Visszaszámlálás

Márcsak kevesebb mint 11 óra! https://www.youtube.com/watch?v=J1nfIV-4_e8

Két kicsi magyar műhold, reméljük minden is rendben lesz :) A videó moszkvai időt mutat, magyar idő szerint szombat reggel 07:07-kor indulunk. (Node a mi visszaszámlálónk az csak-csak jó... bár a javascript sosem tartozott a kedvenc nyelvek közé, odafent azért nem azt kell használni)

Szerk: egy nap halasztás, start vasárnap reggel! két nap halasztás, lesz ez hétfő reggeli start is.

Hozzászólások

Oh, remélem, ennek a mockupját is megtapogathatom majd, mint a SMOGét is. Izgatottan várom a kilövést. Jó lenne a minél több komoly, magyar űreszközt látni. Még ha pici is...

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Hmmm, asszem akkor pont ideillik a klasszikus "Moszkvában valamiért tapsolnak"..
Sok sikert egyébiránt..

God bless you, Captain Hindsight..

Kettő? :)

Lehet valahol követni a missiont, vagy lesznek a honlapon hírek?

Szerkesztve: 2021. 03. 19., p – 22:10

Innen:

A CAMELOT-terv lényege a következő receptben foglalható össze: végy nagyon egyszerű icipici műholdból jó sokat. Szereld fel mindegyiket kis gammadetektorokkal, amik önmagukban kis túlzással csak annyit tudnak, hogy ha eltrafálja őket egy kozmikus gamma-foton, akkor azt mondják, hogy “ping”, de a becsapódás időpontját nagyon pontosan megjegyzik.

Lehetne "Ni", illene a project nevéhez.

Erre vajon miert nem jok a GPS muholdak? Gammadetektor van rajta, az atomrobbantasok detektalasa volt a rendszer egyik feladata. Pontos ora is van rajta, kommunikaciora is kepes, nem LEO, hanem 12 oras palyan van, szoval sokkal nagyobb a tavolsag kozottuk, jol szet vannak szorva, a pontos palyajuk es pozicioik is ismertek. Ebbol ugy latom, az (vagy valamelyik konkurens rendszer) erre valoszinuleg kepes, es sokkal jobban hasznalhato is lenne.

When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Erre vajon miert nem jok a GPS muholdak?

Nem hiszem, hogy itt a gamma-sugárzás detektálása a lényeg. Sokkal inkább szakemberek képzése, tapasztalat szerzés műhold tervezéssel, fellövéssel, stb. kapcsolatban.

2015 óra Magyarország az ESA teljes jogú tagja, a kormány komoly pénzeket tol az űrkutatás témájába, hiszen magas hozzáadott értékű, innovációs terület, plusz az EU is új űrprogramot indítana. Amely tortából nem ártana, ha nekünk is jutna egy szelet.

Az új évtized a magyar űrkutatás reneszánszát hozhatja el a kormány reményei szerint. Megduplázták a terület támogatását, a befektetésnek pedig Szijjártó Péter külügyminiszter szerint - egy mikroműhold-flotta, új kísérleti műszerek és egy önálló műhold felküldése mellett - a legfőbb célja az, hogy öt éven belül Magyarország embert küldjön az űrbe.

https://hu.euronews.com/amp/2020/01/16/sok-penzbe-kerul-a-magyar-urutaz…

Új űrprogramot indítana az Európai Bizottság. A hatszáz kommunikációs műhold fellövésével függetlenítené magát az EU az Egyesült Államoktól.

...

A javaslat részletein még dolgoznak, de azt szeretnék, ha legalább 600 műholdat tudnának Föld körüli pályára állítani. Az iparági szereplők szerint az első műholdakat 2027-ben lőhetik fel, vagyis az évtized vége előtt működhet a rendszer.

...

A következő hétéves uniós költségvetési keretben 13 milliárd eurót adnának az űrkutatásra.

https://hu.euronews.com/amp/2021/01/13/uj-urprogramon-dolgozik-az-eu

Holnap delutan 3 utan lesz az elso veteli lehetoseg (de elegge alacsonyan), 5 elott nem sokkal a masodik, az mar nyugaton es egy fokkal jobb. Amint a GPS-bol kihamozzuk amit lehet, lesznek palyaadatok! Addig csak ilyen pre-launch TLE-kkel dolgozunk mi is, amiben epp most irtam at kezzel az epocha-mezohoz tartozo datumot... 

Mert az űrkutatás egy innovatív terület, amibe a jövőben csak több és több pénz fog áramlani. Hogy egy ország ebbe becsatlakozhasson a know-howt meg kell szerezni, ez meg csak akkor megy, ha nem csak nézzük, hanem csináljuk is.

hogy egy klasszikust idezzek: "az ut a lenyeg, nem a cel". ahogy fenn irtak az egeszhez a tudast+gyakorlatot fel kell szedni. raadasul a kapcsolodo teruletek is sokat tudnak fejlodni: asszem a masatnal volt hogy valami tesztelo labort/eszkozt kellett fejleszteni mert nemvolt. azt meg utana lehet hasznositani/eladni hasonlo projecteknek. es szamtalan olyan terulet lehet amirol nem tudok (meg akar te sem), ami fejlodik kozben.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Én inkább a "light pollution" vetületet tartom problémának.

