Van bármilyen DAB / DAB+ rádiód?

Elektronika, Elektromos eszközök

A kérdés apropója:

https://index.hu/techtud/2020/09/09/tul_nagy_szabadsagot_adna_ezert_is_…

(nem azért, hogy elolvassátok, csak az apropó miatt - ennyi hülyeséget összehordva ritkán lát az ember)

 

/sza2

( sza2king v | 2020. 09. 09., sze – 20:35 )

Én sem autóban sem asztali kivitelben nem találkoztam még DAB vevővel, ismeretségi körben sem.

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Nekem meg ot eve android auto. Ez utobbit tudom is hasznalni valamire, beszallok es az a stream indul el, amit kiszallaskor hallgattam, ala vlc. Ennek koszonhetoen evek ota kulfoldi radiokat hallgatok, igy engem spec ez a hazai dab-tema nem erint (ettol meg a velemenyem megvan rola). Szerintem a dab lekapcsolasaval, az fm-kinalat drasztikus csokkentesevel, a frekvenciacsomagok haracsolasaval csak szegenyebb lett a hazai hallgatosag, nem gazdagodott.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

( bennyh | 2020. 09. 09., sze – 20:46 )

Én vettem egy Terratec USB DAB vevőt, de csak azért, mert RTL csippes és ment vele az SDRSharp (szoftveres rádióvevő) valamint kis hekkeléssel a MindigTV-t is fogta, mert csak a gyári driver volt butítva, a kütyü egy az egyben egy DVB-t stick.

A lényeg, hogy DAB-ot vele sose fogtam, mert távol éltem a vételkörzettől.

Detto, bár nekem már a csomagolás sem dab-os és dab hallgatásra pontosan null kilométeres. A szándék megvolt, de amióta értelmes mobil internet csomagok vannak, igazából leszoktam a rádió hallgatásról, így értelmesebben telik a kocsiban is az idő célzott tartalom hallgatással 

( hendrick v | 2020. 09. 09., sze – 20:47 )

Szerkesztve: 2020. 09. 09., sze – 20:59

Whaaaa?????? Van egy Sony DAB+ rádió, nagyapámnak vettem, hogy ha majd a rádióval is azt csinálják, mint a TV-vel, akkor ne álljon ott eszköz nélkül. Meghalt, visszaörököltem. Az persze akadályozta a terjedést, hogy a filléres vevők helyett nagyságrendekel drágább vevő kellett, gondoltam ez is majd úgy megy, mint a TV átállás, hogy mindenki kaphat filléres részletekre a postától DAB rádiót, ahogy a TV beltérinél is történt. És most mit csináljon az, aki vett DAB only rádiót?

Nagyapám imádta tekergetni a rádiót, mivel vak volt, neki sokat hjelentett a hangminőség, de nem tudta megszokni, hogy ezt nem kell tekergetni, már beütött nála a demencia, és nem tudta értékelni a jó hangminőséget.

PS: Már kb 15 éve nem kapcsoltam be egy rádiót sem, azaz valahol kapisgálom a dolgot, első munkahelyemen amikor kezdtem, munkába járás alatt használtam a P990 telcsim rádióját, majd ez talán megmaradt a következő munkahelyen egy ideig, aztán kikopott.... a telefonjaim kiválasztásánál szempont mindig, hogy tudjon rádiót is, de az az igazság, hogy szökőévente ha bekapcsolom, utoljára a március 15-i Pintér SMS-es havazásnál használtam, hátha van hír a hóhelyzetről... kb ilyen vészhelyzetre van rádió a telcsimben, ennyi.

( dotnetlinux | 2020. 09. 09., sze – 20:54 )

Hallottam róla, vártam hogy beüt (elterjed, anyám is kérni fog egy ilyet), de nem történt meg. Ezek szerint nem is fog.

Emlékeim szerint modern mercikben már a 90-es évek végén volt ilyen DAB+ fejegység. (Soha nem ültem ilyen kocsiban)

( jakubovics | 2020. 09. 09., sze – 20:54 )

Az autóban van, de most már az sem működik.

( Sanya v | 2020. 09. 09., sze – 21:17 )

Nincs. A vevő a kocsiba +100.000 lett volna.

( fdeyso | 2020. 09. 09., sze – 21:36 )

Pont ma vitték el az autóval egyetemben.

( harlequin | 2020. 09. 09., sze – 22:30 )

Nincs, de ajándékba családnak vettem már, olyan helyre, ahol az analog vétel nagyon rossz volt.

“Any book worth banning is a book worth reading.”

( muszike | 2020. 09. 10., cs – 05:57 )

Nekem volt DAB is meg később amikor kitalálták, hogy nem DAB lesz, hanem DAB+, akkor az is.

A karantén idején még használtam is. 

( dejo v | 2020. 09. 10., cs – 07:09 )

Az egy hónapos autómban a rádió tudja, de mire odajutottam volna, hogy azt is kipróbáljam, megszűnt az adás.

Tertilla; Tisztelem a botladozó embert és nem rokonszenvezem a tökéletessel! Hagyd már abba!; DropBox

( hunludvig v | 2020. 09. 10., cs – 07:26 )

<offtopic>Ez most az új vagy a régi index?</offtopic>

Az új. De ugyesen csinaljak, a hangvetele hasonlo a regihez, a szalagcimekben viszont hasonlít az origora. Digitalis atnevelotabor a domainnev nepszerusege alapjan.

En is csak compare alapon vettem eszre hogy valtozott. Betutipus ugyanaz, csak a hirek sokkal jobbak: minden ceg mukodik, kicsit novekedtek az arak, de (foci)csapataink gyoztek az ellenseg ellen, van vedooltas, csaladanyaknak jo, Kia csaladiauto mar kaphato. Repul a pannon puma! 

Igen, lépten-nyomon tetten érhető a változás. Romlott a cikkek minősége - vagyis, inkább elég vegyes lett, néha beüt a vidéki-lap fíling. (De ezt csak akkor veszed észre, ha több cikket is elolvasol: ha nagyobbat merítesz, hamarabb kifogsz belőle egyet-kettőt (hármat-négyet).

PL a Rubikkal kapcsolatos cikk is kicsit silány volt (az is beszédes, hogy egy sportújságíró készítette), meg a KSH-statisztikussal is volt egy elég érdekes témájú beszélgetés. (Oké, elhiszem, kellettek hirtelen újságírók, sok, de akkor is.)

Meg volt néhány cikk, amiben elég necces kifejezések szerepeltek, legalábbis az én értékrendem szerint.

Néha olyan érzésem van, hogy kicsit már közeledtek a Kormány segge felé, de lehet csak képzelődöm.

https://index.hu/belfold/2020/09/08/itt_a_baby-boom_csak_ne_legyen_tul_…

Itt is jól látni a színvonalesést, a téma jó, igazából még az infók is, amit megtudunk, de tényleg nagyon nehéz továbbolvasni, mikor már a második kérdés szól arról, hogy a riportert (még csak nem is a riportalanyt) hány évesen szülte meg az anyja...

“Any book worth banning is a book worth reading.”

Pont erről a cikkről beszéltem és jó látni, hogy más is érzékelte a problémát :)

Tényleg jó cikk (lehetett volna), amiből sokat kilehet(ett volna) hozni. El fért volna benne, hogy mikor született a riporter, de nem ebben a tálalásban. (Bár én nem vagyok újságíró, de láttam már olyat, hogy egy riport közben a témára a riporter személyes példával reflektál. De annak is megvan a módja. Ami nem ez.)

LOL, én is olvastam a cikket, és meg is állapítottam magamban, hogy a régi idők indexén hasonló sem jelenhetett volna meg sohasem. Miért? Azért, mert abból az alapfeltevésből indul ki, hogy baj, hogy fogyunk. És hogy erre a több gyerek volna a megoldás, és eszébe sem jut, hogy bevándorlásra volna szükség? A régi index alapértékeivel megy szembe, ez a lényegi változás.

Jaj, most átfutottam újra a cikket és rájöttem, hogy ez az egyik amin fennakadtam a másik meg a házasság. Már magából a kérdésfeltevésből az jön le nekem, hogy a házasság jó, az élettársi kapcsolat rossz... Mkay? :) (És ezt statisztikai adatokkal is tudjuk igazolni!)

Nincs azzal semmi baj. Vidéken. Van amikor egy újságnak meg kell jelenni hetente-havonta, de ennyi idő alatt nem történt annyi minden, ami megtöltené az oldalszámot. Ezért írnak cikket mindenről, ami csak eszünkbe jut.

Ha nálunk a helyi hírmondóban megjelenik egy cikk, hogy "Megellett a Manci kutya, a kicsik egészségesek és aranyosak" és megtudhatjuk belőle van 2 kan, meg 3 szuka és 4 hét múlva elvihetőek, az hasznos és örülünk neki, mert lehet hogy valaki szeretne otthonra kiskutyát. (és a Pista bácsi írja, aki egyébként nem újságíró, hanem nyugalmazott pedagógus, de imádjuk, mert lelkes.). De ha egy ilyen kaliberű cikk egy országos-világos lapban jelenik meg, egy hasonló kaliberű szerző tollából, az olyan izé...

Szóval akartam érteni, amit írtam, hogy csak azért írnak, hogy legyen valami tartalom. (Valaki olyan tollából, akit azért vettek fel, hogy legyen valaki, aki ír valamit. Bevásárlócetlit, novellát az édes mindegy.)

Igazából az lenne a megoldás, ami most is van a naplóknál és kisebb rádióknál, hogy van egy központi szerkesztőség vagy épp egy hírügynökség és a helyi hírek mellett a központi cikkekkel töltik meg a lapot, ugyanakkor az meg már nem szerencsés, hogy a központ meg nem igazán független, már ugye amennyire lehet egy lap/szerkesztőség/hírügynökség független...

Igen, a külföld és belföld hírei.

Sajnos azóta nem olvasom a például a megyei lapot, mióta ilyen univerzális megyei lap lett belőle, központilag vezérelt, rendszeres, állva tapsolós vezércikkel, alternatív valósággal. Pedig megfogadtam, hogy ha kertes házam lesz, papír alapon fogom járatni a megyei lapot. Aztán oda süllyedt a színvonal, hogy inkább lemondtam róla. (Mármint az újságról, nem a házról :) )

Én így jártam a TV tunerrel. Vártam az átállást, beszereztem a hybrid, mpeg2 encoder-es Leadtek-et, aztán annyira lement a színvonal és annyira nem nőtt az ingyenesen fogható tartalom, hogy inkább végül eladtam áron alul egy parasztnak (gyorsan kellett volna kp), aki egy hónapig nem bírta még azt se kifizetni :(

Az analóg adáshoz és VHS digihez kellett volna.

PS:

Ja és egyes médiacenter programok már akkor is csak hw encoder-es kártyával álltak szóba, mert nem tudtak pl sw Timeshift-et és a hw encoderrel már majdnem olyan egyszerű, ha nem épp egyszerűbb dolguk volt, mint ha DVB stream-et kellett volna kezelni. Valamint az MPEG2-vel még a képfeldolgozás terhe (deinterlace és szűrés pl) is áthárítható volt az akkor a DVD miatt már rég elterjedt HW MPEG2 dekódolás révén a legtöbb videókártyának.

2008-ban vettem még a forint bezuhanása előtt és egy hónappal később vagy 30%-al drágább volt.

Nem csoda, körülöttünk mindenhol sok-sok évvel azelőtt lett kiépítve az akkor korszerű MPEG2 rendszer.
Az MPEG4-es DVB-T annyira friss volt akkor, amikor hazánk az átállást készítette elő, hogy még alig volt rá végberendezés.
Az ésszerű érvek között volt, hogy ha már a sok év késéssel indult a hazai digitális TV sugárzás, akkor a még friss MPEG4-re épülő DVB-T legyen inkább bevezetve, így nem kell 10 éven belül újabb technológiaváltást a lakosságra kényszeríteni.

( KoGa v | 2020. 09. 10., cs – 09:00 )

Valamiért a rádiónál nem volt annyira kormányzati akarat, hogy áttereljék az embereket. (Érdekes módon a TV esetében még a csapból is az folyt, hogy jajj, vegyél digitális vevőt.) Nyilván akkor nem lehetett volna azzal baszkódni, mint az FM esetén, hogy a frekvenciák elvételével ölik meg azokat az adókat, amik nem szimpatikusak a hatalomnak.

Hát most sikerült technikailag 25 évet visszalépni.

Hát a TV-nél már az 1980-as évek második fele óta téma, hogy hogyan lehetne a PAL szabvánnyal kompatibilis, de szélesebb "vásznat" adni neki. Rohadt bonyolult analóg trükkök mentek az ezt kutató mérnököknél.
Aztán 10 évvel később jött az, hogy TV műsorsugárzás MPEG-ben ... az BRUTTÓ 625 soros TV-t kapásból lehetett nettó dupla felbontásúra csinálni függőlegesen, vízszintesen meg végre megszabadulni a PAL általi 4:3 képaránytól.

https://en.wikipedia.org/wiki/Widescreen_signaling

Tényleg kemény küzdelmek mentek, hogyan lehet PAL jellel a régi TV vevőkkel kompatibilis sugárzással, de 16:9 bővítményt adni. Ezért a PAL helyetti OFDM+MPEG megváltás volt a 4:3 TV korszakán való túllépéshez.
És a másik hozadéka, hogy a 8 MHz széles frekvenciatartományban az egyetlen mai szemmel rossz minőségű műsor helyett 8 jó minőségű, szélesvásznú TV műsort bele tudtak rakni. Ez látványos nyereség frenvenciagazdálkodás területén is. Azaz a régi kb. 4 műsorra elég frekvencia igen kevés volt, többre a nemzetközi koordinációban nem volt lehetőség. A digitálisra TV sugárzásra való átállással ez a szám rögtön kb. 30 műsorra tudott felbővülni, ami valós lehetőséget nyitott meg. Addig a 4 feletti műsorszámot 1987-től AM-Mikróval próbálták Budapest vételkörzetében biztosítani.

Rádió esetén milyen gyakorlati hozadéka van a digitálisnak? Legalábbis annak tükrében, hogy most sem az FM sugárzás minősége a legszűkebb keresztmetszet, hanem az átlagos rádióban használt vacak végfok + ócska hangszóró.

Olyan szempontból mindegy, hogy a WideScreen talán (nem foglalkoztam azzal, hogyan jelzi, ha jelzi valami a képarányt) független a színrendszertől, a fekete-fehér tv meg mindkettőt megette. Meg gondolom máshol is kísérleteztek ezzel.

Én direkt vártam a PAL-os kísérleteket a WD mozidélutánokon. Direkt figyeltem a Videó (AIWA) LCD kijelzőjét, mert ilyenkor váltott a MESECAM kijelzés PAL-ra és a (Samsung) TV is ugrott ilyenkor egyet, mintha csatornát váltottam volna.

Igen, SECAM volt, majd rendszerváltás után fokozatosan átálltunk a PAL-ra.
SECAM esetén a szélesvásznú törekvésről nem tudok, PAL esetén nagyon bonyolultan akarták beleszuszakolni. Ráadásul úgy hogy az oldalpalást kisebb felbontású lett volna. És az a fránya kompatibilitás.

Egyébként kellemes történetek ... a fekete-fehér TV sugárzás okés, mindenkinek elmagyarázható.
Aztán rakjál bele színsegédvivőt oly módon, hogy a már eladott fekete-fehér TV-k képe nem változhat tőle. És mindezt analóg elektronikával véges áron lejátszható trükkel.

De végülis az FM is szép evolúción ment keresztül valamikor az 1970-es években, amikor kitalálták hogy 19 kHz-es pilot jelet sugároznak, amit PLL-lel fázishelyesen duplázva tart a vevő 38 kHz-es frekvencián és oly módon küldik le a bal és jobb differenciáját, hogy a már eladott monó FM berendezésre ne legyen hatással. Mindezt olcsón gyártható analóg trükkökkel.

Ehhez képest ma ... várj küldöm az új, a régivel nem kompatibilis szoftvert.

Nem reprezentatív, csak ha egy cég ilyen szakembert keres, nehezen talál. Ezt értsd így. Ami a szerénységet illeti, szerintem ne keverjük az álszent szempilla rebegtetéssel. Nem minősítettem magam, nem mondtam, hogy mennyire. Annyira mindenképp, hogy nehezen megmérhető dolgokhoz készülő műszer elektronikáit megtervezzem. Van persze az analóg elektronikának is olyan ága, amelyhez nem értek, ilyen a mikrohullámú átvitel. Bajban lennék, ha csőtápvonalat kellene méreteznem, de még egy vacak mikrohullámú sütőt sem vállalnék, mert ahova a kaját rakjuk, mégis csak egy üregrezonátor.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Azért a digitáis áramköröket elég jól megcsinálták az analóg szakik, hogy akik a digitális részhez értenek, azokank már sok gondjuk ne legyen vele, ha tartják a specifikációhoz magukat, (órajel, tápellátás, buszrendszer hossza, tipusa, csatlakozott eszközök száma, stb...). 

Ha meg már adott pl egy mikrovezérlő vagy PLC a már szakik által rendesen csatolt érzékelőkkel és beavatkozókkal, akkor már "szinte" csak a programozással kell foglalkozni.

Jó, persze, de ott esetleg azt nézed, egy port láb adott terhelésére mennyi lesz a statikus zajtartalékod, nézel felfutási, lefutási időt, jelszinteket, de alapesetben egymáshoz illeszkedő interface-ek vannak, amelyeket többnyire csak össze kell kötni. Jó, mindenféle EMI-filterre szükség van egy mikrokontroller mellett is, meg egy rakás hidegítő kerámia kondenzátorra, ami megkeseríti az ember életét, amikor PCB-t tervez. Keserves lehet még például a high speed USB, amelyet nyákon belül is 90 Ω hullámimpedanciával kell elvezetni úgy, hogy a D+ és D- közötti hosszkülönbség nagyon kicsi, talán 1.27 mm lehet legfeljebb, hogy szomorodna meg. :)

Analógon a klasszikus MOSFET-es, bipoláris tranzisztoros, jFET-es, műveleti erősítős, ellenállás, kondenzátor, induktivitás, dióda ökoszisztémát értem, illetve az ezekkel való tervezést-álmodozást, megrajzolást, majd gyártatást. Meg ha úgy adódik, tirisztor, triac, IGBT, és efféle borzalmak. Meg mindenféle céleszközök, tápegységhez például PWM-vezérlő szerkentyűk.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem tudom milyen cégek nem találnak megfelelő "analóg" mérnököt. Nálunk a fejlesztők elektronikus fék munkahengerekbe való BLDC motorokat és a hozzá tartozó elektronikát fejlesztik. Nehéz elképzelni a mechatronika elemeit csak digitális áramkörökkel. Szerintem egy villamosmérnök otthon van a digitális és az analóg technikában is.

Ez így lenne normális, de esett az oktatás színvonala, vagy az oktatottaké az utóbbi években, legalább is ez a tapasztalat. Nem azt mondtam, hogy nincs megfelelő szemlélettel rendelkező mérnök, csak nem elég. A minap beszéltem egy fiatal mechatronikai mérnökkel - tudom, ő nem villamosmérnök -, a digitális elektronikával még csak-csak megvolt, de az analóg elektronika nála is a kellemetlen beszédtémák egyike volt. Így inkább csak elnagyoltan, részletek nélkül beszéltem róla neki konkrét munka kapcsán.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Akkor lehet, hogy csak az a baj, hogy a tehetségtelenek is kapnak diplomát, ami azzal jár, hogy a cégek velük is találkoznak, azaz hígítják a szakmát. A videót ismerem. A stílus talán erős, meg ugye pszichológiából megbukott az oktató - ha azt kérdezte volna, ki az, aki nem tudja felírni a sajátvektorokat, sajátértékeket, kb. ugyanannyian jelentkeztek volna, mint így, amikor azt kérdezte, ki az, aki tudja -, de tartalmát tekintve igaza van.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Én bírtam az Orosz Lászlót, szerintem még ebben a videóban is nagyon jó érzékkel szakította meg az előadást, és ezzel a fellépésével humort vitt az előadásba.

Mindazon által még igaza is van: https://youtu.be/sS5cOeTpID8?t=748

Szerintem inkább arról van szó, hogy a tananyag mérete megsokszorozódott, miközben az oktatás ezzel nem tudta tartani a lépést. Mondjuk úgy, hogy az egyetemi könyvek baromira nem arról

szólnak, hogy a diákok a lehető leghatékonyabban meg tudják tanulni az anyagot. Össze lehet nézni a jó minőségű angol nyelvű (amerikai) könyvekkel, és kb. akkora különbség van, mint az életszínvonal. Úgy 50 év.

 

 

 

 

Az egyetemen az elveket tanítsák meg jól. Az alsó rétegek nem sokszorozódtak meg, teszem azt, idő közben nem lett több Maxwell-egyenlet, de szerintem a Fourier-transzformáció sem változott sokat az utóbbi években. :) Az anyag gyakorlatias része kövesse le a technológia fejlődését, de ez a kevésbé fontos, változékony, alkalmazott rész. Azért kevésbé fontos, mert ez elavul idővel, illetve ez valóban olyan nagy, hogy nem fér bele öt évbe. Azokat a konkrét dolgokat még csak közelítőleg sem tanultam, amellyel ma foglalkozom, de azt az egyetemen nem tudja az ember, hol fog a jövőben dolgozni. Kell viszont egy jó fizikai szemlélet, látni kell, ha valamit változtatunk, annak milyen hatásai lesznek.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nyilván az elveket tanítsák meg jó, a kérdés mindig az, hogy mi is az a szint, amire úgy lőjünk, mert az idő véges. Analóg technika szerintem egyre kevésbé az, egyszerűen amit csak lehet, mindenki digitális technikával old meg. Az analóg technikai természetesen mindig ott lesz, de ez most már olyan, mint az operációs rendszer: nem írunk sajátot, nem foglalkozunk vele, hogy pontosan mi fut benne, egyszerűen csak használjuk.

Ez nincs szerintem így. A feldolgozás digitális, de amíg eljutsz a hasznos jellel az A/D konverter bemenetére, addig kell erősítő, meg mindenféle rafinált zaj elnyomás, meg a spektrumok átlapolódása miatt sávkorlátozott jelből veszünk mintát, tehát szűrő is kell még az analóg oldalon. Ha valamit vezérelsz, akkor meg kell teljesítmény elektronika, ami végső soron szintén analóg valami. Ha kapcsolóüzemű, akkor is, mert feszültségre, áramra, meredekségekre, akármire kell méretezni mindent.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A kérdés mindig az, hogy az adott szakmai területnek mekkora részének kell egy adott tudás birtokában lennie. Innentől pedig alapvetően egy oktatásbeli kérdés.

Mondok példát: átlag informatikusnak, de akár még mérnök informatikusnak kb. semmi szüksége nincs se fizikára, se elektronikára, se jelfeldolgozásra, se szabályozástechnikára, mert ezekkel a munkája során jó eséllyel nem fog szembesülni, és általában az összes ilyen feladatra mondjuk éppen az említett villamosmérnököket fogják felvenni. 20 éve ezek még részei voltak a képzésnek, most már nem/vagy ha igen, akkor nagyon érintőlegesen. Mi még programoztunk assembly-ben, szereltünk gépet, építettünk hálózatot, forrasztottunk, stb. Ennek a mai szoftvermérnöki piacon az értéke minimális. Vannak emberek akik sokkal jobbak embedded fejlesztésben, vagy gépszerelésben, vagy hálózat konfigurációban, és mivel ezek önállóan is elég komplex szakmák, amibe ahhoz, hogy az ember értelmesen tudjon dolgozni, 4-5 évet bele kellene tolni, ezért én pl. nem is foglalkozom vele. Embeddedre ott a villamosmérnök, gépszerelést kiadom technikusnak, a hálózattal pedig küzdjön a hálózatos ember. Mindenki azzal foglalkozzon, amihez ért. Én elemzek/modellezek, és ha nagyon kell, akkor fejlesztek. A többit meghagyom másoknak.

Jó, jó, de...

átlag informatikusnak, de akár még mérnök informatikusnak kb. semmi szüksége nincs se fizikára, se elektronikára, se jelfeldolgozásra, se szabályozástechnikára

Aztán én meg szentségelek, hogy a PipeWire multimédia szerverben lineáris a hangerő szabályozása. Én meg logaritmikusan hallok, meg azok is, akiknek lövésük sincs a logaritmus függvényről. Imádom Wim Taymans munkáját, de azért b.ssza már meg! Vagy a másik jó arc, Lennart Pöttering, aki a mai napig képtelen megoldani a Pulseaudio gyermekbetegségeit. Mondjuk el is engedte már rég a projectet. Lehet, hogy programozni tudnak, de az sem túl nagy baj, ha értik annak a dolognak a működését, amelyre programot írnak.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

No igen, de az, hogy logaritmikusan hallasz, az mondjuk általános iskolai anyag, szóval ezt nem a mérnökképzésen kellene megtanítani :D (vagy legalábbis remélem)

Egyszerűen arról van szó, hogy a fejlesztők igen nagy hányada (95%) már réges régen egy absztrakt gépre fejleszt, és egyre kevésbé érdekes az, hogy, mi is fut alatta. Ez nem újkeletű, minimum 20-25 éve indult, de ha belegondolunk, a Matlab, amit pl. előszeretettel szeretnek szabályozók írására, is pontosan ezt nyújtja. Az embedded világon kívül már nem foglalkozunk órajelekkel, memória felépülésével, órajelekkel és hasonlókkal, hanem sok absztrakciós szinttel feljebb dolgozunk, egyszerűen azért, mert a nehéz vagy az anyagilag általában fájdalmas, számunkra (nem embedded fejlesztő) releváns problémák jóval magasabb szinten történnek. Melyek ezek? Az üzleti problémák (koncepcionális és folyamat), melyeket modellezni, majd a fejlesztő által megérthetővé kell tenni. A fejlesztési folyamatok problémái, amely biztosítja, hogy nagy csapatok hatékonyan együtt tudjanak dolgozni. A módszertani problémák, melyek megoldása nélkül biztos hogy fenntarthatatlan kódbázis lesz. A nagy, elosztott rendszerek problémái. Nagy mennyiségű adat tárolásának a problémái. Programozástechnikai problémák és megoldásaik. Van ezer másik olyan probléma, amivel egy átlag mérnök-infós találkozni fog, neki kell megoldania. Ez az, amire az egyetemi képzésnek lőnie kell.

https://www.vik.bme.hu/page/1093/

Sok esetben fizikai folyamatokra kell programot írni, s úgy nem lehet, ha a programozó nem ért hozzá, nincs egy fizikai képe róla. Jegyzem meg, ha üzleti folyamatot modellez, akkor kicsit közgazdásznak kell lennie, ha fizikai folyamatot, akkor fizikusnak, gépésznek, villamosmérnöknek, áramlástani szakembernek. Azt még valahol értem, hogy az operációs rendszer és a rengeteg kész library elfedi a programozó elől a hardwert meg egy rakás matematikát, de szerintem hatékonyabb, jobb kódot ír az, akinek van sejtése arról, hogyan is működik a számítógép, illetve tud assemblyben és/vagy C-ben programozni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Ha fizikai folyamatra kell programot írni, akkor erre be kell húzni a domain expert-eket, akik annak a témának a szakértői. Az üzleti folyamathoz nem kell közgazdásznak lenni, a legtöbb üzleti folyamathoz közgazdásznak nincs hozzáadott értéke, ha a folyamatok pénzügyi jellegűek, akkor jönnek a pénzügyhez értő emberek, és velük közösen kell dolgozni, hogy az készüljön el, amit igényelnek. Amennyiben bejön bármiféle banki modell, oda sem informatikust rakunk, hanem aktuáriust, amely a matematikus! képzésre ráépülő képzés. Ebben mérnök-infósnak helye nincs, nem az ő szintje, viszont ha kap onnan egy dobozt, akkor azt be fogja tudni integrálni a nagy rendszerbe, amit fejlesztenek, és nagy vonalakban érteni fogja azt, hogy milyen működésre számíthat a doboztól.

Az assembly programozásnak lényegében semmi hozzáadott értéke nincs a mai magas szintű nyelvekhez, egyszerűen tök mindegy, milyen regiszterek vannak, egy utasítás mennyi időt fut, mit csinál a branch prediction, stb. Ez a mikroptimalizálás kategória, amit egy modern fordító általában sokkal-sokkal jobban megcsinál, mint amire egy átlagos szoftverfejlesztő képes. Amennyiben tetszőleges magas szintű nyelven dolgozol (java, c#, python, javascript/nodejs, php, stb.) akkor még abban se lehetsz feltétlenül biztos, hogy milyen processzor architektúra van a szoftvered alatt. Kapsz egy virtuális gépet, azon van egy környezet, ami felett fut a szoftvered. Hogy az most x86, arm, sparc, power9, vagy bármi más ami a következő 10 évben lesz, nem érdekel téged, nem kell ezzel foglalkoznod, és őszintén, nem is akarsz.

A matekból a magasabb szintű matek kell: algoritmuselmélet és adatstruktúrák, gráfelmélet, elosztott rendszerek, stb. Nem vertikálisan akarunk ma már skálázni, hanem horizontálisan, ugyanis egy újabb szerver bedobása a rendszerbe nagyjából két kattintás, amióta a virtualizáció olyan alap, mit a turbo gomb volt anno az IBM PC-ken.

Az assembly-t, C-t azért írtam, mert gondolkodásmódot, szemléletet ad. Kollégáim C#-ban írnak user interface-t műszerhez, de a gép kicsi, az abban lévő PC teljesítménye valahol a Raspberry Pi környékén van. Hiába a magasszintű programnyelv, nem annyi az egész, hogy kicsit nagyobb erőforrást allokálunk ahhoz a virtuális géphez, amelyben fut, hanem a dolog úgy néz ki, hogy azon vitatkozunk, hogy az adatstruktúrában miért ömlik be 16 biten az adat, ha 12 biten is jöhetne, s az kisebb sávszélességet, kevesebb memóriát eszik majd.

Szóval még mindig attól függ, mi a feladat.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Akkor gondoljuk végig, hogy mi a probléma. Az a probléma, hogy magas szintű nyelven, magas absztrakcióval dolgoznak? Nem. A probléma az, hogy senki nem nézte meg, hogy az eszköz, amire fejleszteni kell, milyen teljesítménnyel rendelkezik, milyen paraméterekkel kellene megoldani az adott problémát. Az egyik oldalról ott a milyen fejlesztőm van, az milyen nyelven tud programozni hatékonyan, milyen kialakult rendszereink/folyamataink vannak, a másik oldalon pedig vannak paraméterek, amire a megoldást kell szállítani. Ezek lehetnek üzleti funkciók, technikai megkötések, biztonsági szabályok, stb. Ebben a kontextusban kell megoldást találni, és valahol itt kezdődik a mérnöki munka. A magam részéről lehet, hogy egy ilyen limitált eszköz esetén nem C#-ot választottam volna, viszont a másik oldalról meg nem biztos, hogy a legolcsóbb hw eszközt kellene kiválasztani egy embedded fejlesztéshez, mert adott mennyiség alatt a fejlesztési idő nagyságrenddel drágább, mint egy nagyobb teljesítményű eszköz.

A fejlesztő bérét egyszer fizeted ki, a drágább hardware-t minden eladott példányban. Ezen felül a nagyobb teljesítményű gépnek valószínűleg nagyobb a térfogat igénye, többet disszipál, s ebből következően nagyobb a fogyasztása is. Ezekre vannak műszaki megkötések. Az első meg gazdasági.

De mindegy is, csak azt próbáltam megértetni azokkal, akik még olvassák a párbeszédünket, hogy véleményem szerint szükséges, hogy a programozónak legyenek fizikai ismeretei, meg valamelyest értsen ahhoz, amire programot ír, s érzékelje azt, hogy nem végtelen az órajel frekvencia sem, meg a memória sem. Hogy értsd, nem úgy kezdünk minden piszmogáshoz, hogy ptr = malloc(10485760);, mondván, ennyi biztosan elég lesz, ebbe már belefér. Tudom, cinikus a megjegyzésem, de próbálom mondani, hogy kis 8 bites mikrokontrollerekben sokszor néhány tíz byte(!) RAM van, és simán elég szokott lenni.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Szerintem ugyanarról beszélünk. A kérdés számomra az, hogy hol húzzuk meg a határt. Senki nem mondta, hogy végtelen az órajel és a memória. Viszont nem mindegy, hogy van 200 bájtod, vagy van egy vertikálisan skálázható rendszered, amelyik több tízezer párhuzamos felhasználót is ki tud szolgálni. Nem mindegy, hogy mondjuk van egy 70-100 ezres napidíjért dolgozó fejlesztőm, aki elszüttyög egy szerver oldali kód memória optimalizációján 1 hónapig, vagy egy napi költségéből veszek +16 GB ram-ot a szerverbe (egy hónapra levetítve 320GB-ot).

Egy teoretikus kérdés: miért az adott nyelv profi kóderének kell az elméleti hátteret kidolgoznia? Sőt a teljes üzleti szempontrendszert miért a kóder nyakába varrjuk? Avagy fordítva: az üzleti tervet készítőtől miért várjuk el, hogy xy programozási nyelven profi módon implementálja? Valahogy a rétegződés hiányzik.
Ez olyan, mintha az az tervezőmérnök aki megtervezi a gépet, ugyanaz tervezi a gépelemeket is, majd nekiáll egyesével kiesztergálni, kimarni a darabokat. Mire való az ennél olcsóbb bérezésű forgácsoló szakember?

Követelményelemző ... ez is egy szaktudást, tapasztalatot igénylő szép szakma lenne. A harapófogóval való igényfeltárás mindenféle furmányos trükkjével együtt.
Mellőzésével ahogy írod, az implementáló szint próbál "okosban" megoldást találni. Ezért drágán képzett, tervezésre alkalmas "forgácsoló szaki" kell, aki futásidőben próbál új követelmények mentén újratervezni.
A bugok és biztonsági rések pedig vigadnak a futásidejű áttervezés hallatán. Sebaj, majd küldjük a javított verziót.
 

Ebből kifolyólag az is kérdés, hogy a Greenfox-féle gyorstalpalók <--> Egyetem közötti szintet érdemes volt-e háttérbe szorítani a rendszerváltás után?
Akik nem ismerték, ez a köztes szint a technikumok 5 éves szakemberképzése volt.

