Hivatali packázás elleni törvény elérhetősége UPDATE-1

UPDATE-1

Kedves Fórumtársak!

Először is köszönöm a segítséget. Nem gondoltam volna, hogy ennyi embert érdekel majd, de ha már így van, akkor lelki alkattól függően okulásul/szórakoztatásul/elrettentésül leírom a konkrét esetet is.

A kerületünkben (Bp. III. Óbuda) helyi adót kell fizetni, ami normálisan úgy működik, hogy az Önkormányzat valamikor március környékén kiküld két csekket, azt mi befizetjük, aztán egy év szünet. Idén ez az időpont a COVID-19 első hullámával esett egybe, így bizonyára az történhetett, hogy a hivatalnokok nem dolgoztak, és nem kaptunk semmit. Se összeg, se kivonat, se csekk. Gondoltam, mivel áll a fél ország, majd ez is rendeződik a végén.

Tegnap kaptunk egy fizetési felszólítást, benne a kivonat a csekkek és némi bírság.

Még mielőtt bárki felhördülne, ez (állítólag) teljesen törvényes. Ha az adó mértéke nem változik - és nem változott - akkor az adóalany akkor is köteles időre fizetni, ha ehhez az Adóhatóságtól semmiféle támpontot, értesítést vagy bármit nem kap.

Az persze már a közszolgálatiság meglehetősen sajátos értelmezése, mikor az adóalanytól egy világjárvány kellős közepén azt várják el, hogy maga szerezze meg a (feltehetőleg) bezárt hivatalból a csekkjeit, de hangsúlyozom, imígyen szól a törvény betűje.

Én magam úgy vagyok a dologgal, hogy nekem ez a tapasztalat simán megérte azt a bírságot, ami egyébként két gombóc fagyi ára, tehát nem az összeg, a stílus jelenti itt a problémát.

Meg egyébként is: Egyszer élünk! :-)

És az esetnek itt akár vége is lehetne, de az igazán szórakoztató rész csak most jön.

A fizetési felszólítás kötelezi Adóalanyt, hogy a befizetés tényét 8 napon belül igazolja az Adóhatóságnak, ellenkező esetben végrehajtás indul ellene, amelynek költségátalánya 5000 Ft. Hogy ezt az igazolást miként kell megejteni, arról az irat mélyen hallgat, így vélelmezhetően a csekkek személyes bemutatására gondolnak (Adóalanynak nincs ügyfélkapuja, nem volt rá soha szükség).

Ez volt az a pont, ahol e-mailben megkérdeztük, hogy mégis mi szükség van erre az igazolásra, miért nem nézik meg egyszerűen a számlakivonatukat. Bárminemű félreértés elkerülése végett copy-paste módszerrel helyezem ide a válaszukat:

 

"Erre azért van szükség, mert Adóhatóságunknál a könyvelés banki kivonatok alapján történik, amely több nappal később látszik csak az adózó számláján. Így előfordulhat, hogy ha nem értesülünk a befizetésről, a még le nem könyvelt összegek nem látszanak és megindítjuk a végrehajtási eljárást."

 

Polgártársaim! Elemezzük ezt a mondatot! :-)))

1; Adott egy hivatal, amely az Isten tudja miért, nem tudja, vagy nem akarja megnézni, hogy mi van a saját bankszámláján.

2; Ezért néha végrehajtást kezdeményez olyanok ellen, akik nem is tartoznak neki semmivel.

3; Ennek 5000 Ft-os költségét az illető fizeti.

 

EREDETI SZÖVEG

 

Kedves Fórumtársak!

Egyrészt kicsit furcsán érzem magam, hogy ilyen témát indítok itt a HUP-on, amire emlékezetem szerint még nem volt példa, másrászt viszont a dolog részben kapcsolódik a számítástechnikához és annak hivatali felhasználóihoz.

Alapvetően annak a konkrét törvénynek a számára és elérhetőségére lennék kíváncsi, amely azt mondja ki, hogy egyetlen hivatal sem követelhet az ügyfelétől olyan információt, amelynek ő, a hivatal eleve a birtokában van, vagy lehet, tehát amit hivatalból, például a rendelkezésére álló számítástechnikai eszközökkel megszerezhet.

