MINI-LINK: hazánkban okosodnak az Ericsson mikrohullámú átvivői (x)

Címkék

A mobilhálózatoknak 180 országban megágyazó MINI-LINK mikrohullámú átvivőcsalád kiterjedt szoftveres képességei mögött magyar fejlesztők állnak.

Online kapcsolat nélkül ma már nehezen tudnánk elképzelni a mindennapokat, többek között a tájékozódás, a szórakozás, játék, filmnézés, illetve az egymással való kapcsolattartás is egyre inkább az online csatornákra tolódik át. Különösen igaz ez a koronavírus-járvány alatt, ahol a szociális távolságtartás érdekében a munka és az oktatás is egyre nagyobb mértékben támaszkodik a szélessávú kapcsolatokra.

Éppen ezért minden korábbinál fontosabb a gyors, megbízható mobilhálózati infrastruktúra biztosítása, nem csak a nagyvárosokban, de az azoktól távol eső, vidéki régiókban is – ahol nem áll rendelkezésre kiépített optika a bázisállomások bekötésére. A mobilszolgáltatóknál a mikrohullámú hálózatok aránya, a vezetékes (optikai) hálózatok mellett jellemzően 50-70 százalék.

Ennek fényében a gyors és megbízható, korszerű mikrohullámú eszközök nagyban felértékelődnek: ilyen az Ericsson MINI-LINK mikrohullámú átviteli eszközcsaládja is, amellyel a hálózat olyan helyekre is kivezethető, ahol nehézkes vagy túl drága lenne az optikai infrastruktúra kiépítése. Ilyenek lehetnek a vidéki vagy nehezen megközelíthető területek – Alaszka egyes részein is a MINI-LINK eszközök dolgoznak – illetve hozzánk közelebbi példával élve, a Horvát szigetek nagy részén is MINI-LINK átvivőkkel kötik be a szolgáltatók gerinchálózatukba bázisállomásaikat.

MADE IN HUNGARY

A világszerte több száz szolgáltató által használt MINI-LINK rendszerek képességei ráadásul jelentős részben magyar szakemberek érdemei. A termékcsalád fejlesztése jelenleg Magyarország és Svédország között oszlik meg, utóbbi felel a rádiós fejlesztésekért, hazánkban pedig a szoftveres hálózati funkciók születnek meg.

Az Ericsson magyarországi szakértői fejlesztik többek között az Ethernet és IP funkciókat, a hálózati szinkronizációt, illetve a QoS-ért (Quality Of Service) is ők felelnek - továbbá az olyan előremutató megoldások is a hazai csapat kezei alól kerülnek ki, mint a NETCONF/YANG támogatás, a Hierarchical Radio Link Bonding (HRLB) vagy a Segment Routing, amelynek fejlesztése jelenleg is folyamatban van. Mindezek mellett a magyar szakemberek új HW kártyák fejlesztését is támogatják az Ericsson moduláris MINI-LINK rendszeréhez felmerülő funkcionális és kapacitásbeli igények kielégítésére.

A HRLB-re érdemes külön is kitérni: a teljes egészében magyar fejlesztésű technológiával jelentős hálózati kapacitásnövekedés érhető el, változatlan megbízhatóság mellett. A hagyományos mikrohullámú adatátvitel jellemzően alacsony frekvencián működik, ezért rendkívül stabil kapcsolatok építhetők ki vele - a frekvencia növekedésével a kapacitás növekszik, ez ugyanakkor a rádió hatótávolságát és megbízhatóságát is rontja. A HRLB a két megoldást kombinálja: az idő nagy részében a rendszer magas frekvencián kommunikál, valamilyen probléma, környezeti esemény esetén ugyanakkor képes visszaállni az alacsony, megbízható sávra, így bár a kapacitás csökken, cserébe viszont mostoha körülmények között is stabil kapcsolat biztosítható.

Miután az optikánál jóval gyorsabban és olcsóbban kiépíthető, a mikrohullámú átvitel az 5G terjedésében is kulcsszerepet játszik – a MINI-LINK készülőben lévő 5G-s funkciópalettája ugyancsak a hazai fejlesztők munkájának eredménye.

A magyar szakemberek fejlesztéseit a MINI-LINK eszközökben világszerte hatalmas tömegek használják, még ha nem is tudnak róla: a 180 országban, több mint 4 millió telepített berendezés 800-nál több, zömében mobilszolgáltató ügyfél hálózatát bővíti, és felhasználók százmillióit látja el online kapcsolattal.

[Az Ericsson megbízásából készített, fizetett anyag.]

Hozzászólások

Szerkesztve: 2020. 11. 30., h - 21:35

A HRLB-re érdemes külön is kitérni: a teljes egészében magyar fejlesztésű technológiával jelentős hálózati kapacitásnövekedés érhető el, változatlan megbízhatóság mellett. A hagyományos mikrohullámú adatátvitel jellemzően alacsony frekvencián működik, ezért rendkívül stabil kapcsolatok építhetők ki vele - a frekvencia növekedésével a kapacitás növekszik, ez ugyanakkor a rádió hatótávolságát és megbízhatóságát is rontja. A HRLB a két megoldást kombinálja: az idő nagy részében a rendszer magas frekvencián kommunikál, valamilyen probléma, környezeti esemény esetén ugyanakkor képes visszaállni az alacsony, megbízható sávra, így bár a kapacitás csökken, cserébe viszont mostoha körülmények között is stabil kapcsolat biztosítható.

