What happens on your iPhone, ...

A kémkedés az, hogy meg/kifigyelnek. Ha a táborparancsnok tudja, hogy a dombtető mögött kémek vannak, de hagyja őket kémkedni, azok nem kémek és nem kémkednek? De.

Benne van az agreementben, hogy 0-24-ben lehallgathatnak a mikrofonodon keresztül? Benne van az agreementben, hogy minden adatodat lemásolhatják a telefonodról?
Le van szarva a gmail, az ember egy telefont vett, lehet, hogy nem is akar google szolgáltatásokhoz nyúlni, csak internetezni, direkt nem google browserrel. Akkor mi van? A tök jól működő szolgáltatásokat meg hagyjuk. A google szolgáltatásainak egy jó része esik kel, nem működik, stb.

Az email szolgáltatásomért fizetek, kivéve a szemetelősért, arra tökéletes az ingyenes Zohomail. Azzal szemben pedig tudtommal a törvény véd, hogy valaki privát levelezést közszemlére tegyen, de ez fixme. Én ugyan nagyjából magam mögött hagytam a Big Tech szolgáltatásait, de már azzal is dolgoznom kellett, hogy ezt megtehessem, például ne a FB Messenger legyen a mindenes IM-em. Egyáltalán nem triviális, és nem csak egy egyéni döntés kérdése. Ezt a legtöbben pont emiatt nem tudják megtenni, miután a Facebook szándékosan monopolizálta ezt a piacot egy másik szegmensben elért sikerét kihasználva. Már az XMPP-s időkben is tiltva volt a többi szerverrel való kommunikáció.

De ha abban a korban lennék, hogy nekem azt mondják, hogy kell Classroom és Facebook a csoporthoz, akkor mit tehetnék? Persze, az évismétlés is egy szabad választás.

Ezek a nagyvállalatok nagyon is jól tudják, hogy a valóságban szinte megkerülhetetlenek, ezért tettek is rengeteget a monopolisztikus törekvéseikkel, és mivel a nyugati világban nincs jelentős vetélytársuk adott feladatokra, így bármilyen etikátlan feltételeket szabhatnak. Ugyanaz a helyzet, mintha egyetlen vállalat lenne egy adott területen, miután monopolizálta azt, és ezek után nem ad versenyképes bérezést, miután kényszert teremtett (most a példa kedvéért tekintsünk el attól, hogy egy gazdaság ennél összetettebb). Elviekben versenyben van, hiszen technikailag bárki létrehozhat egy új vállalatot, gyakorlatban viszont nem. A jelenséget egészében lenne érdemes vizsgálni, nem csak a végeredményt. A Google csak azért szabhat ilyen feltételeket, mert nem maradt versenyben más, aki jobb feltételeket adna, magyarán a Google a gyakorlatban tömegek számára kényszerré tette saját magát. Hasonlóan az előző példához, elvileg (legalábbis szerinted) nem kémkednek, a gyakorlatban igen. Leírták, mert tettek azért, hogy ne legyen következménye. Az állami szintű kémkedés is legalább ennyire transzparens, az állam kimondja, hogy megteheti, és meg is teszi.