Hőmérséklet szenzorok, egy se jó, pontatlan mind ?

Kipróbáltam néhány szenzort, és nekem is ezek a tapasztalataim : (BME680, Bme280, DHT22, DS18B20, SHT30, különböző beszerzések)

https://i2.wp.com/randomnerdtutorials.com/wp-content/uploads/2019/07/Testing-temperature-sensors-charts.png?quality=100&strip=all&ssl=1

Ahány típus annyi hőmérsékleti érték, a legnagyobb a DS18B20-nak a szórása +/- 5 C , a legjobbak a BMExxx-ek.  De pl ha kikapcsolom, vagy változtatom a gázérzékelést, 2 fokot elmászik a BME680 is saját magához képest.

Kell-e ezeket kalibrálni, hozzáadni, levonni a mért hőfokhoz egy referencia hőmérő  alapján mert erről nem esik szó, csak hogy mennyire pontosak ezek a szenzorok. Vagy valamit elnéztem ?

Hozzászólások

Ezeket elméletileg pontosabbak:

mcp9808 +/- 0,5 C° (+/- 0,25 C°)

tmp117 +/- 0,1 C°

Az mcp9808 kapható itthon is, a tmp117 úgy emlékszem csak külföldről lehet rendelni.

+1 a tmp117-nek.

Laborkörülmények között nekünk legpontosabb a PT100, laborműszerekkel.

Termoelemeket is használunk tonnaszám, ezeknek a rákfenéje a hidegpont-kompenzálás.
Egyrészt a kompenzáló hőmrő minősége, másrészt láttunk már olyat, hogy a hidegpont és a hőmérő között nem volt jó a termikus kapcsolat.

Ti kalibráltátok a PT100-at? Mi 3 vezetékes módban használtuk, és volt egy tetemes offset hiba, kb 1 fok szorása volt a különböző szenzoroknak. Illetve egy olyan problémám is volt vele, hogy a 0-100C tartományt kb 0-98.7C tartományra képezte le. Az ellenállásokat nem ellenőriztem, de utána jártam a dolgoknak, és kiderült, hogy kétféle PT100 van és valószínűleg ebből származott a hiba. Van az amerikai és van az európai, az amerikainak ha jól rémlik 0.392Ohm/C-vel változik az ellenállása, az európainak meg 0.385Ohm/C-vel.

Hidegito kondik vannak az homeroknel? Tegyel oda, ha tudsz. Sima 100n/1u mar eleg, semmi komoly, de valami legyen. 

Illetve igen, letezhetnek olyan szenzorok ahol kulon regiszter-tartomanybol ki kell olvasnod a kalibracios adatokat es a data sheet-nek megfelelo eljarasokat alkalmaznod kell. Minel kommerszebb egy ilyen szenzor annal valoszinubb hogy valaki ezt mar leprogramozta :) Ezeket konkretan pont nem ismerem, de nezd at ilyen szemmel az rtfm-et. 

A "hogyan kalibraljunk" esetre ez a szenzor egy jo extrem pelda. :) Dolgozunk ilyenekkel, egy elmeny megcsinalni a kalibraciot! Egyszerubb (sima homero/nyomas/paratartalommero) esetben kozvetlenul nem talalkoztam meg ezzel (altalaban gyarilag ugy kalibraltak hogy mar a kalibralt erteket olvasod ki), de remlenek olyan szenzorok ahol kellhet hasonlo kalibracio. 

A hidegito kondi meg kell. Ugyan nem homero/nyomas/paratartalommero esetben, de Hall-szenzoros elfordulaserzekelovel mar volt szerencsem szivni a "lemaradt a kondi" esettel. Na, az pont ilyesmiket tud csinalni. Leven hogy ezek mind mixed-signal ic-k, ezert az analog oldalra is elegge vigyaznunk kell.

A trendeket nézve kb mindegyik ugyanazt méri, max a pontosságuk más és más, ez ugye össze is adódik (van 2db +-0,5K pontosságú szenzorod, akkor a kettő között alapból lehet 1K eltérés és még nem is csináltak semmit).
Igen, kalibrálnod kell őket: egy referenciához és a mért érték alapján fix offsetet beállítani. Ekkor kb szépen egybe is simulnak a grafikon vonalai...arra viszont nem tudom a választ, hogy mennyire gyakran szükséges..papíron 1x, de azért ezt majd valaki okosabb megmondja :)

"The only valid measurement of code quality: WTFs/min"

ESP8266 -os teszt programocskákkal nézem:  

delay(1000);     // maybe 750ms is enough, maybe not
  // we might do a ds.depower() here, but the reset will take care of it.
  

Két helyről szereztem be a ds18b20-at, az egyik magyar, másik kínai, de lehet hogy valami rossz minőséget kaptam mindkét helyről. Megpróbálok majd talán egy német beszerzést, hátha. 

kinai rom alapján hamis:

17:41:58.682 -> ROM = 28 17 B4 A 39 19 1 DB
17:41:58.682 ->   Chip = DS18B20
 

magyar beszerzés jónak tűnik , de 2.5 fokkal többet mér:

7:44:26.874 -> ROM = 28 36 95 1F 6 0 0 57
17:44:26.874 ->   Chip = DS18B20
17:44:27.863 ->   Data = 1 A7 1 4B 46 7F FF 9 10 E0  CRC=E0
17:44:27.909 ->   Temperature = 26.44 Celsius, 79.59 Fahrenheit
17:44:27.956 -> No more addresses.

Úgy néz ki, ne vegyen senki kínai DS18b20-at. Átforrasztgattam a magyarországon beszerzettekre, igy már a tűréshatár közelében van, kicsit több, de nem 5 fok az eltérés. Habár ennek is csak 500 Ft volt darabja.

hat meg az is gyanusan olcso, attol hogy itt vetted meg szarmazhat kinabol az is...

So how do you avoid purchasing a fake DB18B20 sensor or probe? Avoid eBay and Aliexpress like the plague, and purchase parts directly from Maxim Integrated, or via approved distributors namely Digikey, Farnell, Mouser, or RS Components.

Elég nagy szórásnak tűnik :/

Én BME280-nal mérek, és még nem láttam 1-2 tizednél nagyobb különbséget más mérőkhöz képest.

Szerkesztve: 2021. 01. 25., h – 17:26

ds18b20: valoszinu nem veletlen kerul az eredeti kb 2000ft-ba/db, a kinaibol meg kapsz egy marekkal 1$-ert. utobbi velhetoen nincs gyarilag kalibralva...

a gyari datasheet az eredetire vonatkozik, a kinai hamisitvanyokban ki tudja mi van egyaltalan, mar az is csoda ha mukodik :)

Az is egy lehetőség, hogy veszel kalibrált gyöngytermisztort, tervezel köré analóg elektronikát, majd A/D konverterrel mérsz pontos referenciát használva.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

DS18B20-bol evekkel ezelott naivan en is rendeltem kinait, nyilvan hamisitvany volt, hasonloan pontatlan volt mint amit irsz, raadasul hiaba probaltam 12 bites modban olvasni, csak 9 bites felbontast tudott.

