Frissítettem Bionic Beaver-ről Focal Fossa-ra

Címkék

(A Miért váltottam Debian Sarge-ról Ubuntu 5.10-re?, a Frissítettem Ubuntu Breezy-ről Dapper-re, a Frissítettem Ubuntu Dapper-ről Edgy Eft-re, a Frissítettem Ubuntu Edgy Eft-ről Feisty Fawn-re, a Frissítettem Ubuntu Feisty Fawn-ről Gutsy Gibbon-ra, a Frissítettem Gutsy Gibbon-ról Hardy Heron-ra, a Frissítettem Hardy Heron-ról Intrepid Ibex-re, a Frissítettem Intrepid Ibex-ről Jaunty Jackalope-ra - ... - a Frissítettem Karmic Koala-ról Lucid Lynx-re, a Frissítettem Lucid Lynx-ről Maverick Meerkat-ra, a Frissítettem Maverick Meerkat-ról Natty Narwhal-ra, a Frissítettem Natty Narwhal-ról Oneiric Ocelot-ra, a Frissítettem Oneiric Ocelot-ról Precise Pangolin-re, a Frissítettem Precise Pangolin-ről Quantal Quetzal-ra, a Frissítettem Quantal Quetzal-ról Raring Ringtail-re, a Frissítettem Raring Ringtail-ről Saucy Salamander-re, a Frissítettem Saucy Salamander-ről Trusty Tahr-re, a Frissítettem Trusty Tahr-ról Utopic Unicorn-ra, [ 32 bitről 64 bitre váltás miatt újratelepítés ] a Frissítettem Utopic Unicorn-ról Vivid Vervet-re, a Frissítettem Vivid Vervet-ről Wily Werewolf-ra, a Frissítettem Wily Werewolf-ról Xenial Xerus-ra, a Frissítettem Xenial Xerus-ról Yakkety Yak-ra, a Frissítettem Yakkety Yak-ról Zesty Zapus-ra, a Frissítettem Zesty Zapus-ról Artful Aardvark-ra, a Frissítettem Artful Aardvark-ról Bionic Beaver-re - avagy lehet 10 év alatt egy újratelepítéssel is élni - kaland folytatódik...)

Az immár 16 éve folyó Ubuntu frissítési kísérletem ^^ utolsó állomása 2018 tavaszán volt, amikor is frissítettem Ubuntu 18.04 LTS-re. Akkor jöttek olyan vélemények, hogy csak azért sikerülnek nekem ezek a frissítések, mert nem hagyok ki egyetlen Ubuntu kiadást sem, bezzeg, ha LTS-ről LTS-re frissítenék, akkor majd jól megnézhetném magam. Ugyan 3 évet kellett várni a folytatásra, de most itt van: Ubuntu 18.04.5 LTS -> Ubuntu 20.04.2 LTS

Sok minden nem változott az elmúlt három évben. Ugyanaz az Ubuntu 18.04 LTS rendszer futott, mindössze a gép cserélődött ki, illetve bővült a 16 GB fizikai memória 32 GB-ra.

Nézzük mi sült ki ebből a frissítésből ...

Ugyan rendszeresen mentem a fontos fájljaimat a beépített Déjà Dup Backup Tool segítségével, de fontosnak tartom az egyszerű és gyors visszaállítási lehetőséget, ezért készítettem a gépben levő SSD-ről egy image-alapú mentést a CloneZilla segítségével.

1) 12:22 - A Software Updater futtatásakor jelezte, hogy frissíthetek újabb disztribúcióra.

1

2) Elolvastam a kiadási megjegyzéseket ...

2

3) 12:25 - Elindult a frissítési folyamat

3

4) Akarok-e frissíteni?

4

5) ...

5

6) 12:28 - Jönnek lefelé a csomagok ...

6

7) 13:05 - Csomagok telepítése

7

8) 13:11 - Rendrakás

8

9)13:18 - Elavult csomagok eltávolítása

9

13:19 - Reboot

10

13:45 - A teszek eredménye: minden OK

11

...

13

Viszlát a következő frissítésig!

Hozzászólások

Már hiányoltam. Kíváncsi volnék, más disztróval is végig lehetne-e így tolni.

Én épp az előző hétvégén öltem meg a Fedorámat, mert elindítottam az update-et, majd a csomagletöltés alatt nyomtam rá egy cancelt, s újrapróbáltam konzolból, s ott nyomtam rá egy restartot a `sudo dnf upgrade --refresh` után.

Nem tudom, kellett-e volna, de imho egyértelmű pebkac, át kellett volna gondolnom, hogy tényleg neki akarok-e állni, s hogyan. Előtte ~3 évig ment gond nélkül a release -> release upgrade, de 3 éve a gépcserénél az ansible-ből újrahúztam nulláról.

Most is jótt tett az ansible leírásomnak, hogy újra kellett húzni a gépet, 1-2 nem létező csomag kiesett / átment snap-re, flatpak-re.

Természetesen. Fedora 18-at telepítettem utoljára tisztán, mert akkoriban változott maga a telepítő is. Azóta csak upgrade van, most Fedora 34-et írunk. Ez 8 év, de valahol azt hiszem, volt fél év csúszás, szóval 8.5 év emlékeim szerint. Azóta volt HDD-ről SSD-re költöztetve a telepített oprendszer file-osan, valamint volt olyan, hogy upgrade közben elfogyott az rpm adatbázis alatt a filerendszeren a hely, így az széthullott. Akkor sem telepítettem újra, hanem megmentettem. Sőt, nemrég megdöglött SSD-ről sikerült az oprendszert jó SSD-re pakolni. Szintén nem telepítettem újra. Egyetlen csomag egyetlen file-járól tudom, hogy sérült, azt az egy csomagot újratelepítettem.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ezt sose értettem. Most akkor mindent jól megmentettél, hogy legyen egy 8,5 éves látványos statisztikád, amivel amúgy sem törődik senki. Persze, tanulásra meg kihíváskeresésre jó, de másra nem igazán, mert kényelmet, előnyt nem nyújt. Néha kifejezetten előnyös friss lappal indítani, sok problémába nem fut bele az ember eleve így. Jó, az állandó reinstall sem garancia semmire, de 1) nem nagy munka, 2) nem hosszabb idő, mint régi rendszert „megmentegetni”, 3) tiszta lap esetleges előnye. Még a HDD-s, meg modemes korszakban lehetett azzal jönni, hogy de jó, az újratelepítés lassú, darál a HDD, lassan jönnek le a csomagok. De a széles sáv, SSD-k korszakában egy lemezképlehúzás, reinstall, reinstall alap update-je, már nagyon gyors, főleg, ha az ember egy ilyen fullos, GUI installeres disztrót használ, lényegében pár perces Next-Next-OK-Finish gombvégigkattintás.