Jelenleg a munkaerőpiacon ugyanis
  - erősen alulképzett, például sima gimnáziumot végzettből ilyen-olyan 3..10 napos gyorsképzőn átképzett kollégád van
  - vagy valami mérnökképzőt végzett, szintén a cégnél tanítgatott, illetve tanfolyamokon tanított kollégád
A legtöbb munka, amire felveszed a szakit, valójában nem igényel erősebb szintet, mint amit rendszerváltás körül a technikumot végzettekkel csináltatott az ipar. Csak mivel ilyen 5 éves középfokú képzés nincs, mérnökképzőt végzettért kiáltasz.

Ez kettősség eleve kódolja, hogy a mérnökképzés óhatatlanul próbálja a tömeges szakemberképzés hiányát is betölteni, így egy olyan öszvér lesz a vége, amely se nem szakembert, se nem tudásra szomjazó mérnököt nem tud ebben a tömegképzésre kényszerített modellben képezni.

Ahogy nézem az ábrát, ez valóban így van. Egykor tanítottam technikusokat, ott a szakma mélyebb ismerete, a finomságokba történő értőbb elmélyülés, a gyakorlat picivel, de tényleg csak picivel több elmélet mellett volt a vezérlőelv. Tehát míg érettségiig szinte az volt, hogy ha ilyen áramkört látsz, akkor arra így írd fel a Kirchhoff-törvények alapján az egyenleteket, vagy hogyan számolj ki valamit, addig technikusin szóba kerül az is, hogy mi miért van, kicsit összeszedettebben, rendszerezettebben, ok-okozati összefüggéseken keresztül láttatva. De alapvetően ott is úgy, hogy ha valami nem megy, mi okozhatja, illetve számoljuk ki, mérjük meg.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem. A technikus nem üzemmérmnök. Kifejezetten a szakterülethez kapcsolódóan több gyakorlati képzést kap egy technikus, a BsC képzésben bár hangsúlyos a szakterületnek megfelelő gyakorlati tudás átadása, de jellemzően az MsC képzéshez (is) szükséges tudományos/szakmai elméleti alapokat kell elsajátítani.

jellemzően az MsC képzéshez (is) szükséges tudományos/szakmai elméleti alapokat kell elsajátítani

Elfogadva azt, hogy így van, csak részben gondolom helyesnek, hiszen ez nem osztatlan képzés. Aki megáll a BsC-nél, annak is elvarrt szálakkal, használható tudással kell rendelkezni. Ha a BsC kizárólagos célja az MsC lenne, akkor maradhatna az osztatlan MsC képzés, mint régen, amikor voltak a főiskolai diplomák jellemzően 3 év alatt, míg az egyetemi diplomák jellemzően 5 vagy 6 év alatt megszerezhetően.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Magyar specifikus probléma, mint ahogy a fenti linkben Orosz László bizonyítja is. Hallgatói kreditekben mérik az egyetemi oktatók teljesítményét ezért kell olyan tárgyakat kreálniuk mint pl. WEB programozás, és nem fizikát és matematikát oktatnak. A kreditnek ára van, és minnél többet elad egy oktató annál jobban szeretik. Nálunk fejlettebb világban, megy az egyetemen több elméletet és kevesebb hypeot hallgathatnak. Most a BME-n az értelmesebbek saját erőből, és/vagy mellékutakon tanulják meg azt amit a külföldi egyetemek alapképzésben elméletet oktatnak.

Amikor Debrencben, Miskolcon, Szegeden vagy Pécsen végzett villamosmérnök jelentkezik egy meghirdetett pozicióra, akkor az Ohm törvény feladásával könnyen le lehet zárni az állásinterjút. Fel kell készíteni a toborzó kolleginát, hogy mely intézményekben végzettekre szűrjön, és akkor nem lesz nagy csalódás...

Egyébként igaza is van Orosz Lászlónak, meg nincs is. Ott kezdődik valahol a probléma, hogy az egyetemi oktatók legnagyobb része mérsékelten alkalmas oktatásra, és nincs a rendszerben egy visszajelzés, amely ezeket az oktatókat elhajtaná a diákok környékéről. A másik, hogy sokáig nem volt megoldva a tantárgyak normális egymásra épülése, ezért olyan dolgokat vártak el az egyik tárgyból, amit egyébként a normál képzésen egy másik tárgyból 1-2 félévvel később oktattak. A tankönyvek teljesen elméletiek, gyakorlati példák hiányával, aminek az a következménye, hogy az egész anyag a levegőben lebeg, nem tudja a diák mihez kapcsolni. Persze, 20 évvel diplomázás után már érti az ember, hogy miről is akartak oktatni, mert most már megvan az a gyakorlati tapasztalat, amihez lehet kötni. Ehhez képest meg lehet nézni egy jó minőségű amerikai tankönyvet (gyakorlatilag bármilyen témából): részletesen leírnak mindent de folyamatosan példákkal illusztrálják, adnak feladatokat, ellenőrző kérdéseket, illetve megoldásokat is. Nos, vajon melyik esetben rendelkezik a diák olyan tudással, amit VALÓJÁBAN tud használni?

Akkor nézzük a képzést:

https://www.vik.bme.hu/page/1093/

  • Analízis 1 informatikusoknak
  • Analízis 2 informatikusoknak
  • Valószínűségszámítás
  • Bevezetés a számításelméletbe 1
  • Bevezetés a számításelméletbe 2
  • Fizikai 1
  • Fizika 2

és ehhez képest valóban van egy:

  • Mobil és webes szoftverek

Nézzük meg mondjuk a világ egyik legjobb mérnöki egyetemét, a USA beli MIT-t:

http://catalog.mit.edu/degree-charts/computer-science-engineering-cours…

Ha összevetjük a mi műegyetemi programunkkal, akkor kb. egy-az-egyben ugyanaz, sőt....

Aztán nézzük meg Karlsruhe-t is, jééé, az is egészen hasonló:

https://www.informatik.kit.edu/downloads/stud/informatik_bachelor/82-07…

A különbség az oktatás módszertanában, hatékonyságában, és úgy összességében, a színvonalában van.

Mit akarsz ebből kihozni? Nézd meg a következő tárgyak leírását, aztán gondold át..

Programozás alapjai 1: https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIHIAA01/

Programozás alapjai 2: https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAA01/

Informatika 1: https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIIIAB04/

Informatika 2: https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VIAUAB01/hu/

Infokommunikáció: https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/VITMAB03/hu/

 

Míg a Fizika kevesebb óraszámot kap, mint a írjunk "Hello word!" programot C-ben, meg TCP/IP protokoll... Holott ha bekerül a nebuló a gyárba akkor 1 hét alatt megtanul C-ben programozni...

Fizika 1: https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX21/hu/

Fizika 2: https://portal.vik.bme.hu/kepzes/targyak/TE11AX22/hu/

Mert általános fizikára pontosan ennyi szüksége van egy villamosmérnöknek. Viszont embedded fejlesztésre (C, C++), illetve a hálózati protokollokra szinte mindig.

De akkor nézzük csak végig:

Prog 1&2: alapvető programozási ismeretek. E nélkül villamosmérnök már nem nagyon használható.
Informatika 1: számítógépek alapvető ismerete, dma, io, memória, illesztések, operációs rendszer alapok. Villamosmérnök, aki nem tud egy i2c buszhoz illeszteni, vagy nem tudja, mi az os, és mit tud egy realtime os?
Informatika 2: hálózati alapismeretek és adatbáziskezelés és webfejlesztés alapok és formális nyelvek egy tantárgyban. Ez nekünk konkrétan 4 külön tárgy volt, valami szigorlati is.
Infokommunikáció: analóg, digitális, mobil, IPTV, stb. rendszerek, mindez gyakorlattal.

Ezek 2020-ban alapvető tudásanyagnak számítanak egy villamosmérnök számára. Az a villamosmérnök, amelyik nem tud programozni, nem ismeri a modern számítógép működését, nem tudja, mire jó a dma, hogyan kell illeszteni, nincsenek alapvető hálózati ismeretei az baromira nehezen fog tudni elhelyezkedni.
 

"Az a villamosmérnök, amelyik nem tud programozni, nem ismeri a modern számítógép működését, nem tudja, mire jó a dma, hogyan kell illeszteni, nincsenek alapvető hálózati ismeretei az baromira nehezen fog tudni elhelyezkedni."

Ezek a tárgyak kb. középiskolás szintet ütnek meg, és megfelelő készségekkel max. 3 hét alatt megtanulja egy gyengeelméjű mérnök is. És ez az a tudás az ami mire kilépsz az egyetemről már régen elavult. Nincs hozzá jegyzet, mert mire a jegyzetet megírnák. már ki is lehetne dobni. Én még PIC 16C54-el kezdtem pályafutásomat, amikor még az egyetem 8051-et tanítottak, de azt is csak kb 2 laboron. Ma a PIC-ből legalább 800 féle létezik. Ha bármelyikre programot kell írnom, akkor 1 hét után már a működő kódot debuggolom, amivel még eltöltök 4-5 hónapot. Programozni egyetemen nem lehet megtanulni. Olyan alapokat lehet ott megszerezni, amit egyetemet nem végzett kóder is meg tud szerezni, csak neki sokkal több időbe és munkába kerül, mint segítséggel. A Laplace vagy Z transzformáció viszont nem fog elavulni, és nem is motivál senkit hogy hétvégén ezeket gyakorolja, vagy differenciál egyenleteket oldjon meg Laplace-al.

Még jó, hogy középiskolás szint, nyilván azért tanítják egyetemen egy félévig, mert a diákok olyan buták, hogy 3 hét alatt nem tudják megtanulni. Programozni nem lehet megtanulni egyetemen? Nézzük, mennyi időt töltene legalábbis papír szerint a programozás 1-gyel a diák? Ó, várjuk csak, 210 órát ... na ebből van kettő, tehát kb. 400 órát kellene beletolni. Azért azt gondolom, hogy aki 400 órát beletol egy témába, egészen szép eredményeket el tud érni, sőt, akár még programozni is megtanulhat. Nyilván, nem úgy, mint egy fejlesztő, de talán annyira igen, hogy be lehessen rakni valami projektre, amiben sok kárt nem tud okozni. A Laplace és a Z transzformáció még mindig egyetemi anyag - ahogy 20 éve is az volt. A tudás ami elavul, ahogy kilépsz az egyetemről, TCP/IP van vagy 50 éve. Annyira nem biztos, hogy nem kellene megtanulni.

Ezért hívják BSC képzésnek, és nem MSC-nek. A bsc képzésen általános képzést adnak, amelyik megpróbálja a villamosmérnökség legteljesebb spektrumát alapszinten lefedni. A specializáció az msc-n történik, amikor dönthetsz, hogy te most villamos energetikában akarsz dolgozni, vagy mondjuk beágyazott szoftvereket akarsz fejleszteni, vagy mész az autóiparba matlab-ban úttartást fejleszteni.

Szóval igen, a villamosmérnök alapképzésben el kell odáig jutni, hogy tudjon alapszinten programozni, mérni, algoritmizálni, szabályozót tervezni, frekvenciatartományban dolgozni, rendszereket illeszteni, stb. Itt rakják le azokat az alapokat, amire a specializáción majd tudnak építeni. És igen, lehet, hogy semmi szüksége nem lesz arra, hogy majd programozzon. Vagy arra, hogy szabályozót tervezzen. Vagy arra, hogy rádió antennákat méretezzen. Viszont a lehetősége meglesz rá, hogy ezekhez hozzá tudjon szólni.
 

"Szóval igen, a villamosmérnök alapképzésben el kell odáig jutni, hogy tudjon alapszinten programozni"

És mégis miben? Nálunk ipari automatizálásban programozni LabView, ST, IL, LD, FB, SFC, FANUC, ABB, KUKA, REXROTH környezetben kell. Milyen viszonyban vannak ezek a valós elvárások az Programozás 1-2 tárgyakkal? Megjegyzem, ha felvesznek egy normális munkahelyre, normális fizetésért akkor el fognak küldeni a megfelelő tréningekre, ahol pl. 3x5 nap alatt megtanulsz FANUC robotot programozni! És keresi egy villamosmérnök a kódfejlesztők fizetésének többszörösét.

5db NX701 egyetemes gépvezérlő több mint 1800 IO-val, MS SQL DB-vel, 50 technológia egységgel, 20 robotkarral, CX Supervisor felügyeleti rendszerrel, 8 eltérő terméktípussal, amit 2 fő villamosmérnök "programozott" le 3 hónap alatt. Ez minek számít? Akármilyen (emberi)nyelven is beszélünk a kollégákkal, erre mindig a "programozás" szót használjuk, még ha nem is az. De még a kapunyitó működésének a beállítását is, programozásnak hívja a gyártó.

Én is ezt vallom, de ilyen szempontból pl. sokkal "többet ér" egy programozni tudó villamosmérnök, mint egy más szakmához nem értő programozó. Előbbi legalább a saját szakterületének problémáit le tudja fordítani egy (vagy több) programnyelvre, míg utóbbi sajnos sokszor meg sem érti megoldandó a problémát.

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Holott ha bekerül a nebuló a gyárba akkor 1 hét alatt megtanul C-ben programozni... Ebből látszik, hogy halványlila fogalmad sincs a C-ről.

A fizika ebben az esetben egyéb fizika, szóval minden olyan fizika aminek semmilyen szinten nincs köze az elektromossághoz. Erre még sok is ennyi kredit.

Az infokommunikációt iderakni, ami tök alapvető elméleti dolgokkal foglalkozik meg végképp egy vicc.

Ezekből egyedül az info 2 ami kicsit bullshit, viszont cserébe a házija egy weboldal készítés, ami teljesen mindegy mit csinálsz elég hasznos.

Ha újra elolvasod, amit írt, rájössz, hogy nem egy dologról beszéltek. A linux kernelbe kényszerkódoló munkája nem fog bekerülni, mert úgy dobják vissza, hogy a stadion falán pattan. Pont ez a bajunk az ominózus 3 hét alatt megtanul C-ben programozni, minek azt tanítani féle megjegyzésekkel. Le kell rakni a stabil alapokat, és folyamatosan fejlődni kell, különben tákolás lesz, amihez aztán senki nem mer hozzányúlni, mert nem tudja, hol törik apró darabokra. Sokan sajnos el sem jutnak odáig, hogy ezt belássák, és nekiálljanak képezni magukat. És ez sajnos teljesen nyelvfüggetlen.

Részben egyet kell értsek veled. Az egyetemen 15 héten keresztül heti 3 órában tanítanak C-t. Hozzá rak a tanuló szabadidőben másik 3 órát. Szumma 90 óra. Ha 3 hetet munkaidőben foglalkozol vele, akkor az már 120. Én még olyan embert nem láttam, aki nem az "nagybetűs" ÉLETben tanulta meg a szakmáját. Szemléletes példa a jogász vagy az orvos esete. Kilépve az egyetemről még elmehet bojtárnak vagy rezidensnek, de a szakvizsgáig önállóan nem dolgozhat. Hasonló a tervezőmérnök is. Igazolt szakmai gyakorlattal és másik mérnök ajánlásával kaphat kamarai regisztrációs számot egy végzett mérnök. Programozás 1-2 (2*90 óra) elvégzése után nem lehet komoly C programozó. Más topikokban állandó téma, hogy nem a diploma számít... és az is igazság.

Egyrészt ismerek debrecenit, aki fel tudja írni az Ohm törvényt, másrészt meg lehívják a nagyarcú pesti oktatót, aki odabasz egy halom doksit, zh-ztat, életéről mesél, oktatásra már nem jut sok idő. Tudom, az egyetem és még a fősuli is jelentős részben önálló munka, egy levelező meg pláne, de nincs az a kis idő, amit nem lehetne értelmes oktatással tölteni. 

BIII/VHF 174Mhz - 230MHz 8db 7MHz sávszélességű csatornára van felosztva. A csatornák további 4-4 alcsatornára vannak felosztva, egy-egy alcsatorna max. 10db rádiócsatornát tud sugározni. Így elméletileg 320 rádióadó tud működni.

A audio kódolás DAB-on MPEG-1 Audio Layer II történik, a DAB+ HE-AAC (AAC+) tömörítést használ. Az adatátviteli sebesség 2432 kbps, 2304 kbps MSC és 96kbps FIC. A maradék 32kbps hibajavításra használt. Egy multiplexen 128kbps és 192kbps sávszélességen lehet sugározni a rádiócsatornák számától függően.

 

Szerintem ha az egész EU-ban egységesen kezelték volna a rendszert, és mindenhol bevezetik a 2000-es évek elején, akkor nem jutott volna erre a sorsra. A 5G korában szerintem már túlléptünk a technológián.

Az analóg TV adás leállítása után a felszabaduló frekvenciákat lehetett értékesíteni a mobilszolgáltatóknak. De ha megszűnne az analóg rádió, a felszabaduló frekvenciasávokat mire lehetne értékesíteni?

Illetve FM-en van jópár digitális funkció is, így a DAB ebben sincs előnyben.

Azzal a címszóval lett leállítva, hogy nincs rá érzékelhető méretű lakossági igény. Ugyan erre aztán semmilyen esélyt sem adtak, de most már mindegy is. Ilyen alapon semmilyen új dolgot nem kell  bevezetni.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Hát kb. A DAB-nak három jelentősebb hátránya van egyébként: lefedettség, vevőkészülék ára, vevőkészülék fogyasztása. Ebből a lefedettség és a vevőkészülék ára jelentősen javítható/támogatható, azonban a fogyasztást nem lehet egy analóg készülék szintjére vinni szerintem (így hordozható rádiók kevesebb ideig bírják, nagyobb akku kell bele, nagyobb szennyezés). 

Amíg a médiapluralizmus mumus a regnáló hatalom számára, addig a dab-ban rejlő előnyök (olcsó és tömeges műsorkínálat, a teljes, országos lefedettség lehetőségének megléte, hatóság által nem szabályozható, stb) inkább hátrányként jelentkeznek. Ahogy a nyugateurópai gyakorlati példák is mutatják, ez egy járható út lett volna itthon is. Persze nyugaton más okok miatt nem terjed már, itthon viszont (Európa egyik legdrágább mobilnet-előfizetései mellett és egyik legszegényebb országában) inkább lenne jelentősége egy államilag dotált vevőkészülék kínálattal (a televíziós digitális átálláshoz hasonlóan) ennek a történetnek, mint hogy azt várjuk, hogy majd a netes streamek pótolják a lakosság szegényebb rétegeiben a független tartalmakhoz való hozzáférést. 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

A rádiónál a CCIR frekitartományt nem kellett kipucolni, ellenben az analó TV-adások frekvenciáival. Nagyon nem mindegy. Ha jól tévedek, 1995(!) ben indult a kísérleti DAB idehaza, és sok évvel később lett belőle "prod" környezet, ami a lakosság valami ~30%-át fedte le. Viszont sem adóállomásokban (HHH, OMK, Száva), sem programkínálatban nem történt semmilyen változás - úgy meg nehéz rászoktatni az embereket, pláne, ha a vevőkészülékek nem sorakoznak a boltok polcain az olcsó zsebkütyüktől a hifi-toronyba rakható "tepsi" méretűekig - megfizethető áron.

Az ötlet, a technológia jó lett volna, sávszélességet is bőven spórolhattunk volna a mobilnetes streaming-gel szemben ("broadcast" vs. csillió darab unicast), de ez messze nem volt a projekt céljai között.

Hát most sikerült technikailag 25 évet visszalépni.

Én is furcsán néztem, hogy egy modernebb technológiát leállítottak, de tulajdonképpen nem mondanám, hogy visszaléptünk, inkább átugrottunk egy technológiát, amit eddig 25 évig nem sikerült bevezetnünk, most meg már minek!? IP streaming van lassan mindenhol - kép és hangátvitelben egyaránt. 

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

Pedig nem egy nagy dolog már manapság, ha valaki szeretné. Szerintem inkább sokan nem is gondolnak rá, hogy ez megoldható és hasznos is lehet.

Én azon csodálkozom, hogy még a legújabb autók infotainment rendszereiben sem alap a mobilnet kapcsolat, csak a prémium kategóriában.

"Probléma esetén nyomják meg a piros gombot és nyugodjanak békében!"

( Caro | 2020. 09. 10., cs – 10:01 )

Nincs országos lefedettség, minek venne bárki drága pénzen DAB+ rádiót?

Ki az, aki otthon rádiót hallgat még? Ha "szól valami a háttérben" manapság az is inkább a netről jön.

Tehát marad az autóba épített. Ahhoz viszont lefedettség is kellene.

Tényleg? Hát, úgy nem sok értelme van.

Én pont azért csak DAB-os rádiót vennék itt, Angliában, mert sokkal több adó van az FM-hez képest. A sokkal több adóból pedig meg lehet találni kinek-kinek ami érdekes, nem az van, mint Magyarországon FM-en, hogy van egy stílus, aztán ha az nem tetszik, akkor hallgathatod még a Bartókot, a Dankó rádiót meg a Jazzy-t, és ha ezek se jönnek be akkor kikapcsolhatod.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Hogy a lekapcsoláskor mi volt a kínálat, nem tudom, de 2014-es lista szerint akkor DAB-on Kossuth, Petőfi, Bartók, Magyar Katolikus Rádió, Klubrádió, Lánchíd Rádió és az Inforádió volt a "választék" - http://nmhh.hu/cikk/162258/A_digitalis_tevek_utan_jonnek_a_digitalis_ra…

Egy másik NMHH-s oldal (a szövegezése alapján 2017 utáni tartalom) úgy fogalmaz, hogy "a közszolgálati adók műsorai, illetve egy-két kereskedelmi rádió érhető el így jelenleg". Ugyanitt már felvetődik az internetes rádiózás fejlődése, mint kihívás: " DAB egyik előnye, hogy a lefedett területen a helytől függetlenül állandó a hangminőség, azonban a technológia vonzereje számára valódi kihívást jelent az internetes rádiózás fejlődése is " -  http://nmhh.hu/cikk/187434/Digitalis_atallas_a_radiozasban

És sajnos "bejött": a streaming média nagyon sok esetben kiszorította a "hagyományos" rádiózást. Mondjuk ez köszönhető annak is, hogy nem egy mobilgyártó néhány dollárcent megspórolása érdekében (meg a saját zeneboltjának a bevételei miatt...) kihagyta a készülékből az FM-rádió funkcionalitást - DAB meg soha nem is volt mobilban ugye...

( kisg v | 2020. 09. 10., cs – 10:18 )

Szerkesztve: 2020. 09. 10., cs – 10:19

Teljesen félrérti mindenki. 2024-ben a Carpathia műholddal megkezdjük a világűr meghódítását. Akkor majd jönni fog a kampány, hogy aki igaz magyar, az satellite radio-t hallgat !!! 444 !!!

 

:)

Csak egy rádiót kell róla sugározni: Kossuth Rádió
A hírek között pedig a magyar népességfogyás ellen csak ez az egy szám engedélyezett:
Anima Sound System - Csinálj gyermeket!
https://www.youtube.com/watch?v=sANwBlp3K_M

Bár Deutsch talán még bejuttathatja az adásba a "Tedd a napfényt be a számba" című számot is a sok D vitamin miatt.

( godot v | 2020. 09. 10., cs – 11:13 )

Szerkesztve: 2020. 09. 10., cs – 11:14

Amúgy mi a helyzet a "másik" Európai digitális rádió szabvánnyal a DRM-el. (Digital Radio Mondiale). Mintha egyszerűbb lenne mint a DAB, nagyobb a hatótáv stb...

https://www.drm.org/what-is-drm/

Franciák, olaszok meg németek használták, indiai videó is van fent a youtube-n erről, most nem tudom, mi a helyzet, mindenesetre középhullámon FM minőségű vétel (el lehet vitatkozni az agyontömörített audióról, de beszédhez és háttérzenének tökéletes) nagy távokra.

A Blu-Ray na az pont ilyen, mert PC-ben és notebook-ban nem is terjedt el

Ezt úgy érted, hogy manapság senki nem használ optikai meghajtót?

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Szerintem halott. Régen volt egy szekrény csak DVD-knek és CD-knek. (Zene, film, programok) Nemrég fejlesztettem gépet (asztali dobozos) és nem hogy BlueRay nem ment bele, de gondolkoztam a DVD író kukázásán is: legutóbb akkor értem hozzá, mikor az előző gép bekerült a dobozba. Már a szekrény sincs meg. (Végül maradt, mert elfér.)

  • film: AppleTV (HBO Go, NetFlix, Plex TV és ISO-k),
  • zene: Spotify,
  • progik, fotók, mentés: HDD és felhő,
  • barátoknak valami adat: felhő,
  • (nem szigorúan téma, de könyvek: Kindle Paperwhite + HDD + felhő),
  • kb. van egy pendrive a Windows és Linux ISO-nak, de ezen kívül kb. minden vagy HDD vagy felhő.

https://naszta.hu

Nem mondtam, hogy ez jó dolog, vagy, hogy egyetértenék vele. De egyre inkább ez a tendencia, rengeteg új latop eleve csak külső dokkolóval válik ethernet-képessé, illetve sok helyen (pl. az én munkahelyemen is) sorra szüntetik meg a kábeles hozzáférést és csak a wifit engedik használni.

Tehát nem jó így, de jelenleg ezt látom.

A világ nem arra megy, hogy otthon szervert tartsunk. A tartalom manapság úgyis 90%-ban telefonon keletkezik, az meg ráér felszinkronizálni a cloud-ba, amiért persze lehet csengetni havonta a zsetont. Én se mondom, hogy ez nekem tetszik... de amíg van asztali gép, addig én azért nem parázok :)

Nekem még okostelefonom sincs. A telefon szelfizni jó, meg arra, hogy teljesen kiszolgáltassa magát az ember a Nagy Testvérnek. Munkaeszköz az asztali gép, ami kivételéty tekintve lehet valami hagyományos házban lévő, Barbone, vagy notebook. A lényeg, hogy nyílt legyen, saját telepítéssel, konfigurációval.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Munkaeszköz az asztali gép

Szerintem ez attól is függ, hogy kinek mi a munkája.

Hogy csak egy extrém példát hozzak, van, akinek a munkaeszköz az egy légkalapács ;-)

A másiknak meg instagramos reklámozásból él, és a szelfizés (meg az utómunkák) számára a munka.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Hogy definiálod a munkát*? Ha valaki az így szerzett pénzből él, ezzel foglalkozik napi 8 órában és nincs más jövedelemszerző tevékenysége, akkor szerintem ez simán munkának tekinthető.

* Erő * elmozdulás :-D

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nem azt mondom, hogy én sokra becsülöm, de végeredményben ez is csak egy munka.

A fotómodell, aki elmegy a reklámfotózásra, az dolgozik. Ugye? Meg a fényképész is, aki elkészíti a fényképeket. Meg az ügynök is, aki elküldi a portfólióját a potenciális hirdetőknek, akik aztán megrendelnek ilyen-olyan képeket.

Aki az instagramból él, gyakorlatilag ezt a három munkát csinálja egyedül. Modellkedik, fényképez, retusál, imázst épít, amikor van elég követője, akkor meg szerződést köt mindenféle cégekkel és termékeket is ügyesen elhelyez a képeken.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

“A fotómodell, aki elmegy a reklámfotózásra, az dolgozik. Ugye? Meg a fényképész is, aki elkészíti a fényképeket. Meg az ügynök is, aki elküldi a portfólióját a potenciális hirdetőknek, akik aztán megrendelnek ilyen-olyan képeket.”

Jó a példa, mert ezeket is pont ennyire becsülöm. :) A szememben ugyanolyan haszontalan, semmit nem érő "munka" ez is. De nyilván ez szubjektív.

Lehet persze így hozzáállni, csak érdemes megnézni, hogy egy topmodell mennyit keres, és akkor belegondolni, hogy mennyi pénz is van a divatban. Azt a ruhát, cipőt, alsónadrágot, amit hordasz, valaki megtervezni,

kollekcióba rakja, legyártatja, megreklámozza, azért, hogy legyen mit megvenned a boltba. Ugyanitt érdekes megnézni az Ördög prádát visel című műremeket, bár szórakoztató film, de nagyjából helyre rakja az embernek a divatszakma helyét.

De nem arról volt szó, hogy becsülöd-e vagy nem, hanem arról, hogy munka, vagy nem.

Egy fényképész, aki elvégzett egy tanfolyamot, megvette az eszközöket, gyakorolt, most pedig fényképeket készít és ebből él, az azért csak egy szakma, és amit csinál az csak munka. Most teljesen mindegy, hogy csajokat fényképez parfüm vagy ruha reklámhoz, autókat autó reklámhoz, esküvőket, babákat vagy iskolában osztályokat. Van igény arra, amit csinál, ezért pénzt kap, ebből fizeti a kaját, a kislányának a balettóráját meg a jelzáloghitelt.

Erre mondhatod, hogy ez semmit nem érő munka, de akik házasodnak, azok pl. szeretnének profi képeket, nem olyanokat, hogy a papa kattintgatott párat az esküvőn, könnyes szemmel, a régi pajtás géppel, vaku nélkül és minden képről lemaradt az emberek lába.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Ahhoz, hogy valaki itthon hivatásos fotós lehessen, egy két ÉVES tanfolyamot kell letolni, és sokat kell tanulni és gyakorolni, különben sehol nem lesz az ember. Erre jön még az eszközök beszerzése, fotó studió építése, hátterek, világítások, szoftveres, sminkes, stb.

Persze átlag ember csak annyit lát, hogy kattintgatnak, és ott a fotó, ami kb. annyira reális, mint hogy a szoftverfejlesztő meg nyomogatja a gombokat, aztán ott a szoftver.

Nem ez a kérdés, hanem az, hogy az az ember, aki letolta a két éves tanfolyamot, tanult, gyakorolt, beszerezte az eszközöket, stúdiót épített, stb. az amikor fényképeket készít, az tekinthető-e munkának, vagy hobbi illetve semmire sem becsült idézőjeles "munka", ahogy a kolléga írta.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Erre mondhatnám azt, aki éveket tölt tanulással, gyakorol, próbálkozik, majd elkezd szoftvert írni, az tekinthető-e munkának, vagy hobbi illetve semmire sem becsült idézőjeles "munka" :D

Egy bányász bizonyára így gondolkozik. Csak azt nem tudom, hogy ezen a szakmai fórumon mit keresnek bányászok?

De legalább akit fotós fotóz, az a kép valahogy kinéz. A szelfit ha kézből csinálja, annak idióta a  perspektívája, ha bottal, az is hülyén néz ki, ha meg magát tükörben fotózgatja, az még hülyébben. Igénytelen fotók ahhoz képest, amit egy hivatásos tudna csinálni. Ja, az pénzbe kerülne.

OK, de nem is a minőségről beszélgetünk, hanem arról, hogy munka-e, ha valaki napi 8 órában csinálja a szelfit és ezzel keresi a pénzt.

Amúgy nem tudom, hogy mi az általános, mert nincs instagram fiókom, de amit máshol láttam instagramból átemelt fotókat, azok nem úgy voltak szelfik, mint ahogy a távolkeleti turista fényképezi magát mindenhol. Feltételezem, hogy minimum állványon állt a gép, de az is simán lehet, hogy valaki más fogta és nyomta a gombot. Feltételezem, ez is olyan, hogy elkezdik valahogy, amatőr módon, kézből szelfizve, vagy valami állványról távirányítóval/időzítővel exponálva, aztán ha valaki komolyan gondolja, akkor meg kell teremteni a komoly képminőséget is, szóval megvan a sminkes, a világításért felelős alkalmazott, a fényképész, és az igazán profik talán már tényleg csak modellkednek.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Tehát kell még egy drága doboz a számítógép mellé, ami foglalja a helyet, ronda, értelmetlen. Nem lehetne ezt a dobozt a számítógép házába építeni, hogy kompakt legyen? Ja, akkor épp egy mai számítógépet kapunk. Ezzel az erővel lóghatna külön egy kábelvégen a háttértár, egy másikon a RAM, egy újabb kábelen fityeghetne a CPU. Nem lehet ezt egy dobozba tenni, majd az egészet személyi számítógépnek nevezni?

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Pedig úgy néz ki, ebbe az irányba haladunk. A drága doboz a monitorba épül:
      https://www.anandtech.com/show/15403/ces-2020-hp-unveils-advanced-docki…
      https://youtu.be/vCCFZycudXw?t=77
Az összes vezeték a monitorba fog menni, a laptopba pedig egyetlen USB Type-C a monitor felöl (videó, adatcsere, laptop töltés).

De mi az, hogy dokkoló? Legyen benne nekem az összes periféria illesztő, az ne egy mindent is tudó busz végén fityegő külön dobozban legyen. Azért veszem a gépem, hogy az önmagában legyen komplett. Ha legózni akarok, akkor veszek egy Raspberry Pi-t, aztán majd teszek mellé USB HUB-ot, háttértárat valami USB interface-en, meg külön tápegységet, meg mindenféle drótvégeken lógó illesztőket. Ez játék.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A dokkoló iszonyat jó, amikor van egy fix bill, egér, 2-3 monitor, töltő, vezetékes hálózati csatlakozás, egyéb külső eszköz kombináció, és amikor le akarok ülni dolgozni a laptoppal, akkor csak rádugom a typec csatlakozóra,  és már megy is minden, nem kell kábeleket kötögetni.

Te azt a koncepciót nem érted, hogy nem mindenkinek csak egy helyen akarja használni a számítógépét.

Aki pedig felkapná és vinné, az nem bánja, ha könnyű. Mitől lesz könnyű? Attól, hogy a nem mindenhol használt, nem mindig szükséges alkatrészeket nem teszik bele a dobozba, hanem ha kell, akor az asztalon összedrótozzák.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Egy Ethernet adapter, egy HDMI/DP kimenet, vagy egy sima USB-csatoló növeli meg rettenet módon a súlyt? Szerintem meg a "pillekönnyű" meg "papírvékony" buzzword-okkel adják el jó drágán (mert ugye az ultahordozhatóságot meg kell fizetni) a sz@rt, amihez ha használni akarja az ember, egy rakat egyéb vackot kell venni - plusz költséggel.
 

Az ötlet az lenne, hogy ahány helyen használod a gépet, annyi helyre leraksz egy ilyen dobozt, és otthagyod. Pl. egy irodai környezetben minden asztalhoz raksz egyet amire rákötöd a külső monitorokat, egeret, hálókábelt, esetleg billentyűzetet, minden konferencia szobába is raksz egyet amire rákötöd a projectort, esetleg otthonra is viszel egyet amire rákötöd a saját eszközeidet. Így amikor a laptopot viszed egyik helyről a másikra akkor nem 4-5 kábelt kell ki- és bedugni, hanem csak egyet (feltéve hogy a töltés is ezen a kábelen megy).