Ha csak par darab kell, szerintem a legegyszerubb a Maximtol direktben megrendelni sample-kent. Kb. ket-harom hete rajottem, hogy hirtelen kellene 12 db, azt hiszem 4 db-ot lehet rendelni /part number, de van belole par fajta ami TO92-as tokozasu, szoval talaltam 3 felet, mindegyikbol rendeltem 4 mintat - csutortokon rendeltem es ra negy napra a kovetkezo hetfon hozta a futar.

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Ahány típus annyi hőmérsékleti érték, a legnagyobb a DS18B20-nak a szórása +/- 5 C , a legjobbak a BMExxx-ek.  De pl ha kikapcsolom, vagy változtatom a gázérzékelést, 2 fokot elmászik a BME680 is saját magához képest.

Kell-e ezeket kalibrálni, hozzáadni, levonni a mért hőfokhoz egy referencia hőmérő  alapján mert erről nem esik szó, csak hogy mennyire pontosak ezek a szenzorok. Vagy valamit elnéztem ?

És a mellékelt grafikonok alapján egész biztos, hogy több dolgot rosszul csinálsz.

Az egyes hőmérőknek lehet:

  • saját melegedése - Általában sleep módban tartózkodik a szerkezet, és csak a mérés idejére kapcsolódik be, gyakorlatilag anagyon alacson kitöltési tényezővel.
  • a környező alkatrészek miatti melegedése
  • saját zaja - Feltéve, hogy megfelelő a táp és a szűrés, egyes típusoknál lehet bekapcsolható beső átlagoló és/vagy szűrő is.
  • a légáramlás miatt különböző módon és időállandóval hűl vagy melegszik

A BME típusoknak precíz gyári kalibrációja van. A hőmérsékletet stb. nem is tudod belőle kiolvasni.

  • Először kiolvasod a kalibrációs adatsort.
  • Beállitod a mérési sebességet, üzemmódot, filtert, stb.
  • Utána a kiolvasott értékeket és a kalibrációs adatokat felhasználva, a gyártó által biztosított szoftverrel kiszámítod a valós értékeket.

A gyári szotver float, int32 és int16 adatokra készült. (ha jól emléxem) Az utóbbi pontatlan!

Gyakorlatilag a hőmérséklet mért értékét az offset és meredekség gyári kalibrációs értékekkel korrigálja. Ugyanezt teszi a nyomás és páratartalom értékekkel, de ott még a mért hőmérséklet alapján hőkompenzálja az eredményeket.

Ha a fentiek nem, vagy nem jól, vagy nem elég pontosan implementáltak, akkor pontosan akármit mérsz. ;) Persze az ennek megfelelő szórással.

Ezen kívül a BME-hez van egy csomó dokumentáció az  IIR filter alkalmazásához, az egyes szenzorok ki-be kapcsolásához és a mérés gyakoriságanak beállításához. Vajon ezeken már túl vagy?

Ha számodra újdonság a BME280 gaming mode, akkor sürgősen állj neki adatlapot olvasni! :-D

Szerkesztve: 2021. 01. 26., k – 14:04

És a mellékelt grafikonok alapján egész biztos, hogy több dolgot rosszul csinálsz.

Nem én csináltam a grafikont, a neten találtam.

https://randomnerdtutorials.com/dht11-vs-dht22-vs-lm35-vs-ds18b20-vs-bme280-vs-bmp180/

Én zöldes Arduino IDE- vel , ESP8266-os board-okkal, neten fellelt programokkal, csak próbálgatok.

A szenzorok egy kis zárt kartondobozkában, board-ok kivül a dobozon,percenkénti mérés . A bme 680-ok nagyon szépen egyforma értékeket hoznak, a kettő között max. 0.05-0.1  fok eltérés, pedig az egyik kínai. (úgy látszik ez még eredeti) de a BME 280-hoz képest kb. 1 fok kal többet mér , a gázméréstől függően. Azt hittem ezeket  nem kell "kalibrálni" meg állítgatni, de ezek szerint tévedtem. Öszeforrasztom és kész a  két tizedes pontosság.

A leirások legtöbbje meg se említi az üzemmódokat, meg hogy a mérések fajtái , gyakorisága, hatnak  egymásra. 

DS18B20-at meg leírták, lényegében egyszerűbb egy hamisítványt beszereni, mint eredetit. Szerinten DHT22 ,sth30 -nál se nehéz.

Netes leírások alapján mcp9808  is ígéretesnek tűnik.

Nem én csináltam a grafikont, a neten találtam.

és

A leirások legtöbbje meg se említi az üzemmódokat, meg hogy a mérések fajtái , gyakorisága, hatnak  egymásra.

No, ezért írtam, hogy

sürgősen állj neki adatlapot olvasni!

A net az arról híres, hogy sok baromságot összehordanak rajta.

Tehát ajánlom a "leírások" helyett töltsd le az adatlapot a gyártótól (ott van alul): BMP180-elavult BME280 BME680

Feljebb írtam: Az mcp9808 a nyák hőmérsékletét méri és nem a környezetét.

Komolyan gondolod, hogy az AOSONG termékeit az amerikaiak hamisítják és Kínában árulják? ;)

A hamisítvány sem mindig rossz. A szilícium Kínában is hasonlóan viselkedik.

A BME XXX -ek pontossága nekem megfelel így is, az ablakba  hőmérőnek tökéletes. Főleg a +5 C-os DS18b20  eltérése miatt kezdtem érdeklődni.

Nem tudtam hogy a DHT kínai, de nem lehet gond , kinaiak hamisítják már a kinait is.

Persze , attól hogy nem eredeti még lehet jó, pl az ESP8266 -os boardjaim szeintem mind "utánzat".

Az mcp9808 a tokozása miatt nem jó , vagy mert nyáklemezes formában árulják ?  

6.4 Thermal Considerations
The  MCP9800/1/2/3  measures  temperature  by
monitoring the voltage of a diode located in the die. A
low-impedance thermal path between the die and the
Printed  Circuit  Board  (PCB)  is  provided  by  the  pins.

Therefore, the MCP9800/1/2/3 effectively monitors the
temperature of the PCB.
However, the thermal path for
the ambient air is not as efficient because the plastic
device package functions as a thermal insulator.

Forrás: MCP9800 (Kiemelés tőlem.)

Lenin Elvtárs is megmondta: Olvasni hatalom. :-D

És bocsánat, nem a 9800, hanem a 9808 - egykutya. Ott csak közvetett információ van, hiszen a 9800-t már úgy is olvastad. ;)

6.1 Layout Considerations

...

In addition, good PCB layout is key for better thermal
conduction  from  the  PCB  temperature  to  the  sensor
die
.  For  good  temperature  sensitivity,  add  a  ground
layer under the device pins, as shown in Figure 6-1.

Forrás: MCP9808 (Kiemelés tőlem.)

Sikerült megint beletrafálnod. 