Plusz általában nálam kb. 1 évente úgy is annyit változik a rendszer (csomó minden megváltozik rajta, más grafikus felület, más szoftverek, kicsit más workflow, új saját scriptek), hogy egy 1 éves rendszerrel nem túl sokat tudnék kezdeni, azért nem is backupolom, meg mentegetem meg a reinstalltól.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

/OFF

Ezek az Ubuntu nevek egyre jobbak. Ha a Focal Fossat nem ebben a szövegkörnyezetben olvasom, egészen biztosan egy anatómiai atlaszban kezdem keresni. A Bionic Beaverről meg le se merem írni, mi jutott eszembe. (Bár rémlik, mintha egyszer leírtam volna... :-) )

/ON

Ennek az újratelepítés nélküli életnek valami értelme is van - különösen, hogy közben a gépek cserélődnek a rendszer alatt - vagy egyszerűen csak szórakoztató?

 Ennek az újratelepítés nélküli életnek valami értelme is van - különösen, hogy közben a gépek cserélődnek a rendszer alatt - vagy egyszerűen csak szórakoztató?

  • gépcsere
    • Pont ez volt a Linux egyik erőssége mindig. Mármint, hogy úgy váltottunk alatta gépet, hogy a rajta futó rendszer meg sem érezte.
  • valami értelme is van
    • Szerintem milliószor egyszerűbb és gyorsabb, mint újratelepítés után mindent visszacsinálni.
  • vagy egyszerűen csak szórakoztató
    • Mivel a folyamat alatt a gép közelében sem tartózkodom, ezt biztosan kizárhatjuk.

+1: A Windows pont ezt az irányt követi immár évek óta

trey @ gépház

Sajnos nekem jócskán vannak ezzel ellenétes tapasztalataim. Addig igaz lehet a dolog, hogy a kernel lekezeli, ha cserélgetik alatta a hardvert, szóval az alap rendben, csak hát a felépítmény...

Az ablakkezelő új verzója nem "érti" a régi beállításait, új webböngésző felzabálja az összes memóriát, amíg látja a régi beállításait, GPU drivertől merevre fagy a rendszer stb.

Arról nem is beszélve, hogy az új verzióknál még friss telepítés esetén is  érdemes kivárni 2-3 hónapot, hogy kijöjjenek a gyermekbetegségek.

Az igaz, hogy a Windows is ezt az irányt követi, de ennek is látjuk a - teljesen hasonló - következményeit.

Bevallom, ezt már végleg nem értem. Hogy lehet például egy rendszer új könyvtárait nehézség és kézi varázslások nélkül összeegyeztetni régi alkalmazásokkal?

Amikor én ilyesmivel próbálkoztam, egészen meglepő dolgok sültek ki belőle, különösen ha a kérdéses alkalmzást Pythonban írták vagy arra is támaszkodott. Ilyenkor csak az újrafordtítás vagy egyéb tákolás segített, szóval a "megnyomom a gombot és működik" állapottól igen messze voltunk.

Még az elvileg faék egyszerűségű Midnight Commader is rendszeresen eljátssza, hogy amíg le nem törlöm a korábbi beállításokat, addig szürreális dolgokat művel.

Szóval vagy az van, hogy nagyon különböző célokra használjuk a Linuxunkat, vagy tudsz valamit, amit én nem. :-)

Szerkesztettél már a telefonodon LaTeX dokumentumot?  Futtattál/fejlesztettél GPU-val gyorsított szimulációt? 3D adatábrázolás volume renderinggel?

Értem én, hogy az is Linux valahol, értem, hogy egyesek szeretik munkaeszköznek tekinteni, de mint érv, mégis hogy jött már ide egy telefon?

Szerkesztettél már a telefonodon LaTeX dokumentumot?  Futtattál/fejlesztettél GPU-val gyorsított szimulációt? 3D adatábrázolás volume renderinggel?

Se telefonon, se számítógépen. Ellenben nem látom, hogy ez miért érv az újratelepítés mellett. Ha ott a régi konfig, amivel valamiért nem működik egy alkalmazás, nem egy nagy meló kitörölni a konfig könyvtárát és 0-ról indulni vele. Azt meg nem hiszem el, hogy minden egyes alkalmazással gondod van, amit upgrade-eltél. Én megőrülnék, ha a 20+ VPN kapcsolatot, ezer WiFi AP-t kézzel újra fel kéne venni, az összes alkalmazásba be kéne újra lépni stb.

Most a frissítés után elindult a levelezésem, ott folytattam, ahol abbahagytam. Elindult a Firefox az összes füllel, belépve minden egyes oldalra, ahol a reboot előtt be voltam lépve. A helyén van az összes belőtt WiFi AP csatlakozásom, a számtalan VPN beállítás. Fel vannak véve a céges nyomtatóim, a kedvencek közt a céges fájlszerverek összes elérése. Hosszasan sorolhatnám.

El nem tudom képzelni, hogy ezeket hogyan tudnám visszacsinálni 1 óra alatt, ha 0-ról újrahúznám a gépem és nem használnám a régi konfigjaimat.

trey @ gépház

Ha egyszer nem ugyanazzal foglalkozunk, nem ugyanúgy és nem ugyanarra használjuk a gépünket, akkor mégis mit válaszolhattam volna ezen kívül? Te leírtad a te problémáidat, én meg az enyémeket és kész.

Mint egy terápiás önsegítő csoportban: senki nem segített senkin, viszont mindenki jobban érzi magát. :-)

Számomra a konklúzió annyi, hogy ezek szerint tényleg van olyan helyzet, amikor az általad alkalmazott módszer működik, csak ez nem az én helyzetem.

Ó, hát ennyire azért ne legyél gúnyos. Eljutottam vele onnan, hogy "Ennek az újratelepítés nélküli életnek valami értelme is van", oda, hogy tulajdonképpen elismerte, hogy számomra van értelme. Annak magyarázatára, hogy számára valójában miért nincs, meg még várom a választ.

trey @ gépház

Visszaolvastam a válaszaimat, hogy mégis mit nem lehet rajtuk érteni, de passzolok. Szerintem teljesen értelmesen leírtam, hogy ha egyes alkalmazásoknak (például egy 3D térfogati renderelő cuccnak, de más is van bőven) "aláfrissítenék", azok garantáltan padlót fognának a programkönyvtárak inkompatibilitása miatt.