Eleve valahol igen súlyosan minősíti az emberiséget, hogy ezt muszáj volt törvénybe iktatni, de emlékezetem szerint 10+ évvel ezelőtt született egy ilyen jogszabályunk, amit viszont kitartó kereséssel sem találtam meg.

Mivel tudom, hogy vannak itt jogászok, a segítségüket szeretném kérni.

A dolog apropója, hogy az utóbbi időben több olyan esetem is volt, amikor egy hivatal tőlem, vagy hozzátartozómtól nyilvánvalóan értelmetlen, vagy rendkívül nehezen megszerezhető dolgot követelt, miközben ő maga ezt hivatalból bármikor bekérhette volna.

80 éves nagynéném például egy hűvös hajnalon zokogva hívott fel, hogy tértivevényes ajánlott levélben arról értesítették, hogy a lakcíme mostantól "fiktív" és azonnal vigye be az önkormányzathoz a társasház alapító okiratát, amit persze életében még csak nem is látott. (A levelet egyébként valamilyen transzcendens megfontolásból magára a fiktív címre küldték, de a postás pontosan tudta, hogy "ja ezek azok a hülyék, akik mindig a 4. emelet 42-be címzik a levelet, miközben a ház 3 emeletes".)

Van egy ennél frissebb esetem is, de nem szeretnék senkit untatni.

Kérem, aki tud, segítsen!

Hozzászólások

Nem tudom, de subscribe, ha megtaláljuk, én is lobogtatni fogom :)

BlackY

"Gyakran hasznos ugyanis, ha számlálni tudjuk, hányszor futott le már egy végtelenciklus." (haroldking)

Bocs, hogy beleizélek, de a lakcímkártyája nem érv?

 

Amúgy a probléma többszáz éves, már Hamletnek is volt vele gondja:

"Mert ki viselné a kor gúny-csapásit,
Zsarnok bosszúját, gőgös ember dölyfét,
Útált szerelme kínját, pör-halasztást,
A hivatalnak packázásait,
S mind a rugást, mellyel méltatlanok
Bántalmazzák a tűrő érdemet"
 

Sorry. :)

Pont a lenyeg maradt ki az idezetedbol. Ha egy puszta torrel mesz be a hivatalba, sokkal jobban fognak figyelni arra, amit mondasz (meg persze radhivjak a TEK-et). :) (tudom, o nem igy ertette)

When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

a lakcímkártyája nem érv

Épp ez volt a legfurcsább a dologban, hogy a nagynéném minden létező iratán a helyes cím szerepelt. Meg persze a közüzemi számláin is, amiket szintén bevitt a tekintetes hivatalba.

Lakcímkártyája emlékezetem szerint nincs és nem is lesz soha, mert a régi típusú személyi igazolványa a korára tekintettel korlátlan ideig érvényes, abban meg benne van a lakcím is. Természetesen a helyes.

Ez azonban az ügyintézőnek kevés volt. Ott tartotta a kezében a személyit, és kérte a lakcímkártyát, hiába magyarázta neki a nagynéném, hogy nincs.

A dolog igazi tragikuma egyébként nem is a szervezeti hülyeség eme színtiszta megnyilvánulása volt, hanem hogy nagynéném élt abban a korban, amikor az embereket csak úgy kitelepítették a lakásukból és ő ebből az ügyből - nem értvén az egészet - ezt következtette ki.

Engem már azzal hívott fel zokogva, hogy "kitették a lakásából".

És akkor hadiösvényre léptem...

Mindkettőre, meg az egész beteg XX. századra.

A nagynéném gyerekként látta, amint csak úgy beköltöztek hozzájuk németek, aztán oroszok, aztán valami Rákosit meg kötelet emlegettek, aztán kulák lett meg TSZ tag, aztán jöttek olyan főbérlők, akik azóta bizonyára a pokol tüzén szuvidálódnak meg a többi.

És akkor 80 évesen halálra rémülten ott áll egy önkormányzat irodájában és egy túlképzett balfasz hivatalnok a nemlétező lakcímkártyáját akarja tőle, meg a Vérszerződés 30 napnál nem régebbi példányát.

Szerkesztve: 2020. 09. 29., k - 21:30

Na pl ilyenkor lehetne valamelyik civil jogsegély szervezethez fordulni, amit itt amúgy oly sokan szeretnek szapulni...

