Eric S. Raymond a desktop háború utolsó fázisát vizionálja azzal, hogy a Windows egy emulációs réteg lesz a Linux kernel felett (majd már az se)

A nyílt forráskód pápája, Eric S. Raymond (esr) arról blogolt a minap, hogy a Windows System for Linux (WSL), a linuxos Microsoft Edge böngésző és a Proton lehetővé teszi majd a Microsoft számára, hogy a Windows desktop a jövőben Linux(-alapú) legyen.

[...] Azure makes Microsoft most of its money. The Windows monopoly has become a sideshow, with sales of conventional desktop PCs (the only market it dominates) declining. Accordingly, the return on investment of spending on Windows development is falling. As PC volume sales continue to fall off , it’s inevitably going to stop being a profit center and turn into a drag on the business.

Looked at from the point of view of cold-blooded profit maximization, this means continuing Windows development is a thing Microsoft would prefer not to be doing. Instead, they’d do better putting more capital investment into Azure – which is widely rumored to be running more Linux instances than Windows these days.

[...]

Our third ingredient is Proton. Proton is the emulation layer that allows Windows games distributed on Steam to run over Linux.

It’s this: Microsoft Windows becomes a Proton-like emulation layer over a Linux kernel, with the layer getting thinner over time as more of the support lands in the mainline kernel sources. The economic motive is that Microsoft sheds an ever-larger fraction of its development costs as less and less has to be done in-house.

[...]

So, the end state this all points at is: New Windows is mostly a Linux kernel, there’s an old-Windows emulation over it, but Edge and the rest of the Windows user-land utilities don’t use the emulation. The emulation layer is there for games and other legacy third-party software.

 Végül ESR szerint a Microsoft a Windows emulációt is megszünteti, így a Linux megnyeri a desktop háborút:

Eventually, Microsoft announces upcoming end-of-life on the Windows emulation. The OS itself , and its userland tools, has for some time already been Linux underneath a carefully preserved old-Windows UI. Third-party software providers stop shipping Windows binaries in favor of ELF binaries with a pure Linux API…

…and Linux finally wins the desktop wars, not by displacing Windows but by co-opting it. Perhaps this is always how it had to be.

A teljes blogbejegyzés itt olvasható.

Hozzászólások

Valahol ilyesmit vizionáltam én is. Meglátjuk mi lesz belőle. Eléggé efelé haladunk.

trey @ gépház

Nagyon régen mondom ezt. Persze a hupu megmondók szerint ez nonszensz. De egyre inkább úgy tűnik a lehetetlen mégis lehetséges. Nagyjából hasonló érveket írtam mint itt ESR. 
Ez a cikk is ezzel a témával foglalkozik: https://www.computerworld.com/article/3438856/call-me-crazy-but-windows…

Szerintem az én pöcsöm a nagyobb.

drwxrwxrwt  27 root root       4096 szept 1992  29 13:05 almaim.txt
drwxr-xr-x   2 root root       4096 szept 22 1992 17:21 bin
drwxr-xr-x   4 root root       4096 szept 29 1992 09:49 boot
drwxr-xr-x   2 root root       4096 júl   21 1992 10:54 cdrom
drwxr-xr-x  20 root root       4660 szept 1992 22 14:57 dev
drwxr-xr-x 162 root root      12288 szept 1992 29 09:49 etc
drwxr-xr-x   4 root root       4096 aug   29 1992 08:30 home
drwxr-xr-x  23 root root       4096 júl   21 1992 15:08 lib
drwx------   2 root root      16384 júl   21 1992 10:52 lost+found
drwxr-xr-x   4 root root       4096 aug   1992  7 13:52 mnt
drwxr-xr-x   3 root root       4096 aug   1992 29 08:30 MS_linux.src
drwxr-xr-x   4 root root       4096 szept 1992  2 16:39 opt
dr-xr-xr-x 333 root root          0 szept 1992 22 08:47 proc
drwx------   8 root root       4096 júl  1992  27 08:43 root
drwxr-xr-x  37 root root       1060 szept 1992 29 09:25 run
drwxr-xr-x   2 root root      12288 szept 1992 29 09:49 sbin
-rw-------   1 root root 2147483648 júl  1992  21 10:52 swapfile
dr-xr-xr-x  13 root root          0 szept 22 1992  08:47 sys
dr-xr-xr-x  13 bill root          0 szept 22 1992  08:47 sys
drwxr-xr-x   2 root root       4096 jún  1992  24 21:41 Win101_kernel.src

billgates$@mylinux:/$ cat almaim.txt
2021-re az M$ kernel patchet ku:ld be.
2023-ra megszu"nik a Window$ saja't GUI fejleszte'se.
2025-re minden rádio'telefon a'ramko:re'n Linux fog futni

Ide valami olyasmit vártam volna, hogy "az általam idekopizott karakterhalom, amit 2 perc alatt össze lehet ollózni bárhonnan, van olyan bizonyító erejű, mint egy 20 éve az interneten bárki által elérhető, weboldal", de semmi sem jött, csak erőlködés. Lesz valami komolyabb is? ;)

trey @ gépház

Most nem azért, de ilyet akármikor én is odahamisítok a HUP-ra ha akarok, még akár olyan timestamppal is ami akár a mohácsi csata idejénél is régebbi.

De különben az se számít ha valóban ott van ez a fájl a gépeden. Miből áll átírni egy fájl bármelyik időadatát, most őszintén?!

Mert két azonos nevű könyvtár az lehet?

Vagy könyvtár típusú text fájl?

Wagy Windows kernel forrás meg MS linux forrás?

Ez mind abszolút hihető, de a sys! Az nem volt még 92-ben?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Kérdés, hogy mi a linux? Nyilván by definition a kernel, de "linux" alatt nagyon nem csak a kernelt szoktuk érteni.

És ha így nézzük, akkor bizony az Android sem linux, és ilyen módon egy MS-WINE sem lesz az. A linux (kernel) megnyerheti ezt a háborút, de az open-source userland úgy tűnik hogy nem.

Amúgy a "mindenhol linux" sem feltétlenül egy követendő jövőkép. Én örülnék ha a BSD-k is maradnának, meg talán egyszer a Hurd is kinőhetné magát. A verseny mindig jót tesz.

Pont erre van a Gnu/Linux fogalom. Az Android nem Gnu/Linux. De abszolút Linux kernel dolgozik alatta. 

"A verseny mindig jót tesz."

Sajnos úgy tűnik a verseny korszaka véget érőben van. Pont az IT jár ebben élen. Coca-cola vs. Pepsi. Ford vs General Motors vs Crysler. IBM vs DEC és régi nagyok korszak már inkább múlt mint jelen. A kólás két cég kivételével mára el is tűntek a gyengébb versenytársak, vagy jelentéktelenné váltak. 

Kereső Google monopólium egy sor egyéb szolgáltatással. Közösségi háló Facebook monopólium. "Turbó közösségi SMS" Twitter monopólium. Egyre több ilyen van. 

Igen, ebben igazad van, épp csak ez az igazságod engem nagyon szomorúvá tesz...

Így nézve a dolgot, egyre inkább olyan érzésem van, hogy én, a HUP talán legnagyobb MS-haterje, idővel vissza fogom sírni a drága jó __egykori__ MS-t és Windowst...

Nem mintha használni akarnám a Wint! De van egy olyan sanda gyanúm, ha a Windows eltűnik, idővel kialakul valami a Linuxból, ami cseppet se jobb a Windowsnál, csak MÁS. Más de nem jobb.

És ahogy látom, ez a „más de nem jobb” MÁR ITT IS VAN: És nem más ő mint az Android...

Hiába Linux kernel. Mert a múltkor vettem magamnak egy ebook-readert (ha jól emlékszem Afterglow volt a márkája de nem biztos) (később kiderült hogy abszolút nem én vagyok a célközönsége de ez más történet) és szerettem volna kissé személyre szabni, mert ugye miért ne, Android van rajta, az meg Linux...

Hát nem! Semmihez se volt jogom az állítólag SAJÁT készülékemen! Mi az hogy nem én vagyok a root azon, amit megvettem?! Basszus, külön exploitot kellett szereznem hozzá valami teljesen gyanús kínai oldalról, ami hieroglifákkal volt tele, egyedül a számokat ismertem fel, ami a kernel verziószámát mutatta...

De még ezután se jutottam sokra. Hiába voltam root, nem volt egy kibaszott parancssorom. És minden könyvtár le volt védve, vagy már nem is tudom pontosan mi volt a rákjuk, rég volt...

A végén meguntam, pláne mert kínszenvedés volt az érintőképernyőn dolgozni...

Na de akkor is, mi az hogy FEL KELL TÖRNÖM A SAJÁT GÉPEMET, amit teljesen hivatalosan MEGVETTEM?! Komolyan, tioszta Windows-feeling a múltból!

Szóval az Android a mai kor Windowsa. Vagy legalábbis egyre jobban az válik belőle.

És attól félek ha a Windows eltűnik, valami ilyesmi lesz desktop vonalon is. Ennek fényében én már nem is drukkolok annak hogy a Windows eltűnjön! Elég lenne ha a részesedése kb 50 százalékra esne vissza az IGAZI Linux (és nem az Android!) javára.

Fura dolog ez, de pont a Linux kernel és a nyílt, szabadszoftverek tették lehetővé, hogy ezek a mára monpollá vált globális szolgáltatások nőjenek ki szinte a semmiből. Ha egyesével kellett volna megfizetni minden szerveren a drága kereskedelmi unix licenceket akkor másként alakulnak a dolgok. 

Nem érdemes ezen meglepődni, Linux kernel fut a kenyérpirítómon is kb., de attól az sosem lesz desktop-grade OS. Mostanában indul több-kevesebb olyan kezdeményezés, ahol desktop-grade szoftver fut nem-desktop eszközökön, meglátjuk, mekkora igény lesz rá.

Komolyan, tioszta Windows-feeling a múltból!

Pontosan melyik Windows-verzió idején volt az, hogy "fel kellett törnöd a saját géped"? :)

A hardver valódi birtoklásának valódi ellensége a zárt driver és főként a secure boot. A secure boot technológia lehetővé teszi, hogy csakis a gyártó által aláírt rendszert lehessen bootolni, ami ha véletlenül lyukmentesre sikerülne, akkor teljesen lehetetlenné tenné bárminek a futtatását, amit a gyártó nem hagy kifejezetten jóvá.

A zárt driver ehhez képest smafu, de az is sok galibát tud okozni.

Ezek egyike sem Linux specifikus, sőt a Linux a GPL licensz miatt a zárt driverek ellen explicit védekezik, de sajnos a gyártók ezt valahogy megkerülték. Pedig ha jól működne a licensz kényszerítő ereje, akkor nem lehetne zárt driverrel eladni gépet. Jogilag valahogy talán kikerülték, de a licensz szellemével összhangban biztosan nem.

A GPL szellemével szintén szembemegy a secure boot, hiszen le van írva, hogy a felhasználónak lehetőséget akar adni a GPL arra, hogy belenyúljon a kódba: ha tehát nem tud belenyúlni, akkor az sérti a GPL-t. Legalábbis a szellemiségét.

Az olyan eszközöknél, ahol a gyártó garanciát felelősséggel tartozik a helyes működésért, ott pláne izgalmas kérdés a secure boot, mert ha bármit futtathat a user, akkor hogyan garantálhatná a gyártó, hogy biztonságos az egész? A helyes megoldás talán az volna, hogy a garancia és a felelősségáthárítás bukna, de technikailag meg lehetne csinálni a rendzser peccselését.

Lazán kapcsolódik két érdekes írás:

https://puri.sm/posts/tourists-on-techs-toll-roads/

https://puri.sm/posts/your-phone-is-your-castle/

 

Nagyjából ezen módszerek miatt fogjuk elveszteni a kontrolt

  • az eszközeink,
  • az általunk készített adatok,
  • az általunk elérhető információk,
  • a döntési lehetőségeink,
  • és a végén az életünk felett.

Nagyjából ebben a sorrendben.

Ez már megkezdődött, elvégre egy átlagjóska csak azt teheti a telefonján, amit a gyártó számára előnyös.

Ahogy a mosógépen, porszívón, televízión, robotporszívón, stb. A hack value-n kívül nem sok előnyét látom annak, hogy pl. az ebook-olvasót átalakítsam, ahogy a mosógépet sem biztos, hogy újra szeretném programozni. Sőt, igazából a telefonomat se, az eddigi telefonjaim közül csak azokat rootoltam, amelyek a frissítések - és az ezzel együtt elfogyó hely - miatt rootolás nélkül már használhatatlanok voltak. A telefon nekem nem elsősorban egy hackelni való számítógép, hanem egy használati tárgy, amit nem akarok esetleges téves próbálkozásokkal kinyírni. Arra meg semmi kedvem, hogy vegyek még egy telefont 'játszani'.

Persze elfogadom, hogy más nem ilyen, de én nem látok problémát abban, hogy bizonyos eszközökön nem vagyok teljhatalmú úr.

Persze, mindegy is hogy ki az úr a telefonon, meg a számítógépen! Egészen addig amíg nem "találnak" rajta illegális tartalmat! Márpedig ha nem a tiéd, akkor pontosan azt fognak találni rajta, amit rátettek. Ezért is szoktam mindig ingatni a fejem mikor valakit illegális tartalmakkal elcsípnek, és írják, hogy ezt meg azt megtaláltak a gépén! Mégis mi a bizonyíték arra, hogy nem valaki más tette oda akár távolról? Mikor még a biztonsági szakértők sem tudják soha biztosra megmondani, hogy egy gép fel van-e nyomva, vagy nincs? Hogy melyik hardvernek milyen backdoorja van? Hogy melyik szoftvernek milyen backdoorja van? És pláne, hogy a gyártónak meg tudjuk, hogy van backdoorja!

És ez mind semmi, de ha véletlenül belekerülünk egy 1984 vagy szép új világ-szerű rendszerbe, akkor a technikai lehetőség adott lesz ahhoz, hogy minden dokumentumot cenzúrázzanak központilag. Pár kattintás és többé nem olvashatod el a régi könyveidet, de akár még a saját jegyzeteidet sem.

Attól, hogy mondjuk az Android vagy az iOS rootolt/jailbreakelt, még továbbra is főleg más kezében van, mert nem irtod le róla appstore-t vagy a playt, vagy tetszőleges google/apple gyártotta programot, tehát ha akarnak, illegális tartalmat a rootolt telefonodra is rá tudnak tolni, függetlenül attól, hogy te rendszergazda vagy. Egy automatikus frissítéssel Windowsra is, ha olyan kedvük van. A Linux ilyen szempontból védettebb, de akár ott is el lehet bújtatni bármit egy megfelelő frissítésben, ami a frissítés mellett letölt olyan dolgokat, amiket nem kéne. Jó eséllyel észre sem veszed. Szóval az, hogy úr vagy a saját gépeden, egy ilyen jellegű hekkeléstől nem véd meg. A cenzúrától sem, legfeljebb akkor, ha készítesz backupot saját adathordozóra offline. Szóval a veszély valós (elméletileg mindenképpen, de bizonyos fokú cenzúrára már valóban volt példa - lásd Amazon), de az, hogy a saját gépeden 'te vagy az úr', nem ad ellene reális védelmet.

Nem volt root jogom a saját készülékemen. Ez semmilyen desktop windowsra nem igaz, ott is mindenre van jogod, ha rendszergazdi vagy. Ahogy írtam ez nem a Windows, hanem az ARM sajátossága, mert nincs BIOS, meg nyílt bootloader, nem nyílt maga a platform, ellentétben az x86-al.

Egy ideje már én is ezt sejtem. Egy dolog van viszont ezzel a Linux kernel felett fusson a Windows mutatvánnyal, ami nem is technikailag, hanem jogilag nem áll meg, az a licenc. Mert ugye a kernel szándékosan azért GPL, hogy ha valaki módosítja, akkor ne tudja bezárni a forráskódot. Na már most, a MS inkább lehúzná a rolót, minthogy azt a saját maguk által módosított kernelt megnyissák, amin az OS-ük fut, ezzel meg egy csomó támadási felületet összeszedve, meg egy csomó hackelési és warezos megoldást elősegítve. Sok cég, pl. Apple, meg Netflix, ezért is megy a BSD irányába inkább, nem azért, mert az jobb lenne a Linuxnál, hanem a licencelése szabadabb, ott tényleg azt csinálnak a kóddal, amit akarnak, nem kell az opensource közösségnek visszaadniuk semmit, magyarán kapzsiságból, ingyen hasznosítják, ami nekik kell, de vissza nem adnak semmit, hanem más munkáján nyerészkednek.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Egyik felével sem értek egyet.

1) A kernelhez kapcsolódó saját fejlesztéseket, amiket nem akarna (a fikciónál maradva) az Ms megosztani, simán adhatja binary blob-ként, lásd Android. A kernel feletti réteg, meg a gui simán maradhat zárt, ha úgy akarja,. Mondjuk ez FIXME. Egyedül a kernel forrását kellene megosztani. Nagy kaland.

2) A BSD-k kapnak vissza a profit orientált cégektől. 

Nem, nem beszédes. Ez arról szól, hogy ahogy a MacOS is, úgy a Windows is rolling (pontosabban fél-rolling) frissítési-terjesztési modellre állt át. Ez inkább a modern trendeknek megfelelés, mivel ma már nem lehet azt játszani, hogy minden nagyobb iterációban, 3-5 évenként kihoznak egy tök új OS-t.

“I didn’t start using Linux so I could have friends.” (Luke Smith, 2019) 🐧

Persze, hiszen hamarosan feleslegessé válik. Amint beadták a 666-os számú vakcinát mindenkinek, többé nem lesz Gatesnek szüksége a Windowsra, hogy kontrollálja a népet :-).

...többé nem lesz Gatesnek szüksége a Windowsra, hogy kontrollálja a népet :-)

A server may provide a task to a device of a user which is communicatively coupled to the server.

https://patentscope.wipo.int/search/en/detail.jsf?docId=WO2020060606

Ebben van valami!

A nullák meg valószínüleg a covid-miatti social-distancingot jelölik, hiszen szinte nulla fizikai kapcsolat engedélyezett az emberek közt manapság! Nem hinném el én se, ha nem 2020 márciusában(! A covid járvány beindulásának elején) jegyezték volna be a fentit!

Én nagyon meg lennék lepve ha 10 éven belül bekövetkezne. Egy kicsit akkor is meglepődnék ha egyáltalán valamikor.

Igazából a windows már a 8-as magasságában  sem érdekelte a kutyát sem a Microsoftnál. Simán rátették az az ocsmány "letisztult" UI-t amit kb. a megjelenése óta gyűlöl a userek nagy többsége, csak azért hogy az akkor már régóta haldokló mobilos platformjukon rúgjanak egyet, hátha messziről úgy látszik hogy él és mozog. De Pl. a Control Panel egységesítése azóta is zajlik... És amíg megmozdítanak három pixelt a win10 aktuális verziójában, addig három úgy Azure szolgáltatás születik.

ez csak a directx miatt nem lesz így. Játékon kívül mindenre jobb a linux. Abszolút mindenre.

GPLv3-as hozzászólás.

Igen, de ez döntés kérdése. Nem azért nem mennek azok a játékok, mert Linux alatt lehetetlen megoldani, hanem azért, mert a fejlesztőjük nem törődött a Linux platformmal, és utólag mások próbálják beleszuszakolni.

Ha egyszercsak a MS azt modnaná, hogy a Windows mostantól Linux kernel felett fut, a Linux driverekkel és a Linux alatt szokásos libekre építkezve onnantól a kényelmes* játékfejlesztők erre a platformra fejlesztenének, és akkor nem lenne azzal gond, hogy ha valaki Windows UI helyett KDE vagy LXDE vagy fvwm2 UI-t használ, akkor a játék nem indul el.

* a nem kényelmes fejlesztők már évtizedekkel ezelőtt is tudtak úgy játékot fejleszteni, hogy fordításkor ki lehetett választani, hogy Windows, Linux, vagy mi a cél, és azok a játékok Linux alatt is csak futottak, nem kellett tesztelni és kattogtatni.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Az igazi gond az, hogy egy rakás játék saját, egyedi játékmotorral megy, ami finoman szólva nem mindig van agyontesztelve. Ez mondjuk szerintem a játékok nagy részére igaz - a gyártók az utolsó coderen és teszteren is próbálnak spórolni, plusz határidők... A végredmény pedig az, hogy a játék az X. patch után is el tud jutni egy adott hardveren egy adott ponton arra hogy fejreáll.

A legviccesebb ebben a kategóriában a Gothic3 volt - egyszerűen fel nem tudom fogni, hogy azt abban az állapotban hogy engedhették ki emberek közé... Aztán volt olyan is, mint a SpellForce2 amivel eljuthattál egy adott pontig (jó lineáris volt), na onnan aztán nem volt tovább...És mindez a játék közepe táján. Mostanság a King's Bounty első részeivel játszom (Warriors of the North, Legend), az amúgy megy fasznán linuxon is - de van olyan kombináció ahol fixen elszáll, és persze gép és szituációfüggő hogy hol.

Az egyik GTA rész PC-s átiratánál volt, hogy az egyik jelenetben gyorsan kellett nyomkodni a gombokat, és a sebességedet az FPS-hez mérte. Az eredeti konzolos változat 30FPS-sel ment, de 60 FPS mellett még kétkézzel meg lehetett volna csinálni. Nekem meg zsírúj vidikarim volt, a játék meg már volt pár éves. Kábé bevillant a jelenet és már vége is volt. Mindezt az utolsó küldetésben... Azóta sem tudtam meg mi történt volna, ha lelődözöm az utolsó ellenséget is...

Az egyik GTA rész PC-s átiratánál volt, hogy az egyik jelenetben gyorsan kellett nyomkodni a gombokat, és a sebességedet az FPS-hez mérte. Az eredeti konzolos változat 30FPS-sel ment, de 60 FPS mellett még kétkézzel meg lehetett volna csinálni. Nekem meg zsírúj vidikarim volt, a játék meg már volt pár éves. Kábé bevillant a jelenet és már vége is volt. Mindezt az utolsó küldetésben... Azóta sem tudtam meg mi történt volna, ha lelődözöm az utolsó ellenséget is...

Az igazi gond az, hogy egy rakás játék saját, egyedi játékmotorral megy

Igen, de ez nem a probléma maga, hanem az, hogy aki a játékot fejleszti, az miben gondolkozik. Ha abban, hogy úgyis Windowson kell csak mennie, akkor az egyedi játékmotor Win alatt megy majd (jól vagy rosszul), Linux (vagy bármi más) alatt meg vagy sehogy, vagy várhatóan vért pisilve küszködve lehet csak elindítani.

Ezzel szemben én pl. 1997-ben dolgoztam egy olyan cégnél, ahogy egyedi játékmotort készítettek, és lehetett belőle fordítani Win-re és Linux-ra biztosan, nem emlékszem, mi másra még (talán semmi másra). De mivel az egész koncepcionálisan olyan volt, hogy nem tudjuk előre, hogy milyen platformra lesz fordítva, ezért feltételezem, hogy igény esetén viszonylag fájdalommentesen lehetett volna egy új targetet készíteni bele (pl. Mac, vagy Android, vagy PS5, vagy FreeBSD). A fejlesztők nagy része (vagy talán mind?) Linuxon tolta, szóval tesztelve is volt megfelelően a játékmotor.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Szerintem pont nem nő az aktívan használt játékmotorok száma. Unity egyre több játékfejlesztést vonz magához, és már régen nem csak indie világból. AAA játékok világában is kevesebb mint egy tucat game engine tud talpon maradni. Pont a régi világ volt olyan, hogy minden game developer, maga írta nulláról a játékát. 

A gond csak ott van, hogy például pont Unity-nél lenne lehetőség natív Linux portra, mégsem él a lehetőséggel sok játékfejlesztő. De még ennek ellenére is, soha nem volt olyan jó pozícióban a Linux gaming mint napjainkban. 
(A régi játékokkal való kompatibilitás nem érv bármillyen platform- kernel-váltás ellenében)

A gond csak ott van, hogy például pont Unity-nél lenne lehetőség natív Linux portra, mégsem él a lehetőséggel sok játékfejlesztő.

A Windows/Xbox/PS háromszögön kívül bármit supportálni nagyon meggondolandó, mert azért nem csak annyi a költség a +1 platform supporttal, hogy egyszer valaki bekattintja a checkboxot a build target neve mellett. :)

(A régi játékokkal való kompatibilitás nem érv bármillyen platform- kernel-váltás ellenében)

A gyakorlatban azért ez egy rendkívül fontos szempont, nem őszinte a mosoly, amikor van mondjuk 100+ játékod, és valamiért platformot akarnál váltani. Ha mondjuk az aktuális konzolgenerációt PS-en töltötted el, akkor iszonyú nagyot kellene gurítania a Microsoftnak, hogy hátrahagyj 5-8 évnyi megvásárolt játékot, és átmenj egy másik platformra. (De tökugyanez van Windows-Linux, Steam-bármi, stb. váltásnál, nem a konzol a lényeg benne.)

Miért kellene konzolgeneráció váltásnál hátra hagyni a régi játékokat? Meg lehet tartani a régi konzolt! PS3 nem volt kompatibilis PS2-vel. Szerintem az Xbox 360 sem az elődjével. Még a Nintendo volt a legkövetkezetesebb az előző konzolgeneráció támogatása terén egészen sokáig. Switchnél már nincs kompatibilitás visszafelé. 

A PS4 kompatibilitása sem túl meggyűző számomra. Hovatovább RPCS3 is jobbnak tűnik egy erős PC-vel ha már valaki mindenképp mást vasat akar PS3 játék alá mint az eredeti konzolt. 

PC Steam-en viszont semmilyen megrázkódtatást nem jelent a Windows Linuxra cserélése. Pont ugyanúgy megmarad minden játékod. Proton egyre több Win-only játékkal elbír Linuxon, a növekvő számú natív Linux játékok mellett. És ha valami új nagyon szeretett game sehogy nem menne Linuxon bármikor be lehet bootolni a Windows partíciót, a Steam játékok ott ugyanúgy megmaradnak és elérhetők. 

A Linux támogatása nem rövid távú profit kérdése. Amelyik fejlesztő nem akar kiszolgáltatott állapotban lenni multiplatform irányt követi aminek része a Linux. Például az Apple most lehetetlen helyzetbe hozta volna a Mac-only játékfejlesztőket, ha lennének ilyenek. Az ARM váltás pont a játékos világot érintheti kellemetlenül és csak őket. Ha lesz is jó kompatibilitási réteg, amire jó esély van az Apple múltja miatt is, akkor ha más programkategóriáknál nem is, de játékoknál számolni kell teljesítményveszteséggel. Azért pedig nem szívesen vásárol valaki új Mac-et, hogy szeretett játékai lassabban fussanak az új gépen. 

Ez az egész onnan indult, hogy a Microsoft meglebegtetett olyan terveket, hogy Windowson is egyetlen bolt maradna, az övék. A többieknek szevasz. Valahonnan innen indult a Valve nagy Linux-barátsága. Az, hogy ez a Ms-bolt monopólium végül nem történt meg talán a Valve megelőző Linux-támogató lépésének is köszönhető. 

Tudod a fegyverüzlet is elég vastag biznisz. És pont a drága csúcsfegyverek világára igaz, hogy azért tolnak bele annyi pénzt, hogy lehetőleg soha ne kelljen használni őket. 

Az én gtx 1060 6GB videókártyám windows alatt egy kalap szar, fogalmam nincs, hogy miért, de játékra nem alkalmas az már biztos. Linux alatt steam-ben majdnem mindegyikkel tudok játszani a proton segítségével. Proton-5.9-ge-6-st már szinten mindent tud futtatni ami nekem kell.

Szivesen, nem tudom miért kerülte el  a figyelmed, de már pár éve elég nagy a felhajtás körülötte linuxos játékosok körében. Egyébként az én gtx-m laptopban csücsül, gyanítom a tiéd azért erősebb, neked nem volt teljesítmény gondod vele windows alatt? Ha nézelődnél ezzel kapcsolatban: https://www.protondb.com

Egy játékot próbáltam vele Win alól (WarThunder), ott nem volt gond vele, sőt jobban ment kicsit, mint a natív linux-os verzió (illetve szebb is volt). De nem igazán játszom ezen kívül, ezt is havonta egyszer-kétszer, erre meg jó a linux-os is - nekem. De pár éve már csak virtuális windows-om van, így elengedtem a problémát, de lehet, hogy kicsit körülnézek megint.

Kötve hiszem, egy windows 10 pro gyári oldalról leszedve, plusz utána ment fel rá az nvidia driver. Hát finoman szólva sem voltam megelégedve a teljesítményével, a kaput azt tette be amikor már egy unity of command 2 is szaggattot meg lassú volt, látnod kellett volna, hogy a total war szeriák milyen minőségben futottak, hányás volt mikor már az elején lassú volt az egész játék a grafikát meg úgy lőtte be, hogy még full hd sem volt meg és minden low-ban, ehhez képest linux alatt meg max-on minden 4k-ban, de minimum full hd-ban.

Látatlanban azt valószínűsítem hogy amikor windowsra telepítettél akkor véletlenül olyan driver verzió volt kint az nvidia weboldalán amit elcsesztek és lassú volt, a Linuxos meg véletlenül éppen gyors. Mindkét platformon láttam már bugos drivereket. Ebből bármit levonni szerintem korai. Nem véletlen, hogy az nvidia folyamatosan arra noszogat a desktopon, hogy tedd fel az új drivert, elég gyakran releaselnek.

Ez sem jött be, 2 év alatt több újratelepítést is történt sőt a gyártó (dell) oldaláról is töltöttem le drivert amit ők ajánlanak. Volt még valami program ami legyalul minden szart amit a win 10 feltesz (nvidia-settings) és utána kell drivert telepíteni intelt és nvidia-t is, egyik sem vált be. Mindig a legfrissebb drivert volt fent, ha nem akkor az a fent vázoltak miatt volt. Mellesleg ha rákeresel a neten több olyan forum topic is van ami arról szól, hogy az 1060-as notis nvidia egy marék földet nem ér. Egyébként a helyzet az, hogy mikor megvettem a gépet még ettől azért jobb volt, viszont már nem érdekel, szerencsére a linux-os steam megmentette a kukától. Én örülök ennek! Mellesleg nem kell a szerecsenmosdatás, amit fent írtam az csak az én gépemre vonatkozik, másnál lehet, hogy a windows jobban muzsikál.

erre válasz a proton meg a vulkan. Csak azért még várni kell pár évet rá, másrészt pedig a korábbi játékok futtatásának a kérdése akkor sem megoldott. Viszont pl. nagyvállalati környezetben ahol pedig tolódik sokminden a vékonykliensek felé, ott ez nem is igazán probléma.

Épp erről beszéltünk a napokban, hogy nem lenne meglepő, ha egy évtized múlva már opensource alternatívák váltanák le ezeket. Az Adobe nem sokat tanult az elődök hibáiból. A Borland is valahol ott szúrta el, hogy nem figyelt az oktatásra, főleg az egyetemire. Borsos áron adta a Delphi licenceket, majd szépen kiszorította mindenhol a Delphit a Java vagy a C#. Ezek mondjuk nemcsak olcsóbbak, konkrétan ingyenesek de jobbak is. Viszont valaha ugyanúgy "iparági standard" volt a Delphi a nem C-nehézségű programozásra, ma meg már sehol sincs. És az oktatáson kezdte elbukni a vezető helyét. 

