Bemutatkozik a Raspberry Pi Pico

Címkék

Mikrokontroller kategóriájú és tudású eszköz a Raspberry Pi berkeiből, RP2040 alapon. Programozható C-ben és MicroPython-ban. Ára 4 dollár. Részletek itt.

Hozzászólások

A témának kicsit utánaolvasva érdekes dolgokat találtam. 

LUnix, short for "Little Unix", is a Unix-like multi-tasking operating system designed to run natively on the Commodore 64 and Commodore 128 home computer systems.

https://en.wikipedia.org/wiki/LUnix

Aztamindenit! Mik vannak!

Bár ebben nem sok Linux kernel kód lehet.

Ja 2.88 USD a teljes BOM kis tételben, miközben 32MB RAM-mal rendelkezik.
Ráadásul egy rakás potenciál van benne: https://www.allwinnertech.com/index.php?c=product&a=index&id=73

4 USD-ért már simán kapsz ESP32 boardot is, amin wifi/BT is van és sokkal több memória.

Szerintem itt minden a szoftveren, dokumentáción és marketingen fog múlni.
Ez egyébként az Arduino-nak egy csapás, mert eddig RPI-t főleg azzal párosították.

Ez egyébként az Arduino-nak egy csapás, mert eddig RPI-t főleg azzal párosították.

Most lehet, hogy én értek félre valamit, de az Arduino az egy mikrokontroller. Ugye? (Arduino-t nem használok, más mikrokontrollereket igen). Ez a RPi micro az Arm processzorával egy mikrokontroller, vagy egy mikrokontroller developer boardhoz hasonló méretű általános számítógép?

Vagy tud mindkettő lenni?

Egy mikrokontrollert nem cserélnék le egy általános számítógépre ami egy összetett OS-t futtat, pl. Linuxot, viszont ha alapból OS nélkül mikrokontrollerként működik, akkor OK.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Az Arduino inkább egy C nyelvre épülő szoftverplattform, amely néhány mikrovezérlőn futtatható. Hasonlóképpen ahogy a tockos is.
Kettő fontos függvénye van, amit a környezet az alábbi módon használ:

void main() {
  ...
  setup(); // ezt a függvényt te írod
  ...
  while(1) {
     ...
     loop(); // ezt a függvényt te írod szintén
     ...
  }
}

És sok-sok hasznos C függvénnyel támogat ez a szoftverplattform azon a néhány mikrovezérlő típuson, amire implementálták.

Én tudom, hogy az arduhoz van egy szoftverkönyvtár, amire a szakik mindig nyüsszögnek, hogy bloat. De azért a legtöbb mikrovezérlőhőz szintén jár "fejlesztőkörnyezet".

Ezzel együtt nem látom, hogy az ardu ne lenne az is, ami oda van írva annak a wikinek a tetejére: néhány microcontroller board. Amennyire tudom, nyugodtan lehet is használni az ardus szoftver stack nélkül is őket. Vagy csak a konkrét chip a microcontroller, ha már valaki rárakja egy panelra, az már nem az?

A konkrét chip a mikrokontroller, akkor is, ha rá van téve egy panelra, és akkor is, ha nem. :)

Az Arduino nem a mikrokontroller maga, az jobbára Atmel AVR, ill. manapság más is lehet.

Idézet a fenti oldalról:

CPU Atmel AVR (8-bit),
ARM Cortex-M0+ (32-bit),
ARM Cortex-M3 (32-bit),
Intel Quark (x86) (32-bit)

Szerintem inkább félreértés van... nekem teljesen mindegy, hogy hívjuk, nem  használok Arduino-t - AVR-t esetleg.

...a fent idézett WiKi sem azt írja, hogy gyártanának mikrokontrollert, ellenben "single-board mikrokontroller"-t gyártanak, vagyis terveznek NYÁK-ot, rajta a mikrokontrollerrel és szükséges komponensekkel... ettől még a mikrokontrollert más gyártja, az Arduino pedig a NYÁK-ot és szoftverkörnyezetet adta hozzá.

Ezekre a boardokra lehet normál AVR programokat írni, ahogy normál AVR kontrollert is Arduino-ként kezelni.