"

  1. § [A kérelem tartalma]

(1) Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét.

(2) Nem kérhető az ügyféltől szakhatósági állásfoglalás vagy előzetes szakhatósági állásfoglalás csatolása, és az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell."

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról * 

https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600150.TV

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Szia!

Ilyen jogszabályi rendelkezés nincs, vagyis én legalábbis eddig nem találkoztam vele. Az Ákr-ben van egy olyan rész, hogy "A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani." 62. § (3) bekezdés. De ez a törvény csak a közighazgatási eljárásokra alkalmazható, amelyeket a törvény hatályában találsz meg (7-11. §)

Nem teljesen érthető a probléma.

A társasház alapító okirata a közös képvielőnél kell, hogy legyen. (Társasházi tv. 43.§ (3) bekezdés) Csak úgy mindenféle magyarázat nélkül nem nyílvánítanak fiktívvé egyetlen címet se. A levélben pontosan meg kellett jelölni a jogszabályhelyet, ami alapján ezt mégis megtették. Ezt az okot jó lenne tudni..

Igen, ezzel nem a lakónak, hanem a közös képviselőnek kell futnia a köröket, neki feladata. Nála van eleve a társasház alapító okirata. Főleg, hogy szerintem a szóban forgó 3. emeleten nem csak egy lakót érint.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

a lakcíme mostantól "fiktív" és azonnal vigye be az önkormányzathoz a társasház alapító okiratát

Miközben ez az információhalmaz-töredék több sebből vérzik, halkan megjegyezném, hogy nem jogi, hanem nyilvántartási problémáról van szó.

(Előre elnézést kérek, ha az egyes hivataloknak a régi vagy pontatlan megnevezését használnám. Az érthetőségből ez semmit nem fog ellopni.)

Hogyan keletkezik a lakcím? Pl. építsünk egy létező utcában egy új ingatlant és költözzünk be!

Az utca nevét (közterület nevét) a helyi önkormányzat határozata adja meg. Ezt néha a "felettes" önkormányzatnak is jóvá kell hagyni. (Pl. Budapesten a kerületi önkormányzat közterület átnevezését a Fővárosi Közgyűlés hagyja jóvá.)

Az ingatlant és a tulajdonosát a Földhivatal veszi nyilvántartásba.

Ha valaki bejelentkezik az ingatlanba, akkor a lakcímkártyát az ingatlan nyilvántartása alapján állítják ki. (Ez volt régen a lakcímnyilvántartó.==BM)

A társasház alapító okiratának ehhez abszolút semmi köze nincs. Mivel ez egy jogi iromány, nyilvánvalóan a hiteles adatokat kell tartalmaznia. Ha pl. az önkormányzat átnevezi az utcát, akkor valószínűleg az okiratot is módosítani kell, mint ahogy a földhivatali bejegyzést és a lakcímkártyát is. Egy társasházban lehet egy lakás saját vagy önkormányzati tulajdonú. A fenti adatok pontosítását a tulajdonosoknak kell elvégezni. Az alapító okirat kezelése meg a közös képviselő dolga.

Összefoglalava a nyilvántartásokat:

- közterület (önkormányzat)

- ingatlan (Földhivatal)

- lakcím (BM)

No, akkor vessézzük ki az alábbi dolgot!

a lakcíme mostantól "fiktív" és azonnal vigye be az önkormányzathoz a társasház alapító okiratát

Mi is az a fiktív lakcím? Én úgy olvasom, hogy egy jegyzői határozat következménye, ami maga után vonhatja a lakcímkártya érvénytelenítését is. Nem ismerem a nagynéni tulajdoni és bejelentési állapotát. Talán az önkormányzat nyilvántartása lehet hibás, esetleg a  a közterületet/házszámot nevezték át és nem történt meg a lakcímkártya frissítése. Mindenesetre a fiktív lakcím arra utal, hogy nincs ilyen cím. (náluk!) Ezt az alapító okirattal nem lehet igazolni, csak tulajdoni lappal. Ha az egyezik a lakcímkártyával, akkor jó és náluk a hiba. Az eset pontos ismeretének híján nem variálom tovább a lehetőségeket.

Térjünk rá a való világra. Véletlenül pont egy olyan társasházban lakom, amelynek a címe 2001-ben megváltozott egy kerületi önkormányzati határozat alapján, amelyet a Fővárosi Közgyűlési is jóváhagyott.