Félre ne érts, szeretem, ha megpillantok egy-egy műholdat, esetleg az ISS-t, mert az éjszakai ég amilyen gyönyörű, annyira unalmas ("nem túlságosan mozgalmas" értelemben). Ez addig, míg 1-1 műholdat láttál néha-néha, addig ez érdekes, de minél több ilyen lesz, annál zavaróbb lesz az egész.

Mostanában láttam párszor a StarLink műholdjait, és egészen érdekes, ahogy egy fűzérben keringenek egymás után, azonos pályán. Most még újdonság, de ahogy telítődik az éjszakai ég, úgy lesz egyre zavaróbb.

"Mi az? Műhold? Meteor? Repülő? UFO?"

Sokkal nehezebb lesz eldönteni.

A MASAT-I, a SMOG-I érdekes és hasznos projectek.
Nem kevésbé fontos, hogy megfizethetőek Magyarország számára is. Mondom ezt annak ismeretében, hogy egyik kezdeményezés sem kapott még húsz forintot sem az aktuális kormánytól. Úgy lett innen-onnan összekoldulva a pénz mindkettőre.
De hogy embert küldjünk a világűrbe, annak nem haszna van, hanem csak kára. A hasznát mindössze egy ember, nevezetesen orbán látná csak, az ő hiúságát legyezgetné, de az űrhajósok kiképzését, felszerelését, űrbe juttatását és visszahozatalát mi fizetnénk. Ennek én a világon semmi hasznát nem látom. Még távlatilag sem. 

Azért, hogy a semmire sem jó bölcsészeknek és informatikusoknak legyen miért picsogniuk. Az emberiség rövidtávú technológiai fejlődéséhez szükséges az űrkutatás. A hosszútávúhoz meg nélkülözhetetlen. Az űrkutatás még ha a közvetlen célját nem is éri el, irgalmatlan mennyiségű know-how ad. Pl. a mai, modern technológiánk jelentős részét az űrversenynek köszönhetjük. A GPS-től kezdve, a CCD kamerákon át, egészen a LEDekig, számítógépes végeselem számítások, CNC rendszerek gyors fejlődése, de még az autókban lévő tömítések is mind-mind ennek köszönhetőek. Igen, ezek létrejöttek volna e nélkül is, de nem ezzel a fejlődési sebességgel.
Ma, Magyarország ilyen tekintetben jelentősen le van maradva, ezekben a kutatásokban való részvétel is már az itthoni tudásbázist gyarapítja.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Én is attól rettegek, hogy leverjük a NASA-t, mint a cölöpöt! :-D

Pedig se bölcsész, se informatikus nem volnék. Viszont vettem részt az országban egyedülálló k+f projektekben. A valóság annyi, hogy infrastruktúra híján a naaagy know-how megmarad a néhány résztvevő maszturbációs segédeszközeként. Hála a globalizációnak, a krémjét esetleg megveszi valamelyik multi. Így aztán Magyarországon ma (sem) fog történni semmi előrelépés.

Talán a segédmunkás képzéssel lenne érdemes kezdeni.

