okos radiátor csapot keresek

Reggelt!

A házamban lévő radiátorokon a hőmérsékletfüggő szelepek (TRV) nem működnek jól. Még garanciában cseréltek hármat, most már lejárt a garancia és megint van néhány, ami nem azt csinálja, amit kéne.

Lecserélném, de akkor már a jelenleginél okosabb eszközre.

Elég egyszerű dolgot szeretnék:
- lehessen a jelenlegi helyére betenni (remélem, hogy valami szabványos ezeknek a csatlakozása)
- lehessen beállítani neki valami hőfokot, aztán azt tartsa amíg nem jön más utasítás (ideális esetben mechanikusan beállít valamit és ez akkor is marad, ha az eszköz eleme közben lemerült - nem tudom, van-e ilyen)
- ne kelljen hozzá gyártótól függő app vagy dedikált vezérlőegység (nem baj, ha van app a gyártótól, de mondjuk lehessen Home Assistant-ból valami szabványos nyílt módon vezérelni)
- ne kelljen gyakran elemet cserélni
- lehessen távolról állítani (ideális esetben Zigbee vagy Z-Wave, de WiFi vagy valami saját RF megoldás is működhet, ha egyszerű belőni / használni)
- ne legyen hozzá szükséges Cloud, Internet elérés, havi előfizetési díj és hasonló hülyeségek
- ne legyen drága (ne legyen lényegesen drágább, mint a többi, hasonló eszköz)

Valami olyan egységet képzelek el, hogy a jelenlegi TRV-t letekerem, az új egységet a helyére feltekerem, beállítom, hogy itt legyen 21 fok, ott legyen 19 fok, aztán csak teszi a dolgát. Távolról állítás vagy szinte sosem lesz (a mechanikus TRV-t sem szoktam tekergetni), vagy lehet, hogy beállítok valami olyan programot, hogy mondjuk a hálószobákban minden este 8-kor csökkentse a beállított hőmérsékletet pár fokkal.

Első kérdés: van-e valami, amire nem gondoltam, illetve ez, ahogy elképzelem, ez így működhet-e, vagy a boltban megvásárolható eszközök valami más megközelítés szerint működnek?

Második kérdés: van-e olyan eszköz, ami bevált? (Egy gyors keresés az Amazonon felhozott egy szekérderéknyi eszközt, de ha lehet elsőre jó eszközt vennék, nem akarok megrendelni és visszaküldeni több különböző darabot)

Hozzászólások

Ezért is kérdeztem, hogy van-e ilyesmi, vagy mennyire hülyeség, amit elképzeltem.

Azt tudom, hogy más topic-ban írtak emberek mindenféle radiátor vezérlésről, viszont nem igazán néztem eddig utána, hogy mit tudnak a különböző egységek.

Gyors Amazon és ScrewFix keresés után azt láttam, hogy vannak olyan eszközök, aminek LCD kijelzője van, amin helyben be lehet állítani, hogy mennyi legyen a hőmérséklet és valami egyszerű programot, hogy mikor.

Azt is látom, hogy vannak olyan egységek, amikhez a gyártó ad vezérlődobozt is és a telfonon van app, amivel a világon bárhonnan (felhőn keresztül) lehet állítgatni minden szoba hőmérsékletét külön.

Az elsővel együtt tudnék élni, ha nincs olyan, amit keresek. A másodikat nem szeretném. Hogy van ezen a kettő irányon kívül más is, azt nem tudom még. Reméltem, hogy akik itt már használnak ilyesmi eszközöket, azok majd tudnak valamit mondani.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Lehet, hogy így van. Nincs tapasztalatom ezekkel. Azt tudom, hogy rádiós hőmérő (ami időnként ad) pl. ceruzaelemről elmegy 2 évet simán. FM rádió (csak a vevő rész, plusz fülhallgatóhoz való erősítő) szintén hosszú időn keresztül bírja elemről. Ez persze nem ad, csak vesz. Úgy hallottam, hogy WiFi sok energiát kér, de Zigbee, Z-Wave keveset.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

OK, mivel valaki írta, hogy két ceruzaelemről megy neki 5 évig, feltételeztem, hogy nem ez lesz a nehéz benne.

De fene tudja. A záramban 4 ceruza elem van, Z-Wave-vel tud kommunikálni meg bluetooth-szal, maponta többször megforgatja a zárat ki-be irányba. A 4 ceruza elemmel elmegy valamivel több, mint fél évet.

Azt persze nem tudom, hogy a fűtés hogy van megoldva, ha folyamatosan lebegteti egy villanymotorral a kis pöcök pozícióját, akkor bizonyára sokat fogyaszt.

Ha úgy csinálták meg, ahogy én csinálnám, hogy van egy mechanikus szabályozó és a villanymotor akkor működik csak, amikor át kell tekernie a gombot 21 fokról 19-re, akkor viszont kevesebbet fog fogyasztani, mint a záram. Ha csak annyit tud, mint a zár, vagyis két fűtési szezont ki tud húzni, az már elég jó. Még ha csak egy szezont húzna ki, az is jó lenne, bár akkor már elgondolkodnék, hogy túl sok elemet dobálunk ki. Amikor azt mondom, hogy nem akarom túl gyakran cserélni, akkor arra gondolok, hogy ne kelljen hetente cserélni.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Amit én láttam hasonló eszközt, ott a szelep teljesen megegyezik a mechanikusan állítható, tekerős testvéreivel. Ugyanúgy egy tűt mozgat a motor, mintha te tekernéd kézzel a gombot. Ebből adódóan csak akkor használ energiát, ha változik a beállított célhőmérséklet.

Hát, most nem tudom, hogy másról beszélünk-e, nekem olyan radiátor szelepeim voltak Magyarországon, hogy be tudtam állítani tekeréssel, hogy mondjuk 20 fok, vagy 18, vagy 22. Aztán ha elérte az adott hőmérsékletet, akkor a benne lévő mechanikus berendezés (gondolom egy bimetál) elkezdte lassan nyomni a pöcköt, lelassítva a víz áramlását. Adott esetben teljesen el is zárva azt. Ha hűlt a szoba, akkor meg nyitott és jött újra a víz.

Én azt feltételezem, hogy egy ugyanilyen bimetálos hőmérsékletre reagáló szelep az, amit most vennék, csak kézzel tekerés helyett (vagy mellett) azt tudja, hogy ha jön egy üzenet mondjuk a home assistanttól, hogy állítsuk be 5 fokra, akkor egy kis elektromos motornak ad az elektronika addig áramot, amíg a tekerhető cucc a hópehely szimbólumhoz nem ér kb.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nekem is ez a megközelítés tűnik logikusnak (és energiatakarékosabbnak), de nem tudom, hogy valóban így oldották-e meg általában, vagy ez egy kivétel.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A SiliconLabs Wifi chipjeivel van már olyan akkus eszköz, ami egy töltéssel 3 éven át tud folyamatosan WiFi kapcsolatot fenntartani. Többet eszik, mint egy Zigbee, de ez már nem lenne kizáró tényező. 
Radiátort-vezérlőt viszont nem is nagyon találtam Wifiset, amikor magamnak kerestem, mind Zigbee-s.

Nagy Péter

- "lehessen távolról állítani (ideális esetben Zigbee vagy Z-Wave, de WiFi vagy valami saját RF megoldás is működhet, ha egyszerű belőni / használni)" vs. - "Távolról állítás vagy szinte sosem lesz (a mechanikus TRV-t sem szoktam tekergetni), vagy lehet, hogy beállítok valami olyan programot, hogy mondjuk a hálószobákban minden este 8-kor csökkentse a beállított hőmérsékletet pár fokkal."

- én két radiátorra használok programozható szelepet, valami tizenéves Honeywell mindkettő, be van allitva bele a dátum és fel van programozva, hogy a nap/hét különböző szakaszaiban hogyan viselkedjen. Két cerkaelemmel megy, kb. 5 évente cserélem (pedig naponta 4x tekergeti a szelepet). Időnként kicsit kontaktos lesz az érintkezője, ilyenkor lerohad a tápellátás, nem teker a szelep (marad a beállított helyzetében). A Honeywell egy gagyiszar, de kb. 5e forintért vettem egy Lidl polcdurkálóban. Biztosan van jobb megoldás, más kérdés hogy kell-e, megéri-e költeni rá. 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

"lehessen távolról állítani (ideális esetben Zigbee vagy Z-Wave, de WiFi vagy valami saját RF megoldás is működhet, ha egyszerű belőni / használni)" vs. - "Távolról állítás vagy szinte sosem lesz (a mechanikus TRV-t sem szoktam tekergetni)

Lehet, hogy hülyeségnek hangzik (lehet, hogy az is), de úgy gondoltam, hogy ha már lecserélem a mechanikus szelepeket, akkor legyen meg a lehetősége annak, hogy nem kell minden szobát végigjárni és az összes radiátor mellé egyenként leguggolni, ha változtatni szeretnék valamit. Nem tudom, hogy valaha fogom-e használni. De ha nem akarnék ilyen lehetőséget, akkor 25-50 font helyett 9 fontért vehetek simán egy új mechanikus egységet, aztán kész.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Én Honeywell HR92 vagy HR91 szeleppel szemezek, de ezekhez kell egy vezérlő is.

Az új lakásba szerintem ezt fogom megvenni.

Az új lakásba szerintem ezt fogom megvenni.