- Tavaly a NAV visszadobta a társasház papírjait, mert "nincs ilyen cím". :-D Fél év alatt egy jogásznak sikerült elintéznie.

- Jön a villanyóra leolvasó. "Milyen címre tetszett jönnni? (vigyorog) Megvan mind a három." Egy szavam nem lehet!

Miért mind a három? Mert az ELMŰ áttért SAP-re és valószínűleg vásároltak egy friss utcatörzset. Abban pedig a régi utcanévhez csak egy kisebb házszám tartozott. Így aztán a villanyóránk a Régi utca 36/b, Új utca 2 és a Régi utca 34 alatt helyezkedik el. (Gondoltam leütöm, átviszem. :-D) Mi a probléma? Az ingatlan tulajdonjogát és a tulajdonos lakcímét a tulajdonos igazolja szerződéskötéskor. A villanyóra az ELMŰ tulajdona, ezért a törzsadatait nekik kell karbantartani, méghozzá a közterület (és akár helység) nevét meghatározó dokumentumok alapján. Hiába jelentettem be, tőlem kértek hivatalos iratot. Gondoltam, írni kellene nekik egy anyagi felelősséget kizáró nyilatkozatot. A jogász lányom szerint "nem kellene őket fenyegetni". Aztán jött a rezsiutalvány, amit nem lehetett villanyra felhasználni, mert az óra nem a rezsiutalvány tulajdonosának lakcímén található...

"A társasház alapító okiratának ehhez abszolút semmi köze nincs. Mivel ez egy jogi iromány, nyilvánvalóan a hiteles adatokat kell tartalmaznia."

Ez nem így van, a társasházi alapító okirat rendelkezik a társasházon belül található közös és a magántulajdonokról. Az ingatlan nyilvántartás az alapító okirat alapján rögzíti a tulajdoni viszonyokat. A fenti esetben a fiktívvé váláshoz valószínűleg az alapító okirat "elavult" információi is hozzájárultak.

Gondolom, csak rossz helyre válaszoltál. :)

Az ingatlan nyilvántartás az alapító okirat alapján rögzíti a tulajdoni viszonyokat.

Ha van egy ingatlanod, azt a Földhivatal rögzíti. (hely, tulajdonos, helyrajzi szám és cím - ha van) A címe mellett van egy (helyrajzi) száma is. Pl. az utca átnevezésénél ezeket a számokat felsorolják az önkormányzati határozatban. Tehát az egy cím alatti összes lakás száma szerepel. Ez a határozat megjelenik a megfelelő közlönyben, innentől emelkedik "törvényerőre". Ezzel tudod igazolni, hogy a X utca, Y szám, Z emelet, N ajtó címe is megváltozott.

A helyrajzi szám eleje leírja a házat, a vége pedig a lakást. Ennek alapján látható, hogy a 30 lakásos társasházunk egy házban van, amelyben 30 különböző tulajdonoshoz tartozó ingatlan van.

Az alapító okirat sem sorolhat fel más számokat, mint ami leírja az ingatlanok és tulajdonosok összességét. Ha megegyezünk abban, hogy az én falamban futó vízvezetéket közös pénzből javítjuk, az bizony nem fogja megváltoztatni a lakcímemet, sem a tulajdonomat. A "tulajdoni viszony" - szerinted - az a tulajdoni hányad, amely alapján csak annyi derül ki, hogy a közgyűlésen leadott szavazatodat hány százalékban kell figyelembe venni.

Tettem oda egy linket is, hogy mitől és kitől lehet fiktív egy cím.

Mondok egy csúnya példát: Ha anyám lakik az én ingatlanomban haszonélvezeti jog bejegyzése nélkül (Földhivatal), akkor bejelenthetem a jegyzőnél, hogy "nem lakik ott". Ilyenkor a jegyző fiktívvé teheti a címet, mármint az anyám lakcímkártyáját. A ingatlan és a címe változatlan marad. Akár társasház, akár magányos. ;)

Egészségedre! :)

Szerintem egy garázs lehet magántulajdon. Nekem legalábbis van ilyenem: Egy ingatlanon két ház, összesen 8 lakásos társasház. A garázsok a tulajdoni lap alapján az egyes ingatlanokhoz tartoznak, de a telek oszthatatlan közös.