Pontosan. Pl. elég sok irodában hot-desk van, és van egy dokkoló meg 1-2 monitor az asztalon. Leülsz, dokkolsz, dolgozol.

Én pl. a céges laptopomhoz vetettem a céggel egy második dokkolót, amit otthon tartottam, így az irodában bármelyik asztalnál dokkolás után hazaérve is csak dokkolni kellett, ha valamit akartam azzal a géppel.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Tehát veszel egy ultrahordozható valamit (drágán),amihez veszel n darab plsu dobozt (szintén drágán), ha használnji akarod n helyen. Ha n+1 helyen szeretnéd használni, akkor a plusz dobozkát is hurcolnod kell - vagy veni mégegyet belőle. Azzal szemben, hogy van a gépen "rendes" csatlakozó a táphoz,LAN-hoz, monitorhoz, USB-eszközhöz _is_ és van lehetőség dokkolóra dugni is - ha nem akarsz egy rakat kábelt ki/be húzni/dugni minden mozgatáskor. Ha attól olcsóbb lenne a gép, hogy LAn meg hdmi/DP csatlakozó, meg normál USB port is csak dokkolóval érhető el, akkor akár még korrekt is lehetne, de jellemzően ez az "ultrahordozható" kategória alapból drágább, mint a normális csatlakozókkal felszerelt, igaz, picit nehezebb darabok. És aki gyakran hazsnál hurcibálás közben nótost, az tudja, hogy grafikus felületen hatékonyan dolgozni nagyon-nagyon kell a 15" - akkora gépre meg férjen már rá az a 3-4 "must have" luk...

Ferjen is. Ezen pl van coax tap, 1 type-C, 2 type-A, 1 hdmi, 1 ethernet (valami lapitott, kihajthato, jol eltorheto cucc), 1 jack, 1 SC, 1 SIM, 1 oldalso dokkolo. Pedig eleg vekony joszag.

Viszont a dobozkat nem hurcolnam, ahogy a dokkolot se.

Veszel egy ultrahordozhato valamit dragan, vagy egy "fejlesztoi" laptopot meg dragabban, amely kore epul egy univerzalis, nem vendortol es orszagtol fuggo infrastruktura. A hajam az egnek all attol, hogy cipelnem kell a toltot EU/UK/US/banat tudja mi meg atalakitoval (kezipodgyaszban, mert a ket atszallasnal pont mas szabvany van a repteren), monitor kabelt/atalakitot, mert tuti a masik van ahova megyek stb.

Sajnos az otthoni monitorom nincs meg felkeszulve erre, igy kellett moge egy gyufasdoboz meretu kis egyseg (ami elferne akar egy kabelvegben is, ha igazan akarnak). Azota egy USB-C megy a monitor moge, a tobbi kabel szepen (a monitor regi kabelei azert eleg vastag es sprod szutykok) elrejtve mogotte. Tokeletesen mukodik a HP es a Lenovo laptopokkal, plusz az asztal alatt logo desktoppal. Igy nem kabeldzsungel az asztal

A cegnel az osszes monitor ilyen mar. Nem kell vegtelen mennyisegu kabelt dugdosni, vagy egy ormotlan dokkoloval szorakozni. Ez utobbi persze meg azonos vendor ket geptipusa kozott se volt kompatibilis, mert csak...

Ez hasonlo ahhoz, mint amikor a telefonokra kenyszeritettek ra az univerzalis toltoket. Eleg nagy mertekben csokkentette a szemethalmot.

Akkor erre van egyszerűbb megoldás. Minden helyre vegyünk azonos típusú gépet, s csak egy USB/SATA átalakítóban végződő SSD-t hurcolásszunk! Ekkor kicsi az, amit cipelni kell, ugyanúgy drága, amit nem cipelünk és sokszor megveszünk, továbbá a hordozott dolgon egyetlen csatlakozó van. Szerintem ez így sokkal egyszerűbb.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nem tudom, te miről beszélsz, vagy miért gondolod úgy, hogy ez a kérdés valahogyan kapcsolódik ahhoz, amit én írtam.

Én arról beszéltem eddig, hogy van-e értelme laptopnak + dokkolónak, vagy legyen minden egy desktop gépben, mint ahogy Zab kolléga kedveli.

Az én laptopomon is van ethernet csatlakozó, meg displayport és még USB A is, és semmi bajom nincs ezzel. Ettől függetlenül van egy dokkoló is az asztalomon, amin van még plusz 4 USB port, meg soros port, párhuzamos port, dvi port, meg a laptopon található legtöbb port duplikálva megvan a dokkolón is, így ha a dokkolót csatlakoztatom, akkor nem kell még egyesével dugdosni a DP, power, ethernet, USB kábeleket.

A feleségem gépén nincs ethernet port, se USB A, de a dokkolóra dugni neki pont ugyanannyira 1 mozdulat, mint nekem.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

A te laptop-od önállóan is teljes értékű darab, mert ha kell, rá tudod dugni hálózatra, USB-A dugós cucc is dugható rá - a nejedé viszont korlátozottan használható: dokkoló nélkül drótós net meg mondjuk pendrive felejtős vele... van, akinek ez megfelel, de számomra, meg aki tényleg mobilan hazsnálná munkára a nótost, nem igazán.

Érzék némi ellentmondást a "rá tudod dugni hálózatra" és a "tényleg mobilan hazsnálná munkára a nótost" között. Oké egy USB-A és egy 3,5-es jack még belefér, de a hálózat, HDMI, stb. az helyhez kötött. Egy use caset tudok elképzelni, amikor ez tényleg probléma, ha ügyfélhez jársz és nincs garantálva a megfelelő eszköz megléte. De ez nem a tipikus use case.

Elmegye ügyfélhez - kéne valamit adni/kapni pendrive-on... Opsz, dokkoló kéne, mert a gép se pendrive. se LAN - wifire meg csak fekete kakast áldozva éjfélkor és a gépet AD-ba berakva lehet felcuppanni.
Bemegyek egy random tárgyalóba, és el kéne érni egy xyz gépet - de a wifi-ről nem lehet, csak vezetékes hálózatról, amit épp a megbeszélés előtt "lógattunk ki" a tárgyalóban lévő a/43/8b aljzatra. Opsz, kéne USB-Ethernet, akarom mondani dokkoló, mert se USB-A, se Ethernet...
Céges gép, wi-fi-t konfigolni nem enged. Hzaviszem a gépet, és szeretnék vele dolgozni normális monitorral, hálózattal -de opsza, a wifi-re nem tudom felpattintani, lan-oldalon menne, mert ott sima dhcp-t kérő gép - de ahhoz kéne dokkoló. Otthonra is. vagy hurcoljak egy dokkolót a géppel együtt?

Francokat - inkább olyan gépet használok, amin van legalább egy-egy csatlakozó külső megjelenítőhöz, Ethernethez és USB-A cuccokhoz. Szerencsére a számomra elfogadható méretben (15", fullHD kijelző) még bőven vannak normális felszereltségű "igáslovak" a sajnos egyre gyakoribb "ultavékony ultrahordozható (dokkolóval az igazi)" drágaságok mellett :-)

Hát használj. Használj olyat, ami a te általad végzett munkához leginkább megfelelő.

Más meg majd olyat használ, ami az ő általa végzett munkához a leginkább megfelelő.

Franc se akar 4 kilós gépeket cipelgetni, meg ölben tartani programozás közben, hiába van rajta még RS-232, meg VGA port is, mert nem kell. Neki nem kell. Neki elég a 4 USB-C, mert neki az a lényeg, hogy minél könnyebb, minél vékonyabb legyen a gép, mikor ölben tartva dolgozik rajta, egy kézzel felkapja, hogy átüljön a kolléga mellé, vonaton/buszon/villamoson/biciklin/gyalog hurcolássza. 
 

Oda meg nem kellenek tök feleslegesen az elavult plusz portok, mert tök feleslegesek.

" Franc se akar 4 kilós gépeket cipelgetni " ??? kerek kettő kg a gépem, 15", fullhd kijelző, 62Wh kapacitású aksi, HDMI, VGA, LAN, 3xUSB, fülhallgató csatlakozó, SD és smartcard slot... Oké, optikai meghajtó az nincs benne :) (dokkoló port van, de nem használom, mert ennek a gépnek gyakorlatilag nincs "jellemzően itt hazsnálom" helye :-) (A notebooktáska a töltővel-egérrel-fejhallgatóval-aróságokkal majdhogynem nehezebb...)

Örülök neki. A céges 15", 1.83 kg, mert nincs tele felesleges elavult portokkal, de legalább merev fém házzal rendelkezik. A sajátom 13", kicsivel több felesleges elavult port van rajta, amit sose használok, 1.58 kg. Az új model 1.4 kg, és az még az Inteles verzió, nem az Apple Silicon féle, szóval van még hova fogyni.

Az a 17 deka nem az "elavult" (HDMI, mint elavult, Gigabites Ethernet, mint elavult, USB3-as port, mint elavult... LOL - Persze, almáéknál minden elavult, ami nem... Izé, ja, hogy is volt, hogy pár évente új csatlakozókkal jött ki ez a cég, és minden kábelt cserélhetetle az fejőst..., izé, vásárló?) portok miatt van... Nekem szerintem a 62Wh aksi az egyik legnehezebb komponens a gépben (4órát már használtam egyhuzamban, és bőven volt még benne tartalék) - meg a masszív váz, amibe az egész bele van paszírozva.

A 13"-os gadgeteket meg hagyjuk - érdemi munkára ezek az "egérmozik" szerintem nagyon nem jók (14"-ost próbáltam, már az is erősen határeset)  - max. ha elég egy szál konzolablak - de arra meg a 10"-os Aspire One is bőven jó :-P

Ja. és az a 17 dekával könnyebb gép, ha kell HDMI meg LAN, meg USB3-as "A"s csatlakozóból mondjuk három, mennyibvel lesz nehezebb a dokkolóval/kábelekkel együtt? :-P

Az a 17 deka nem az "elavult" (HDMI, mint elavult, Gigabites Ethernet, mint elavult, USB3-as port, mint elavult... LOL - Persze, almáéknál minden elavult, ami nem... Izé, ja, hogy is volt, hogy pár évente új csatlakozókkal jött ki ez a cég, és minden kábelt cserélhetetle az fejőst..., izé, vásárló?) portok miatt van... Nekem szerintem a 62Wh aksi az egyik legnehezebb komponens a gépben (4órát már használtam egyhuzamban, és bőven volt még benne tartalék) - meg a masszív váz, amibe az egész bele van paszírozva.

A 13"-os gadgeteket meg hagyjuk - érdemi munkára ezek az "egérmozik" szerintem nagyon nem jók (14"-ost próbáltam, már az is erősen határeset)  - max. ha elég egy szál konzolablak - de arra meg a 10"-os Aspire One is bőven jó :-P

Ja. és az a 17 dekával könnyebb gép, ha kell HDMI meg LAN, meg USB3-as "A"s csatlakozóból mondjuk három, mennyibvel lesz nehezebb a dokkolóval/kábelekkel együtt? :-P

Aztán ha mégis kell valamit dugványozni, akkor jöhet a drót nélküli drót? :-D Amíg a wifi sebessége messze van attól, amit a drót nyújt, amíg (első olvasatra nekem úgy tűnik...) vagy hálózatra csattansz fel a wifivel, vagy Miracast-on tolod a képernyőtükrözést, amíg nincs wireless pendrive :) addig azért csak óvatosan a csatlakozók nélküliséggel.

Otthonra hol nem elég egy ac (wave2)/ax? Jó minőségű videóátvitelre meg már vannak 60GHz-s eszközök, csak még drágák és nem integráltak. A Miracast amúgy a 3000 Ft-s tiplink N-es dongle-n is át tud menni (kihalt a gyári wifi ismerős laptopjából laptopból).

Lassan már a pendrive is hal kifele, UEFI frissítéshez használtam utoljára, mert a Gigabyte nem volt képes arra amire egy Asrock, hogy netről frissítsen. A gyártók, amíg nem lesz az FW-be égetve az OS (ez szerintem sem lenne jó, hogy ne legyen szabad OS választás) kiötölhették volna már, hogy legyen valami internetes PXE szerűség amit a Microsoft és a nagyobb Linux Distrók is használhatnának, hogy az UEFI az internetről le tudjon húzni telepítőt, ne kelljen még ehhez is vackolni még ezért USB-vel vagy valami helyi PXE szerverrel.

" Otthonra hol nem elég egy ac (wave2)/ax? " - kérdezed, miközben korábban azt írtad, hogy: " Én szívem szerint semmit nem tennék egy szimpla irodai vagy otthoni laptopra. "
otthoni gépnél sem biztos, hogy a wifi megfelelő - gondolom nem volt szerencséd olyan panelban lakni, ahol 10-ből 8 lakásban van szolgáltatói/saját AP, ami gyakorlatilag telerottyantja az összes csatornát, úgyhogy otthonra sem mindíg elég (jó) a wifi. Céges környezetben meg pláne szívás tud lenni...

Amikor ő mobilan használja munkára, akkor WiFi-re kapcsolódik, és még tápot se dug bele.

Nem panaszkodik, csak használja.

Az viszont szerintem is gáz, hogy külső monitort csak kis adapterrel lehet csatalkoztatni, vagy dokkolóval. Neki nem kell, én viszont szeretek külső monitort használni.

Mellesleg amikor én használom mobilon munkára az én laptopomat, ugyanúgy nem dugok bele se ethernetet, se pendrive-ot, stb. Jellemzően egy tápot és ha van, akkor egy külső monitort szoktam csatlakoztatni. Persze hosszú repülő, busz vagy vonatúton meg semmit.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Passz, 5G :) (Ja, bocs, félreérthető volt, a laptopok jártak a fejemben, miközben írtam.)

Nekem feltűnt, hogy egyre több olyan lapossal kerülök kapcsolatba, amiben nincs ethernet. Tudom, van a bolt polcain sok olyan modell, amiben meg van, de nekem meg úgy tűnik, hogy szaporodik a számuk azoknak, amiben nincs. (Mármint, az emberek kezében. Jobban veszik ezeket a modelleket.)

Az optikai is így kopott ki a kínálatból. Azt mondjuk nem sajnálom, de az ethernetért már tényleg sírnék.

A "mindent is" megoldó USB-C-re gondol szerintem a kolléga, ami egyrészt valóban sokmindent képes kiváltani, de attól, hogy az egyik vége egy jellemzően pici lapos csatlakozó, a másikra kell egy bumszli dobozka, ami az USB-C-ből mondjuk HDMI-t vagy épp RJ45-öt csinál - ott leszünk, ahol a makkos gépek tulajdonosai, hogy ugyan a gépen csak egyféle csatlakozónak kell lenni, de ha akármivel össze kéne dugni, akkor kell egy átalakító kábel, amit jó pénzekért lehet eladni...

Az rajtam nem segít, ha kihoznak egy belső buszt, majd a számítógépem másik fele egy másik dobozban van. Jó volna, ha egy számítógép egy dobozban lenne, nem lengő kábelekkel összedrótozott alkatrészeket akarok látni számítógép helyett.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Én irtózom, még a gondolatától is, mert az azt jelenti, hogy ugrásszerűen megnő a nálam ilyen átalakítót kuncsorgók száma. Mer' dugná rá a lapost a kivetítőre/tv-re/monitorra (vagy bárminemű perifériára), de képzeljem el, otthon hagyta azt a vackot, amivel át tudja alakítani! (fene egye meg) ... és nekem biztosan van egy tartalék a fiókban. Meg amikor kezdődik a játék, hogy hol jó - hol nem jó és cseréljük ki. Majd számolatlanul szórjuk kifele az embereknek az ilyen szarokat és mindig csak tönkremegy, otthon marad, elveszik.

Inkább álmodom a Freddy Kruegger-ről, mint erről.

http://s836646369.websitehome.co.uk/public_html/wp-content/uploads/2020…

Nem halt el, bár egy ráncfelvarrás nem ártana. Az olcsóbb árfekvésű vevőkészülékek nagyon hiányoznak.

Kettő típusa:
   - DRM, mai nevén DRM30 ... közép- és rövidhullám. Mi fér bele 9 illetve 10 kHz széles csatornába? Indiai adót szoktam hallgatni, továbbá egy afrikait mert az este ad.
   - DRM+ ... VHF sávon 100 kHz sávszélességen nagyon jó minőségű hanggal vagy kisfelbontású videó tartalommal. Hofisan fogalmazva: köszöntjük kedves rádiónézőinket.
A DRM+ izgalmas lenne, hiszen egy jelenlegi FM adás helyére 2 műsor beleférne. Sajnos DRM+ -ra  opensource PC-s vevőszoftver nincs, hiszen a hangkártyás digitalizálás kevés volt hozzá. Ma pedig az RTL-SDR hardverrel megoldható lenne, de azóta látszólag elfogyott az opensource-lendület.

Egyébként náhány adás fogható jelenleg DRM30 módban: https://www.drm.org/what-can-i-hear/broadcast-schedule-2/
A DRM+ pedig a vevők még rosszabb helyzete miatt nem akar terjedni, illetve a VHF sáv jellegzetessége miatt az tényleg nem országokon átívelő, így ha nincs a közelemben DRM+ adó, akkor vevő sem kell nekem.

Az is a DAB és DRM között egy szembeötlő különbség, hogy itt műsoronként kell egy adó és nem egy előre lefoglalt széles (1,6 MHz) RF sávon üzemelő sokműsoros multiplexbe kell egyesével tartalomszolgáltatót vadászni.

( zitev v | 2020. 09. 10., cs – 11:23 )

Van.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

( gee v | 2020. 09. 10., cs – 19:01 )

Autóban (8 éves) DAB és analóg rádió van. Itthonra kb. 9 éve szintén egy DAB-ot és analógot is tudó rádiót vettem. A kettő közül gyakorlatilag csak az autórádiót használom.

A mostanában vezetett fiatal bérautókban mindben olyan rádió volt, amik analógot és DAB-ot is tudtak.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

( renard | 2020. 09. 11., p – 12:44 )

ennyi hülyeséget összehordva ritkán lát az ember

Érdeklődve várom, hogy miket gondolsz hülyeségnek...

 

Segítségként idézek egyet: "Szakértők számára sem teljesen egyértelmű, miért kapcsolta le az Antenna Hungária a digitális rádiózást szeptember 5-én."

A szakértők számára egyértelmű kell, hogy legyen az ok: lejárt a sugárzási engedély, az NMHH nem adott lehetőséget a hosszabbításra, így minden további sugárzás törvénybe ütközött volna.

Az már érdekesebb kérdés, hogy miért nem merült fel a hosszabbítás lehetősége, erről majd itt "mindenki" leírja a "tutit" :)

" miért nem merült fel a hosszabbítás lehetősége " - Ami országos lefedettségű és elterjedtségű technológia akart lenni, és ehhez 16+9 év alatt annyit tudott felmutatni, hogy DAB-ról DAB+-ra váltottak, és ugyanazzal a három adóval (HHH, OMK, Száva) gyakorlatilag ugyanazt a néhány műsort szórták, a kezdetinél nem sokkal több hallgatóval, nos, azt lehet, hogy nem érdemes tovább eröltetni...

16+9 év alatt annyit tudott felmutatni, hogy DAB-ról DAB+-ra váltottak, és ugyanazzal a három adóval (HHH, OMK, Száva) gyakorlatilag ugyanazt a néhány műsort szórták

A tervek megvoltak a bővítésre, de az kevés, ha nincs meg a kellő támogatás...

http://www.frekvencia.hu/t-dab-hng.htm

Egyébként a 16 + 9 valójában 13 + 12, de mindegy is, a végeredmény (mindkét értelemben) ugyanaz...

Ah, OK. Akkor a Tied melle meg ezek:

 

Mar eleve a cikk cime: "Túl nagy szabadságot adna, ezért kapcsolták le a digitális rádiózást". Nyilvan, ma a millio TV csatorna, FM/AM radiok, Internet (Facebook, rengetek hirportal) mellett, eppen a DAB kinyirasa ami a szabadsagot veszelyezteti. Oh,wait!

A fenti cimet egybol agyonuti azzal, hogy "Sokan nem is hallottak róla" - tehat veszelyezteti a szabadsagot valaminek a lekapcsolasa amirol alig hallottak.

 

"Pedig technikailag könnyen megoldható lett volna az egész országot lefedő műsorszórás a már évek óta működő digitális tévéhálózaton." Mi??? A DAB lett leallitva, DVB-T alapon tovabbra is lehetne sugarozni (azt hiszem van is par radio valamelyik DVB-T streamben). Kb. azt sem tudja a kedves "ujsagiro", hogy mirol beszel.

"Ugyanazt a műsort sugározták digitálisan, mint FM-en." Mert mi kellett volna? Nem ertem mirol szol ez a mondat - a (kabel) TV-k eseten is kb. azt kapod analogban amit digitalisban is. What's the point?

"Bár kísérleti adásnak nevezték, furcsa, hogy a Klubrádió, az Inforádió, a Magyar Katolikus Rádóval együtt monóban szórták a jelet." Hogy a nyavajaban fugg ossze az, hogy kiserleti adasnak nevezik, hogy mely radiok es milyen modban jonnek?

"Ami eléggé érthetetlen, hiszen a digitális technológiának éppen a jobb hangélmény az egyik legnagyobb előnye." Hat igen, a fent emlitett radiokat en is csak 100.1-ben lettem volna hajlando hallgatni.

"A feltűnő passzivitás mögött vélhetően az is meghúzódik, hogy egy kontrollra törekvő médiapolitikának nem érdeke egy nagyfokú szabadságot adó technológia elterjesztése." vs "Viszonylag korán, már 1995. december elsején, a Magyar Rádió 70 éves születésnapján elindult az első DAB"

"A digitális rádiózás megszüntetése nemcsak technikai, hanem jogi aggályokat is felvet. Az Index egyik olvasója levélben fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez, kérve, hogy vizsgálja ki, nem sért-e alapjogokat, többek között a  szabad kulturális és hírforrásokhoz jutáshoz való jogot." De. kb. annyira, mint amennyire az Internet-ado serti a szolasszabadsagot.

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Túl nagy szabadságot adna, ezért kapcsolták le a digitális rádiózást". Nyilvan, ma a millio TV csatorna, FM/AM radiok, Internet (Facebook, rengetek hirportal) mellett, eppen a DAB kinyirasa ami a szabadsagot veszelyezteti.

Maradjunk a rádiózásnál: AM-en  (középhulámon) hallgathatod a Kossuthot rendkívül rossz minőségben (vihar esetén főleg rossz, egy 300 m-es adótorony kedvelt célpontja a villámoknak). FM-en szépen szűntek meg rádiók, pl. az is, amelyiknek a legnagyobb volt az országos lefedettsége, és "valahogyan" pont a NeoFM helyén hallgathatod most a Kossuth Rádiót. A szabadságot úgy is lehet értelmezni pl., hogy mindenféle zenei stílus legyen elérhető a sokféle rádión (itt most nem készülékre kell gondolni), mert a mostani kínálat nagyon szegényes, a Petőfi Rádión hallható zene a fiatalokat célozza meg, a Bartók Rádió döntően komolyzenét nyom, a Retro Rádió azt a kevés számot ismételgeti, amire lehetősége van stb. Volt ilyen egy ideig, hogy Rock FM, azt kedveltem, hallgattam is, ha Budapesten vagy közelében jártam, de azt is lenyomták, lett helyette Sláger FM, mert annak is elvették a frekvenciáját, és a tulajdonosnak választania kellett, mit tart meg. Nem hiszem, hogy az államnak csak egy szűk réteg zenei ízlését kell kiszolgálnia, és azt sem tudom elfogadni, hogy ott az internet, ott az MP3 - ezek ott vannak azoknak is, akik pl. Bartókot hallgatnak, szóval ez ne legyen már indok.

 

Mi??? A DAB lett leallitva, DVB-T alapon tovabbra is lehetne sugarozni (azt hiszem van is par radio valamelyik DVB-T streamben). Kb. azt sem tudja a kedves "ujsagiro", hogy mirol beszel.

DVB-T alapon sugárzott rádióműsort nehéz lenne az autókban hallgatni, pedig döntő részben ott rádiózik az ember.

(Megj.: a DAB itthon már 2008-ban megállt, helyette azóta DAB+ ment nálunk, az állt meg most)

 

a (kabel) TV-k eseten is kb. azt kapod analogban amit digitalisban is.

Kb. nem :) Sokkal több ma már a digitálisan elérhető műsor, és ez így is van jól,  meg persze műszakilag is érthető, hogy így van, egy analóg adás elfoglal egy teljes (8 MHz sávszélességű) csatornát, DVB-T esetén meg ugyanott sok műsorfolyamból áll össze egy stream (vagy másképpen mondva: egy MUX), DVB-T2 esetén meg még jobb a helyzet (már annak, akinek ilyen adás vételére alkalmas készüléke van, és itt kevés maga a DVB-T2 "tudása", nálunk a HEVC-t is ismernie kell az eszköznek).

 

Hogy a nyavajaban fugg ossze az, hogy kiserleti adasnak nevezik, hogy mely radiok es milyen modban jonnek?

Sehogy, de nyilván minél jobb a minőség, annál elégedettebb a hallgató. Akinek el kell döntenie, hogy beruházzon-e ilyen vevőre, annak nem hangzik jól, hogy mono a műsorok egy része. Pl. van az autóban ilyen vevő, akkor lehet, hogy szeretne otthon is ilyet, de pl. az ilyen bosszantó dolgok miatt nem beszéli rá magát egy asztali vevőkészülék beszerzésére.

 

Hat igen, a fent emlitett radiokat en is csak 100.1-ben lettem volna hajlando hallgatni.

Pont azért kellene többféle rádió, azért lenne szükség nagyobb műsorválasztékra, hogy ki-ki megtalálja a neki tetszőt.

 

Viszonylag korán, már 1995. december elsején, a Magyar Rádió 70 éves születésnapján elindult az első DAB

... és (hogy, hogy nem) pont most lett feleslegesség nyilvánítva...

 

"A digitális rádiózás megszüntetése nemcsak technikai, hanem jogi aggályokat is felvet. Az Index egyik olvasója levélben fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez, kérve, hogy vizsgálja ki, nem sért-e alapjogokat, többek között a  szabad kulturális és hírforrásokhoz jutáshoz való jogot." De. kb. annyira, mint amennyire az Internet-ado serti a szolasszabadsagot.

Ne legyen kétséged afelől, hogy mi lesz az ítélet :)

https://444.hu/2020/09/10/polt-peter-szijjarto-jachtozasa-nem-buncselek…

"FM-en szépen szűntek meg rádiók," - OK, de akkor sirjuk azert, ne pedig a sosem volt, marginalis DAB/DAB+-ert.

"DVB-T alapon sugárzott rádióműsort nehéz lenne az autókban hallgatni," - nem en irtam, hogy "könnyen megoldható lett volna az egész országot lefedő műsorszórás a már évek óta működő digitális tévéhálózaton.", hanem az "ujsagiro" ;-)

"Kb. nem :) Sokkal több ma már a digitálisan elérhető műsor, és ez így is van jól," - szerintem is, csak a cikkben az volt a problema, hogy ugyanazok mennek digitalisan is, nekem ez azt jelenti, hogy mast kellene ott sugarozni. Amit Te mondasz az mas, az az, hogy van N analog es N (ugyanaz) + M mas - ez szerintem is OK, de a DAB-nal az volt, hogy volt N analog es a DAB egy szuk subsetje volt az N analognak.

A maradek tekinteteben: OK, egyetertek, lehetett volna tobb, jobb, jobban promotalt, de konyorgom, 25(!!!) ev alatt nem jutott egyrol a kettore, szoval, hogy "pont most lett feleslegesség nyilvánítva" - hat valamikor el kell engedni. Ha valakinek fontos lett volna, tobbszor negy ev volt, amikor felkarolhatta volna. De senki nem tette.

A en velemenyem az, hogy ennel sokkal fontosabb dolgok volnanak amiert harcolni kell, ez a "szabadsag" duma a DAB-bal kapcsolatban elegge eroltetett.

Szerintem az Indexnel a legtobben human beallitottsaguak, viszont siman beleszolnak muszaki dogokba, mert olyan nincs, hogy ok nem ertenek hozza.

"Ne legyen kétséged afelől, hogy mi lesz az ítélet :)" - nem ketlem, hogy elutasitjak, csak kerdes, hogy tenyleg nem jogos-e jelen esetben. A beadvany szerintem mar-mar nevetseges.

Szerintem azt, hogy Magyarorszagon a DAB meghalt, az ido (meg persze sok korabbi dontes) dontotte el - igen, lehetett volna szebb palyaja is, de nem ugy alakult.

Annyi politikai dolog van, amivel lehet foglalkozni, A DAB-ot pont nem kellett volna belerangatni, IMHO.

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

A DAB megszüntetésével nincs is bajom, mert így bukta volt. Viszont az időzítés. Indexet feltúrják (valakik, valamiért), DAB-ot kilövik, amin volt pl Klubrádió és érdekes módon nekik az uccsó FM frekijüket is most vették el. Picikét érdekes.

Anno amikor a DAB/DAB+ sugárzásra a frekvenicaengedélyt kiadták

Mikor adták ki? Meddig érvényes egy frekvenciaengedély? A DAB/DAB+ esetében hányszor volt hosszabbítás?

Nyilván az is pontosan ismert volt, hogy a legutóbbi engedély meddig érvényes, így elég jól lehetett akár hozzá is időzíteni egyéb dolgokat, meg persze az is lehet, hogy ezzel csak ennyi volt a tennivaló, hogy nem adnak rá további engedélyt.

 

 

Vajon miért nem volt igény a DAB+-ra? Vajon miért nem kapott elegendő figyelmet a DAB+? Az Antenna Hungária pl. biztosan szerette volna, ha lesz DAB+:

http://nmhh.hu/dokumentum/189578/Nyilvanos_meghallgatas_osszefoglalo_20…

Az Antenna Hungária Zrt. jelezte, hogy írásban is küldtek véleményt, így abból röviden ismertette a
lényeges gondolatokat. Üdvözölték az ingyenes televíziós műsorok nézőivel kapcsolatos NMHH
elképzeléseket.
...
A digitális rádiózás területén ágazati elköteleződést látnak szükségesnek. A
DAB+-szal kapcsolatban jelezték, hogy szeretnék kiépíteni Magyarországon a digitális rádióhálózatot.

 

Hol volt a szükséges ágazati elköteleződés?

 

 

Az NMHH honlapján jelenleg ilyenek olvashatók a "RÁDIÓ" menüpontban:

 

Az NMHH a magyarországi frekvenciavagyon felelős gazdája, vagyis a hatóság felel a különböző frekvenciák felhasználásáért hazánkban. A cél az, hogy a rádióspektrumot minél hatékonyabban használja ki az ország, és hogy az egyes frekvenciákon működtetett szolgáltatások ne zavarják egymást, vagyis a különböző hírközlési szolgáltatások zökkenőmentesen eljuthassanak azokhoz, akik használni szeretnék őket.

 

A rádióspektrum minél hatékonyabb kiszolgálásához nem éppen a DAB+ járulna hozzá a legjobban?

 

A hírközlést tekintve a rádió az utolsó, alapvetően analóg alapokon működő szolgáltatás, ám lassan ezt is eléri a digitalizáció. A digitális rádiózás hazánkban – akárcsak a legtöbb európai országban – párhuzamosan létezik a hagyományos FM-műsorszórás mellett, Norvégia viszont például 2017 elején – rengeteg kritikai hangtól kísérve – kísérletet tett a teljes digitalizációra. Ennek egyik első lépcsőfoka a DAB (digital audio radiobroadcasting) technológia, azaz a digitális rádióműsor-szolgáltatás.

Magyarország 1995-ben kezdte meg a DAB sugárzási kísérletét – ugyanabban az évben, amikor a BBC rendszeresen szintén sugározni kezdett a DAB-on –, 2008-ban pedig átállt a DAB+ technológiára, ami még fejlettebb. Jelenleg potenciálisan a magyar lakosság 38 százalékának van rá lehetősége, hogy – DAB vételére alkalmas készülékkel – Budapesten és környékén ilyen módon rádiót hallgasson: a közszolgálati adók műsorai, illetve egy-két kereskedelmi rádió érhető el így jelenleg. A DAB egyik előnye, hogy a lefedett területen a helytől függetlenül állandó a hangminőség, azonban a technológia vonzereje számára valódi kihívást jelent az internetes rádiózás fejlődése is.

 

A hatóság felügyeli a rádiók műsorkínálatát. Fontos tudni, hogy vannak kereskedelmi, közösségi és közszolgálati céllal működő rádiók. A közszolgálati rádiós kínálat része a Kossuth, a Petőfi, a Bartók és a Dankó Rádió, valamint a Nemzetiségi Rádió, a Parlament Rádió és a Duna World Rádió. A kereskedelmi, kisközösségi és közösségi rádiókból ma hazánkban több mint 200 adó működik.

A közösségi és kisközösségi rádiók a kereskedelmiekkel ellentétben nem fizetnek médiaszolgáltatási díjat, de ezért cserébe speciális műsorrenddel kell többletkötelezettségeket teljesíteniük az általuk szolgálni kívánt közösség érdekében.

Az NMHH tartja nyilván a médiaszolgáltatásokat, így az összes magyarországi rádiót is, amelyekből ma Magyarországon több mint 200 van. Az alábbi linken található különböző kategóriákba sorolva a nyilvántartásunk, ahol a lineáris (FM-szolgáltatással fogható), a lekérhető (online) és a pályázat útján médiaszolgáltatási lehetőséget elnyert, valamint a közszolgálati rádiók adatbázisa is elérhető. Lineáris rádiószolgáltatás 192, ebből pályázat útján lehetőséget nyert 148 (nagy részük helyi), közszolgálati rádió pedig 7 van ma Magyarországon. A lekérhető műsorokat szolgáltató, online rádiók száma Magyarországon ma 17 körüli. A médiapiac gyors változásai miatt ezek a számok folyamatosan változnak, de a nagyságrendek évek óta változatlanok.

 

Ha valamit az NMHH nem akar, akkor az nem lesz. Az NMHH meg olyat akar, amit "akartatnak" vele...

Az nmhh már régen szembeköpte magát és azokat az elveket, amelyek mentén a feladatát elvégezni volt hivatott. Nem más mint Orbánék bábszervezete az összes többi állam által irányított ágazati szervezettel egyetemben. A nevében szereplő "nemzeti"-szó nem tudni melyik nemzet érdekeinek  képviseletére utal (lásd pl.  fm-frekvencia gazdálkodás, kormanyfuggetlen médiumok csukloztatasa, stb.)