The ESP8266 is a low-cost Wi-Fi microchip, with a full TCP/IP stack and microcontroller capability, produced by Espressif Systems[1] in Shanghai, China.

Lottózni nem akarsz?

"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli

Csak megemlítem, hogy ez egy IC. Ő pedig boardról beszélt. Nekem is van egy tucat ESP8266 boardom itthon más-más paraméterekkel, minőséggel.. mivel nem egy helyen készülnek. Ahogy az STM32 boardjaim is eltérnek. De ott még az STM32-ben sem vagyok biztos, mert lehet hogy GD32 "köntösben". De igazából nem zavar, mert azzal sincsen probléma, ahogy a fake FTDI-al sem volt az FTDI gateig. Azóta inkább eredeti kínait ajánlok: CH340G

Beforrasztgattam a hidegítő kondikat, az érzékelőket beraktam egy hungarocell dobozba, az asztalon hagyva a szenzorokat már egy ajtónyitás is bezavart:

BME 680 levegő érzékelés beállítás:  bme.setGasHeater(320, 150); // 320*C for 150 ms,

BME680 magyar beszerzés: 23.52

BME 680 kínai beszerzés:  23.53

BME 280:  23.46 

Boardok: BME680: 2x wemos d1 mini pro,

BME280:                1x d1 mini V3

3.4 Measurement flow

The  BME280  measurement  period  consists  of  a  temperature,  pressure  and  humidity
measurement  with  selectable  oversampling. After  the  measurement  period,  the  pressure  and
temperature  data  can  be  passed  through  an  optional  IIR  filter,  which  removes  short-term
fluctuations  in  pressure  (e.g.  caused  by  slamming  a  door).

Van még néhány trükk, amire ők már korábban gondoltak. ;)

BME280 nyílt térben, ha csak simán lekérdezed a harmadik olvasás (ck. 1sec periódus) után stabilizálódik az érték.
Ugyanakkor nekem már ez a pontosság is nagyon jó. (Sajnos a páratartalom mérés "berohadt" gondolom lecsapódott benne a pára, így stabil 100%)

Ha jól értem 0,01°C fokokat reklamálod, szobahőmérsékleten. Ilyen pontossággal mérni a hőmérsékletet csodálatos eredmény (már ha igaz).
Mivel hitelesítesz? Ha 0,01 pontosságot akarsz, akkor a hitelesítő műszernek minimum 0,001 pontosságúnak kellene lennie. Ez már nem elektronika de fizika. Ráadásul a hő dinamika, szimplán a hő átadás ideje miatt, ha lég hőmérsékletről van szó folyton a múltat méred. Hova kellhet ekkora pontosság?

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Jó kis topic lett ebből, köszönöm!
Megint megerősítettek, hogy egy bizonyos pontosságon túl a mai eszközökkel sem lehet jobbat elérni vagy nagyon drága.

Amit leginkább hiányolok az a műszer kölcsönzés, esetleg kalibrálási lehetőség. Régen ez azért jól működött. Végül itt is lehetne a megoldás egy NTC/PTC hídban, delta-sigma ADC mondjuk 24bit ... de hogy kalibráljuk, mi lenne a referencia.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Nem túl bonyi: Klottgatyát húzol és elrohansz a méterrúdhoz Párizsba. :-D

Hőmérőt nem túl nagy kihívás beállítani, már ha hallottál a Celsius skála 0 és 100 fokáról. Desztillált vizet a patikában árulnak...

Csak nem értem ezt a 24 bit mániát.

Itt van a kezemben egy kis zacskó PTFC102T1A0, amelynek a pontossága

Tolerances: class F0.1 (T=AA):  ± (0.1+0.0017*|T/°C|) °C  (-30 … +200 °C)

Azaz 12 bit tökéletesen elég hozzá. A szükséges erősítőket és ellenállásokat néhány ezer forintért be tudod szerezni.

Ennél pontosabb mérésre általában nincs szükség. Ha mégis van, akkor a hőmérő tehetetlensége és csatlakozása a mérendő ojjektumhoz sokkal nagyobb hibát okozhat.

Bme jó, csak kicsit pontosabbnak gondoltam: 

2 db BME280  5V-os , kis hungarocell dobozban a szenzorok egymástól 1 cm-re,  30 másodperces különbséggel a mérések, kis gyógyszeres flakonban forró viz, sugárzó hő közvetlenül nem éri a szenzorokat: 

https://i.imgur.com/rbRhOWL.jpg

Két szenzor mérései láthatóak egy görbén,  30 másodpercenként az egyik, utána a másik. 22 foknál még egyformák, sima a görbe,aztán egyre nő az eltérés.

Hol is kezdjem?
Jobb szeretem a boxer alsót, és elvileg a világ összes országában van egy hitelesített etalon, így nem kell Párizsig futni.
(Ha belefutsz, már nem tudom honnan töltöttem le Marcus du Sautoy "A mérés története 3 Fény hő és elektromosság")

Ami a Celsius skálát illeti némi erőlködéssel persze hitelesíthetsz a víz forrás- és fagyás pontjával, de ez mind összesen két pont, finoman szólva k'va kevés.

A 12 bittel igazad lehet, de precíziós erősítővel min. 16 bites D-S ADC -ket láttam. A mcu -ba integrált ADC -k használata sok más problémát is felvet, az olcsóbbak sem külső referencia bemenettel nem rendelkeznek, de még analóg tápfesz bemenet sincs. Így onnan is jön a zavar.

Én meg sem próbálkozom tized, század fokos pontossággal. Messze meghaladja az igényeimet. Így örülök, hogy a bme280 a talán legjobb választás. Sajnos a relativ páratartalom mérése csak úgy jó ha nem tud benne a pára lecsapódni (mint írtam kültérben gyorsan elromlott).

Valaki írja az 1m/s légmozgást, ez nagyon érdekes és elkerülte a figyelmemet, lehet egy kis ventilátor a megoldás? Viszont a ventilátorok melegednek, milyen távolságra és hogy kellene azt elhelyezni?

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Kár, hogy a tréfát sem érted. Hitelesítsél méterrúddal digitális hőmérőt!

Ha egy szerkezethesz nem elég a kétpont hitelesítés, akkor az olyan lineáris lehet ...

A zaj kiküszöbölésére kismillió technika létezik. Ha olyan fontos, akkor állítsd le az mcu-t a mérés idejére! Vacak USB táplálású műszereket tervezek - ott 10 bitnél <1..2LSB a zaj. Már járó motor mellett. ;)

Tapasztalatom szerint a gondos kivitelezés gyakran megér akár 2 bitet is. ;)

Megirigyeltem a bithajhászást! ;) Ha lesz időm, összerakom a MAX6250ACPA+ MCP3550-50 MCP6072 és mcu elemekből álló játék referenciámat. Kíváncsi vagyok a Microchip és Kínaichip ;) alapú kis feszültségmérőkre. Sajnos ez márciusnál korábban nem fog összeállni.

