Start-up

Fórumok

Szóval a mai processzorok szíliciumból készülnek, de vannak töltők, és katonai rendszerekben olyan processzrok, amik gálium-nitridből(GaN) készülnek. Mivel a töltöknél sokkal nagyobb teljesítményt bírnak a GaN töltők, ezért a porciknál is ennek a jelenségnek kénne megjelenni(meg is jelenik katonai radar rendszereken). Ennek az anyagnak az előnyei azok hogy:

  • Jobban bírják a hőt 
  • Sokkal jobb az energia felhasználásuk, sokkal nagyobb teljesítményüek ezáltal
  • Sokkal nagyobb az elméleti és a gyakorlati Ghz határuk

Ennek a hátrányai:

  • minimálisan drágább a Gálium-nitrid a szíliciumnál
  • Új technológia(vagy ez előny?)

Azért akartam(és még mindig akarok) egy olyan start-upot csinálni ami ilyen procikat gyárt. Gondoltam rendezek egy gyűjtést az https://www.indiegogo.com/ de nem lehetett Magyarországból gyűjtés índitani, ezért kipróbáltam a https://www.kickstarter.com/ de itt sem lehetett. Tudtok ajánlani hasonló platformot ahol lehet Magyarországról gyűjtést indítani vagy más ötletet? Na most ez így leírva szép és jó, de semmit sem értek a processzorok tervezéséhez/gyártásához. Van esetleg valami szoftver ami megkönnyíti az ember dolgát? Azt tudom, hogy szakemberre mindenképp szükség lesz, ezért ha Te az vagy vagy ismersz ilyen embert, akkor nagyban hozzájárulnál a munkámhoz.

Miért segítenél nekem?

  • Azért mert ha bejön az üzlet akkor megtörjük az AMD és az Intel egyeduralmát a számítógépprocesszor piacon
  • Erősebb processzorokat vehetnél, ugyananyiért
  • Ha segítesz és bejön, akkor Te kapsz kedvezményt
  • Részvények egy részét megkaphatod
  • Sokat nyerhetsz de nem veszthetsz semmit

Aki cinikusan áll a dologhoz, kérem írja le, de kultúrált, építő jellegű kritikaként.

Válaszaitokat és esetleges még komolyabb segítségeiteket, előre is köszönöm, és nagyon értékelem! 

Hozzászólások

Indiegogo-n mióta nem lehet Magyarországról gyűjtést kezdeni? Pár éve még lehetett.

Processzorgyártáshoz én sem értek, de egy már létező technológián egy sorozat prototípust legyártani millió USD-s költség. Egy teljesen új gyártási technológiának az elsődleges fejlesztési költségét én inkább a 100 millió USD felé raknám, már persze addig, hogy lesz belőle egy sokat ígérő demó, és jön valami nagy (intel, TSMC ... stb.) és jól felvásárol.

Nem értek a félvezető gyártáshoz, túlzottan nem is érdekel mivel nagyon bonyolult.

Évek óta nézegetem a GaN és a GaAs félvezetőkkel kapcsolatos híreket (felületesen, futólag).
Még nem találkoztam a katonai eszközök között sem GaN CPU -val. A GaN a nagy teljesítményeknél játszik, ráadásul (nekem úgy tűnik) a nagy frekvenciával magas hőtermelés jár. Vagyis a hatásfoka nem ideális, úgy tudod kihasználni ha magas hőfokon járatod.
Amit hirtelen találtam a kérdésben az arról is ír, hogy rendkívül drága lenne átállni, valaki egyenesen a komplett California GDP -t emlegeti.
Ha és amennyiben a feljebb írtak nem helytállóak, azaz egyszerűen és olcsón megvalósítható lenne a GaN félvezetőre épített VLSI áramkörök gyártása, akkor az olyan óriások mint az Intel vagy az AMD már régen a birtokában lenne, csak valamelyik páncélszekrényben áll, hogy a már meglévő és működő felvezető ipar által kitermelhető nyereséget maximalizálhassák. Így ha megjelennél a piacon egy működő prototípussal azonnal előrántanák.

Most úgy tűnik a kvantum számítógépek nagyobb sebességgel kecsegtetnek (persze a még gyerek cipőben járnak).

Ha futurisztikus projektet akarnék inkább érdekelne a kvantum össze fonódás, azonnali kommunikációval kecsegtet akár az univerzum másik végével. Jelen állapotunkban a fénysebesség már kezd minket korlátozni.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

>Most úgy tűnik a kvantum számítógépek nagyobb sebességgel kecsegtetnek (persze a még gyerek cipőben járnak).

A kvantumszámítógépek _bizonyos_ számításokat nagyságrendekkel gyorsabban tudnak futtatni. Jellemzően tudományos számításokra, bizonyos kriptográfiai algoritmusok megtörésére nagyon jók. Más jellegű feladatokra meg kb. alkalmatlanok. Jelen ismereteink alapján akkor sem váltanák le a hagyományos processzort pl. a telefonodban, ha amúgy racionálisan belerakható lenne.

>Ha futurisztikus projektet akarnék inkább érdekelne a kvantum össze fonódás, azonnali kommunikációval kecsegtet akár az univerzum másik végével. Jelen állapotunkban a fénysebesség már kezd minket korlátozni.

Ez totális sületlenség, kvantum összefonódással sem tudsz fénysebességnél gyorsabban információt közölni.

Ezt a kvantum micsodát úgy várjuk, mint a messiást, felhasználási korlátait kevésbé emlegetjük mert rosszat tesz az üzletnek.
Addig viszont a MINDEN-re tuti nyerőként kezeljük, frankón bolondítjuk vele egymást.

Osztom azt a gondolatot, hogy lesznek spéci feladatok, amire hasonlóképpen eredményesebbek a mostani digitális számítógépeknél, ahogy például az analóg elektronikus számítógépek is sok dologban a mai napig hatékonyabbak.

Programozóként én is szerettem volna azt hinni, hogy ez a quantum-micsoda csak egy érintőleges új terület lesz, és nem húzza le a kukába amit tudok, de egyelőre nem látom, miért ne lehetne reverzibilis algoritmusokkal a mai hétköznapi feladatokat ellátni? Az biztos, hogy teljesen más gondolkodásmódot kíván, és nem olyan triviális rajta az algoritmusok kódolása, de olyan elméleti korláttal még nem találkoztam, ami szerint ne lehetne evilági problémák megoldására is használni.

Ha pedig a foton alapú összefonódásokra épülő processzorokat sikerül megvalósítani, úgy tényleg hordhatjuk majd a mellényzsebünkben is. Én tehát mégis inkább ilyen quantum izékbe fektetnék, mint a fenti chipekbe.

Én fentebb nem véletlenül írtam, hogy jelen ismereteink szerint. :)

Hogy hosszútávon mi lesz (30- 50 év), azt senki se tudja még csak felbecsülni sem. A következő 20-30 évben viszont hagyományos feladatok teljes körű kiváltására azért alkalmatlanok lesznek (ami != megvalósíthatóval, mivel gondolom - legalábbis elméleti szinten - Turing teljes ez a világ is). Olyat persze simán el tudok képzelni ezen időtávon is, hogy segédprocesszorként (hasonlóan a neuronhálós vackokhoz) jó pár generációugrás múlva bekerülhet valami kvantum gyorsító az akkori mobilokba bizonyos speciális feladatokat ellátni. De ennél többet egyelőre képtelen vagyok belelátni konzumer szinten.

