Bevezetné az ATX12VO szabványt az Intel az Alder Lake-S platformmal

Fórumok

https://prohardver.hu/hir/intel_alder_lake-s_atx12vo_szabvany_bevezetne…

mar vartam mikor dobhatom ki a tapjaimat :)

mintha valahol olvastam volna hogy szervernel meg 48V lesz vagy mar van is?

melyiknek mi az elonye/hatranya?

Hozzászólások

Ez megint csak egy ilyen szelsosegesen idealista fejlodesmanis vacak, ami miatt majd jol dobhatjuk ki az osszes meglevo tapot. Mivel a standby kor 12V-os, passziv atalakitot sem lehet majd hozza csinalni. Sot, a molex meg a sata tapcsatlakozokon nem lesz 5V, igy egy csomo ezekrol uzemeltetett biszbasz is mehet a szemetbe. A hattertarakat meg az alaplap fogja taplalni, ezzel maximalizalva a rakotheto egysegek szamat.

Hulyeseget felreteve, ertem en, hogy ez igy hatekonyabb, mert ha egy alaplapon tortenetesen semmire nem kell 3.3 meg -12V, akkor nem lesz ott energiapazarlonak az a tapkor, de akkor mar miert nem csinaltak inkabb 19V-ra, hogy kisebb csatlakozo meg vekonyabb nyak vonalak is elegendoek legyenek?

Gondolom mert a jelenlegi nagy fogyasztó eszközök 12V-osok és több száz wattot azért elég forró átalakítani. Vagy a mostani átalakítók, amit az alaplapon használnak, az 12v-ra van tervezve. Amúgy a lapon lehet 3.3 és 5v cucc is, de mivel nagyon kicsi a fogyasztásuk, azért egy kis teljesítményű step down konverter is megteszi hozzájuk. 

Fél éve volt linusnak videója egy ilyenről
https://www.youtube.com/watch?v=heyGtgdfN7A

Azért diszkeknél azért kell 5v... bár nem tudom, hogy a nem sata ssd-k mennyire 5v függőek. Szóval sok külső 5v eszközhöz eléggé hülyeségnek tűnik a lapra integrálni a dc-dc konvertert szerintem. 

Nem csak a háttértárak, egy csomó venti, RGB, stb. szutyok megy még 5V-tal. Pedig ezzel az ATX12VO-val még egyet is értenék, mert jó ötlet, hogy 12V only, nagyobb hatékonyság, egyszerűbb design. Már így is ebbe az irányba haladt a fejlődés, 3.3V-ot már semmi nem használ, jó ideje a -5V-ot is lehagyják az ATX-tápokról. Most ez csak annyival újabb, hogy a +5V megy a levesbe.

A linkelt cikket sajnos nem tudom elolvasni, mert a prohardvert és annak minden aloldalát, társoldalát feketelistáztam, lehet pedig kitérnek benne ezekre a hátrányokra, amiket említettünk.

Az Alder Lake másban is választóvonal lesz, az Intel tervezi megszüntetni a Legacy BIOS támogatást is ezzel a platformmal, csak az UEFI lesz támogatott. Persze ez se rossz ötlet, mert minek legacy modern gépekbe. Ezek amúgy is fogyatkoznak, sok lapon már nincs SATA-IDE emuláció, a procikon nem lehet kapcsolgatni az A20 vonalat, stb.. De a SATA is csak a HDD-k, ODD-k miatt tartja magát, ha ezek nem lennének, már ezt is lehagynák.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

> nem sata ssd-k mennyire 5v függőek

kivancsi lettem, ragugliztam.

az NVMe ssd-k most elvileg 3.3V-on mukodnek, de a samsung sajat uj szabvanya (M.3 amit aztan atneveztek NGSFF-re majd NF1-re) 12V-os, mig a tervezett uj M.2 szabvany mar 1.8V-os lesz. szoval 5V-on kivul barmi lehet :)

Nem ertek hozza, de tulajdonkeppen mi van egy PC-ben, aminek tenylegesen 12V-ra van szuksege, nem csak egy konverter bemenetekent hasznalja? A HDD meg ODD motorok, amik mar amugy is kihalofelben vannak? Meg a hutok?

A ket legnagyobb 12V-rol taplalt fogyaszto kb. a CPU meg a videokartya. Elobbi szamara az alaplap allit elo megfelelo feszultseget, utobbi meg sajat maganak.

