Petíció: Ne engedjük vissza a Föld bolygóra Jeff Bezost

A Föld bolygó jövőjéért aggódó aktivisták petíciót indítottak az Amazon CEO, Jeff Bezos Földre való visszatérésének megakadályozása érdekében. :-)

https://www.newsweek.com/jeff-bezos-space-flight-petition-blue-origin-1…

Update: Twitter is convinced that Jeff Bezos is Lex Luthor after a clip of him trying out robotic arms goes viral

Hozzászólások

Barmok. Mint az egész petíció dolog. Akár az összes ember aláírhatná a petíciót, még Jeff Bezos is, akkor sem történhetne meg, hogy nem engedik vissza. Túl sok idejük van a munkanélkülieknek.

Indíthatnának petíciót azok ellen is, akik az Amazonról rendelnek minden szemetet, amire nincs is szükségük. Gondolom nem Bezos szennyezi a környezetet egyszemélyben. 

Semmi, csak akkor nem kell sírni, hogy Bezos tönkreteszi a bolygót.

Nem a cégek szennyezik a környezetet, hanem a vásárlóik, legyen szó egyszerhasználatos műanyag bizbaszokról, vagy a benzinről az autókban. Nem veszed meg -> kevesebb lesz a szennyezés. Ha elég sokan nem veszik meg, akkor még érzékelhető hatása is lesz az életünkre.

Nem veszed meg -> kevesebb lesz a szennyezés

De ugye a láncolat nem így néz ki, hanem:

nem gyártják -> nem árulják -> nem marketingelik -> nem tudod megvenni -> kevesebb lesz a szennyezés

Szóval a gyártóknak és Bezosnak nyakig benne van a keze a dologban.

Ha az erőltetett profithajhászás és végtelenített növekedés miatt nem gyártanának mindenféle biszbaszt, amit ha nem vesz meg az átlag ember a marketingesek belészuggerált üzenetei ellenére, akkor ő bizony a rendszer ellensége, és miatta fog összeomlani a gazdaság.

A fogyasztóra, a marketingesek játékszereire fogni a szennyezést durva áldozathibáztatás.

egyet értünk: a vásárló megvesz minden szart, a cég pedig a mindenek felett álló mértéktelen profit éhségtől vezérelve a legszarabb minőségű gagyit gyártja amit még épp megvesznek az emberek :-).

így alakulnak ki az "annak látszó", 1-2-5x használatos stb. tárgyak.

a felelősség mindenkinek a sajátja: a vásárlóé, hogy miért veszi meg a szart, a cégé, hogy miért nincs pl minőség a gyártási szempontok között..

a cégé, hogy miért nincs pl minőség a gyártási szempontok között..

Van olyan, ahol van ilyen, de ők jellemzően nem is tudnak ekkorára nőni, mert nincs forgalom. A legtöbb embernek nincs pénze a minőségre, akinek meg van, és megveszi, az nem fog egy év múlva újat venni. 

a költségoptimalizálásnak sokféle módja van. én szándékosan fogalmaztam így: van amikor csak az a cél, hogy silányabb anyagokból (nem feltétlen olcsóbb) csinálják meg ugyanazt a terméket, mivel túl sokáig tart -> adott vásárlókör kevesebb terméket vesz :). Persze fehér hollóként megtalálható még a másik út is: hangsúlyozzák a minőséget és akár árat emelnek. Persze a minőség rontás irányában hosszabb ideig lehet húzni és kimutathatóbb a folyamatos bevétel növekedés amíg elég sok a balek/megtévesztett ember akik még nem tudják, hogy ez már nem az amiért jöttek :).

Vagy a legtöbb ember nem fogja fel, hogy hosszabb távon a minőség az olcsóbb.