Én is várom mit találsz!
A pontosság rengeteg sok "apróságon" múlik, nem véletlen, hogy a kommersz digitális műszerek zöme 3,5 digites (az esetek 95% -ban elégséges pontosság), e fölött exponenciálisan nő az ár. (Hasonló mint a labortápok bűvös 30V határa)
Egyébként megjöttek az 5 digites 0-30V kínai panel műszerek, csak nekem sincs elég időm jól megvizsgálni. Amim van hozzá, az egy AD854 -el felépített kis hitelesítőke (2,5 5,0 7,5 és 10V) illetve a "ládafia" LT1021DCN8-10 10V +/-0,05% 5ppm/°C referencia chip, de ehhez kell még valamit köré építeni.
Ami még új szerzemény, a Conrad -tól, akcióban 10eFt egy Voltcraft VC-330 "lakat" műszer ami a true RMS -en felül DC áramot is tud a lakat segítségével mérni max 100A (bevallom eddig nem is láttam olyan lakat műszert ami tud DC -t is). Így kicsit közelebb kerültem, hogy a barkács műszerek sacométereit be lehessen lőni, hogy a minimum pontosságot tudják úgy, hogy mondjuk PC -re kötve logolni is lehessen.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Ezekhez a kütyükhöz képest az enyém 2-3x pontosabb lehet. A zajt megmérem adc-vel. ;)

Árammérésre a HTFS 200P  (400, 800) típusokat használom 1200 amperig. Ehhez elég a 10 bites ADC, mert szűrés nélkül 3-5 LSB is lehet a zaja. Viszont DC-250 kHz-ig jó mindkét irányba. Kisebb ármokra (200A) ACS758 vagy kisebb.

Kipróbálásra most rendeltem egy ilyet. Szerintem érdekelni fog. ;)

Hőmérőt nem túl nagy kihívás beállítani, már ha hallottál a Celsius skála 0 és 100 fokáról.

Épp a napokban olvastam egy cikket, amiben több apró érdekesség volt, pl. az, hogy eredetileg a fagyáspontot gondolta 100-nak és a forráspontot 0-nak hívni Celsius úr, de a másik az jobban illik ide. A mondatra konkrétan nem emlékszem, de kb. úgy szólt, hogy 19xx-ben a Celsius skálát a Kelvin skálához rendelték, és azóta a víz 0,00123 fokon fagy meg és 99,987 fokon forr. (A számokra nem emlékszem, de a lényeg az, hogy nem pont 0 és nem pont 100. Persze az eltérés apró).

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Egy ilyet találtam:

https://index.hu/tudomany/til/2014/09/01/celsius_forditva_talalta_ki_a_…

 

Amit nem értek: ha ez 1954-ben volt, akkor hogy lehet, hogy minden egyéb cikk a neten (! tuti frissebb 1954-nél), nem említi ezt.

"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli

Nem index cikkekből kellene bővíteni a tudományos ismereteket. 
"A hivatalos definíciót egyébként 1954-ben átírták, a Kelvin-skálához kötve a nem éppen tudományos, de a mindennapi életben általánosan használt Celsiust. A víz fagyáspontja azóta hivatalosan 0,01 Celsius-fok, a forráspont pedig 99,9893."

Már a cikkíró mondatainak szóhasználatából nyilvánvaló, hogy köze nincs a témához. "Nem éppen tudományos" Celsius fok OMG! 

Valóban volt valami 1954-ben, nagyjából ennyit sikerült felfognia az indexes újságírónak. Inkább olvassátok el a Wikipedia szócikket, lehetőleg az angolt. 

Azért annyira nem írták mellé, hogy mi történt:

By international agreement, between 1954 and 2019 the unit degree Celsius and the Celsius scale were defined by absolute zero and the triple point of Vienna Standard Mean Ocean Water (VSMOW), a precisely defined water standard. This definition also precisely related the Celsius scale to the Kelvin scale, which defines the SI base unit of thermodynamic temperature with symbol K. Absolute zero, the lowest temperature possible, is defined as being exactly 0 K and −273.15 °C. Until 19 May 2019, the temperature of the triple point of water was defined as exactly 273.16 K (0.01 °C).[3] This means that a temperature difference of one degree Celsius and that of one kelvin are exactly the same.[4]

On 20 May 2019, the kelvin was redefined so that its value is now determined by the definition of the Boltzmann constant rather than being defined by the triple point of VSMOW. This means that the triple point is now a measured value, not a defined value. The newly-defined exact value of the Boltzmann constant was selected so that the measured value of the VSMOW triple point is exactly the same as the older defined value to within the limits of accuracy of contemporary metrology. The degree Celsius remains exactly equal to the kelvin, and 0 K remains exactly −273.15 °C.

Hát végülis az évszámot sikerült copy-pastelni és valamit megjegyezni abból, hogy köze van az abszolút nullához és Kelvinhez. 

Úgy egyébként továbbra is teljesen tudományos Celsius fok használata. Orvostudományban, vagy most aktuális gyógyszerészek is Celsiusban adják meg a vakcinák tárolásának előírt hőmérsékletét nem Kelvinben. Még Fizikusok is használnak Celsiust néha, bár fizikában valóban elég standard a Kelvin. 

A Celsius skála definícióját 1954-ben módosították.

És semmiképpen sem írnék le téves állításokat, mint azt tette az indexes firkász. 

"a nem éppen tudományos, de a mindennapi életben általánosan használt Celsiust"

Ez nem igaz! A Celsius természetesen teljesen "tudományos" mértékegység. 

És semmiképpen sem írnék le téves állításokat, mint azt tette az indexes firkász. 

Nem írt le téves állításokat, mi volt a téves állítás?

Ez nem igaz! A Celsius természetesen teljesen "tudományos" mértékegység. 

Akkor miért tetted idézőjelbe?

Azért tettem idézőjelbe, mert az indexes firkász "nem éppen tudományos"  mondatrészét idéztem. Ami itt már csak egy szó volt belőle. Ezúton kérek elnézést, ha ez így félretérhető lett volna. Egy mértékegység már önmagában tudományos fogalom. Ezért az indexes állítása többszörösen butaság. Miközben az index rovat eredeti célja szerint tudományos ismereteket próbálna terjeszteni. Hát a cél szép de nem így kellene! 

Még a BTU azaz British thermal unit is teljesen tudományos mértékegység. Annak ellenére, hogy ez sem SI mértékegység, ami egyébként a Joule. (Illetve van egy fizikus ismerősöm aki csípős megjegyzéseket szokott tenni BTU-ról, britekről és vogonokról, de nem vitatja, hogy tudományos mértékegység :)

Az öl per miatyánk is mértékegység, mégse tudományos fogalom.

Még a BTU azaz British thermal unit is teljesen tudományos mértékegység.

Ha minden mértékegység tudományos, ahogy korábban állítottad, hogy "egy mértékegység már önmagában tudományos fogalom", akkor mit jelent nálad az, hogy "tudományos mértékegység"? Melyik mértékegység nem tudományos?

