva elindul lecsukva külső monitorral. Success.
ps: a srác aki a tippet adta úgy oldotta meg, hogy a gépet nem mozgatja, csak egy irodája van. Ezért a táp vezetékére rakott egy zsinórkapcsolót, amivel regel bekapcsolja a lecsukott gépet. :)
Nekem egy WD19-es dokkolóm van a Dell-emhez, amire rá van kötve minden periféria és van rajta bekapcsológomb is. Ezelőtt valami HP dock-om volt, ami érzésre kb mindenben felülmúlja ezt a Dell-t, de egy pár firmware frissítés után már ez is hozza az alapvető elvárásokat.