Photoshop ma még sok ponton vezet. Indesign mellett azért ott van a Quark bár az is drága. Illustratort viszont már ma szépen kiváltja az Inkscape. Mivel a Gimp (előbb a forkja) szépen betalált Hollywood filmes világába is, lehet nincs messze az a pont, hogy egyre több egyetem elégelje meg az előfizetéses Adobe sarcot. 

Igyekszek nem belerúgni a magyar felsőoktatás egyes szereplőibe. Szóval egyetemek nevei nélkül. Ha ha muszáj kerülik a nagyszabású változásokat a tantervben. Főleg az idősebb kollégák nem akarnak mást leadni mint amit évtizedek óta megszoktak. Hiába vannak azóta jobb megoldások, még az sem számít ha időközben lényegében kihalt az oktatott eszköz, nyelv stb. 

Ada 2020-ban szvsz elég erős. Ha lett volna ingyenes egyetemi Delphi licenc, szerintem nem hullik ki az oktatásból, kényelmesebb utat választva oktatták volna tovább. Egy szoftverfejlesztési projekt teljesen más téma. Ott van pénz erre. Még egyetemeken a hallgatóknak és az egyetemnek is probléma egy Delphi szintű licenc díja. Az egyetem nem tudja, nem hajlandó kifizetni, a hallgatókra nem lehet áthárítani.

Vannak innovatív szemléletű egyetemek, így a fentiek nem mindegyik műintézményre vonatkoznak. De elég sokra igen. Tisztelet a kivételnek. 

Tegyük hozzá, hogyha egy nagyobb projektet indít valaki, akkor lényeges szempont, hogy mihez lehet felvenni embert könnyen. Akár nullszkilles frissen végzettet is. Így aztán amit az egyetemen oktatnak, azt szeretni fogja a piac is még akkor is, ha kicsit gyengébb mint más technológia.

Plusz emberek döntenek: ők sem feltétlenül objektív teljes világegyetemre vonatkozó tudás alapján, hanem abból választanak amit ismernek. Például én is Eclipse-es maradtam pedig a versenytársak mostanra állítólag jobbak. De mivel egyetem óta használom nem nagyon akarok váltani.

Ezek miatt az oktatásban benne lennie érdemes egy IDE-nek.

Ez így van! Ezért volt végzetes a Delphi számára a felsőoktatásból való kiesés. 

JetBrains ügyesen csinálja cáfolva azt, hogy fizetős IDE életképtelen a ingyenesek mellett. Egyetemeknek van ingyen licenc a community mellett. Vígan eladják mellette az éves licenceiket. Persze árakban sem szálltak el a végtelenbe és tovább. 

Hát, én remélem, hogy megmarad a Windows dominancia a desktop terén.
(Bár ha a 10 évvel ezelőtti funkcionalitás vissza tudnák hozni, az jó lenne, mert a mostani UI egy kalap kaki.)

Ha a Windows marad mint Windows, és a desktop meg a Win API marad ami most, akkor jó sokan fogják használni, ami kifejezetten előnyös, ha az ember nem áll be a sorba, és inkább oldalról nézi ahogy a többiek szenvednek.

A Malware gyártók nem hülyék, ellenben okosak. Arra a rendszerre lesz Ransomware meg egyéb kórság, amelyiket sokan használnak, mert ott nagyobb a profit. Én örülnék neki, ha a MS Windows maradna a csótányos lakótelep, ha ezzel megóvom a saját kis szobakonyhámat a kártevőktől.

Ugyanígy vagyok az Androiddal is. Nem az a kérdés, hogy meg fogja-e szopatni a felhasználókat egy jó kis kártevő, hanem az, hogy mikor. Apple zárt kertek dettó, csak onnan még nehezebb a szabadulás, de cserébe a szép gazdagok időnként megörvendeztetik a publikumot egy-egy fapgate -el. Tényleg, már rég láttam már pucér celebet, mi van, elfogytak? Megöregedtek? Nem baj, én is. :-)

Szóval én nem szeretném ha a sima Linux Destop nagyon elterjedne, mert akkor nagyobb számban jönnének a kártevők is.

Szóval, hajrá Windows Desktop! Használja mindenki! (rajtam kívül) Jó lesz az! (nektek) Tízmillió légy nem tévedhet! (haha)

Hát, én remélem, hogy megmarad a Windows dominancia a desktop terén. nem szeretném ha a sima Linux Destop nagyon elterjedne, mert akkor nagyobb számban jönnének a kártevők is.

 Én inkább egy biztonságos rendszert szeretnék, nem egy olyant, aminek bújkálnia kell, nehogy észrevegyék a nagyfiúk.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A ketto nem zarja ki egymast.

En otthon Qubes-OS -t hasznalok, ami by design kifejezetten biztonsagos.

Nemreg voltam egy cegnel segiteni, es majd hanyatt estem, amikor a csavo a gepen, azon amin a ceges levelezes, meg a random internetezes is zajlik, megnyitott a bongeszoben a HP support oldal mellett egy masik tabot, es ott behozta a mission critical szerveruk iLO feluletet.

Baszki! Ha ok bekapnak arra a gepre valamit, akkor ott allnak letolt gatyaval. Meseltem neki a Qubes-OS -rol, hogy az milyen frankon elvalasztja a kulonbozo felhasznalasokat, aktivitasokat, de mivel naluk a policy az, hogy csak Windows mert az biztonsagos, hat marad a szar.

Jobb hijjan azt mondtam neki, hogy legalabb huzza ki az iLO kabelt ha nem hasznalja, mire megkerdezte, hogy es mi legyen a switchek management cimevel?

Jujj. Nem kicsit szar a topologiajuk.

Akartam itt okoskodni, de ilyen szinten nem értek hozzá. Elképzelhetetlennek tűnik. A desktop a csomaguk szerves része ráadásnak az új szerverek és a W10 megannyi dologban azonos. Ez még mindig hatalmas piac és a felhőbe az ipar jó része nem tud és nem is akar váltani nekik inkább a hibrid megoldások a jók. De biztos meglehet ezt oldani sok mindent láttunk manapság.

honlapom http://dyra.eu/

Szerkesztve: 2020. 09. 28., h - 18:16

sztem hatalmi okokból a microsoft desktop-ok zárt forrásúak maradnak (akármilyen linux kernel is ketyegjen benne), és a free software-seknek ez rossz lesz

szóval lehet hogy linux lesz, de free vagy átlátható az sztem nem, és hát igazából pont ez lenne a lényeg a hangsúly

marad a mostani win10 irány, kötelező update, ki tudja mi tölt le, ki tudja mit csinál a háttérben, politikai döntésre bármikor jelenthet bármikor kikapcsolhat, stb

ha jól tudom android-nál is ugyanez van, linux de mégis követhetetlenül zárt

Szemely szerint orulnek neki, de nem latok ra jelenleg sok eselyt.

When you tear out a man's tongue, you are not proving him a liar, you're only telling the world that you fear what he might say. -George R.R. Martin

Hatalmas erőforrást spórolnának meg vele a MS-nél. Az egész világ nyerhetne vele.

Nekem meg 90-es évek deja vu-m volt a hétvégén:

- Még mindig nincs normális notebook diszkrét GPU támogatás, amit ne kellene reszelni és kalapálni (Ubuntu 20.04, ASUS TUF Gaming laptop Ryzen + NVIDIA). Mert __TENYLEG_HASZNÁLNI_AKAROM_A_GPUT=igenpersze titkos környezeti változók megadása nélkül a szoftveres GLX driver töltődik be. Szeretnék gratulálni mindenkinek, aki részt vett ebben.

- Elementary OS beépített Video felvevője korrupt Ogg Theora fájlt készít. Természetesen 640x480x30 fps -re hardkódolva, amikor a kamera 1080p-t tud. (Közben megnéztem, a 6-oshoz már szédületes fejlesztéssel kidobják a Clutter-t és közvetlenül GStreamert hívnak egy hardkódolt pipeline-nal, még mindig 640x480, de legalább már webm lesz belőle - talán kevésbé lesz bugos)

- A korrupt fájlon ffmpeg, KDEnlive, Shotcut 100-féleképpen esik szét. Végül mencoder-hez kellett nyúlnom, az megoldotta (Thanks Árpi & Co), bár sajnos az is bitrot állapotban van (konkrétan az ffmpeg muxerek crasheltek vele), úgyhogy avi-ba kellett mentenem, utána ffmpeg remux mp4-be.

Namost ugyanezek Mac-en: bedugom és megy.
 

Nincs sok köze a hírhez, de terápiás jelleggel ki kellett írnom magamból...:)

/off

:) Szerintem ez így ok, nem tudom mire számítottál. A fenti leírásból is látszik, hogy:  

  • Géming (=windowsra kihegyezett) lapotopon nem megy az Ubuntu = > xar a linux
  • RandomOS beépített képernyőfelvevője nem jó = > xar a linux
  • hibás fájlon elhasalnak a különböző szoftverek, amik alapvetően nem hibás  fájlokat várnak => xar a linux
  • célhardverre optimalizált célszoftver beépített legnépszerűbb funkciója működik => ezmárigen, ezek tudnak valamit

Ha a csizmádat a sáladdal a fejedre kötözöd, attól még nem lesz belőle sapka, még ha el is lát hasonló funkciókat. Aki nem akar reszelni vagy kalapálni, annak ott a macos, eddig is így volt. (A hibás fájlokat próbáltad osx-en megnyitni? Hátha működik ott a bedugom és megy.)

 

De a trollkodástól függetlenül, abban igazad van, hogy arra nincs mentség, ha valamit úgy hirdetnek hogy működik és nem működik, ebben mindenképpen előrébb tart az alma.

De a trollkodástól függetlenül, abban igazad van, hogy arra nincs mentség, ha valamit úgy hirdetnek hogy működik és nem működik, ebben mindenképpen előrébb tart az alma.

Több mint egy évet dolgoztam anno Apple hívekkel összezárva, mondjuk volt benne bőven fun factor is, amikor rendszeresen összecseréltem a szériaszámon kívül tök ugyanolyan egereiket, de az emlékem az, hogy ha megfeledkeznek magukról, akkor elég nagy hegyet össze lehetne hordani a panaszaikról, hogy mi nem működik, mi nem úgy működik vagy mi az, ami eddig működött, aztán már nem működik. Aztán persze összezártak, ha ebből a panaszhalomból idéztem bármit is utólag, szóval van az a tudatállapot, amikor a hibák relativizálódnak... :)

Amikor meg jöttek azzal, hogy de hát a Linux is szar, én meg mondtam, hogy igen, az is szar, arra általában mattot kaptak.

A FOSS-ban az a jó, hogy az ideológia miatt lehet szeretni. Így teljes nyugalommal mondhatjuk, hogy igen, szar de szeretjük. Nem kell azon vitázni, hogy jobb-e, mint a másik mert ha nem jobb, akkor is jobb az ideológia miatt.

Két FOSS megoldás között ez az érv nem használható, ott már tényleg érdekes lesz a vita, hogy melyik a jobb :-)

> Szerintem egy Mac áráért kapsz olyan előtelepített rendszert ami szintén csak "bedugom és megy".

Szerintem nincs ilyen. Legalabbis nem olyan felallasban, hogy az "elotelepitett rendszer" ne 5-10 evvel ezelotti feature set-tel rendelkezzen.

> De ha mégsem, akkor ez jó kis piaci rés

Egyetertek. Ha csak magambol indulok ki, en hajlando lennek penzt fizetni egy linux distroert, ami tamogatja az osszes hardveret a laptopomnak
"bedugom es megy" szinten. Akadnak, akik dolgozni akarnak a linux-desktop-on, nem kalapalni meg hegeszteni azt.

Kar, hogy nem letezik ilyen.

Ennél egyszerűbb dolog sincs megoldva mióta van Linux - umountolás nélkül távolíts el egy hordozható eszközt (pendrive, anno CD/DVD), aztán dugd vissza, behal az egész tőle, rebootolhatsz. Emlékszem, erre volt egy supermount nevű patch, elég hack szaga volt, meg nem is volt valami stabil.

Szerkesztve: 2020. 09. 29., k - 15:48

Meg ugye van még a Chrome OS is. Egyre több szoftver áll át tisztán felhő-alapú működésre, ahhoz meg csak webböngésző kell.

Én meg azt prognosztizálom, hogy a webböngésző lesz az új operációs rendszer, és mindenki felhő alapú programokat fog futtatni, amikhez kliens oldalon csak webböngésző kell. Ez alapján legjobb, ha maga a webböngésző válik az operációs rendszerré, mert minek fenntartani egy külön operációs rendszert, ha azt csak arra használjuk, hogy elindítsunk rajta egy webböngészőt?

Akkor viszont az MS nem áll jól, mert a Google Chrome eléggé vezet a böngészőfronton.

Így a végén az lesz, hogy mindent Javascriptben (+HTML, CSS) fognak megírni (kivéve a webböngészőt és az operációs rendszert). De szerveroldalon is, mert ha kliens oldalon úgyis Javascriptben kell programozni, akkor már miért ne programazzunk abban a szerver oldalon is? Már most a Javascript a legtöbbet használt nyelv a Githubon.

> ha kliens oldalon úgyis Javascriptben kell programozni, akkor már miért ne programazzunk abban a szerver oldalon is?

Szerencsére létezik a másik irány is: lásd pl. Blazor. WebAssembly-vel közel natív teljesítménnyel lehet kódot futtatni - ez lényegében egy alacsonyszintű virtuális gép. Ebben lehet bármilyen programnyelvet futtatni (persze nem könnyű, de meg lehet csinálni egy kis kitartással) - akár JIT-es VM-eket is. És .NET-hez meg is csinálták. Így a kliens oldali logika is .NET-ben tud futni.

A régebbi Applet, ActiveX vagy akár Flash technológiákhoz képest talán a leglényegesebb különbség az, hogy ezzel nem egy téglalapot lehet vezérelni a weboldalon belül, hanem a DOM-hoz férünk hozzá pontosan ugyanúgy, ahogy JavaScriptből is. Tehát mindent meg lehet csinálni vele, amit JavaScripttel. (Oké, kell még Fetch, WebSocket, Storage API, stb, de ezekez megcsinálni mind már csak 1-1 napos binding projektek onnantól kezdve, hogy tudunk .NET-ből JS-t hívni és visszafelé.)

Ismerve, hogy milyen eszközök vannak .NET-hez, és millyenek JavaScripthez, simán elképzelhetőnek tartom, hogy ez az irány át fogja venni a vezetést. Ne feledjük, hogy a JavaScript sokak számára nem a szívüknek kedves választás, hanem kényszerű, mert más nem volt böngészőben. Mostantól viszont lesz más is. Biztos nem vagyok benne, de elképzelhetőnek tartom, hogy sikeres lesz ez.

Én ugyan Javás vagyok, nem .NET-es, és régóta várom, hogy legyen végre egy ilyen keretrendszer Javára is. Mivel a .NET és a Java technológia nagyon hasonló, ezért ha ott lehet ilyet csinálni, akkor Javával is meg lehetne csinálni, csak eddig még nem raktak össze ennyire meggyőző rendszert sajnos.

Ha már .NET-ben programozunk a szerver oldalon, akkor miért ne programozzunk abban a kliensen is?

Ha már Java-ban programozunk a szerver oldalon, akkor miért ne programozzunk abban a kliensen is?

Nem hiszem, inkább a JavaScriptet fogják továbbfejleszteni, hogy egyre jobb legyen és könnyebb legyen benne programozni.

Már így is elég gyors szerintem a JavaScript kliens oldalon, nem kell csak a gyorsaság miatt annyira ragaszkodni a natív kódhoz. Sokszor egyszerűbb/olcsóbb simán csak erősebb vasat venni, mint mindenáron szuperoptimalizált kódot írni.

Nem is a sebessége a fő probléma, hanem a statikus típustalansága. Ami egy projektméret fölött (kb ott ahol már nem tartható minden fejben :-) nagyon lecsökkenti a fejlesztők teljesítményét. Lehet persze TypeScriptezni, ami sokat javít a helyzeten, de akkor már miért ne legyen .NET?

A TypeScriptben az a jó, hogy a JavaScript-hez úgy ad statikus típusosságot, hogy annak eredeti típusrendszerét, szintaktikáját és szemantikáját amennyire lehet megőrzi. Vagyis minimális plusz munkával és tanulással át lehet térni JS-ről TS-re, ami más nyelvről nem mondható el.

WebAssemblyből közvetlen DOM hozzáférés nincs. Meg lehet persze tákolni (kihívni JS glue kódra), de a közvetlen DOM access, pláne úgy, hogy minden böngésző támogassa, még odébb van. Meg GC sincs WASM alatt, ami miatt menedzselt nyelvet bár lehet WASM alatt futtatni, de csak úgy, ha egy teljes menedzselt runtime ("VM") implementáció le van küldve a böngészőbe WASM bytekódként, amit aztán a JS enginebe épített WASM runtime majd jól megJITel. Meg lehet csinálni, lehet olyan use-case amire jó, de nem olyan általános megoldás szerintem mint a Blazor fejlesztők hinni szeretnék.

Ha már Javas vagy, akkor böngészőben Javat lehet TeaVM-mel vagy JSweet-tel futtatni. Ha mindenképpen WASM alatt akarod, akkor a Graal SubstrateVM LLVM backendjére nézz rá. Itt valószínűleg erősebben kell reszelni, hogy meginduljon ténylegesen, az előző kettő elég plug & play.

Köszi a tippeket! Egyelőre maradok a szerver oldalról JavaScript köpködésnél, ez a módszer már eddig is bevált, egész megkedveltem. Intranetre teljesen jó. A két hátránya a szerver oldali skálázódás, és a latency, de ezek töbnnyire nem számítanak intraneten. Ha egyszer komolyabb webes appot kell írnom, újra rájuk fogok nézni. Addigra remélem mainstreammés és plug and play-je válik.

Nézegettem egy kicsit az Angular-t is, részleteiben egész tetszik, de valahogy mégsem kívántam meg, hogy teljes programot ebben csináljak. A TypeScript jópofa, de nem tudom megemészteni, hogy a szeretett Javámtól megváljak. Ha váltanék, akkor legalább .NET-re, az talán még jobb is.

Igen, nincs WebAssemblyből közvetlen DOM hozzáférés, de ez a Blazor fejlesztőket nem zavarja, mert valaki megírta helyettük a glue kódot. Az egy dolog, hogy egy rohadt komplex tákolmány az egész, de ha sikerült stabilra megcsinálni, akkor ez senkit nem fog zavarni. Van egy ismerősöm, aki Blazoros projekten kezdett most dolgozni, kiváncsi vagyok milyenek lesznek a tapasztalatai vele.

Szerkesztve: 2020. 09. 29., k - 23:19

Dávid legyőzi Góliátot.
Felragyog az ég. Isteni jel!
Aszteroida csapódik a bolygóba.
Dávid legyőzte Góliátot. Épp időben.

:)

Habár szerintem is ez lenne a logikus irány, de a Microsoft elég sok energiát feccöl a WSL-be ahhoz, hogy utána a Windows legyen emulált Linuxon.