Szerintem az itteni infósok nagy része már nyugdíj környékén fog karistolni, mire a kvantum világ elkezdhetné zárójelbe tenni a tudásukat. Persze afelől nincs kétségem, hogy aki most tervez egyetemre menni középsuliból és eleve ebbe az irányba halad, (ha ügyes) akkor tud kvantum informatika vonalom majd pénzt keresni rendesen.

:)

Egyébként láttad már a Verilog-A nyelvet?
Ha ott leírsz egy C = A * B;  kifejezést, akkor az a későbbiekben Gilbert cella beépítését fogja utasításba adni.
Továbbá ha leírsz egy Y = LN (X); kifejezést, akkor egy félvezető exponenciális áram-feszültség karakterisztikáját kihasználó blokk beépítését fogja jelenteni.

Kérdés: elérhető-e FPGA-hoz hasonló analóg eszköz, vagy csak ASIC szinten gyártatható le a Verilog-A -ban megírt igény?

Verilog-A is an industry standard modeling language for analog circuits.

Hát, ez az én olvasatomban nem analóg számítógép. Mindössze egy modellező nyelv.

Bár régen tanultam róla, nem foglakozom vele és nem is a szakterületem, mégis megmaradt bennem egy kép.

Régen sok esetben előny volt, ha nem kellett a mért értékek numerikus reprezentációját előállítani. Vagy drága lett volna az oda-vissza alakítás + digitális feldolgozás, vagy a kezdetleges digitális technológia idején/előtt akár egy szorzás is gyorsabban elkészült és rögtön rendelkezésre állt az eredmény visszaalakítás nélkül.

Ma ennek már legfeljebb speciális esetekben lehet szerepe, de nem igazán találkoztam még ilyennel. Viszont van néhány szellemes megoldás, ami az analóg jelet illeszti a digitális részhez. Ugyanakkor a digitális rész jelentős támogatást tartalmazhat egyes feladatok "számításigánytelen" megoldásához.

Olvastam egy cikket arról az áramkörről, ami egy kapcsolóüzemű táppan (buck) a szabadonfutó diódát helyettesítő FET áramának nullára csökkenését állapítja meg. Alapvetően 42 vagy 65 tranzisztoros áramkört használnak erre a célra. Ez szépen leírja, hogy még az "egyszerű" áramkörök is milyen fejlődésen mentek keresztül. Nyilvánvalóan van modellezés és szimuláció a tervezési folyamatban, de talán a mai világ talán nem erről szól. Az ASIC inkább az egyes már meglévő modulok integrálását jelenti.

Pl. egy egyszerű ASIC egy Conrad-nál kapható teljesítménymérő. ;) A feladathoz szükséges analóg részeket odarakták a 8051 köré. Az ADC, regiszterek és szorzók csak helperek a digitális rész körül. Analóg számítógép sehol. Viszont hasonló teljesítménymérő "előtétet" meg tudsz venni külön, nem kell megtervezned.

Azért lehet hatékony egy analóg számítógép, mert meg tudhat oldani olyan differenciálegyenletet, amelynek nincs zárt alakban megoldása, a numerikus megoldás számításigényes, s igen részletes analízist igényelne, hogy milyen pontosságú számábrázolás és milyen lépésköz mekkora komulatív hibát okoz, ami akár használhatatlanná is teheti az eredményt. Ha a fizikai modellt megépíti valaki integrátorokból, RC elemekből, az pár másodperc alatt eredményt adhat bonyolult esetekre is. Tekintve, hogy a villamos modell a fizikai kép megfelelője, helyes eredményre jut, csak a vezérlési tartalékokra, telítésekre, sebességre, zajra kell figyelni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Így igaz.

A keresztkérdés csak annyi, hogy mi akadályoz meg abban, hogy a modellt betöltsem egy áramkör szimulátorba? Ideális elemekkel sem a zajra, sem a telítésre nem kell ügyelni. Nem vagyok pl. az 5V tápfeszültséghez kötve, akár 500V feszültséget is adhatok egy műveleti erősítőre. Ráadásul szimulátor a laboratóriumi mérési pontosságnál nagyságrendekkel pontosabb eredményt ad.

Tehát a mai számítási teljesítmény és szoftverek mellett biztosan hatékony az a módszer, amikor RC elemeket kötözgetsz össze és figyelsz?

Láttam 1977-ben fél rackszekrény méretű (vadiúj, francia gyártmány!) Fourier-analizátort. Hidd el, ma az MP3 nem azzal készül! ;)

Csak feltételezem, a lőelem képző és tűzvezérlő rendszerek - ma már - nem analóg számítógépeket használnak.

Az autó a legjobb példa. Tanultam még a röpsúlyos szabályzót, a BMW specifikus gyosító fúvókát, a traktorszabályzót, és olvastam a régi szép "intuitív" PID szabályzásokról. Ma meg egy motor "kopasz hardver", és minden az ECU-ban csücsül. Üzemmódtól függően táblázatokat cserélget a rendszer. A táblázat egyes elemei pedig leírják, hogy abban a helyzetben milyen függvények szerint kell vezérelni vagy szabályozni a motor egyes elemeit. Pedig ez egy roppant komplex és bonyolult analóg rendszer, mégsem használnak modellezéshez analóg számítógépet.

mi akadályoz meg abban, hogy a modellt betöltsem egy áramkör szimulátorba?

Az, hogy a szimulátorban diszkrét az idő is és a számábrázolás is. Írtam, hogy ha tudod igazolni, hogy ez nem okoz problémát, konvergens lesz a differenciál-egyenletrendszered megoldása diszkrét alapokon azzal az időbeli lépésközzel és számábrázolással, amelyeket használsz, akkor nem lesz baj. Igen, az MP3 esetében tudod, mi a gerjesztő spektrumod, tudod, milyen felbontású az inputod, ott nincs meglepetés.

Akkor sincs nagy baj, ha van zárt alakban megoldásod, hiszen megoldod a diffegyenletet analitikus módon, ami kijött, abba a függvénybe helyettesítesz, és meg is vagy.

Egy esetben van baj. Akkor, ha van egy jellemzően nonlineáris differenciálegyenlet-rendszered, és túl nagy munka igazolni azt, hogy a szimuláció valóban jó lesz. Mellesleg szimulátorok sok esetben be is dobják a törölközőt. Vagy memóriában eszkalálódik a probléma, vagy futásidőben, vagy valamiféle out of range, nullával való osztás, és efféle dolog sül ki belőle.

Értem, hogy a tipikus problémákra vannak megoldások, komplett függvénykönyvtárak, talán még hardware leíró nyelvben kész hardware megoldások is. Az analóg számítógép nem ezekre az esetekre való.

Ráadásul szimulátor a laboratóriumi mérési pontosságnál nagyságrendekkel pontosabb eredményt ad.

Ha numerikusan egyáltalán lesz bármiféle megoldásod. Mondok egy példát, bár ezt analóg számítógéppel sem nagyon lehet megoldani. Ilyen az időjárás-előrejelzés. Itt több gond van. Mennyire pontos a modellünk? Mennyire pontos a számábrázolásunk? Mennyire jó a térbeli és időbeli felbontásunk?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Az, hogy a szimulátorban diszkrét az idő is és a számábrázolás is.