Visszakérdezek: mi van még nagyobb fogyasztó az alaplapon a procin kívül, beleértve M.2 SSD háttértárat is?
Hány volt kell neki?

A jó válasz: gyártmánytól függ. Csak interfész feszültséget tudsz mondani, belső működési feszültség ma már eszközre válogatja, sőt sok esetben terhelésfüggően időről időre változik.
Ez alapján: 12V-ot kapnak az eszközök és egyetlen olcsó IC + apró porvas gyűrű + szűrőkondenzátor és jó hatásfokú buck konverterként előállítja magának, ami neki pillanatnyilag kell.

Tulajdonképpen semminek nem lenne 12V-ra szüksége, de 12V-ból van megoldva, mert magasabb feszültségen alacsonyabb amperből lehet kihozni ugyanazt az áramfelvételi teljesítményt. 5V-nál 2,4× annyi amper kéne, ami nagy fogyasztású CPU-nál, GPU-nál tud számítani. Ezért lett az ATX-es dolgok többsége 12V-ban meghatározva, és egyre inkább ide tevődött át a súlypont a korábbi 5V-ról.

A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

a CPU-k es GPU-k manapsag mar 0.9-1.2 volt korul ketyegnek, az 10x-es ampert jelentene a 12V-hoz kepest, pedig ott is van boven...

masreszt minel kozelebb rakjak a chiphez a dc-dc tapot, annal stabilabb lesz, mert az utana levo vezeteken is tud am fesuzltseg esni, ha 100 amperekkel rangatjak, es az se mindgey milyen gyorsan alkalmazkodik a nagyon valtozo terheleshez.  sot mar az ujabb intel procikon belul is vannak fesz szabalyzok, amik terhelestol fuggoen is mukodnek.

Itt azért vagy két nagyságreddel több tervezési szempont van. ;)

A nyákon nem vezetékek viszik a villanyt, mert 4-6-8 rétegűek. Ilyenkor  "telifólia" (ground plane) viszi az áramot, aminak sokkal kisebb az induktivitása. Ha nagyobb az áramerősség, akkor az alap 18um fólia helyett kerülhet vastagabb, pl. 35um vagy több. Az ellenállást meg úgy is lehet csökkenteni, hogy rövidebb a vezető. ;)

Gondolom, eredetileg a normál 12V-os (12,2) akkura is gondoltak. Ma meg már a tranzisztorok (itt FET-ek) adott feszültségre készült "osztályát" használlják. Attérve a másik "osztályra" megnövekedne a költség és/vagy a disszpáció.

Az átlagos gépnek meg úgy is egyre csökken a teljesítménye.

Hány ampert kell vezetni a NYÁK-on? Kb. 10A körül kezdődik az izgalmas rész.
Egyébként megfontolás tárgya lehet az is, hogy a kisfeszültségű MOSFET-ek rendelkeznek alacsony csatorna ellenállással. Sok jó hatásfokú NYÁK-ra szerelendő buck konverter IC nem bírja a 20..25V bemenő feszültséget.
Például: https://www.ti.com/lit/ds/symlink/tps543c20a.pdf

Vagy inkább legyen 20V, és akkor a Type-C teljes power delivery feszultségtartománya végre lefedhető lenne PC-kről is (csak buck konverterrel).

Egyébként én már 2012-es HP brand desktop gépben láttam ilyet (bár kérdéses, hogy pont ez volt-e vagy csak egy nagyon hasonló proprietary megoldás). A SATA 3.3V és az 5V is alaplapi VRM-ről jött, a táp single voltage-es volt.

Redundáns szerver tápokban pedig kb már 15 éve is ez volt az elterjedt megoldás, csak a standby volt 5V-os.

Régóta vágyok én, az androidok mezonkincsére már!

embedded alaplapoknal mar 15-20 eve is divat volt a 4 polusu csak 12V tapcsati (kesobb car pc-knek is hivtak ezeket).

brand asztali gepekben is lattam mar az elmult 10 evben tobb gyartonal is ezt.

gondolom ezert akarjak most egysegiteni, szabvanyositani...  10-15 ev es el is terjed talan :)

Köszi. Egyik fele megvan.
   Táp: 11,4 .. 12,6V, max 120 mV tápzajjal normál esetben, megszaladásvédelme 13,4 .. 15,6V között csapja le.

Akkor már csak a fogyasztó oldal (alaplap) toleranciája hiányzik. Vajon kibírja a 15V-ot, ahol a táp védelme lecsap vagy akkor már a fogyasztó tönkremehet?
(ha kibírja a fogyasztó, akkor szünetmentesíthető lenne közvetlenül rákötött 10,8 .. 13,8 V közötti ólomakkuról + töltőjéről direktben mindenféle alakítsuk vissza 230V-ra nélkül.)

Regebben voltak erre tapegysegek, amik megoldottak ezt a problemat, pl. az M2ATX. Ha jol emlekszem 6-24V-ig barmi lehetett a bemenete, kifele meg az ATX tapoktol megszokott feszultsegek jottek belole. A 24V-os olom-sav akkukhoz pont nem volt jo, mert azok teljes toltottseg eseten mar kivul estek ezen a tartomanyon.

Vagy volt a picopsu WI sorozat, ami kb. 13-30V kozott mukodott.

De amugy ha 12V-os paneltapot teszel egy gepbe, akkor rakhatsz ele buck-boost dc-dc konvertert, ami csinal neked stabil 12V-ot az akku aktualis toltottsegetol fuggetlenul.

Ja, en az elozo hozzaszolasod alapjan azt hittem, hogy a 12V -> 230V -> 12V kort akarod elkerulni. En a fenti DC-DC atalakitos mokat mar sok eve hasznalom szunetmentesitesre a sajat hazi "szerveremben", jelentosen megnoveli az athidalasi idot.

Egyebkent pl. a gigabyte kinalataban vannak alaplapok, amik mennek 12/19/24V tapfeszultsegrol, de a felepitesuket nem ismerem, lehet ezek is egy x -> 12V konverzioval kezdenek, hogy ne kelljen az osszes tobbi cuccot attervezni. (Ebbol az egyszerusites kategoriabol a kedvencem, hogy egy csomo elektromos auto tipusban van egy 12V olom-sav akku, amit a nagyobb teleprol toltenek, igy az osszes tobbi elektronikai cucc lehet olyan, mint a belsoegesu motorral szerelt valtozatban.)

Ennek nem olvastam utána, ezért magánvélemény következik. ;)

Végülis "valódi" 12V-os fogyasztó már nincs is, csak a tápok. Felfelé 17V-os févezetőket alkalmazva működhet minden, a kondenzátorok meg az élettartam miatt úgy is legalább 25V-osak. Lefelé a 10,8V-ot kevésnek tartom - hacsak nincs önindító az alaplapon. ;) Ezzel csak az áthidalási idő csökken.

Biztosan lesz gyártó és termékfügő eltérés az alaplapok között. IBM szervereknél megszoktam, hogy lehet 48V-os tápot választani - pl. telefonközpont mellé.

Marad a kérdés, ha mégis van valódi 12V-os fogyasztó. Annak nyilvánvalóan illeszkedni kell a specifikációhoz.

Jó tizenéve olvastam egynapelemes pécé cikket. Már akkor is össze lehetett ilyet rakni monitorostól 24 óra üzemre.

Minél többféle kimenő feszültség van, a táp annál bonyolultabb, drágább és rosszabb a hatásfoka. A hálózati tápok jellemzően 100 kHz-esek, ami felett eljárt az idő. A 100 kHz még az a frekvencia, ahol a drágább és rövidebb élettartamú elkókat kell alkalmazni. És a sok feszültség miatt sokat.

A mai félvezetők már <5V és <3,3V feszültségekkel működnek, amelyeket úgy is a 12V-ból gazdaságosabb előállítani. Az alaplapon igény szerint lehet >>100kHz-es lokális tápokat használni, amelyeknek jobb a hatásfokuk és olcsóbb alkatrészekből készülnek.

Majd lesz AUX táp. A ~12VO már lassan 10 éve jelen van a nagy nevek desktop gépeiben (is).

Amúgy tényleg kár a tápokat kidobni, 10 évet már a középmezőny is lehúz.

Nem kell kidobni a tápokat, tuti lesz valami átalakító. Brand gépekben ezer éve így van. A 24 pines ATX nagyon sok helyet foglal és elavult.

A 48VDC az betáp szokott lenni szerverteremben, szóval a 230VAC helyett van.