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

... vagyis akkor nem a hallgatók (akármennyi is volt), nem is a műsort szóró cég volt a DAB+ ellen, hanem a hatóság, az állam. A helyzet kényelmes volt a "megfontolt" döntéshozók számára: lejárt az engedély, elegendő volt csak nem meghosszabbítani. Indoknak jó volt, hogy nem hallgatták, igaz, nem is kapta meg senki a feladatának, hogy orrba-szájba reklámozza, mint pl. a MindigTV-t, ahol m1-től mvégtelenig lehet nézni és hallgatni, hogy Mo. jobban teljesít (pl. DAB+-ban is).

A DVB-T átállás "must have" dolog volt, nemzetközi szerződésekben is vállaltan kellett kipucolni az adott frekvenciatartományt

Először a 800 MHz-es, majd most a 700 MHz-es sávot kellett elengedni, de ettől még maradhatott volna a földfelszíni TV-műsorszórás analóg. Nyilván nem lenne ekkora választék (kérdés, hogy ez, ami van, elég-e, felesleges-e, szerintem tök felesleges, mert silány a műsor az idő legnagyobb részében), kevesebbet kellene kapcsolgatni. A DVB-T és a T2 sokkal jobb minőséget eredményezett, igaz, sokkal több átjátszóadót is kellett létesíteni a megfelelő lefedettség biztosításához.

A DAB/DAB+ kb. ugyanazt eredményezné a rádiózásban, mint amit a DVB-T/T2, annyi különbséggel, hogy pl. az autóban bárki találhatna neki megfelelő zenei kínálatot (most sz@r sincs). Az internetet egyelőre ne keverjük ide, az teljesen más tészta.

" A DAB/DAB+ kb. ugyanazt eredményezné a rádiózásban, mint amit a DVB-T/T2" - Nem. Sőt nagyon nem. Gyakorlatilag nincs DVB-T képesség nélküli TV-készülék a piacon, miközben a DAB/DAB+ vételre képes rádiókészülékre csak mutatóban van a piacon, autórádiók, mobiltelefonok, zsebkészülékek piacán gyakorlatilag nulla a DAB/DAB+ vételképesség aránya.

autórádiók, mobiltelefonok, zsebkészülékek piacán gyakorlatilag nulla a DAB/DAB+ vételképesség aránya.

Biztos ez? Én már évek óta nem láttam olyan autórádiót, ami ne tudott volna digitális adást venni.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Egy dolgot elfelejtesz: az analóg földfelszíni tévéadás megállt, nincs más, csak digitális. Az összehasonlítás akkor állja meg a helyét, ha a rádiózásban is ez történne, de én nem is a készülékek szintjén értettem az "ugyanazt", hanem arra, hogy sokkal többféle műsort lehet szórni digitálisan. Itt a reklám maradt el, a hírverés, és ez nem a műsorszóró cég hibája, ehhez állami döntés kellett volna, egy ekkora átállást valamiből finanszírozni is kell. A döntést nem az állami cég hozza meg, azt lenyomják a torkán.

Amikor leállt az analóg tévéadás, akkor nagyon sokat reklámozták a dolgot, az emberek kénytelenek voltak venni új tévét vagy legalább STB-t (voltak, akik szociális alapon ingyen kapták az STB-t).

DVB-T vételére nem alkalmas készülék még elég sok van a háztartásokban, vannak öreg lapos TV-k, amik nem tudják a DVB-T-t (főleg az MPEG4-en buknak meg), ezekhez mind STB kell, és már írtam korábban, hogy most is sokan bajban lesznek, mert nem fogják tudni venni a fizetős csatornákat, mert azok DVB-T2-n jönnek, és hiába tudja sok készülék a DVB-T2-t, ha nem ismeri a HEVC-t. Azt, hogy bizonyos műsorok DVB-T2-n lesznek vehetők (és kell ismerni hozzá a HEVC-t), már kevesebbet reklámozták, de meglépték, megtörtént az áttérés, és kész. Ha van ilyen készüléked, nézheted, ha nincs, nem nézheted. A DAB+ esetében semmi nem történt az állam részéről, illetve történt, nem hosszabbították meg a sugárzási engedélyt. Elég jól látszik, hogy nem kezelték a két dolgot ugyanúgy, nem?

A rádiózás fő terepe az autó, ott kellene arra figyelni, hogy legyen DAB+ vételére alkalmas készülék az új autóban, ehhez persze változnia kellene a piacnak kínálati oldalról is, nem kellene nagy felárakkal adni a DAB+ képességet. Tőlünk nyugatabbra kicsivel könnyebben lépnek át ezeken a problémákon, nálunk nagyobb a pénzszűke.

Hát ez szerintem nagyon szomorú, mármint nem az, hogy a digitális rádió nem terjedt el, hanem hogy még le is kapcsolták. Nem is szomorú, hanem szégyennek tartom. Egy másik országról sem tudok, ahol a digitálist kapcsolták volna le.

Nincs sem DAB, sem DAB+ vevőm, venni azért nem vettem soha, mert a magyar (és most itt kint brit) rádiók sose izgattak, értelmes műsor, meg normális zenei kínálat nincs rajtuk, azért. Autóban néha hallgattuk analóg rádiót, de hát sose fogott meg. Pedig nem lenne halott médium, ha normális adások lennének, amik érdeklődésre tarthatnak számot. Rádiót persze hallgatok, de csak amerikait, kanadait, online, azokon adnak normálisabb, értékelhető dolgokat, bár részben azokat is nyelvtanulási céllal hallgatom.

Bár annyit kipróbálás nélkül is tudok, hogy elég alacsony bitrátákat használtak DAB-nál, majd DAB+-nál is, és emiatt rossz volt a hangminőség. De lekapcsolni nem kellett volna. Akkor is ha én nem hallgatom, azért szerintem lettek volna emberek, akik hallgatják. Ez kb. most 10-15 év visszaesés technológiailag, meg egy csomó embernek volt már valami készüléke, ami fogott DAB+-t, ott lenne a technológia a sugárzásra, meg az adás fogására, és nem lesz használva semmire.

Az NMHH-t meg mindig is egy retkes maffiának tartottam, lényegében egy belterjes rokoni körben üzemeltett, és legálisan korrumpáló szervezet a milliárdos frekvenciapályázatos spílerkedésükkel. Már eddig is lesújtó véleményem volt róluk, most ez tovább súlyosbodott.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Pedig szerintem vannak normális műsorok. Egy dolog, ami ellene szól, az pedig a reklám. 

Pl. a Kossuth-on (most lehet köpködni) kifejezetten normális műsorok vannak, kivéve persze a politikai jellegűeket. A "szellem a fazékból" és a hasonló tartalmak kifejezetten színvonalasak és hosszú évek óta műsoron vannak. Vagy a Jazzy-n lévő riportműsorok is kiemelkedőek. Sikk lett manapság a TV-t és a Rádiót lenézni azokkal az emberekkel együtt, akik tudnak és akarnak ezeken a platformokon tartalmat fogyasztani. A reklám az egyetlen, melynek a mennyisége folyamatosan nő és úgy veszíti el ezért a fogyasztókat, ahogy azok mérete eléri az egyéni küszöbszintet.

Zene sajnos a Jazzy-n kívül már nincs, mióta az összes normális zenét sugárzó rádiót kicsinálták. Pl. a RockFM (remélem az, nem emlékszem pontosan) volt, amit nagyon sajnáltam, mert nem csak zene volt rajta, hanem normális műsorok is.

A Kossuth-ot én is színvonalasnak tartom, változatos műsorfolyam, tartalmasan megszerkesztve.

A fő  témához annyit, hogy eddig nem találkoztam a DAB-al úgy mint beszédtéma (se a neten, se élő beszédben), csak most hogy hír van a lekapcsoltásról. Ez mindent elmond arról mekkora volt rá az "igény"...

És akkor jöhet a következő DIGITÁLIS (mint pszichénkbe égetett befolyásoló szó) versenyző, amelynek végignézhetjük az útját a különböző országokban: DRM+
Egyetlen és fontos kérdés: mikor fog versenyezni tudni az olcsó FM rádiókkal? Mert a nép nagyobb része mindenekelőtt olcsót akar.

Még várhattak volna egymásra. Világszerte sehol nem siker a digitális rádió, nem csak a DAB/DAB+, de pl. az USÁ-ban a HD Radio sem, de azért nem kapcsolják le, igaz NMHH-juk sincs, hogy minden egy kézben összpontosulna, ott csak rádióadók vannak, amik esetleg megszüntetik az analóg mellett a digitális adásukat, ha nincs sikere. Valahogy nem sikerül az embereket elcsábítani az analógtól, hiába lenne jobb a hangminőség, nem lehet vele, mert a legtöbb adás szénné van tömörítve ilyen 64 kbps-ra, ami nevetségen kevés, és nem hogy jobban, hanem rosszabbul szól. Persze ez nem a technológia hibája, mert a bitráta szabadon választható lenne, ha nem spórolnának vele annyira. De pl. amerikaiak még a bitrátával sem spórolnak, és mégse sikerül átcsábítani senkit a digitális adásokra. Az oka valószínűleg az, hogy az emberekben még mindig benne van, hogy a rádiónak egyszerűnek, olcsónak kell lennie, valami egyszerűen tekergethető szerkezet, már van nekik, és nem akarnak új készülékre beruházni, hogy tudják azt fogni, amit eddig is tudtak. A digitális rádiózás így csak úgy terjedne, ha normális bitrátát használnának ténylegesen, hogy tényleg csábító legyen a jobb hangminőség, vagy valami nagyon népszerű, exkluzívan digitális tartalmat sugároznának, vagy állami kötelezőséggel lekapcsolnák az analógot. A digitális tévé sem terjedt volna el sehol, ha az állam nem áll a sarkára.

Mert amúgy a költsége nem lenne nagyobb a digitális rádiótunenek, mint a digitális tévétunernek, egy DAB/DAB+ képes tunert legyártani semmivel nem több, mint egy DVB-T-set. Inkább csak mivel nem terjedt el, így nem sokan gyártják, és nem érte el azt a kritikus tömeget, hogy a gyártók olcsó tömeggyártást húzzanak fel köré, hogy ténylegesen is olcsó legyen, meg nagy árverseny alakuljon ki körülötte.

De ez nem csak a digitális műsorszórásra igaz, hanem minden tömegesen használt technológiára, hogy amíg működik, meg az igényeket minimálisan kielégíti, nehéz róla áttéríteni embereket. Pl. a DivX még mindig a legnépszerűbb olyan torrentoldalakon, amelyeken még nem tiltották be, mert az emberek lusták vagy sajnálják a pénzt a médialejátszó upgrade-jére. Vagy pl. nem támogatott OS-t, szoftvert is elég sokan használnak, amíg csak tudnak, hiába járt le róla a támogatás, nem frissítenek, halogatják, amíg csak lehet, egészen addig a pontig, mikor a régi már nem működik. Sajnos az ilyen pontokon a technológiát fejleszteni, új technológiára áttéríteni erőszakkal lehet csak, valami korlátozással, lekapcsolással, stb., mert az emberek szűk látókörűek, és ha rövid távon nem látnak kellő előnyt, egyénileg nem fognak soha az életben váltani, upgrade-elni. Vagy ugyanezért lettek kitiltva az utakról a kétütemű járművek, meg lett agyonszigorítva a használt gépjárművek importja, mert ha államilag itt sem állnak a sarkukra, nem frissült volna kellő ütemben az elavult járműpark, a környezetvédelmi szempontok eltörpülnek emellett. Ezzel nem azt mondom, hogy a kényszer ünnepelendő megoldás, de néha a fejlődés felé vezető egyetlen út, és meg kell húzni, akkor is, ha gáz és sokan igazságtalannak tartják.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Majd ha a DAB vevő alja is 1700 forint körül lesz, akkor a meghibásodással kikopó FM vevő helyett a Mancika néninek is DAB-képes vevője lesz. Így évtizedes távlatban kophatna ki az FM.

Vagy a politikai akarat mentén. Emlékszünk arra, amikor sok évtizedes OIRT FM után pár év leforgása alatt be lett vezetve a CCIR FM és ki lett ölve az OIRT FM sáv?
Az sem volt egyszerű, mert tömeges vevőcsere kellett. A frankó Hitachi rádiósmagnó innentől veszélyes hulladékként végezte.

Még mindig kérdezem, a DAB azontúl hogy hívogató DIGITÁLIS, tulajdonképpen milyen vonzót tud a közember számára, amit az FM nem?

Jobb hangminőség (ha nem tömörítik ×4rrá, 20-22kHz-ig átvitel, jobb sztereószeparáció, nagyobb dinamika), 0 audiójitter, 0 zaj, nagyobb átviteli hibatűrés, több metaadat átvitele (RDS-nél több infó átvitele). De pont ez az, hogy amíg ilyen-olyan kísérleti adások mennek, meg azok is rojtosra tömörítve, addig nem tudják vonzóvá tenni. Az az 1700 teljesen reális is lenne, ha kialakulna a DAB/DAB+ köré valódi tömeggyártás és nagyobb árverseny több szereplő részéről. 4-5k HUF környékén már van DVB-T2 tuner, és ennek is az ára mesterségesen magasan van tartva, simán kijönne ez is 1-2k-ból, mert csak 1-2 IC egy kis áramköri lapon, plusz 1-2 diszkrét alkatrészt (filter kondi, 1-2 ellenállás és kifújt), nagy tételben filléres gyártás, alig több, mint analóg tuner gyártani.

A technológia ilyen, a fejlődés anyagi áldozatokkal jár, egyeseknek fáj. Igen, ha tömeges vevőcsere kell, akkor kell. Ma sem járnak már lovaskocsival, pedig az is elvisz A-ból B-be. Ja, költeni kell autóra, átírási díjra, műszakira, üzemanyagra, mindenféle kötelezőre, adókra, stb.. Ki a fene akar költekezni? Ha az egyes embereken múlna, sose upgrade-elnek, mert pénzbe kerül, jajj nincs pénz rá, majd később, soha napján kiskedden. És mivel a rádiót nem tudod elavultatni, mint egy PC-t, szoftvert, így sokszor csak az állami kényszer segít. A földfelszíni analóg tévéadást globálisan mindenhol állami nyomásra szüntették meg, a hagyományos szálas izzókörtéket szintén állami nyomásra tiltják mindenhonnan ki.

Ráadásul a digitális rádió esetében volt több mint 10 éve felkészülni mindenkinek. Nincs az, hogy ne lett volna türelmi idő, ne lett volna ideje mindeninek tesztelni, új vevőt beszerezni. Mennyi időt akarnak még adni az adoptációnak? 100 év elég? Addigra talán már nem lesz rádióadás, legfeljebb csak online stream.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

A DVB-* vevőrész minden értelmes TV-ben ott van már egy jó ideje. A DAB/DAB+ rádióvevő meg nincs ott minden olyan kütyüben/szegmensben, ahol az FM-rádióvevő megszokott funkció. Írtam már: a DVB-T átállás minden szempontból "must have" lépés volt - kellett másra a frekvencia. Az FM műsorszóró sávokat még senki nem akarta kipucolni, ergo nincs semmilyen kényszer az FM-ről másra váltani. Sem hallgatói igény, sem műsorszórói, jogalkotói, de még műsorkészítői oldalról sem.

Pont ezt írom én is. Ha elkezdenének többen DAB* vevőt gyártani, vagy ilyet integrálni meglévő tunerbe, hipp-hopp töredékére menne le az ára, amit elősegítene, ha az FM sávokat is kipucolnák, ha kell valamire, ha nem. Kellően „must have”-vé kell tenni, és akkor tömeges lesz a technológia, olcsó. Most csak kísérleti sugárzás ment pár évig, semmi exkluzív tartalom, néhány hobbistán és nerd-ön kívül senki ki sem próbálta az egészet. Így persze, hogy rétegtermék marad, prémium árazással, és bukta lesz a vége, nem is csodálom.

Igazából az FM sávokat sem kéne szerintem kipucolni, hanem csak ott is elkezdeni digitálisan adni. Ha jól tudom, ez technikailag lehetséges volna.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Az, hogy a műsorgyártó :) által felküldött audio stream-et milyen módon sugározza a helyi vállalkozás szempontjából irreleváns - technológiát kell beszerezni/telepíteni és üzemeltetni, egy új frekin, amire természetesen engedélyre van szükség. Viszont amíg nincs anyagilag érdekeltté téve egyik résztvevő sem abban, hogy DAB/DAB+ technológiát (is) használjon, addig nemf ognak rámozdulni és pénzt tolni bele.

"Igazából az FM sávokat sem kéne szerintem kipucolni, hanem csak ott is elkezdeni digitálisan adni. Ha jól tudom, ez technikailag lehetséges volna."

- elvileg igen, gyakorlatilag viszont a hazai fm-sáv annyira zavartatott és tele van kis térerővel sugárzó, teljes lefedettséget nem igazan biztosító adókkal, hogy ha ezen digitálisan kellene musort továbbítani, akkor menet közben az éterben tobb lenne a csönd, mint a műsor - míg az analóg vétellel az fm-zajból még elég jól kihámozható a  műsor. 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Még mindig kérdezem, a DAB azontúl hogy hívogató DIGITÁLIS, tulajdonképpen milyen vonzót tud a közember számára, amit az FM nem?

Nagyobb lehetne a választék, pont ugyanúgy, mint a tévézésnél, amikor analógról áttértünk digitálisra. Nem kellett volna megszűnnie pl. a Rock FM-nek a Sláger FM javára...

DAB+ is a major upgrade to DAB. It is not backwards compatible. The main difference is the usage of the more efficient HE-AAC which allows to double the number of stations up to about 20 in one bouquet.

https://en.wikipedia.org/wiki/Digital_radio_in_the_United_Kingdom

 

Csehországban pl. 3 MUX üzemel, az elsőben 15, a másodikban szintén 15, a harmadikban 12 program található.

eddig nem találkoztam a DAB-al úgy mint beszédtéma (se a neten, se élő beszédben), csak most hogy hír van a lekapcsoltásról. Ez mindent elmond arról mekkora volt rá az "igény"

Izé...

Itt, Angliában, van több száz rádióadó digitálisan sugározva. Van hallgatóközönség is, szóval van igény. Ettől függetlenül nem beszédtéma. Ahogy az analóg rádiózás se beszédtéma. Miért is lenne az? Mit kellene beszélni róla? Vizet is szoktam inni, aztán a vízszolgáltatás sem jellemző beszédtéma. Remélem, nem szüntetik meg a vezetékes vizet arra hivatkozva, hogy nem beszéltünk róla eleget.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Beszédtémát így értve: "Hallottam a rádióban egy jó műsort, egy jó számot, nem tudod mi volt a címe? Nekem digitális rádióm van ám, drága volt de megérte! Viszont sok helyen gyengén jön az adás" -- Ilyesmi téma hétköznapi. Hirdetésekben se találkoztam vele, hogy DAB rádiót akarnának akciósan rám sózni, még a műszaki cikkek között sem hirdettek sehol ilyet.

Az, hogy éppen hol van rá hallgatóközönség egy más kérdés. Itt nem volt, az FM lefedi a rádiózási igényt és mindenben (kocsi, mobil) benne van felár nélkül alapból.

venni azért nem vettem soha, mert a magyar (és most itt kint brit) rádiók sose izgattak, értelmes műsor, meg normális zenei kínálat nincs rajtuk

Kíváncsivá tettél. Mi számodra a normális zenei kínálat, amit a több száz brit digitális rádió nem fed le?

Az is érdekel, mi az értelmes műsor, de azt simán el tudom képzelni, hogy értelmes műsort nem találsz sehol.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Több száz nincs, ami itt Milton Keynes körzetében jön levegőben, az pár adó mindössze, mindegyik ilyen pop-diszkó nyál meg a BBC-ken polkorrektségből pakisztáni iszlamista terrormozgalmi kígyóbűvölő dalok vannak rajtuk, meg ilyen érdektelen chav böfögés. Kb. 5 másodpercig nem tudom elviselni, szerintem még a magyar rádióknál is sokkal rosszabb, mert míg a magyar adók simán unalmasak, színvonaltalanok, addig a britek kifejezetten idegesítőek és irritálóak. Amerikai, kanadai rádiók közül főleg country-t, rock-ot, klasszik rockot, régi slágereket, jazzt, komolyzenei adókat hallgatok, épp mikor mihez van kedvem, melyiken épp mit adnak, melyiken épp hogy akadozik az online stream. Pl. most ébredés után a KFWR FM95.9 The Ranch (Fort Worth, Dallas TX) rádiót hallgattam online (náluk akkor még reggel volt), klasszikus autentikus country, de még a bemondások, reklámok is olyan jópofa redneck dolgok, hogy besírsz a röhögéstől, rettenet szórakoztató. Na, ha ilyesmi színvonal lenne magyarban, vagy akár britben, simán hallgatnám, vennék miatta DAB/DAB+ vevőt, beletenném a pénzt, vagy hallgatnám akár online. Tehát nem az, hogy a rádió elavult médium lenne, hanem normális dolgot kéne adniuk, és egyből többen hallgatnák.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

ami itt Milton Keynes körzetében jön levegőben, az pár adó mindössze

Ugye nem tudom, hol vagy pontosan, csak bedobtam random az MK6 2DE irányítószámot, azt állítja a kereső, hogy ott jó a vétel.

Ha fogod a kígyóbűvölőket és hasonlókat, akkor valószínű mellettük (mert egy frekvencián adnak több adót, ugye), ott van a többi is.

Planet Rock, Absolute Classic Rock pl. valószínű vehető nálad is (ha rádión nem, a Planet Rock-ot a neten is közvetítik, a másikat nem tudom). Nem mondom, hogy jobb, mint amit hallgatsz, de ezek valószínű elérhetőek. Komolyzenei adóból is van minimum három, BBC3, Scala Radio meg Classic FM.

Lehet, hogy több is van, én az autóban leginkább Classic FM-et vagy Planet Rock-ot szoktam hallgatni, A Classic FM az tudom, hogy országos adó, a Planet Rock-ot konkrétan nem tudom, de Wales-ben, Cornwallban és Skóciában is hallgattam vezetés közben.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Nem ismerem ezeket az adókat, próbálok majd beléjük hallgatni. Egyelőre nem DAB-on, mert olyanom nincs, hanem csak online.

Lehet csak én hallgattam rosszakat, bár a brit tévékről is ugyanez a véleményem, hogy még a magyar tévéadóknál is szemetebb adásaik vannak, amikhez képest a magyar retekklupp Mónika showstól és Barátok közttel együtt is magasabb színvonalnak tűnik. Amit nem is értek, hogy fos, de még nézik is. Egy magyarnál, meg ukránnál még megértem, hogy nézi azt, amit eléraknak, mert nincs más neki, nem beszélnek nagy átlagban nyelveket. De egy brit? Jó amerikaiakat nem szeretik, mert a csapból is az folyik és elegük van belőle, de a kanadain át az ausztrál dolgokig bármit nézhetnének, és mégis az igénytelen helyi ócskaságaikat nézik, mintha kötelező lenne azokat a gyökérségeket bambulni. És akkor még a sírás se mehet, hogy azért van szar műsor, mert nincs rá pénz, meg kommunizmusvót, meg lassan halad a szinkronizálás, meg az NMHH betiltotta. Szíven is ütött, mert mivel itt több a pénz, arra számítottam, hogy legalább nézhetőbbek lesznek a tévécsatornák, hát nagyon nem. Lehet mondjuk attól is függ, hogy kit mi érdekel, pl. aki nagy sportember, az könnyebben találhat magának valami nézhetőt, amin meccseket közvetítenek vagy ilyesmi, de pl. pechemre a sport pont azok között a témák között van, amik 5 perc alatt halálra untatnak. Egyedül amerikai filmek nézhetők, de ahhoz meg nem kell brit tévét nézni, nézem torrentről vagy Netflixről, stb.. Mondjuk filmeket sem nézek, néhány éve intenzívebben sorozatoztam, de azok is egyre gyengébbek, mostanság főleg YouTube-ot nézek, azokon követek csatornákon rendszeres tartalmakat, sokkal szórakoztatóbbak, mint akármelyik film meg tévé.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Jó volt. :( Firefoxon ciklikusan újra próbálta tölteni az oldalt, Midorival betöltötte, de kinyírta a nouveau video driver-t, borzalmas, ami a logban van. Másik gépről be tudtam lépni hálózaton - lokálisan ugye már nem volt Xorg -, ahol egy sync után még sikerült szabályosan újraindítani a gépet.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Csak példának írtam ezt az adót, nem azért, mert ezt kell mindenkinek hallgatni. Firefoxszal probléma nélkül kéne mennie az oldalnak, de nem csak a saját oldalukon lehet hallgatni, hanem külső lejátszóval is, meg TuneIn és hasonló online rádiós alkalmazásokban, Icecast, OPML, stb.-t kezelő alkalmazásban is lehet hallgatni, sőt ilyen rádiós appokkal lehet még hasonló rádiókat is keresni, földrészre, területre, műfajra bontva. Androidos gyári böngésző is simán megnyitja. Én pl. Linuxon böngésző nélkül terminálból hallgatom, mpv-vel:
mpv http://18703.live.streamtheworld.com/KFWRFMAAC.aac

Nem is mindig van egyébként ezen a rádióadón műsor, néha mikor náluk éjszaka van, adásszünet van, vagy valami amerikai focis vagy baseballközvetítés van. Figyelembe kell venni a 6-7 órás időeltolódást. Így többször neki kell futni, attól függően, hogy az ember hogy ér rá hallgatni. Még olyan is előfordul, hogy nem jön be a stream, meg túlzottan akadozik, mivel messze van, vagy a szerver nem bírja a terheltséget. Ez a messzi rádiók hallgatása online egy ilyen műfaj. Érdemes több adót is követni, hogy ha egyik nem hallgatható, akkor legyen valami másra váltani. Nyilván helyben, ahol ezt levegőben fogják FM-en, nem szórakoznak online streammel, meg a stream is helyi lenne nekik.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Ahhoz képest nekem hardware-esen dőlt össze az egész, a kompozitorra, DMA átvitelre, nem létező video kártya parancsokra panaszkodott Midori alól. 81.0-s Firefoxban nem volt baj, csak nem töltötte be az egész oldalt, végtelen ciklusban kezdte elölről. Mondjuk ez lehet reklámszűrő következménye.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Nálam is v81-es a FF, gyári bináris béta, nem az Arch tárolójából. Lehet nálad azért nem megy a fenti oldal, mert Flash-es, és nem az adott FF-hoz való Flashplayer van fent, a Pepperflash kell az új verzióknak. Én ki szoktam böngésző devtoollal szedni a tényleges streamlinket, amit mpv-ben hallgatok. Pl. most a konyhában az KSURF 1260 AM L.A. Oldies adót hallgattam, szintén ugyanilyen flashes lejátszójú oldalról, de a tényleges linket így hallgatom terminálban: mpv http://18103.live.streamtheworld.com/KSURAMAAC.aac

Ezekkel az online streamekkel egy baj van, többségükben ezek is túl alacsony bitrátásak, mind 128 kbps alatt, a múltkori texasi csak 64 kbps, ez az Oldies meg csak 48 kbps, mindkettő AAC-LC. Sztereóban adó zenei adóra AAC-LC esetén is min. 128-at rá kéne szánni, de inkább 256-ot. De a DAB/DAB+-szal is ugyanez a probléma lényegében, DAB-nál a régi mp2 kódek miatt min. kéne 256, de még inkább ajánlott lenne a 320 kbps, ehelyett jellemzően 64-96 kbps-ot használnak az adásoknál. DAB+-nál fejlettebb a kódek, AAC+ (AAC-HEv2), de az meg csak 64 kbps-ig skálázódik, annak az a baja, és bár hatékonyabb, de annyira nem, hogy egy 128 kbps-os AAC-LC/mp3/Vorbis szintjét elérje. A sávszéllel mindenhol túlzottan spórolnak.

Az is igaz, hogy az amerikai HD Radio is AM-en csak 60 kbps-nál maxolódik ki, de legtöbbször csak 40 kbps, és egy AAC-HE-hez hasonló, de azzal nem kompatibilis, zárt kódeket használ. Aztán csodálkoznak ott is, hogy nem terjed a digitális rádió. Pedig így is jobb minőségű a HD Radio AM, mint egy 10 kHz-es átvitelnél kimaxolódó analóg AM, de a 15 kHz-et tudó analóg FM-hez képest helyenként rosszabbul is szólhat, az is igaz, hogy a HD Radio FM-en 100-300 kbps-ot tud, ami azért elvileg egészségesebben szól az analóg FM-nél.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

( hajbazer v | 2020. 09. 20., v – 17:50 )

Vagyis, egyelőre megúsztuk, hogy több millió működő rádiókészülékből egyik napról a másikra elektronikai hulladék legyen, csak mert néhány tech-gigász szeretne meggazdagodni és mindenkivel mindenből újat vetetni. Továbbá, megúsztuk a fossá-húggyá tömörített, proprietary kodekes műsorszórást. Tanulság: ami jól működik (FM), azt nem kell bántani. Az utolsó fillérig megérdemlik a DAB-on elkönyvelt veszteséget a technológiát erőltetők. Szerencsére nem végeztek elég jó munkát.

Majdnem. A DAB+ nem az FM _helyett_ lett volna, hanem _mellett_, azaz a meglévő berendezéseket nem kelett volna kidobni, a meglévő infrastruktúra nem ment volna az e-hulladékba, "csak" egy plusz adásmóddal bővült volna a műsortovábbítás. (Most viszont az öszses, magyarországi forgalmazónál beragadt DAB/DAB+ készülék megy a nagyonleárazott kategóriába, vagy épp e-hulladékba, mert eladni a ki nem használható plusz tudása miatt csak töredék áron lehet...) Mint anno volt az AM rádiók időszaka, amik mellé bejött az FM-sugárzás _is_ aztán az FM sztereó lett... És minő meglepetés, de manapság is van AM-en műsorszórás...

Ha anno az FM-sugárzást dobták volna így el, annak is ennyire örültél volna vajon...?

A DAB+ nem az FM _helyett_ lett volna, hanem _mellett_

Átmenetileg. Utána jött volna az, ami pl. Norvégiában épp most történik, az FM adók végleges lekapcsolgatása, aminek előzménye és következménye több millió működő rádiókészülék kidobálása.

amik mellé bejött az FM-sugárzás _is_ aztán az FM sztereó lett...

A 70-es években még fontos volt a visszafelé kompatíbilitás, így a sztereó FM adókat zavartalanul tudták fogni a nem sztereó készülékek. Nem úgy, mint a DAB, ahol nemhogy a régi FM vevők nem tudják fogni az adást, de még a DAB+ adásokat sem tudják a sima DAB vevők fogni. Hasonlóképpen a DVB-T2 átállásnál, ahol vagy új tévét kell venned a HEVC vételezésre, vagy raksz mellé egy set-top boxot, mivel technológiailag nem kompatíbilis az új szabvány a régivel. Tehát megint csak új eszközök tízezreit-százezreit kell legyártani egy elbaszott, kutyafuttában kierőlködött új szabványért cserébe, ami véletlenül sem kompatíbilis a régivel. Nem beszélve arról, hogy a HEVC-képtelen settop-boxok szintén mennek a kukába, mert minek tartana valaki kettőt, ha az új cucc a régi és az új szabvány szerinti adást is képes vételezni. Ez régen úgy nézett volna ki, hogy a fekete-fehér-színes átállásnál ki kellett volna dobálni az összes fekete-fehér tévét. Még mielőtt megpróbálod az életidegen párhuzamaidat vonni a kettő között.

Ha anno az FM-sugárzást dobták volna így el, annak is ennyire örültél volna vajon...?

Attól függ. Ha 10 millióból 7 millió magyar rendelkezik már AM-vételezésre alkalmas készülékkel és ezeket mind ki kell baszarintani, akkor igen, örültem volna, ha nem terjed el. Nem ez volt a helyzet. AM rádióadóból is kevés volt akkoriban, és készülékből is. Az FM, mint új technológia új piacot teremtett, nem pedig egy meglévő, jól működőt próbált felforgatni.

Szóval, majd akkor hasonlítgassál fél évszázados távlatokban, ha legalább a körülmények hasonlítanak.

Eleve hulladék a legtöb új rádió. Az FM-et nem kell védeni (max az eddig rajta működő néhány adót, de inkább csak hagyni kéne, nem tíltani). Amíg nem lett mobilnetem, addig a 40km-es buszúton nem nagyon tudtam zavar nélkül végighallgatni egy adást sem. Ugye a buszon nem én kezelem az autórádiót :D és még külső antennám sincs.

Jött a mobilnet, majd azon belül is 4G Band20, ami azért sokat javított a helyzeten.

Az AM-ről meg az jut eszembe, mikor Diana meghalt, nem az FM-en fogtam be a BBC-t, hanem az AM-en. A távoli adók vétele azért érdekesebbé teszi a technikát az FM-nél, a korlátai ellenére, amit meg egy drm meg pont ki tudna küszöbölni.

Ja, ez még jobb, az FM-et sem vezetted volna be, ha a hozzád hasonló embereken múlik megrekedtünk volna AM-en. Jó is az, monó, max. 11 kHz-ig visz át (emiatt a hangminősége vékony, dobozhangú, mint egy telefonvonal), tele van zajjal, sistergéssel, amit még tovább rontanak az időjárási körülmények (villám, vihar, stb.), elektronikus eszközök által keltett interferencia (amire az FM messze nem olyan kényes, a digitális meg szinte semennyire), amit még tovább ront, hogy szinte az összes modern eszköz kapcsolóüzemű táppal működik, ami még több zajt nyom bele (ebből a szempontból rosszabb, mint a korábban használt lineáris-analóg transzformátoros tápok), tovább rontva az általában amúgy is moslék minőségű, zajos vételt. Plusz analóg AM-en, ha jól emlékszek, se RDS, se hasonló nem játszik. Ja, persze, AM-nek is megvan az előnye, egyszerűbb a vevőegység hozzá, akár egy krumplin is fogható valami, csak épp ma már ez utóbbi szempontok nem lényegesek, a mai technológiai állás mellett, mikor komplett vévőchipeket, meg komplett SBC-ket le tudnak gyártani pár dollárból, amiket zsebbpénz árban meg lehet venni.