Bizony, ez így van. Mondjuk egy 5V-os áramkörben biztosan 1nV-nál pontosabban szoktál mérni. :-D

Sok a hablaty már megint! Komolyan elhiszed, hogy azt az áramkört , amit valós alkatrészekből összeraksz, lehetetlen szimulálni úgy, hogy a valós áramkörnél nagyságrenddekkel pontosab, nagyobb határfrekvenciával, stb. rendelkező ideális áramköröket használok? Vagy úgy gondolod, hogy egy 1MHz határfrekvenciájú erősítőt jobban meg tudsz mérni 1fs mintavételi idővel?

Innentől semmi értelme a differenciálegyenlet tulajdonságairól beszélni. A szimulátor egy darab differenciálegyenlettel sem fog találkozni. Hanem találkozik azzal az analóg modellel, amit -tegyük fel jól - felállítottál a probléma megoldására.* A futásidőről se beszélgessünk, mert bárkinek az asztali gépén - akinek gyorsabb gépe van mint nekem ;) - belátható időn belül le fog futni a megoldás. Ha ez nem így lenne, akkor vannak még szerverek és esetleg alacsony hőmérsékletű speciális gépek. Egy olyan bonyolult modell szimulációja, amelynek roppant hosszú a futásideje, biztosan rendelkezik más negatív tényezővel is. Pl. olyan bonyolult, hogy valós analóg elemekből összerakni is képtelenség.

* Itt már megint nem arról beszélünk, hogy egy differenciálegyenlet szimulálható-e analóg eszközökkel! Hanem arról, hogy az analóg számítógépet használjuk-e szimulációra, vagy az általa megvalósitott áramkört "oldjuk meg" (és nem a differenciálegyenletet) digiális áramkör szimulátorral.

A meteorológiát meg nem kellene idekeverni! Azok a modellek nem olyanok, amiket analóg áramkörrel szokás szimulálni. Az számitás meg pontosan anti-szimuáció, hiszen végeselem módszerrel dolgoznak. Az meg pont arról szól, hogy a bonyolult modell helyett (ami nagyon bonyolult, vagy bonyolultabb, mint az eredeti rendszer) egy jól definiált helyzettől kezdve a kölcsönhatásokat vizsgálják. Ez csak annyiban különbözik a repülőgépszárny méretezésétől, hogy itt még egymillíó részeg pilóta külön komplett kormányberendezéssel igazgatja a gépet. :-D

Teljesen általános esetben,  a szimulációs esetben tulajdonképpen megoldod a diff-egyenletrendszert, ha ezt irányítani akarod akkor úgy "piszkálod" a diff-egyenlet rendszeredet, hogy azt adja a megoldásnak amit szeretnél, eddig kb egyet is értünk. Az a helyzet, hogy manapság az legtöbb mérő és vezérlő egység digitális, matematikai értelemben diszkrét. Ezzel lehetnek problémák, ami a valós életben nincsen, hogy én is mondjak egy szemléletes példát, mondjuk egy robotkar. Ott nagy tételben kell inverz mátrixokat számolni, amik bizonyos pontokon szingulárisak. Ez a valóságban nem jelentkezik. Erre már nagyon régóta megvannak a technikák, hogy a legtriviálisabbat említsem, ott a pszeudó-inverz, de ennél szinte csak jobb megoldások vannak. 

Ahogy helyesen írod ezek mind "erősen" nemlineáris rendszerek, amivel nincs is nagy baj, csak kicsit nagyon más a matematikai toolset amit használsz.

Amire utalni szerettél volna az időjárásnál, az a kaotikus rendszerek ennek az egyik legismertebb formája a Lorenz egyenletrendszer. Itt az a probléma, ha kicsit is más a modelled, vagy a modell paraméterek, vagy a kezdeti feltételeid, akkor nagyon gyorsan teljesen más eredményre jutsz. Vannak aztán a bizonyos paraméter beállításra kaotikus tulajdonságokat mutató rendszere, amikkel szintén ugyanez a probléma. Mivel elektronika tele van ilyenekkel, ezért ez gond. Szimulációval nehezen, leginkább sehogyan sem lehet ezt előre jelezni. Ha irányítani szeretnéd arra vannak technikák érdekes módon az a könyebb feladat. 

Ha jól értem ezt akartad elmondani, csak kicsit kiegészítettem.

Lényegében igen. A diszkrét rendszerekről előbb be kell látni, hogy az adott felbontás mellet konvergensek lesznek-e, és ha igen, mekkora hibája lesz az eredménynek. Nonlineáris esetben ez egyáltalán nem tűnik nyilvánvaló feladatnak. Ezzel szemben egy valós, folytonos rendszer önmagában az, ami.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Egyébként itt nem a konvergens szót használnám. Általánosan Nemlineáris diff egyenleteket valamilyen numerikus módszerrel oldunk meg. Igazából az az elvárás, hogy ezek hibája "elfogadható" legyen. A valós rendszerrel az a probléma, hogy azt valahogy mérni kell. Az tény, hogy a valós rendszer eredménye mindig pontos. Az a kérdés, hogy ezt mennyire pontosan tudjuk mérni. Ezek a mérők meg általában digitálisak. De ha meg analóg eszközzel mérsz, annak is van mérési pontatlansága, ott a rögzítés is beolvasás pontosságáról kell beszélni. Szóval ott is van azért baj bőven. 

Ha meg az adott rendszer minimum kaotikus tulajdonságokat mutat, akkor meg úgyis mindegy, az akkor egy másik probléma halmaz. 

Aztán van az a probléma, ha vissza kell számolnod egyébb paramétereket a mért adatokból, ha mondjuk van egy mechanikai rendszered, mert azokat könnyű elképzelni. Van rajta egy elég jó gyorsulás mérőm. Akkor sebességet és pozíciót abból integrálással kapok, ha a mérés nem volt pontos akkor esélyem sincsen, márpedig tudjuk, hogy nincsen pontos mérés. Ez is sokat tud rontani a helyzeten. 

Én nem mondanám egyik álláspontra se, hogy csak ez a jó, csak az a jó, mindenkinek lehet igaza, az adott feladat konkrétan dönti el a dolgot, mindennek van egy költség vonzata. Azért azt alapvető szabálynak érdemes betartani, hogy előbb számoljon az ember, csak utánna rendelje az alkatrészeket és kezdjen bele az építésbe. 

"Akkor sebességet és pozíciót abból integrálással kapok, ha a mérés nem volt pontos akkor esélyem sincsen, márpedig tudjuk, hogy nincsen pontos mérés. Ez is sokat tud rontani a helyzeten. " - A mért adatokkal tudni kell "matekozni". Egy szimpla x-y=z esetén sem minden esetben triviális, hogy z mennyi (illetve milyen hibával van terhelve), ha x meg y valós, hibával terhelt mérés eredménye.

például az analóg elektronikus számítógépek is sok dologban a mai napig hatékonyabbak /hg2ecz/

Azért lehet hatékony egy analóg számítógép, mert meg tudhat oldani olyan differenciálegyenletet, amelynek nincs zárt alakban megoldása, a numerikus megoldás számításigényes, s igen részletes analízist igényelne, hogy milyen pontosságú számábrázolás és milyen lépésköz mekkora komulatív hibát okoz, ami akár használhatatlanná is teheti az eredményt. Ha a fizikai modellt megépíti valaki integrátorokból, RC elemekből, az pár másodperc alatt eredményt adhat bonyolult esetekre is. Tekintve, hogy a villamos modell a fizikai kép megfelelője, helyes eredményre jut, csak a vezérlési tartalékokra, telítésekre, sebességre, zajra kell figyelni. /locsemege/

Az tény, hogy a valós rendszer eredménye mindig pontos. Az a kérdés, hogy ezt mennyire pontosan tudjuk mérni. /tygriss/

(Ez itt az offtopic offtopic laza visszatérítése. :-D)

Itt elsősorban a középső idézet megállapításait járjuk körül!