Az indexes firkász "nem éppen tudományos, de a mindennapi életben általánosan használt Celsiust" ellenpontoztam. Pontosan ezért láttam el azzal a jelzővel. Szerintem te is tudod, csak keresed a kákán a csomót és trollkodsz, ami a hup-on természetesen nem probléma. "Ha minden mértékegység tudományos" egyébként nem ha, ez így feltételes mód nélkül kijelenthető. Nyugodtan nyomj egy wiki-war-t a linkelt szócikknél ha ez szórakoztat ésvagy kétségeid lennének. 

Az "öl per miatyánk" nem mértékegység, ahogy a furik sem az. Ez utóbbit valóban hallottam, hogy használják építőmunkások. De semmiképpen sem tekinthető mértékegységnek. 

Szerintem te is tudod, csak keresed a kákán a csomót és trollkodsz, ami a hup-on természetesen nem probléma.

Innen nézve ezt te műveled.

Az "öl per miatyánk" nem mértékegység, ahogy a furik sem az.

Az öl az hosszúság, a miatyánk meg egy időtartam, szóval az öl per miatyánk lehet a sebesség mértékegysége, és ha mértékegység, akkor tudományos?

Ez érdekes, mert a Kelvin skálája definító ugyanolyan osztású, mint a Celsius, csak 273,15 (vagy 6) eltolással. A cikk alapján meg a 100 fok összenyomódott. Szerintem más suskus van a dologban, mondjuk az etalon mérésekor a légnyomás értéke más - így semmi köze a Kelevinhez "igazításhoz".

 

Utánanéztem!

A 99,9893 °C - nem tudjuk mi. :-D

A 0,01 °C - a víz ún. hármaspontja. Ugyan itt is forrhat a víz, de nem hívjuk sem forráspontnak - ami 100°C vagy 373,15°K , sem olvadáspontnak - ami 0°C vagy 273,15K.

A 99,9893 °C - nem tudjuk mi. :-D

Ha tippelnem kéne, mérési hiba.

Feltételezem, hogy 200+ évvel ezelőtt nem tudott Celsius úr század (vagy tízezred) fokokat megkülönböztetni a mérései közben.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A hivatalos definíciót egyébként 1954-ben átírták, a Kelvin-skálához kötve a nem éppen tudományos, de a mindennapi életben általánosan használt Celsiust. A víz fagyáspontja azóta hivatalosan 0,01 Celsius-fok, a forráspont pedig 99,9893.

Ez nem mérési hiba, hanem nettó faszság. (Idézet az Index cikkből.) A cikket író antinemecsek HANULA ZSOLT biztosan olvasott valamit, amiből átlósan minden 17. betűt le is írt. Számára sem így, sem úgy nem volt értelme. ;)

A "nem éppen tudományos" is elég magas léc volt. A matemetikában és fizikában (most én fogok nem tudományosan és pontatlanul  fogalmazni) több olyan tétel létezik, ami kimondja: A skála bármilyen lehet és bármilyen egységgel meg lehet mérni bármit.

Íme itt és itt elolvashatod az összes definíciót.

A plebs számára a forráspont - már ha megtanulta az általános iskolai fizikát - a normál légköri nyomáson értelmezett.

Ha ettől eltérünk, akkor az atomfizikusok specifikálják a normáltól eltérő körülményeket. Pl. lásd a Kukta fazék dokumentációja: Forráspont 112,5 °C, nyomás 1,5 bar. ;)

A 0,01 °C - a víz ún. hármaspontja. Ugyan itt is forrhat a víz, de nem hívjuk sem forráspontnak - ami 100°C vagy 373,15°K , sem olvadáspontnak - ami 0°C vagy 273,15K.

Mind a két érték nyomásfüggő (a hármaspont például csak 611,73 Pa nyomáson létezik), a víznek elég komplex viselkedése van már akkor is, ha csak a nyomás-hőmérséklet görbét nézzük: https://i.stack.imgur.com/n6LXj.gif

Nem mondod!

Bár itt nem arról van szó, hogy én mit tudok, hanem az újságíró mit írt. ;)

És akkor most a hármaspontot hívhatjuk fagyáspontnak is? Mert ebben az esetben az ujságíró még kettőnknél is jobban ért hozzá. :-D

Emlékeztető:

A víz fagyáspontja azóta hivatalosan 0,01 Celsius-fok...

Okulásképp itt fent.

Pont ez a kérdés, tudod, hogy mit nevezel légköri nyomásnak és azonos volt-e a definíciója 50, 100 vagy 200 évvel ezelőtt, amikor például a víz forráspontját megállapították, mert ettől bizony változhat a víz - légköri nyomáson mért - forráspontja.

Hááát, 50, 100 vagy 200 évvel ezelőtt még nem volt Index. Gondolom, fogalmad sincs (mi többiek) miről beszélgetünk. Ha megmondom, akkor sem érdekel, csak nyomod a baromságot.

Viszont nem említetted a forráspontot akkor, amikor 157,5 éve tyúkot forráztak vele. Valójában ez is lazán kapcsolódik az Index cikkéhez.

(Ne fáradj! Etetlek!) 

Bizony, írtam:

  1. hármaspont
  2. forráspont
  3. fagyáspont

Mind a két érték nyomásfüggő

És akkor most a hármaspontot hívhatjuk fagyáspontnak is?

Pont ez a kérdés, tudod, hogy mit nevezel légköri nyomásnak és azonos volt-e a definíciója 50, 100 vagy 200 évvel ezelőtt,

A vitatott Index cikk keletkezése 2014.09.01. Nagyon részeg vagy?

"A forráspont az a hőmérséklet, amelyen egy cseppfolyós anyag gőznyomása egyenlő a standard légköri nyomással (101325 Pa)"

Ezt írja a wiki, ma, és nem 200 éve. Biztosan tévedés.

Elképzeltelek fizikaórán.

- _Franko_ka hány fokon forr a víz?

- Nyomásfüggő.

- Normál légköri nyomáson?

- Az meg attól függ, hányat írunk.

- Egyet írunk. Ülj le! :-D

"A forráspont az a hőmérséklet, amelyen egy cseppfolyós anyag gőznyomása egyenlő a standard légköri nyomással (101325 Pa)"

Ezt írja a wiki, ma, és nem 200 éve. Biztosan tévedés.

Semmi tévedés nincs benne, onnan indultunk, hogy a Celsius skála általános definíciója szerint a víz forráspontja 100 °C volt, és elég sokáig nem volt egzakt definíció arra, hogy mennyi is a standard légköri nyomás, ami bizony változott az idők folyamán, a víz fizikája nem, tehát a Celsius skála került tologatásra. Ez a tologatás hétköznapi körülmények között nem igazán okozott problémákat, viszont az egyre pontosabb fizikai kísérleteknél problémát okozott, így a Kelvin skálát fizikai állandókhoz kötötték, majd pedig a Celsius skálát hozzáigazították a Kelvin skálához és ekkor derült ki, hogy standard légköri nyomáson a víz forráspontja nem 100 °C, hanem, ahogy a Wiki is írja: "Water's boiling point at 1 atm (101.325 kPa): 99.9839 °C"

Szóval aminek utánanéztél és nem tudtad, hogy mi ("Utánanéztem! A 99,9893 °C - nem tudjuk mi. :-D"), az a víz forráspontja standard légköri nyomáson.