Na, ez a digitális is pont olyan ma, mint anno az FM-re átállás. Egy fejlettebb technológia, aminek meglenne az előnye, azonos sávszél esetén jobb hangminőség, 0 zaj, nem kényes interferenciára, jitterre, a digitális hibajavító mechanizmusok több jelveszteséget tesznek lehetővé zavarmentes lejátszás mellet, lehet egyéb digitális szöveget is sugározni vele (adónév, játszott szám, közlemények, elektronikus műsorújság), könnyebben rögzíthető róla felvétel, mivel nincs analóg konvertálgatás, elég lementeni róla a hibajavított digitális streamet. Ráadásul ott volt az egész technológia kiépítve az adónál, egy jó pár embernél már vevő is volt hozzá, erre ment az egész a levesbe. Mert valaki állami frekipályázatos meg céges fajankótól nem fért el. Azt értem, hogy az AH nem tudott vele mit kezdeni, nem volt népszerű, de akkor adják át olyannak, aki tud vele értelmeset kezdeni, adna rajta valami használhatót, tudná népszerűsíteni. Mert ez a leggázabb, hogy ott van hozzá minden, ott van az újabb, jobb technológia, erre semmire nincs használva, ez még nagyobb pazarlás, mint a régi technikát kidobatni.

Azt kell érteni, ha a többségen múlik, akkor pont a hozzád hasonlók miatt nem lesz soha technológiai előrelépés. Pont az ilyenek miatt van, hogy le kell kapcsolgatni, meg be kell tiltani dolgokat állami kényszerrel.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Igen, igazad van, amerikai max. adatot néztem először. Valóban 9 kHz a sávszélesség, az meg akkor még rosszabb, ha tényleg abból is a fele megy csak át, az nem lesz jobb, mint az analóg telefonvonal minősége. Ezt a legalacsonyabb bitrátás mp2 vagy aac+ tömörítés is veri, mikor 64 kbps alá mennek vele. Ezért nem tudom mit akar az AM-mel. Igazából az már sehol nem népszerű, egyedül USA megint az, ahol előszeretettel tolják, mert nagyobb távolságokra lehet sugározni vele, de már ott is jórészt csak beszélgetős/híreket adó adók sugároznak már csak rajta, kivétel kevés van.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

A középhullámot a jó felületi tejedéséért, s adott esetben az ionoszféráról történő reflexiójáért szeretjük, azaz a nagytávolságú átvitelért. Régen egy erőmű vezérlőjében kötelezően hallgatták a Kossuth Rádiót, mert ha valami rendkívüli állapot következik be, háború tör ki, azt ott biztosan bemondják. Ugye, a solti adó emlékeim szerint 2 MW teljesítménnyel hirdette az igét 540 kHz-en, ezzel lefedve az országot, meg még azon is túl lehetett hallgatni.

Szóval, ahogy mondod, csak beszédátvitelre alkalmas, nem is volt más a cél.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

A hallgatóság teli van AM-képes vevővel. Viszont DRM rádióvevők (mint készülékek) száma az országban ... két kezem elég hogy megszámoljam. Nálam is csak szoftveres vevő van.
Ezek után legyünk bátrak és merjünk AM off - DRM on módszert alkalmazni napjainkban? NEM!
Majd ha valami csoda fojtán a vevőkbe belecsempésződik a DRM chip is és megfelelő elterjedtsége lesz.

Egyébként ha DRM vétellel akarsz kísérletezni, az 50 kW feletti adóállomások, aminek a célterülete Európa, gyakran szép tisztán vehetőek.
Például a Radio Kuwait adását 15 éve rendszeresen megfigyelem, szépen szokott jönni itthoni rádión.
A lista: https://www.drm.org/what-can-i-hear/broadcast-schedule-2/

De egyelőre ez a kísérletező emberek terepe, a mezei boltokban árusított készülékekből hiányzik a DRM demodulátor chip.
A másik, a DRM+ pedig vevők terén még rosszabb állapotban van. Pedig a technikai megvalósítása tényleg szép.

Eredetileg 1kW volt, es nagyobb teruletet fedett le. Azutan elkezdtunk izmozni Egyiptommal, ahol ugyanezt a frekvenciat hasznaltak, de a jo terjedes miatt ugye utkozes volt. A 2MW-bol 1 szepen ott disszipal el az ado korul.

 

Baromira jo ugye a kozephullam...

De legalabb estenkent unalmamban a sved autopalyan is hallgathatom :)

Ja, ez még jobb, az FM-et sem vezetted volna be, ha a hozzád hasonló embereken múlik megrekedtünk volna AM-en.

Nem rekedtünk volna meg és kezd kibaszott unalmassá válni már ez a szövegelés, amit 3 éve tolsz, hogy ha mindenki úgy gondolkodna, ahogy én, akkor mi lenne, meg mi nem. A mai napig vannak európa- és világszerte is AM csatornák (nézelődj egy kicsit), és amire használják őket, arra teljesen jók. Informatív műsorszórásra, értelmes, beszélgetős műsorok sugárzására, ahol a tartalom a lényeg, nem a hangzás.

amit még tovább ront, hogy szinte az összes modern eszköz kapcsolóüzemű táppal működik, ami még több zajt nyom bele

Nem silány kínai szart kéne belerakni és akkor nem tolna bele még több zajt.

Plusz analóg AM-en, ha jól emlékszek, se RDS, se hasonló nem játszik.

Nincs is túl sok értelme. FM-en van, a sávváltások miatt, plusz extraként odakerülhet a szöveg, hogy épp mi szól. AM-en lefedsz egy egész országot egy vagy két adótoronnyal.

Na, ez a digitális is pont olyan ma, mint anno az FM-re átállás.

Pont nem olyan. Az FM akkor terjedt el, amikor már sztereóban volt fogható és akkor robbant be igazán, amikor megteremtette a kereskedelmi rádiózás lehetőségét. Ez egy teljesen másik műfaj, másik kategória, mint amit az AM anno kiszolgált. A rádiózásból zenés szórakozás lett, a korábbi tájékozódás, informálódás, intellektuális műsorok hallgatása helyett. Jelenleg egy telített piacot próbálnál meg felforgatni egy technológiaváltással, csak azért, mert az analóg FM-et a kényszerképzeteid szerint túl™ régen™ találták fel, fejlesztették ki. Mindezzel óriási károkat, féktelen pazarlást előidézve, amire már az okostelefonok internetes rádióvételezési képessége miatt sem lenne semmi szükség.

Mert ez a leggázabb, hogy ott van hozzá minden, ott van az újabb, jobb technológia, erre semmire nincs használva

Nézzük csak... [1]

De a DAB/DAB+-szal is ugyanez a probléma lényegében, DAB-nál a régi mp2 kódek miatt min. kéne 256, de még inkább ajánlott lenne a 320 kbps, ehelyett jellemzően 64-96 kbps-ot használnak az adásoknál.

DAB+-nál fejlettebb a kódek, AAC+ (AAC-HEv2), de az meg csak 64 kbps-ig skálázódik, annak az a baja, és bár hatékonyabb, de annyira nem, hogy egy 128 kbps-os AAC-LC/mp3/Vorbis szintjét elérje.

Nincs sehol jobb technológia. Van két fossá-húggyá tömörített, proprietary-kodekes technológia, ami hangminőségben alulról közelíti az FM-et. Te pedig ezeket, saját magadat szembeköpve és saját magadat 24 órán belül megcáfolva éltetsz és nevezel jobbnak.

ez még nagyobb pazarlás, mint a régi technikát kidobatni.

Lehet, hogy pazarlás az a pár száz, pár ezer DAB/DAB+ készülék, amit ezentúl nem fognak használni a tulajdonosaik. Ez azonban nagyságrendileg eltörpül amellett az értelmetlen pazarlás mellett, amit az FM rádióadók lekapcsolása okozna. Közel 7 millió rádiókészülék helyett kéne újat gyártani és 6000 kilométerről idepöfögtetni, ha mindegyiket ki akarnánk cserélni. Mindezt azért, hogy valamelyik tech-multi meggazdagodjon az eladott kütyükből, meg az Apple, MPEG LA, Fraunhofer stb. kodekbárók a licencdíjakból. Hangoztatod mindezt Linuxot használó open-source huszárként. Gratulálok! Ismét igazán büszke lehetsz magadra.

Vannak AM adók, szöveg/bezsédátvitelre talán elfogadható szintet megütve. Bár erre a telefonhírmkondó is jó lenne, de hagyjuk. Zene vagy picit is a hallgathatóbb hangminőségű adás szórására viszont gyakorlatilag alkalmatlan. Ja, emlékszel-e arra, hogy anno volt olyan műsor, amikor mikroszámítógépekre sugároztak programokat(!) amiket kazettára rögzítve máris lehetett hazsnálni? Merthogy ilyen is volt - na ez az "extra" sem ment volna AM-en.

[kapcsolóüzemű tápok]
"Nem silány kínai szart kéne belerakni és akkor nem tolna bele még több zajt."
Sajnos zajmentes tápegységet csinálni nem ennyire egyszerű - de tudom, ezt _is_ jobban tudod mindenkinél.

"A rádiózásból zenés szórakozás lett" - Bingo! pontosabban ez _is_ lett belőle, mert az FM adásmód, pláne sztereóban erre is alkalmas - az AM meg marhára nem.

"Jelenleg egy telített piacot próbálnál meg felforgatni egy technológiaváltással" - Ismét leírom, bár tudott dolog, hogy csak azt veszi észre a szemed, ami téged igazol, ami szembemegy az elméleteddel, azt nem, szóval _NEM_ technológia_váltás_, hanem a meglévők _mellé_ egy új technológia bevezetése. Ahogy az FM mellett sem halt ki az AM adásmód, úgy a DAB/DAB+ mellől sem irtaná ki senki az FM-et idehaza. Hogy más országok mit csinálnak, a topic témája szempontjából irreleváns.

"Van két fossá-húggyá tömörített, proprietary-kodekes technológia, ami hangminőségben alulról közelíti az FM-et. " - Két helyen hibázik a gondolatmeneted... Az egyik, hogy a ker.rádiók jellemzően nem audiofil forrásból tolják a műsort, tehát alapból tömörített a "konzerv" anyaguk, amit manapság már digitális úton küldenek fel az adóhálózatra. A másik, hogy az FM adásmód is erősen sáv- és dinamikakorlátozott átvitelt tesz lehetővé - mondjuk úgy, hogy erősen maszírozott az adóra kerülő hang. (Anno ez nem volt gond, mert ha az ember megnézte, hogy az OMK-ban mi jön ki a rádióból érkező drótból, nos... csodálkozott, hogy egyáltalán valahogy szól az egész - de ez még bőven sok évtizeddel ezelőtt, a full analóg érában volt)

"Ez azonban nagyságrendileg eltörpül amellett az értelmetlen pazarlás mellett, amit az FM rádióadók lekapcsolása okozna. " SENKI nem akarja az FM adásokat lekapcsolni, de ne zavarjon...

 

Vannak AM adók, szöveg/bezsédátvitelre talán elfogadható szintet megütve. Bár erre a telefonhírmkondó is jó lenne, de hagyjuk. Zene vagy picit is a hallgathatóbb hangminőségű adás szórására viszont gyakorlatilag alkalmatlan.

Csak kifejezetten zenei szórakoztatás céljára alkalmatlan. Másra nem az. Zene is hallgatható rajta, csak nem annyira élvezhető, mint sztereó FM esetében.

Sajnos zajmentes tápegységet csinálni nem ennyire egyszerű - de tudom, ezt _is_ jobban tudod mindenkinél.

Nem mondtam, hogy egyszerű. Arra próbálam utalni, hogy a költségek folyamatos elspúrkodásának csúcsra járatásával (ami a mai elektronikai ipart jellemzi) nem csoda, hogy szinte lehetetlen.

Ahogy az FM mellett sem halt ki az AM adásmód, úgy a DAB/DAB+ mellől sem irtaná ki senki az FM-et idehaza. Hogy más országok mit csinálnak, a topic témája szempontjából irreleváns.

6 millió okostelefon országában a DAB/DAB+ az FM mellett is szükségtelen. Semmi másról nem szólna, mint a készülékgyártók meggazdagodásáról és több százezer tonna elektronikai hulladék termeléséről. Más országok példája pedig azért nem irreleváns, mert a külföldön megfigyelhető folyamatokhoz hasonlóak mennek le itthon is egy új technológia bevezetésekor.

Két helyen hibázik a gondolatmeneted...

Nem kell audiofil forrás, hogy a 64-128 kbps tömörítéssel szétbaszott felvételt megkülönböztesd egy FM rádióétól HiFi minőségű cuccon, de én a Nokia C2-esemen is hallom a különbséget. Egyfelől, a rádiók általában nem veszteséges tömörítéssel tárolják a zeneszámaikat, legalább is nem konzumer formátumban. Másfelől, az adóhálózatra sem veszteséges konzumer tömörítéssel kerül fel. Ha pedig mégis, az sem érv a DAB mellett, ami ráhúz még egy veszteséges tömörítési réteget (AAC, MP2), ami az eredetileg is tömörített "konzerv" anyagból kiszed még kétszer annyi hallható információt, végül pedig rádióadás címén lesz egy Youtube-videó hangsáv "minőségű" streamünk.

az OMK-ban mi jön ki a rádióból érkező drótból, nos... csodálkozott, hogy egyáltalán valahogy szól az egész

Nem egészen, csak szándékosan kisarkítod. Voltak nagyon klassz Videoton HiFi berendezések, amikkel jó minőségben lehetett sztereó FM-et hallgatni, illetve lehet a mai napig. Én elhiszem, hogy szürke és kilátástalan volt az életed okostelefon, szélessávú mobilinternet, holland sajtok és Auchan nélkül a rendszerváltás előtt, de néha azért félretehetnéd a "gyűlölök mindent, ami régi" szemellenződ.

SENKI nem akarja az FM adásokat lekapcsolni, de ne zavarjon...

De igen, Norvégiában, ahol a fogyasztókat sikeresen áterőltették DAB/DAB+-ra, már kapcsolják lefelé. Raynes kolléga pedig itthon is erőszakkal lekapcsolná, állítása szerint a magamfajták miatt. Mindegy, szerencsére legalább a rádiózásról nem a növekedést erőltetők és a Londonba emigrált megélhetésiek döntenek.

"6 millió okostelefon országában a DAB/DAB+ az FM mellett is szükségtelen." - De minek az okostelefon, kedves hajbi? Korábban az ellen ágáltál, hogy az okostelefon bloat meg  minden, és hogy telefon a telefon legyen... Most meg hűdejó, hogy tud mobilnetet és streaming-ben zenéz, rádióadást mie miegyebet is? Hogy is van ez akkor...?

Ezt írtam korábban, és fenntartom a hazai DAB+ lekapcsoláshoz kapcsolódóan:

" Ahogy az FM mellett sem halt ki az AM adásmód, úgy a DAB/DAB+ mellől sem irtaná ki senki az FM-et idehaza. Hogy más országok mit csinálnak, a topic témája szempontjából irreleváns."

A Norvégok kőgazdagok, sőt kőolajgazdagok, teljesen más környezet, más szokások és más lehetőségek, úgyhogy marhára nem releváns. Egy azaz egy ország a sok DAB/DAB+-t használó közül vált kizárólagosan DAB/DAB+ -ra, ez csak és kizárólag ennyit jelent - nem kell többet látni bele, mint amennyi.

"Nem egészen, csak szándékosan kisarkítod. Voltak nagyon klassz Videoton HiFi berendezések, amikkel jó minőségben lehetett sztereó FM-et hallgatni, illetve lehet a mai napig"

A rádiónál beletoltak a kábelbe mérőjelként 1kHz-es színuszjelet, és ami kijött az OMK-ban abból a rezes átvitelből, az ugyan 1kHz megvolt, de a jelalak azért... Szóval nem volt szép, na... És ez ment az adóhálózatra. Én erre gondoltam.

Ami a régi időkben sz@r volt, azt tartom sz@rnak. Például azt, hogy a postai (mert akkor posta volt csak) kábelen mire felért az OMK-ba az adásjel, kellően "elfáradt", és igen, visszatekintve az akkori "trappista" nevű tejipari terméket sem biztos, hogy kiemelkedően jónak tartom - sőt. És a mostani ilyen névvel illetett utódait sem igazán tudom sajtnak nevezni. (Ha már előhozakodtál ezzel a témával...)

De minek az okostelefon, kedves hajbi? Korábban az ellen ágáltál, hogy az okostelefon bloat meg  minden, és hogy telefon a telefon legyen...

Igen, az okostelefon bloat és a 6 millióból nagyjából a századrésze, aki kihasználja annyira, hogy én is azt mondom, hogy valóban szüksége van rá. Téged is ide sorollak, mielőtt esetleg kételkednél. A többi divatbuzi indíttatásból státusszimbólumnak, konzumerterméknek veszi és ezzel van az igazán probléma, mert itt jön be a képbe a féktelen pazarlás, az elektronikai hulladék és az ehhez tartozó járulékos környezetszennyezés kérdése. Ugyanakkor, tetszik nem tetszik Hajbinak, az okostelefonok el vannak terjedve és mivel nem csukott szemmel élek ebben a világban, így ezt én is tudomásul veszem.

Most meg hűdejó, hogy tud mobilnetet és streaming-ben zenéz, rádióadást mie miegyebet is? Hogy is van ez akkor...?

Nem hűdejó, mert netrádión is fossá-húggyá tömörített streamet kapsz. Nem hűdejó, hanem képes valamire, ami teljes mértékben kiváltja a DAB/DAB+ műsorszórást, ahol szintén fossá-húggyá tömörített streamet kapsz, csak kevesebbet. Tehát maga a tény, hogy az okostelefonok elterjedtek, jelentősen csökkenti a digitális rádiózás létjogosultságát.

Egy azaz egy ország a sok DAB/DAB+-t használó közül vált kizárólagosan DAB/DAB+ -ra, ez csak és kizárólag ennyit jelent - nem kell többet látni bele, mint amennyi.

Azért +20 év távlatában ebben nem lennék olyan biztos.

Igen, ez valóban a civilizáció és a technológia győzelme, hogy nem hogy technológai fejlődés nem volt, hanem még visszalépés, lekapcsolás is, hogy aki élt is volna ezzel a lehetőséggel, már az se tudjon. Ja, mind megérdemlik a DAB-on elkönyvelt veszteséget, mit képzelnek ezek akik technikailag próbálnának fejlődni meg lépést tartani, erre pénzt áldozni. Úgy kell nekik, mocskos fősordratúak, inkább vissza kell menni XP-re meg a barlangba kovakövet pattintgatni, hogy ne legyen az se kidobva, hanem recycling keretében használva legyen. Majd most jól megtanulták.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

A civilizáció józan ész győzelme az, hogy nem nyomtak le a torkokon +1 felesleges új™ technológiát, amit 6 millió okostelefon országában szinte teljes mértékben kivált a mobilinternet, ami még csak nem is kell, hogy annyira szélessávú legyen. Ezzel megspóroltuk több millió, jól működő eszköz kidobatását (jelenlegi FM rádiók) és több millió eszköz távol-keleti legyártását, majd 6000 kilométerről idepöfögtetését, csak azért, hogy valaki odarakhassa a "DAB" után a pluszjelet és ráírhassa, hogy fejlődés™.

inkább vissza kell menni XP-re meg a barlangba kovakövet pattintgatni

Továbbra sem kell kovakövet pattintgatni ugyanis az XP, ha hiszed, ha nem, még mindig működőképes. Ezek a sorok is XP-ről írattak vala. Sőt, streamWriter-rel képes vagyok több, mint 10 ezer netrádióból válogatni, szerte a világból. Ja persze, az is pattintott™ kőkorszak™, hiszen nem kell hozzá új szabványokat és fejlődést™ kiáltva feltölteni a Media Markt polcait és a szeméttelepeket.

Korabeli hardveren minden régi OS működőképes, nyugodj meg. Ez még nem ok, hogy leragadjunk azoknál. A fejlődés meg ilyen, a hozzád hasonlók miatt nem történik meg magától, ezért kellenek a lekapcsolgatások, meg kidobatás, amire semmi szükség nem lenne, ha nem menne a ragaszkodás a régi technológiához.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

A régi technológiákhoz azért ragaszkodunk, mert működőképesek és jól bejáratott módon használhatóak. Kivételt képeznek ez alól az olyan technológiák, amik soha nem működtek igazán jól és örülünk, hogy megszabadulhatunk tőle (példának okáért megemlíteném a Flash Playert, amit eszem ágában sincs használni és már 10 évvel ezelőtt is elkerültem).

Az újabb™ nem mindenben jobb, sőt az sem biztos, hogy egyáltalán bármiben jobb, lásd fossá-húggyá tömörített DAB, ahol az innováció™ általi minőségromlás tényét még te magad is elismerted egyik korábbi posztodban. Egyedül a HD Radio az, ami tudja hozni az FM-mel azonos, illetve annál jobb minőségű hangzást, csakhogy azt esze ágában nem volt senkinek bevezetni Magyarországon. Amerikában pedig köszöni jól van, az FM-mel együtt.

Az egyes technológiák korát számlálgatni valójában egy szélsőséges, mániákus idealizmus, aminek adott technológia hasznosságához az ég világon semmi köze nincs. Amikor megjelentek az első megfizethető árú, professzionális (értsd: nem konzumer adatvesztő) SSD-k, első dolgom volt venni egyet és átállni az új technológiára, mivel a régi HDD-ket minden szempontból megveri. Sebességben, fogyasztásban és élettartamban is. Új SSD-t viszont már nem fogok venni egy három évvel későbbi szériából, mert annyit nem ver a régire, hogy megérné. 

Vannak olyan technológiák, amik nem rendelkeznek ennyi előnnyel, és ott bizony nem mindenki fog váltani, amit pedig kutya kötelességed neked is és a piacnak is megérteni, elfogadni. Ha pedig nem tetszik, akkor innoválni olyat, mint Steve Jobs az első iPhone-nal, mintsem szemfényvesztéssel, állami támogatással, lobbierővel és a jól bevált technológiákat kedvelőket kirekesztő vagy megbélyegző marketing-hadjáratokkal.

a hozzád hasonlók miatt nem történik meg magától

A hozzám hasonlók is átállnának, ha létezne valódi innováció és nagyságrendekkel jobb technológiákat sorakoztatnának fel tech-multiék. Helyette innovációnak hazudott újrafeltalált kerekeket adnak el marketinggel és lobbival.

kidobatás, amire semmi szükség nem lenne

Kidobatásra akkor nem lenne szükség, ha a visszafelé-kompatíbilitás meglenne. Ami meglenne, ha tech-multiék kezdettől fogva, már a tervezési fázisban figyelnének rá. Ahogy figyeltek rá a sztereó FM és a színes analóg TV-adásnál is.

Ugyanígy, a Windows XP, Vista, 7 stb. esetében sem lenne szükség kidobatásra, ha a korábbi Windows-okra fejlesztett driverek működnének újabb Windows-okon. Például nem kellene kidobni a nyomtatót, a scannert, vagy akár az egész gépet, mert nincs rá Windows 10 driver.

Odáig meg tudlak érteni, hogy nem akarsz Windows XP-t használni, mert elavultnak tekinted és kifejezetten szereted a bleeding edge-et használni a szoftverekből. Az viszont már enyhén szólva beteges a részedről, hogy mindent, ami új szükséges jónak tekintesz, míg mindent, ami régi kőkorszaki ördögtől való rossznak, még akkor is, ha továbbra is megfelelően használható. Sőt ha tehetnéd még meg is fosztanád ettől az emberiséget csak azért, hogy az általad jobbnak képzelt újat a helyébe erőltesd.

Az FM sztereó adásmódnak pont a visszafelé kompatibilitás az egyik rákfenéje - amiatt van erőteljes sáv- és dinamikakorlátja, de ne zavarjon... (Ahogy az összes "visszafelé Ádámig-Éváig meg az öreg diófáig kompatibilis eszköz/szoftver is hurcolja magával a tényleges előrelépést jócskán korlátozó, a megoldást jelentősen drágító örökségeket.)

Nem a visszafelé kompatíbilitás ténye, hanem a megvalósítása miatt van sáv- és dinamikakorlát. Ahogy a monó FM-nél is van dinamikakorlát, ha a jelenlegi frekvenciafelosztásban gondolkodunk. Egyikre se lett volna akkora szükség egyébként, csak volt a gépezetben egy (mai UX-ökrökhöz hasonlítható) idealista mérnök úr, aki eldöntötte, hogy az emberi fül 15 khz-ig hall, fölötte nem. A hangot nyugodtan át lehetett volna vinni 20 khz-ig, a sztereó pilot jelet, a különbségi jelet és az RDS-t meg fölé keverni. A rádiófrekvenciás sávokat pedig lehetett volna 200khz helyett 500khz szélesen kiosztani, ami több, mint kétszer akkora dinamikatartományt eredményezett volna. Továbbá, lehetett volna a dinamikát, mint komponenst is egy külön, hangfrekvencia fölé kevert jelen is hordozni. Nem így történt, viszont lényegi hátrányt nem szenvedünk tőle, mert a jól kompresszorozott és kevert rádióadások esetében teljes mértékben élvezhető a műsor és a hangminőség is (pl. Petőfi Rádió, Rádió 1). Lényegesen jobban, mint egy 128 kbps MPEG stream (legyen az layer 2 vagy 3) esetében, ami már önmagában eredendően feleslegessé teszi a DAB-ot.

"míg mindent, ami régi kőkorszaki ördögtől való rossznak, még akkor is, ha továbbra is megfelelően használható. Sőt ha tehetnéd még meg is fosztanád ettől az emberiséget csak azért, hogy az általad jobbnak képzelt újat a helyébe erőltesd."

Te meg minden újat, minden akár picit is jobbat, picit is változást indukáló megoldást, eszközt csípőből fejlődésmániások fölölselegs hülyeségének tartasz, és ha tehetnéd, meg is fosztanád ettől az emberiséget, csak hogy az általad jobbnak képzelt régi fennmaradjon.

Az, hogy valami új, nem jelenti, hogy jobb. Sőt, ahogy mindenki egyre kevesebb idő alatt egyre kevesebb pénzből, egyre kevesebb munkabefektetéssel akar újat csinálni, az magától értetődő, hogy egyre szarabb lesz. Leginkább a szerencsének és a valamilyen szintű normalitást megkövetelő törvényeknek és minőségügyi szabványoknak köszönhető, ha mégse, vagy akár lesz egy-két elenyésző mértékű, valódi előnye is.

Ha valami minden szempontból jobb, vagy bizonyos szempontból nagyságrendekkel jobb, azt megéri adoptálni. Ehhez azonban általában valódi innováció kell, ami kevés munkával nem megy. Lásd HDD vs SSD példa. [1] Ami csak egy kicsivel jobb, mint az előző, illetve bizonyos szepontból rosszabb, azt igenis elutasítom. Pláne akkor, ha valódi igény nincs rá, csak állami beavatkozással és marketing-hadjáratokkal tudna elterjedni, lásd DAB/DAB+, lásd 5G, lásd korporatokrata erőszakkal elterjesztett Windows 10.

Anno a 4G-re is hasonlókat mondtál, most meg jónak tartod a mobilnetes streaminget a DAB/DAB+-szal szemben. No akkor hogy is van ez...? Az XP-hez képest az összes utána következő Windows-verzió "fényévekkel jobb" és többet tud - az, hogy neked nincs rá szükséged, hogy te nem tudod és nem akarod használni az a te dolgod (az viszont nem, hogy ezt a világ többi részére ráeröltesd, bár úgy állsz mindenkor hozzá...)

Az XP-hez képest az összes utána következő Windows-verzió "fényévekkel jobb" és többet tud

Nem fényévekkel jobb, pláne nem ha az átlagfelhasználást tekintjük, amiből ugyanazt a szintet hozza, ha a végletekig butított kezelőfelületet tekintjük, akkor pedig még alacsonyabb szintet hoz, sokszorta annyi erőforrás igénybevételével (nem fényévekkel jobb, de fényévekkel nagyobb bloat). Bizonyos dolgokban valóban többet tud, de ezek az új képességek inkább csak Windows Server oldalon mutatkoznak meg, desktop felhasználásra nagyjából annyival tud többet, hogy futtatja a visszafelé nem kompatíbilis újrafeltalált kerekeket.  Ezt puding próbája alapon nagyon szépen mutatja az a tény, hogy a Windows 7 támogatás lejártakor is több, mint 900 millió ember használta. Tehát: nem tudott és a mai napig sem tud semmi olyan nagy szoftverinnovációt felmutatni a Windows 10, amit fel tudott az XP/2000 a 95/98-cal szemben, de még annyit sem, amennyit a Windows 7 az XP-vel szemben. Ezt a Microsoft is nagyon jól tudta már az elején, ezért nyomja le azóta is erőszakkal a torkokon a Windows 10-et, meg installálgatta sunyiban bújtatott Windows 7 frissítésként. A régebbi gépekkel és perifériákkal való hardverkompatíbilitiás hiánya pedig pazarlásra, gépkidobatásra ösztönöz és ez a legnagyobb probléma igazából.

az viszont nem, hogy ezt a világ többi részére ráeröltesd, bár úgy állsz mindenkor hozzá...

Én nem erőltettem senkire semmit, csupán van egy véleményem, ami az átlagtól eltérő és általában nem vagy képes elfogadni. A Microsoft erőltette, illetve jelenleg is erőlteti a csiligány, instabil, bloat Windows 10-ét, többszáz millió emberre. Ezzel természetesen nincs bajod, mert amíg a Windows 10-et jobbnak tartod, addig felőled nyugodtan lehet erőltetni az eltérő piaci igények ellenére, ami jelenleg még mindig az 900 millió embernek, hogy szeretnék tovább használni a Windows 7-et.

Te erölteted, senkinek nem kötelező 32 bitről és XP-ről a Windows7/Windows10 váltás. Igaz, egy nagy rakat dolog nem fog működni vele, meg alapban a régi SSL/TLS miatt értlemes weboldalak nem fognak szóbaállni vele... De erőltesd csak, hogy fölösleges és nem kell a Windows XP-nél jobb. (És igen, a régi, sok-sok évvel ezelőtt gyártott speciális szoftvert igénylő perifériák nem fognak működni - egyszerűen nem fér bele a (talán azóta már nem is létező...) gyártó költségeibe, hogy n+2 OS-verziót is támogassanak. Pláne úgy, hogy az XP-s driver is sok esetben "legacy" volt, azaz valami régebbi lett megpimpelve úgy, hogy az XP visszafelé kompatibilitását ki tudja használni. (A Windows 95/98-cal szemben nagyon nem volt nehét újat felmutatni... )
A kezelőfelületen meg _mindent_ meg lehet találni, amire szükség van. Igen, új a felület, tanulni kell az új felületet, hogy mit, hol és merre találsz meg (ja, hogy valami újat megismerni, megtanulni... na azt nem...).

Te erölteted, senkinek nem kötelező 32 bitről és XP-ről a Windows7/Windows10 váltás.

Nem emlékszem rá, hogy bárkit is kényszerítettem volna, hogy XP-t használjon. Ellenben a Microsoft ezt megtette, mikor frissítésként telepítette a Windows 10-et, a felhasználók beleegyezése nélkül.

meg alapban a régi SSL/TLS miatt értlemes weboldalak nem fognak szóbaállni vele

Klasszikus FUD-bullshit. Egyfelől, az értelmes weboldalak nagy része továbbra sem használ ECC-certeket. Másfelől, de igen, fog menni minden SSL-es weboldal, ha friss böngészővel nézed.

egyszerűen nem fér bele a (talán azóta már nem is létező...) gyártó költségeibe, hogy n+2 OS-verziót is támogassanak

Ez egyszerűen nem igaz, tekintve, hogy a világ egyik leggazdagabb oligopol cégéről van szó. Ahol már bőven bejön a képbe akár a társadalmi felelősségvállalás kérdése is. Amit még sajnos csak kevés állam kényszerít ki törvényekkel. Itt olyan arányszámokról van szó, hogy a M$ 29%-ot vagy 30%-ot fog növekedni, és az az 1% +1 buborék befektetőék jakuzzijában, vagyis senki nem hal éhen, ha nem teljesül. Cserébe többszáz millió ember dobálja ki a perifériáit és pöfögtettesse ide 6000 km-ről az újat.

A kezelőfelületen meg _mindent_ meg lehet találni, amire szükség van.

Nem lehet. Amit pedig igen, azokat is a legacy MFC-s CPL-ekben lehet normálisan beállítani, nem a Metro tapicskoldákban.

ja, hogy valami újat megismerni, megtanulni... na azt nem...

De igen, csak a megismerés után jön a felismerés, hogy egy silányabb, lebutítottabb felületen találtad magad, ahol nem a módosítható beállítások száma, hanem a fehéren hagyott touchscreen-idealista padding az erény.

"frissítésként telepítette a Windows 10-et, a felhasználók beleegyezése nélkül" - citation needed.

"az értelmes weboldalak nagy része továbbra sem használ ECC-certeket" - azért nézz körül a Qualys SSL-tesztek környékén, és kiderül, hogy azok, amik az XP-t akár SP3-mal, de támogatják, bizony nem szerepelnek jól - nem véletlenül. Az, hogy 3rd party böngésző felkalapálható rá, az egy lehetőség, de maga az OS nem ad elfogadható SSL-t. Sem. Meg sorolhatnám még, hogy mit nem tud, amit így 2020 táján illene tudni...

(régi hardverek támogatása) "Ez egyszerűen nem igaz, tekintve, hogy a világ egyik leggazdagabb oligopol cégéről van szó. " Nomostan a hardvereszközök meghajtóprogramjait _nem_ a Microsoft írja, ők csak becsomagolják azokat az OS-be, ha megfelelnek az elvárásoknak. Ha nem, akkor a hardverelem gyártója adja a terméke mellé.

"Cserébe többszáz millió ember dobálja ki a perifériáit és pöfögtettesse ide 6000 km-ről az újat." Itt többszázmillió ember? Érdekes felvetés... :-P
 

"De igen, csak a megismerés után jön a felismerés, hogy egy silányabb, lebutítottabb felületen találtad magad" - akkor ismerkedj és tanulj tovább, mert ezek szerint csak a tapicskolótamás szintig jutottál, miközben van még néhány további szint.

"frissítésként telepítette a Windows 10-et, a felhasználók beleegyezése nélkül" - citation needed.