Erről hol lehetne olvasni részletesebben?

Mekkora különbség van a két frekvenciasáv között? Egyáltalán milyen frekvenciasávok jönnek itt szóba? Ehhez a megoldáshoz két antennára van szükség? Két rádióengedély is szükséges hozzá? Két kültéri egység is?

Mik a paraméterek? Amúgy mikor utoljára néztem, AirFiber-X volt a menő nagy sebességű P2P esetén. Tudom típus/freki függően két misi egy pár. De az engedélyköteles hasonló tudású pláne Ericsson cuccokat még nem is láttam, nem hogy tetőn, árlistán sem, biztos megnyomják a cerkát.

Split-Mount megoldásnak tűnik,
tehát van egy IDU (beltéri egység) és egy ODU (antenna egyég) ami koax kábellel van összekötve,
ebből következik pl.: point-point összeköttetéshez 2db IDU és 2db ODU kell.

Frekvenciasáv meg amilyen kártyát beleraksz és a hozzá tartozó ODU egység ( különböző sávokhoz különböző ODU egység kell ),
meg persze gondolom a "feature" licenszek, "support" is mellé, NMHH-től a frekvencia használati-díj ( ha nem 5GHz-en akarod használni ).

Viszont van olyan a sorozatban ami már IDU+ODU egyben van - ( point-point ):
MINI-LINK 6352
-70/80GHZ (E-band) sávban üzemel,
-48V UTP kábelen táp,
-SFP/SFP+ data,
-max 9km távolság
Ez elég jónak tűnik, de biztos nem "olcsó" :D

ODU (antenna egyég)

Hívjuk inkább kültéri egységnek, mivel az (OutDoor Unit).

 

Frekvenciasáv meg amilyen kártyát beleraksz és a hozzá tartozó ODU egység

A frekvenciasávtól csak az ODU függ, a MODEM nem, az KF-en kapcsolódik az ODU-hoz, így az IDU nem frekvenciafüggő, a KF-frekvenciák egy adott berendezésnél nem változnak.

 

Ha csak ennyit jelentene, hogy két IDU, 2 ODU és 2 antenna, akkor ebben semmi újítás nincs, ezt eddig is meg lehetett csinálni, sok-sok éve támogat ilyen megoldást egy csomó gyártó.

 

Viszont van olyan a sorozatban ami már IDU+ODU egyben van - ( point-point )

Ez az ötlet sem új, ezt is szinte minden gyártó tudja, az Ericssonnak már legalább 25 éve volt ilyen eszköze, aminél minden a kültéri egységben volt (Mini-Link C). A SIAE-nél ezt ELFO-nak hívták (Easy Link Full Outdoor). Persze van ilyen a Sagemnek, az NEC_nek és még ki tudja, kinek nem...

Nyilván a frekvenciasáv más, mint a régi dolgokban, nem is beszélve a nagyon komoly adatátviteli sebességről, amit a maiak tudnak. Ezek már mennek PoE megoldással is, ha az ember úgy akarja, de azért optikai kábellel az igazi (kis kellemetlenség, hogy ilyenkor kell tápkábel még mellé).

... réges-régen bezzeg nem volt ODU. Még volt szerencsém elbontani az Orion gyártmányú mikrohullámú berendezést. Az még szervizelhető módon, TTL IC-kkel felépített E1 alapú volt, ami szintén TTL IC-kkel volt lebontva 32 darab 64kbps PCM csatornára. Egy kezemben tartott kábelvéget mutatok: https://wiki.ham.hu/images/b/bc/Legszigetelt_tapvonal_levegocsonk.jpg

Az épületből ezen a kábelen szaladt fel a 2 GHz az 50 méteres toronyra. A szipkára volt tolva egy levegőtartály és arra egy kompresszor. Érdekességképpen megjegyzem: az egyetemen nekünk azt tanították, hogy a vákuum a jó dielektrikum. A gyakorlat pedig azt tanította meg, hogy száraz levegő belepumpálásával meg kell akadályozni, hogy a kültérből pára tudjon beszivárogni.

3..4 méter ... Emlékeztek a Schönherz kollégium tetején arra a két nagy antennadobra? Ma már csak a tartókonzolja látszik az alábbi kép bal oldalán.
Egymáshoz képest nem 180 fokban álltak, hanem kb. 150 fokban. Köztük mindössze csőtápvonal volt, semmi elektronika.
Passzív iránytörő volt a Gellérthegy megkerülése miatt.

Szép volt az az időszak, amikor még a fizika nyers törvényeit kihasználó rádiófrekvenciás furmányok voltak a szakemberek "szerszámosládájában".

Ez a megoldás ma is használatban van, back-to-back a neve. Hegyesszög esetén meg síktükör a menő.

Komoly feltétele az ilyen megoldásoknak, hogy az egyik szakasznak nagyon rövidnek kell lennie, pár száz m lehet a maximum. A másik szakasz hossza tkp. "akármekkora" lehet.