Ez a filozófia része. Mondhatnám úgy is, hogy marketing.
Van hozzá persze egy basic fejlesztői környezet átmakrózott C-vel, és ami tényleg ér is valamit: a library-k.

Legtöbbünk az AVR-alapú mikrokontroller board valamelyik verzióját érti arduino alatt.
(Tudom, hogy már nem csak AVR van, de az még mindig a kivétel, mintsem a szabály.)

Azt írják: "Over the last couple of months, we’ve been working with our friends at Adafruit, Arduino, Pimoroni, and Sparkfun to create accessories for Raspberry Pi Pico"

Ezek szerint az Arduino nem versenytárs lesz, hanem partner.

Hogy hogyan lesz belőle pénz, azt nem tudom, de azt igen, hogy a Sparkfun meg az Adafruit nagyon jól keres a Raspberry-ken, amiket nem is ők gyártanak. Rengeteg kiegészítőt gyártanak hozzá, és rengeteg tutorial, meg SW elérhető ezekhez a kiegészítőkhöz. Az RPi olcsó, de a kiegészítők rendszerint drágák.

Bakker! Ezek feltalálták a mikrokontrollert! (facepalm)

Kínából 2-4 USD között kapsz komplett boardokat STM32 F401/F411-el. Ehhez jön egy minimális postaköltség, ami kis tételben is <1 USD, nagyobb tételben fél dollárt sem éri el/db. És itt most csak 1-100 boardról beszélünk. Nem a Farnell és Mouser árakat kell nézni, mert nagy gyártók sem onnan vásárolnak (vagy egyedi árat kapnak).

"does the world need yet another microcontroller?" - irta az egyik kommentelo.

+1

 

A Raspberry Pi-ok eddig rendelkeztek valami interface-szel, amivel mas eszkozokkel lehetett kommunikalni (WiFi, Bluetooth, Ethernet). De ezen semmi nincs, csak egy dual Cortex-M0+, FPU nelkul.

Ilyenbol mar eddig is ezer volt, es arban sem jobbak a tobbinel. Ha egy kicsit kell tobb, akkor ott van az ESP8266/ESP32, azon legalabb van WiFi (Bluetooth) - es arban meg mindig ugyanazon a szinten tartunk.

OK, viragozzek minden virag, de en biztos nem vennek egy ilyet. Akinek mar van MCU-s tapasztalata, annak valosinuleg megvan a know-how is ahhoz amit hasznal. Miert valtana? Csak azert mert ez mas?

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

szerintem meg akkor, ha kiadnák magának a chipnek a designját. Ha jól értem, ök csinálták az egészet - ennél nagyobb tanulási lehetöség ennyiért nem nagyon lenne. Tudom, elég vékony réteget érdekelne, de akkor is, csak gondolj bele....

Nem tudom hol tartanak az itthoni egyetemek, de képes lenne valamelyik tanszék végig vinni egy ilyen design A-tól Z-ig úgy, hogy sorozatgyártás lesz belöle? No offense, sokszor nem a tudáson hanem azon túl a  szervezési képességen múlik

Ez már biztosan elég hozzá: https://www.xilinx.com/products/boards-and-kits/ek-v7-vc707-g.html

Lehet jóval kisebb és olcsóbb modell is elég hozzá. Érdemes utána olvasni. Illetve van ez a multi retró FPGA számítógép: https://amigastore.eu/en/318-mist-fpga-computer.html, ez épp a konkurens Altera Cyclone-t használja. 8-bitesektől Amiga-ig sok gép válaszható. És mivel egy ilyen kis réspiacra dolgozó vállalkozás szerintem nem engedheti meg magának, hogy saját maga fejlesszen újra nulláról ennyi gépet, valószínűleg open hardware kódokat használnak hozzá. Nem olyan mindern mint a Risc-V de retró és baró. :D  

Igen, nekem is van egy Digilent Nexis A7-esem, azon is mar biztos elketyeg, de - hamar free & open source dolgokat nezunk - akar egy iCE40HX8K-ba is bele lehet suvasztani egy RV32E-s CPU-t. 

Inkabb arra gondolt a kolto hogy milyen kesz fizikai SoC kore epult board-ok vannak, amikkel magat az architekturat meg lehet ismerni. Leginkabb MCU vonalon, elsore. Na, ilyesmikbol nem lattam akkora valasztekot, mondjuk ugy. 

ilyen sosem lesz. A raspberry alapítvány csak annyira támogatja a nyílt forrást, amennyire a vendor lock in engedi :)

Ezért is nem használnak létező soc-ot vagy most meglévő mcu-t. Megtanulták a pi1-nél, ahol más is elkezdett a soc-kal konkurens terméket gyártani és el kellett lehetleníteniük őket (odroid w). Azóta saját megoldásokat használnak.

Odroid el lett lehetetlenítve?  Nem régen jelent meg a ODROID-C4 meg valami inteles szutyok. Szerintem soha nem épült Odroid köré olyan fejlesztői közösség mint a Raspberry Pi köré. Inkább ez a probléma. De léteznek ma is. Amiről kevésbé hallok mostanában az a BeagleBoard. 

Odroid termékeket szeretem, van pár itthon belőle. Bár tény hogy az Rpi4 esetén a Raspberry sok régi adósságát törlesztette, így médialejátszónak tuti Rpi4 a nyerő.
Mondjuk nekem az ARM Cortex A55 szimpibb számítási teljesítmény-hőleadás vonalon.

A BeagleBone család is fut. Ezeket nagyon szeretem a méréstechnikában. Több mérőeszközt gyártottam az ipar számára erre a lapkára támaszkodva.
Ősszel volt szerencsém a PocketBeagle-hoz. Meglévő egységbe kellett beépíteni egy villamos paramétert mérő loggert. Lefotóztam, milyen apró és mégis Linux fölé kell csak a célszoftvert megirnod.

Az odroid-w termék lett ellehetetlenítve. Vettek egy adag soc-ot a broadcomtól, legyártottak egy szériát a boardból. Akkoriban pi-ből a sima A, B és az első compute modulet lehetett kapni. És az odroid-w jobb volt a compute modulenál, olcsóbban. Az alapítvány látta, hogy ez nekik rontja az üzletét. Mivel broadcom mérnökök és managerek alapították a raspi alapítványt, így nem volt nehéz a Broadcomot meggyőzni, hogy ne adjan el több soc-ot a hardkernelnek (az odroidokat gyártó cégnek). Gyakorlatilag indoklás nélkül. Olyan cégnek adtak el ugyanabból a soc-ból, ami nem volt konkurense az alapítványnak, az egyik roku is erre épül.

https://www.hardkernel.com/shop/odroid-w/
https://olimex.wordpress.com/2014/08/28/who-fears-from-the-competition-…
Ezzel szemben az alapítványnak ez volt drágábban:
https://www.raspberrypi.org/products/compute-module-1/

Erről beszéltem.

Utána, amikor más cégek, startupok próbáltak kijönni olcsó, mini boardokkal más soc alapon, akkok hipp-hopp a semmiből előugrott a raspberry pi zero. Ami 5 dolcsiért ígérte a komplett linuxot és egész jó paramétereket. Így az embereket nem érdekelte a többi új mini board. Viszont pi zerot nem lehetett kapni. Amikor lehetett kapni, akkor fejenként 1-et max egyszerre. Ami azóta sem változott, hol lehet kapni hol nem, de most is csak limitált darabszámban. Viszont kicsinálták vele a lehetséges konkurenciát, mert egy szabad kereskedelemben nem kapható, alapítványi tőkéből talán még gyártási költség alatt is árult termék _ígéretével_ tönkretették a valóban piaci termékekkel előállókat. És ezt jól beszopta mindenki.

Például
https://en.wikipedia.org/wiki/CHIP_(computer)
Volt több is, de már a nevükre sem emlékszem, mert bedőlt mind egy nem kapható 5 dolcsis pi zero miatt.

Most persze vannak már más hasonló "zero" mini boardok. De ezek már a később beszállók, akik csak a farvizén eveznek az rpi-nek sok esetben. 

Úgy látom ennyi azért maradt belőle: http://www.chip-community.org/index.php/Main_Page

A Raspberry Pi-t pedig felülről is szoríthatja egy nála sokkal erősebb konkurens. NVIDIA Jetson Nano nem sokkal drágább mint a RPi4 és jóval erősebb mindenben. Ha Kína végül nem vétózza meg az Nvidia ARM felvásárlását, nem lesz könynű helyzetben a Raspberry Pi. Talán egy kicsit előre menekülés is ez a Pico.

A Jetson csak nemrég jött olcsóbb változatban.
A pi4-gyel és cm4-gyel pedig éppen felfelé terjeszkedik az alapítvány. Nem nehéz hamar eljutni olyan árszintre, hogy az ember a homlokára csap, miért is venné meg az sbc-t annyiért, amiért már egy használt üzleti laptopot is megkap. Vannak persze speciális területek, ahol a kis méret miatt marhajók az sbc-k. De amikor valaki pécé helyett vesz egy felsőbb modelt, aminek az átából már egy használható és desktop használatra is sokkal jobb régi üzleti laptopot is vehet... a lényeg, hogy észnél kell lenni. A pi még mindig nem jó desktopnak szoftveres oldalról, bár lassan alakul. Igaz, most épp elszáltak a használt laptop árak is, így ezért nem szerencsés most összehasonlítani őket.

De amikor valaki pécé helyett vesz egy felsőbb modelt

Számomra már a gondolat perverz, hogy valaki desktop-ot rak egy Pi-re. Aztán megy a sírás, hogy böngészőben a jutub nem olyan reszponzív, mint egy i7-es laptop-on és hogy akkor mire jó ez egyáltalán... Ilyenkor gondolom csendben, hogy hát barátom, neked semmire...

Miközben egy kiváló headless eszköz, ami halk, keveset fogyaszt és főleg kevés helyet foglal.
Attól, hogy van rá desktop, még nem lesz PC-helyettesítő.

Diákoknak is kiváló. Tud magának csinálni akár egy pici szervert amin mókolhat, akár egy vezérlőt valami projekthez. Mindezt úgy, hogy nem kell sajtreszelőznie, hanem tud egyből a feladatra koncentrálni. Erre viszont sokkal jobb, mint egy üzleti laptop.

De mondok mást: termelő gépekre kiválóan tudsz belőle HMI-t készíteni, amit a gép gyártójától függetlenül (= nem tetűlassan és horrorisztikus áron) tudsz fejleszteni, alakítani. És nem onnan indulsz, hogy vajon hogyan hekkeljünk rá valami emberi környezetet, amivel egyáltalán érdemes elindulni.

Nagyon jók ezek, ha számodra amolyan "félkész termékek". Elektronikai fejlesztésnél kicsiben kockázatos a CPU-RAM-FLASH hármasa, így hogy ezek készen vannak, a többi beágyazott elektronikában már könnyedén köré építhető. Ilyen helyekre imádom ezeket a kis lapkákat (több gyártóét is), új lehetőséget adtak a kiscéges fejlesztéseknek.

Egyébként kellemes csalódás volt minap, hogy az Rpi4-nek már van belső, rendszeresen frissített "BIOS"-jellegűje, amely képes bootolni
   - SD kártyáról, mint eddig
   - Pendrive / USB-re dugott SSD-s háttértárról  ... utóbbi gyors
   - hálózatról
Tehát már nem kötelező a relatív lassú microSD se bele. Most már versenyez az Odroid-nál alkalmazott eMMC -s háttértárral.
 

De amikor valaki pécé helyett vesz egy felsőbb modelt, aminek az átából már egy használható és desktop használatra is sokkal jobb régi üzleti laptopot is vehet...

Szerintem az az ember nem tudja, hogy mire jó/való egy ilyen eszköz.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Közben néztem pár további ismertetőt, úgy néz ki az arduinosok megfejlesztik a támogatást az ide-ben hozzá. 
Plusz külsősök is vehetnek chipet - gondolom az alapítvány kap díjat minden eladott példányból, így tud nekik üzlet lenni ez. és Persze így mindig előnyben van az alapítvány a 3rd partyhoz képest. A cm esetén ugye modulokat árultak csak külsősöknek. De adafruit alapján ennél most a chipet magát is meg lehet venni. 

Az is tiszta most már az adafruite videó után, hogy a ram és külső flash méretet nem lehet összehasonlítani más microkontrollerekkel, mert máshogy működik. Ramba tölti át a kódot a flashből, nem direktben futtatja. 

Érdemes itt körülnézni! Még a leggyengébb is túlhaladta bármilyen szempontból. A platform is ugyanaz.

A Pi-k fejlttebb verziói (itt most csak az mcu-féleségekről beszélünk) több csippel sem tudják ugyanezt.

Ráadásul a PIC-ekre jellemzően standardizált perifériák* kihasználhatatlan mennyiségét tolják bele egy csipbe.

Ez egy olcsó, de keveset tudó egyedi csip, amely labdába nem rúg a "család" mellett. Lehet, hogy olcsó, de akkor választok egy kisebb családot, ami csak ennyit tud. Akkor az is olcsó lesz. ;)

* Ez azt jelenti, hogy a 8-16-32 bites családokban ugyanazt a perifériát, vagy legalább funkcionálisan ugyanazt tudót használhatod. Az mcu kiválasztása főként az egyes példányokban megvalósított periféria kombinációk kiválasztását jelenti. Nagyobb sebesség igénye esetén választhatsz nagyobb bitszámú családot, amelyben minimum olyan és anny periféria van - ha nem több és jobb. Érdekességképp a legjobban fejlesztett a PIC16 család (8 bit, 14 bites utasítás), ahol egy 8 lábú csipbe 10x annyi periféria is lehet, mint ebbe a csodában. Nyilvánvalóan aki csak szoftvert ír, annak ez nem mond semmit. ;)

Hasonlóan az előzőhöz, értő summázata a hozzánemértésnek. ;)

Pedig több ezer terméket sikerült úgy eladni, hogy az usb egyetlen hiba nélkül működik. A hibás errata (?) ellenére semilyen hibát nem sikerült kifogni. A kódgenerátor az határeset: Kell annyira érteni hozzá, hogy ne dőljél be minden marketing bullshitnek. ;)

Ez olyan jelenség, mint a könyvelés. :-D Láttam már olyat, amikor a jó könyvelők rossz programmal is tökéletesen könyveltek. Meg olyat, amikor a szuper könyvelőprogrammal rosszul. A titok: Ha könyvelsz, akkor főként a könyveléshez kell érteni!

Ha az errata és annak a teljessége lenne a mértékadó, akkor nem vennének az emberek Intel processzort. (Meg mást sem.) Nem használnának se Win, se linux rendszereket, hiszen állandóan jönnek a biztonsági (és egyéb) frissítések. Vagyis azt megelőzően szar volt. Persze utána is az.

Van aki meg használja. ;)

Egy MCU válaszatása lehet a magánügyed. Ugyanakkor - hála az Intel jó pozíciójának - az egész világon lenyomják az előfizetők torkán a hibás Intel Puma 6 és Puma 7 SOC alapú kábelmodemeket. (pl. UPC Connect Box - amit a Voda ugyanolyan belsejű eszközre cserél) Azt is mondhatjuk, hogy manapság tökmindegy, ha valami hibás.

Hasonlóan az előzőhöz, értő summázata a hozzánemértésnek. ;)

Hat persze! Nyilvan alapbol, mindenkit hulyenek kell nezni ;)

En is sokat dolgoztam PIC-ekkel, TI, Renesas, Infineon stb. megoldasaival. Mindegyiknel van dokumentacios problema es sok mas differencia, amit egyszeruen csak meg kell tanulni.

Csak azt akartam erzekeltetni, hogy ugynanannyi "szopas" van vele mint massal. Svsz a Microchip tok jo, egyszeruen hasznalhato cuccokat gyart es NAGYON olcson.

A forditok amiket adnak, azokat viszont nem csipem :/

Érdekességképp a legjobban fejlesztett a PIC16 család (8 bit, 14 bites utasítás), ahol egy 8 lábú csipbe 10x annyi periféria is lehet, mint ebbe a csodában. Nyilvánvalóan aki csak szoftvert ír, annak ez nem mond semmit. ;)

Itt meg kiemelnem a CLC (Configurable Logic Cell) megoldasukat. Nagyon tetszik.

Talan ez a PIO megoldas a Picoban jo lesz a hw hackereknek.

Nem kell mindenkit hülyének nézni! Mindössze az előző szakszerű véleményre helyeselve olybá tűnt, mintha az RPi-t használnád ledvillogtatásra. De kettőt! :-D

amit egyszeruen csak meg kell tanulni.

Ez viszont egy roppant szakszerű megállapítás. Jómagam is találtam már nem dokumentált hibákat. Trehány vagyok, nem jegyzem fel, de ösztönösen soha nem futok bele mégegyszer ugyanabba a hibába. Ha van egy dokumentálatlan hiba, azt általában fél óra alatt ki lehet mérni.

A Microchip gyártmányairól ugyanez a véleményem. Igaz, egy stm vagy arm gyorsabb és olcsóbb. Ugyanakkor egy speciális feladathoz a Microchip céltermékét ki lehet keresni - és akkor azzal sokkal egyszerűbb dolgozni.

A fordítókat C, C++ szoftveresek írják. A PIC gyakran "támogatja a magasszintű nyelveket" ami legfeljebb 16 biten kezdődik, különben hazugság. (Ugye a 32 bit már idegen core.) Na, ebből a két dologból kövedkezik, hogy hardvert nem lehet velük jól programozni! Mert szoftvert akármire lehet írni, de itt másról van szó.

Minél újabb egy tok, annál fejlettebb a PPI és a sok periféria belső összekötözési lehetőségei. Márpedig ez hardver, amivel ha végeztél, már nem sok szoftvert kell hozzá írni. Na, ebben jobb a Microchip a többieknél!

Sokszor adódik olyan feladat, hogy az órajel adta felbontás elégtelen, és/vagy nem a belső órajellel szinkron eseményeket kell feldolgozni. A CLC (nem csak) és a PIO megoldás is ezt támogatja. A CLC-hez is van tervező program, de a PIO az egy extrém megoldás. Nem az első ilyen amit látok, de saját nyelvet csináltak hozzá. Ráadásul ezt tovább integrálták a szoftverhez, így már "a szoftveres is tud hardvert csinálni".

Én ugyan inkább szoftver írok, de néha a hardveres résszel is foglalkozok. Arduino-kal a kínai klónokat is ide véve, NodeMCU-val, ha "erősebb" gép kellett Raspberry Pi -vel még nem volt rossz tapasztalatom. Ha merevszárnyú drónt kellene fejlesztenem ahol nagyon számít a késleltetés lehet megváltozna a véleményem. 

Már egyetemi TDK keretein belül is. :) A késleltetés azért baj, mert természetesen nem akar senki IoT-Kaida projektet aminél a repülő azért megy be az épületbe mert késve kezdett fordulni az akadály előtt. Merev szárnyú drónoknál elég kicsi idő alatt kell reagálni. 

Hm... Koszi. Erre nem gondoltam. Pont a forditottjara tippeltem, hogy a rotoroknal fontosabb a gyors beavatkozas - hiszen a merevszarnyu gepek adott esetben akkor sem kezdenek zuhanni ha leall a hajtas :-)

 

BTW, azt hittem, hogy a (muszaki?) egyetemeken mar csak N-copterek meg onvezeto jarmuvek erdeklik a hallgatokat ;-)

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

"It seems like every fruit company is making its own silicon these days, and we’re no exception."

Szerkesztve: 2021. 01. 21., cs – 14:42

Nekem tetszik, én szétadom! :)
Be is rendelek majd belőle 10-et. Mikrokontrollerekből sosem elég, mos jött a héten egy tucat Arduino :)

Ez igy nagyon semmi.... Arban egy NodeMCU szintjen van, amiben van wifi, meg ami a legfontosabb, 1000+1 jobbnal jobb kesz firmware, amivel par osszekattintas utan egesz komplex dolgokat lehet csinalni.. Ha meg sajat kell, arra is van mar egy jol kidolgozott rendszer, rengeteg peldaprogrammal, stb... 

Nem latom ertelmet, igy ebben a formaban... 

 

Eszembe jut a Raspberry Pi 1-es. Amikor meghype-olták, akkor már ARM Cortex A8 és A9 lapkákkal dolgoztam. Ahhoz képest harmatgyenge volt az ARMv6 architektúrával, megmosolyogtam.
De mégis népszerű, egységplattform lett. Mondjuk nyomott az is, hogy hatalmas hype-on kívül Raspberry magazin, stb. próbálta tanítani a népet, valahogy olyan nyevezettel hogy "végy 30 deka lisztet" ...

Kíváncsi vagyok, hogy a fórumon hányan ismerik az Rpi-n kívüli elterjedtebb kínálatot? Csak szűkebb réteg használ mást is. Pedig a legtöbbje ma már teljes mértékben átjárható egységszoftverrel használható.

Így ne technikai oldalról nézd. Vélhetőleg neked is színes lesz a palettád, amiből mindig a célnak inkább megfelelőt fogod alkalmazni.
Sok embernek viszont csak egy fog létezni életében, a legfelkapottabb nevű.

Amikor a pi1 megjelent, akkor kb ő volt a legolcsóbb olyan board, amin rendes linuxot lehetett futtatni. Több száz vagy több ezer dolcsiból nem nehéz találni jobbat, nagyobbat. Plusz eléggé összehackelős volt akkoriban a legtöbb board. Az armbian is azért kerül szóba, mert a gyártók többsége egy vállalhatatlan trágyát ad szoftverként a boardjaikhoz. Van olyan gyártó, akinek gyakorlatilag teljesen használhatatlan a szoftvere és 3 évvel a kiadása után lett rá armbian, addigra már tucatnyi másik működőre le lehetett cserélni. Plusz az armbian csak a minimál szinten támogatja a boardokat, hardveres gyorsítás és egyéb speciális, nem vanila kerneles dolgaik nem működnek.

A pi-kre sokkal jobb a támogatás, stabilabb, működő szoftver van rájuk. És alternatív rendszerekből is van többféle. 

A Rasberry Pi alatt van egy kisebb kategória és ott az Adruino, ami sokkal opensource-abb mint a Rasberry bármikor. Koppintják is az Andruino-kat Kínában rendesen, legálisan megjegyzem. Mert az tényleg open hardver. De ott kilobyte-okban van mérve a ram, még az RPi1 is egyből 256MB-tal indult. A CPU is jólva kisebb Adruinon, de a fogyasztása is. Ez a Raspberry Pi Pico most ide probálja betenni a lábát, de így wireless kapcsolat nélkül nem túl versenyképes az Arduino világ mellett. 

Szerintem a Pi nem első sorban az ipart szeretné meghódítani.
Célcsoportja inkább a diy és az oktatás. Azért nagy királyság, hogy out-of-the-box van egy rendes linuxod mindennek, kb. a debianon elérhető csomagokkal. És ehhez nem kell kókányolnod, de még kernelt fordítanod sem. DIY-ben szerintem ez sokat nyom a latban.
Mindez HDMI-vel, USB-vel, Wifivel, amikhez szintén nem magadnak kell leprogramozni a stack-et.

Ha megfigyeled, a legtöbb kritika abból ered, hogy
a) iparban dolgozó profik hasonlítják ipari eszközökhöz
b) lúzerek hasonlítják klaszterhez vagy i7-es PC-hez aztán csodálkoznak, hogy ebben-abban alulmarad

Van az a hobbista célcsoport, aki pont a hardver kiválasztásával nem akar foglalkozni.

b) ... például fogyasztásban (és egyúttal hőtermelésben).   :)

De itt is jól megfigyelhető hasonló jelenség, ami a szabadszoftvereknél is jól látszik.
   Ingyen van?  --> tudjuk jól, hogy nem az a lényege a szabadszoftvernek. A sok embernek viszont eddig tart a lényeg. Ingyen kérem, de frankóbb legyen nekem mint a "fizetős másik".

Rpi: adjatok egy erős PC utánzatot. Olcsón vagy ingyen.
Pedig ha a sok ember tudná, milyen értékes dolog ezeken a lapkákon a PC-ből teljesen kikopott elektromos interfészelés lehetősége, a GPIO tüskesor.

Szerkesztve: 2021. 01. 31., v – 23:05

What really grinds my gears: $4=€4