Igazad van, meg nem is. ;) Ezért megint utánanéztem. :-D

Ezek a varázslatos számok idővel vátoznk, még 200 év se kell hozzá.

Elég az hozzá, hogy volt egy 99,9839 °C számított érték (1948), de a gyakorlatban kb. 99.974 °C (1990). Az Index cikk keletkezése az utóbbihoz van közelebb.

A  víz olvadáspontja és forráspontja, talán a Boltzmann-állandó is változhat az idő folyamán. Kár is ezen veszekedni. Ha meg mégis szeretnél, akkor az első hozzászólásban közöld a kifogást! Úgy hitelesebb.

Úgy döntöttem, teljes mértékben meghunyászkodok: Ezen túl 3 millisecundummal tovább főzöm a marhahúslevest. :-)  

A  víz olvadáspontja és forráspontja, talán a Boltzmann-állandó is változhat az idő folyamán.

Egyik se változott a fizikai értelmében, a mértékegységek mozogtak, ahogy a definíció változott és etalonhoz mért egység helyett a fizikai állandókból származtatták és/vagy pontosabbak lettek a mérési módszerek. Nyilván Anders Celsius nem tudott tízezred pontossággal hőmérsékletet mérni, a légnyomás is befolyásolja, a standard légnyomás se volt mindig annyi, mint most, ezek a dolgok mozognak...

Ne felejtsd ki a légnyomást. Más lesz a forráspont de a fagy pont is. (Klasszikus, ha beteszel a mélyhűtőbe egy lezárt palack szénsavas ásvány vizet majd mikor 0 fok alá hűl, még a palackban folyik, viszont, ha kinyitod a szemed láttára fog egy pillanat alatt befagyni - nem vicces)

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Ez nem a nyomástól van, hanem a túlhűtéstől: https://hu.wikipedia.org/wiki/Folyad%C3%A9k#T%C3%BAlh%C5%B1t%C3%B6tt_fo…

Ugyanezen dolog a mikrohullámú sütőben is megfigyelhető, a víz túlhevíthető a forráspontja fölé, újabban rá is teszik az ikonokat, hogy kanállal együtt melegítsd, mert a kanálnál megindul a forrás és nem akkor forr fel hirtelen, amikor kiveszed és megmozdul.

Na ezt nem szúrtam ki én sem. Kösz!

Azért az érdekes hogy kellene ezt megoldani? Ilyesmit csak ventilátorral tudom elképzelni, az viszont melegszik. Jó lenne egy-két referencia applikáció.

Viszont azt is írja (valahol), hogy handheld kütyükhöz készült (nekem a mobil telefon ugrik be) ott, hogy lesz áramló levegő mondjuk a zsebedben?

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Na ez új. A BME680 -ra írják, hogy van egyfajta levegő minőség saccolója. A szállóport leginkább LED vagy lézerrel méricskélik és vagy azt figyelik mennyivel csökken a fényerő, vagy mennyivel nő a visszavert fény ((ami a részecskékről visszaverődik).
A mai modern füstjelzők is hasonló elven működnek, valójában a levegőben terjedő aerosolokat mérik (így valamely proso tevékenységre is ráfogják, hogy tűz van).

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Ezzel például 25 °C-on 0.26 °C lesz a legnagyobb mérési hibád, ha nem kalibrálod. Ha nincs kedved számolni, ott van az ellenállásának értéke a hőmérséklet függvényében fokonként.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ez részemről csak ilyen barkács dolog. Többen írtátok az NTC -s hőmérést. Végül is nem rossz ötlet, csak mivel mindenhol a neten a digitális szenzorokba botlottam bele, erre idáig nem is gondoltam.

Ezekkel a kis digitális szenzorokkal kapcsolatban pár napos tapasztalattal azt látom, hogy vagy nagyon tuti helyről kell beszerezni, vagy szerencse kell hozzájuk. Pl 3 darab DHT 22 -ből 2 db nagyon szépen együtt mér a hungarocell dobozkámban,   kb. 0.2  fokon  belül vannak  néhány percen belül (második grafikonom feljebb) , a harmadik meg 3-4 fokkal többel kezd és elindul felfelé.  De ugyyanez BME280-al, az egyik 20 fok környékén nagyon tökéletes, de 30 foknál már több mint egy fokkal többet mér  még fél óra elteltével is (első garfikonom).  Ettől még nem ül össze az ENSZ biztonsági tanácsa, de szerintem ennél azért pontosabbnak kellene lennie. 

De lehet, van  pár centis kis ventillátorom, majd még ezt kipróbálom. Sima , 10 centis hungarocell a doboz    nem tudom mi volt belecsomagolva eredetileg, szenzorokat dróttal egymás mellé beleszúrom, elég jól zár. 

Viszont arra nem magyarázt hogy kettő jó, egy meg 1 centre tőlük egészen mást mér. Illetve hogy egy másik még fél óra múlva is pontosan tartja a 1,5 fokos különbséget. De van  három az ötből amit néztem idáig, ami teljesen jónak tűnik.

https://i.imgur.com/rbRhOWL.jpg  

https://i.imgur.com/vKIpFSI.jpg

 

  A DS18B20-akkal inkább befürödtem. 

A Hungarocell köztudottan hőszigetelő: könnyű vele mikroklímát kialakítani a szenzornak.

DS18B20-szal én is játszottam már, a 1-wire protokollt nagyon nem szeretem programozni, van egy termosztátom, ami időnként érvénytelent olvas ki (Van egy nagyon kicsi várakozás a protokollban, talán ott jön néha interrupt a mikrovezérlőn, és az elrontja az időzítést?). Nem tudom pontosan miért, de végül beértem azzal, hogy azokat a méréseket ignorálja a program. Szerintem az enyéim eredetiek, Sparkfun-ról és hestore-ról vettem őket. Szobatermosztátnak mindenesetre alkalmasak, az tuti.

A páratartalom mérése nagy tudomány! ;)

Tapasztalatom szerint a hőmérséklet és a (lég)nyomás mérése jól reprodukálható, míg a páratartalom sok esetben a futottak még kategória. A BME - az előírt módon beépítve - valószínűleg az egyik legpontosabb és most már olcsó mérőeszköz.

A BME280/680 tényleg nagyon jó, de csak beltérben. Nekem a telken, a terasz fedő alatt van (közvetlen esőt nem igen kaphat) és mégis hónapok óta csak 100% van :(
Megjöttek a kínai SHT20 -as kültéri "csomagolásban" (a kereskedő szerint akár el is áshatod) valamit rittyenteni kell hogy kitehessem kültérre. Persze a nyócker nem túl jó kísérleti terep (rengeteg a por és mindig akár +5° -al melegebb van mint Nógrádban). Mostanában (tapasztalatom szerint) nagyon nagy a páratartalom vidéken, minden reggel tetemes harmat csapódott le a füvön, dacára a szárazságnak (ami jól érzékelhető a kút vízszintjében - lejjebb kellett ereszteni a szivattyút).