Én azt mondanám, hogy ha egy új lakásba kell olyan radiátor szelep, amit állítgatnál pár fokkal és egy napon belül érdemlegesen változik a hőmérséklet (=nincs elegendő hőkapacitása és hőszigetelése), akkor inkább ne vedd meg azt az új lakást...

Ezt könnyű így kijelenteni, de pl. én Angliában élek, ahol az ilyen szigetelős dolgok évtizedekkel el vannak maradva pl. Magyarországtól.

A házam 5 éves, az itteni szabványok szerint épített. Este tízkor a program szerint a fűtés 20-ról 15 fokra átáll. 1-2 óra múlva már érezhetően hideg van a földszinten. 2-3 óra múlva már az első emeleten is.

Reggel valahogy 7 körül 15-ről 20-ra visszamegy a program. Elkezd dolgozni a kazán, 8-9 körül még csak 17 fok van a nappaliban, és még csak 15 az elsőn a dolgozószobámban. 10 órára már nálam 20 fok van, a földszinten meg már majdnem 20.

Én is örülnék annak, ha úgy viselkedne ez a ház, mint a magyarországi házam, ahol kikapcsolt fűtés mellett amikor hazajöttem az egy hét síelésből, még 13 fok volt bent, pedig kint azért bőven 0 alatt volt a hőmérséklet. De nem. Ahhoz lehet, hogy pl. két rétegű üvegtető kellene a konyhára, vagy legalább az, hogy az ablakkeret alatt, a konyhabútor alatt, a konnektorok mellett ne süvítsen be a hideg huzat, és mondjuk a földszinten a padló ne legyen annyira baromira hideg. De itt az a szokás, gondolom valami vizesedés ellen, hogy a padló alatt légrést alakítanak ki, és a téglák között meg szellőzőnyílást hagynak, hogy a kinti hideg az biztosan be tudjon jutni és jól le tudja hűteni a padlót alulról. Gondolom jó szigetelés ezen segíthetne, de az errefelé nem szokás. Télire szőnyeget szoktunk letenni a nappaliban és a konyhában, hogy annyira ne süssön a hideg.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ha úgy fűtesz, hogy mindig nullára hagyod kihűlni a lakást, kiszellőzteted, kihűtöd a falakat, akkor biztosan több energia felfűteni akivant komfort fokozatra, mintha szinten tartanád a hőmérsékletet. 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

biztosan több energia felfűteni akivant komfort fokozatra, mintha szinten tartanád a hőmérsékletet. 

Egy aprócska dolog hiányzik ebből: az idő.

Senki sem fogja kétségbe vonni, hogy igazad van, ha mondjuk max. 1 óra telik el a kettő között. Senki sem fog egyetérteni, ha egy év telik el a kettő között.

Ha pár óra, egy nap, pár nap, akkor valószínű megoszlanak majd a vélemények.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Szerintem ezt legfeljebb a fűtőegység hatékonysági karakterisztikája befolyásolja. Amennyiben a full blaze közeli állapot jelentősen kevésbé hatékony, úgy rövid időkre deficites lehet kihűlni hagyni, tényleg. De pusztán a hőelszökéssel számolva és a komfortot sem tekintve bármilyen t>0 esetre igaza van. (Persze itt jön be az, hogy nem csak hőelszökés van, hanem hatásfok is, és mindezt még felülírja a komfort igény.)

bármilyen t>0 esetre igaza van

Ne mondd már, hogy ha elmegyek máshová lakni egy évre, akkor jobban megéri ezalatt az idő alatt folyamatosan járatni a fűtést és legalább 20 fokon tartani a házat, mint hazaérkezés után beindítani a fűtést és kivárni azt a 2-3 órát ami idő alatt felfűti a házat!

Én pont fordítva gondolom. Szerintem lehet valami rövid időtartam (x), ameddig igaza van, de bármi t>x esetre nincs igaza.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Én pont fordítva gondolom. Szerintem lehet valami rövid időtartam (x), ameddig igaza van, de bármi t>x esetre nincs igaza.

Nincs olyan rövid időtartam, ameddig igaza van. Mutass kérlek már valami fizikai levezetést erről, hogy milyen képlet szerint alakul ez az időfaktor.

Ne tőlem kérd, nem én állítottam, hogy így van. Pink és Zitev kolléga állításával nem értesz egyet, én egyszerűen csak nem tudom, hogy mondjuk pár órát nézve igazuk van-e vagy nem, ezért abba nem akarok belekötni, csak a nyilvánvalóan lehetetlen esetbe.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

De most mit nem értesz azon, hogy nem tudom, hogy hogyan viselkedik 0 és x között, és nem tudom, hogy mennyi az x lehetséges legkisebb értéke?

Azt tudom, hogy ha x elég nagy, akkor amit zitev írt, az biztos nem igaz.

Az x bizonyára csökkenthető, de nem tudom, meddig. Lehet, hogy 0-ig. Lehet, hogy 1 hétig. Vagy 1 napig. Nem tudom.

Nem merem kijelenteni azt, hogy x = 0 esetében sem igaz zitev állítása, ahogy pl. te mondod, mert nincs elegendő információm / tudásom hozzá.

Azt ki mertem jelenteni, hogy minden t > 0 esetében nem lehet igaz, mert tudok olyan x-et mutatni, ahol x > 0 és t > x esetén nem igaz az állítás.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Azt ki mertem jelenteni, hogy minden t > 0 esetében nem lehet igaz, mert tudok olyan x-et mutatni, ahol x > 0 és t > x esetén nem igaz az állítás.

Na, pont ez az eset érdekel, hogy milyen kostelláció ez és mi határozza meg az x értékét.

Nem merem kijelenteni azt, hogy x = 0 esetében sem igaz zitev állítása, ahogy pl. te mondod, mert nincs elegendő információm / tudásom hozzá.

Hát pedig nem űrtechnika, de lehet, hogy kevés embernek van hő- és áramlástanból három félév után szigorlata, mint nekem.

Hé ne zavarj össze. Én pont azt állítom, hogy bármilyen t>0 időtartamra kikapcsolod vagy lejjebb veszed a fűtést, az takarékosabb lesz - amennyiben nem számolunk a fűtőapparát lehetséges hatásfok-karakterisztikájával. Leírtam más posztban is, hogy ha hagyod bent kihűlni, csökken a gradiens és eleve kevesebb hő szökik el.

Ezt a fizikai trivialitást árnyaltam azzal, hogy lehetnek más szempontok is, amik esetleg valakinél összemosódnak, ebből adódhat, hogy többen többféleképpen gondolkodnak erről.

Hé ne zavarj össze

Ne haragudj, de inkább azt kellett volna írnod, hogy ne haragudjatok, hogy összezavartalak titeket. Nem?

Erre:

Ha úgy fűtesz, hogy mindig nullára hagyod kihűlni a lakást, kiszellőzteted, kihűtöd a falakat, akkor biztosan több energia felfűteni akivant komfort fokozatra, mintha szinten tartanád a hőmérsékletet.

Ezt írtad:

bármilyen t>0 esetre igaza van

Lehet, hogy nem azt akartad írni, hogy Zitevnek igaza van, de ha mást akartál írni, akkor csak jól összezavarni sikerült :-D

De jó, hogy tisztáztuk, köszi.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Lehet, hogy nem a megfelelő helyre írtam a választ illetve nem csak arra a hozzászólásra válaszoltam.
Szokásom, hogy beszúrok egy választ, és abba az egész felmenő threadben (vagy akár az egész témában) elhangzó dolgokra egyszerre reagálok. Abban bízva, hogy úgyis világos lesz - és ez általában be is jön.

Én már kurvára elvesztettem a fonalat. Mi a cél? Meleg legyen, vagy olcsó? Akkor spórol a legtöbbet, ha jól betakarózik és be se kapcsolja a fűtést. Ha fűtésről beszélünk, annak szerves része a komfortérzetet (hiába "fűtesz",ha közben befagy a segged - ez pénzkidobás, nem spórolás). Én még soha nem spóroltam szemmel látható összeget hőntartás vs. kapcsolgatás-szinten/szezon, viszont fagyoskodni meg senki nem szeret, mert akkor meg mire fizetjük a gázszámlát?!. 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Én már kurvára elvesztettem a fonalat. Mi a cél?

Figyelj! Én leírtam, hogy hogyan fűtök, te meg belekötöttél, hogy az úgy nem jó.

Nekem az a célom, hogy komfortos legyen, és így, ahogy fűtök, így komfortos.

Úgy érzem, kicsit elkéstél azzal, hogy megkérdezd, mi a cél.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

"Figyelj! Én leírtam, hogy hogyan fűtök, te meg belekötöttél, hogy az úgy nem jó." - sajnalom, ha te ezt belekötésnek elted meg, en csak tanacsnak szantam.

"Nekem az a célom, hogy komfortos legyen, és így, ahogy fűtök, így komfortos."

- pontosan ezert tanacsoltam, hogy ne vedd le a hofokot ejszakara (foleg ne -5 fokkal, annyit ugy sem fog esni a homerseklet par ora alatt), mert nem lesz reggel komfortos a futesed, viszont nem is sporolsz vele erdemben tetemes penzeket.

"Úgy érzem, kicsit elkéstél azzal, hogy megkérdezd, mi a cél."