Itt a tulajdoni lap alapján a garázs tulajdonosa is vagyok. Egész pontosan apánk után örököltünk anyánk és a három gyerek: 1/2+1/6+1/6+1/6 arányban a lakást és 5/8+1/8+1/8+1/8 arányban a garázst. (Ilyen a törvény.) Feltételezve, hogy a 8 lakás egyforma méretű, a társasházban a tulajdoni hányad alapján 100/8/6, azaz  ~ 2,083% szavazati jogom van. Külön megegyezés híján a garázs nem számít bele.

A fordítottja, amikor egy régi házban a hátsó lépcsőház félemeletein egy-egy használaton kívüli közös wc. Ezeket bérlik a társasháztól azok, akik tárolónak szeretnék használni - közgyűlési határozat alapján. Ennek ellenére a wc nem szerepel az egyéni tulajdonomban, de mint a társasház tulajdonosainak egyike az összes wc 1/30-ad vagy a tulajdoni hányaddal arányos reszének tulajdonosa is vagyok - elméletileg. Ha eladom az ingatlanomat, akkor nem adhatok hozzá 1/30 vécét is. ;) Ez is oszthatatlan közös, amelynél nem lehet meghatározni a tulajdoni hányadot. Persze meg lehet egyezni a használatában.

A fenti társasházi megegyezések (határozatok) soha nem módosítják a tulajdonomat, így a földhivatali bejegyzést sem. A lakcímet végképp nem.

Így van, a társasház alapító okiratának teljesen van köze a földhivatali ingatlannyilvántartáshoz. Maga az alapító okirat szokta tartalmazni az ingatlannyilvántartási számot, hogy milyen jelzésű telken, telkeken van pontosan a társasház, hány emeletes, hány lakás, milyen számozású ajtók, melyik lakásnak milyen tulajdoni aránya van a közös társasházi területből, mi a társasház pontos címe, stb.. Nem véletlen, hogy kell az okirat az ingatlannyilvántartási bejegyzéshez.

De mondom, ha ilyen probléma felmerül, akkor nem a lakónak kell ezzel hivatalokba futkosni, hogy nem stimmel a cím, hanem a közös képviselőnek, mivel nem csak hogy ez a dolga, de az adott emeleten több lakót is érinthet, és nem lehet elvárni tőlük, hogy tájékozatlan állampolgári létükre 5 felé futkossanak, és mindenki saját ügyként intézze. Pont az ilyen feladatok ellátására is van kitalálva az egész közös képviselői poszt, nem dísznek, meg ilyen névleges, kamu posztként, hogy valaki lúzer elmondhassa magáról, hogy ő valaki, mert meg lett választva közös képviselőnek.

Szerintem inkább a témaindító esetében az lehet, hogy egy régi kérelmen valami hivatalban vagy el lett írva az emelet, ajtó, vagy csak a hivatali ügyintéző olvasta félre anno, be lett így hibásan vezetve valami belső nyilvántartásba, most meg izmoznak, hogy nem egyeznek az adatok. Erre szerintem bőven elég lenne egy személyi igazolványt lakcímkártyával bemutatni, az azon lévő címet hitelesen kéne elfogadják. Eleve ezt a célt szolgálja a lakcímkártya, azt sem azért adják, mert szép színes, hanem ilyen vitás esetekben lehessen a lakcímet hitelesen igazolni vele hivatali eljárásokban, hogy ne bemondásra kelljen elhinni a lakcímet.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Mindenki nem az OP valódi problémáján csámcsog, hanem a felhozott lakcímpéldán, mivel kért jogszabályhelyről én sem tudok, így én is leragadok a lakcímkártya ügyön:

Nálunk is történt ilyen, még a rendszerváltás előtt közvetlenül a tanács engedélyezte a ráépítést egy tanácsi tulajdonú bérházra. Lakcímnyilvántartás ekkor is volt, bár még nem volt társasház. A ráépítés szintjén már volt egy épp nem használt szükséglakás is, amit a ház mosókonyhhájából alakítottak ki.

Rendszerváltással elkezdtek privatizálni és társasházzá kellett alakulni, el is készült az alapító okirat, amiben az adott szinten egyes számmal lett feltüntetve az időrendben korábban létező szükséglakás és kettes számtól kezdődően a ráépíítéssel keletkezett új lakások. Mint utólag kiderült az új lakások lakcímkártyáit úgy állították ki, még a társasházasítás előtt, hogy az első új lakás volt szerintük az egyes.

Itt is az történt, amit OP írt, az új lakások lakóinak lakcímkártyáit fiktivizálták, és kaptak újakat, intézhették újra minden iratukat... szóval igen, van amikor bizony releváns az alapító okirat.

Szerkesztve: 2020. 09. 30., sze - 07:11

2015 óta az állam Központ Címregisztert működtet. Ez azt jelenti, hogy minden magyar településen (nem csak belterületen, hanem a külterületi ingatlanok esetében is) az összes ingatlan címét (irányítószám, település neve, közterület neve, közterület jellege, házszám, szint, emelet, ajtó) felül kell vizsgálni és a jogszabálynak és a valóságnak megfelelően meg kell állapítani. Amikor megállapították, akkor mindenhová, ahová kell be kell jegyezni és onnantól az a szentírás. Ennek egységesnek kell lennie, pontosan azért, hogy a fent említett blőd eltérések ne legyenek a továbbiakban. Ehhez a postai, a BM-es (személyiadat- és lakcímnyilvántartó) , ingatlan-nyilvántartási címeknek egyezniük kell. Ezt a munkát a települési önkormányzatok jegyzői intézik, fogják össze a postával, stb egyeztetve, egy nem hatósági eljárás keretében. Ennek az esetnek az "áldozata" a bejegyzést tevő nagyikája.

Ennek az egésznek a során megszüntetnek egy csomó nem valós címet, lakcímet, kijavítják azt, ami rossz, csinálnak újakat, hogy be lehessen jelentkezni. Ha az okmányirodában azt mondják, hogy sajnálom ilyen cím nincs, akkor az azért van, mert vagy nem is volt, vagy nem egyezik azzal, amit azóta már megcsináltak. Mindennek az alapja a jogszabály és a társasházi alapító okirat. Kb ugyanilyen fos az anyakönyvi nyilvántartás is, de az egyelőre úgy van, ahogy eddig volt.

Szerkesztve: 2020. 09. 30., sze - 07:37

Én is furcsán érzem magam. Nem gondoltam volna, hogy egy szakportál fórumában kell segítséget kérnem olyan dologban, ami egyszerre magánügy és közügy.

Íme: https://www.facebook.com/Szokolya-Rejt%C3%A9lyes-%C3%81rny%C3%A9kai-106…

Az önkormányzat hatalmi túlterjeszkedésének minősített esetét tárom föl apró pici posztok sorozatával, amolyan minden napra egy mese stílusban. A segítség abban merül ki, hogy beleolvastok - azt nem várom el, hogy minden részletet végigbogarásszatok - és osszátok meg, ha érkezésetek van hozzá.

 

Minden megosztást, véleményt vagy erkölcsi támogatást előre is köszönök: Meditor

Ps1.: ha van jótanács, azt is.

Ps2.: a szaftosabb dolgok még hátravannak.

> Sol omnibus lucet.

Beleolvasva valaki nagyon rákkattant a helyi cukrászdára. :D 

Szokolya önkormányzata nagyvonalúan túllép saját rendeletén és ezzel 5 év alatt 240.000 forint hátrányt okoz a falunak.

Van még hova fejlődniük. ;) 

Számítástechnikai szakértőinkkel megnézettük a 2020. július 30-i jegyzőköny letölthető verziójának úgynevezett meta-adatait. Íme:

Szerintem inkább a 15 napba állj bele. Metaadatot az hamisít aki akar. :D (Amúgy egy szkennelt dokumentum, ezt biztos a kormánytól tanulták kereshetőségi szempontból ideális :)) 

MÖTV 52 §

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

Ezzel lehet szőrözni, hogy miért csak 2 hónap múlva kerül fel a jegyzőkönyv. :P Túros hátú (Közös) hivataloknál nem egyszerű tartani sem.