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

A digitális, kalibrált szenzorok teljesen jók, de itt is lehetnek vannak szórások.
Az NTC esetében azért kell építened egy elég precíz ellenállás mérőt, ami független a sugárzott és a vezetett zavaroktól/zajoktól, instrumentális OpAmp aminek megint van hőmérséklet függése. Aztán jön a digitalizálás, megint zavarok és hőmérséklet függőség.
A kísérleteid nagyon hasznosak (már annak aki ilyenre adja a fejét) és te is kiválaszthatsz egy-két darabot ami neked etalonként működhet - azaz ha építesz egy tucat ilyesmit van mihez hasonlítanod, akár beépíthetsz egy-egy korrekciós táblázatot.
Mottó: Addig tudod a pontos időt amíg csak egy órád van.

* Én egy indián vagyok. Minden indián hazudik.

Azért kéretik nem misztifikálni ezt. A műveleti erősítő hőmérsékletfüggése gyakorlatilag lényegtelen, ha nem akar az ember egyetlen fokozattal nagyon nagyot erősíteni. Csak a visszacsatolástól függ, oda kell jó alkatrészeket választani. A mérés kifejezetten lassú, így a zajok nem jelentenek problémát, s lehet integráló típusú A/D konverziós algoritmust választani, mint például a delta-sigma vagy a dual slope. Meg lehet ezt jól csinálni, sőt, ha ügyes vagy, nem vacakolsz áramgenerátoros hajtással, simán ellenállással feszíted elő az NTC-t, de úgy, hogy a kívánt tartományban nagyjából egyenesítse ki a karakterisztikát. Utána rá kell fektetni egy regressziós egyenest - LibreOffice Calc vagy Excel megcsinálja -, kapsz mondjuk egy r^2 = 0.9998-as korrelációt, s még táblázat sem kell, csak a nulladfokú és elsőfokú együttható. Csináltam már így hőmérőt. :)

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szerkesztve: 2021. 01. 29., p – 22:09

Ez a "vastag kliens" megoldás viszont szép és kényelmes: Raspberry Pi Sense hat -tel. Érdemes gpio kábellel (v. ide kábellel) távolabbra helyezni a Raspberry Pi -től. Ha Az RPi-re van szerelve akkor korrigálni kell a cpu által termelt hő hatását. Szerencsére a cpu hőmérséklete is mérhető. 

Utóbbi esetben az alábbi képlettel tudod kalibrálni a Sense hat által mért hőmérsékleti adatot:

kalibralt_homerseklet = mert_homerseklet - ((cpu_sajat-homerseklet - mert_homerseklet) / FAKTOR)

A FAKTOR -t ki kell számítanod például egy megbízható digitális hőmérővel mért hőmérséklet adatokat referenciának véve. Skalár érték. 

Szóval ha valóban megbízható mérőeszköz kell, akkor Sense hat a nyerő. Megbízhatóságáról annyit, hogy a Nemzetközi űrállomáson is használják: https://astro-pi.org/

Hiszen nyilvánvaló, hogy a világ értelmesebbik fele cpu-val fűtött 8x8 RGB led mátrix díszítésű és joystick támogatású  hőmérőt használ. :-D

Mert az megbízhatóbb!

Sőt, ehhez még RPi-t is, hiszen a megengedhető maximális hőmérsékletét megbízhatóan specifikálja egy yt videó, mikoris egy fószer addig melegítette, míg megdöglött. Ez egyértelmű mutatója a megbízható eszköznek!

Már csak egykérdés maradt: Ha egyszer a Sense hat a legmegbízhatóbb, akkor miért kell másik megbízható digitális hőmérő a hitelesítéséhez?

Persze egy BME280 nem ilyen megbízható és nagyon meglegszik. Ha jó sűrűn mérsz vele, akkor már akár 33µW is lehet a fogyasztása, amin legalább tojást lehet főzni. Ha ezt kiolvasod egy izmos mcu-val, akkor a < 1mW teljesítmény mellett megsül a szalonna is a tojáshoz. (Tán még a faktor is megsül.)

De azért nem rosz ötlet!

Ennél sokkal rosszabb a helyzet!

A véleményed semmit nem számít, mint ahogy az én véleményem sem. Sőt, bármelyikükn hite sem, mint ahogy a marketing bullshit sem.

Ami számít, az az adatlap, amin a gyártó garantálja a termék paramétereit, esetleg megfelelőségét. (Valamilyen szabvány szerint.)

A BME280 rendelkezik adatlappal, míg ... (Egészítsd ki a mondatot, vagy linkelj ide valamit!)

Nyilván a NASA, IBM, stb. tökhülyékből áll. Nem fedezték még fel az RPi varázslatos tulajdonságait. Különben nem használnának pl. R végződésű processzorokat.

Ha valami felkerült az űrbe, az pontosan azt jelenti, hogy felvitték. Semmi többet. Ezzel szemben egy egészen egyszerű integrált áramkörnek is van specifikációja. Olyan is, amikor közlik (vagy hivatkoznak) a gyártási és bevizsgálási eljárás részleteire. Pl. az X jelzésű csipek bevizsgálási folyamata A, míg az Y jelzésűeknél ugyanez B. (Ami megfelel a MIL STD...stb.)

Ha egy RPi felkerült az űrbe, akkor nyilvánvalóan bementél a sarki RPi Boltba, vettél egyet és szóltál: Srácok ezt is vigyétek fel! :-D

Bár nem kizárt, hogy az RPi mégis egy ilyen fantasztikus szerkezet. Ez esetben érthetetlen, hogy miért titkolják ilyen gondosan. ;) Ha megnézed ehhez az űrtechnikához képest fostalicska IBM PC specifikációját, biztosan meg fogsz döbbenni. Ott azzal kezdik, hogy fogyasztás, hőtermelés, üzemi és környezeti paraméterek.

Tehát maradjunk annyiban, hogy az "Astro Pi" projekt egy marketing fogás. Nem közlik a specifikációt - amely űrállóvá tette, és annak a darabnak a specifikációja sem ismert, amit a boltban megveszel. Természetesen a py lib nem minősül ezirányú dokumentációnak. :-D

És most egy kicsit rosszindulatú leszek. Talán azért nem ismeretesek ezek a dokumentumok, mert az űreszözök egyediek, gondosabban bevizsgáltak, és valószínüleg részben más alkatrészekből épülnek fel.

Ha úgy véled, hogy a fentiek feleslegesek, akkor kijelentem: Bármi űrálló, aminek nincs specifikációja. Cáfold meg!

Ha a cáfolat nem sikerülne, akkor pedig a Sense HAT nem más, mint egy panelre összehordott mindenféle. Mint ilyen, nem jobb, de inkább rosszabb, mint bármilyen más egyedi hőmérő.

Csak annyi a különbség kettőnk között, hogy én értek hozzá. Ezért tudom milyen fogalmak kapcsolódnak a témához. Ezért ismerem a kulcsszót, ami digitális hőmérsékletmérés esetén (ebben a tartományban, erre a feladatra): termisztor vagy angolul thermistor. A hosszúra nyúló topic sok hozzászólása között ezt egyedül Locsemege-nek sikerült leírnia. 

Természetesen van adatlapja annak ellenére, hogy az ára kevesebb mint 35 Forint. Nyilván ahhoz, hogy eljussunk valaminek az adatlapjáig előbb tudni kell, hogy egyáltalán létezik. :)
Van egyébként természetesen sok más termisztor is, 200 Forint alatt sokat találunk. 

A termisztorok működése egyszerű, kalibrálásuk sem bonyolult emberek által élhető hőmérsékleti tartományban. (Nyilvánvalóan több ezer fokos hőmérsékleti tartomány méréséhez már teljesen más mérési módszer ajánlott) 

A kalibrálás a következő módon végezhető el. A mérendő hőmérsékleti tartomány különböző hőmérsékleti pontjain méréseket kell végezni a kalibrálandó eszközzel és egy referenciának tekintett megbízható mérőeszközzel. Ezeket fel kell venni egy táblázatba, Excel tábla kiválóan megfelel a feladatra. Ideális esetben végtelen sok mérést tudnánk végezni és egy görbét kapnánk, amire természetesen nincs lehetőségünk. Viszont minél több a mérési pontunk, annál pontosabban tudjuk kalibrálni az eszközünket. Tehát amikor van elég mérési pontunk kalibrálandó eszközünk által adott értékek és referenciamérő által mért értékek közötti kapcsolatokkal, húzunk egy polinomot közöttük, amit az Excel kényelmesen megcsinál nekünk. Innentől annyira pontos értékeket fogunk kapni az kalibrált eszközünkből amennyire a kalibrációt megcsináltuk. Nyilván valóban pontosnak kell lennie a referenciának tekintett hőmérő eszköznek. Több mérési ponttal pontosabban kalibrálunk. Ez ennél a feladatnál kissé overkill, egy egyszerű termisztorral is valószínűleg egyenest fogunk kapni. 

Személyes megjegyzésként csak annyi, hogy látom a tükör betalált nálad, bár szándékosan nem a te hozzászólásodra válaszoltam. Kicsit óvatosabban kellene bánni az ilyen sarkos kijelentésekkel, hogy bizony ez az eszköz A legjobb. Különösen akkor amikor, nagyságrenddel olcsóbb eszközzel is megoldható az adott feladat. A szerinted legjobb eszköznél is van még drágább és még jobb eszköz. Akkor már legyen az a "legjobb". Miközben a feladat több eszközzel is megoldható. 

Az "Astro Pi" -ről írt fogalmatlan butaságokra most nem is reagálnék. Mielőtt karakteres véleményt formálsz valamiről illene előtte megismerkedned a témával, utánaolvasni lehetőleg hiteles forrásokból, többől is. Tudom, látom huppereknél általában nem szokás, tisztelet a kivételnek, de mindig lehet fejlődni. 

Jézusmáriaszentjózsef! Először azt hittem, hogy rossz helyre írtál. ;)

Igazán örülök, hogy mindenhez értesz, valamint bocsánatot kérek, ha rosszul írtam volna le a termisztort. (Asszem nem írtam.) Azért meg külön bocsánatot kérek, mert nem írtam! Azért is bocsánatot kérek, mert én nem értek mindenhez. :(

Én olyan kényelmes polgár vagyok, ezért nem szopok NTC-vel. Itt linkeltem, de mégegyszer ideteszem, hogy megnyithasd. Ez egy kicsit drágább eszköz, de szabványos, pontos és jól definiált tűréssávja van. Ha az adott pontosság elegendő, akkor kalibráni sem kell.

Sajnos a digitális hőmérsékletmérés sarokköve és csimborasszója a termisztor - fájdalom - analóg eszköz. :( És bár "egy egyszerű termisztorral is valószínűleg egyenest fogunk kapni", de NTC-t linkeltél, aminél ez nem igaz.

A kutya sem állította, hogy a BME280 A legjobb. Legfeljebb ilyen szerű kényszerképzeted van. ;) Azt viszont állítottam, hogy van specifikációja. Szóval szeretném, hogy a sok hablaty és terelés helyett linkelnél egy adatlapot a Sense HAT űreszközről! Mert addig még butaságot se tudsz beszélni, csak a levegőbe.

Látod, tudsz Te, ha akarsz! ;)

A "Hardware Tech Specs" - ami egy blog és nem dokumentáció - nem más, mint egy lista a beépített fő alkatrészekről. De legalább ez is valami.

Tehát az űreszközünkről továbbra sem tudunk semmit. Mifelénk egy műszernél nem alkatrészlistát adunk a felhasználónak, hanem a komplett műszer - a beépített érzékelőkkel - eredő paramétereit.

Mintha korában említettem volna: Vagy titkolják, vagy nincs ilyen. ;)

A beépített HTS221 jellegében hasonlít a BME280-ra, bár az előbbi szélesebb hőmérséklettartományban üzemképes és drágább, az utóbbi egy kicsit pontosabb. Szóval semmi különleges.

Szerkesztve: 2021. 02. 08., h – 12:28

A végére egy kis megjegyzés:

Maradtam egyenlőre a BME sorozatnál. Most a BME680-nal barkácsolok (BME680 kínai, +wemos d1 pro) . A nyitó kérdésembem a grafikonon látszik hogy a BME680 4 fokkal többet mér mint a dht11. Nálam is ennyi az eltérés. 

A bme680-at kalibrálni kell.  A fenti tesztnél a raw értékeket használták, ezért a +4 fok.

BME680 -hoz BOSH Sensortec kiadott egy libraryt, hőmérséklet, pára, nyomás, magasság, levegő minőség AIQ (Air Indoor Quality)  értékekhez.

https://github.com/BoschSensortec/BSEC-Arduino-library

Ebben található egy függvény,   setTemperatureOffset, sajnos eléggé eldugták, a példa programokba se tették be.

https://github.com/BoschSensortec/BSEC-Arduino-library/blob/c5503e0e85067e07e11b45b4215663f929e640c3/src/bsec.h#L134
Ezt a setup részbe berakva: 
iaqSensor.setTemperatureOffset ( 2.42 ); 
a raw értekből elöállított kompenzált hőfokértékből von le nálam pl. 2.42 fokot.

Egy kis kép erről, a com porton a BME680 3 másodpercenként, második oszlop a raw hőfok, utolsó elötti a kompenzált érték az offsett-tel,a zöld grafikon egy BME280 percenként .

https://i.imgur.com/2NCil9c.png

A BME680 esetén tudni kell, hogy a VoC szenzor 300 °C körüli hőmérsékletre melegszik fel és ez valamennyire hatással van a hőmérséklet mérésre, amit kompenzálni kell, függően attól, hogy mennyi ideig és mennyi szünettel van felfűtve. És továbbra is: áramló levegő kell hozzá, különben felfűti magát.