- a fentiek tukreben tehat megiscsak jogos a kerdes, es sohasem keso tisztazni, mi is a cel... :)

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

 pontosan ezert tanacsoltam, hogy ne vedd le a hofokot ejszakara (foleg ne -5 fokkal, annyit ugy sem fog esni a homerseklet par ora alatt), mert nem lesz reggel komfortos a futesed

Egyfelől nem ezt írtad, másfelől feltűnt volna az elmúlt 5 évben, amióta itt lakunk, ha nem lenne komfortos.

a fentiek tukreben tehat megiscsak jogos a kerdes, es sohasem keso tisztazni, mi is a cel

Ez így igaz.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

"Egyfelől nem ezt írtad"

- akkor ez mi?:

"Szerintem ne engedd el 5 fokot a hőmérsékletet, sokkal több energia és idő visszafűteni, mint hőntartani. Ha mindenképpen lejebb akarod venni éjszakára, elég, ha 1 fokot lejjebb veszed."

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Nem értelek. Csak össze tudsz hasonlítani két mondatot már! Vagy nem?

Ez:

ne vedd le a hofokot ejszakara (foleg ne -5 fokkal, annyit ugy sem fog esni a homerseklet par ora alatt), mert nem lesz reggel komfortos a futesed

És ez:

ne engedd el 5 fokot a hőmérsékletet, sokkal több energia és idő visszafűteni, mint hőntartani

szerinted ugyanaz a mondat kétszer?

Ha ennyire nem megy, segítek:

Az első mondatban a vastaggal kiemelt magyarázat részben van egy "komfortos" szó. Ezt a második mondatban próbáld meg megtalálni!

A második mondat vastaggal kiemelt magyarázat részében van egy "sokkal több energia" rész. Ezt az első mondatban próbáld meg megtalálni!

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Köszönöm a kioktató stílust, ettől még továbbra is csak ugyanazt tudom javasolni, de igazából nyilván azt csinálsz amit akarsz, csak ha nem érdekel a másik véleménye, akkor meg minek kérdezel?!. :o

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

es itt beraktal egy plusz valtozot: a kiszelloztetest.

ez mar 4 eset:
1: futok zart ablaknal, ho szintentartassal
2: futok mikozben szelloztetek, ho szintentartassal
3: hagyom hulni a lakast zart ablaknal
4: hagyom hulni a lakast szelloztetessel

Es osszehasonlitod az 1-et a 4-gyel.
a 2 es 4 nyilvan nagyobb hoveszteseg, mint az 1-3, csak ugye megvaltoztattal egy fontos parametert, az epulet hotarto kepesseget.

én csak azt látom, hogy a kazánállapot órákig folyamatosan 100% a grafikonon, ha este leveszem a fűtést, majd reggel ráadom és fel kell fűtenie - órákig megy a fűtés 100%-on. Ha pedig csak 1 fokot veszem le és azt adom vissza reggel, akkor pedig szépen el-elfűtöget éjszaka, hogy kompenzálja a kiesett 1 fokot, de összeadva közel sincs annyi kazánhasználat, mint az első esetben.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

lemerted, hogy hany m3 gazt fogyasztasz a ket esetben, a kulso es belso homersekleteket is ird fel hozza mondjuk orankent.

 

kotelezo autos hasonlat:

Azt mondod egyebkent hogyha egy kocsi 50km/h-val megy egesz ejszaka, akkor kevesebb benzint fogyaszt, mint egy masik amelyik 8-kor indult es 10-re oda kell ernie es 200km/h-val kenytelen menni?

:-D

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Azt mondod egyebkent hogyha egy kocsi 50km/h-val megy egesz ejszaka, akkor kevesebb benzint fogyaszt, mint egy masik amelyik 8-kor indult es 10-re oda kell ernie es 200km/h-val kenytelen menni?

Ez abból a szempontból hülye példa, hogy 200 km/h sebességen jóval nagyobb a fogyasztása egy autónak, mint 50 km/h esetén. Míg ugyanez egy kazán esetén nem igaz (sőt, inkább a kisebb teljesítményen van nagyobb vesztesége).

A legjobb analógia: ha reggel nyolc óra van és este nyolcra részeg akarsz lenni, akkor mikor jössz ki olcsóbban? Ha egész nap iszol vagy ha este hétkor gyorsan iszol annyit, hogy részeg legyél?

Na de mi a cél?  Ha biztonsagosan és kényelmesen oda akarsz érni, akkor nem jó választás, ha padlógázzal közlekedsz. Ha pedig fűtésről beszélünk, szintén nem az a mérvadó, hogy pár órát vársz a megszokott komfortszintre, csak mert nincs felfűtve a lakás. Nem tudom összehasonlítani, mert ahhoz az kellene, hogy egyforma fűtési szezonok legyenek évekig és lenne összehasonlitaskent mindkét állapotból megfelelő időtartamú minta.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Igazából fűtésről volt szó. A fűtés ténye pedig függ a családi gazdasági miniszter szubjektív hőérzékenyektől. Hiába mondom neki, hogy fűtünk, ha ő fázik. Hiába mutatom neki a hőfokmérőt, a grafikont, stb, az számít, hogy olyan meleg legyen, amilyet ő szeret, és ebben azért van logika.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

én csak azt látom, hogy a kazánállapot órákig folyamatosan 100% a grafikonon, ha este leveszem a fűtést, majd reggel ráadom és fel kell fűtenie - órákig megy a fűtés 100%-on.

Esetleg elfogyott gázzal próbáld arányosítani... az, hogy órában mennyit megy a kazán, nem igazán mérvadó.

Próbáld ki a tűzhelyen, hogy mi kerül kevesebb energiába: fix 80 fokon tartani egy lábas vizet 4 órán át vagy hagyni lehűlni és 3 óra 45 perc után felmelegíteni 80 fokosra. Vagy azt végig gondolni, hogy milyen mágikus képlet alapján fordul meg az energetika, mert gondolom azért érzed, hogy jóval kevesebb energia, ha egy hónapig nem fűtesz, mintha mondjuk 25 fokot tartasz.

Nem összehasonlítható az elfogyasztott gáz mennyisége évről évre, mert nincs két egyforma fűtési szezon.

Nem fűtési szezonról van szó, hanem tettél egy állítást, hogy "ne engedd el 5 fokot a hőmérsékletet, sokkal több energia és idő visszafűteni, mint hőntartani", ami faszság.

Biztosan igazad van, nem is vitatom, hogy azt, amit nem égetünk el, nem is kell kifizetni, viszont megéri úgy fűteni, hogy folyton hidegérzet van, megy a kazán mint a bolond, penészesedik a lakás, stb., ellenben a pénztárcán meg érdemben nem látszik a különbség. 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Onnan indultunk, hogy azt írtam: több energiába kerül felfűteni egy 5c fokkal lehűlt lakást, mint hőntartani abba a néhány órában, amit egyébként lehűléssel, majd újramelegítéssel tölt el. Erre irtad hogy nettó faszság, ugyanakkor nem derult ki, hogy miért, bár én leírtam, hogy a második esetben a kazanművelet órákig 100%, órákig nincs meleg a házban a kihűlt falak miatt, és nem tudni mi a cél, fűteni, vagy csak égetni a gázt. Azon megy a vita, hogy ez "fizikai" értelemben hülyeség szerinted, én szerintem meg pusztán fűtésről beszélgetünk, nem fizikáról. Lehet hogy 1 köbméter gázt spórol vele éjszakánként (ráadásul ezt a reggeli felfűtéskor úgyis elégeti)  de érdemben nem éri meg,mert nem fűti rendesen a kazán a házat. Megéri? 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Valójában csak azért fog többe kerülni a kikapcsolás után visszafűteni, mert túl kell majd lőnöd a komfortérzet miatt.
A hőkapacitások (falak, födémek) és termikus ellenállások (nem csak a külvilág felé, hanem a rendszeren belül is, pl. levegő-fal) időállandói miatt lesz ez a helyzet.
Valamint ha modulálható a kazán, elképzelhető, hogy full blaze-en kisebb a hatásfoka, mint részterhelésen.

Pusztán a fizikai problémát tekintve a kollégának igaza van. Neked meg a praktikumot tekintve van igazad bizonyos esetekre.
Kurvára nem ugyanarról beszéltek, ezért nem fogtok soha egyetérteni.

Onnan indultunk, hogy azt írtam: több energiába kerül felfűteni egy 5c fokkal lehűlt lakást, mint hőntartani abba a néhány órában, amit egyébként lehűléssel, majd újramelegítéssel tölt el. Erre irtad hogy nettó faszság, ugyanakkor nem derult ki, hogy miért, bár én leírtam, hogy a második esetben a kazanművelet órákig 100%, órákig nincs meleg a házban a kihűlt falak miatt, és nem tudni mi a cél, fűteni, vagy csak égetni a gázt.

Röviden: vannak az úgynevezett termodinamikai főtételek, amelyek ezt elég jól körülírják.

Megpróbálom analógiával, ami jobban elképzelhető, mint a hőáramlás.

A ház egy medence, amiben víz van. A víz szintje a hőmérséklet. A medence térfogata a hőkapacitás. A medencéből folyamatosan engedjük ki a vizet a lefolyón és a lefolyó keresztmetszete a fal hőátbocsátási tényezője (U-értéke). Minél jobban vezeti a hőt a fal, annál nagyobb a lefolyó keresztmetszete, annál több víz folyik ki egységnyi idő alatt. A töltőcsap a kazán. Minél jobban nyitod, annál több víz folyik adott idő alatt. A lefolyón a kifolyó víz mennyisége arányos a vízoszlop magasságával.

Ha folyamatosan szinten tartod a medencét, akkor egyensúlyban van a be- és a kifolyó víz adott idő alatti térfogata. Ha kifolyik 100 liter, akkor be kell tölteni 100 litert.

Ha időnként elzárod a vizet, a lefolyón továbbra is ki fog folyni a víz, az első pillanatban 100 liter percenkénti sebességgel, aztán ez csökken, ahogy csökken a vízoszlop nyomása. Ha sokáig nincs megnyitva a csap, akkor teljesen kifolyik a víz. Ha újra szintbe kell hoznom a medencében a vizet, akkor egy ideig több vizet kell beletölteni, de ez mindig kevesebb víz, mint amennyi akkor kellene, ha folyamatosan szinten tartanám.

Te most azt próbálod bizonyítani szubjektív érzékszervi csalódásokkal igazolva, hogy több vizet kell ehhez beletölteni a medencébe, mint amennyi onnan összesen kifolyt.

Azon megy a vita, hogy ez "fizikai" értelemben hülyeség szerinted, én szerintem meg pusztán fűtésről beszélgetünk, nem fizikáról.

Az energetika alapja a fizika.

Lehet hogy 1 köbméter gázt spórol vele éjszakánként (ráadásul ezt a reggeli felfűtéskor úgyis elégeti)  de érdemben nem éri meg,mert nem fűti rendesen a kazán a házat.

Spórol és nem égeti el, hanem kevesebbet éget el a felfűtés során.

Megéri? 

Mindig megéri energetikai szempontból. Komfort szempontból meg mindenki szubjektíven eldönti, hogy neki megéri-e.

"Az energetika alapja a fizika."

- mondom fűtés,  kinek mi a fűtés, van akinek az a fűtés, ha pörög a gázóra, van akinek pedig kell az is, hogy érezze: kellemes meleg van. Én speciel fürdeni is úgy szoktam, hogy eresztem a kádból a vizet és közben pedig töltöm fel a melegvizes csapból a kádat, mert nekem így komfortos (mondjuk én nem vagyok fizikus :))

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

mondom fűtés,  kinek mi a fűtés, van akinek az a fűtés, ha pörög a gázóra, van akinek pedig kell az is, hogy érezze: kellemes meleg van

Értem, csak nem ezt mondtad, hanem - idézem szó szerint: "Szerintem ne engedd el 5 fokot a hőmérsékletet, sokkal több energia és idő visszafűteni, mint hőntartani."

Az energia és az idő is fizikai fogalom, szó nem volt az elején komfortról és kellemes melegről, azt később hoztad be, gondolom terelésképp.

Az a baj, hogy a körülmények kontrollálhatatlan változása miatt ezt nem lehet pontosan megmérni. Sokan esküsznek arra, hogy a hőmérséklet variálása felesleges, sőt, veszteség, mert a kihűlt falak felmelegítése sok energiába kerül.

Ezzel szemben szerintem a helyes gondolatmenet a következő: a határoló falaid, ablakaid hővezetése többé-kevésbé állandó, így az egységnyi idő alatt elszivárgó energia mennyisége csak a kinti és a benti hőmérséklet különbségétől függ. A fűtéssel az elszivárgó hőt kell pótolni, tehát ha hidegebb van benn, kevesebb a veszteség. De javítsatok ki, ha tévedek.

A ténylegesen elfogyasztott fűtőanyag mennyiségébe beleszólhatnak egyéb tényezők is. Például ha a kazánod a benti hőmérsékletet is figyelembe veszi a teljesítmény beállításakor, akkor előfordulhat, hogy egy hosszabb hideg időszak után egy darabig magasabb előremenő vízhőmérséklettel dolgozik, ami rontja a hatásfokát.

Valóban, ha a ház körüli gáztömeget gyakran cseréled hidegebbre, logikus, hogy gyorsabban fog szökni a hő. Viszont ez egy olyan tényező, amire egyik esetben sincs ráhatásod.

(Ha kukacoskodni akarnék, ez azért belefér a kinti hőmérséklet változásába :))

Igazából leírtátok a lényeges szempontokat, de nézzük egyben, plusz néhány érv:

Függ a szabályzódtól/termosztáttól is:

- Ha egy ilyen okostermosztátod van, ami a lakás belső hőmérséklete alapján (tfh. egy PID szabályzóval) kontrollálja a kazánt, akkor a reggel 8-as váltáskor fogsz ilyeneket látni, hogy 1-2 óráig 100%-on pörög a kazán.

- Viszont, ha egy olyan vezérlésed van, ami kizárólag a külső hőmérséklet + fűtési görbe alapján írja elő a kazánnak az előremenő víz hőmérsékletét, ahol a nap->éj váltás csak annyit jelent, hogy az előírt hőmérsékletet lejjebb veszi 20°C-val*, akkor meg olyanokat fogsz tapasztalni, hogy csak 10.30-ra lesz "normál" meleg, a reggel 8-as váltás esetén.
(Mert a fűtési-görbe az csak azt mondja meg, hogy az X külső hőmérséklethez mekkora hőmérsékletű vizet kell betáplálni a radiátorokba, hogy a kívánt Z belső hőmérsékletet tartani lehessen.)
*Azt tartja a szerelői hagyomány, hogy 5°C változás az előremenőben tesz ki 1°C változást a szobában. (20°C/5=4°C különbség)

Az "el nem fogyasztott" hőmennyiség a legolcsóbb, így az éjszakai lekapcsolással igenis lehet spórolni, de az elfogyasztott gázmennyiség viszont leginkább a használói szokásoktól függ, mert hiába van bármilyen spórolós szabályzód, ha te, vagy családtagjaid, (a pillanatnyi biológiai hőháztartásuknak megfelelően) össze-vissza tekergetik a szobahőmérsékletet. (és most nem kizárólag termosztátra gondolok).

 

Mivel a házad, akár szigetelt, akár nem, önmagához viszonyítva, a kinti időjárás függvényében persze, de mindig ugyanannyit "húz ki" a melegből, akár lekapcsolod éjszakára, akár nem, így nem ez a jó válasz a lekapcsolás-vagy-sem kérdésére.

A fent említett esetben persze az első szabályzó fog többet fogyasztani, mert az valóban produkál ilyen "hőmennyiség visszatöltés"-szerű működést, de cserébe, már reggel 8.30-tól meleg van, és ennek ára van, a külső hőm-ös vezérlésnél az éj-nappal kérdéskörében lényegében csak annyit spórolsz** meg, amit a 8-10.30 közötti időben nem fogyasztottál el.
(No persze, ha fázol, és feltekered, akkor már ugyanott vagy, mint az első.)

Illetve (eltekintve a változékony/szeles időtől, ami még dob a helyzeten), ha 22°C-on fűtesz folyamatosan, akkor a 22°C-nak megfelelő hőmérséklethez fognak beállni a falaid hőmérsékletei is, viszont ha éjszakára visszább veszel, akkor a falaid hosszútávon az éjszakai és nappali hőmérséklet átlagára fognak beállni, ami mindenképpen alacsonyabb, mint a folyamatosan magas hőmérsékleten tartott fal, ergo kevesebbet is fognak elsugározni a nagyvilágba.
(és itt meg tekintsünk el a "najó, de a hangyányit hűvösebb falak miatt esetleg fázni is fogok" kérdéskörtől, mert nem fogja ezt befolyásolni.)

**Más tekintetben persze mást is, mert ha kint meleg van, akkor nem fűt el annyit, mint a "hagyományos bimetall" szobatermosztát, de pont ez tud lenni az egyik hátránya is, mert ha jön egy erős melegfront, ahol pl. 12 óra alatt 10°C-al nő a külső hőmérséklet, akkor a radiátor-hőmérsékletet már leveszi, de a hideg falak miatt te meg még fázol a szobában.

A kihúzott hőmennyiség pont, hogy függ a gradienstől, így nem csak a külső, de a belső hőmérséklettől is. Ha bent hidegebb van, a kihúzott hő is kevesebb. Ezért nem érdemes felcsavarva hagyni, ha elutazol otthonról. Olcsóbb lesz utána egyszer felfűteni, mint végig melegen tartani.
Természetesen ezt felülírhatják komfort oldali igények, de ez a gazdaságosság rovására fog menni (tradeoff).
Azt nagyon jól látod, hogy a falak és födémek hőkapacitásként is viselkednek. Ha hagyod nagyon lehűlni, az rontani fogja a komfortot (hiába fűtesz utána, lassabban áll csak vissza a hőérzeted).

Alapvetően szerintem azzal lehet sokat spórolni, ha
- jól szigeteled a házat,
- jobban felöltözöl és többet mozogsz odabent (mert hiába vagy felöltözve, ha nem termelsz hőt), és megszokod a hűvösebb környezeti hőmérsékletet.
Az előre megírt program sosem fog stimmelni a napi ritmusoddal így valaki (lehet, hogy nem te, hanem a feleséged vagy a gyerekek) úgyis tekergetni fogják.

Nem mellesleg a hőtehetetlenséggel lehet is egy kicsit pozitív irányba játszani, pl, ha 10-kor mész aludni, de a fűtészt már 8-kor éjszakai állapotra hozod, mert/ha 2 óra, amíg még a bútorok/berendezés/stb. tartják a meleget.

Ide tartozik, hogy egyes kutatók/orvosok szerint, kifejezetten javítja az éjszakai alvás minőségét, ha 2-3 fokkal hidegebb van éjszaka a hálószobában.

Egyébként, hogy a hőérzet, az mennyire egy szubjektív dolog, az pont most érződik ki a legjobban, a Covid miatt a napi rutin egy eléggé monoton történet, ráadásul a fűtés is fixen 23°C a gép körül nappal, home office-ban, és mégis néha, tök hidegnek, másákor forrónak érzi az ember.

"Ide tartozik, hogy egyes kutatók/orvosok szerint, kifejezetten javítja az éjszakai alvás minőségét, ha 2-3 fokkal hidegebb van éjszaka a hálószobában."

Ezt én is hallottam, de én kifejezetten szarul alszom ilyenkor. Nálam 21.5 fokra van állítva a fűtés, ha mondjuk kikapcsolom a fűtést és 20-ig lehűl reggelre, fázom és nehezen kelek.

a padló alatt légrést alakítanak ki, és a téglák között meg szellőzőnyílást hagynak, hogy a kinti hideg az biztosan be tudjon jutni és jól le tudja hűteni a padlót alulról

Ez komoly? 5 éves házban ott ilyeneket művelnek? Szerintem Magyarországon ekkora vadbaromságot kb. sose csinált senki. Egyáltalán ezt mivel indokolják?

Szerintem egyszerűen bepenészedne minden, ha nem lenne megfelelő légrés / jobban szigetelve lenne - óceáni éghajlat, állandó magas páratartalom. Angliától nyugatabbra, szintén szigeteken is így építkeznek, mondjuk ott sincs zimankó télen, a különbözetet meg úgyis gyapjúpulóverrel kell kezelni, mert az óceáni szél cudar tud lenni, még ha nem is hideg mindig.

~ubuntu, raspbian, os x~

Konnyen lehet hogy a peneszesedes ellen vedekeznek igy.
Azert ne feledjuk, hogy ott altalaban 10-20C kozott van a kulso homerseklet relativ magas paratartalom mellett, igy nem biztos hogy a belso parat ki tudod egy reggeli (10perces) szelloztetessel tenni.

 

Persze, manapsag meg tudod csinalni, hogy egy lakasbol foliasatort csinalsz majd dugignyomod gepeszettel (hovisszanyero szelloztetes, paratlanito berendezes), de ez eleg tetemes osszeg.

 

Biztos oka van. Ahogy sokaig azt hittem, hogy a ket kulon csap is egy tipikus kretenseg, aztan utanaolvasva belattam, hogyha hetekig tarolod a padlason egy nyitott tartalyban a melegvizet, amibe galambok doglenek bele, akkor nem biztos hogy friss ivovizzel akarod keverni -> ket kulon csap.

De ettol meg lehet, hogy egy rossz valasz egy rosszul megfogalmazott problemara...:)

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Ahogy sokaig azt hittem, hogy a ket kulon csap is egy tipikus kretenseg, aztan utanaolvasva belattam, hogyha hetekig tarolod a padlason egy nyitott tartalyban a melegvizet, amibe galambok doglenek bele, akkor nem biztos hogy friss ivovizzel akarod keverni -> ket kulon csap.

Ez abszolút így van, csak az a kreténség, hogy olyan nem túl új, nem túl régi házakban is két csaptelep van, ahol sosem volt nyitott melegvíz tartály.

Legalább erről leszoktak már, és már a 10 éves házakba is keverő csaptelepet tettek.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ez komoly?

Hát, viccnek durva lenne.

Egyáltalán ezt mivel indokolják?

Nem kérdeztem rá, de csak arra tudok gondolni, hogy ne üljön meg ott a pára / nedvesség. Ami biztos, hogy előre gyártott műanyag elemeket tesznek be ide-oda a téglák közé, viszonylag mélyre körben. Ez egy olyan fél centis hézagot eredményez két tégla között, amin keresztül járhat ki/be a levegő.

Azt már csak feltételezem, hogy a padló alatt is hézag van (abból a két dologból, hogy baromi hideg, plusz ha sétálok, akkor a szekrényben csilingelnek a poharak minden lépésre).

Mielőtt ide költöztünk, egy társasház magasföldszintjén laktunk. Ott nem volt ez kérdés, mert teremgarázs volt alattunk. Persze ablakok nem voltak, csak rácsok. Ott is ugyanolyan hideg volt a padló, mint itt.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ha en lekapcsolom a futest reggel 6-kor 22C-on, akkor meg 19.5C ala sose ment 20:30-ra (amikor hazaerek) a haz, pedig nincs hoszigeteles.

Es kinn -2C..+8C lehet. (most se futok es itthon vagyok)

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

Új=nekünk új, egyébként 13 éves.

3 szoba déli egy északi, plusz fürdő, wc szintén északi. Jelenleg az egy db termosztát a déli amerikaikonyha-nappaliban van, így elég nagy eltérések lehetnek lakáson belül (feltételezés, de azt megemlítették, hogy az északi szoba hideg). A másik megoldás, hogy a termosztátot átköltöztetem az északi szobába és maradnak a sima radiátorszelepek. Még nem tudom, de ötletek jöhetnek.

Köszi a tippet. Egy 13 éves Buderus cirkó (típusát csak akkor tudom majd ha beköltöztünk) amiről a meleg víz is megy bírja az ilyet? Totál nem értek hozzá, nem tudom egy cirkónál+szivattyúnál a folyamatos üzem mennyivel jobb mint a ki-be kapcsolgatás?

Hát, a kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg épületgépészét és építészét. Generálisan az összes olyan kazánhoz jó ez, ami tudja magát több fokozatban modulálni, ha a szivattyú teljesítményét is tudja variálni, akkor még jobb.

Szerkesztve: 2021. 02. 11., cs – 11:34

én ilyeneket használok, sok éve, nagyon megbízhatóan működnek (sajnos ezeket már nem lehet kapni, de van más a Salusnak): https://www.amazon.de/-/en/Actuator-Surface-Heating-without-TA22-Fo/dp/…

de ezek csak on/off szelepek... neked valószínűleg nem jó... én minden szobát külön fűtök és csak ott fűtök, ahol kell...

 

vezérelni... esp8266... pl. wemos d1 mini + relay shield ? https://www.instructables.com/Using-an-Esp8266-Arduino-to-Control-a-Rel…

Igen, mert ezek a szelepek áram alatt nyitnak. Vmi hőre táguló zselé van bennük, meg fűtőszál. Ha elmegy az áram, akkor nem fűt, a zselé összehúzódik, a szelep lezár.

Nekem a motoros jobban tetszik, mert az bistabil, csak váltáshoz kell áram. Csak az meg hangos.

Jelenleg szabadidőmben ilyeneket tervezek, kísérletezek egy csendes, bistabil, kis áramigényű radiátor szelep vezérlővel. Kipróbálok mindenféle mikromotort, léptetőmotort, elektromágnest. Még gyűjtöm az ötleteket és az alapanyagot, de már van vagy 20 féle bistabil tervem, nagy része saját.

OK, akkor had mondjam azt (ugyan remélem gondoltál rá, csak volt itt már olyan, aki nem), hogy _szerintem_ az lenne egy jó megközelítés, ha lenne egyszerűen egy bimetál, ami a levegő hőmérséklete alapján görbülve nyomja a szelepet. Ugyanúgy, mint ahogy feltételezem, a buta, mechanikus TRV-ben is történik. Azt nem tudom, hogyan oldják meg a kapcsolási hőmérséklet változását, gondolom vagy a bimetált tartó keret mozdul pár millimétert fel/le, vagy a bimetál alatti rugó előfeszítését állítják, vagy valami hasonló. Ez csendes, elektromos táplálás nélkül elmegy hiba nélkül éveket (OK, az én 10 TRV-m közül 2 megdöglött 4, 1 meg 5 éves korában, azért ezen lehetne javítani, pl. a pesti lakásomban van 3 és kb. 20-25 éve, amióta fel lettek téve, teszik a dolgukat). Én okosításként annyit tennék, hogy az elektronika egy léptetőmotorral tekerje azt a műanyag sapkát jobbra-balra, amit én egyébként kézzel szoktam. Így menne áramszünet vagy kimerült elemek esetén is, nem ébreszt fel a hangjával, nem pazarolja az energiát pl. fűtőszál fűtésére, és ha valaki nem akar a telefonnal / appal szórakozni, akkor kézzel is át tudja tekerni a kívánt értékre.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Én Tado-t használok minden radiazorra (kivéve a fürdőben hogy ha baj van akkor is legyen mozgása a víznek), HA és a gyári app-al uzemelem. 

Az összes fizetős szolgáltatást kiváltja a HA és még. 3$os Xiaomi hőmérséklet szenzor is segít hogy ne kapjak fars adatot a radiátorokon lévő termosztáttol.

Kell hozzá némi felhő és drága is , de ha jó megoldást keresel akkor szerintem érdemes a tado-ra költeni. Én pl 40% off akcióban vásároltam be német oldalán.. érdemes a Twitter, Redditet figyelni néha dobnak ilyeneket.

Ezt néztem korábban: https://www.amazon.co.uk/tado%C2%B0-Radiator-Thermostat-Vertical-mounti…

Szép. Tetszik a hőmérséklet kijelzés. Viszont nagyon úgy tűnik, hogy csak a szelep nem elég, hanem még egyéb eszközöket is kell vennem tőlük. Persze lehet, hogy csak nem verik nagy dobra.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Kell hozzá egy gateway, de azt egy vagy több szeleppel csomagban ~10k-ért megkapod hivatalosan is, de az egész Tado-hoz van jó magyar, kéz alatti forrás majdnem féláron ;)
Én is ezt használom 4 radiátoron, HA-ba integrálva. Ugyan nem felel meg minden feltételednek, de tényleg jó és pofás.

HA-ba elvileg Apple Homekit integrációval local-ban is integrálható, de az nekem egyelőre nem sikerült, így jelenleg felhőn keresztül használom (V2-ről upgrade-elve még ingyen kaptam a most már fizetős funkciókat - és a magyar srác még ilyen kit-eket árul), van 1-2 okos megoldása, amit HA-val magamnak leprogramozni macerásabb lenne.

Fizikailag annyi a lényeg, hogy maga a radiátorszelep lehetőleg M28/1,5mm-es menetű legyen, arra mennek ezek fel közvetlenül. Bármi máshoz kicsit bumszli konverterek kellenek.

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Szerkesztve: 2021. 02. 11., cs – 11:53

Ez az eszköz https://www.amazon.co.uk/Drayton-Heating-Radiator-Thermostat-Amazon/dp/… pl. a másik kommentben említett Tado-nál valamivel olcsóbb (úgy 30%-kal), cserébe Zigbee-t tud és mivel Google Home-ot, IFTTT-t és Alexát írnak, gondolom bármivel működik.

Kíváncsi vagyok, ez tudja-e ami nekem kell.

Mindenesetre itt is ezt írják: "This radiator thermostat is only designed to work alongside an existing Wiser Smart Heating System with a Wiser Heat Hub.", ami nem az, amit én keresek.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Szerkesztve: 2021. 02. 11., cs – 12:12

Honeywell volt az egyik radiátoron tesztelésképpen, borzasztóan zavart ahogy folyamatosan tekergeti a kis elektromotorral a szelepet.

Szerkesztve: 2021. 02. 11., cs – 14:23

En is vettem mindegyik radiatorra termosztatot (danfoss). De egyszer beallitottam az oszto-gyujton hogy hoerzetre minden helyisegben ugyanaz legyen (tehat nem a tomegaram egyenlo), es az osszes radiatorszelep nyitva van azota is(nehany helyisegben fel se pattintottam, a gyari vedokupakot kitekertem es annyi)

 

Igazabol nem is ertem, hogy minek a radiatorszelep, amikor a keringetoszivattyu pwm jelet fogad.

 

De jobbat mondok: ha az ajtokat nyitvatartod, akkor is nagyjabol kiegyenlitodik a hoerzet. Ha megse, ott valami hoszigetelesi problema van (pl. a helyiseg egyik fala pincefal es hoszigeteletlen).

Saying a programming language is good because it works on all platforms is like saying anal sex is good because it works on all genders....

De jobbat mondok: ha az ajtokat nyitvatartod, akkor is nagyjabol kiegyenlitodik a hoerzet.

Ha az ajtókat nyitva tartom, akkor a földszinten hideg van, az elsőn mondjuk jó, a másodikon, ahol a hálószobák vannak, ott meg túl meleg. Ez a hülye fizika a hibás, micsoda dolog már ez, hogy a meleg levegő felemelkedik!

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nálam a ház észak-déli fekvésű, a termosztát az északi oldalon, a leginkább kihűlésre hajlamos helyiségben van. Ez pont jó, mert az a referencia, ha bárhol szükség van fűtésre, akkor ott si. A déli oldal viszont napsütéses időben sokkal melegebb lenne, ezért van azon az oldalon termosztátos szelep. Meg azért, mert ha olyan kedvem van, hogy begyújtok a kandallóba, ami szintén északi oldal, akkor ne kelljen a radiátorszelepeket letekerni.

nekem HomeMatic cuccom van, rPI -n fhem vezérli/beállítja/lekérdezi

lehessen a jelenlegi helyére betenni (remélem, hogy valami szabványos ezeknek a csatlakozása)

Alapvetően háromféle van: Heimeier, Herz, Danfoss. Nézd meg, milyen a szeleped, és olyat vegyél. Az elektronikusakhoz adnak általában közdarab adaptereket is. Amiket én használtam eddig, azok Heimeier szelepre mentek fel natívan.

Azt hiszem elég sokféle szelepet kipróbáltunk az évek során. A tapasztalatok taglalását mellőzve leírom a tanulságot, aztán vagy megfogadod, vagy nem.

Szerintem két út van, amivel érdemes foglalkozni. Az összes többi csak parasztvakítás meg prolivirtus.

1.) Amikor a szelepek a szabályzás integrális részét képezik. Egy barátomnak volt ilyen Heimeier rendszere. Ki volt építve a vezeték a központi egységtől minden szelephez (ez még nem rádiós volt 15+ évvel ezelőtt). Magyarországon a szar átlagos életszínvonal a piac árérzékenysége miatt ez nem annyira elterjedt. Ebben akkor gondolkodj szerintem, ha hajlandó vagy kikúrni a CompuTherm-et és tényleg megvenni egy komplett rendszert. Részleteiben nem érdemes.

2.) Le kell szarni az egészet, és hagyományos, fizikai elven működő termosztatikus szelepeket feltenni. Ilyenkor figyelni kell, hogy (rosszabb esetben) bypass szelep legyen a rendszerben, vagy (jobb esetben) fix nyomásra beállítható szivattyú, ami a szelepek elzáródásakor nem erőlködik.

Az idő alapon programozhatósággal az a gond, hogy nem minden napod ugyanúgy alakul és a kedved, hőérzeted is időről időre változik. Eleve másnak érzed ugyanazt a hőmérsékletet, ha fel van hevülve vagy picit ki van hűlve a tested. Így végül folyton tekergetni fogod, mert sokszor pont nem adja majd ki a program.
Minél bonyolultabb a program, annál kevésbé fogod hosszú távon átlátni és annál idegesítőbb lesz. Mi nagyon hamar manuális módba tettük az összes ilyen programozható szart.
Írod is, hogy nemigen szoktad tekergetni. Hidd el, a sima termosztatikus amivel a legkevesebb gondod lesz, és még az elem se merül le benne.

Látni kell továbbá, hogy a termosztatikus szelep ott helyben méri a hőmérsékletet. Tehát ha beállítasz rajta 21 fokot, az nem azt jelenti, hogy a helyiségben lesz 21 fok. Hanem ott a szelepnél. Márpedig a helyiségen belül gradiens van. Adottságoktól és a kinti időjárástól is függ, hogy mekkora. Valamint nekünk pl. van olyan radiátor, ami körbe van bútorozva, így a szelepnél megszorul a hő és mindig túl hamar lezár. Erre jó pl. az integrált rendszer, hogy az nem a szelepnél mér, oda csak nyitó/záró jelet ad ki.

Esetleg a 2.) pont al-esetét képezheti a smart home. Amikor nem csak a fűtési rendszerbe van integrálva a szelep, hanem jelenlét információ is van pl. Így tudja, mikor vagytok otthon, mikor mész ki szarni, vagy kávézni a konyhára és olyankor odacsapol egy kis hőt. Valaki szeret az ilyesmiben elmerülni, én egyre inkább úgy érzem, hogy nem.

Ha érdekel tudok ezekről még órákat mesélni.

Le kell szarni az egészet, és hagyományos, fizikai elven működő termosztatikus szelepeket feltenni. Ilyenkor figyelni kell, hogy (rosszabb esetben) bypass szelep legyen a rendszerben, vagy (jobb esetben) fix nyomásra beállítható szivattyú, ami a szelepek elzáródásakor nem erőlködik.

Én ezt szoktam ajánlani, mindenféle drága és komplex megoldások helyett.

Egyébként hosszú távon ez sokszor jobban bejön. Megspórolsz egy csomó szarakodást egy végeláthatatlan játékban. Mert ez tipikusan az a dolog, ami tökéletes sose lesz, viszont már egyszerű dolgokkal nagyon jól közelíthető az adekvát állapot. A programozható elemes vackok nekem nemhogy emelték volna, inkább rontották a színvonalat. Még mindig van fent néhány manuális módban a kevésbé kritikus helyeken, de csak azért, mert lusta voltam venni helyettük még hagyományosat.

Tipikus példa még erre a smart home. Azt vagy nagyon jól, nagyon advanced módon érdemes megcsinálni jelenlétérzékeléssel-kutyafaszával, vagy sehogy. A hoki mókolással legfeljebb a haveroknak lehet villogni és csak a szopás lesz vele később.
Én ismerem magamat, egyszer hajlandó vagyok valamit rendesen megcsinálni, de utána ami beszarik, azt már kurva keservesen javítom meg mert arra már lusta vagyok. És vannak elemek, amiket nem is tudsz már megvenni 5+ év múlva ugyanolyat. Ezt olyan egyszerű dologgal is beszoptuk már, mint egy garázskapu. Nem volt hozzá alkatrész, amikor beszart, így csak ki kellett cserélni egy Hörmannra. (Persze előtte azért elbasztunk negyvenezer forintot a régi kisipari mókolására. Nem lett jó.)

Nalam 6 Tado szelep megy, plusz a tado szobatermosztat ami OpenTherm-el  vezerli a kazant. Nem volt meg veluk gond sosem. Egy szezon alatt kell 1x elemet cserelni es ennyi. Cserebe a beallitott hofokot stabilan tartja es amit keves szeleptermosztat tud, inditja is a kazant, nem csak "leszabalyozza" az adott helyseg hofokat.

Amit az okosotthonhoz irtal, az viszont igaz. En is csinalom, teny, hogy mindig van vele mit nyomkodni (bar nekem ez egyfajta hobbi is). Ertelme akkor van, ha van mogotte sok, jol megirt automatizalas is (nkem van vagy 20) anelkul az okosotthon rendszer csak egy csili vili taviranyito...

Nem rossz ötlet, korábban nálam is bypass-szal működött. Két hátránya van egyébként a hagyományos termosztatikus szelepnek a digitálissal szemben:

1. nem nyitja / zárja teljesen a szelepet időnként, így az be fog állni idővel és nem lehet majd teljesen elzárni, kinyitni

2. nincs benne szellőztetés érzékelés

Én nem szoktam állítani napközben a hőfokot, így számomra a többi különbség nem probléma, de rekupeátorom nincsen, így szellőztetni azt kell..

Ahol korábban laktunk ott a szellőztetés-érzékelést becsapta a körbebútorozott radiátor esete. Nem elég, hogy eleve hátrányos helyzetben volt, a szellőztetés-érzékelő funkció kikapcsolását megelőzően gyakorlatilag semmikor nem fűtött. Mert egy picit bekapcsolt, megszorult a meleg, kikapcsolt. Akkor viszont gyorsan esett a hőmérséklet ami miatt azt hitte szellőztetünk, így faszán le is tiltott. Persze ez speciális eset.

Való igaz, az elemes hetente egyszer megtekeri a teljes pályán. De a sima passzív termosztatikus fej is mozgatja picit a tűt folyamatosan, bár nem direktbe kopptól koppig, ez igaz. E miatt aligha fog beállni szerintem.
Ha jobban belegondolsz, elzárás közeli helyzetbe mindenképpen kerül. Amikor szellőztetsz vagy valamiért hidegebb van (nem raktad a kazánt vagy le volt kapcsolva a gáz) akkor pedig kvázi totál kinyit. Tehát ott is megvan a mozgás azért.

A szellőztetés szerintem nem annyira kritikus. Pár percre nyitod ki az ablakokat, hogy a levegő átcserélődjön.

Bár nekünk az a pár pici radiátor itt csak kiegészítő fűtés, hogy a hálókban és a nappaliban gyorsan meg tudd küldeni a levegőt, ha kell. Mert alapban padlófűtéses az egész ház, az a fő power input. Fürdők sűrűbben alácsövezve, ezért ott mindig melegebb van (alácsövezett zuhanyzó rulz).

Anyáméknál háromszintes a ház és csak radiátorral fűtenek, ráadásul a régi böhömnagyokkal. Egy helyen van szobatermosztát, mégis vígan elvannak a sima passzív termosztatikus szelepekkel. Nekik pl. akár probléma is lehetne, ha olyan lenne felszerelve, amit karban kell tartani akár csak egy beállítás vagy elemcsere erejéig.

Szellőztetés érzékelést úgy szoktam megoldani, hogy amikor szellőztetek, akkor letekerem, amikor becsukom az ablakot, akkor vissza és ezzel az első pont is megoldódik. Nem nehéz megszokni.

Amit még érdemes, hogy fűtési szezonon kívül maximumra tekerni, mert akkor nem fogja átnyomni a bimetall a tüskét a szeleptesten az erőlködéstől...

Viszont éppen az a nagy előnye, hogy nem kell attól tartani, hogy épp elzárt állapotban merül le benne az elem, és fagyna csonttá az adott csukott ajtós szobában a radiátor.

 

A másik, ami szinte soha senki vesz figyelembe, hogy ezek a finommechanikával megáldott termosztatikus szelepek (és pláne a fröccsöntött motoros cuccok) nem a nagymamánál látott vízcsapos, öntöttvas radiátoros, vascsövezésű rendszerrel megfeleltethető készülékek, és ezeknél legkésőbb 7 évente (főleg, ha különböző fémeket kevertek a rendszerben -> vas radiátor, réz csövezés) teljes rendszermosást igényelnek.

Nem azért nem nyomja be, mert úgy van tervezve, hanem azért, mert már annyi trutyi van a rendszerben, hogy nem bírja a rugó/bimetal benyomni, vagy ha egyszer benyomta beragad, és a rugó nem bírja kilökni!
(ráadásul a motoros okosszelepek még gyengébbek is mint a mechanikai termoszelepek)

Egy rokonomnál ez egészen odáig fajult, hogy a 12 radiátorából, már csak 3 fűtött, ráadásul nála, egy szerencsés véletlen folytán, kizárólag rézből van a hőleadó rész, (réz a csövezés, réz a radiátor vízzel érintkező része), egyedül a kazán van más fémből (acél, még nem kondenzációs)), egy "házi" rendszermosás (bő csapvízzel a rendszer, majd a leszedett a radiátorok slaggal az udvaron, a problémásabb szelepek pedig leszedve, fülpiszkáló+kiscsipesszel csap alatt mosdatva) után ismét tökéletesen zárnak a termofejes (ráadásul minőségibb, danfoss) szelepek is.

Az egy marhaság, hogy a bimetall ne lenne képes "rendesen" elzárni a pöcköt, mosás után tesztelve, a gyártói adatlapján megengedett 12bar helyett, csak a csapvíz 5bar-os nyomásával kipróbálva tökéletesen zárt a mosdóban, a fűtési rendszerben pedig általában nincs 5bar, főleg nem 5bar nyomáskülönbség, az átlagos keringetőszivattyúk, olyan 50-300 millibar nyomáskülönbséget képeznek a két végük között.

 

Hogy miért fontos a fémek jó összeválogatása?

Mert a különböző fémek savas környezetben (és a kémiás kolegák, csukják be a szemüket, vagy vegyék a fáradtságot, és javítsanak ki!) bántják egymást, annál jobban, minél nagyobb közöttük a különbség az elektronegativitás terén, ami a vas-réz esetén elég nagy alu-réz esetén még nagyobb, és a gyakorlatban sajnos az sem teljesen igaz, amit a gépész kolegák állítanak, hogy ez a folyamat leáll egy idő után, amikor az összes vízbe keveredett oxigén elfogy, mert mindig jut be egy kis oxigén, a szelepek gumírozása, stb mentén, persze, jóval kevesebb, mint a nagymama nyitott-tágulású rendszerénél.

 

Hogy miért jövök ezzel?

Mert óriási sláger itthon az olcsó, vas-lapradiátoros, réz, vagy 5rétegű-alucsöves fűtési rendszer, újabban kondenzációs kazánnal, aminek a teste szintén alu ötvözet sokszor.
Aki flexxelt már szét kiszuperált lapradiátort, az maga is láthatta, hogy esetenként tenyérnyi, de legalább körömnyi méretű darabkákban válik le róla a plakk/rozsda.
Persze erre ott vannak a mágneses iszapleválasztók, de az önmagában nem elég, mert nem csak mágnesezhető részek úszkálnak körbe-körbe, kell(ene) mellé még egy "szűrős" iszapleválasztó is, amit viszont, rendszertől függően, de minimum évente csapvízben pucolni kell.

 

Ráadásul, amióta bejöttek a kondenzációs kazánok, ez rendszermosás-igény az időköz lecsökkent 5 évre, ha másnem, legkésőbb a garancia érvényesítésekor kiderül...

Mert a különböző fémek savas környezetben (és a kémiás kolegák, csukják be a szemüket, vagy vegyék a fáradtságot, és javítsanak ki!) bántják egymást, annál jobban, minél nagyobb közöttük a különbség az elektronegativitás terén, ami a vas-réz esetén elég nagy alu-réz esetén még nagyobb, és a gyakorlatban sajnos az sem teljesen igaz, amit a gépész kolegák állítanak, hogy ez a folyamat leáll egy idő után, amikor az összes vízbe keveredett oxigén elfogy, mert mindig jut be egy kis oxigén, a szelepek gumírozása, stb mentén, persze, jóval kevesebb, mint a nagymama nyitott-tágulású rendszerénél.

Ez két külön dolog... az egyik az elektrokémiai korrózió, a másik pedig az oxigén okozta korrózió, ezeket most összemostad egybe.

Igen, kissé ömlesztett, de éppen ezért lenne jó látni itt egy kémiával(is) foglalkozó fórumtárs levezetését, ami a lényeg röviden:

Nemcsak víz kering, hanem az idő előrehaladtával növekvő számban, szemcsék is, a modern rendszerek meg kevésbé toleránsak erre.

Viszont éppen az a nagy előnye, hogy nem kell attól tartani, hogy épp elzárt állapotban merül le benne az elem, és fagyna csonttá az adott csukott ajtós szobában a radiátor.

Életemben nem hallottam ilyet. Ha a csukott ajtós szobában elfagy a radiátor, akkor a többi helyiségben is fagypont körül kell lennie, mivel a házakat belül nem szigetelik.

Ha használtál már digitális termosztatikus fejegységet, akkor tudhatod hogy a motor kalibrálja a végállásokat, amikor először elindul ez egész. Ha valamikor nem tudja megfelelően mozgatni a motort, akkor pedig hibajelzést ad, hogy túl nehezen megy vagy túl rövid az út, stb.. Tehát amikor hagyományos termosztatikus szelepekkel 12-ből már csak 3 radiátor fűtött, akkor már rég hibát jeleztek volna a digitális eszközök és sokkal korábban át lehetett volna mosni a rendszert.

Egyébként a régi öntött vagy békebeli lemezradiátorokra olyan fémet és annyi oxigént teszel a vízbe, amennyit akarsz, mert a te életed alatt nem fogja elenni. Ugyanígy a colos vascsövek is jól vannak. A mai vékony, anyagmentes szarok lyukadnak ki egy köpésre is. Csak persze az új kondenzációs kazánok is olyanok, mint a német fegyverek voltak, egy kis hideg fuvallat és már elsütni sem lehet. Szóval az ilyen rendszert hőcserélővel (például jó öreg FÉG spirec) kell összekötni és akkor túléli az is.

A családban már sokmindennel szoptunk, de azzal speciel még sosem, hogy ,,elpiszkolódott" vagy elkorrodált volna a rendszer. Pedig anyáméknál sokáig nyitott kiegyenlítő volt. Egy negyvenéves kazánt kúrtak ki öt éve, aminek még semmi baja nem volt, csak már fostak, nehogy kilyukadjon és elárassza a pincét. Most egy ötéves BAXI van fent, ami folyton szar.

A régi radiátorok belsejét úgy emlékszem grafitozták. Hogy a jobb hőátadás vagy a korrózióvédelem miatt, azt nem tudom. Ezért olyan kibaszott fekete a víz, amit leengedsz a rendszerből karbantartáskor vagy radiátorfestéskor.
Valamint ott még minden eleme a rendszernek vasból van. Szerintem se fog az soha átlukadni.

Ezek az újabb vékonyak se olyan parák szerintem. Hány helyen van közintézményben a piszoár mellett, folyamatos húgygőzben. Már le van rohadva róla a festék, tiszta rozsda kívülről, de csak megy tovább gond nélkül.

Egy negyvenéves kazánt kúrtak ki öt éve, aminek még semmi baja nem volt, csak már fostak, nehogy kilyukadjon és elárassza a pincét. Most egy ötéves BAXI van fent, ami folyton szar.

Vagyis az átverés ott van, hogy az új ugyan nem pöfékel annyi gázt (lásd kondenzációs), cserébe, amit megspórolnál, azt elköltöd alkatrészre.
Viszont a fent említett hőcserélős megoldást én is tudom ajánlani mindenkinek.

Azt azért ne felejtsük el, hogy az olyan nagy rendszereknél, középületeknél a kazán egy vízlágyítón át rá van kötve a vízcsapra, és automatikusan utántölt, ha fogy a víz.

 

A radiátorokat a két világháború között öntötték, és az öntvényben eleve van szén/grafit (már ahol ekkoriban radiátorral fűtöttek), a 60-as évektől meg vannak azok a jól ismert vastag bordás-lemezes radiátorok, grafittal, ami a 90-es évektől van, az meg a"fogyassz minél többet" kultúrája.

A vas-vas, nem bántja egymást, pláne, ha az még zárt is, mert akkor alig van oxidáció, de ma már ilyen rendszer nincs.
A full réz-réz pláne nem, annak nem fájna az oxigén sem, de ilyen meg soha nem is volt, a kazán miatt.

Ehelyett mi van ma:
Al-Mg-Si ötvözet kondenzációs kazántest, hogy meglegyen a hatásfok.
Réz csövezés.
Vas, (esetleg alu) radiátor.

Komolyan mondom, töltesz hozzá egy kis citromlevet, és már töltheted is róla a telefonodat...

 

Mi dolgoztunk AlMgSi1 ötvözettel. Nem is gondoltam, hogy ilyen anyagból csinálnak égéskamrát. Azt kitenni a lángnak nem az örök élet meg egy nap receptje.

A réz nyilván a könnyű szerelhetősége miatt terjedt el (lágyforrasztás). Ha vékony a cső, nem is lesz sokkal drágább, mint az acél.
Nekünk ahhoz a kevés radiátorhoz a pufferről megy a víz, ezeken a sokrétegű alu-műanyag csöveken, a padlófűtés alatt. Ennél úgy emlékszem a vízzel érintkező rész műanyag.
A padlófűtés is műanyag csövezésű. Talán nem lesz vele gond.

Az én okoskodásom szerint:

Alumínium kell az égéstérbe, hogy jó legyen a hatásfoka, és minél nagyobb legyen a kondenzáció,
de, mivel az Alu eléggé "puha" fém, ezért tesznek hozzá Siliciumot, ettől az keménebbé válik,
viszont, mivel a rendszerben lévő sok réz "megenné" az Alumíniumot, tesznek bele Magnéziumot, mint anód-hatás.
 

A réz nyilván a könnyű szerelhetősége miatt terjedt el (lágyforrasztás).

Meg a higéniás hatásai miatt is.

 

A padlófűtés is műanyag csövezésű. Talán nem lesz vele gond.

Sajnos a műanyag sem örök életű, sőt, nagyon nem az, mert legyen az bármilyen adalékolt, hosszú távon hajlamos a megkeményedésre, ridegedésre, és emiatt a töredezésre. (lásd, a nagy sláger manapság: mikroműanyag keletkezése)
Érdekes, hogy a  Bakelit nem, az "kb" élethosszig tartós lenne, de annak köze nincs a PVC-műanyaghoz, meg eleve kezelhetetlenül rideg anyag.

Az 5-rétegű csőben meg az egyik héj (a közepén) Alumíniumból van, mert, bár a műanyag megfogja a vízmolekulákat, de az oxigént átengedi, így kellett egy fém, ami azt is kint tartja.

Alumínium kell az égéstérbe, hogy jó legyen a hatásfoka, és minél nagyobb legyen a kondenzáció,
de, mivel az Alu eléggé "puha" fém, ezért tesznek hozzá Siliciumot, ettől az keménebbé válik,
viszont, mivel a rendszerben lévő sok réz "megenné" az Alumíniumot, tesznek bele Magnéziumot, mint anód-hatás.

Itt a hőcserélőre gondolsz?

Életemben nem hallottam ilyet. Ha a csukott ajtós szobában elfagy a radiátor, akkor a többi helyiségben is fagypont körül kell lennie, mivel a házakat belül nem szigetelik.

Sajnos én már igen, azért írom.
Jó, annyiból nem ártatlan eset, hogy egy idős rokonnál történt, aki hosszabb időre télen, kórház miatt el kellett hagyja a házát, és mire 2 hónap múlva megjött, az (egyébként tényleg gyengén szigetelt) előszobában elfagyott a radiátor. Igaz, azon nem volt ilyen elemes kütyü, hanem el volt zárva, de keringés tekintetében ugyanaz.

 

...akkor már rég hibát jeleztek volna a digitális eszközök és sokkal korábban át lehetett volna mosni a rendszert.

Nem biztos, mert a fent említett danfoss szelepeknél befelé neked kell erővel nyomi a pöcköt, kifelé hozza a rugó, viszont benyomva van elzárva, és nyáron benyomta őket a termofej, de télen a bimetal már hiába engedett, mert a rugó nem hozta ki, így nem lenne motor elakadás sem, max kalibráció hiba. Egyébként van egy ilyen motoros fejem, az 3 próbánál 2x jelzett hibát, 1x meg eltekergette (vagyis azt hitte, hogy nyomkodja), anélkül, hogy a pöcök odébb ment volna.

 

Egyébként a régi öntött vagy békebeli lemezradiátorokra olyan fémet és annyi oxigént teszel a vízbe, amennyit akarsz, mert a te életed alatt nem fogja elenni.

Hát, még egy jó öntöttvas, abban legalább 3% a szén, vagy grafit.

 

Szóval az ilyen rendszert hőcserélővel (például jó öreg FÉG spirec) kell összekötni és akkor túléli az is.

Már, ha nem akarsz egy füsttel teljes rendszercserét.
Igaz ez is a kevésbé jellemző, ehelyett berogyik a régi, hozza is a szaki az újat, felpattintja, és te meg lesel, hogy mi lelte, alig 6 hónap után...

Szerkesztve: 2021. 02. 12., p – 10:14

Spartmatic Comet-et használtunk régebben, kézzel és USB-ről is programozható.

https://eurotronic.org/produkte/elektronische-heizkoerperthermostate/sp…

Ezt árulják itt Aldiban és Lidl-ben is évente többször, lehet otthon is van belőle. (olyan 12-15€ volt)

 

Sparmatic Comet DECT-et használunk most, remekül kapcsolódik a Fritzboxhoz és böngészőből/appból állítható stb.

https://eurotronic.org/produkte/dect-ule-heizkoerperthermostat/comet-de…

(Ez olyan 25-30€)

 

Mindegyik 2 AA elemmel megy legalább egy szezont.

"After successfully ignoring Google, FAQ's, the board search and leaving a undecipherable post in the wrong sub-forum don't expect an intelligent reply."

Nekem ilyen van. Kb. 12 euró volt darabja, eléggé pontosan kapcsol ki-be, az ablak nyitott állapotát nem mindig érzékeli. Állítólag 30%-al kevesebb számlát eredményez, habár ezt kötve hiszem....

Minden hulla a Mount Everesten valamikor egy nagyon motivált ember volt.

Szerkesztve: 2021. 02. 12., p – 16:22

Szóval valami szabályozható fejet keresel a szelepekre. (A csap az on/off szabályozásra alkalmas eszköz, üzemszerűen két állpaota van (nyitva/zárva))