Talán az a mellékfeltétel hiányozhat neked, hogy ezek az alkalmazások nem a disztribúció hivatalos telepítési forrásából származnak, mivel többé-kevésbé speciális, tudományos célú programokról van szó. Nekem azonban szükségem van rájuk, számomra a Linuxnak ez az értelme. Erre mondtam, hogy láthatólag nem ugyanarra használjuk a rendszerünket.

Egyszóval van olyan helyzet (a tiéd), amikor lehet 16 évig élni automatikus frissítésekkel, de ez nem azonos az én helyzetemmel. Számomra a leghatározottabban egyszerűbb, ha - különösen hardvercsere esetén - nulláról újrahúzom a rendszert, aztán használom 2-3 évig és kezdem elölről a ciklust.

Jelen esetben ez úgy kezdődött emlékeim szerint, hogy ha nem úgy használ valaki valamit, ahogy ő, annak mi értelme van. Én nem álltam bele abba, hogy vannak olyan balfaszok, akik ahelyett, hogy 1 óra alatt frissítenének, újratelepítenek folyamat.

trey @ gépház

Az nem világos, hogy miért kell a gépet újratelepítened, nem csak ezeket a speciális alkalmazásokat az OS frissítése után. Ugyan nem azokat az alkalmazásokat csinálom, amit te, de használok tudományos alkalmazásokat Linuxon. Ezek között van proprietary, azok a /usr/local alá települnek, általában kibírják az újratelepítést. Van egy-két forráskódban érkező (SLATEC, FriCAS), ezeket vagy a /usr/local alá telepítem, vagy becsomagolom deb-be, és az új rendszerre újrabuildelem.

A legutóbbi, 18.04-ről 20.04-re frissítés viszont nem ment teljesen problémamentesen, elhasalt valami python csomagokon, ismert hiba volt, le kellett szedni valamit, de vele ment a texlive egy része is, és leszedett valami libboost csomagot, amit használok a saját programjaimban (de vissza lehetett rakni).

Az nem világos, hogy miért kell a gépet újratelepítened

Végül is igazad van, csak ha nem így tennék, azzal se nyernék sokat.

Általában eleve igyekszem egy adott verziót addig használni, amíg az nem okoz valamilyen kényelmetlenséget. Amikor váltok, akkor a  folyamatnak az újratelepítés a legrövidebb időtartamú része. Sokkal tovább tart az egyes részek összecsiszolása. Eleve nem megjósolható, hogy az egyedi dolgok közül mi fog behalni, mi megy tovább. Ha behalt, akkor - ahogy te is írtad - nézegetni kell, hogy mégis hol fáj neki. És így tovább.

Az újratelepítéssel legalább annak a lehetőségét kizártam, hogy a régi és az új rendszer valamilyen interferenciája okozza a szürreális jelenségeket.

Ezt amúgy pont nemrég játszottam el. Az újratelepítés 30 perc volt. Az utómunka 4 nap.

"Az ablakkezelő új verzója nem "érti" a régi beállításait,"

Underrated problem, köszönöm hogy felhoztad. Rengetegszer láttam már olyat hogy az új verziójú KDE/GNOME/Budgie/akármi elindult és csak pillázott a régi ~/.config/whatever -ökre. Sokszor az megoldás hogy kivágod alól az egészet, hadd tegye újra a defaultjait. Elég sokszor láttam már ilyet.

Ez egy nettó megoldatlan probléma. Esetleg trey a default Ubuntu desktopon ezzel még nem találkozott, az sem kizárt hogy ott nem jött ez elő.

Ettől még lehet upgrade-elgetni, legfeljebb át kell nevezni a konfig alkönyvtárát, file-ját annak, amiről szó van, aztán hozzon létre default-ot, ahogy írod is. Én is mindig upgrade-elek, eszemben sincs újratelepíteni a gépeim.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Milyen szemétre gondolsz pontosan? Ez nem Windows. Az apt a végén takarít:

https://live.staticflickr.com/65535/51200863685_e790959cca_o.png

  • No longer needed
  • No longer supported
  • Remove

A végén rákérdez, hogy leszedje-e:

https://live.staticflickr.com/65535/51199798551_93c287dd3a_o.png

trey @ gépház

No, ha már takarításról beszélünk, mondjuk 8 éve használod a Firefox-ot, aztán egy nap úgy döntesz, hogy váltasz Vivaldi-ra (csak egy példa).

A /home alatt ott figyel a mozilla könyvtár a sok szeméttel, és marad is, mert az apt nem szedi le, csak a programot magát.

És ez így van minden egyéb appal is. Persze a TB-s SSD-k korában elférnek, de ha már takarításról beszélünk, hát legyünk következetesek.

Mert nem tudod kézzel kitörölni a .mozilla/firefox/ könyvtárat ha tényleg úgy döntesz, hogy sosem fogod már használni? Hányszor kell egy ilyen fajsúlyú döntést meghoznod egy évtized alatt? 10+ éve ugyanazokat az appokat használom.

PS: 512GB-os SSD-m van, a fele üresen áll. 16 éve upgrade-elek. Nem ettől fog betelni a háttértár, az biztos.

Nekem ez továbbra is egy fejben létező problémának tűnik.

trey @ gépház

Ez az újratelepítés nélküli élet valahol csak fétis, önszórakoztatás, showműsor/bizonyítás kétkedőknek. Ha az ember úgyis SSD-t cserél, vagy gépet, szerintem gyorsabb, könnyebb, célszerűbb tiszta lappal kezdeni, újratelepíteni, még akkor is, ha ez nem szükséges valójában, mert technikailag elkerülhető. Ilyenkor általában a userek azzal jönnek, hogy de jajj, a régi rendszer be van már lakva. Nem, trey-nél nincs, szinte teljesen stock Ubuntu, semmi moddolás, nem sok mindent kell egy friss telepítéshez képest sem visszaállítani. Én ilyen cseréknél mindig megragadom az alkalmat újratelepítésekre, mert miért ne. Főleg több magos, SSD-s, sok giga RAM-os gépeken nem egy nagy időbeli tétel, főleg, hogy általában külső SSD-ről telepítek belsőre, egy komplett OS felmegy alig pár percen belül, kb. 5-10 perc, vagy az alatt, ebben minden benne van, lemezkép kiírása, újraindítgatások, maga a telepítés. Ha meg minimalista rendszert húzok vissza, azon meg a beállítások úgyis .conf fájlokban lesznek, amik megmaradnak a külön home partíción, és rettenet könnyen újra lehet hasznosítani, 0 újrabeállítási munkával, csomagokat elmentett lista alapján feltelepítve, szinte semmi idő.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Nekem is volt ilyen betegségem. OCD egy fajtája lehet. Mindig olyan érzésem volt, hogy rendetlenség van, amit csak egy tiszta lap tud helyretenni. Aztán kinőttem. Érdekes kérdés: aki nem frissít, az a telefonját is mindig 0-ról újrahúzza egy nagyobb frissítéskor?

trey @ gépház

Nem vagyok frissítés ellenes, nálam a reinstall működik még mindig. Ha fontosak az adataim, akkor backup/restore vagy felhő szinkron. Android teló szépen le/fel rántja a telefonszámokat is, ha éppen arról van szó. Az biztos, ha valaki nagyon belakta a cuccát, ott szerencsésebb lehet a frissítés.

Android teló szépen le/fel rántja a telefonszámokat is

A telefonszámok a legkevesebbek. Számtalan alkalmazás van, amit kézzel kell molyolni. Banki, pénzügyi, 2FA/MultiFA alkalmazások stb. Ahogy desktopon sem feltétlen az a legnagyobb probléma, hogy egy újratelepítés után nem tudom visszamásolni a ~ könyvtárba egy mentésből a konfig fájlokat. Kicsit bonyolultabb ez annál.

trey @ gépház

Egy rakás konfigom van, amelyre már nem is emlékszem, hogy miért és hogyan csináltam. Csak egyet említek. Bluetooth kliens rfkillhez root jelszót kért. Jó szórakozás ezt rendszeresen begépelni. A megoldás egy polkit rule, amelyet egyszer kitúrtam a netről. Vannak ilyen apróságok, semmi kedvem félévente elölről kezdeni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez a modern "DevOps" felfogás, már a szervert se frissítsük, dobjuk ki az egészet...meg a nagy lófaszt, már bocs.

Nálam is elmúltak már az idők, amikor még hűde élveztem, hogy új Windows települ.

Linuxokat egyfolytában csak az telepít újra, aki nem ért hozzá. Amúgy is, kinek van kedve mindent újrakonfigolni?

major verzio kozott nem. de a X->16 valtaskor: titanium backup, twrpben mindenfele clean/wipe (nyilvan sdcard nem), playstoreon van lista az appokrol, ott szepen klikk, telepites. (igy eleg "sok" appnal felvetodott, "ez mi is? mikor is hasznaltam? aha jo regen, akkor nem is kell", a vegen titanium visszarakta a beallitasokat. 

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

2006 ota teljesen jol megvagyok reinstall nelkul, valahogy meg egyszer se kapott el az ihlet hogy most az elkovetkezendo 7 napban ujratelepitsem a gepem. Ha van egy uj gep, bebootolok valami livecd-t, megpartcionalom, rsync-el atmasolom a regi gepet, chroot, forditok egy uj kernelt, es kb megvan. Ezerszer egyszerubb mint napokat szivn amig minden program meg minden szar visszakerul. Az emerge -e @world meg niceolva hatterben elfel az uj gepen (bar altalaban 28 ezer konfliktot dob es kezzel kicsit meg kell buzeralni...)

I hate myself, because I'm not open-source.

Igen, létezik olyan, hogy nehéz elmagyarázni miért jó valami, miért nem. Azt gondolom, ez a szituáció nem ez, amit írsz valószínűleg arra vezethető vissza, hogy nem tudsz elképzelni olyan helyzeteket amikor ez jól jöhet. Ez szerintem csak tapasztalat hiány. Hogy miért jó az ha egy gépet nem telepítesz újra? Amennyiben a saját gépedet rendszergazdaként rendben tartod, akkor minimális gond, manapság nem gond szoftver definiált rendszereket használni, amivel elvileg (azért itt is vannak kihívások esetenként) lehet ugyanazt legyártani. Így az újratelepítés kisebb probléma. 

Azonban azért sok helyen az upgrade nem egy ütemben történik, a disztro csomagok teljes keveredésben vannak, esetenként ezen folyik némi tesztelés amire nem jó egy CI/CD teszt. Van olyan is, hogy némely programoknak a lib támogatása megszűnik, de még mindig használni kell, ezek átköltöztetése egy konténerbe nem mindig azonnali, nem is mindig triviális. 

Sok esetben a szoftverek konfigurációi változnak, ha a konfigurációt magát nem kezeli valamilyen automatizmus és magát a használt konfigurációs opciókat nem lehet leírni a meglévő definiciós modelben addig sokkal jobb ha látható mi változott, mit kell esetlege módosítani az upgradekor, ami nem triviális sok esetben. Esetenként ilyenkor derülnek ki új szoftververziók tervezési hibái.

Szóval nem, ez az upgrade dolog nem "fétis", de lehet annak is használni mint mindent. Persze elég lett volna igazolni ezt azzal, hogy az összes komoly disztro sok erőforrást fektet pont az upgrade működésébe. Ennek persze többször az az oka, hogy az emberek ugyanazt szeretnék, csak újabb szoftverkörnyezetben, de nincs egy szoftveresen definiált környezet ami leírja a jelenlegi rendszerüket. 

Mondja ezt egy rollingot használó ember. Pont hogy neked kéne a legjobban tudni, hogy a folyamatos upgrade ma már nem fétis, hanem kiforrott, működő dolog. Minden komolyan vehető OS, disztró, támogatja ezt. Kicsit olyan a hozzáállásod, mint aki leragadt a warez XP időkben, telepítsd újra mert az a tuti... Persze, ha neked az a fétised, telepítsd újra, da ma már a reinstall ami inkább fétis, csak szólok.

Vagy csak egy másik felfogás. Anno én is volt hogy naponta/hetente újrahúztam a gépemet amikor disztrókat próbálgattam. Most már úgy vagyok vele hogy ez csak egy eszköz és szolgáljon ki, a lehető legkevesebbet kelljen vele foglalkoznom. Ha létezik egy gombos "én mindent elintézek amíg te mást csinálsz" megoldás akkor egészen biztosan azt fogom választani hogy a lehető legkevesebb időt vigye el.

Ha cserébe ezzel veszítek szummába havi x percet a lassulások miatt még mindig előrébb vagyok mintha órákat pöcsöltem volna vele mire újra belövök magamnak mindent rajta és akkor még simán előfordul az a helyzet hogy 2-3 hónap múlva eszembe jut hogy csinálok valami olyat amit ritkán szoktam akkor jön a homlokon csattanó kéz hogy "naba+ azt elfelejtettem újrarakni/konfigolni". Na meg ma már olyan minimálisak ezek a lassulások hogy észre se veszem. 10-15 évvel ezelőtti vasakon nyilván érződött volna hogy valami nem 2-3 másodperc alatt indul hanem 10, de ma már elhanyagolható hogy 0,03 vagy 0,5 másodperc mire betölt valami.

Jepp, épp akartam írni. pacman -Syu kimenete 5 perccel ezelőttről:

Packages (5) expat-2.4.0-1 file-5.40-5 lib32-expat-2.4.0-1 python-3.9.5-3 qt5-declarative-5.15.2+kde+r26-1
Total Download Size: 33.44 MiB
Total Installed Size: 108.73 MiB
Net Upgrade Size: -2.82 MiB

:: Proceed with installation? [Y/n] Y

Nem tört el semmi. Most se, pedig Testing tárolókkal használom. Ahogy tegnap se, meg ahogy holnap se fog. A legújabb kiadásig se kell aludni, ha kell frissítem újabb 5 perc múlva, akkor lehet lesz 0-1 frissítendő csomag. Ez ilyen. Nem LTS. Nem Focal. Nem Fossa. Össze magát. Pedig a RAM-ot se bővítettem fel 32 gigára, 16 giga van, ezen a laptopon odaforrasztva, 8 is elég lenne, gép se cserélődött alatta, azt hajbazer úgyse engedné.

Ennek ellenére egy-másfél évente újra szoktam telepíteni. Nem kényszerből, mert működik, de akkor már begyűlnek olyan csomagok, amik sallangok, de eltávolítani nem akarom, mert nem tudom mihez kellettek függőségnek, meg általában szeretek tiszta lappal kezdeni, meg valami másik WM-et feltenni, csak hogy ne legyen unalmas mindig ugyanazt a rendszert használni. Nem csak a háttérképet meg a témát cserélem. Jelenleg: bspwm, zsh/dash, Pipewire-pulseaudio/alsa, Alacritty. De pénteken még ugyanezen a rendszeren dwm, bash/bash, Termite kombót használtam. Másik gépen szintén Arch, SwayWM, Wayland, Termite, bash/bash, Pipewire, hasonló rendszer. De volt már fent mindenféle az évek folyamán, KDE4-5, Gnome3, LXDE, Xfce, Openbox, IceWM, i3wm. Egyikkel se volt nagy bajom. Már vagy az 5. gépen van Arch, vegyesen mindenféle gép, netbook, subnoti, noti, desktop, Intel vagy AMD iGPU-val, stb., 32-64 bit, 1-4-8-16 giga RAM. Minden gépen megbízhatóan ment, villám gyors, főleg mióta minimalista setupban használom. Igaz én sok szopási pontot eleve elkerülök, kerülöm az NV GPU-s gépeket, custom kernelmodulokat, nem hibernálok, rendszeresen frissítek, rendszeresen újraindítom a gépet (nem a hosszú uptime-re gyúrok, hanem a frissességre).

Nem is értem, hogy trey hogy tudja ezt a lila-narancs, stock Uborka szutykot használni már 9 éve. Meg az XP hívők a ződdombos-kéklunás fétisükkel, amit én már az első évben untam. Ráadásul egy több évtizede linuxozó power usernél agyf4× az Ubuntu, ami eleve teljesen kezdőknek lett kitalálva, akik még csak ismerkednek az egésszel, és egyelőre csak ezt meg a Mintet tudják next-next-finish módszerrel feltenni. A Linuxnak pont az a lényege, hogy teljes szabadságot ad, ura az ember a rendszernek, mindent testre szabhat, széthekkelhet, lecserélhet benne, nem csak a témát, nem csak a grafikus felületet, hanem mindent, display protokollt, shellt, initet, kernelt, hangrendszert, az egész workflow-t, stb.. Onnantól, hogy valaki egy nagy corporate disztrót használ, azt is stock DE felülettel, az egésznek kb. az értelme veszik oda, és nem nagy előrelépés egy Win7-8-10-hez vagy MacOS-hez képest.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Inkább jövő, bár AUR-ből lehet szórakozni a RH féle kpatch-el. De hivatalosan támogatott nincs, szerintem nem is lesz amúgy, az Arch nem szerverre való, inkább desktop. Persze-persze lehet szerveren is, de na. Nem egy Canonical által szupportált Ubuntu, vagy Red Hat vagy Suse. Nem egy műfaj.

Egyiket sem ismerem, vagy használom, úgy látom AUR-ban vannak, azaz közösségileg karbantartott csomagok, nem hivatalos.

Nem tudom mire akarsz kilyukadni. Ha arra, akkor igen, az Arch hivatalosan támogatott szolgáltatásai nem egyenrangúak az Ubuntu hivatalosan támogatott szolgáltatásaival. Kb. ennek ellenére minden működésre bírható, de közösségi szupport keretében, ami ugye a hivatalos támogatáshoz viszonyítva, khm, vicc? 

Én meg arra akartam kilyukadni, hogy az Arch-ot nem az Ubuntu-val kell összevetni (TUDOM, nem te kezdted), akkor már inkább a Debian-nal, Mint-tel, Gentoo-val. Azért támogatás szempontjából az Ubuntu-Red Hat/Fedora-SLES/openSuse hármas az más szint. A minőség az mindegy itt, de a támogatott szolgáltatások az más szint. 

Arra, hogy egy napi frissítés Ubuntu-n nem fog eltörni egyetlen ilyen szoftvert sem.

És igen, én is használtam Debian Sid-et évekig, így pontosan tudom, hogy mi a különbség egy rolling és egy LTS közt.

Tehát, összefoglalva: almát a körtével

trey @ gépház

Így van, kezded érteni, semmi ilyen proprietary szutykot nem használok, VMware helyett pl. qemu KVM megy (legtöbbször még virtmanager sincs mellé), SQL-ezni nem szoktam, de mariadb lenne belőle, ha ilyennel foglalkoznék. Kernelt se livepatchelem, mert mint írtam, újraindítom, ha kell, meg kerülöm azt is, hogy patchre szükség legyen egyáltalán. Az Archnak pont az a lényege, hogy semmilyen céges szutyok nincs támogatva rajta, minden csomag vanila upstream, nincsen patchekkel belegányolva, azt kapod eredetiben, amit a fejlesztő kitolt, de abból a legfrissebbet. Ha az törött (ritkán futni bele), akkor nem fog a disztró azért tusolgatni, hogy másnak a szutykát rendbe tegye, meg takargassa, akkor bizony a fejlesztő fog szégyenben maradni, és legalább rá lesz kényszerítve, hogy ő javítgassa a bugokat, és ne a disztró foltozgasson. Pont ez a lényeg, hogy az egész mögött a mentalitás más, nem csak a disztró neve, meg a grafikus felület változik.

Persze, futtathatók ezek, mert megy a VMware, MS SQL, Red Hat cuccok, stb., AUR-ból ezek épp úgy elérhetők, patchc-sel együtt, csak ezzel mint írtam, kb. a Linuxnak az értelme veszik oda, mert ha van egy ilyen rendszered, amin úgyis a corporate bloat, meg zárt megoldások mennek, az már úgyis olyan, mintha kvázi Windowst használnál, csak a logója lesz más, meg a kernel lesz más alatta, de kb. ugyanazt kapod. Nem véletlen, hogy akiknek fontosak ezek, amiket írtál, azért maradnak általában Windowson. Bár ezeket az iparági valamiket meg nem U-procis laptopokon tolják jellemzően akkor sem.

Lehetőleg az AUR-t is kerülni szoktam, az AUR-os csomagok számát minimumon próbálom tartani. Nincs pedig velük baj, hanem frissítésnél lassít, hogy ezek nagy része forráskódból pörgetődik, és emiatt a frissítésük időigényes (bár modern gépen nem vészes), ezeket kb. csak havonta frissítem emiatt. Bár még mindig inkább az AUR, mint a Snap, Flatpak, meg egyéb, szintén corporate gányolások.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Na, most be is igazolódott, hogy miért nem szeretem az AUR-os csomagokat. Frissült a Perl ma a legújabb verzióra. Gond nincs vele, de a perl-crypt-rijandel AUR csomag így hirtelen nem kompatibilis vele, és emiatt nem megy a ráépülő kpcli alkalmazás. Persze ez egyáltalán nem bug, hanem feature. A Rijandel modul fejlesztője lusta disznó, hátra van dőlve, hogy micsoda feature-rich meg feature-complete szoftvert hozott össze. Közben meg ezt nem lehet, hátradőlni. És még azt se mondhatja, hogy jajj, hirtelen frissült a Perl, mert már hónapok óta tudni lehetett, hogy jön új verzió, mi lesz benne, lehetett eddig is tesztelni, nem ért váratlanul senkit. Természetesen ez sem nem az Arch, sem nem a Perl-fejlesztők hibája, dobni is fogom a kpcli-t és így a Keepasst is. Régen ugyanezért dobtam a qBittorrentet, ott is párszor eljátszották ezt, hogy kijött az új libtorrent-rasterbar, de a qB-es fejlesztők hátra voltak dőlve, és a régi verziós qB hirtelen nem lett kompatibilis az új verziós függőséggel. Ott is simán lustaságról volt szó.

Igazából ez a fejlesztőknek nagyon tanulságos, hogy nagyon nézzék meg, hogy a szoftvereiket milyen libre dependelik. Ugyanis hiába írják meg jól a szoftvert (itt jelen esetben sem az Arch-csal, sem a Perl-lel, se a kpcli-vel nem volt önmagában semmilyen gond!), ha állandóan az a lib törik el, amire dependelnek, mert az amögött lévő fejlesztő lusta, nemtörődöm, gáz hozzáállású.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

De hogy pozitívumot is írjak az Archról: megjött bele az új, 6.0-ás pacman, benne a párhuzamos csomegletöltés. Állam leesett, fele-harmada idő alatt végzett a frissítés, azonos nettel nézve, szinte dimenzióugrás. Aki nem látott még ilyet, mindenképp nézze meg, ha más nem, virtuális gépben, ilyenekre rákap az ember, nem tud visszamenni Corporatebuntura, meg Corporate Hat vonalra, sem Nyílászárókokra. Tényleg tátva marad az ember szája, és nem érti, hogy eddig hogy tudott enélkül ellenni, kb. mint mikor először használt az ember Windows után Linuxot, először több magos gépet, meg HDD után először tapasztalta meg az SSD gyorsaságát, akkora szintugrás, nem túlzok. Ezt a szintet a corporate disztrók is el fogják érni, 2090-re kb., de akkor is csak kísérleti szinten lehet majd bekapcsolni, mert möhh, nem elég stabil, meg mature feature, és akkor is meg kell vele várni a patch keddet, meg a következő kiadást, hiszed addig a corporate öltönyös-nyakkendősök majd akkor adják rá az áldásukat.

Közösségi full rolling alatt nem kell semmire várakozni, azonnal kapja az ember ezeket a feature-öket, anélkül, hogy PPA-zni, meg egyéb tárolózni meg vergődni kéne. Már arra is gondoltam, hogy kitolok róla a JuhTyúkra videót, amolyan komment nélküli rövidet, 2-3 mp. bootidő, 150-300 megás update pár mp. alatt, mert eléggé magáért beszél, és ezt látva talán aki csak Ubuntut, WSL-t, stb. látott, felnyílik a szeme. Már a ztds csomagolás is sokat dobott a csomagkezelési sebességen, de ez most megint áttolta egy másik dimenzióba.

Fejleszteni egyébként így is lehetne még rajta, mármint a csomagkezelő párhuzamosságán, mert pl. elkezdhetné telepíteni azokat a csomagokat, amiknek minden függősége leért már, hogy míg a többi csomag töltődik párhuzamosan, több forrásból, addig a másoktól nem függő csomagok már közben települnének is, ezzel még lehetne rajta kicsit gyorsítani, sőt, a többeiktől függő, de már leért csomagokat lehetne közben kibontani is, ha fullosan telepíteni nem is, így három ágon menne az egész folyamat előre, de maguk az ágakon belül is minden párhuzamosítva lenne of course. Vagy mint pl. a Clear Linux, ami nem az egész új csomagot tölti le, hanem a régi csomagokhoz képest csak a deltákat (diffeket), ha ezt még implementálnák, akkor még egy nagyságrendet lehetne rajta gyorsítani.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Desktopon ennek szerintem szerény a jelentősége, tekintve hogy nem 24/7-es szolgálatban levő szerverről beszélünk, hanem egy mai vason pillanatok alatt újrainduó rendszerről. Persze hasznosnak hasznos lehet, de én pl. ma már nem sorolom a must have ficsőrök köze.

A támogatott szoftverek olyan whatever kategória, archozok 10+ éve és eddig mindig elindult az Oracle meg esetleg az MS SQL meg aminek éppen kellett, nem szoktak ezek összedőlni. A plecsni meg a valóság sokszor ugyanott jár :)

Uborkát se tartom végtelenül rossznak, de összegezve az elmúlt 1-2 évtized desktop Linuxos tapasztalatait, a rolling updatelés és az AUR mindent ütő kártya az én szememben. Főleg az a nyerő, hogy beirom hogy 'yay bármi', és ha az a bármi létezik Linuxra, akkor már települ is.

Desktopon ennek szerintem szerény a jelentősége, tekintve hogy nem 24/7-es szolgálatban levő szerverről beszélünk, hanem egy mai vason pillanatok alatt újrainduó rendszerről.

A Livepatch sokszor 0day kernelhibát javít már azelőtt, hogy a disztribútor a javított kernelcsomagot kiadta volna. Azt megkérdőjelezni, hogy egy 0day kernelhiba javítása automatikusan, észrevétlenül települ a gépemen, miközben én dolgozom rajta ... Ráadásul, hányszor fut nálad a frissítések ellenőrzése (apt-get update, Software Updater stb. ...), mikor fogsz tudomást szerezni arról, hogy adott esetben van egy új kernelcsomag?

Ha éppen egy fontos feladat közben vagy, biztos, hogy azonnal (órákon belül) rebootolni akarsz?

Ja, kérem, ha nem fontos, hogy minél előbb védd magad, akkor lehet ezt ignorálni ...

trey @ gépház

Mindez csak mérlegelés kérdése. Archra is van live patching, ha kell. https://wiki.archlinux.org/title/Kernel_live_patching

"Ráadásul, hányszor fut nálad a frissítések ellenőrzése (apt-get update, Software Updater stb. ...), mikor fogsz tudomást szerezni arról, hogy adott esetben van egy új kernelcsomag?"

Nem tudom, ki szokta irni valami buborékban hogy megint updatek vannak, amikor van rá egy kis időm akkor végigzúzatom az egészet, és reboot, mert szinte mindig ott virit a kernel frissités is.

Archra is van live patching, ha kell.

Igen. A keretrendszer megvan. Csak éppen nincs, aki napi szinten szállítsa bele a kitesztelt és támogatott kernel update-eket. Márpedig ennek az a lelke.

Nem tudom, ki szokta irni valami buborékban hogy megint updatek vannak, amikor van rá egy kis időm akkor végigzúzatom az egészet, és reboot, mert szinte mindig ott virit a kernel frissités is.

Tehát, akkor az 0day megjelenése, majd kihasználása és a karbantartó megcsinálja az új kernelcsomagot && "amikor van rá egy kis időm" közti időablakban sebezhető vagy. Azért nem kell sokáig agyalni azon, hogy belássuk, minél kisebb ez az ablak, annál szerencsésebb. Márpedig ezt az ablakot egy megbízható, enterprise disztribútor által szállított, automatikusan települő kernel livepatch frissítésekkel lehet a tudomány mai állása szerint a lehető legszűkebben tartani.

De itt ne csak security frissítésre gondolj.  Vegyünk egy olyan kernelhibát, ami adatvesztéssel járó bug. Ott is az a cél, hogy a frissítés minél előbb települjön a rendszeren, még azelőtt, hogy az esetleg triggerelődik. Ha erre megjön a kernel livepatch reggel 8-kor és nem másnap, 5 nap, két hét múlva, amikor te kernelfrissítést keresel, telepítesz és rebootolsz, akkor már előbbre vagy.

trey @ gépház

Nem néztem tételesen utána hogy mondjuk az elmúlt fél évben hány darab ilyen 0day volt, és azoknak pontosan mi volt a támadási vektora, de vélelmezem hogy a 99%-a olyan, ami nem érint közvetlenül. Ha remote exploit, akkor az nem érint, mert privát hálóban vagyok. Ha local, akkor meg azért nem érint, mert nem lesz aki végrehajtsa, hiszen csak én vagyok a gépemen.

Nem azt mondom hogy biztos nem érint egyik sem, de azoknak a száma amik tényleges kockázatot jelentenek, elenyésző lehet.

"Már mi? A biztonságos üzemeltetésre való igény?"

De, pár naponta feltelepitem a frissitéseket.

Szavazás ötlet: van-e az elsődleges desktop Linuxodban kernel live patching.

(határozottan nem szerver oldalról van szó, hanem a daily gépedről).

Ez megint nem téma Archon. Egy nem bloat rendszer kb. 3 mp. alatt bootol egy normál SATA3 SSD-ről, egy ~1-10 éves laptopon is. És a disztribútor foltozására se kell várni, 0day hibákra az új verziót 24 órán belül jönnek, megint vanilla dev upstream, nem kell várni semmilyen disztribútori kiadásra, mivel friss rolling.  Ezért mondom ez a corporate uptime mánia, meg livepatch, meg Red Hat zárt kernelmodul bullshit mind olyan dolgokra kínálnak megoldást, ami nélkülük nem is létezne. Nyilván egy kiadás alapú disztrón többet kell várni az új/foltozott kernelre, oda találták ki ezeket.

Engem csak az szomorít el, hogy kezd a Linux is bloat lenni. Pl. a sok Gtk3 alkalmazás töltögeti be a dbus, at-spi, at2-spi szutykait. Ezt le is tiltottam NO_AT_BRIDGE=1 környezeti változóval, így bootkor nem indul, meg sokszor Gtk3 alkalmazásokkal se, de pl. Firefox csak azért is betölti, mert egy Accessibility feature keretében használt Orca felolvasómodulnak kell, persze letiltani nem lehet. Ilyenkor jönne jól a Gentoo, mert ott már a Firefox fordításánál ki lehet hagyni ezt a sok szutykot, Pulseaudio, at-spi, Orca, stb., de ott meg pörgetheti ki sok órán át forráskódból az ember az egész böngészőt, minden új verziónál, ami pain in the ass lehet, ha a gép nem elég combos. Mondanám, hogy oké, akkor inkább Chrome, de az is betölti, meg összességében az még bloatabb, még rosszabb a FF-nál is. Szóval vannak már ezek a szutykok, amit nem lehet kikerülni. systemd-t is nagyon nehéz, mivel ha attól mentes disztrót is használ valaki, sok csomag továbbra is dependel systemd moduloktól, pl. logind, amit elogind-vel oldalnak meg, de akkor már ugyanott vagyunk, hogy hiába nem systemd az initrendszer, ha systemd-részimplementációk épp úgy futkosnak a háttérben, akkor akár használhatnánk azokat is initnek, és csak magunkat hülyítjük. De az Arch annyiban még mindig jobb, hogy sok ilyen szutyok nagyobb eséllyel kerülhető el, mint Corporatebuntun, meg Fed Dórikán, Red Hat-disztrókon. A BSD-nek ez lenne a valódi előnye, hogy ott még ezekben a szutykokban nem kell tobzódni, de ott meg ×4r se fut, meg minden optimalizálatlan, lassú, későn kap támogatást, régi verziók, mivel kevés fejlesztő dolgozik rajta, szóval egy hátrányt elcserélne az ember egy másikra, és nincs előrébb. Így ma már arról szól minden rendszer, hogy a szopás van vele, csak az ember egyelőre az opensource világban még szabadon döntheti el, hogy mivel szopjon. Zárt rendszereken ez nincs, mert ott ők döntik el, hogy milyen formában, mikor szopatják az embert.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Sok disztrót kipróbáltam már, Arch volt az egyik kedvencem. Jó dolog mindent az utolsó bitre is testre szabni, csak időigényes. Ha valaki munkára használja, ott nem túl szerencsés. Nem mindenki érez késztetést, hogy szanaszét fúrja-faragja a rendszert, vagy kipróbáljon új programokat a régi jól beváltak helyett. Ahogy mondtam, én is sokáig használtam, de aztán meguntam. Ha kell, akkor olyat választok amit nem kell reszelni. Felrakom és működik. A színe sem érdekel különösebben.

Ha az utolsó bitre testre akarsz egy rendszert szabni, arra ott a Gentoo. Az arch számomra feleslegesen konfigurálható, amikor a végeredmény egy ugyanolyan bloat rendszer lesz, mint bármelyik más. KDE, Gnome... már ha egy normális desktop-ról beszélünk. Sok hűhó majdnem semmiért. Régen lehetett még varázsolni kernelfordításokkal, ezzel-azzal, manapság ezeknek gyakorlatilag leáldozott.

Az arch azért nem jelent egyet a customizálás kényszerével. Nyugodtan feldobákhatod default konfigokkal a csomagokat.

Inkább azt gondolom hogy a telepités időigényes, bár ahogy hallom újabban van hozzá telepitő. Eddig csak egy live iso volt hozzá, meg egy leirás, hogy terminalban hogyan kell felrakni.

(Én egyébként sok év arch után átültem a majdnem ugyanolyan manjaro -hoz, de csak azért mert akkoriban annak volt gyors telepitője, de az eredményül kapott rendszer gyakorlatilag arch vagy azzal egyenértékű).

Az Ubuntu egy ígéretes projekt volt 2004 környékén. Éveket buktak a Unity-vel, aztán a saját init rendszerükkel, meg még a franc tudja mivel. Most van wayland, ami kutyának sem kellett, meg Systemd (igen, ez sújtja egyébként az egész linux világot). Snapd, összecsomagolt cuccok, rohadt lassú, és nem hiszem, hogy egy calculator-t snap-ként kellene használni...

Általában mindenki arra esküszik, amit használ, ismer, belakott. Ettől függetlenül sajnos a linux még mindig nincs azon a desktop szinten, amin kellene, hogy legyen. Csendben jegyzem meg, hogy a Windows sincs :) Valójában sehová sem fejlődött a desktop élmény a 90-es évek óta, a csillivillit leszámítva. Viszont baromi erőforrásigényes lett minden.

Szerkesztve: 2021. 05. 24., h – 20:24

En is igy frissitem az ubuntu home serverem (16.04 ota). Neked telepitett package-ekkel nem szokott gondod lenni? Nekem eddig a sendmail es a Eclipse Mosquitto akasztotta meg a folyamatot (Mas-mas ubuntu release-eknel). Szerencsere en VM-et frissitek es elotte mindig snapshot-olok. Ha letorlom frissites elott ezeket a progikat (config fajlok persze maradnak) majd utana visszarakom, akkor nincs gond. 

A Hippónál csak új telepítésnél lesz Wayland? Frissítésnél marad az x?

Ha 21.05-kor frissítettél 20.04-re,  azt  nem mondanám kapkodásnak.

Mióta Manjarót (is) használok (néhány éve), azóta egyszer sem volt fennakadás a frissítéssel. Archon sem. Amúgy az újratelepítés sem sokban különbözik egy Ubuntu "frissítésétől": Az új rendszer külön diskre megy, belinkelem alá a home-ot.

Lógok a szeren (K. Frigyes)

Lógok az ereszen (Sz. József)

De rondán néz ki a frissítő felület, az ioson szebb.

HP nyomtató hplip-es driver csomagja kapcsán gyanítom, hogy frissen telepíített 20.04-re talán felmegy panasz nélkül. Míg 18.04 -ről frissítve lehet vele szívni. 
Lehet, hogy az ubuntus csomagok hiányosak vagy hibásak 20.04-ben. De külső forrásból telepítve aktuális hplip verziót is hibák jönnek ki, függőségekkel bajok.

A megoldás pedig banálisan egyszerű volt: a nyomorult python még 2.7-es volt default a 18.04-en, míg 20.04-en már 3-as. A python symlinket átváltva az újra (akár update-alternatives -szel), máris minden sima. Ja még egy app-armoros szívás lehet, hogy volt vele. 

Szóval az ilyen alapértelmezett dolgok változnak téma okozhat szívást, de persze le volt a python verzió váltás írva valahol, csak az alapértelmezettség nem vált át alapból. 
Talán több más pythonra építő toolnál is voltak anomáliák így utólag nézve, mert volt olyan, hogy futtatásra kiírta hogy nincs. Csomag fennvolt. Ott is a rossz python verzió kavarhatott meg valamit.