Bocsánat, elfelejtettem, hogy a szemellenződ kiszűri.

https://www.computerworld.com/article/2993851/microsoft-antagonizes-use…

Röviden: A Microsoft Windows 7-re érkező ajánlott frissítésként telepítette a Windows 10-et mindazon frissítéseket bekapcsolva tartó munkaállomásokra, ahol az ajánlott (feature) frissítések telepítése be volt kapcsolva. Ami akkora pofátlanság, hogy ezt a tényt később maga a Microsoft is belátta, majd visszalépett tőle. Ez viszont nem változtat semmit a tényen, hogy a Microsoft képtelen volt olyan innovációt felmutatni a Windows 10-ben, ami kívánatossá teszi a meglévő felhasználók esetében. Folyamatos agresszív, kényszerítő taktikákat alkalmazott, hogy áterőltessen mindenkit, akit tud. 900 millió embert mégse sikerült. A Windows 10 egy újrafeltalált kerék, egy szükséges rossz, egy instabil publikus béta katyvasz.

mert ezek szerint csak a tapicskolótamás szintig jutottál, miközben van még néhány további szint.

Igen, van. A CPL-ek direkt indítása Win+R után és a regedit. Az a legnagyobb bajod, hogy pont a Tapicskoló Tamás szintet próbálod a haladó beállíthatóság szintje fölé helyezeni.

"Ez viszont nem változtat semmit a tényen, hogy a Microsoft képtelen volt olyan innovációt felmutatni a Windows 10-ben, ami kívánatossá teszi a meglévő felhasználók esetében." A gond ott van, hogy te sem, és az átlagos kattitótibor userek sem látják azokat az új dolgokat, amit a Windows10 hozott az XP-het képest. Ahogy nem vagy hajlandó látni azt sem, hogy a DAB/DAB+ mit hozhatott _volna_ az FM-adásmódhoz képest, azt meghagyva. Ugyanis a két dolog (Windows XP kontra 10 illetve FM kontra DAB/DAB+) teljesen eltér ilyen szempontból: az XP-t lecserélésre ítélte az idő meg a gyártója, az FM adásmódot itthon senki sem ítélte lecserélésre/kivezetésre (nem, a norvég példa nem releváns itthon) - a kikapcsolása viszont eredményezett egy nagy rakás elektronikai hulladékot - ami ellen olyan erősen ki szoktál állni... Szóval hogy is van ez? Ha neked nem tetsző új dolog bevezetésének lesza következméyne (esetleg némileg előrehozva) egy nagy rakat elektronikai hulladék, az fúj, az pénzéhes multi, ott rohadjon meg, ahol van, ha meg egy új dologból jogászkodásból fakadó viszakozás van, és amiatt kerül hulladékba egy nagy rakat gyakorlatilag nem is használt(!) eszköz (ami a boltok polcain van, az mind ilyen), akkor meg tapsikolsz hozzá.

Hogy is van akkor a kettős mérce...?

te sem, és az átlagos kattitótibor userek sem látják azokat az új dolgokat, amit a Windows10 hozott az XP-het képest

Én látom ezeket az előnyöket, amiknek Windows Server-nél még értelmük is van. Desktop gépen több a hátrány és a bloat. Ha meg szerinted Kattintó Tibor nem látja, az egyet jelent: Nincs szüksége ezekre az "előnyökre" a felhasználók többségének. Mert a többséget a Kattintó Tiborok alkotják. Mi sem mutatja ezt jobban, minthogy 900 millió ember még mindig Windows 7-en van, annak ellenére, hogy a Microsoft foggal-körömmel kényszerítette, hajszolgatta folyamatosan a felhasználókat, a Windows 10 első alfaverziója óta.

az XP-t lecserélésre ítélte az idő meg a gyártója

Pontosabban, a gyártója. Az idő nem ítélkezik, jól működő rendszerek felett. Lásd mai napig használt mainframe-ek. Lásd mai napig XP-n (vagy POSReady 2009-en, tehát XP kernelen) futó bankautomaták.

te sem, és az átlagos kattitótibor userek sem látják azokat az új dolgokat, amit a Windows10 hozott az XP-het képest

Jelenlegi technológiai telítettséget tekintve semmit.

nagy rakat gyakorlatilag nem is használt(!) eszköz (ami a boltok polcain van, az mind ilyen), akkor meg tapsikolsz hozzá

Arányok, Mérnök Úr. Arányok... Amit nem vesz le senki a polcról, azt előbb-utóbb nem gyártják. Ha a jelenlegi legalább 7 millió FM rádióval rendelkező fogyasztó levenné a polcról a DAB/DAB+ rádiót, az nagyságrendekkel nagyobb pazarlás lenne a kidobott FM rádiók és a megvásárolt újrafeltalált kerekek miatt, mint az, hogy most van pár ezer készülék, ami nem kell senkinek.

Nem. Az a tapicskolótamás szint, hogy egy XP-ben sokkal több mindent lehetett állítani felhasználói felületről is, amit úgy tűnik, te nem tanultál meg használni annyira, hogy regeditből kellett. Ellenben egy Windows 10 tapicskoló felületén a töredékét lehet beállítani, a többit meg csak regeditből.

Hol tudod például az egér samples/sec arányát, buffer length-et, wheel detectiont állítani XP-ben?
Control Panel -> Mouse -> Hardware -> Advanced Settings.

Hol tudod Windows 10-ben?
Regedit-ben esetleg, tapicskoló metro UI-on sehol. A main.cpl-ből is ki lett innoválva™.

De a digitális rádió nem csak új, hanem jobb is, már írtam az előnyeit. Egyébként meg a HDD vs. SSD is pont olyan téma volt anno, a korai drága SATA2 SSD-k korában, hogy sok hozzád hasonló ment az SSD-s topikokba hőbörögni, hogy ő ilyen szart nem vesz, kevés írást bír, ha sokáig nincs áram alatt, felejthet, megbízhatatlan, hókuszpókusz, inkább maradnak az olcsó, jó bevált HDD-nél, meg ha azt RAID-be kötik, akkor szekvenciálisan azzal is telíteni tudják a SATA2 sávszélt, nem igényel speciális partícióeltolást (aztán megjelentek pechjükre a 4K-szektoros HDD-k, amiknek már kellett). Csak épp SSD-t nem használtak még, és nem látták, hogy random lemezműveleteknél, meg elérési időben milyen durván veri a HDD-ket, hogy azoknak RAID-ben sincs egy SSD ellen esélye, hangtalan, kevesebbet fogyaszt, és az a kevés írás is papíron tűnik kevésnek, mert igazából átlag felhasználó nem tudja szétírni, mert jellemezően 10 TB-nál többet nem tud rá normál felhasználással felcsapatni sok év után se. Pont ilyen ellenállás volt, mint a digitális rádiónál. Épp úgy nehezen terjedt, drága volt, nem bíztak benne az emberek, keresték a kifogásokat, meg menekülőutakat, hogy ne kelljen költekezni. Azóta persze már rég beadták ők is a derekukat, meg már HDD-t nem tennének rendszer alá. A különbség csak, hogy az SSD-ket végül nem vezették ki, a digitális rádiót viszont szépen lekapcsolták. Pedig ahogy már egy 120 gigás SATA3 SSD megvehető volt a koronajárvány előtt 20 USD környékén (a valós előállítási költség ennek is töredéke, a többi csak szállítás, dobozolás, kereskedői árrés, adók, stb.), épp így egy digitális DAB/DAB+ tunermodul legyártása sem lenne drágább, és épp ilyen olcsó tömegtermék lehetne, ha elterjedt volna, és tömeggyártás szerveződik köré.

Vagy pl. anno a mobikon terjedésénél sok idős ellenállt, hogy hülyeség, nem kell nekik, jó a vezetékes, olcóbb percdíjakkal, hívni azon is lehet, ők nem fognak markolászni ilyen kütyüket. Aztán az okostelefonnál megint lement ugyanez, olyan nekik nem kell, jó a butamobil, hívni azon is lehet, ők nem fognak érintőképernyőn appokat tapicskolni, meg nem ülnek fel a hájpnak, velük nem fogják ezt a szart is megvetetni. Persze már nekik is okostelefonjuk van, most meg az a szöveg megy, hogy nem kell nekik LTE, meg 5G meg ilyen ócska buzzwordök, velük nem vetetik meg az újat. Ó, de dehogynem, tönkremegy nekik a régi, csak újat fognak tudni venni úgy, hogy megérje.

Az XP-vel meg mint már sokszor írtam, az a baj, hogy elavult. 18 évig foltozták, de alapvetően ugyanaz a 2001-ben megjelent NT5 kernelarchitektúra maradt, és 19 év alatt sokat fejlődött a kernelfejlesztés, párhuzamosítás, ütemezés, erőforrásfelhasználás, új utasításkészletek és protokollok, stabilabb drivermodellek, fordítási optimalizációk, linkelési optimalizációk, amit a MS fokozatosan be is emelt, de már nem az XP-be, hanem az utána jövő főverziókba implementálta fokozatosan. Emiatt az XP nem tudja az új hardvert kihajtani, bár ez azért elméleti, mert új hardverhez driver sincs hozzá, így nem csak kihajtani nem tudja, de már jellemzően meghajtani se. Olyannyira elavult, hogy már te sem XP-t használsz valójában, hanem egy átcímkézett 64 bites szerverhibridet, csak megtéveszt a grafikus felület külsősége, meg a marketing. Szép észrevétlenül, de már te is átléptél a régi dolgokon, már 64 bitet, SSD-t, stb.-t, használsz, csak ezt magadnak sem vallod be. Tehát bizonyos szintig te is fősodratú vagy, csak az a különbség a valódi fősodratúaknál, hogy ők nem álltak meg itt, hanem világosan látják az újnak az előnyeit, belefektették a pénzt, gépet váltottak, felhasználásukat megváltoztatták, alkalmazkodtak, hogy élvezhessék az új/jobb előnyeit. Vagy csak egyszerűen belátták, hogy felesleges önszopatás a régihez ragaszkodni, és a technológiai fejlődésnek ellenállni.

Továbbá meg igen, legtöbbször alkalmazkodást, kompromisszumot is igényel az új technológia. A mai fejlettségi szint mellett már nem lehet olyan nagy újításokat tenni, aminek mindenben csak 100%-os előnye van. Az új technológiának is megvannak a korlátai, hátrányai, eleinte magas ára, szóval igen, általában alkalmazkodást, befektetést, megszokást, népszerűsítést igényel. De a fejlődés nem állhat meg, ha mindent a hozzád hasonló „régenjobvót” emberekhez igazítottak volna, még mindig petróleumlámpával világítanánk, meg lovakkal közlekednénk.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

HDD vs SSD: Szándékosan felhívtam a figyelmed, hogy nem a korai SSD-kre gondolok. Akik pedig hőbörögni jártak akkor, azoknak igazuk volt, mert a gyártók egy darabig semmi mást nem csináltak, mint a pendrive-okba rakosgatott chipekből csináltak HDD-pótlékot. Utána rájöttek, hogy kéne egy kicsit innoválni is. Aztán bejött. Az SSD-t, mint valódi innovációt a V3 NAND megjelenésétől számolom. Ami igazán tenyérbemászó a részedről, hogy ezt is úgy próbálod beállítani, mintha a laggardok lennének a hibásak a technológia kezdeti silány mivoltáért, amit aztán azóta mindenki belátott, hogy jó. Igen, jó, az után, hogy a gyártók beletoltak elég R&D-t és képesek voltak innoválni.

Az XP: Annyiszor átrágtuk már ezt a témát, hogy nem vagyok hajlandó már a technikai oldalra reagálni. Abból indulj ki, hogy most is még több tízmillióan használnak XP-t. Abból indulj ki, hogy Windows 7-et most is 900 millióan használnak. Abból indulj ki, hogy 400 millió ember használt még XP-t a támogatás lejártakor. Tehát, az újabb Windows verziók középtávon nem tudtak olyan szoftverinnovációt felmutatni, amiért mindenkinek megérné átállni. Jelenleg, mint szükséges rosszat, adoptálják a Windows 10-et. Nagyjából úgy, ahogy a Vistát adoptálták anno. Utána jött egy jobb verzió Windows 7, amire maguktól is nagyon szívesen átállt mindenki. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Windows Vistát alig egy-két millió ember használta, mikor megszűnt a támogatása, az XP-t meg több százszor ennyi.

Ha kompromisszumot igényel az új technológia, az két dolgot jelent.

  1. Silány módon lett kifejlesztve, a meglévő piaci igények és telítettség figyelembevétele nélkül.
  2. Nem hoz olyan innovációt, áttörést, a meglévővel szemben, ami miatt megéri a többletköltséget és/vagy csak újrafeltalált kerék.

A DAB/DAB+-ról, ami alulról kökzelíti az analóg sztereó FM-et hangminőségben, mindkettő fenti elmondható. Ahogy a Windows 10-ről is.

( buccaneers v | 2020. 09. 22., k – 21:19 )

lakat a DAB-ra volt már?

ab-rak-a-dab-ra után szabadon..

 

Most én kérek elnézést.... :-)

For Whites Only meeting room!

( answ | 2020. 12. 20., v – 21:07 )

Szerkesztve: 2020. 12. 20., v – 21:10

https://hvg.hu/cegauto/20201218_Hetfotol_kotelezo_a_digitalis_radio_az_…

Hétfőtől kötelező a digitális rádió az új autókban, igaz Magyarországon megszűnt a sugárzás.

A Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet miszerint hétfőtől minden újonnan forgalomba helyezett magyarországi autóban gyárilag olyan beépített rádiónak kell lennie, amelyik alkalmas digitális rádiós műsorszolgáltatások vételére. 

...

A hír vélhetően az autókba épített rádiók gyártóit nem lepi meg, mivel ezek jellemzően mind képesek az úgynevezett DAB+ (Digital Audio Broadcasting) frekvenciák vételére. A megjelent rendelet annak fényében sokkal inkább érdekes, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) lekapcsoltatta 2020. szeptember 5-én Magyarországon a digitális műsorszórást a rádióknak. 

A legjobb komment (gyakorlatilag ezért járok HVG-re):
Az apa férfi, az anya nő, a rádió analóg.

Az NMHH nagyon helyesen tette, hogy lekapcsoltatta és megelőzte a több millió rádiókészülék kidobatásához vezető folyamatot.

A rendelet viszont azért siralmas, mert ebből az látszik, hogy copy-paste alapon átveszik a nyugati irányelveket, anélkül, hogy végiggondolnák, Magyarországon mi is a helyzet.

Az apa férfi, az anya nő.

Ha egy józanabb és emberarcúbb társadalomban szeretnénk élni, nagyon sok mindent felírhatnánk még erre a listára. Kár, hogy ez a mondat is csak aktuálpolitikai okokból került oda, ahova.

Már egy korábbi témába vágó topicban is megpróbáltuk többen abba a félbites agyhelyedbe sulykolni, hogy nem arról lett volna szó, hogy FM: OFF, és DAB+-only világ jön, hanem FM _mellett_ lehetett _volna_ egy alternatív műsortovábbítási mód. De te ezt is jobban tudnod - illetve úgy véled, et is (mint mindent) jobban tudsz. Megsúgom: ebben is tévedsz.

És kezességet is vállaltál volna az utópiádra a fősodratú mérnöki elittel karöltve, vagy csak sejtettétek a TB-os bloat agyatokkal, hogy mi fog történni?

Mert a digitális TV-átállásnál például nem ez történt, hanem szisztematikusan áterőltették az egész lakosságot, ami sokszázezer CRT tévé kidobását és több millió set-top-box legyártását jelentette, amiket a mai napig cserélgetnek X évente, csakhogy fenntartható™ legyen.

Nem akarom túlságosan bőven kifejteni, de idehaza kicsit más ideológia áll a dolog mögött.

Alig van néhány, analóg csatornán fogható magyar rádióadó országon belül, ellenben határtól több tíz kilométerre tucatnyi külföldi, szintén analóg adó fogható (sokkal több mint a még létező helyi adók).

A DAB-nak van egy olyan hátránya, hogy ugyanazon a frekvenciatartományon sokkal több rádióadó helyezhető el, nem lesz különösebb technikai korlátja annak, hogy új rádiócsatornák jöjjenek létre.
Ezáltal a hatóság mozgástere kisebb lesz, nem beszélve arról, hogy nehezebben indokolható csak kívánatos csapatoknak engedélyt adni.

Nem mellesleg az analóg rádióadásoknál nem szabad egymáshoz túl közel ugyanazokat a frekvenciákat újrahasznosítani, mert zavarni fogják egymást (interferencia), ezért van ugyanannak a rádióadónak más területen eltérő frekvenciaengedélye.
Az ebből adódó problémát a DAB megoldja / elfedi, egy frekvencia használatával le lehet teríteni az egész országot, nem kell trükközni az adófrekvencia változtatásával és az egyes adótornyok egymáshoz képesti területi lefedettségével.
Nem olyan rossz technológia a digitális rádiózás, és egy ideje velünk van már normális esetben.

Alapvetően egyébként nem megszüntetni kellene a hagyományos analóg rádióadásokat, de teret kellene engedni a digitálisnak.
Itt egy darabig a fenti okok miatt nem fognak.

"nem lesz különösebb technikai korlátja annak, hogy új rádiócsatornák jöjjenek létre.
Ezáltal a hatóság mozgástere kisebb lesz, nem beszélve arról, hogy nehezebben indokolható csak kívánatos csapatoknak engedélyt adni."

A technikai korlát alacsonyabb lesz, valóban. onnantól kezdve, hogy a minőségbeli korlát gyakorlatilag nem létezik, szinte midnegy is.

A hatósági engedélyezés meg legyen a jogászok dolga - a hazai jogalkotás nem ismer lehetetlent. Sajnos.

"Alapvetően egyébként nem megszüntetni kellene a hagyományos analóg rádióadásokat, de teret kellene engedni a digitálisnak."

Ott a pont, ez lenne a normális - erre _is_ kellett volna a sok-sok évnyi tesztidőszak, hogy a médiafogyasztó közönség is rákapjon a használatára, hogy legyen _igény_ arra, hogy DAB+-on elérhető legyen a nótarádió Mucsajröcsöge-felsőn, mert Józsinéni azt szereti hallgatni, mert a megpusztult Sokol rádiója helyett olyat kapott a bótba', ami tudná ezt is. :-D

Alapvetően egyébként nem megszüntetni kellene a hagyományos analóg rádióadásokat, de teret kellene engedni a digitálisnak.

Onnantól, hogy teret engedsz neki, multiék mindent el fognak követni annak érdekében, hogy áterőltessék a lakosságot és az analóg rádiókat kidobassák. Aztán majd jön a DAB 3.0, DAB 4.0, DAB 5.0 amivel inkompatíbilis lesz az a több millió digitális rádió, amit elterítettek a piacon, amikor elindultak az első digitális adások. Nagyjából 5-10 évente kéne kidobni és újra megvenni minden digitális rádiót, hasonlóképpen a set-top-boxokhoz és a digitális tévékhez.

"Onnantól, hogy teret engedsz neki" - onnantól kezdve, hogy a baromságaidnak teret engedett valaki... Dől belőled megállíthatatlanul.

"Nagyjából 5-10 évente kéne kidobni és újra megvenni minden digitális rádiót" - mert miért is? Az FM rádiókat sem dobálljuk ki x évente, sőt az AM-only készülékek is köszönik, jól vannak, és működnek.
A DVB-T boxok esetében azért nézd meg, hogy milyen minőségű/felbontású műsorok továbbítására voltak alkalmasak az első, és milyenre a mostani boxok? Merthogy egy nagyobb csere volt, és nagyon nincs tervben újabb kör, pláne szolgáltatói oldalon. 

Röviden: ne legyen semmilyen új fejlesztés, mert azt majd egyszer egy másik fogja felváltani, és akkor azt is ki kell majd dobni... Ne vegyél új cipőt, mert egyszer az is szétmegy, maradj a meglévő bocskorodban....

mert miért is? Az FM rádiókat sem dobálljuk ki x évente, sőt az AM-only készülékek is köszönik, jól vannak, és működnek.

Megbeszéltük már korábban, hogy miért: Mert a DAB+ szabvánnyal sem kompatíbilisek már a DAB készülékek. Ez jól mutatja a modern kori tendenciákat, hogy mire lehet számítani egy későbbi (DAB++) szabvány esetében. Félmunkára, inkompatíbilitásra, rádiókidobatásra, pazarlásra.

Merthogy egy nagyobb csere volt, és nagyon nincs tervben újabb kör, pláne szolgáltatói oldalon. 

Persze. Nincs™: https://hup.hu/node/171546

ne legyen semmilyen új fejlesztés, mert azt majd egyszer egy másik fogja felváltani, és akkor azt is ki kell majd dobni...

Vagy legyenek hosszú távra tervezett szabványok és eszközök, vagy ne legyen új fejlesztés. Bármennyire furcsa, a fenntartható fejlődés alapszabálya, hogy a fejlődés nem mehet a fenntarthatóság rovására.

Azt persze már csak halkan jegyzem meg, hogy a DAB nem is jelentene valódi fejlődést a jelenleg elérhető technológiák mellett. Plusz egy újrafeltalált kerék lenne csak. Ezt is kifejtettem már fentebb, hogy miért.

Ha minden új szabvány inkompatíbilis az előzővel akkor (bármennyire is képtelen vagy ezt megérteni vagy elfogadni) bizony ki kell dobni a régi eszközt, pláne ha annak a gyártói is túl milliárdosok ahhoz, hogy kiadjanak egy firmware frissítést 5-10 év után.

"a digitális TV-átállásnál például nem ez történt" - mert ott az analóg földfelszini sugárzásra használt frekvenciákat kellett szabaddá tenni, te nagyonhülye. Ezt is leírtuk akkor, de ez sem fért bele abba a pontszerű agyhelyedbe, úgy látom.
Ja, és a lakosság igen jeletős része nem a földfelszini sugárzással, hanem kábelen kapja a napi betevő tévét, amit meg nem érintett a digitális átállás: ott szolgáltatótól függően megmaradtak az analóg csatornák.

mert ott az analóg földfelszini sugárzásra használt frekvenciákat kellett szabaddá tenni

Nem állítottam az ellenkezőjét. Lehet, hogy csak el kéne olvasnod és meg kéne értened, amit leírok, az automatikus lehülyézés helyett. Ugyanakkor, semmilyen felsőbb hatalom nem kényszerített rá, hogy szabaddá tegyük. Mobilszolgáltatóéknak kellettek a frekvenciasávok és kilobbizták, hogy inkább 4G legyen 800 MHz-en. Habár, az UHF felső részének kiszakítása miatt alapjában véve még nem kellett volna a teljes analóg sugárzást megszüntetni, max. néhány adó frekvenciáját áttolni.

Ja, és a lakosság igen jeletős része nem a földfelszini sugárzással, hanem kábelen kapja a napi betevő tévét, amit meg nem érintett a digitális átállás

Ennek sem állítottam az ellenkezőjét. Lehet, hogy csak el kéne olvasnod és meg kéne értened, amit leírok, az automatikus lehülyézés helyett. Ugyanakkor, a mondatod úgy helyes, hogy "a városi lakosság igen jelentős része". A vidéki, falusi lakosság leginkább műholdas tévét néz, ha van rá pénze, vagy ha nincs, szobaantennásat. Velük basztak ki a legjobban és az ő tévéjüket dobatták ki először. Mert hát ugye a saját magadnak vásárolt set top box árából már kijött egy új LCD TV.

Emellett, vannak dolgok, amik miatt a lakosság kábeltévés fele is érintett volt.

  • Nem minden csatorna elérhető analóg televízióval.
  • A digitális átállás hozta magával a gyártók költségoptimalizálása spúrkodása miatt torkokon lenyomott 16:9-idealizmust is, tehát már egy fokkal rosszabb minőségben lettek nézhetők az analóg csatornák az analóg 4:3 tévéken.
  • A set-top-box-okat néhány évente cseréli szinte minden szolgáltató, ami a féktelen pazarlás és elektronikai hulladékgyártás mintapéldája. Semmilyen szinten nem fenntartható.
  • A digitális átállás óta folyamatosan megy az újszabványbuzi változtatgatás, az MPEG2->H.264, aztán a H.264->HEVC átállítágatás, ami újabb kidobott digitális tévéket és/vagy set-top-boxokat eredményez.
  • A kábeltévészolgáltatók szeretik fossá-húggyá tömöríteni a digitális adásokat, hogy kisebb sávszélességű rendszereken is átférjenek. Ez esetenként rosszabb (kockás, homályos kép, olvashatatlan szöveggel), mint egy analóg adás volt és analóg tévén is kivehető.
  • Az analóg földi sugárzást lehetett szobaantennával is fogni normálisan, addig a digitális adást már csak tetőantennával lehet. Kivéve, ha 5 km-nél közelebb laksz az adótoronyhoz.

"Ugyanakkor, semmilyen felsőbb hatalom nem kényszerített rá, hogy szabaddá tegyük." - Nem is kell "felsőbb hatalom", egyszerűen a józan ész és a frekvenciagazdálkodás témakörében keresgélj. Ugyanis a kiosztható frekvenciatartomány kifejezetten véges méretű, és kifejezetten fontos az, hogy lehetőség szerint minél több információt lehessen átvinni minél kisebb sávszélességet elfoglalva. Az analóg TV-adás ebből a szempontból botrányosan pazarló megoldás volt, bónuszként 625 sor (mindennel együtt, a hasznos az 575) korlátozással ugye...
Na ez lett kihajítva.

"Ugyanakkor, a mondatod úgy helyes, hogy "a városi lakosság igen jelentős része"." - Minthogy közel minden ötödik ember budapesti, illetve a lakosság jelentős része városban él, bónuszként falvakban is igen sok helyen már természetes, hogy kábeltévé szolgáltatás is van, így tetszik, vagy sem, de a földfelszíni analóg sugárzást a lakosságnak csak elenyésző része használta.

"Nem minden csatorna elérhető analóg televízióval." - Szolgáltatója válogatja, nem kapcsolódik az Analóg -> DVB-T átállás témájához.

"16:9-idealizmust is," - saccold meg, a műsorok mekkora része készül 4:3-on, és mennyi 16:9-en vagy más, szélesebb formátumban? Bingo. A 4:3-as formátum csak mutatóban, archív anyagoknál van használatban. Még a mucsaji háztájitévénél se...

"A set-top-box-okat néhány évente cseréli szinte minden szolgáltató" - Ahol van analóg lehetőség, és az üf. nem kéri, ott nincs STB. Ahol meg van, ott sem igazán ez a jellemző - legfeljebb az SD-only vackokat vezetik ki a szolgáltatásból. De ez sem az Annalóg földfelszíni -> DVB-T átállás témája.

"az MPEG2->H.264, aztán a H.264->HEVC átállítágatás" - igen, ez laikus szemmel "csak" ennyi. Ha megnézed, hogy mekkora adatmennyiség/sávszélesség kell a különböző kodekek esetén a músorfolyam adott minőségű továbbításához, akkor majd rájössz, hogy ez miért kell, miért jó. maradjunk annyiban, hogy most került elém egy nagyobbacska DVR-rendzser méretezése: nagyon nem mindegy, hogy a 60 napos megőrzési időnél 250-300TB-nyi storage kell alá, vagy 90-130TB elég neki. Ennyit jelent az, ha hatékonyabb kodeket használ a rendszer.

"esetenként rosszabb (kockás, homályos kép, olvashatatlan szöveggel)" - ilyet jellemzően IPTV-n láttam, DVB-C esetén nem, pedig ez utóbbiból ránézésre is gagyi eszközökhöz is volt szerencsém.

"Az analóg földi sugárzást lehetett szobaantennával is fogni normálisan" - valóban, ez kifejezetten nagy előnye volt - azoknál a keveseknél, akik még földi sugárzású adást néznek.

Ugyanis a kiosztható frekvenciatartomány kifejezetten véges méretű, és kifejezetten fontos az, hogy lehetőség szerint minél több információt lehessen átvinni minél kisebb sávszélességet elfoglalva.

Magyarul: multiéknak drága™ a frekvencia, és az nem™ jó™, mert így eggyel kevesebb buborék lesz befektetőék jakuzzijában. A józan ész helyett inkább a profitérdekek témaköre az, amiben keresgélni érdemes.

Az analóg TV-adás ebből a szempontból botrányosan pazarló megoldás volt

Az, hogy mennyire pazarló, nem azon múlik, hogy mennyi információt tud átvinni adott sávszélességen. Azon múlik, hogy a célját mennyire tudja teljesíteni és mennyi energiafelhasználással (környezetszennyezéssel). A DVB-T sokkal több adatot képes átvinni, mégis jóval nagyobb pazarlás volt bevezetni, mintha maradtunk volna az analógál. Kidobatott analóg tévék, néhány évente kidobatott eszközök, javíthatatlan digitális tévék, 5 évente cserélt eszközök. Természetesen minden 6000 km-ről idepöfögtetve. Fejlődésnek fejlődés, de semmiképpen nem fenntartható úgy, ahogy kivitelezték.

Szolgáltatója válogatja, nem kapcsolódik az Analóg -> DVB-T átállás témájához.

Végeredményben pedig kapcsolódik, ha holnaptól nem tudok nézni egy csatornát a digitális átállás miatt. Persze, tudjuk, egyéni™ szocproblem™, user™ error™, meg mindenki™ hülye™ a tech-multikon kívül.

saccold meg, a műsorok mekkora része készül 4:3-on

Olyan képaránnyal készülnek a műsorok, amilyenre az ipar áterőltette. Korábban a tévéműsorok kifejezetten 4:3 képaránnyal készültek. Sokáig még a digitális átállás után is. A készülékek egyre szélesebb körű lecserélése miatt álltak át 16:9-re a műsorszórók is. Ami amúgy önmagában is igazolja a készülékkidobatás tényét.

Ahol van analóg lehetőség, és az üf. nem kéri, ott nincs STB.

Volt ez így 7 évvel ezelőtt. Most már a régi nem analóg TV-khez is kell kérni, sőt a HEVC miatt a 4 éves digitális tévékhez is. Látom, jól takar a szemellenződ.

Ha megnézed, hogy mekkora adatmennyiség/sávszélesség kell a különböző kodekek esetén a músorfolyam adott minőségű továbbításához, akkor majd rájössz, hogy ez miért kell, miért jó.

Rájöttem, hogy miért jó. Ez viszont önmagában nem indokolja az eszközök néhány évenkénti kidobatását-újragyártását-újrapöfögtetését. Máskülönben, tessék olyan eszközöket gyártani, amik egy firmware-frissítéssel képesek új kodekkel dekódolni. Nem áll semmiből belerakni egy lecsupaszított GPU-t vagy FPGA-szerű alrendszert, amire aztán elég portolni a kodeket. Ja, hogy drágább? Nem lenne az, ha multiékkal a set-top-box-ok idepöfögtetése utáni környezetikár-mentesítési költséget is megfizetettetnék. De akkor sem, ha csak Európában gyárthatnák a kütyüjeiket, nyugat-európai bérrel fizetett munkavállalókkal.

ilyet jellemzően IPTV-n láttam, DVB-C esetén nem, pedig ez utóbbiból ránézésre is gagyi eszközökhöz is volt szerencsém.

Örülök, hogy ilyen szerencsés vagy. Ettől még a probléma létezik. A gagyi eszközöket pedig szeretik a szolgáltatók, mivel relatíve olcsók és ugye ki akarna a legtöbbet spórolni (a minőségen, az ügyfelein, mindenen), ha nem a milliárdos nagyvállalat.

"Magyarul: multiéknak drága™ a frekvencia" - Nem, nem drága, hanem véges számú analóg TV-csatorna fér el, és többre van szüksége a médiafogyasztó _többségnek_, illetve adatátvitelre is szükség volt további,ilyen célra hatékonyan felhasználható frekvenciatartományokra - egész Európában.

"Az, hogy mennyire pazarló, nem azon múlik, hogy mennyi információt tud átvinni adott sávszélességen. Azon múlik, hogy a célját mennyire tudja teljesíteni és mennyi energiafelhasználással (környezetszennyezéssel)."

https://hup.hu/comment/2564943#comment-2564943 - és ez bizony a TV-adásokra is igaz, sőt.

"Kidobatott analóg tévék, néhány évente kidobatott eszközök, javíthatatlan digitális tévék, 5 évente cserélt eszközök." - Döntsd el, hogy DVB-T boxok bevezetése, vagy kizárólag analóg adás vételére alkalmas tévék kidobása. Mindez csak ott, ahol nincs kábeltévé, ami a lakosság döntő többségére nem igaz.

"Végeredményben pedig kapcsolódik, ha holnaptól nem tudok nézni egy csatornát a digitális átállás miatt. " - A kábeltévé szolgáltatók nem egyik napról a másikra vezetik (majd) ki az analóg adásmódot, hanem jó előre jelzik/közlik az ügyfelekkel, és akinek kell, annak tudnak adni DVB-C boxot, ami bőven túléli a ratyi analóg tévéjüket, ami egyébként elektromos áramból annyival többet megeszik, hogy bőven ide lehet belőle pöfögtetni egy hasonló méretű lapostévét. Ja, a KTV-szolgáltatók nem a tetőre kipakolt antennaerdővel oldották/oldják meg a műsorok vételét a fejállomásokon. Az nagyon régen volt divat - de már szerencsére elmúlt.

"Most már a régi nem analóg TV-khez is kell kérni, sőt a HEVC miatt a 4 éves digitális tévékhez is." - A régi analóg tévékhez egyértelmű, az x éves DVB-T-only elektronikai hulladékokhoz meg zaksőn, hát kell.... (2012-'13 táján már volt DVB-T2 képes készülék a piacon, csak a "sima" DVB-T-only darabok olcsóbbak voltak... (Előre gondolkodás kontra olcsósítás...)

"Olyan képaránnyal készülnek a műsorok, amilyenre az ipar áterőltette. Korábban a tévéműsorok kifejezetten 4:3 képaránnyal készültek. Sokáig még a digitális átállás után is. A készülékek egyre szélesebb körű lecserélése miatt álltak át 16:9-re a műsorszórók is. " - Hint: katódsugárcsöves megjelenítők geometriai korlátai és a 4:3, illetve mozifilmek oldalaránya és a 16:9-es oldalarány.

" Máskülönben, tessék olyan eszközöket gyártani, amik egy firmware-frissítéssel képesek új kodekkel dekódolni. Nem áll semmiből belerakni egy lecsupaszított GPU-t vagy FPGA-szerű alrendszert, amire aztán elég portolni a kodeket. Ja, hogy drágább?"

Igen, drágább egy csilliószámra gyártott áramkör helyett egy általános célú eszközt programozhatóan belerakni valamibe. Nem kicsit drágább. Ja, és persze ebben az esetben előre kéne látni sok-sok évre, hogy milyen hardverigénye lesz a 3-5 vagy több év múlva bevezetendő, a berendezés tervezésekor még akár ötlet szinten sem létező kódolásoknak.

 

Nem, nem drága, hanem véges számú analóg TV-csatorna fér el, és többre van szüksége a médiafogyasztó _többségnek_

Tehát a földi sugárzott adók digitális technika általi megsokszorozását a narratívád szerint ez pont nem indokolja. [1]

a lakosság igen jeletős része nem a földfelszini sugárzással, hanem kábelen kapja a napi betevő tévét

Ezzel csak arra akartam felhívni a figyelmed, hogy milyen velejéig inkonzisztens módon vagy képes "érvelni" a megkérdőjelezhetetlen™ fősodor mellett és vagy képes saját magad meghazudtolni két egymást követő hozzászólás után.

és ez bizony a TV-adásokra is igaz, sőt.

Sőt a teljesítményen való spúrkodással odáig jutottunk, hogy 5 km-es körzeten kívül extra beruházás (tetőantenna és/vagy STB) nélkül nem lehet fogni a földisugárzott tévéket. Ezt még te is elismerted. [2]

"Az analóg földi sugárzást lehetett szobaantennával is fogni normálisan" - valóban, ez kifejezetten nagy előnye volt - azoknál a keveseknél, akik még földi sugárzású adást néznek.

Most meg vered rá, hogy hűde hatékony™.

Döntsd el, hogy DVB-T boxok bevezetése, vagy kizárólag analóg adás vételére alkalmas tévék kidobása.

Mindkettő megtörtént. A DVB-T boxokat pedig főként ott kellett bevezetni, ahol a legszegényebb, legkevesebb jövedemből élő lakosság él, akinek a legkevesebb lehetősége van kábeltévét vagy műholdas tévét vételezni. Továbbra is több tízezer forintról beszélünk, tetőantennáról és STB-ről. A STB-ot pedig már idén le kell cserélni, az újszabványbuzi HEVC-idealizmus miatt. Magyarul, ki kell dobni a régit.

A kábeltévé szolgáltatók nem egyik napról a másikra vezetik (majd) ki az analóg adásmódot, hanem jó előre jelzik/közlik az ügyfelekkel, és akinek kell, annak tudnak adni DVB-C boxot

Vagy nem tudnak. Szolgáltatója válogatja. Akkor pedig még nem beszéltünk az olyan technológiai különbségekről, amit multiék nem tudnak vagy nem akarnak megoldani. Lásd: https://hup.hu/node/171546

ami bőven túléli a ratyi analóg tévéjüket

Egy ratyi analóg tévét valószínűleg túlél. Egy jól megtervezett, jó gyártástechnológiával készült, alapanyagokban nem elspúrkodott, jó minőségű analóg tévét nem él túl. Pláne, hogy a szoftveres elavulás (új kodekek) kevesebb, mint 10 éven belül úgyis közbeszól.

ami egyébként elektromos áramból annyival többet megeszik, hogy bőven ide lehet belőle pöfögtetni egy hasonló méretű lapostévét

Egy átlagos méretű, nem nagyképernyős analóg TV 60-70 W-ot fogyaszt. Nagyjából az elmúlt 3 évben jutottunk el oda, hogy a nem nagyképernyős LED TV-k képesek a felét fogyasztani ennek. Előtte simán megettek ugyanannyit, a nagyképernyősök pedig ma is megesznek 100 W fölött. Arról nem beszélve, hogy az olcsóbb, silányabb minőségű lapostévék, mire megtérülnek, az analóghoz képest villanyfogyasztásban, addig szépen tönkre is mennek. A 6000 km-ről való idepöfögtetés pedig egy másik nagyságrendű környezetszennyezés, amit a nullával lehetne egyenlővé tenni, ha nem kéne pár évente eszközöket kidobálni és újat venni helyettük, hiszen az azt szállító hajók és kamionok el se indulnának.

katódsugárcsöves megjelenítők geometriai korlátai és a 4:3, illetve mozifilmek oldalaránya és a 16:9-es oldalarány.

Pedig ez a szokásos milliárdosok filléreskednek, spúrkodnak c. történet. A 16:9 gyakorlatilag minden szempontból szar. Senki nem akarta, a gyártókon kívül, csakhogy ne kelljen két külön gyártósort fenntartaniuk. A szélesvásznú mozifilmekhez túl keskeny. A normális tévéműsorokhoz (4:3) túl széles. Egy asztali számítógéphez is túl széles és túl kevés függőleges tér van. Pláne, amióta a sok webökör mindenféle sticky navigációs sávok erőltetésével szégyeníti meg a 90-es évek fél képernyőt elfoglaló Internet Explorer toolbarjait. TV-re és számítógépre is szuboptimális a 16:9. A 16:9 egy olyan kompromisszum, amit a kijelzőgyártó multik saját magukkal kötöttek meg, a felhasználók kihagyásával. Egyébként, voltak 16:9-es 100-200 Hz-es katódsugárcsöves tévék, csakhogy geometriai™ korlátokról™ is beszéljünk, amit az ipar le tudott küzdeni.

Igen, drágább egy csilliószámra gyártott áramkör helyett egy általános célú eszközt programozhatóan belerakni valamibe.

Akkor tessék modulárisra csinálni, hogy később egy modul hozzáadásával lehessen bővíteni és alkalmassá tenni az újabb kodek dekódolására. Egyébként továbbra sem értek egyet, hogy a gyártók ne tudták volna profitábilis keretek között ezt megoldani. Az igazság inkább az, hogy nem akarták.

( gee v | 2020. 12. 21., h – 03:32 )

Szerkesztve: 2020. 12. 21., h – 03:36

A konyhában van egy régi kis rádió/CD játszó kombó, meg persze az autó rádió.

Több nincs. Mondjuk analóg rádiónk sincs. Szóval kettőből kettő. Ebből a kettőből a konyhait nem tudom, mikor kapcsoltuk be utoljára.

A digitális TV tunereinket (ami persze mind képes rádióadásokat is fogni) nem számoltam ide. Nem tudom, mások hogy vannak vele, nem szoktam TV-vel rádiót hallgatni.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Pedig hasznos dolog tud lenni, ha a kábelen az analóg FM-adás is ott figyel, mert panelben egy komolyabb hifitornyban lévő rádiónak az mennyei manna, sőt sokszor az egyetlen mód arra, hogy hallgatható minőségben tudja a rádióadást fogni. Az, hogy ezt egy DVB-C doboz nagyjából 10-15 dollárcent plusz költséggel szintén adja, hát istenem, belefér... a teljes RF-rész képes adott frekvencián dolgozni és FM-jelet demodulálni, utána már csak annyi kell, hogy ami DVB-C, az az a rész, ami meg FM-sztereó adás, azt meg egy másik szoftveres modul dolgozza fel...

Ugyanúgy nincs szükség a digitális rádióadásra, ahogy analóg rádióadásra sincs.

Mindenesetre ha az autóban ülök, gyakran bekapcsolom a rádiót, és ha van rá lehetőség, a digitális vételt választom. Egyfelől azért, mert sokkal több csatornából tudok választani, és abból a 3-ból, amiket rendszeresen hallgatok, csak egy érhető el analóg adásként, másfelől meg azért, mert jobb a minősége/kényelmesebb (kevesebb zaj, kevesebb áthallás más csatornákból, meg nem kell keresgélni a frekvenciát, csak név alapján kiválasztom a listából).

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Bocs, ha félreérthető voltam. De, igen, ezek a rádiók tudnak FM, AM analóg és digitális adást fogni.

Ezen a kettőn kívül nincs több digitális adás vételére alkalmas rádiónk. Plusz ezek a két rádiókészüléken kívül nincs másik, kizárólag analóg rádiókészülékem sem.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

( Foremi | 2021. 08. 29., v – 17:52 )

Nekem két DAB+ képes rádióm is van. Egy kicsi hordozható, és egy nagyobb készülék. 

Viszont egyetlen rádióadást sem fogok velük DAB-on. Elvileg azért nincs Magyarországon DAB+, mert nincs rá igény (legalább is a hivatalos álláspont szerint). De hogyan lenne igény, ha nincs kínálat? 

Én sajnálom, hogy nincs, remélem a jövőben ez változni fog.

Egyetértek. A digitális rádió egyébként minden országban kicsi huzavona. Az emberek ugye alapból ragaszkodnának a régi jó beválthoz, az új technológiával szemben meg bizalmatlanok, csak azt látják, hogy nincs még kínálat, meg drága hozzá a vevő, stb.. Illetve általában a jogvédők meg az analóg lobbi is vágja alatta a fát, hogy csak alacsony bitrátán, fos kódekkel lehet adni, mert 2021-ben is ugyebár mindenki bevérzett szemekkel a rádió mellett gubbaszt, hogy kalózkodva felvegye, ha olyan megy, amit szeret, és emiatt éhen halnak a „művészek”. Ebben jogvédőkéknek teljesen igazuk van, nem szabad a 128-320 kbps-os minőséget engedni, mindent szarrá kell tömöríteni 32-64 kbps-ra, a kalózkodás nem megengedhető.

Pedig már rég mindenhol be kellett volna vezetni az analóg helyett, de szinte mindenhol a huzavona megy csak rajta. A magyar helyzet annyiból rekorder csak, hogy le is kapcsolták, de nem az analógot, hanem a digitálisat, ez azért egyedülálló. Az Analóg Matyiknak azt tudom javasolni, hogy költözzenek el Üzbegisztánba vagy Észak-Koreába, ott nincs ilyen vérlázító digitális konzumerizmus, lehet fogni mindent analóg csúcsminőségben, jó kis sistergő AM-ben lehet hallgatni A Nagy Vezért Szent Szavát, mármint csak azon az egyetlen rádióadón, amit a központi kormányzat engedélyez.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Remélem, tudod, hogy a középhullámú AM adásoknak megvolt - talán meg is van - a jelentősége. A terjedési tulajdonsága miatt szinte bárhol vehető, nem úgy, mint az URH. KH-n az érthetőség volt a szempont, nem pedig a minőség.

tr '[:lower:]' '[:upper:]' <<<locsemege
LOCSEMEGE

Na ha már AM sáv és a közép- illetve rövidhullám: annyi előrelépés történt, hogy a Kossuth 540 kHz-es új félvezetős adója képes DRM mód sugárzására is.
De miért vegyen a Mariska néni DRM-képes vevőt a bevált 30 éves AM vevője helyett? Nem lesz ettől tartalmasabb a műsor. A jelenlegi tartalomra pedig elég az a minőség.
Innentől mivel nincs elterjedve DRM képes vevőkészülék, egyelőre AM -> DRM váltás sem lesz.

DRM terén a legutóbbi János hegyről sugárzott tesztadáson kívül a Radio Kuwait és a Voice of Nigeria a kedvenc adóm. Sajnos csak nagyjából 1 tucat van, amit időnként hazánkban lehet fogni. Folyamatos műsorszórás hazánkból DRM-en nem érhető jelenleg el.

"Illetve általában a jogvédők meg az analóg lobbi is vágja alatta a fát" - Nomostan ami 25(!) év alatt csak odáig tudott eljutni, ameddig a hazai DAB/DAB+ műsorszórás, (ugyanazzal a három adóval (HHH, OMK, Száva) gyakorlatilag ugyanazt a néhány műsort szórták, a kezdetinél nem sokkal több hallgatóval) az alatt nem kell nagyon vágni a fát...

"A magyar helyzet annyiból rekorder csak, hogy le is kapcsolták, de nem az analógot, hanem a digitálisat" - ami negyed évszázad(!) alatt nem tud az ötről a hatra jutni, miközben elszáguld mellette a világ, és a kezdeti előnyeit simán űbereli a streaming meg a mobilnet, az -tetszik, vagy sem- nem igazán érdemli meg azt, hogy tovább égessék benne a pénzt.

Az IPv6 felhasználói oldalon milyen plusz költséget jelent? Az _átlagos_ internet-fogyasztónak milyen hátránya/előnye származik az IPv6 használatából/nem használatából? Ha megnézed, az _átlagos_ netfogyasztónak megfelel az IPv4-only, CGNAT mögé rakott elérés. Költség oldalról vizsgálva az IPv6 használatához végfelhasználói oldalon gyakorlatilag nulla plusz költség társul (oké, az 1024 éves régi, IPv6-ot nem tudó eszközöket le kell cserélni, de azok egyébként is erősen kopnak kifelé - már csak a teljesítményük/sávszélesség-korlátaik miatt is), egy FM->DAB+ váltás az meg... Szóval nem olcsó, ellenben drága - ráadásul elérhetőségben, szolgáltatott tartalomban itthon gyakorlatilag nulla bővülést tudott felmutatni a működési ideje alatt: azaz kevesebb tartalom - jóval drágább vevőkészülék, naná, hogy nem csapott le rá a széles közönség.

"Az IPv6 felhasználói oldalon milyen plusz költséget jelent? "
Például olyat, hogy a házi kis NAT-doboz nem IPv6 képes, vagy ha igen, akkor épp nem olyan módon, mint a szolgáltató hálózata (a sokféle IPv4/IPv6 hibrid megoldás miatt, van ami ezt tudja, van ami azt).

Az én egészen friss TP-Link saját eszközöm sem képes, csak egy 2019-ben kiadott beta firmwarrel kezelni a Digi által szolgáltatott IPv6 hálózatot.

Pontosan milyen dobozod van? És mint írtam, a felhasználók döntő többségének nem ad pluszt az IPv6, ugyanis az általuk fogyasztott tartalom IPv4-en, CGNAT mögött is elérhető. (Hasonlóan a DAB+ sem hozott volna pluszt az átlagos rádióhallgatók életébe - ellenben költség oldalon zsebbenyúlós lett volna a dolog...)

Pontosan milyen dobozod van?

FiberHome HG6544C, gyártó oldalán ennyit találtam róla.

És mint írtam, a felhasználók döntő többségének nem ad pluszt az IPv6, ugyanis az általuk fogyasztott tartalom IPv4-en, CGNAT mögött is elérhető.

Ez igaz, de a DAB+-szal ellentétben a legtöbb eszköz tudja a dual stack-et és jópár alkalmazás ki tudná használni az előnyeit a felhasználó tudta nélkül is. Továbbá az IPv6 stack üzemeltetési költsége minden bizonnyal jóval alacsonyabb, mint egy rádióadóé.

Pont ezért rossz az összehasonlítás: IPv6 az gyakorlatilag nulla beruházás a végfelhasználó részértől, és az átlagos usernél nulla (közeli) hozzáadott érték, a DAB/DAB+ meg jelentős beruházás, de a hozzáadott érték viszont igen csekély az átlagos rádióhallgató számára.

"egészen friss TP-Link saját eszközöm sem képes, csak egy 2019-ben kiadott beta firmwarrel" - Nomostan egészen friss, vagy 2019-ben adtak ki hozzá beta állapotú firmware-t? Ez nekem valahogy nem passzol...

"házi kis NAT-doboz nem IPv6 képes" - Ahogy írtam, ezek lassan, de biztosan ki fognak kopni, mert sávszélesség/megbízhatóság terén egyre kevésbé lesznek megfelelőek. Ez az egyik. A másik, hogy szerinted ez a háztartások mekkora hányadát érinti? Meg ugye pont az az IPv6 kapcsán az érem másik oldala, hogy a legtöbb végfelhasználónak nincs rá igénye/szüksége, mert a CGNAT mögötti világ is megfelel neki.

"a sokféle IPv4/IPv6 hibrid megoldás miatt" - Natív IPv6-ról van szó, nem mindenféle V4/V6 tunnel és egyéb tákolásról... Dual stack-et pár éve minden értelmes eszköz tud - az, hogy a szolgáltatói oldalon nem, az legyen a szolgáltató baja.

Egészen friss: értsd úgy, hogy amikor a Digi bevezette az IPv6 stackjét, egy teljesen új eszköz volt.

És nem fognak kikopni ezek az eszközök addig, amíg a Digi által biztosított dobozka nem tud ac-s Wifit, csak szar n-est. Gigabit linken baszhatod a szolgáltatói dobozt. Ez eléggé sok midnenkit érint, hiszen mindenhova, ahova optikai kapcsolatot épít a Digi, oda gigabitet szolgáltat, de cserébe fos eszközt ad.

Azaz sok-sok éve volt friss... Szerinted sok-sok embert érint, hogy csak n-es wifi-t tud a szolgáltatói doboz. Az én itthoni routerem is csak n-es. És? Működik, IPv6 dual stack, miegyéb - 2017 áprilisi beszerzés - jövőre van tervezve nagyobb hálózati átalakítás, akkor lesz lecserélve, illetve "lefokozva" arra a feladatra, amit most egy n600-as TP-link csinál.

Ha nincs kenyszer, akkor nincs modernizacio sem. Ha nincs content, akkor nincs igeny sem ugyanazon tartalom jobb minosegben torteno fogyasztasara. A televizional ugye volt egy kozponti torekves az atallasra (eu-s direktiva), tamogatassal, miegymassal nehany ev alatt le tudtak vezenyelni az átállást. Mariska neni bivalybasznadon digitben fogja a muzsika tevet a disznool vegeben. O szerintem nem akarta ezt, de vegul csak megkapta. A radional ugyanez a helyezt, csak a politikanak  mas az akarata.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Az analóg TV-adás kiváltásához hány végberendezést is kellett lecserélni/kiszórni? Gyakorlatilag csak azok érintettek, akiknél semmilyen kábeles szolgáltatás nem volt elérhető/nem vettek igénybe. (Háztartások töredéke, jellemzően egy készülék)
Rádióvevőknél ugyanez (lecserélendő végberendezés) szám hogyan is alakul? (Gyakorlatilag az összes háztartás, háztartásonként átlagosan több,mint 1 készülékkel.)

Ugyan már, a helyzet az, hogy a haztartasok nagyon nagy szazalekaban csak olcso vevő van -az olcso tartalom vetelere nem is kell mas, ezeket ugyanugy olcso lecserelni egy tamogatott, olcso digit vevore. Az autok eseteben mar nehezebb a helyzet, de ott mar az eu kenyszeriti a gyartokat, hogy dab-kepes vevokkel ertekesitsek az uj autokat (itthon lesz majd pislogas, miutan leallitottak a dab-programot, lesz egy csomo dab-kepes tuner az uj autokban, ami semmire sem lesz hasznalhato). Ez a hirtelen, piackutatas es kulonbozo hatastanulmanyok nelkuli leallitas politikai dontes eredmenye, nem cel a radios musorpaletta bovitese.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

"olcso lecserelni egy tamogatott, olcso digit vevore" Nem lecserélni, mert a jelenleg elérhető szolgáltatáshalmazt a DAB+ rendszer nem tudta nyújtani, azaz előbb fel kellett volna pakolni az összes helyi/regionális FM-ben dolgozó rádiót a DAB+-ra, és utána lehetett volna arról beszélni, hogy a józsibácsi zsebrádióját is cseréljük le DAB+ zsebrádióra.

"Ez a hirtelen, piackutatas es kulonbozo hatastanulmanyok nelkuli leallitas" - Ember! 25 évig ment tesztüzemben - ha ennyi idő kevés volt arra, hogy ténylegesen elterjedjen/elterjesszék, akkor bocs, de a további pénzek beletolása, pláne a streaming média látható térnyerése mellett gyakorlatilag fölösleges. Keményebben fogalmazva a streamig mellett a DAB/DAB+ nem a jövő, hanem a múlt egy szelete, ami volt, ahol sikeres tudott lenni, és volt, ahol "kimarad(t)". Mint ahogy bankkártyák terén is kimaradt nálunk a nagy tömegű "vasalós" kártyahasználat... 

"a radios musorpaletta bovitese" - Mivel bővítette volna a DAB+ a palettát? A meglévő néhány kiemelt csatorna drága és területileg korlátozott vételi lehetőségével? 25 év alatt lett volna idő bővíteni a szolgáltatást, úgy műsorválaszték, mint lefedettség terén...

A broadcast-oldal technikai atallasa nem lett volna nagyobb problema, mint a televizios atallas. A 25 eves "tesztuzem" alapjan igenyszintet felmerni teljesen abszurd, tudvan hogy a tesztado vetelkorzete, musorkinalata, es propagalasa milyen modon volt futtatva, gyakorlatilag ha szandekosan titkoltak volna, lehet hogy nagyobb publicitasa lett volna ennel az elsikkasztasos uzemeltetesnel. A musorkinalat bovitese pedig pl azokkal a lokalis, ,noprofit, vagy orszagos adokkal tortenhetett volna, amiket az elmult tiz evben megszuntettek, amiket a ner felvasarolgatott, amiket a tulajdonosaik nem tudtak tovabb penzelni, akiet a mediatanacs a sajatos joggyakorlataval ellehetetlenitett. Vagy szerited mi az oka a jelenlegi, maximum joindulattal kozepszeru hazai radios valaszteknak? Ossze sem lehet hasonlitani a kornyezo orszagokeval a szinvonalat, de a nyugati radios tartalmakkal meg plane nem. Elvezhetetlen, unalmas, egysiku, halalkozeli allapotban van a hazai radiozas.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Az elmult evekben a tartalomszolgaltatokat visszaszoritottak, elnyomtak, felvasaroltak. Szerinted pontosan kinek lett volna lehetosege szelesiteni a kinalatot? Annak, akit kigolyoztak a frekvenciacsomagjabol? A platformvaltas levezenylese az allam feladara, nem a musorszoroke, az allam ket gyufaszalat nem tett keresztve az ugy erdekeben, kb mint a 90-es evekben a mobil platform konszolidacioja. Korrumpalt emberek dontenek az ugyben a dajat zsebuk altal vezerelve. Ez nem a valos erkedeket tukrozi.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

"siman le lehetett volna vezenyelni az atallast" - az e-péló lengetésén felül milyen előnyöket hozott volna, milyen költségek árán? A párhuzamos DAB/DAB+ infra az FM műsorszórás mellett a teljes országra meg fene tudja, hogy mennyibe fájna, mennyire lenne fölösleges. Ha kisarkítom, akkor a DAB/DAB+ technológia fölött úgy járt el az idő, hogy igazából élesben nem is ment - túlhaladottá tette a végfelhasználói/hallgatói oldalon minimális költséget jelentő streaming média. Igen, ennek havi költsége van, de mobileszközön is elérhető (DAB/DAB+ képes rádióvevőt tartalmazó okostelefon van? DAB/DAB+ zsebrádió olcsón van?), és nem igényel speciális eszközt.

Milyen előnyökkel járna?

  • Egy transzponderen ("csatornán") több rádióadás is üzemeltethető, vagyis sokkal hatékonyabban lehet a teljes lakosságot nagy mennyiségű rádió állomással elérni, ill. ha úgy tetszik, kevesebb rádióadó üzemeltetésével lehet bővebb kínálatot adni.
    Erre kormányzati szándék nem volt, sőt, vélhetően ezért sem fejlődött, ill. állították le.
  • Az interferencia okozta problémákat kiküszöbölték, vagyis nem kell a frekvenciákkal játszani, hogy két azonos/közeli frekvenciájú FM adó olyan távolságra legyen egymástól, aminek következtében nem zavarják egymást, nincs "áthallás" két rádióállomás között.
  • Az előző ponthoz tartozik, de külön is érdemes megemlíteni, hogy egy rádióadás az egész ország területén ugyanazon a frekvencián / adatokkal sugározhat (sőt, ebből van a legnagyobb előnye), nem kell adott város körzetéhez tartozó állomásokat "megtanulni", ill. újabb rádiók esetén végigpásztázni a frekvenciatartományt vacak vétel esetén, hátha máshol is elérhető jobb minőségben, emiatt csöndben hallgatni a semmit vagy a sistergést.
  • Egyszerűbbé válik emiatt a környező országokkal megegyezni a felhasznált vagy felhasználható frekvenciák kapcsán (határok mentén ez valós probléma).
  • Könnyebben és jobb minőségben lefedhetőek eldugottabb települések is
  • Elég jó a hibatűrése, így rosszabb vétel esetén is kaphatsz jó minőségű vételt

Alapvetően nem olyan rossz ez a technológia, hogy ne lenne érdemes normális mennyiségű és minőségű rádióállomást elhelyezni rajta.

A legnagyobb baj vele, hogy nehezen indokolható, ha nem engednek egyes üzemeltetőket szolgáltatni rajt és nehezen indokolható a szegényes kínálat is.
Egyszerűbb megindokolni a leállítását, de legjobb, ha indokolni sem nagyon kell.

Az előző ponthoz tartozik, de külön is érdemes megemlíteni, hogy egy rádióadás az egész ország területén ugyanazon a frekvencián / adatokkal sugározhat (sőt, ebből van a legnagyobb előnye), nem kell adott város körzetéhez tartozó állomásokat "megtanulni", ill. újabb rádiók esetén végigpásztázni a frekvenciatartományt vacak vétel esetén, hátha máshol is elérhető jobb minőségben, emiatt csöndben hallgatni a semmit vagy a sistergést.

Ezt nagyrészt megoldja az RDS AF.

Rendben, de a valódi előnye a rendszernek részben itt van, ez teszi lehetővé a jobb vételt, a jobb lefedettséget és akár jobb minőséget is különösen azokon a területeken, ahol nem túl jók a helyi adottságok rádiós szempontból.

Az RDS AF egy kényszermegoldás egy olyan problémára, amit a DAB már rég megoldott.

Csak egyeterteni tudok, a hazai ccir frekvenciasav kiosztasa eleve nem teszi lehetove a normalis minosegu lefedettseget, a koordinacio idejen a kornyezo orszagok javara dolt el az elonyos frekvenciak kiosztasa, soha nem lesz normalis fm radiozas emiatt Magyarországon. Ezen (is) segithetett volna egy dab-multiplex, ahova mindenki felkerulhetett volna, aki csak radiozni akar, de persze ez pont ellentetes a jelenlegi partunk es kormanyunk celjaval.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

A műsorszórás oldaláról nézve oké. És a Józsinéni kategóriájú tömeges hallgatóság részére milyen előnyökkel járna az, hogy lenne egy plusz adásmód, amihez jó drágán vehetnének készülékeket - a meglévő rádiók mellé, hiszen az FM adásmóddal mindenképp párhuzamosan lehetett volna elképzelni a DAB/DAB+ elterjesztését.
 

...hát ez az, hogy nem kellett volna gáncsolni, hanem a meglévő csatornák "portolásával" kellett volna indítani, onnantól talán épkézláb érdeklődés is követte volna.

...és nem feltétlen az idősek tömeges átállásával kellene kezdődjön a dolog, rájuk ez kevésbé hat - hacsak nem állítja be mondjuk gyerek/unoka számukra, ha amúgy tényleges értelme is van.

  • Könnyebben és jobb minőségben lefedhetőek eldugottabb települések is
  • Elég jó a hibatűrése, így rosszabb vétel esetén is kaphatsz jó minőségű vételt

Gyakorlat:

   - Olcsó, vacak hangszórós vevő és a korunk "vívmánya" a forrásoldalon túlzott dinamikakompresszión átesett "hangosabban szóljon" gagyi: hangminőség nem jobb. NEM NYERT
   - Könnyebb lefedhetőség: magasabb frekvencia, fizika törvényszerűségei miatt több adó kell. NEM NYERT
   - Elég jó hibatűrés: vételhatárnál még elviselhető sistergés helyett zavaró ficergés, megakadás. NEM NYERT
   - Továbbá az eddig néhány kis (1..5 kW) adót üzemeltető rádiós Kft-k, akik a dombtetőn vagy kisváros magas pontján 1 vagy 2 műsor adóját üzemeltetik, azok kinyírva, hiszen nincs ilyen kicsi multiplex --> a kicsik ellehetetlenítése. DRM E módja ezért is szimpibb. Ott akkora "multiplexet" raksz össze N*100 kHz-ben, amekkorát akarsz (és engedélyez az NMHH). DAB+ NEM NYERT

A dinamikai kompresszio nem csak a hangossagerzet novelese, hanem a jel:zaj-viszony javitasa vegett hasznalatos az fm-bradcastban, kompresszio nelkul gyakorlatilag nem tudnal radiot hallgatni...

A lefedettseg biztositasa technikai kerdes, megoldhato ha szukseg van ra. Ha megvan a lefedettseg, akkor nincs akadozas sem, ugy mint ahogy most a mobilhalozaton torteno streaming hallgatas kozben, gyakorlatilag nem tudsz az orszag delkeleti reszen ugy online radiot hallgatni, hogy ne fuss rendre blind spotra autozas kozben, a mobilhalozat erre nem alkalmas jelenleg.

A kis adoberendezeseket a musorszorok uzemeltetik jelenleg, ez szinten csak technikai kerdes, hogy ki veszi at a platform uzemeltetest, akar havi berleti konstrukcioban (pl AH).

Tehat akkor mi is a problemad? :)

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Ez megint részben tyúk-tojás probléma. Ha felkeltették volna a tömeges igényt DAB+ vevőkre, akkor nem csak a high-end kategóriában lehetne kapni DAB+ vevőt, hanem az olcsóbban is. Ahogy az analóg tuneres TV vevőket szinte már mind lecserélték digitálisakra, az se két fillér, mégis megtörtént.

A sok műsor/csatorna pedig lenne, ha engednék. Jelenleg a kevés sáv miatt könnyű kigolyózni csatornákat, 'nincs frekvencia'. Helyi rádiók, jelenleg működni nem tudó országos rádiók is el tudnának indulni, ha hagynák, és DAB+ esetén hely is lenne nekik. Most nincs. Azzal érvelni, hogy nincs elég műsor hozzá, nagyjából olyan, mintha azt mondanád, nincs értelme egy forgalmas 2x2 sávos út kiszélesítésének 3x3 sávosra, mert most sem mennek rajta 3 sávban az autók.

25 év alatt nem jutottak el A-ból B-be

Kik? (Költői kérdés, én tudom rá a választ).

Az AH akarta a DAB-ot illetve később a DAB+-t, az előkészületek nagy része már megvolt hozzá, a hallgatók nyilván hallgatták volna (pl. nem kellett volna leállnia a Rock FM-nem a Sláger FM miatt, ráadásul országosan fogható lett volna, nem csak Budapest körzetében, ahogy a DAB+ is csak ott volt fogható). Semmi más nem kellett volna hozzá a "Kik?" részéről, csak olyan hozzáállás, mint ami érzékelhető volt a DVB-T és DVB-T2 esetén.

Már kismilliószor elmondtad, hogy borzasztóan drága egy alkalmas vevő, de ez nem igaz, egyrészt az új autókban már egy ideje kötelezően ilyen képességű a rádió, másrészt az a termék egyre olcsóbb lesz, ahogy egyre többet gyártanak és forgalmaznak belőle.

"Az AH akarta a DAB-ot illetve később a DAB+-t, az előkészületek nagy része már megvolt hozzá, a hallgatók nyilván hallgatták volna" - Ebben biztos vagy? Amennyi DAB/DAB+ készülék fogyott... Meg ha az AH tényleg akarta volna, akkor szerinted a szűk szakmai közönségen kívül nem promotálta volna, hogy van ilyen...? Innen nézve úgy tűnik, hogy az AH-nak is púp volt a hátán az egész...

"az új autókban már egy ideje kötelezően ilyen képességű a rádió" - mennyi az az egy ideje? 2019-es modellévben biztos, hogy nem volt kötelező idehaza. Sem. Ehhez képest a DAB/DAB+ a '90-es évek közepén-végén indult, mint kísérlet...

Körbenéztem készülékek kapcsán... 8-9E Ft-tól indulnak külföldi (EU-n kívüli) webshop-okban a DAB+ képességű zsebrádiók. Monóban, esetleg fülhallgatóval szteróban. Erre ugye ráugrik az ÁFA, a szállítás, a miegyéb - rögtön 10-12E Ft lesz a leggagyibb zsebrádiót kiváltó DAB/DAB+ képes készülék. Tényleg baromi olcsó...

Az analóg földi sugárzású TV adást és a DVB-T-t ne keverjük ide - annál egyrészt kötelező volt a frekvenciatartományt kipucolni, ergo ha tetszett, ha nem, az állami szerepvállalás kvázi "kötelező" volt, másrészt meg leírtam már párszor, hogy jóval-jóval kevesebb háztartás sokkalta kevesebb eszközét érintette a dolog.

 

Mivel a DAB+ idehaza nem jutott tovabb a tesztfázison, ezért se promóciója nem volt, se pedig műsorválaszték nem volt, amit hallgasson a jónép, nyilván így kurvanehéz bármilyen vevőkészüléket is barkinek eladni, a multik pedig nem is törték magukat emiatt (aki akart magának, az kapott is, illetve külföldről bármikor bármilyen készülék beszerezhető volt akkor is és most is). Tehát ez az oka annak, hogy nem volt a tömegigények által generált készülék eladás és eleve tömegigény se a platformra (mint ahogy gyakorlatilag az online rádiózásra sincs, és ennek nagy hátulütője az, hogy az unió egyik legdrágább mobilnet tarifái vannak itthon). Összefoglalom: ha van kínálat, akkor lesz kereslet is. Amíg nincs kínálat, addig nem lesz kereslet sem. Ha van kínálat, de el van titkolva (nincs promóción tájékoztatás az előnyökről, lehetőségekről, stb), akkor nem lesz kereslet sem, hiszen nem tud róla a kutya sem. Az AH-nak nincs olyan, hogy "púp a hátán", állami cég, az a dolga hogy az állami erdeket kiszolgálja. Ha nincs ilyen érdek, akkor nem töri magát az AH sem.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

"Az AH-nak nincs olyan, hogy "púp a hátán", állami cég, az a dolga hogy az állami erdeket kiszolgálja." - Akkor másképp fogalmazok. A DAB+ előnyeivel szembeállítható pénzben közvetlenül kifejezhető és egyéb, nem anyagi jellegű költségek mérlegelése valóban nem az AH dolga, viszont 25 év kevés volt ahhoz, hogy érdemben bármilyen előrelépés történjen, ami a döntéshozói körben _is_ kereshető hibákat, problémákat mutat. 25 év "teszt" után a lejárt sugárzási engedély meghosszabbítása nem történt meg. Hogy azért-e, mert az AH nem kérte, vagy azért, mert azt az ukászt kapta, hogy ne kérje voltaképp mindegy: racionálisan nézve mivel 25 év alatt nem jutott egy jottányit sem előrébb a DAB+ ügye, így fölöslegesnek tűnhet további pénzeket önteni bele. Pláne úgy, hogy ha mégoly gyorsan országos lefedettség lenne, meg a jogszabályi hátteret is pikk-pakk átszabnák erre a körülményre, sok évig meg kéne tartani az FM üzemmódot is - a párhuzamos működés költség- és minden egyéb vonzatával.
 

Mindegy, mit fog vagy nem fog csinálni, ha egyáltalán csinálhat.

Inkább az a lényeg most, hogy kik alatt nem karolták fel (az elmúlt8-10-11 évben) és kapcsolták inkább le...

Amúgy meg most már a mobilnetre kell rákapcsolni. (Most mindegy milyen támogatással háttérrel) de az éterből letiltott Gyuri bá az idősávjában a leghallgatottabb netes stream és pl ma reggel is a harmadikak az onlinestream.live szerint. 

...de, számít és felháborító... az utóbbi tíz év a végkifejlet miatt viszont botrányos...

Arra mindig van esély, hogy egy ügyet kézbe vesznek és elindulnak vele normális irányba, de arra sokkal kevesebb, hogy egy leállított szolgáltatást újra elindítsanak.
Ezzel mi csak szegényebbek lettünk, és ezen nincs mit szépíteni.

Alapjáraton a jelenlegi országos URH állomásokat kellett volna portolni rá és ezt követően kiírni pályázatot további műsor-szolgáltatókra.
Valószínűleg lett volna rá jelentkező.

"Valamiért" az is megérte anno, hogy az egyik hazai, addig a pillanatig aktív jelölt kipöckölése után hosszú ideig adás sem volt az adott frekvencián, hiába lett volna jelentkező rá.

Másfelől a szomszédos országban valamiből finanszírozzák, én csak annyit látok (hallok) belőle, hogy kis túlzással kb. csak külföldit talál a rádió.

Egyébként azt is mondták anno, hogy az ország "nem tud eltartani" ennyi állami televíziót - ahhoz képest jött az M-sok kánaán, amit nem is tudom, ki néz vajon.
Persze azok nem kereskedelmi alapon működnek.

Nem tudom, a reklámpiac mit tud vagy mit mer eltartani, csak annyi látszik, hogy meg sem próbálták átadni a lehetőséget a rádiósoknak.

"Nem tudom, a reklámpiac mit tud vagy mit mer eltartani, csak annyi látszik, hogy meg sem próbálták átadni a lehetőséget a rádiósoknak." - A kereskedelmi rádiók, de a közmédia is erősen pongyolán fogalmazva az ellátott terület lakosságának függvényében fizeti a különböző jogdíjakat, illetve a műsorterjesztés díjat, ha jól tudom. Innentől kezdve meg nagyon nem mindegy, hogy mondjuk egy miskolci kereskedelmi rádió elér 2-300ezer embert, vagy mondjuk eléri az ország teljes lakosságát. Egy helyi hirdető nem fogja - országos lefedettség ide vagy oda - elfogadni a jóval magasabb áron mért reklámidőt - a rádiónak viszont országos lefedettséghez kapcsolódó költségeket kell megtermelnie. Jó kérdés, hogy az ország reklámpiacán a rádiós reklámokra fordított összegek hány országos lefedettségű kereskedelmi rádiót tudnak eltartani. Ha mondjuk hatot, akkor hiába van csillió+1 csatorna a mux-on, nem lesz rádióállomás, amelyik a bevételeiből képes lenne finanszírozni a működését.

A szomszédos országokból áthallatszó adók is jellemzően regionális rádiók egyébként.

Nem beszéltem arról, hogy regionális rádióknak kellene mindenáron országossá válniuk.

...viszont biztosan volt jelentkező, aki szeretett volna országos maradni, de elhajtották.

Az valóban kérdés, hogy hány kereskedelmi rádiócsatorna lenne képes fennmaradni egy valódi versenyben, bár ahhoz előbb az is kellene...

Oké, akkor reklámbevételekből a magyar piacon szerinted hány országos rádiót lehetne fenntartani? Na, akkor mire is lenne jó a "kevés adóval lefedhető az ország" (egy adó vételkörzetében ott lenne az, ami az adott muxon ott figyel - nagyobb terület, több potenciális hallgató, magasabb jogdíjakat kell kigazdálkodni), meg a "jóval több csatorna lehetne" - ha lenne rá fizetőképes kereslet - ami jelen esetben a reklámozókat jelenti.

Egy helyi kereskedelmi rádió eldönti, hogy jó-e neki a mostani regionális működés, ahhoz kapcsolódó helyi hírekkel, információkkal, reklámokkal, egyebekkel - jórészt a helyi reklámpiacból élve, vagy bevállalja a jóval magasabb költségeket, a nagyobb terület kiszolgálását (a helyi hírekre fordítható idő kötött, így egyértelmű, hogy a kevésbé fontos dolgok kikerülnek azokból), remélve azt, hogy a bevételei is magasabbak lesznek, vagy marad a kistérségi FM adásmódnál.

Fogalmam sincs, nem vagyok reklámszakember vagy jövőbe látó.

Csak annyit mondtam, hogy több műsorgyártó szeretett volna rádiót csinálni mint akinek lehetőséget adtak, a DAB rendszer meg annyira mostoha gyerek volt, hogy arra nincs szó.

Teljesen fölösleges ugyanazon a szálon járkálni körbe-körbe.

Lehet, csak magasról tettek rá, mindenesetre nem kezelték úgy, ahogy kellett volna.
...de akkor még zavartalanul működtek a kereskedelmi rádióadók, így nem hiszem, hogy a bővebb kínálat szúrta volna a szemüket - legfeljebb az, ha úgy vélték, nem remélhetnek akkora bevételt pályáztatáskor az adási jog kapcsán.

Az, hogy lekapcsolták a teljes rendszert viszont már mindennek a csúcsa, de, hogy nem előrelépés, az biztos (kettőt hátra).

Azért ne felejtsük el, mi történt a régi, jól ismert kereskedelmi adókkal és kinek a tulajdonában van ma az összes - ez manapság minden egyéb szempontot felülír.

Továbbá országhatárhoz közel azt tapasztaltam, hogy az URH tartományban fogható rádióadók zöme külföldi, és arányaiban bosszantóan kevés a magyar tartalom.

Amennyi DAB/DAB+ készülék fogyott

Mi a bánatnak vett volna bárki is ilyen készüléket, ha nincs lehetősége ilyen adás vételére??? A kísérleti adás hol volt fogható? Nyilván tudod, hogy területileg az országnak csak kis részén, de ezt nagyvonalúan nem veszed figyelembe. Az egyenlítő környékén nehéz ám eladni a hóláncot, kopasz embernek meg fésűt és sampont stb.

 

Innen nézve úgy tűnik, hogy az AH-nak is púp volt a hátán az egész...

Rossz helyről nézed.

 

rögtön 10-12E Ft lesz a leggagyibb zsebrádiót kiváltó DAB/DAB+ képes készülék. Tényleg baromi olcsó...

Egy FM vevővel mennyi műsort tudsz fogni most kis hazánkban? Egy DAB+ vevővel mennyit lehetne? Arányaiban már nem is olyan rossz a helyzet, sőt... ugye?

Manapság milyen zenét adnak a hazai rádiók? Ez nyilván ízlés dolga, de az én ízlésem szerint szart adnak. Alig van választék. Nyomják a Bartókon a komolyzenét, amit igen kevesen hallgatnak, néha van egy kis jazz is, de nagyjából ennyi. A Petőfin mai zene megy, a Retron unalomig ismétlik a hulladékot, stb. Hol hallgathatsz beatet, klasszikus rockot, hard rockot, progresszív rockot, metált, bluest és hasonlókat? Interneten nagyon sokféle zene hallgatható, ezt lehetne közelíteni a DAB+ segítségével.

Dankót pl. ki hallgat? Azzal vallatni lehetne...

"Nyilván tudod, hogy területileg az országnak csak kis részén" - A lakosság ~30%-át jelentő terület lett lefedve 25 évvel ezelőtt - és maradt így a lekapcsolásig...

"Egy FM vevővel mennyi műsort tudsz fogni most kis hazánkban? Egy DAB+ vevővel mennyit lehetne?" - DAB+ -ra a jogi környezet miatt csak az országos terjesztésű műsorok kerülhettek volna fel, úgyhogy nem sok program lett volna DAB+-on. Oké, a jogi környezetet át lehet(ett volna) alakítani, hogy a regionális csatornák is mehetnek DAB+-ra, ha akarnak, viszont az országos terjesztés máris jóval nagyobb potenciális hallgatói létszámot jelent, és ugye a jogdíjakat meg a sugárzási/frekvenciahasználati és minden egyéb díjat valamilyen mértékben ez alapján állapítják meg... Szóval a DAB+-on a kínálat bővítése jogilag/anyagilag jóval több problémát hozott volna, mint ami elsőre látszik.

"Interneten nagyon sokféle zene hallgatható, ezt lehetne közelíteni a DAB+ segítségével." - Apró, de lényeges probléma, hogy nagyon nem mindegy a fizetendő jogdíjak szempontjából, hogy hány potenciális hallgatót ér el az adott csatorna. És ugye egy kereskedelmi rádió a reklámbevételekből él, abból fizeti ezeket a mindenféle "kötelezőket". Kérdés, hogy a magyar reklámpiac mennyi országos lefedettséggel bíró rádiót tudna eltartani?
Persze, technikailag csillió+1 csatorna elfér - de azokat finanszírozni is kell...

Amúgy a dvb-t -re használt eszközökben lévő hardver talán alkalmas dab+ vételre is. A filléres usb dvb-t tunerek közt is van, ami képes dab-ot fogni, méghozzá simán szoftveresen, még fm rádiót is. Bármit, ami belefér 2.4MHz sávszélességbe. Valamelyikhez kaptam gyárilag is dab vevő szoftvert. Azon sem lepődnék meg, ha sok mobilban lenne olyan rádiós modul, ami megfelelő szoftverrel képes rá. Csak a szándék hiányzik.

Például android eszközel is megy usb dvb-t tuner (rtl sdr) és dab+ rádió vétel 
https://www.youtube.com/watch?v=Z1L66hOvxDE
Régebben 5-8 dolcsi közt vettem hasonló tunereket és akkoriban nem 300 forint volt a dollár.

egy DAB+ vevő nem két fillér

Megnéztem a kedvedért Amazonon. DAB, DAB+, FM rádió 30 font. (kettő darab van 29.99-ért, a következő 10 30 és 40 között)

Sima FM rádióból van egy, 18 fontért, a második már 30 font. Harmadik nincs.

Tény, hogy a kb. 7500 forintnál a kb. 12 ezer több, de azért ne csináljunk már úgy, mintha ez egy óriási beruházás lenne!

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Amíg a nagyanyám élt, a konyhájában volt egy kis rádió, ami be volt állítva az általa csak cigány rádiónak hívott adóra. Nem tudom, talán Dankó rádió lehet a valódi neve. A lényeg, hogy a jó ebédhez szól a nóta műsor megszűnése után itt lehetett magyarnótát találni.

A rádión az állomást ő nem tudta bejátszani, mert túl gyengén jött / túl sok másik adó jött mellett, csak apám vagy én állítottuk be neki, és jól beállítva is vacak volt. Áthallatszott bele valami beszélgetős adó egy kicsit. Beállítás után ezt hallgatta addig, amíg takarítás vagy egyéb motoszkálás közben hozzá nem ért a tekerőgombhoz, és el nem szaródott a vétel, és aztán vagy a beszélgetés vagy valami pop szólt a szomszédos adókból.

Na DAB esetén ez úgy nézne ki, hogy beállítjuk egyszer, hogy cigány rádió, aztán onnantól az szól mindig. Áthallás nélkül, simogatás nélkül, takarítás után is.

A jó drágán vehetne készüléket az meg azt jelenti, hogy vehetne egy új készüléket. Amikor én vettem az egészet, akkor se volt árban különbség a mezítlábas FM és az FM+DAB között.

disclaimer: ha valamit beidéztem és alá írtam valamit, akkor a válaszom a beidézett szövegre vonatkozik és nem mindenféle más, random dolgokra.

Itt az ország déli részén a sáv alja tök üres, a felső részén meg olyan közel vannak az adók, hogy PLL nélkül esélytelen rádiózni. 94.9 95.4 ha tüsszent a bolha, Retró rádió helyett az újhullámos helyi adó szólal meg.

Nem feltétlenül DAB kell, csak egy normális sávfelosztás.

De tőlem lehet DAB is, csak be legyen hűtve ;) 

> egy rádióadás az egész ország területén ugyanazon a frekvencián / adatokkal sugározhat

Ezt nem igazan ertem. Szerintem az adoknak amiknek a vetelkorzete osszeer, kulonbozo frekvencian kell mukodni, kulonben ugyanugy interferencia van mint az analog adasok eseten (igazabol meg rosszabb is lesz valoszinuleg, mert ha a hibajavitas nem tudja kijavitani, akkor nem lesz ertelmezheto jelfolyam), mint ahogy a DVB-T eseten is az adott multiplexek mas-mas frekvencian vannak minden ado eseten.

Az igaz, hogy egy frekvencian (egy multiplexben) sok stream elferhet. De ettol ha vegigautozod az orszagot, biztos, hogy valtani kell frekvenciat ha ugyanazt a musort akarod hallgatni, ugyanugy, ahogy az analog adasnal is.

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

Ugy csinalsz zavartalan lefedettseget, hogy a musorjeled nem fog megszakadni - ha jol koordinalt a lefedettseg.

"DAB is generally more efficient in its use of spectrum than analogue FM radio,[6] and thus can offer more radio services for the same given bandwidth. The sound quality can be noticeably inferior if the bit-rate allocated to each audio program is not sufficient. DAB is more robust with regard to noise and multipath fading for mobile listening,[7] although DAB reception quality degrades rapidly when the signal strength falls below a critical threshold (as is normal for digital broadcasts), whereas FM reception quality degrades slowly with the decreasing signal, providing effective coverage over a larger area."

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Szerintem meg hanem arról megy a szó, hogy a DAB+ lekapcsolása megtörtént, és hogy érdemes lett volna-e megtartani, így 25 év "tesztüzem" után. Szerintem nem, mert azokat az előnyöket, amiket mellé lehet rakni, azokat tudja a netes streaming _is_, jóval kisebb belépési költséggel, főleg a hallgatói/fogyasztói oldalon.
A DAB+ vétel ingyen van. Ha vettél elegendő számban/kivitelben készüléket. nekem a streaming zeneszolgáltatás nem számít bele a mobilnetes adatforgalomba, így nem jelent plusz költséget. Amit meg a streaming szolgáltatónak fizetek, abból egy korsó sör nem jön ki egy értelmesebb búfelejtőben, úgyhogy a saját ízlésemre szabott tartalom bőven ellensúlyozza ezt a rettenet havi költséget. ja, és reklámmal meg agit.prop. tematikájú "közszsolgálati" agymosással sem terhelnek.

Azt hogy mi tudja helyettesiteni azert nem tema, mert 25 evig nem volt mas, ami helyettesiteni tudta volna, akkor ha atalltak volna (2004-2006 kornyeken, amikor terveztek), mar nem ez lenne a tema, hogy van mobilnet (ami egyebkent meg mindig draga, az egyik legdragabb az eu-ban), az hogy neked nem szamit, meg mari neninek piripocsfalvan szamit, mert ott meg internet sincs... Szoval igenis van jelenleg is elonye a dab-nak a mobilnettel szemben, mar csak a lefedettseg es a multiplex adta csatornavalasztek, amit nem kell az informatikus onokanak beloni minden egyes alkalommal, amikor radiot akar valtani az oreg, hanem jon minden a vevon, ahogy az kell, merthogy ezt hivjak radiozasnak, nem a stream vadaszatot....

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

A _lehetőség_ az csak relatív előny, amikor az árcédulát megnézi az átlagos vásárló, akkor ha visszafogottabb, akkor csak az orra alatt dörmög valami nem túl kedveset, és otthagyja a DAB+ készüléket a polcon.

"ha atalltak volna (2004-2006 kornyeken, amikor terveztek)" - akkor lehetett volna egy újabb kör a DAB+ -ra átállással...

Ha nem lett volna egy idő után mit "fogni" az fm-en, am-en, akkor kenytelen lett volna megvasarolni a "draga" dab+ vevőt, ez ilyen egyszeru. A Klub rádió alól kirántották a frekvenciát, mégis tömegek követték őket az altaluk ismeretlen platformra, az online radios streamre, ez volt az egyetlen modja, hogy a kedvenc radiojukat hallgathassak, hat törték magukat egy kicsit és hoztak némi áldozatot. Mi ezzel a probléma? 

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

"A mobilnet nem ingyenes, a rádióvétel meg az." A rádióvétel sem ingyenes, csak indirekt módon fizetsz érte. (Közszolgálati (szenny)csatornák fenntartása, illetve a kereskedelmi rádiók botrányosan gagyi "szerkesztett" tartalmakat mutatóban tartalmazó reklámdömpingjeinek a hallgatásával. nekem megér havi egy korsó sörnyi összeget az, hogy reklámok és idióta "műsorvezetők" baromkodása nélkül hallgathatok zenét. nem csak azt, amit az x vagy y ker.rádió sugározhat, vagy épp sugároznia kell, hogy promotálja az adott előadót, hanem kvázi bármit.

Ja, és az az 1000Ft, amit a mobilnetért fizetek, az sem egy eget rengető összeg - a 30GiB-ba meg elég sok zenehallgatás belefér...

Technikailag igazad van, hogy a broadcast/multicast az hatékonyabb/olcsóbb, mint az unicast, de ha az átviteli közeg elbírja, akkor mi is a probléma?

Hmmm... Én tévét is néztem egy hétig mobilnetről, és nem kapcsolták le... Belefért a keretbe. Ez az egyik. A másik, hogy nem biztos, hogy a reklámokkal megtömött, érdemi szerkesztett tartalmat nyomokban tartalmazó adásokat szeretném hallgatni - amit meg igen, az pont nem számít bele a forgalomba...

Single Frequency Network-nak hívják a technológiát, amivel megvalósítható az azonos frekvencia használata.
DVB-T/T2 esetén jelenleg is alkalmazzák nálunk: https://www.frekvencia.hu/dvb-t-hng-amux.htm

Összefoglaló a témában: http://ftp.enensys.com/documents/whitePapers/ENENSYS%20Technologies%20-…

Ha van szabad frekvencia és nem túl nagy teljesítménnyel adnak simán lehetne helyi digitiális rádió is. 
Viszont a helyi digitális tévénél kikötötték, hogy csak 1 csatorna lehet egy muxon. Pedig elférne akár 16 vagy több is sd-ben. De a jogalkotók nem akarják, hogy egyik városban sok más város helyi adását is nézhesd.

Alapvetően DVB-T azt sem igazán szereti, ha mozgatod az antennáját - nem is volt cél a tervezésekor, hogy mozgásban lévő eszközön működjön (sőt), erre más technológiát szántak, amiből nem lett semmi (DVB-H talán?).

A DAB esetén viszont szempont volt, hogy mozgás során is működjön és megoldja a frekvenciaváltás nélküli lefedettséget, éppen ez az egyik nagy előnye.

Nagyon más ez a két technológia ebből a szempontból.

A DVB-T-t csak abbol a szempontbol hoztam be peldakent, hogy ott sem egy frekvencian van az adott multiplex az egesz orszagban. Mas szempontbol nem kivantam osszehasonlitani.

> Milyen előnyökkel járna?

Erre reagaltam, es szerintem az a pont nem valid.

En nem volnek a DAB ellen, de nem is hianyzik. Nekem olyan Videodisc meg Blu-ray kategoria.

/sza2

Digital? Every idiot can count to one - Bob Widlar

A dvb-h egy olyan dvb-t lett volna, amit kisebb sávszélességű, cserében jobb hibatűrésű modulációval adtak volna. De kellett volna hozzá élő internet kapcsolat, hogy a dekódoló kulcsot folyamatsan le tudd kérni a szerverektől az adás megnézéséhez. Így meg aztán nem volt sok értelme. És akkoriban a mobilnet is drága volt. 
Nagyon gyatra felbontású, kb sehol nem használt - készülékek alig léteztek - dolog volt. És legalább jó drága és netfüggő. Nem volt értelme.

Hogyan kérem? Nem olyan, mint az analóg. A dvb-t sem adónként külön frekvenciával ment. A dvb-t2 hálózat pedig úgy tudta megtartani a sokkal kevesebb használható frekvencia mellett az 5 muxot, hogy szintén sok torony használta ugyanazt a frekvenciát. Sőt a nagyobb adók mellett a kisebbek mindig ugyanazt a frekvenciát használják. Úgy hívják, hogy SFN, single frequency network.

A BP környéki dab+ adás is SFN módban ment 3 különböző párszáz wattos adóról, ugyanazon a frekvencián.

Szerintem ezen mar tulvagyunk, egy vevo pedig nem dragabb mint barmilyen vevo egy online radio vetelehez, hosszutavon pedig az elobbi mindenkeppen gazdasagosabb es atlathatobb valasztekot, kezelhetobb kinalatot nyujt.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

25 év alatt:

  • nem sikerült érdemi műsorkínálatot teremteni
  • nem sikerült a kereskedelemnél elérni, hogy megfelelő választékban/árban/mennyiségben álljon rendelkezésre vevőkészülék
  • nem sikerült eljutni az országos lefedettségnek még csak a közelébe sem.

Kihagytam valamit...? Ja, globálisan a leggyakoribb médiafogyasztásra is szolgáló eszközök nem támogatják a DAB/DAB+ technológiát...

"nem sikerült érdemi műsorkínálatot teremteni"

- mivel az fm-en is erosen korlatozta a kormany az elerheto musorkinalatot (es parhuzamosan nem volt egyeb, mukodo menekulesi ut, csak az online radio), igy ilyet nem is lehet elvarni - ha nincs hol adni, akkor senki nem fog musort csinalni a studio negy falanak.

"nem sikerült a kereskedelemnél elérni, hogy megfelelő választékban/árban/mennyiségben álljon rendelkezésre vevőkészülék"

- ha nincs mukodo platform, akkor nyilvan nincs kinek vevokeszuleket eladni, ergo mi a francnak is tartson egy uzlet ilyen eszkozoket? Emlekeim szerint pl a mediamarkt folyamatosan arult dab+ vevoket, amig a kormany nem dobta a digitalizacios terveket, aztan mar le is vettek a termekkinalatbol, mert eladhatatlanna valt. Ok-okozati osszefugges van a ket dolog kozott, addig nem lesz valasztek, amig nincs mit venni vele.

"nem sikerült eljutni az országos lefedettségnek még csak a közelébe sem."

- technikai kerdes, ha akartak volna orszagos lefedettseget, hamarabb elertek volna, mint a foldfelszini televizios digitalizacio lebonyolitasanal. De nem akartak ilyet, elsikkasztottak az egesz folyamatot, amig aztan szep csondben, mondvacsinalt, altalad is hangoztatott indokokkal dobtak a dolgot, a kutyanak nem hinayzik, pedig csak szegenyebb lett vele a hazai radiozas.

"Ja, globálisan a leggyakoribb médiafogyasztásra is szolgáló eszközök nem támogatják a DAB/DAB+ technológiát..."

- globalisan nem is kell, eleg azokban az orszagokban, ahol ilyen musorszoras folyik, ott viszont ertelemszeruen van tomegvalasztek ilyen eszkozokbol.

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

25 évnek elég kellett volna lennie a három felsorolt dolog elérésére. De egyiket sem sikerült megugrani - mindhez bőven kelltt volna a dologba pénzt tolni, de amíg olyan árkülönbség volt az országban bárhol használható FM-vevő meg a területileg és fogható műsorok terén is korlátozottan használható DAB+ vevők ára között, amilyen volt, gyakorlatilag esélytelen küldetés lett volna DAB+ felé terelni a rádióhallgatók tömegeit.

"Emlekeim szerint pl a mediamarkt folyamatosan arult dab+ vevoket" - igen, kapni lehetett, de a műsorkínálathoz/szolgáltatáshoz képest qrva drágán.

"ha akartak volna orszagos lefedettseget, hamarabb elertek volna, mint a foldfelszini televizios digitalizacio lebonyolitasanal" - Almát a körtével. Az analóg földi sugárzást az adott frekvenciatartományok más célra történő felhazsnálhatósága miatt ki kellett váltani, ez az egyik. A másik, amit szintén írtam már, hogy ez csak azokat a háztartásokat érintette, ahol nem volt kábeltv-s előfizetés, _és_ olyan régi készülékkel rendelkeztek, amelyik nem volt képes a DVB-T adások vételére. Ez az háztartásoknak csak a töredéke, és ott is egy, esetleg két készülékről volt szó.

"ahol ilyen musorszoras folyik, ott viszont ertelemszeruen van tomegvalasztek ilyen eszkozokbol" - Lehet, viszont mobileszközök esetén FM-rádió van (ha van), DAB/DAB+ rádió nincs.
 

"25 évnek elég kellett volna lennie a három felsorolt dolog elérésére"

- megegyszer megismetlem: amig nincs platform, amire felkoltozhetnek a musorszorok, addig nem lesz semmilyen elorelepes a dologban, marpedig az ugyben a labda folyamatosan a politika terfelen pattogott, engedelyek nelkul nincs frekvenciahasznalat. Ha a politika 25 evig jegelte a dolgot, ezert nem lehet a musorszorokat, hallgatokat stb okolni...

'Az analóg földi sugárzást az adott frekvenciatartományok más célra történő felhazsnálhatósága miatt ki kellett váltani, ez az egyik. A másik, amit szintén írtam már, hogy ez csak azokat a háztartásokat érintette, ahol nem volt kábeltv-s előfizetés, _és_ olyan régi készülékkel rendelkeztek, amelyik nem volt képes a DVB-T adások vételére. Ez az háztartásoknak csak a töredéke, és ott is egy, esetleg két készülékről volt szó."

- irtam peldanak az oirt/ccir-atallast, ott erdekes modon nem voltak ilyen aggalyok.

"Lehet, viszont mobileszközök esetén FM-rádió van (ha van), DAB/DAB+ rádió nincs."

Ez miert problema?

"Nem akkor van baj amikor nincs baj, hanem amikor van!"
Népi bölcsesség

Volt platform, lehetett volna bevonni több rádióállomást. Nem tették. 25 éven keresztül nem léptek ebbe az irányba.
 

"irtam peldanak az oirt/ccir-atallast, ott erdekes modon nem voltak ilyen aggalyok" - A polcok tele voltak kétnormás rádiókkal, sőt a magánimport az osztrákok felől meg jellemzően csak CCIR-t tudó készülékeket hozott be. Ami meg nem volt kétnormás/csak OIRT volt, azoknak a készülékeknek a döntő többsége kis barkácsolással CCIR-re átalakítható volt.

Hogy mobileszköznél miért probléma, hogy nincs DAB/DAB+ vétel? mert elég jelentős azoknak a száma, akik döntően ezen a platformon jelentkeznek, mint médiafogyasztók. Náluk egyértelműbben nem került leváltásra az FM-rádió streaminggel. Nekem ez mutatja, hogy bizony a DAB/DAB+ technikailag jó, de az FM-után a legtöbb helyen kimarad, mint technológiai lépés.

Egyébként ezt nem értem, nem lehetett volna ezt 10-15 évvel ezelőtt kötelezővé tenni? Akkor mára a legtöbb autóban már ott lenne a vevő, ezzel megoldva azt a kérdést, hogy nincs rá kereslet mert nincs választék mert nincs kinek szolgáltatni.

Egyébként még az merült fel bennem, hogy miért nincs Európában műholdas rádió (Sirius XM)? A problémák nagyjából ugyanazok, de pár magáncégnek sikerült felül kerekednie ezeken, állami segítség nélkül is.

Az AH azt teheti meg, amit megengednek neki.

Amúgy az AH-nak sok melója volt ebben (már a tesztidőszak idején is, ahol közben volt pl. egy váltás DAB-ról DAB+-ra; tárgyalások, egyeztetések, hálózattervezés, a kijelölt telephelyek és tornyok felülvizsgálata stb.), nem rajta múlott, főleg, mivel ez egy újabb bevételi forrása lehetett volna.

Mivel a célközönség nagy része még mindig nem tudja, hogy internetet erre is lehet használni / nincs internete, ezért a dab általái sokszoros csatornaszám lehetőség helyett a régi, korlátozott számú és állami kegyből engedélyezett fajta sugárzást lehet csak továbbvinni. Szisztematikusan kicsinálták a rádióadókat a frekvenciatenderekkor. A dab platformra sokkal könnyebb lett volna bekerülni, mert bőven lett volna hely és kell versenyezni a frekvenciákért, mert több csatorna osztozik egyen. 

A nem létező igényt az okozta, hogy nem engedtek dab+ rádiót indítani, állami monopólium volt az is. Nem akarták, hogy legyen széleskörben elérhető sokszínű tartalom, mert az politikailag kellemetlen lett volna a döntéshozóknak. Ezért kicsinálták.

A kínaik meg tömegesen fillérekért gyártanak bármilyen vevőt. A dvb átállásnál is ment a sírás rívás, hogy a csöves szemétbe nem elég antennát dugni. Nálunk kifejezetten az akkor drága rendszert vezették be, amihez drága volt a box, mégis elterjedt és ma már ez az alap.

Ja és ugyanezt látni a helyi digitális tévéknél is. Hogy állami korlátozással van lebutítva. Amit nem az antenna hungária sugároz, hanem helyi tévé saját regionális adója, azt törvényileg lekorlátozták a leggagyibb modulációra és kikötötték, hogy csakis egyetlen digitális tévé csatorna lehet egy frekvencián. Technikailag pedig 20 körzeti tévé adását is lehetne sugározni ugyanonnan, ugyanazon a körzeti muxon, ha nem lenne megtiltva.
https://www.frekvencia.hu/dvb-t-hng-local.htm

"A nem létező igényt az okozta, hogy nem engedtek dab+ rádiót indítani, állami monopólium volt az is. Nem akarták, hogy legyen széleskörben elérhető sokszínű tartalom, mert az politikailag kellemetlen lett volna a döntéshozóknak. Ezért kicsinálták." - negyedszázadon keresztül csinálták ki... Jól bírta... :-P

 

( airween v | 2021. 09. 30., cs – 08:43 )

Szerkesztve: 2021. 09. 30., cs – 08:47

Sziasztok,

régi topic, de hátha érdekel valakit - egyik Facebook csoportban jelenet meg ez a hozzászólás:

"Kedves Csoporttagok!

Közülünk itt sokan szakmabeliek, így remélem nem bánjátok, ha megosztok veletek egy témába vágó érdekességet.

Elég régóta foglalkoztat a digitális rádiózás, és otthonosan mozgok az elektronika és az informatika világában, így kb 2 évvel ezelőtt született meg az ötlet, hogy kellene építeni egy DAB adót. Ez volt az a pont, ahol az átlag ember azt mondja, hogy ezt házilag nem lehet.

Az igazság az, hogy lehet, de tényleg kellett rá áldozni időt, jó sokat. A nullából összeforrasztani mindent, felprogramozni, finomítani, és tesztelni a végletekig.

Aztán eljött az idő, hogy ha már ez működik, és stabilnak néz ki, akkor valamit kéne kezdeni vele, mert ennyi munkát poénból a fiókba visszatolni nem tűnik logikusnak.

Így hát nagyot álmodva megkerestem az Antenna Hungáriát, és az NMHH-t, hogy mit szólnának egy ilyen projekthez. Ez volt az a pont, ahol már teljesíteni kell, mert Robikának az NMHH-tól rádióengedélye lett, az AH pedig befogadta az ötletet és telephelyet adott a tesztre.

A berendezés tesztüzeme folyik műterhelésen ebben a pillanatban is, és várja az indulás pillanatát.

Itt jön a mindenkit érintő rész:

Ez a DAB multiplex Budapesten lesz fogható október 1. 0:00-tól október 31. 24:00-ig a 10D blokkban. A teljesítmény 10W, a lefedettség a budai belkerületekben beltéri, illetve a peremkerületek kivételével Budapesten kültéri.

A kísérlet több célt is szolgál, egyrészt a rendszer vizsgázik, hogy képes hozni a műsorszórásban elvárt minőséget és stabilitást, valamint a Small Scale DAB műfajban elérhető lehetőségeket mutatja meg.

Amennyiben van DAB+ képes vevőkészüléketek, és tudjátok majd venni a jelet, úgy örömmel venném, ha a DLS-ben megjelenő email címre küldenétek majd nekem vételi jelentéseket, mivel a kísérlet végén beszámolót kell írnom, és minden információ amit kapok, aranyat ér majd.

Segítségeteket előre is köszönöm!"

Ilyen bejelentéseknél én mindig az ÉV pontos meghatározását hiányolom a dátumból. Ugyanis ezt jövőre és 10 év múlva is ugyanígy be lehetne posztolni.

Illetve mivel a topik megnyitásának az apropója pontosan 1 éve az volt, h. épp beszántották idehaza az 1 szem dab adót, a fenti hozzászólás lehetne 1 de még inkább 2 évvel ezelőtti hír is. Amiről azóta kiderült h. nem lesz/lett belőle semmit.

Pont ez volt a hír 1 éve tavaly 2020 szeptemberében, hogy végleg leállították az összes dab adás sugárzását Bp-en. Mivel máshol addig sem volt semmi (ha jól tudom), így ezzel a gombnyomással országosan halt meg az egész. Ezért nem értem holnap mi indul el megint, ha csak szánalmas 30 napra is.

Igen, sikerült.

Éppen a XIII. kerületben jártam, a Duna Plaza környékén. Az autórádió be tudta fogni, egy gyors csatornakeresés után be is jött.

KRB DAB TESZT néven jön be.

Most megyek a 4. kerületbe, meglátjuk ott mi lesz.

...úgyis jönnek...

( lcsaszar v | 2021. 09. 30., cs – 15:35 )

A DAB/DAB+-nak hasonló a sorsa, mint anno a kvadrofon kísérleti adásnak. Hiába szeretnék egy páran, hogy legyen, a gazdasági szempontok ezt felülírják. Egyrészt nyilván jó lenne, ha bárki sugározhatna, aki csak akar. De ki a célközönség? Akinek be kellene ruháznia megint egy új vevőkészülékbe, vagy esetleg mindjárt 3-4-be? (Lakás, nyaraló, autó, második autó, mobiltelefon, stb). Jelenleg a pár évtizeddel ezelőtti OIRT/CCIR sikeres átállás után az analóg FM adás vételére alkalmas óriási készülékbázis van jelen, amit ki kellene dobni. Ne csak az új autó tulajdonosokra gondoljunk. Emberek százezreinél némulna el a rádió, már akik még hallgatják.

A személyes oldal, hogy már nem szívesen hallgatok rádiót, éppen a műsorok színvonala miatt. Pedig korábban minden mobiltelefon vételekor szempont volt, hogy tudjon FM rádiót. