Kockázati "bisztosírtás" kisokos

Ebben a koronavírusos időkben biztos sok parázós felhasználóban megfordult, hogy jó lenne kötnie ilyen életbiztosítást, ha esetleg mégis történne vele valami. Mivel nekem jó pár éve van ilyenem, és anno eléggé utána jártam a dolgoknak, gondoltam megosztok pár infót.

Mielőtt belevágnánk, fontos megemlíteni, hogy biztosítást nem azért kötünk hogy megtörténjen a dolog, hanem ha megtörténik akkor legyünk rá biztosítva.

Életbiztosításból van a megtakarításos(kombinált) és a pusztán kockázati alapú életbiztosítás, előbbi folyamatosan növekszik befizetett összeggel(lekötésekkel) arányosan, cserébe a kockázati rész jóval alacsonyabb (alacsonyabb összeg jár esemény után) és van esély kiszállni (visszakapni a befizetett pénzt vagy annak töredékét)  utóbbinál magasabb a kockázat vállalási rész(több pénz eseménykor)  és minimálisan indexálódik (nő az értéke, az évfordulós emelésekkel) de általánosságban elmondható, hogyha nem történik semmi akkor lényegében kiöntöttük a pénzt az ablakon - bár ez elmondható általánosságban az egész iparágról :).

Miért érdemes mégis kockázati ilyet kötni?

Az egyik az, hogy senki nem láthatja előre, mi fog vele történni pár év múlva. Elég csak a jelenlegi vírusjárványra gondolni, de bármikor adódhatnak helyzetek amikre nem lehet számítani(pl. közlekedési baleset). Míg az ingóságoknak lehet maximalizált értéke, addig az életnek/egészségnek nincsen, ezért ellentétben a többi biztosítás típussal bárkinek bármennyi életbiztosítása lehet - ezt nem is mint egy lehetséges biztosítási csalásra adó lehetőség miatt hoztam fel, hanem életszerű példaként, hogy mint munkavállaló a cég biztosít téged, ettől még magad is köthetsz ilyet, káreseménykor mindkét helyről kell fizetniük(még ha ugyan az mindkét esetben is a biztosító).

Maga a konstrukció egyébként egy extrázott baleset/utasbiztosítás - ilyen mindenkinek kellett, hogy legyen aki valaha is járt külföldön, szóval nagy újdonság nincs benne, viszont vannak dolgok amikre érdemes figyelni:

1. Időtartam

Ezek legtöbbje meghatározott időtartamra szól, a minimum 5 év a maximum olyan 15-20 év lehet, de csak cirka a 65 éves kor eléréséig, ezután ugyanis nem kötnek veled ilyet sehol, max olyat ami csak balesetre fizet, betegségből eredő halálra nem. Amit tudni kell még, hogy minél hosszabb idejű a szerződés, annál magasabb lesz a havidíj, és alacsonyabb a kockázati rész (kevesebbet fognak fizetni). Van persze kivétel, létezik olyan biztosító ahol ez csak simán a 65 éves életkor eléréséhez van kötve cserébe fix konstrukciókat kínálnak.

2. Kockázat vállalás ideje, kezdete

Szinte mindegyiknél van ún. türelmi idő ami azt jelenti, hogy a szerződés megkötése és havi díjak fizetése után egy időtartamig nem vállalnak felelősséget a betegségből eredő halálesetek miatt, ez általánosságban olyan 6 hónap (de létezik olyan biztosító pl. Union ahol ez csak kettő hónap). Ettől némelyiknél van lehetőség az általuk biztosított orvosi vizsgálat és igazolás után eltérni (de ennek ára lesz.) Fontos megemlíteni, hogy a türelmi időbe az is beleszámít ha ebben az időben diagnosztizálnak nálad egy betegséget és vezet későbbiekben elhalálozáshoz, akkor szintén megtagadhatják a kifizetést. Vannak azonban betegségek amik ettől függetlenül balesetnek minősülnek (pl. egy szén monoxid mérgezés vagy valamilyen nem specifikus fertőzés (a covid nem ilyen, sem az aids sem) is lehet baleset, ezt érdemes kiböngészni az apróbetűs részben mik lehetnek azok amiket elismernek).

3. Mennyit fizetnek

Hát ez elsősorban a szerződéstől függ. Alsó hangon olyan 2 millió forinttól - 15 milliós összegről beszélhetünk(a havidíj függvényében), a sima elhalálozást tekintve ezt fel lehet szorozni 1.5 -el ha baleseti, 2-vel ha közlekedési baleseti halálról beszélünk (csomagtól, biztosítótól függ, nálam havi 200 Ft-ért ekkor külön kifizet 4 milliót mindenen felül ha közlekedési balesetben meghalok). Lehet ennél többre is kötni de annak nagyon magas lesz a havidíja, továbbá 99%, hogy kötelező saját orvosi vizsgálat kell hozzá. Fontos megemlíteni, hogyha a szerződés 3 millió forintra szól, akkor ez nem azt jelenti hogy 3 millió forintot fognak az örököseink kapni, hanem feltehetően lefog jönni belőle az adott tárgyév biztosítási díja, esetleg az átutalás díja (apróbetű/biztosító).

4. Mennyibe kerül

Ez sok mindentől függ, milyen csomag, milyen extrákat tartalmaz a szerződés. Általánosságban cirka havi 5 000 Ft vs 10 millió forintot lehet tekinteni alapnak, de ha dohányoztál az elmúlt 5 évben akkor szorozd meg vagy oszd el kettővel. Éves díjbeszedéssel, elektronikus kezeléssel lehet valamennyit faragni ezen. Léteznek még ilyen családi csomagok is, cirka 10 ezerért be lehet biztosítani az egész családot, azért van benne trükk: ha a főbiztosított hal meg előbb akkor a többiek után már nem fognak fizetni (pl. egy balesetben).

5. Milyen extrák legyenek benne

Kórházi napi térítés, műtéti kezelést, fizetett diagnosztika felejtsd el. Eleve nem fognak fizetni sokat érte, cserébe betekintést kell adnod, hogy mi is ez. Na most ezt jól hangzik, ha vmilyen általános sebészeti ellátásról beszélünk, de mi van ha daganatot szednek ki belőled? Nagy az öröm, fizetnek 200 ezer forintot, de semmi sem akadályozza meg, hogy rá egy hónapra felmondják a biztosítást egy szimpla elállásra hivatkozva.

Sztem elég a haláleset/baleseti halál/daganatos betegségek*** hármasán maradni, ha van plusz opció a közlekedési balesetre az mehet még mellé(pl sokat vezetsz), esetleg rokkantsági opciókkal(de ez elég érdekes táblázat alapján működik).

*** itt egy csökkentett kifizetéssel meg lehet szüntetni a biztosítást, cirka 70-75%

Hozzászólások

Aki egyedül tartja el a családját, ott szerintem mindenképpen érdemes legalább egy alapszintű kockázati biztosítás. 

A "befektetéssel" kombinált biztosításról: Őrületes költségeket vonnak le, ha idő előtt szállsz ki, örülhetsz, ha kapsz vissza valamennyit a befizetésből, ráadásul a hozama is borzalmasan gyenge. Miért jó akkor mégis? 

A magyar pénzügyi kultúra olyan, hogy ami pénz a zsebben van, az égeti a zsebet, kifolyik. Vége. Viszont! Ha van egy csekk, amit havonta be kell fizetni, akkor az be van fizetve és akkor abból már legalább marad valamennyi. Tehát gyenge önuralmú emberek egyetlen esélye egy ilyen biztosítás, havonta fizetgeti, sose nézzen rá az egyenlegére (mert 5-6 év múlva megrészegül és kikapkodja az összeset és elveri tv-re meg autóra) várja meg a lejáratot.

Nem a reklám helye, de van egy extrém rendkívül kedvező megoldás erre a magyar piacon, egy félelmetesen irritáló, tenyérbemászó figura járta ki a biztosítóknál, nagyon érdemes lehet megnézni, aki kockázati életbiztosítást akar. A kiszámoló blogon vannak a részletek, biztos megtalálja aki rákeres a bing keresővel. Vagy a duckduckgo-val :)

> Életbiztosításból van a megtakarításos(kombinált)

Ez az, amit soha-soha nem szabad kötni, óriási költségeket vonnak le, te is meg tudod ugyanezt csinálni egy állampapír+ETF portfólióval, töredék áron.

> pusztán kockázati alapú életbiztosítás

Csak ennek van értelme, amikor fizeted be az összegeket, és ha nem történik semmit, akkor nem is kapsz vissza semmit.

De ennek is csak akkor, ha van eltartott a családban (fiatalkorú gyermekek), és egyébként nincs elég megtakarításunk.

Persze, akinek van önfegyelme, az többszörösen jobban jár az ETF portfólióval meg az inflációkövetős állampapírral... de induljunk ki abból, hogy nincsen :)

A kockázati életbiztosítás az itt maradottaknak nyújt segítséget, rajtad nem fog segíteni, mikor átmegy rajtad az úthenger, jól mondod :) Egyedülállóknak nem hasznos.

Akkor már jobban jössz ki, ha félreteszel saját megtakarításba.

Életbiztosítás azoknak kell, akik után ottmarad 1-2-3 vagy több kisgyermek, akiket fel kell még nevelni, és nem volt ehhez elég megtakarítás, ilyenkor jön jól ha fizet a biztosító 40 milliót.

Vagy akkor is jó, ha váratlan betegség/baleset miatt valaki hosszabb időre kiesik a munkából, ekkor is fizet a biztosító, hogy pótolja a kiesett munkabért. Alternatíva, ha van elég megtakarításod ilyen esetekre. Ha nincs elég megtakarításod, akkor erősen ajánlott egy ilyen biztosítás, még egyedülállók esetében is.

Szóval igazából a legtöbb embernek ez hasznos dolog. De csak az olyan, amiben csak kockázati rész van. A befektetéssel kombinált az átverés.

De csak az olyan, amiben csak kockázati rész van. A befektetéssel kombinált az átverés.

Ezt nem értem, miért írjátok többen is. Nekem volt ilyen amikor kicsik voltak a gyerekek, kb az motivált, amit írtál. Ha valami történt volna velem, a biztosítás rész fizetett volna annyit, hogy a család tovább tudjon lépni. Viszont az is világos, hogy ilyen esemény nagyon kis valószínűséggel történik meg, tehát majdnem biztos, hogy a biztosítás végig futja a futamidőt. Nekem a befektetéssel kombinált verzió kb visszafizette a díjakat a futamidő végén (+ minimális hozam), és közben le voltam fedve mégis, ha bejön a tizedszázalékos valószínűség. Ezzel szemben aki csak a biztosítást köti meg, az a teljes díjat kidobta az ablakon. 

Félreértés ne essék, ne ez legyen az embernek a fő befektetése, ez csak egy elem a portfólióban, de ha már kiadok x pénzt per hónap biztosításra, akkor jobban tetszik, hogy ha a futamidő végén visszakapom a díjat, esetleg némi hozammal.

azért írják mert, gyengébb mint egy befektetés és a józan logika szerint ha már van pénz menjen a legjobb helyre

nekem volt megtakarításos ezelőtt vagy 10 éve, 5 év után vettem ki 400 ezer forintot (kb annyit fizettem be) a kockázati rész halálesetnél 1 millió forint volt.

kockázati biztosításnál nincs megtérülés, max kárenyhítésről beszélhetünk (hosszabb lejáratú szerződéseknél van olyan, hogy nagyobb évfordulóknál ( 5,10,15 év) visszakaphatsz fél-1, 2 éves biztosítási díjat)

a saját ismeretségi körömet nézve, meglepően kevésnek van valamilyen élet/balesetbiztosítása, ha fel is merült akkor is kb azzal jöttek mint te, persze azóta se kötöttek semmilyet

[új] - No rainbow, no sugar - [új]

a nincshez erosen hozzajarult a biztositasi cegek szembeni eloitelete/tapasztalat: mindenfele kis es nagy betus pontokra hivatkozva nem fizetnek, vagy ha igen akkor is csak valami apropenzt. jo persze vannak workfortrey esetek, de fel kell csak csapni a googlet a jo sztorikhoz.

A vegtelen ciklus is vegeter egyszer, csak kelloen eros hardver kell hozza!

Igen, az a legjobb eset, ha minden hónapban csak befizetsz, de végül semmit nem kapsz vissza, mert nem történik biztosítási esemény, így az összes befizetett pénzed "elvész"! Nyilván ezt csak utólag tudod meg, előre nem látunk a jövőben.

> Ha valami történt volna velem, a biztosítás rész fizetett volna annyit, hogy a család tovább tudjon lépni

Eddig rendben lenne a dolog.

> Nekem a befektetéssel kombinált verzió kb visszafizette a díjakat a futamidő végén (+ minimális hozam), és közben le voltam fedve mégis, ha bejön a tizedszázalékos valószínűség. Ezzel szemben aki csak a biztosítást köti meg, az a teljes díjat kidobta az ablakon. 

Nem így van sajnos! Nézz utána, hogy milyen költségei voltak. A TKM mutatót kell megnézni (Teljes Költségmutató). Ez nagyon magas szokott lenni az ilyen unit-linked szörnyűségeknél. Ez a te hozamodból, tőkédből vonódik le, te fizeted meg.

Ehelyett lehetett volna az is, hogy sokkal kevesebbet fizetsz be havonta, ez lett volna tisztán a kockázati életbiztosítás díja. Egy ilyen tisztán kockázati életbiztosítás havi díja kb. 6000 Ft, ezért már akár 40 millió Ft is jár ha baj történne. Szóval max. kb. 6000 Ft egy kockázati életbiztosítás, amit ezen felül fizettél be, azt nem kellett volna.

A többi pénzt pedig befekteted máshol, sokkal kisebb költséggel. A végén ha összeadod, jobbra jöttél volna ki, mert nem csak a minimális hozam lett volna, hanem több hozam, ami ez alapján bőven fedezte volna a kockázati biztosítás díját plusz még maradt is volna.

Neked nem tudom melyik volt, de simán van olyan unit-linked, hogy évente levon 5%-ot  a teljes tőkére vetítve, az baromi sok! Miközben ezek valójában legtöbbször állampapírba és ETF-be fektetnek, te is meg tudod csinálni ugyanezt! 

A Magyar Államkincstárnál tudsz venni állampapírt 0 Ft díj mellett, nincs számlanyitási díj, nincs számlavezetési díj, nincs tranzakciós díj.

Az ETF-eknek pedig 0,05 - 0,4% / év alapkezelési díjuk van, nem 5% (LOL).

Nyitnod kell ehhez egy értékpapírszámlát, pl. Random Capital, az ingyenes, csak devizaváltási díj van meg tranzakciós díj. Ha TBSZ-re teszed, akkor adómentes 5-6 év múlva. Devizában (pl. euró) is lehet TBSZ-t nyitni. Ha a unit-linked biztosítás is végül ETF-et vesz a pénzedből, akkor ők is átváltják a pénzt devizára, csak neked végig forintban van kimutatva, de valójában ugyanúgy futod a devizakockázatot. 

10 millió Ft tőkénél minden évben 500.000 Ft-tal húz le egy rosszabb fajta unit-linked szörnyűség.

Ismételném a fentebb írottakat, mert esetleg elsikkadt:

Félreértés ne essék, ne ez legyen az embernek a fő befektetése, ez csak egy elem a portfólióban

Nekem 2003-2013 között volt ilyenem, és havi 10k forintot fizettem be, összesen 1,2M forintot, visszakaptam 1,5M forintot 10 év után. Plusz közben volt biztosításom. Te ugyanennyi idő alatt befizetsz 720k forintot, és nem kapsz vissza semmit. Továbbra sem látom be, hogy hol jobb a te verziód.

És igen, volt más befektetésem is közben, sokkal jobb hozammal, de ha meghaltam volna, az nem tudott volna annyi hozamot adni, mint a fönti biztosításom. 

2003-ban volt a befizetett összegre 20% adójóváírás, ha jól tudom, a unit-linked esetében. Ha így volt, akkor szinte a teljes hozamod az adójóváírásból származik. Vagy még ezen felül kaptál adójóváírást is? Egyébként NYESZ-re is van adójóváírás.

Az is kérdés, hogy ebben milyen biztosítás volt? Baleset, betegség esetén is fizet? Mennyit?

2003-2013 között egy sima állampapír portfólióval is duplázni lehetett a befizetett tőkét.

Valamint ez a mostani havi díj amit írtam, mai árakon értendő, nyilván 2003-ban az infláció miatt még nem kellett ennyit fizetni. Tehát ne 720k forinttal számolj, hanem jóval kevesebbel.

A 20% adójóváírás se zavarjon meg, az csak egyszeri tétel, a magas TKM-et viszont minden évben fizeted, az adójóváírás ezt nem kompenzálja.

Ha szépen levezeted egy táblázatban, összehasonlítva a költségeket, akkor látszani fog a különbség. Minél hosszabb távot vizsgálsz, minél nagyobb havi díjjal, annál többet buksz egy ilyen rossz unit-linked konstrukción.

Itt szépen le van vezetve táblázatban, ha érdekel: https://kiszamolo.hu/a-nyugdijbiztositasrol-meg-egyszer/

A kockázati életbiztosítás attól még jó dolog, csak ne kombináld befektetéssel, mert annak túl magas a díja.

Ha szépen levezeted egy táblázatban, összehasonlítva a költségeket, akkor látszani fog a különbség.

Továbbra sem értem, nyilván gyenge a felfogó képességem. Szerintem tök mindegy, hogy technikailag honnan jön vissza a befizetett díja unit linked biztosításnál, mert a kockázati alapúból így is, úgy is nulla jön vissza. 

Abban nincs közöttünk vita, hogy csak befektetésként nézve ez nem éri meg. Megpróbálom levezetni: Van havonta x forintod, amit ilyenekre tudsz fordítani. Ebből y-t fordítasz biztosítáásra, x-y-t pedig befektetésre. Gondolom abban nem vitázunk, hogy olyan megoldás ne jöjjön szóba, ahol y=0, azaz egyáltalán nincs biztosítás, mert akkor almát hasonlítunk a körtéhez. Én végig arról beszélek, hogy y<x, azaz valamennyi pénzt másik portfólióba is beleteszel, ami tisztán befektetési, és rendes hozama van. Ezek után érvelsz a mellett, hogy y-t olyan konstrukcióba pakloljam, ahonnan 0 pénzt kapok vissza, én meg azt mondom, hogy nem, ehelyett olyan helyre rakom, ahonnan a végén visszakapom legalább a betett díjat. Varázsolhatsz bármit TKM-mel meg százalékokkal, engem a hard cash érdekel. És a végén a 1,5M csengett a számlámon, annak aki a kockázatit választotta, annak meg semmi. Mivel y mindenképpen > 0, ezért azt a pénzt továbbra is oda fogom pakolni, ahonnan a végén vissszakapom. Amúgy nem akarlak meggyőzni, csak szerintem nehezen védhető az álláspontod.

De aki csak a kockázati részt fizeti be mint biztosítási díj, az sokkal kevesebbet is fizet be. A többit be tudja fektetni normális költség mellett. Kamatos kamat miatt hosszú távon óriási a különbség.

Miért akarod visszanyerni a befizetett biztosítási díjat? Ilyen nem létezik. Fizeted a biztosítási díjat, és ha nem történt biztosítási esemény, akkor a teljes összeg a biztosítónál marad, ez a biztosító nyeresége. Ebből fizeti ki azokat, akiknél viszont történt biztosítási esemény. Az a jó, ha nálad nincs biztosítási esemény, és nem kapsz vissza semmit. Így működik a biztosítás.

A unit-linkednél sem nyered vissza a biztosítás díját, ott is levonják tőled szépen a kockázati biztosítás díját, ha megnézed a költségkimutatást. Tehát befizeted a havidíjat, abból levonják a kockázati biztosítás díját. Utána az elvész, azt már nem kapod vissza soha, hacsak nem történik biztosítási esemény.

A fennmaradó összeget befektetik lehúzós, magas díjak mellett. Plusz kapsz még adójóváírást is (ha jól tudom, ez még mindig van). Általában a végén csak az adójóváírás miatt leszel pluszban, ha egyáltalán. Az adójóváírás egyébként nem nagy szám, hosszú távon kevés a hatása, ha megnézed a korábban linkelt táblázatot, de te is ki tudod számolni egy táblázatban. 

Ha nagyon akarsz adójóváírást, akkor NYESZ számlán van ilyen , de csak az adójóváírás miatt ne nyiss ilyen számlát.

Azt nem értem, miért nem jobb neked, hogy csak annyit fizetsz be kockázati biztosításra, amennyit egyébként is levon a unit-linked ilyen címszó alatt, a többit meg befekteted értelmesebb konstrukcióba?

Nézzük csak a hatályos TKM-eket: https://mabisz.hu/wp-content/uploads/tkm/tkm-adatbazis-20201203-publika…

 

Elég nagy a szórás, de ha nem vigyázol, akkor megvágnak évi akár 5%-os díjjal is 20 éven keresztül :) Ez ám a lehúzás.

Csak jelzem, hogy jelenleg a Magyar Állampapír Plusz hoz 4,95%-os hozamot évente, ha lejáratig tartod. Ha egy állampapír túlsúlyos portfóliónál levonnak tőled évi 5% díjat, akkor tényleg csak az adójóváírás lesz végül a kis hozamod.

Az MSCI ACWI IMI részvényindex (globális részvénypiac teljesítményét mutató index) USA dollárban hozott előző 10 évben éves átlag 7,85%-ot (osztalékokkal együtt), előző 26 évben 6,8%-ot. Forintban nyilván ez más lesz, függ az árfolyamtól. Kb. ennyit lehet elvárni a részvénypiactól hosszú távon.

Szerinted ha ebből levonnak évente 5%-ot, akkor mennyi marad neked? Nem sok. Ezért rengeteg az 5% költség.

Az ETF-ek által felszámított éves 0,4% vagy kevesebb díj, az számít méltányos díjnak, nem az 5%.

Az a jó, ha nálad nincs biztosítási esemény, és nem kapsz vissza semmit. Így működik a biztosítás.

A unit-linkednél sem nyered vissza a biztosítás díját, ott is levonják tőled szépen a kockázati biztosítás díját, ha megnézed a költségkimutatást. 

Mondom, ehhez képest befizettem 1,2M forintot, és visszakaptam 1,5M-t kézhez. Ez a valóság, amit látok a számlán. (Az időközben keletkezett éves adójóváírással nem számolok, mert már nem emlékszem pontosan, hogy az mennyi volt.)

Azt nem értem, miért nem jobb neked, hogy csak annyit fizetsz be kockázati biztosításra, amennyit egyébként is levon a unit-linked ilyen címszó alatt, a többit meg befekteted értelmesebb konstrukcióba?

Ez eddig az első érdemi érv a te álláspontod mellett (szerintem). Ezt fogom megnézni, hogy ki tudja e termelni a kockázati árát, ha azt a pénzt, amennyivel olcsóbb a kockázati a unit linked-nél, befektetem másik konstrukcióba. Ha igen, akkor igazad van, ha nem, akkor viszont továbbra is én vagyok nyerésben. 

A jelenlegi biztosítási konstrukcióm az utolsó év alatt 8,3% hozamot produkált. Ez ugyan nem érte el a második pillérem hozamát, mert az 10% fölött volt, de azért nem olyan rossz az. (Vedd hozzá, hogy mindez itt euróban van, nem forintban.) Egy olyan életbiztosítás, ami annyit fizet, mint a unit-linked biztosításom, harmad annyiba kerül havonta. Ha a felszabaduló pénzt a normál portfóliómba teszem, akkor az a plusz 2% hozam nem termeli ki kockázati biztosítás árát, szóval az adatok szerint továbbra is jobban járok, ha a unit-linked biztosítást választom.

Azért óvatosan a kiszámolós blog számaival, a csoportos biztosításnak is megvannak a maga hátrányai(elég csak a céges/családi biztosításra gondolni), ezért nem szabad csak a havidíjat meg a kockázati részt alapul venni (hogy mi "éri" meg).

Hogy egy tök egyszerű példát mondjak, kb második - ha nem az első - 6000/hó vs 40 milliós - kifizetésnél, kukába rakják az egész csoport szerződést azzal címmel, hogy innentől nem éri meg nekik ezt fenn tartani.

[új] - No rainbow, no sugar - [új]

Nem írom oda mindegyik után, de vegyétek úgy, hogy oda van: az inflációt mindig mindenki kihagyja a számításból.

Állampapírból kizárólag az infláció + bónuszt fizető való értékmegőrzésre! Az NEM befektetés! Nem! Nem! Nem! Ne keverd össze a befektetéssel, annak hozama van! 2003-2013 között lehet, hogy számszakilag megdupláztad a pénzed állampapírban, tehát 1000 ft-ból lett kétezer, viszont eközben minden a kétszeresére drágult - átlagosan. Nehogy bemondd, hogy nálatok a fonott kalács csak 44 százalékot drágult :)

Az állampapír az államnak éri meg (kivéve az inflációhoz kötött).

Befektetés az lehet, ami az infláció fölött termel hozamot. Például garázsok, termőföld, részvény (nem feltétlen osztalékfizető!), vagy részvénycsomag (ETF) De befektetés lehet - amennyiben megvan a szakértelem - a borok, a bontatlan legó, a karórák, vagy akár a veteránautók is. Egy nem befektetés: az állampapír.

Természetesen mindegyik befektetésnek van bizonyos költsége, ezt a hozam legtöbbször tükrözi is. Valamint némelyik bekfetetéssel aktívan foglalkozni kell, mások gondozásmentesek, önjáróak. Bizony, legtöbbször ezek hozama kisebb is, pont emiatt.

A legjobb vagyonteremtő eszköz minden kétségen kívül az önfejlesztés, majd vállalkozás indítása. Ez fizet a legtöbbet és ez a legmunkaigényesebb is! Itt azzal kell vigyázni, hogy nehogy munkahely helyett munkahelyet teremtsünk vállalkozásba burkolva :)

Az unit linked biztosítás se nem befektetés, se nem biztosítás. Nevetséges kevés biztosítási díjat fizet a káreseményre, valamint megalázó a befektetési része. Az öszvérmegoldások mindig félmegoldások, nem csak a biztosítási piacon, hanem az élet minden területén - lásd a dupla hajtásláncos hibrid autókat. Se nem elektromos, se nem benzines.

Na, most, hogy mindenkinek beletapostam a lelkébe és el fog hordani a bélbe, javaslom, hogy előtte tanulmányozza át Epiktétos kézikönyvecskéjét - nekem is azt kellett volna tennem kommentelés helyett!

A Magyar Állampapír Plusz is jelenleg az infláció felett hoz, nem csak a Prémium.

Na ez meg a másik, azt nem is említettem, hogy a unit-linked biztosításnál nem elég, hogy átvernek a befektetés résszel, még a biztosítás része sem biztos, hogy annyira jó, mintha kötnél egyet külön, csak kockázati biztosítást.

Ez valóban így van, viszont a hivatalos inflációba nem számítanak bele az eszközárak növekedése, ingatlan , részvény stb.  Szerintem jó a MÁP+, viszont csak akkor ha pár éven belül fel akarod használni a pénzt mivel nagyon likvid.  Unit-linked biztosítást én sem kötnék. Ha hosszú távon akarok befektetni akkor arra vannak nagyon jó alacsony költségű ETF-ek.  

Az unit linked biztosítás se nem befektetés, se nem biztosítás. Nevetséges kevés biztosítási díjat fizet a káreseményre, valamint megalázó a befektetési része.

A másik válaszom kedvéért most néztem meg a konkrét számaimat. Az utolsó 12 hónapban a unit-linked biztosításom hozama 8,3% volt. Ez valóban 2%-al rosszabb, mint a befektetési alap, amiben a spórolt pénzemet tartom, de azért messze van ez a megalázótól. (Minden euróban van, csak azért írom, hogy nem a forint romlása fújja fel a százalékokat.) Persze szerintem, kíváncsi vagyok az érveitekre, hátha tanulok valami újat.

Erről csak az jutott eszembe, hogy Louis Rossmann említett egy fickót amerikában, aki az üzletére elég sok mindent lefedő kockázati biztosítást kötött. Jó sok dollárért. Konkrétan benne volt, hogy pándémia esetére is kiterjed. A biztosító természetesen nem akart fizetni. Az első kifogás az volt, hogy: nincs is pándémia. :-DDD Akkor azért csak be kellett vallani, hogy ugyan mi ez most, ha nem pándémia? Na akkor erre elkezdtek azon szőrözni, hogy nem mindenféle pándémia számít, hanem csak bizonyos pándémiák. Azon kórokozókra csak, amik fel vannak sorolva. Érted: hogy előre tudja az ember, hogy milyen kórokozó okozza majd a pándémiát, amire a biztosítást köti? Akkor jött a biztosítónak a következő szívás: kiderült, hogy a felsorolt kórokozók között a koronavírus konkrétan szerepel. Erre elkezdték magyarázni, hogy az a koronavíros a listában az a SARS és nem a COVID... Patetikus. Nem tudom, hogy az üzlet tulajdonos ki tudta-e már sajtolni belőlük a jussát...

"Jegyezze fel a vádhoz - utasította Metcalf őrnagy a tizedest, aki tudott gyorsírni. - Tiszteletlenül beszélt a feljebbvalójával, amikor nem pofázott közbe."

random biztosító oldalán:

 

Segítség koronavírus esetén is

Ma minden a koronavírusról szól. És arról, hogy az életünk még akkor sem lesz ugyanolyan többé, ha látszólag minden visszatér a régi kerékvágásba.

A félelem egy lehetséges, ismeretlen veszélytől állandóan velünk marad. Nincs többé „úgysem velem történik meg”, mert bárkivel megtörténhet.

Ha még nem töltötted be a 65-öt, és nincs olyan krónikus betegséged, ami miatt nem köthetsz biztosítást, koronavírus miatti halál esetén a biztosítás segítséget nyújthat.És persze akkor is, ha (kiegészítő biztosításként) hosszabb-rövidebb ideig kórházi kezelésre szorulsz a vírus miatt.

mellesleg, 5%-os rátáról beszélünk, a tüdőráké pl. sokkal nagyobb

[új] - No rainbow, no sugar - [új]

Szerkesztve: 2020. 12. 05., szo - 22:09

-

[új] - No rainbow, no sugar - [új]