Csak egy példa: ha cipőt veszek, nálam a 40000+ a belépőszint. Azt viszont lazán hordom 10 évig. Most már ott tartok, hogy a saját lábamra valót készíttetek. Persze vehetnék helyette évente egy 4000 forintos szart, ami ráadásul még kényelmetlen is.  A bakancsom 100+ árkategória, két éve töltötte be a 25. évét. Ennek örömére kapott egy új talpat. De hasonlóan írhatnék 10 más dolgot is, amiből az egyszeri nagyobb kiadás kevesebb, mint a rendszeres kisebb, és ráadásul akkor nem is vacak cuccokkal szenvedve éled az életed.

Alapvetően igazad van. Magam is hasonlóan csinálom.
Meg kell még említeni, hogy ezeknél a daraboknál viszont lényeges a karbantartás és alkalomadtán a szakszerű javítás.
Ezekkel együtt is olcsóbban jön ki az ember és közben végig minőségi cuccot használ.
Azért nem árt vásárlás előtt némi tájékozódás.

Cipőben nekem van az a use case, ahová felesleges a drága és szép cipő, de a nagyon hitvány se jó. Erre nekem a Decathlon gyaloglócipői váltak be. A kopottabbakat a kertben taposom (nagyon sokáig húzzák). Mosógépben mosom őket néha és gondosan impregnálom.

Bakancs helyett (nyilván nem téli hidegben) terepfutó cipőt hordok néhány éve. Mindig van az autóban egy pár, egy pár hozzá való zoknival.
Könnyű, szellőzik, és leszarom, ha elázik, mert ahogy lépkedsz benne, nagyon hamar ki is jön belőle a víz. És jól fogja a meredek partoldalakat is.

Telefonból is inkább ritkán veszek jót.
Az olyan dolgokat már nem is említem, amieket egy élet alatt jó esetben csak néhányszor veszel (pl. háztartási, konyhai berendezések).

Illetve néha érdemesebb egy kategóriával magasabbról választani. Pl. mi a házban is műhelyporszívót használunk. Nem kínlódunk a domestic szarokkal. Szív rendesen, nagy a porzsák, nem tömődik el, és nincs tele mindenféle propriatery szűrővel.
Amit használunk zsákot olyan anyagból van, mint az FFP maszk. Semmit nem enged át. A gép belseje olyan tiszta, mintha új lenne. Pedig szívuk fel vele minden szart a ház körül is.

Így van.
Csak ehhez tudás kéne.
Egyrészt olyan tudás, hogy magasabbról lásd a döntéseid impact-ját.
Másrészt olyan tudás, hogy hogyan kell valamit karbantartani, vagy egyáltalán helyesen használni, hogy sokáig tartson.

A környezetemben páran nem értik, miért veszek négyütemű, EURO 5-ös fűkaszát annyiért, amiből kettő vagy három basic fűkaszát is megvehetnék.
Túl azon, hogy jóval kevésbé szennyezem vele a környezetet, csendesebb is és nem szívom a büdös keverékfüstöt. És arra számítok, hogy megfelelő karbantartás mellett tovább is fog tartani.
Persze aki akarja az süketüljön meg és szívja csak a bűzt. Elmondhatja, hogy legalább olcsó volt.

És persze a prolik megveszik a sok gagyi szart, mert el akarják hinni, hogy majd ők ennyiért is jól járnak.

Sokan azt sem tudják felmérni, mit engedhetnek meg maguknak és mit nem, és inkább megveszik az annak látszó szarokat.
A hülyeségre szórják a pénzt, mintha nem lenne holnap, a tartós fogyasztási cikkeken meg megbasszák a fillért. Lehet, hogy fordítva kellene.

Láttál te már igazi prolit? 

Simán megveszi természetesen áruhitelre, 20% thm a félmilliós mobilt meg egy drága 4k tévét. Utána nincs pénz filléres dolgokra. Vagy egy ötvenezres nvidia shieldre, hogy legyen már 4k kép is azon a tévén ha már megvette. Helyette nézi a fos minőségű tv adást, mire még 1080-as tévé is túlzás lenne elég 720-as tévé is. 

Tökmindegy mi megy rajta, az a lényeg, hogy látható helyen rá legyen írva, hogy 4K.

Mi egyébként egy nem túl nagy CRT tévét nézünk (gyakorlatilag rajzfilm megy rajta néha). Vehetnénk nagyot minden szobába, de nincs rá szükség. Hálószobába meg kimondottan nem szeretnénk tévét.

Hevi: Hajbi feltorte az accountodat, es kozgazdasagi blodsegeket postol a nevedben!

Amugy az osszefugges szerint ha a fogyaszto nem veszi meg (vagy kevesebbet/kevesebben vesznek), akkor csokkentik a termelest (vagy teljesen le is allitjak). A masik oldalon ha no a fogyasztas, akkor a termelest is utanaigazitjak, illetve addig is arat emelnek, es igy all be az egyensuly. Utobbira jo pelda a GPU hiany, es a megveheto videokartyak elszallt ara. Elobbire meg a virusos leallaskor az olaj vilagpiaci ara, vagy a random repulojegy. Marshall-kereszt, kozgaz 101.

When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

>  ha a fogyaszto nem veszi meg

Ugye arról van szó, h megvetetik vele kvázi anélkül, h erre eredendően szándéka lenne.  A felelősség vizsgálatakor hamis eredményre jutunk, ha a fogyasztónál, mint a folyamat manipulált entitásánál megállunk. Vizsgálni kell a szándékot az ő befolyásolására - úgy jutunk közelebb a felelősökhöz!
Ha csökken a fogyasztás, akkor első intézkedések közt azt vizsgálják meg, h a tendencia megfordítható-e a befolyásolás növelésével. A termelés csökkentése/megszüntetése csak az utsó lépésként merül fel.  A krízishelyzetben (lásd Covid lezárás) való reakciók nem relevánsak a normál körülmények közt - ha nem lehet kimenni az utcára, és nem lehet utazni, mert ezt a közhatalom megtiltja, akkor a fogyasztók befolyásolása annyit ér mint halottnak a hónaljcsók. 
A normál működés az, h nem a fogyasztónak van szüksége a termékre, hanem a gyártónak van arra szüksége, h rásózhassa a termékét a fogyasztóra.  A fogyasztási javak 99% -nélkül, köszönöm szépen tökéletesen meglennék. Míg a gyártó már 10%-nyi keresletcsökkenéstől is a létezésében van veszélyeztetve. Vagyis nem a fogyasztási igény, hanem a  termelési és növekedési kényszer [ki kell termelni a kamatot] felől van megrántva a gazdaság. A valódi felelős a kamat mechanizmusa - és annak a haszonélvezői. Tulképp a gyártó/termelő is egyfajta áldozat a rendszerben, bár a fogyasztóhoz képest mindenképp nagyobb felelősség terheli.  

Széttépték testük; vér folyt a kőre; díszvacsorákon ettek belőle  //Kormorán

Ha nincs ra szukseged, ne vedd meg! A legtobb ember pont ezt csinalja, az mas kerdes, hogy ha van egy termek, amit csak azert nem venne meg, mert nem is tud a letezeserol, akkor a reklam felkeltheti az erdeklodeset. (en sem szeretem, blokkolom ahol tudom, de ez az egyetlen hasznos funkciojuk)

Egyebkent a kereslet nem csak a virus miatt csokken, sok esetben nincs mar szukseg rajuk. Megszunt a telefonhirmondo, telex (nem az uj index, hanem amirol a nevet kapta), egyre kevesebb embernek van vezetekes telefonja, es buta mobilja is. A nyomtatott ujsagok peldanyszama is esett (regi tendencia), ezeket mar ki sem nyomtatjak (ahelyett, hogy ugyanannyit nyomnanak, es az egyre nagyobb felesleget kidobnak). Bizonyos TV musorok es azzal kapcsolatos szolgaltatasok iranti kereslet szinten csokkent, sokan csak specialis celra tartanak TV-t (pl. F1-re/focira), vagy egyaltalan nem (pl. nekem sincs). Ezek a trendek mar joval a covid megjelenese elott jelen voltak. Nem gyartanak mar trabantot, de a klasszikus VW bogar gyartasa is leallt valamikor a 2000-es evek elejen, mert raktarra nem erne meg, eladni meg - par rajongon kivul - nem tudnak.

Nem tudom mennyit kene reklamozniuk egy - szamomra - felesleges termeket, hogy megvegyem. Valoszinuleg nem menne, barmennyit is probalnak. Ha nem csak felesleges, de ellenszenves is (akar a gyarto, akar a termek valamilyen modon), meg nehezebb a dolguk. Nincs Apple termekem, nem neztem meg a Soy Wars trilogiat (le tudnam torrentezni, de meg annyit sem er meg), es - sajat hasznalatra - nem fogok szarnyasbetetet se venni, hiaba plakatoljak tele a varost.

When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Mégegyszer: a gyártó nem azért gyárt valamit, h a fogyasztók igényét kielégítse, hanem azért, h a kölcsönét kamatostul vissza tudja fizetni.  A kamat nem kikerülhető. Ha nem veszel fel  kölcsönt akkor is részese vagy a kamat fizetésnek, mert a pénz amit használsz eleve kamattal terhelten valaki által kölcsönként felvéve került a gazdaságba és abból lesz fizetésed. Ez azt jelenti, h minden pillanatban több pénzt kell visszafizetni, mint ami eleve a rendelkezésre áll. Ha az egész világ kölcsön alapú pénze 100 egység, de ez 10% kamattal terhelt, akkor honnan lesz meg a +10 egység pénz a kamatra? Csak is úgy kerülhet be a rendszerbe, h valaki elvállalja annak a kölcsönként való felvételét - ami persze ismét kamattal lesz terhelt. És így tovább. Kibaszott piramisjáték. És mivel ezen kölcsönök kamatait ki kell termelni, ezért áll fent az állandó növekedési kényszer ami feléli a Föld erőforrásait és tönkreteszi a környezetet meg úgy mindent is. A fogyasztóknak nincs erre igényük, úgy beszélik rá őket, hogy részt vegyenek a legkülönbözőbb pszichológiai ki tudja még milyen trükkökkel. Sok esetben őket is bevonva a kölcsön felvételébe - h a piramisjáték működni tudjon. A termék gyártója és leendő vevője az üzletben nem egyformán érdekelt. A gyártónak létszükséglete h el tudja sózni vackát valakire, mert ha nem fizeti a kamatot akkor jön a végrehajtó és bezárhatja a boltot. Míg a vevőnek a termék nem létfontosságú általában, hacsak nem valami életmentő gyógyszerről vagy hasonlóról van szó. Ezért nyilvánvalónak kéne lennie számodra, hogy környezetromboló termelés rendszerének a fenntartása kevésbé varrható a vevő/fogyasztó nyakába, sokkal inkább a gyártóéba, de legfőképpen a kamatra épülő piramisjáték szervezőinek a felelőssége.  

Hamis a felvetés, h a fogyasztó oldaláról ez az egész kontrollálható lenne.  Kicsit olyan ez mint a demokrácia és a választások. A demokrácia szervezőinek sosem kell attól tartaniuk, h a választók megbuktatják a rendszert azzal, h nem mennek el szavazni.  Látszólag erre meglenne a lehetőségük, de mindig kijátszhatók lesznek egymás ellen és ezért mindig elmennek szavazni. Hasonlóan látszólag megvan arra lehetőség h ne vegyünk meg valamit/semmit - de gyakorlatban mindig rá fogják tudni venni az embereket a vásárlásra.  Tehát a vevőt/fogyasztót tenni felelőssé a rendszer bűneiért egy hamisság, korlátoltság és áldozathibáztatás. Ahogy @Hevi pontosan leírta korábban. 

Széttépték testük; vér folyt a kőre; díszvacsorákon ettek belőle  //Kormorán

csak meg kell bízni egy speckó feladattal, hogy ha már arra jár etesse meg lajkát.
azzal el lesz egy darabig.

Szerkesztve: 2021. 06. 18., p – 16:00

Szerintem meg pont az ilyen ,,kedves emberek" jelentik a legnagyobb szennyezést a világnak.