Rosszul fogod. Rohadt rosszul. NASAt már évtizedek óta nem nehéz leverni. Az indiaiak is az ócska oroszoktól levetett technológiával, fillérekből, Mars missziót csináltak. De ehhez kellett, hogy lássanak ilyent és előtte évekig dolgoztak be más missziókba. 
Az ilyen K&F projectek, különösen azok,a melyek külföldi partnerekkel mennek együtt, mindig valamekkora tudáscserét jelent. Pl. a fejlett nyugaton már-már elképzelhetetlen, hogy valamit fillérekből kutassanak. Dolgoztam együtt olyan, millió eurós budgettel rendelkező, komoly kutatóval, mikor felmerült egy alkatrész hőmérsékleti tűrése, akkor elkezdett kerámiákról, CFD-ről, meg végeselemről, meg ezeknek a költségéről és időigényéről filozofálni, akkor kimenten a műhelybe, kiköszörültem az alkatrészt közelítően egy 8.8-as csavarból, beállítottam a telefont felvételre és adtam az alkatrésznek acetilénnel. A kész videót elküldtem neki emailben. Eredmény? Két nappal később már gyártották hőálló acélból az alkatrészt. Mert neki, ott az egyetemen már ez a fajta kutatás nem ment, mert csak az alkatrész legyártása a belső bürokrácia, szabályozások miatt 1000 EURós tétel lett volna.
A K&F projecteknél is ott dolgozik a 90-9-1-es szabály ami nálunk, az erre a szektorra ráépült támogatás lehúzás miatt nálunk inkább 99-0,9-0,1 és akkor is a 0,1 több mint nulla, különösen ha abban az aspektusában nézem, hogy a munkahelyem is ilyenből indult, és ha nincs megtolva az első három évben , akkor most 1300 magyar mérnöknek nem lenne munkahelye. Igen, elismerem, hogy a munkánk eredményét egy multi fölözi le, de ugyanez a multi évekig millió eurót öntött a fejlesztői központba.
De működik az országban világszínvonalú, félvezető vizsgáló berendezéseket gyártó cég ami K&F támogatások nélkül sehol nem lenne. Működik orvosdiagnosztikai eszközöket gyártó cég.
Végül egy érdekes sztori a magyar CUBEsat fejlesztésről: A CUBESAT-oknál ürtechnológiai szemponból nézve, "elég nagy a lazaság" a technológia és felszerelés tekintetébe. Egyik komolyabb követelmény a műholdat indítását végző szerkezettel érintkező felületetek minőségére és pontosságára van megadva, mert egy indítóban több CUBESAT is van, ezért ha elakad benne valamelyik, akkor elég nagy kicseszés a többivel szemben. A mese szerint a magyar csapat a pontossági követelményt még tudta volna tartani, de a felületkezeléshez nem találtak megfelelő céget, mert senki sem akarta vállani. Végül egy Érd környéki garázscégnél kötöttek ki. Az ottani szaki meghallgatta a dolgot, majd közölte, hogy megcsinálja egy karton cigiért és két sörért. A figura vegyészkedett egy kicsit és pár óra múlva megvolt az alkatrészek felületkezelése. Hogy mi és emnnyi igaz a történetből nem tudom, mert harmadkézből hallottam, de K&F területen dolgozóként simán elképzelhetőnek tartom, mert itthon sokszor már az is kihívás, hogy egy-egy speciálisabb feladatra megtalálni a megfelelő vállalkozót vagy szakembert. És bizony ez is know-how része.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Félreérted, mert félre akarod érteni. A NASA nem konkrétum, csak szlogen. Bár igazság is, mert Magyaroszág nem fogja még a legyőzhető NASA-t sem leverni. Bár, ha Lölö nekiállna űrhajót építeni... :-DDD

A potenciált ne keverd össze az egyes szakemberek ötletességével! A keleti blokkban is volt egy beidegződés. ('83-ban kezdtem a fejlesztőmérnöki pályát.) A mai helyzet kicsit jobb, de hogyan oldjon meg az ember valamit 2 hónap alatt, ha az anyagrendelési norma 13 hónap? Erre is van trükk. Az egyik kolléga tervezett egy világszínvonalú tápegységet, még díjat is kapott érte. A következő lépés az USA gyártású félvezetőket NDK típusra cserélni. Egy nyugati szakember nem találkozott ilyen kihívásokkal. ;)

Viszont igazi művésszel már én is találkoztam. Egy 2. emeleti lakásban létrehozott egy olyat, hogy amit maróval el se tudsz képzelni, azt ott meg is csinálja! És még adószáma sincs. ;)

De komolyra fordítva a szót: Nem India az érdekes. Majd amikor San Marino önállóan kutatja a Jupitert, talán akkor fogok hinni a magyar virtusban. ;)

Nope, nem értem félre.
Honnan tudod, hogy Lölö nem akar űrhajót építeni? Ha követed az utóbbi pár évet, észrevehetted volna, hogy a magyar állam vett sugárhajtású gyakorló katonai repülőgépet gyártó gyárat. Most kötöttek szerződést egy alapfokú kiképző repülőgép kompozit szerkezetűvé történő áttervezésére és sorozatgyártására. Könnyűpáncélosok magyarországi gyártására kötöttek megállapodásokat. Még bármi jöhet.

A hibás beidegződés, hogy még mindig a 80-as évek szintjén gondolkodnak emberek. Ma egy kommersz alkatrész beszerzése külföldről 2 nap, a legtöbb épp raktáron nem lévő mikrokontrollerre tálcás mennyiségben, a lead time 8 hét, egyedi cél ASIC-et 3 hónap alatt vágnak sorozatgyártásba a kínaiak. És ha kellően komolynak néznek, akkor érzékelőket, cél ICket küldenek ingyenmintában. (Pl. mágneses érzékelőből kértem 5-öt, kaptam 20-at.)
Emellett a technológia is elment mellettünk. 16 évesen PICO motorból és TVből bontott trimmerpotméterekből próbáltam giroszkópot építeni, most a céges fiókomban min. 50 db., +/-10Gs kombinált solidstate gyorsulásmérő és giro zörög, mert 30-asával forrasztom ki célpanelből. És ennek a girónak a bolti ára cca. 2000HUF/db, tehát nem elérhetetlen. Hasonlóképp, számítási kapacitásban, jelfeldolgozásban olyan szinten elmentünk, hogy ma egy ujjnyi méretben méretben megépíthetőek azok a szondák amiket a 60-as 70-es években lövöldöztek fel 10-20 kilós méretben. És akkor még nem beszéltünk pl. SDR és az internet adta lehetőségekről. Ma, csak amatőr nagymagasságú ballonokat követőkből olyan hálózat van, ami simán képes globálisan trackelni akár egy műholdat is.