Olyan differenciálegyenletekről beszélünk, amelyeknek meg lehet feleltetni egy fizikai modellt, amit megvalósítunk pl. villamos analógiával.

Tény az, hogy régebben számtalan analóg számítógépet használtak ismert vagy ismeretlen problémák gyors megoldására, persze a digitális korszak előtt vagy kezdetén.

Persze nem csak a digitális világ fejlődött. Pl. a 70-es években egy kisebb jelszinten működő hifi (:-D) erősítő zaja és torzítása is <0,001 volt (60dB), manapság meg a THD+N < 0,000001 (120dB). A THD+N jellemző különösen fontos! Hiszen azt állítja, hogy megjelennek ilyen-olyan oda nem illő jelek a kimeneten, de sem mérni, sem szétválasztani nem tudjuk. Tehát elégedjünk meg azzal, hogy az a roppant pici hiba vagy a félvezető fizikai zaja, és/vagy a megvalósított erősítő torzítása. Valahogy úgy néz ki, elértünk valamilyen fizikai határt. (Legalábbis szobahőmérsékleten.) Pedig egy ilyen erősítőből kiváló integrátort lehetne építeni - bele az analóg számítógépünkbe! De sajnos a határfrekvenciája véges, az erősítése véges, és az alkalmazható feszültség is véges.

Sebaj, a passzív elemek sokkal egyszerűbbek! A valóságban az ellenállás sajnálatos módon rendelkezik kapacitással, induktivitással, tűréssel és zajjal. Ezt elég könnyű (?) megkerülni. A gyakorlatban igyekezni kell olyan áramkört tervezni, ami az említett defektusokat az adott áramkör adott pontján a fent említett hibák alá vagy legaláb közelébe csökkenti.

A kondenzáror a valóságban lényegesen rosszabb, mert van még ellenállása, induktivitása és feszültségfüggése(!). Nem is annyira régen szembesültem azzal a ténnyel, hogy a boltban nem is lehet kondenzátort kapni. Legfeljebb egy kondenzátornak hívott, arra elléggé hasonlító ojjektumot. ;)

Az induktivitás meg szóra sem érdemes. Lényegesen rosszabb tulajdonságai vannak, mint egy kondeznzátornak. Egyes esetekben a fenti alkatrészekkel inkább csak emulálják.

Rajta, pakoljunk össze a fenti elemekből egy differenciálegyenlet megoldására alkalmas analóg számítógépet! A technika mai állása mellett szerintem nevetséges.

Van egy modern :-DDD POWER4+ szerverem (2004 októberében gyártották utoljára. :-D), csak 1 mag és csak 1GHz órajel. A benne található 2db FPU  egy-egy összevont szorzás-összeadás utasítást képes befejezni órajelciklusonként. Elméletileg legyen 1 Mflops - a fenti erősítő határfrekvenciája pedig 60MHz egységnyi erősítés mellett. Ugyanennek az erősítőnek a dinamikája 120dB, míg az FPU IEEE 754 formátumának >660dB. (Csúnyán lefelé kerekítve, hogy szemléletesebb legyen a 11/2=5,5 nagyságrend különbség.) Persze manapság sokkal magasabb órajél és sokkal tobb mag és több FPU/mag járja.

Így aztán a digitális szimulációban

  • az erősítő ideális
  • az ellenállás ideális
  • a kondenzátor ideális
  • az induktivitás ideális
  • a feszültség végtelen
  • a frekvencia végtelen

Persze, persze, itt is vannak korlátok, ezért az ideálist nem, de a végtelent kisebb mértékben csökkenteni kell. Ennek ellenére a pontossága még igy is nagyságrendekkal jobb lesz, mint amit az analóg szimulációval álmodhatnánk. Az analóg értékek mérését ugyanezekkel a nem ideális elemekből összeállított műszerekkel végeznénk. Szóval a mérést ne is említsük!

Mégegyszer:

a numerikus megoldás számításigényes, s igen részletes analízist igényelne, hogy milyen pontosságú számábrázolás és milyen lépésköz mekkora komulatív hibát okoz, ami akár használhatatlanná is teheti az eredményt

Ez bizony igaz lehet, de van 5,5 nagyságrend tartalékunk. Ezt lehetetlen analóg elemekkel megvalósítani. Már csak arra van szükség, hogy ne fakezű végezze a programozást. ;)

Ez ilyen osszekalapozok par(tiz)ezer dollart aztan kiirom hogy bocs, nemsikerult, a penzt meg elkoltottuk sztori akar lenni? :)))

GaAs, GaN, SiC alapú félvezetőket sok éve használják a teljesítmény elektronikában ill. extrém alkalmazásokban (pl. magas hőmérséklet, nagyfesz). Megvan a maguk helye ld. pl.: https://www.edn.com/si-vs-gan-vs-sic-which-process-and-supplier-are-bes… . Ehelyütt annyit érdemes megemlíteni, hogy az Si gyakorlatilag végtelen mennyiségben, ultra jó minőségben és sokkal olcsóbban állítható elő, mint az előzőek. Ráadásul több évtized alatt olyan mennyiségű pénzt nyomtak az Si alapú technológiába, hogy csak ezzel állítható elő gazdaságosan, globális piacra 5nm-es M1-s processzor.

Elég jó cikket találtál! Szerintem ez a lényeg:
"GaN and SiC are wide-bandgap (WBG) materials, which means the energy required for an electron to jump from the top of the valence band to the bottom of the conduction band within the semiconductor is typically larger than one or two electron volts (eV)"

Vagyis ahhoz hogy megmozgasd az elektronokat, nagyobb energia kell mint a Si alapú félvezetőben. Kicsit arra emlékeztet mint az elektron cső, ahol sok többlet energia kell ugyanahhoz az eredményhez. Mondjuk, a magasabb energetikai szint kedvező lehet az olyan sugárzás terhelt környezetben mint az űr.

Szóval eléggé szembe megy a trendekkel, hiszen a másik fontos trend a számítástechnikai chipek esetében a kis energia igény (amikor én kezdtem szakmát nehéz feladat volt a megfelelő tápegység és táp vezetékek kiépítése, egy párszor 10MHz frekvencián, láttam olyan ck. A4 méretű panelt, ahol a táp síneket végül 5mm sodrott kábelekkel kellet átkötni hogy rendesen működjön - egy zsák schottky logika 74Sxxx).

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Namármost, vélhetően azért nincs még ilyen széles körben elterjedve, mert nem annyira egyszerű, amit pár ezer dollárból és szakértelem nélkül is meg lehetne csinálni vagy arra a célra, amire szánod, teljesen alkalmatlan.

Először is sok sikert a jövőhőz!

Többször is átolvastam, amit írtál és van pár kérdés és gondolat, ami kialakult bennem.

Személy szerint nem így kezdenék hozzá ehhez a dologhoz, mivel semmilyen szakértelmed nincs hozzá.

Ha jelentkezik egy szakember, mi alapján tudod eldönteni, hogy képes-e elvégezni a processzortervezéshez/gyártáshoz szükséges folyamatok valamelyikét?
Először érdemes valamilyen tudással felvértezni magunkat az adott területen. Ha ez nincs meg, akkor könnyen félremehetnek a dolgok.
Egy startup esetén különösen, mivel nem szokott az ember dúskálni a pénzben a kezdetek kezdetén.

Lehet csinálni hasonlót, mint az ARM, aki ugyebár csak tervez, de nem gyárt.
Az ehhez szükséges embereket meg kell fizetni, különben elmennek máshoz.
A kickstarteres gyűjtésből szerintem nehéz egy komolyabb jövőképet felvázolni, hiszen nem tudni mennyi pénz fog befolyni.

Miért téged válasszanak és ne mást?
Van olyan kapcsolati tőkéd, amit felhasználva a befektetők megrohamoznak?
Olyan karizmád van, hogy leveszel mindenkit a lábáról?

Az írásodból nem jön át, hogy mi az amiért tényleg megéri veled dolgozni ezen.
(A "Miért segítenél nekem rész"-en még dolgoznék egy kicsit...)

Ezek azok az apróságok, amik így eszembe jutottak és ami talán ad egy másik nézőpontot is neked.

...úgyis jönnek...

Kickstarteren szerintem arra szoktak penzt gyűjteni, aminek van prototipusa (max a doboz hiányzik) es lassu lenne egyenkent gyartani, majd eladni. Par szaz darab gyartasara kalapozol penzt.

Itt nincs prototipus, csak egy otlet, ami letezik a neten, legalabbis nem egy uj anyagot fedeztel fel.

Az ilyen ötletet úgy szokták megvalositani hogy felmondanak a munkahelyen, raallnak csak erre es 50 emberrel egy év alatt lenne egy prototipus. Cetelemet nem ajanlom, inkabb csaladtol kerj kolcson, elsore 80-100m huf eleg lenne.

Aha, a nagyon gyanús dolgokat lelövik: https://www.theverge.com/2015/10/13/9518163/laser-razor-kickstarter-ban…

Néha azért átcsúszik valami, ami soha nem lesz kész, de inkább apróságok...

“Any book worth banning is a book worth reading.”

Ha más tapasztalatod nincs is a vállalkozósdiból, legalább pörgess le néhány Cápák között / Shark Tank epizódot. Szakértelem, tőke és kapcsolatrendszer nélkül akarsz vállalkozni egy teljesen telített, oligopol piacon. Erre keresel befektetőket úgy, hogy az ötlet semennyire nem validált, nemhogy egy prototípus nincs kész, de fogadjunk, hogy egy kezemen meg tudnám számolni, hány potenciális vásárlóval beszéltél eddig.

Tegyük fel, hogy én vagyok a cápa. Adok neked százmillió forintot. Mit tudsz adni cserébe? Szakértelmet nem, saját tőkét nem, piacismeretet nem, prototípust nem, gyártósort nem, saját ötleteket nem, kapcsolatokat nem, potenciális vásárlókat nem - akkor mit? Jelenleg ott tartunk, hogy azt a platformot sem tudtad egyedül megtalálni, amin keresztül pénzt gyűjthetsz.

Mi a szereped ebben a sztoriban azon kívül, hogy olvastál egy (jó esetben több) cikket a neten, és szeretnél főrészvényes lenni egy vállalkozásban, amit mások megcsinálnak helyetted?

A processzor piacot ismerem, és amivel foglalkozom könnyedén megtudom érteni/tanulni, tehát ha küldesz egy proceszzor tervrajzot akkor azon könyen kiismerem magam. Cépa vagy? Nem. Amúgy sok tőzsdés filmet nézek, most is éppen végzek egy tőzsde tanfolyamot.

„Amikor legközelebb valaki panaszkodik, hogy hibáztál, mondd neki, hogy ez jó dolog is lehet. Hiszen tökéletlenség nélkül nem létezhetnénk.” - Stephen Hawking 

A processzor piacot ismerem

Akkor sorry, azt a részt visszaszívom, valóban csak feltevés volt. Mekkora a TAM? Ebből mekkora lenne a mi processzorainknak a célpiaca? Mennyi eladást remélsz? Kinek, OEM vagy end user? SOHO-ra lövünk, vállalatokra? Mekkora a gyártókapacitásunk most (bérgyártásban, stb.)? Mekkora kellene?

Cépa vagy? Nem.

Egyrészt ezt nem tudod, másrészt ha a feltett kérdésemre annyit tudsz válaszolni, hogy én nem is vagyok cápa, akkor a te cégedben valóban nem leszek az. :)

Én továbbra sem látom, hogy ha nekem kéne a lóvét is adni, meg az IP-t is én apportálom ("ha küldesz egy proceszzor tervrajzot..."), akkor te mit fogsz csinálni a cégben?

Amúgy sok tőzsdés filmet nézek, most is éppen végzek egy tőzsde tanfolyamot.

Ez nagyon szép dolog, de miért számít? Egyből IPO-ban gondolkodsz? Szerintem korai.

"A processzor piacot ismerem...". Ez jo kiindulasi alap. Ha mar lehuztal 20-25 evet valamelyik nagy gyarto vagy tervezo cegnel vezeto mernoki pozicioban, de inkabb E/C-szinteken, akkor hajra! Ha az ismereted az Intel-AMD-Apple harmas HWSW-Reddit csatornakon megjeleno hireire alapozod, akkor inkabb nezelodj meg.

A cinizmus és az építő jellegű kritika kizárják egymást. Shortolható már ez a részvénypakk?

Nem tudom cinizmus-e vagy kritika, majd eldöntöd.

 

A helyedben én első körben megtanulnék helyesen írni. Talán nincs is olyan hozzászólásod (beleértve a nyitót is), amiben ne lenne hiba. Nem szoktam grammar naziskodni, de itt egyszerűen nem bírtam ki - bocsi.

 

A tartalmi résszel kapcsolatos dolgokat a többiek mar leírták, azokkal csak egyetérteni tudok.

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Lehet, hogy nem is fogalmaztam pontosan. Inkább úgy írnám, hogy aki komoly dolgot szeretne elérni, az ne engedje meg magának, hogy ilyen hibákkal írja meg amit szeretne (lehet, hogy nem a tudásból származik, csak az oda nem figyelésből) mert nem lehet komolyan venni.

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

8 bites processzort már építettem TTL IC-kből, ennyi tapasztalatom van.
Szóval ha 8 bites procikat gyártanál, annak tervezésében benne vagyok! :)

Szerintem még most áruld el, hogy 14 éves vagy: "Egy kifinomult blog, négy hét alatti elkészítése, 5000 forint."

Ez valami scifi regény téma? Akkor már várom a folytatást. ;)

Szerkesztve: 2021. 05. 27., cs – 15:26

 

  • Azért mert ha bejön az üzlet akkor megtörjük az AMD és az Intel egyeduralmát a számítógépprocesszor piacon

:DDDDDDDDDDDDDDDD

GOOD LUCK

Dörgölöm a szememből a csipát. Április elseje van, vagy mi?

CPU-t tervezni sem triviális, bár valami egyszerű 8 biteset akár FPGA-ban is meg lehet valósítani, de itt sokkal inkább a fizika, a technológia az érdekes. Én már azt kb. lehetetlennek tartom, hogy egyetlen MOSFET-et legyárts.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Olvastam hogy a fúziós reaktorok sokkal hatékonyabbak mint a hagyományos atomerőművek. Szeretnék építeni egyet a kert végében. Szerintetek milyen platformon érdemes pénzt gyűjteni hozzá?

Nem igazán értek a témához, így várom a hozzáértők csatlakozását a projekthez! Cserébe kedvezményesen adom majd az áramot.

:-D

A gallium alapu wafer tobb kristalyhibat tartalmaz, mint azszilicium, nehez belole nagyot epiteni. Sziliciumbol emellett sokkal tobbfele diodat tranzisztort allitottak elo, jobban ismert, stb. (Mas a dope-olhatosaga is). Van benne jovo, igeretes, de eleg sokan probalkoztak mar vele.

Egyem meg a szíved. Látszik, hogy valami nagyon fiatalka álmodozó lehetsz. Félvezetőgyártáshoz olyan csillagászati tőke kell, hogy azt nem szeded össze kickstarteren. Meg ilyen AMD, Intel hatalmát is elég nehezen törnéd le, még nagy globális gyártóknak se sikerül, akik elég súlyos milliárdokat égetnek el rá. Persze, álmodozni lehet a galliumról, meg minden, csak a realitásokat is nézni kell.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

 Meg ilyen AMD, Intel hatalmát is elég nehezen törnéd le,

Mindíg vannak genetikailag kódolt pesszimisták (az örök vesztesek), akik mindíg azt nézik hogy miért nem sikerülhet!?

Amikor elindult a MS akkor senki sem tett volna nagyban arra hogy sikeres lesz, aztán mégis. Amikor elindult a Microchip, akkor ment a hurrogás, hogy az Intel MC-ket nem lehet egy RISC-el lenyomni, aztán mégis lehetett. Sőt amikor indult az Intel, akkor még a motorola meg a TI voltak a nagyok... Amikor elindult a Google ezek a genetikai kételkedők nem hitték, hogy valaha az fél világ internetalapu lesz...

Javíts ki, de ezek a cégek egyike se úgy indult, hogy szakértelem és piacismeret nélkül egy prototípus nélkül kalapoztak pénzt, hanem igencsak értettek ahhoz, amit és amikor csináltak és közben ezer-meg-ezer hasonló cég bukott el, ahol szintén értettek ahhoz, amit csináltak, csak róluk keveset tudunk, mert hamar elbuktak.

Ez nem genetikailag kódolt pesszimizmus, hanem kutyaközönséges realitásérzék, hogy ne Intel és AMD lenyomását vizionáljuk egy ilyen mondatot leírva: "Na most ez így leírva szép és jó, de semmit sem értek a processzorok tervezéséhez/gyártásához."

Mert ugye ilyenkor felmerül, hogy mi is az OP hozzáadott értéke az egész projekt kapcsán: pénze nincs, szakértelme nincs, tapasztalata nincs, csak egy validálás nélküli ötlete van egy olyan területen, amihez nem ért.

Te amúgy mennyi pénzt adtál neki?

Javíts ki, de ezek a cégek egyike se úgy indult, hogy szakértelem és piacismeret nélkül egy prototípus nélkül kalapoztak pénzt, hanem igencsak értettek ahhoz, amit és amikor csináltak és közben ezer-meg-ezer hasonló cég bukott el, ahol szintén értettek ahhoz, amit csináltak, csak róluk keveset tudunk, mert hamar elbuktak.

A Microsoftot kivéve, talán igen.

https://www.youtube.com/watch?v=MMPOJgqfNAk&t=40s

Á, tehát senki nem értett ezeknél a cégeknél ahhoz a szakterülethez, amire a céget alapították és pénzük se volt, hogy megfizessenek legalább egy embert, aki ért hozzá? Az én univerzumomban mindegyik említett cég letett már valamit az asztalra, miután befektetőket kezdtak el keresni, de lehet, hogy párhuzamos valóságban élünk...

Bill Gates elég sok sor kódot összeírt, mire odáig eljutott, amiről a videóban szó van, sok mindent lehet rá mondani, de azt nem, hogy nem tudott programokat írni vagy ne írt volna programokat a cég első évtizedében.

Még mindig erről a mondatról van szó, amikor az emberünk le akarja nyomni a két legnagyobb processzorgyártó céget: "Na most ez így leírva szép és jó, de semmit sem értek a processzorok tervezéséhez/gyártásához."

Javíts ki, de ezek a cégek egyike se úgy indult, hogy szakértelem és piacismeret nélkül egy prototípus nélkül kalapoztak pénzt, hanem igencsak értettek ahhoz, amit és amikor csináltak

Nem akarlak kijavítani, de nyilván egyetlen felsorolt cég esetében sem egy egyszerű forkról van szó. Lehet mondani, Vadász László, Gróf András, Robert Noyce, Gordon Moore Fairchild-ból hozták a technológiát, de amikor leléptek a Fairchildnak még nem volt CPU-ja!

Lehet sokan ráugranak most amit mondok, de Gattyán Gyurinak is csak egy TV-ből lopott ötlete volt, amit aztán továbfejlesztett mindenféle szaktudás nélkül, nagyon kevés pénzből. Tudom nem lehet összehasonlítani a kutatás fejlesztést és a pornót. 

Pont az ilyen ötletekre állami kutatási pénzeket kellene felhajtani, főleg ilyen korrai fázisban. Az mRNS kutatásokra is találtak pénzt akkor amikor még sem tudás, sem pedig üzlet nem nézett ki belőle.

 te egészen pontosan mennyi pénzt adnál posztolónak a magánvagyonodból

Én semmit, de nekem nincs is állami pénzem. De egy fél stadion árrát  simán betolhatná az állam kutatási programokba -természetesen nem ebbe-, hanem komoly kutatásokba. Egy szavam sem lenne, ha ez így történne.

 

2018-ban a kutatás-fejlesztési tevékenység ráfordításaiból a vállalkozások 342 milliárd forintot finanszíroztak, ami folyó áron 26%-os emelkedést eredményezett az előző évhez képest. A kutató-fejlesztő helyekre az állami költségvetésből 212 milliárd forint, külföldi forrásból közel 97 milliárd forint, a nonprofit szervezetektől 3 milliárd forint érkezett.

Kutatás-fejlesztés, 2018 (ksh.hu)

 

Na ha azt a 212mFt-ot felturbóznák...

Én semmit, de nekem nincs is állami pénzem. De egy fél stadion árrát  simán betolhatná az állam kutatási programokba -természetesen nem ebbe-, hanem komoly kutatásokba.

Hát de itt erről van szó, nem általánosságban a kutatásról... :D

Na ha azt a 212mFt-ot felturbóznák...

A kérdés az, hogy ebből mennyi a konkrét K+F és mennyi a lopás.

Azok voltak az úttörő idők. Ha megnézed, akkor az ARM (mint RISC) igazából az okostelefonos robbanás után ment nagyot. Ez beindította a beágyazott eszközöket és már az Apple is saját fullos ARM desktop CPU-val nyomatja, csak ott erre dollár 10mrd-ok mentek el valszin és nincs is saját gyártásuk.