De a módosítási idő metaadat az spec itt sem stimmel soha, azért nem mert mielőtt feltöltöm átmegyek rajta egy OCR-el ami "aláteszi" a szöveget és ha nem tömörített a stream akkor azt is. ;) (2400 az elektronikus aláírás éve lesz és akkor ezzel sem kell majd bohóckodni :))

Szerkesztve: 2020. 09. 30., sze - 13:34

Lehet, hogy neked ez meglepő de kb ez a helyzet minden olyan önkormányzatnál/közintézménynél, ahol a MÁK-nál vezetik önként vagy kötelezően a számlát, merthogy hiába ért al a privátszférába az azonnali átutalás, ez a MÁK-ra nem vonatkozik, mivel rá nem vonatkozik ez a szabályozás. Ma az azonnali átutalás korában a MÁK-os határidők erős anakronizmusnak tűnnek, de legalább jól illusztrálják a határvonalat a köz és magánszféra között. 10 évig volt szerencsém MÁK-nál könyvelt intézménynél gazdasági ügyeket intézni, úgyhogy nekem ez, amit írtál sem nem meglepő, sőt még viszonylag gördülékennyek is tűnik, már ha ez megnyugtat vagy kétségbe ejt :D

Ha jól emlékszem ideális esetben naponta egyszer kaptunk egy GIRO fájlt, amit a saját rendszerbe importálva lehetett végezni az intézményi könyvelést, és elkezdeni feldolgozni az adatokat... mindezt azon az osztályon ahova ez bejött, természetesen ezek az adatok downstream késleltetve jelentek meg az "alsóbb szinteken", mert a közvetlen nyersimporton még dolgozni kellett, hogy a valóságot tükrözze (szervezeti egységek, fejezetek, etc).

Nem kell ehhez állami szféra.

Autóvásárlás augusztusban. Renault. Utaltam azonnali utalással az összeg maradékát mobilról , hogy kiállítsák a 0-ás számlát és el tudják kezdeni az autó papírozását. Mondom a kereskedőnek ott a pénz. Erre ő. Nem addig van az. A számlázó rendszerük naponta csinál "valamit", neki ez nem jelenik meg azonnal. Szóval telefon "Gizikének" a "központba", hogy nézze már meg a cég bankszámláját a "másik" rendszeren, (ez gondolom a Netbankjuk ), hogy valóban megjött-e a pénz.

Szóval nagyon nincs ez utánahúzva szvsz sok helyen.

Lehet, hogy neked ez meglepő de kb ez a helyzet minden olyan önkormányzatnál/közintézménynél, ahol a MÁK-nál vezetik önként vagy kötelezően a számlát

Szerintem ez nem csak engem lepett meg, hanem kb. bármely laikus választópolgárt, sőt, egyes részleteket még meg is magyaráz.

Azt viszont nem, hogy ha egy hivatal ezzel tisztában van, akkor miért indít végrehajtást az adatok tényleges ismerete nélkül, illetve miért veri le az egyébként teljesen törvénytisztelő állampolgáron a háttérrendszer lassúságát.

Meg pár egyéb dolgot se...

 

UPDATE:

Közben leellenőriztem:

Raiffeisen Bank ZRT a számlavezető.

A magyarázat elbukott. :-)

Ez valószínűleg tényleg így lehet.

Azért gondolom, mert pár éve voltunk ebben a hivatalban, mivel 300.000 Ft-tal több adót szabtak ki ránk. Öt számot kellett volna összeadni, így sikerült. Ez eleve arra utal, hogy nem gép csinálta.

Aztán az ügyintéző úgy nézett utána a történéseknek, hogy előhozott egy gondos kezek által kartonpapírból hajtogatott aktácskát vagy mit, és abban turkált.

Utána hazaküldtek bennünket, hogy hozzunk be egy bizonyos papírt, amiről egy nap keresés után kiderült, hogy nem is létezik. Kérdésünkre, hogy ennek tulajdonképpen mi köze lett volna az ügy elintézéséhez nem tudtak semmit válaszolni.

Aztán a következő beszélgetés közben a hölgy a téves összeget tartalmazó papírt egyszerűen kivette a kezemből, és elkezdte belegyömöszölni az aktácskába. Ez lehetett véletlen, de szerintem a nyomokat akarta eltüntetni.

Aztán ez is elmúlt. :-)

Kedves Büki kolléga! Vigasztalódj azzal, hogy én is kaptam inkasszót 0 forint végrehajtási díjra, természetesen a gyógy 5.000,- -t azt lekaszálták.

> Sol omnibus lucet.