Itthon nem anyagi potenciál hiányzik, hanem mentális. Mikor komoly szakemberek matraként ismételgetik, hogy nem lehet, nem lehet, mert nincs pííííz, nincs tudás, nincs precíziós szerszám, radhard processzor, magyarként ezt nem lehet megcsinálni, stb. Pedig lehet, és pénz se kell hozzá. És ehhez hozzájön, hogy majd beszállok ha XY project költségvetését elérjük, vagy ha már lesz rakéta és kilövőállvány.  Vagy amikor fejlesztési pályázat úszik el, mert adott egyetem nem tud megegyezni, hogy kinek a nevén legyen a bankszámla. Mikor kikukáznak szuperszonikus mérésekhez szükséges komplett szélcsatornát vagy épp egy TOKAMAK reaktort. (Mert volt itthon mindkettő) És ezzel párhuzamosan megy a sóhajtozás, bezzeg a MIT, bezzeg Delft, bezzeg a nyugat... pl. bár nem szeretem a Pulisokat a túltolt marketingjük és a néha nehezen megmagyarázható fejlesztési roadmapjük, de legalább csinálnak valamit.
Ami hiányzik az leginkább politika. Hogy az állam annyiban segítse ezeket a kezdeményezéseket, hogy legyen tér és jogszabályi háttér hülyének lenni. Hogy ne kelljen fejben számolnom, hogy mennyi műtrágyát és egyéb vegyszert tarthatok itthon, mielőtt rámverik a robbanószerrel való visszaélést. Vagy a meghajtogatott fúvócső eladható legyen kipufogó alkatrésznek.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

A magyar államot (se) keverjük bele a dologba! (Első gondolatod.) Ha egy-egy összeszerelési tevékenységet bevállal India helyett, az csak jól jön a pénz eltüntetéséhez. A fejlesztés támogatásából nem lehet közvetlenül harácsolni, ezért nem fogják támogatni. (Utolsó gondolatod.)

A hibás beidegződés, no az nincs. Hiába dolgoztam már a 80-as években. ;) Amit ma tervezek, azt ma megveszik külföldön is (és nem csak a volt keleti tömbben), a zsúfolt piacon is. (Hogy miért nem többet, az nem az én hibám.) És ugyanúgy amerikai, holland, belga, német, kínai (stb.) alkatrészeket szerzek be külföldről.  És csak külföldről, mert nálunk jobbára csak az amatőröket kiszolgáló kereskedelem létezik.

Persze egy összeszerelő üzem is nagy szó! Hiszen azt jelenti, hogy még (van olyan, amiben) jobbak vagyunk az indiaiaknál, de általánosságban már a 80-as években sem voltunk...

Ha úgy tetszik, én is kis izéket építgetek, ami lehetne akár űrhajó is. És van néhány dolog, amit nem lehet eladni, mert a felhaszálók még nem értik. :(

A K&Fben a világ minden részében benne van az adott nemzetállam, ilyen vagy olyan formában. Sőt a K&F támogatásából lehet csak pénzt eltűntetni, lásd. NASA és más űrügynökségek működése. Az Aero-Vodochody nem sima összeszerelő üzem, ahogy a Aviation-Engineering sem sima összeszerési munkát kapott, és ahogy az itthon gyártott haditechnikák sem tisztán szalagtermékek lesznek. Egyébként pont ezt látták be a haderőfejlesztésnél is. Mert így nem külföldre megy a kötelezően elköltendő adóforint, hanem annak jelentős része itthon marad. (Az más kérdés, kinek a zsebében.) Plusz, ezzel az ország ki tud lépni az összeszerelő üzem szerepből.

Van nálunk is professzionális felhasználókat kiszolgáló kereskedelem, a legtöbb nagy disztribútornak van magyarországi képviselete. Sőt, évekig több olyan disztribútor volt itt az országban, akik eleve nem álltak szóba 1-2 darabos rendelőkkel.

Örömmel olvasnék azokról, amiket fejlesztgetsz, mert van egy kis listám "elkelne és jó lenne a mérésekhez" címmel, plusz meglehet, hogy nekem is van párhuzamosan olyan fejlesztésem amihez adott esetben jó lehet.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Erre csak annyit tudok mondani: Úgy legyen!

A NASA a sok lobbi miatt volt sikeres - egyben emiatt lehetett a fejére nőni. No, lássuk ezt kicsiben! :-D

Naszóval, nem én vagyok a NASA. De kínai sem. ;) Viszont igyekszem professzionális anyagokat felhasználni a kis darabszámú gyártáshoz. A "slágertermékünkből" idén >300db fog készülni és ugyanennyit gyárt egy partner cég is, de a firmware és a szoftver tőlunk számazik. Ezek a cuccok apró motor(kerékpár)diagnosztikai műszerecskék. Nincs is túl sok fajta, abból is néhány befejezésközeli állapotban. Részben a kaláka-marketing, részben a járvány, de a nagysebességű szoftveresek miatt is.

Egyesek adnak egy kis oszcilloszkópot, kábelkészletet és némi know-how mellett elmagyarázzák, hogy mit kell csinálnod.

Nálunk ugyanez egy célműszer + C# windózos szoftver + know-how.

A slágertermék a szinkronteszter, amivel a max. négy henger beállitását szinkronba lehet hozni. Közelebbit nem mondok, mert gépészmérnök vagyok, de ehhez nem értek. ;) Itt egy videó. - hogy lásd a különbséget egy másik megoldás. Egy másik műszer, amivel akku feszültség, áram (1200A-ig), alternátor (háromfázisú generátor), gyújtáspozíció, hengersorrend, főtengely és vezérműtengely jeladók és közvetve néhány hiba mérhető. Kövesd a videó alatti linket! Tesztelési fázisban van egy kipuffogó mérő és két féle olajnyomás és hőmérséklet mérő. Van egy akkutöltő elektronika teszter (ami a motoron van és nem a konnektoron ;)), de az nem kellett a kutyának sem, pedig tizenvalahány funkciót mérek. :(

Egy-két apróságtól eltekintve részemről ennyi a repertoár, amiből kiderül, hogy feszültség, áram, nyomás, hőmérséklet és idő jellemzőket mérek. (A cégnek vannak egyéb műszerei/segédeszközei is.) Ezeket a fícsöröket kutyaütő szoftverrel és a főnök nem kis fejlesztőmérnöki és szerviztapasztalatával vegyítve használható műszerek is készülnek. ;)

Ha követed az utóbbi pár évet, észrevehetted volna, hogy a magyar állam vett sugárhajtású gyakorló katonai repülőgépet gyártó gyárat. 

Nem csak hogy vettek, de már el is adtak belőle!

Tizenkét darabot vásárolt a Vietnámi Védelmi Minisztérium a magyar–cseh AERO Vodochody AEROSPACE repülőgépgyártó L–39NG Trainer nevű modelljéből. Az európai és a NATO-sztenderdeknek egyaránt megfelelő repülőgép tavaly ősszel kapta meg nemzetközi típusbizonyítványát, így a döntés meglehetősen gyors sikernek számít. Egyben az újrainduló magyar hadiipar első komoly nemzetközi üzlete.

https://index.hu/techtud/2021/02/17/vietnam-az-l-39ng-elso-vasarloja/

Csak a hivatkozás kedvéért, Lynx:

Könnyűpáncélosok magyarországi gyártására kötöttek megállapodásokat.

Zalaegerszegen, a Zala Zone mellett épül meg az a német-magyar harcjárműgyár, ahol a világ egyik legkorszerűbb gyalogsági harcjárművét, a KF41 Lynxet gyártják majd

...

A Rheinmetall és a magyar állam által alapított vegyesvállalat közös harcjárműgyára a legkorszerűbb ilyen üzem lesz a világon, számos magas fokon digitalizált, automatizált és mesterséges intelligencián alapuló technológiát alkalmaznak majd a Lynxek gyártásához

...

A Lynxek egyébként nem kizárólag hazai használatra készülnek majd, Maróth Gáspár úgy fogalmazott, hogy az üzem létrehozásával Magyarország a Rheinmetall nemzetközi hálózatába kapcsolódik majd be.

...

Több országból szállítanak majd Magyarországra alkatrészeket az üzemhez, többek közt Németországból, az Egyesült Államokból, Franciaországból és Ausztriából is, ezen kívül Magyarországon is gyártanak majd olyan eszközöket, melyeket a Rheinmetall külföldi üzemeiben tudnak majd hasznosítani.

...

A kormánybiztos elmondta: a gyártás mellett a Rheinmetall a K+F tevékenységének egy részét is ide akarja hozni.

Mindez a jelenleg ismert 500 fő felett még további, jelentős munkahelyteremtő hatással járhat.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200910/a-vilag-egyik-legmodernebb-h…

Radar:

Élenjáró izraeli technológiát tartalmazó, ELM-2084 típusú radarokat vásárol a Rheinmetall Canada vállalattól a Magyar Honvédség.

...

A beszerzés kapcsán ipari együttműködés is megvalósul a felek között (...) Ennek értelmében részleges magyar gyártással indul a program, majd a teljeskörű készre szerelés is Magyarországon fog történni. Az együttműködés kutatás-fejlesztési programokat is tartalmaz, amelynek eredményeként további termékeket szánunk a világpiacra.

https://www.portfolio.hu/global/20201211/elenjaro-izraeli-technologiat-…

4x4:

Még 2018-ban indult meg újfajta 4x4-es katonai járműcsalád beszerzése a Honvédség számára, a Nurol Makina török védelmi vállalattól első körben 10 darabot vásárolt a magyar haderő. Mind a 10 jármű már Magyarországon van.

(...)

A most érkezett katonai járművek beszerzése része egy nagyobb, 300 darab 4x4-es rendszeresítésére irányuló projektnek, melynek célja a Honvédség felszerelése egy következő generációs, páncélvédett, többcélú katonai járműcsaláddal.

Az első negyven 4x4-es járművet még Törökországban gyártják le a hazai igényeknek megfelelően átalakítva, viszont a továbbiakat már Magyarországon, a Rheinmetall mérnökeinek bevonásával. Ez azt jelenti, hogy

KB. 260-280 JÁRMŰ KÉSZÜL MAJD MAGYARORSZÁGON A HONVÉDSÉG RÉSZÉRE A RHEINMETALL ÉS MAGYAR MÉRNÖKÖK BEVONÁSÁVAL.

Úgy tudjuk, a Gidrán névre hallgató katonai járműveket exportra is szánják majd, ahogy ez a lehetőség felmerül az összes többi hazai gyártmányú katonai jármű és kézifegyver esetén is.

A Gidránok Rheinmetall-lal közösen történő gyártása kutatás+fejlesztési komponenst is tartalmaz majd, mindkét tevékenységre itthon kerül majd sor. A gyártás és fejlesztés helyszíne Kaposvár lesz.

https://www.portfolio.hu/global/20201221/bejelentettek-tobb-mint-300-uj…

Az a baj, ahogy írtad is, hogy tényleg vannak sokan olyanok, akik a '80-as években ragadtak.

Ehhez képest a haderő-fejlesztés és a K+F Magyarországra hozatala elég komoly és átgondolt ütemterv szerint halad.

A tavalyi év történelmi jelentőségű hadiipari megállapodásai után 2021-ben az újonnan induló gyárépítések, kutatás-fejlesztési tevékenységek összehangolása kerül prioritásba, ezért egy teljesen új hadiipari kutatóintézet létesül majd Magyarországon – mondta el Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos a Portfolio-nak adott interjúja során. A szakember kitért arra is, hogy a gyárberuházásoktól 5-10 éven belüli megtérülést várnak, a hadiipari üzemek még a civil üzemeknél is biztonságosabbak, illetve megemlítette azt is, hogy Magyarország a katonai járművek fejlesztése mellett teljesen újfajta kézifegyver-típusok tervezésébe és gyártásába is belefog a közeljövőben. Maróth Gáspárral beszélgettünk a tavalyi év nagy haderőfejlesztési és hadiipari beruházásairól, illetve a 2021-es év várható fejleményeiről.

...

Ebben az évben a kutatás-fejlesztési projektek és gyártelepítések beindítása viszi a prioritást, első lépésként ezek összehangolása végett létrehozzuk a Védelemipari Kutatóintézetet, ahova koncentráljuk a hazai és külföldi erőforrásainkat a programok beindításához.

Egy katonai kutatóintézet létezik már a Magyar Honvédség Parancsnokságának irányítása alatt, ez a Modernizációs Intézet. Most kifejezetten egy olyan civil lábat szeretnénk fölépíteni, mellyel azokat a fiatalokat szólítjuk meg, akik számára a katonai kultúra kevésbé ismert, vagy akár még idegen is, viszont olyan programokban, fejlesztésekben vesznek részt, amelyek értelmezhetők a világ technológiai élvonalát jelentő hadiipar számára is. Egyrészt ennek szeretnénk egyfajta inkubációt, felületet biztosítani.

(...) A Magyarországra települő hadiipari cégek olyan kutatás-fejlesztési programokat hoznak ide, amelyek nincsenek összekötve a magyar haderőfejlesztéssel, viszont valóban a világ csúcsfejlesztései közé tartoznak. Ezeknek szeretnénk egy keretrendszert adni a létrehozandó kutatóintézettel.

Létfontosságúnak tartom, hogy minél több fiatal, magyar szakembert kapcsoljunk be ezekbe a kutatás-fejlesztési programokba.

A jó hír számukra az, hogy már nem kell messzire utazniuk a világban ahhoz, hogy élvonalbeli hadiipari kutatási programokban vegyenek részt. Az idei évtől ez valósággá válik a saját hazájukban is.

https://www.portfolio.hu/global/20210210/2021-ben-is-duborog-a-magyar-h…

Nem India az érdekes. Majd amikor San Marino önállóan kutatja a Jupitert, talán akkor fogok hinni a magyar virtusban. ;)

Látom te is mersz kicsi lenni.

Egyetemi tanárként részt vett az első magyar műhold, a Masat-1 létrehozásában, részben a projekt során szerzett tapasztalataira alapozva pedig 2012-ben megalapította társaival a C3S Elektronikai Fejlesztő Kft-t. Az űripari cég mára komoly tényezővé vált a piacon, többek közt az Európai Űrügynökséggel is együttműködik.

(...)

Horváth Gyuláék magyar szempontból különleges tervvel álltak elő, céljuk egy kifejezetten űripari cég létrehozása volt, sok szempontból pedig úttörő munkát kellett végezniük, hiszen nem állt előttük hazai példa. Fő elképzelésük az volt, hogy részben a Masat-1 tapasztalataira alapozva, azokat továbbgondolvanew space területén törjenek be.

(...)

A C3S kis műholdjainak és partnereinek köszönhetően ma már komoly potenciálú versenyzőként indul a távérzékelési piacon, igaz, a vállalat az űripar egyéb területein is megvetette a lábát. A nagy műholdakba például kisebb beszállításokat végeznek, az ily módon szerzett tapasztalatokat pedig a new space területén hasznosítják. E mellett egyre több cég speciális fejlesztéseibe mérnöki szolgáltatóként is bekapcsolódnak. A C3S-nek komoly előnyt jelent a sokszínűség, a villamosmérnöktől az informatikuson, gépészen és mechatronikuson át a csillagászig számos szakma képviselteti magát a csapatban.

(...)

Horváth Gyula hozzátette, a C3S számára az áttörést az Európai Űrügynökséggel (ESA) való együttműködés, illetve a RADCUBE projekt jelenti. A műhold indításáról jelenleg is folynak tárgyalások az ESA-val, a felbocsátás 2021 közepén várható. A projektet a C3S vezeti, és egy magyar, az Energiatudományi Kutatóközponthoz köthető kísérlet tartozik hozzá, melynek célja az űridőjárás monitorozása.

A C3S sikerének másik kulcsa az, hogy minden alaprendszert duplikálnak, így ha az egyik elromlik, a másik veszi át a helyét, ezt pedig a versenytársakéval közel azonos méretben is képesek megvalósítani. „Ez egy nagyműholdas szemlélet, mi ezzel nagyon különlegesek vagyunk a piacon” – mondta Horváth Gyula.

A cég ma már negyedévente képes felbocsátásokat szervezni hasznos terhek számára 1–14 liter térfogatban. Az indításokhoz legalább öt különböző siló- és hat rakétatípust tudnak felhasználni, köztük a SpaceX-féle Falcont, az ESA által tervezett Vegát, illetve az orosz Szojuzt. A vállalat legtöbb partnere amerikai és európai, de egyéb régiók, így Dél-Amerika és a Távol-Kelet is megtalálhatók a listában.

(...)

Horváth Gyula számára az egyetemekkel való együttműködés máig meghatározó. Tavaly a BME bejelentette, hogy űrmérnök szakot indít, a C3S-nél pedig a cél az, hogy akár meghívott előadókkal, akár ipari témakiírásokkal támogassák a képzést.

(...)

A C3S-nél arra törekednek, hogy a felbocsátott műholdak megbízhatóak legyenek, ne váljék belőlük űrszemét. Fontos továbbá, hogy a nagy megbízhatóságú eszközeikre ne csak IOD-ket, hanem teljes műhold-konstellációkat bízzanak, így beindulhat a magyar műholdgyár akár évente több tíz példánnyal.

https://24.hu/tech/2020/10/23/horvath-gyula-c3s-magyar-uripari-ceg-muho…

Hazánkban elsőként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán indulhat űrmérnöki mesterképzés 2022 tavaszán

A Műegyetemen évtizedek óta kutatóműhelyek egész sora végez űrkutatással kapcsolatos tevékenységet az elméleti kutatástól a különféle eszközök és szolgáltatások gyakorlati megvalósításán át az űrtechnológiai és űrfizikai ismeretek oktatásáig. Az egyetemen zajló űrkutatási projektek egy része berendezések építésére, míg más része különböző alkalmazásokra fókuszál. Így az egyetemen többek között foglalkoznak kisműholdak fejlesztésével, különböző fedélzeti egységek építésével, űrkommunikációval, különböző űrbeli kísérletekkel, földmegfigyeléssel, és különböző földi alkalmazásokkal. Erre a sokszínű örökségre alapozva indul el a műegyetemi űrmérnök mesterképzés, amely fő fókuszában az űreszközök fejlesztése lesz.

(...)

Az új képzés tartalmáról és a jelentkezés feltételeiről 2021. február 25-én hallgatói tájékoztatót tartottak, melyen több mint 200 volt és jelenlegi hallgató vett részt. Mindez azt jelenti, hogy az új képzés iránt már most jelentős az érdeklődés.

https://www.urvilag.hu/magyar_korszeru_oktatas/20210301_urmernok_mester…

Ideje lenne felébredned a csipkerózsika álmodból és kicsit szétnézni, hogy mi történik K+F terén Magyarországon.

Addig az országot és annak szakembereit lenéző szarkazmusodat kérlek tartsd meg magadnak.

Örülök, hogy mersz nagy lenni! :-D

Ezek szerint örüljünk annak, hogy 5 év múlva >1000 űrmérnök lesz egy olyan országban, ahol még rendes kőműves sincs. Ha mégis van, akkor is a kőműves fizetése sokszorosa az űrmérnökének. ;) Na, ebben a szakasztikus és cinikus és csúnya véleményben tán van több csúsztatás is, de talán inkább a valósághoz állhat közelebb.

Bár sokkal valószínűbb, hogy a hemzsegő űrmérnökök nem hatákonyan fogják körülállni azt a tíz iciri-piciri űreszközt. ;)

Lefordítom ezt a bazinagy szarkazmust, hátha megérted: Bármit is írtál, és az űrtechnika bármennyire hurrá lesz kis-nagy-Mária országunkban, csak néhány ember vesz benne részt - mint ahogyan ott jóval feljebb írtam. Persze ezt bármikor lehet "űrnagyhatalomként" kommunikálni.

És ha bármelyik betűmből azt olvastad ki, hogy leszarom a szakembereket, akkor fussál neki mégegyszer! Persze nem is hájpolom nagyon őket. Tudod, olyan ménöki környezetben nőttem fel, hogy a 300 tokos bipoláris processzort tervező embernek a későbbiekben nem jelentett gondot egy ügyfélszolgálati rendszer hatékony megreformálása sem. (Mily szép magyar szó!) Tehát egy igazi mérnök úgy működik, hogy bármilyen feladatot kap, azt kiválóan megoldja. Aki nem, az nem igazi mérnök.

Az ország leszólása? Tényleg nem érted? Próbáld meg felsorolni a sikeres űreszközöket felbocsátó országokat és méretét. Mindössze arra céloztam, hogy India sem méretben, sem technológiai tudásban nem összevethető Magyarországgal. Ha szerinted ez nem így van, nyugodtan indokold meg!

Ezek szerint örüljünk annak, hogy 5 év múlva >1000 űrmérnök lesz egy olyan országban

Igen, örüljünk neki.

Bármit is írtál, és az űrtechnika bármennyire hurrá lesz kis-nagy-Mária országunkban, csak néhány ember vesz benne részt...

Közvetlenül. Meg ugye a kapcsolódó szak- és támogató területek.

Próbáld meg felsorolni a sikeres űreszközöket felbocsátó országokat és méretét. Mindössze arra céloztam, hogy India sem méretben, sem technológiai tudásban nem összevethető Magyarországgal.

Hungary

Area: 93,030 km2

Population: 9,769,526

United Arab Emirates

Area: 83,600 km2

Population: 9,890,400

https://www.emiratesmarsmission.ae

Sikerült találnod egy jóval kisebb és jóval szegényebb országot.

Gratulálok, ez mindent visz!

A nyomorultaknak még 100 űrmérnökre se fussa. :(

A kapcsolódó szak- és támogató terület ellenére - még alumínium hűtőbordát is a németektől vásárolok. Igaz, van nálunk is képviseletük.

Most indítottam két termék gyártását. (Igaz, szigorúan földi szerkezetek.)

  • lengyel és német kábelek
  • amerikai MCU
  • angol programozó szoftver
  • svájci és holland hőmérők
  • amerikai és holland nyomásmérők
  • japán és kínai egyéb alkatrészek
  • magyar tervezés, NYÁK, speciális csavar, címke, szoftver és fröccsöntött doboz
  • magyar know-how

Tehát van nemzetközi együttműködés, beszállítás és magyar hozzáadott érték. Mint feljebb is elhangzott, szinte minden kéznél van.

Olyan, mint egy űrhajó, csak kevesebb a peremfeltétel és néhány milliárddal kevesebb a pénz. ;)

Kihívások mindig vannak. Egy példa a 80-as évekből: Duál 8" floppy szaharai folyamatos üzemre. Az író-olvasó fej hőmérséklete nem mehet 40 fok fölé, és rendelkezzen patkányhugyozás elleni védelemmel. (És ez nem tréfa, hanem automata katonai berendezés része!) A több hónapja hajtó gépész kollégától kérdeztem milyen lett? - Nagyon jól sikerült, 44 kiló! - És az jó? - Igen, mert a hasonló amerikai szerkezet 120 kiló.

40 évvel később egy űrhajóban sem különbek a kihívások, csak 120 és 44 helyett a fél kiló a menő, és legfeljebb ET hugyozástól kell védeni a szerkezetet. :-D

Eddig minalunk minden fasza, jo sok telemetria fut be a SatNOGS-ra. Elso direkt kontakt kevesebb mint 3 ora mulva!

Bejelentette első nemzetközi tranzakcióját a 4iG Nyrt., mellyel tovább folytatódhat a cégcsoport távközlési portfoliójának építése, illetve űripari terjeszkedése. A tőkepiaci társaság és két leányvállalata, a Hunagro DigiTel, valamint a CarpathiaSat előzetes megállapodást kötött a Space-Communication Ltd.-vel (SpaceCom) a céltársaság 51 százalékos részvénycsomagjának megszerzésére – olvasható a 4iG közleményében. Az ügylet részleteiről szóló, nem kötelező érvényű megállapodást a felek a budapesti, illetve a tel-avivi értéktőzsdén is bejelentették.

...

„A SpaceCom évtizedes technológiai tapasztalata, innovatív megoldásai, globális piacismerete, valamint szakembergárdája nagymértékű támogatást biztosíthat a CarpathiaSatnak az első magyar kereskedelmi műhold fejlesztéséhez, illetve pályára állításához. Így az akvizíció a tudástranszfer, valamint a nemzetközi stratégiai együttműködések kialakítása szempontjából is fontos lépés számunkra” – hangsúlyozta az elnök-vezérigazgató.

https://index.hu/gazdasag/2021/06/15/4ig-urtavkozles-spacecom/