Igen, pont ezt mondom, hogy merjünk nagyot álmodni. Amíg a párnacihára kifolyt és kihűlt nyáltócsa meg nem ébreszt. A lehetőségek tényleg végtelenek, félvezetőgyártás, atomreaktor építése. Akármi, amit kickstarteren pénzelnek.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Szerkesztve: 2021. 05. 29., szo – 16:21

Gallium félvezető gyártásban jártas szakértő vagyok. Csak ide kell adnod a tízezer húszezer dollárt, és hamarosan küldöm neked a sokkal jobb processzort, amivel odaverhetsz az Intelnek és az AMD-nek :-)

kesz van mar az uj proci anyu sutojeben?

Lucifer revíziót tart a pokolban, megfelelően gondoskodnak-e az ördögök a rájuk bízottakról.
Az első kondér alatt vígan lobog a tűz, a kondér mellett egy tábla: NE MÁSSZ KI! Lucifer kérdésére az ördög így felel:
- Ezek itt a németek. Tüchtig nép, betartják a szabályokat.
A következő kondér is mintaszerű, ám tábla helyett itt egy géppisztolyos őr áll.
- Ezek itt az oroszok. Ha valamelyik megpróbál kimászni, az őr a géppisztollyal visszakényszeríti.
A harmadik kondérnál is minden stimmel, de Lucifer felvonja szemöldökét:
- Nem látom az őrséget, és tábla sincs.
- Ide nem is kell, ezek a magyarok. Ha egy megpróbál kimászni a többi visszahúzza.
 

Én csak az ellensúlya vagyok annak, amit a fenti kis világban maguk az ördögök képviselnek és ahogy a problémákat megoldják.

Amúgy, jól működik a szemellenződ. Ez volt az első hozzászólásom a topikba, több tucat, nem általam írt visszahúzó hozzászólás után.

Én csak az ellensúlya vagyok [...]

Eddig igaz, a többi bullshit.

Ez volt az első hozzászólásom a topikba, több tucat, nem általam írt visszahúzó hozzászólás után.

Áh, ők csak reálisan ítélték meg a helyzetet, hogy szakértelem, hozzáértés és piaci ismeret nélkül párezer dollárból majd lenyomja a világ két vezető félvezetőgyártóját egy olyan ötletre alapozva, aminek az alapja egy kontextusából kiragadott félmondat.

De szállj be az üzletébe, adj neki 1000 dollárt, ha ennyire hiszel az ötletben, szeretném látni az utalásod, van ennyi vagyonod, kockáztasd. Különben azt kell hinnem, hogy csak a szád jár és ismét más dárdájával vernéd a csalánt.

Eddig igaz, a többi bullshit.

Nem bullshit, csak tovább nem tudtad olvasni a szemellenződtől.

Áh, ők csak reálisan ítélték meg a helyzetet, hogy szakértelem, hozzáértés és piaci ismeret nélkül párezer dollárból majd lenyomja a világ két vezető félvezetőgyártóját egy olyan ötletre alapozva, aminek az alapja egy kontextusából kiragadott félmondat.

A lényegen nem változtat: visszahúzták.

Egyfelől, nem tudhatod, mennyit tettem bele, mivel nem kötöm az orrodra.

Szóval nulla forintot. Miért olyan nehéz ezt kimondanod?

Másfelől, én nem mindent pénzben mérek, ahogy te, szóval attól még hihetek egy projektben, hogy nem támogatom anyagilag.

Mégis, miben támogattad érdemben? Azon kívül, hogy elsütöttél egy viccet?

Tegyük fel, hogy támogattam, ekkor a fősodratú válasz: Hülye lúzer, balfasz™ úr™, kockáztatod a pénzed hülyeségekre.

Tegyük fel, hogy nem támogattam (ezt akarod ugye most bebizonyítani): Ne ugass, hogy mások is szkeptikusak, te sem támogattad, tehát te is az vagy.

Csakhogy azt nem veszed figyelembe, hogy az, hogy én látok valamiben fantáziát, vagy nem látok, ebből automatikusan nem következik, hogy támogatom anyagilag vagy sem. Nehogy már anyagi támogatással kelljen megvásárolnom azt hupuék előtt, hogy mondhassak róla pozitív véleményt.

Én arra a jelenségre szerettem volna felhívni a figyelmet, amit itt, a fősodorba és a polcról levehető, multik által szállított konzumer megoldásokba belesüppedtek művelnek azokkal, akik felhoznak valami új ötletet, új koncepciót. Nem a Cápák Között című műsorban vagyunk, ez egy fórum, ahol lehetne akár konstruktívan is útba igazítani a másikat, akkor is, ha speciel nem ért semmihez. Erre engem bélyegzel meg, mint visszahúzó elem, az előtted hozzászóló demotivátorokat pedig ignorálod. Megint szánalmasan jó a szemellenződ.

Tegyük fel, hogy támogattam, [...]

De nem támogattad.

Csakhogy azt nem veszed figyelembe, hogy az, hogy én látok valamiben fantáziát, vagy nem látok, ebből automatikusan nem következik, hogy támogatom anyagilag vagy sem.

Ez a téma ugye arról szól, hogy a poszter épp pénzt szeretne gyűjteni a remek ötletére, szóval itt az alkalom, hogy ne csak szóban támogasd. De szerintem pontosan tudod, hogy mennyire szánalmasan gyenge lábakon áll az ötlet, ezért a fillért nem adsz, csak szokás szerint más faszával vernéd a csalánt és mindenki más a hibás, bezzeg te.

Senkinek a faszával nem verném a csalánt.

Valaki csak kell adjon pénzt a posztolónak, nem? Ha te nem, aki teljesen fel van lelkesülve az ötlettől, akkor mégis ki adjon?

Felhívtam a figyelmet a fősodratú pszichológiai terrorra, ami ezen a fórumon folyik a fősodortól eltérő ötletek, meglátások, vélemények ellen.

Nincs semmilyen pszichológiai terror, csak ismét eluralkodott rajtad a rögeszméd. Pontosan annyi támogatást adtál, mint bárki más: egy kerek nullát és elkezdted terelni a témát arrafelé, amerre a rögeszméd vitt, hoztad be a szokásos kommunikációs paneljeidet.

Adjon az, aki akar. Nem ez a lényeg.

A te mindent pénzben mérő világodban, lehet, hogy csak az van feljogosítva véleményformálásra, aki fizet valamiért. Eluralkodott rajtad a tőkebuzi vadkapitalizmus. Ez viszont nem az én problémám.

hoztad be a szokásos kommunikációs paneljeidet

Semmilyen kommunista panelt nem hoztam be. Meg amúgy se szoktam, mert nem vagyok kommunista. Arra hívtam fel a figyelmet, ahogy beledöngöltétek OP-ot a földbe az undorító, fősodratú, demotivátor hozzáállásotokkal.

Az ezen már nem segít, ha most megint engem támadsz, kommunistázol, rögeszmézel. Valójában ti vagytok a legnagyobb visszahúzók.

Adjon az, aki akar. Nem ez a lényeg.

Nem adnak és megmagyarázták, hogy miért nem. Te mivel magyarázod, hogy nem adsz pénzt?

A te mindent pénzben mérő világodban, lehet, hogy csak az van feljogosítva véleményformálásra, aki fizet valamiért. Eluralkodott rajtad a tőkebuzi vadkapitalizmus. Ez viszont nem az én problémám.

Ismét leírom: a posztoló pénzt gyűjtene.

Semmilyen kommunista panelt nem hoztam be. Meg amúgy se szoktam, mert nem vagyok kommunista. Arra hívtam fel a figyelmet, ahogy beledöngöltétek OP-ot a földbe az undorító, fősodratú, demotivátor hozzáállásotokkal. Az ezen már nem segít, ha most megint engem támadsz, kommunistázol, rögeszmézel.

Fraudi-elszólás? Kommunikációs panelt írtam... :D

Valójában ti vagytok a legnagyobb visszahúzók.

Tudtommal itt Te vagy a legnagyobb laggard, aki minden fejlődést keresztbe tett lábbal próbál megállítani, erre teli torokból nevezed visszahúzóknak azokat, akik teljesen reálisan látják, hogy a posztoló mennyire nincs képben a témában.

ah, csak arrol van szo, hogy a szinonimaszotarban a "komm" kezdetu szavak suruen vannak es a rosszat olvasta el hogy mit is akartal irni. :D

igy is nehez neki a kotoszavakon es a babzsaklakajfotelfejleszto szokincsebol kitorni. Ne bantsd. Meg egy ket ev es kepes lesz egyszeruen es vuilagosan megfogalmazni magyarul is azt a sotet zurzavart ami a fejeben van. :D

Apropó, nem az elso ötlet:

1986. május 26-án porig égett a tudományos kutatással és fejlesztéssel foglalkozó, nemzetközi szintű Mikroelektronikai Vállalat (MEV). A gépészmérnökökből, fizikusokból, vegyészekből és egyéb tudományos területről származó rendkívül képzett szakembergárda a tűzvész előtt úgy gondolta, hogy 1988-ra a hazai integrált áramkör-, illetve a PLD- (programozható integrált áramkör) gyártás akár maga mögé is utasíthatja nemzetközi vetélytársait. Az előzetes számítások szerint 1990-re Magyarország mikroelektronikai nagyhatalommá avanzsálhatott volna.

https://retrolegends.hu/2013/06/16/a-mikroelektronikai-vallalat-rejtely…

https://www.langlovagok.hu/7446/milliardos-kar-a-mikroelektronikai-vall…

https://www.villanylap.hu/blog/4590-mikroelektronikai-vallalat

Hát, gyanítom, hogy ha biztosan meglett volna a know-how, akkor pikk-pakk felépítik újra az egészet és megindul a gyártás, hiszen a humán tőke és a tudás túlélte a tüzet, szóval én hajlok arra, hogy nem volt az annyira korszakalkotó és a tűz - ha nem is szándékos volt, de nagyon jókor jött...

Ez nettó baromság.

Bár a maga mögé utasított "nemzetközi vetélytársak" között még az NDK sem szerepelt. Talán Albánia ... :-D

Igaz, találkoztam olyan sok nyelvet beszélő, sok diplomával rendelkező és abszolút nem hülye emberrel, aki a sikert látva habzó szájjal jelentette ki: Leverjük a japánokat! Ebből is keletkeztetheték megfelelő konteót, mi lett volna, ha nem osztják fel a Videotont a vezetők - még rendszerváltás előtt. De az is baromság lenne.

De mondok egyet! Annak idején, mint "legvidámabb barakk" sok embargós vagy "nem embargós, csak nem kapunk" dologhoz jutottunk hozzá. Ezeket fű alatt, vagy nagy kerülővel továbbítottuk a SZU felé. Talán azt előzte meg a tűzvész, hogy az elavult amerikai technológián alapuló gyártás továbbfejlesztésekor ne kerüljön a termék "rossz kezekbe".

Emlékeim szerint a MEV képes volt TTL IC-ket gyártani, valamint ha jól emlékszem, talán 8080 ment még nekik akkor, amikor már rég volt Z80. Az előbbinek kellett három tápfeszültség, az utóbbinak egy. Szóval nem tudom, de túl fejlettnek nem nevezném azt, ami a MEV-ben volt. Ja, meg csináltak BC182-t, BC212-t is. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A cikkben említett két orosz gyártósor égett el - amin esetleg elavult amerikai tecnológia ment. Gyártottak mindent, bár 8080-ra nem emléxem, de most dobtam ki 7805, 7824 és TTL tokokat a MEV-től. Az NDK-nak volt Z80 klón, CD4000, meg mindenféle opto és diszkrét elemei.

Ugyanebben az időben a fejlesztésen ugyan használtunk S, LS és CD tokokat - egyik sem MEV - de már volt HC és HCT.

A cikk még említi a "büntető adót", ami a dollárhányad volt. Nem tervezhettél olyan szerkezetet, aminek az árában túl magas volt a nyugati alkatrészek százaléka. Viszont létezett az újítási díj. Pl. a mérnök betervezte a tranzisztoralátétet (10 fillér), és az újító jóskapista kispórolta. Az iszonyú - soha megnemtérülő - megtakarításért járt 400 Ft újítási díj. Ezt lovagolta meg két kolléga: Terveztek egy szerkezetet kellően alacsony dollárhányaddal, és beadták újításként. Más kérdés, hogy a szerkezetet - a dollárhányadnál olcsóbban - be lehetett volna szerezni nyugatról. :-D Az újítási díjat nem fogadták el, hanem perre mentek, bevonva még 3-4 "fontos embert". Így aztán fejenként 2 MFt + $4000 lett a díjazás.

Összehasonlításképp én két évvel később léptem be, havi 3180 Ft fizetéssel.

Szerkesztve: 2021. 06. 08., k – 01:53

én azt hittem, hogy ez vicc - de látom komolyan vette/veszitek.. Nem láttam a szarkazmus táblát.

 

Egyébként itthon gyártottak 8088 CPU-t is Videotonban. De inkább NEC CPU-t használtak, nem tudtak mennyiséget előállítani.

MEV egy komoly fejlesztés előtt állt, gépsorok szerelése folyt, az új épületben nem is voltak dolgozók  - merevlemez gyártás készítették elő - de sajnos leégett, úgymint  2014-ben a csehországi lőszer raktár, csak itt nem

az oroszok voltak az elkövetők, mert orosz rakéta vezérlésbe mentek volna az adattátolók.. 

For Whites Only meeting room!

Egyébként itthon gyártottak 8088 CPU-t is Videotonban. De inkább NEC CPU-t használtak, nem tudtak mennyiséget előállítani.

Mármint haszáltak, a CPU-t az Intel gyártotta.

A NEC V20 (8088 kompatibilis, csak gyorsabb) lényeges tulajdonsága natív 8080 üzemmód, amivel lehet futtatni a  8 bites CP/M programokat. Ennek ugyan semmi köze a mennyiséghez.

Szívesen.

Akkor közel voltál a tűzhöz. ;)

Én meg akkoriban 3 éve a VIFI-ben dolgoztam. (Videoton Fejlesztési Intézet / Hardver főosztály / Elektromechanika csoport =  főként nyomtató fejlesztés)

Az i8085-ös fejlesztéshez használtam XT-ben V20-at. Csak nem CP/M, hanem az Intel ISIS-II emulációjára. Az alap programok valahol a githubon is fenn vannak. 

Én már több processzort is terveztem az idők folyamán, ha meglesz a lóvé keress bátran, havi pár tízezer dollárért elvállalom. Látom, te nem értesz hozzá, de bíz bennem én nagyon!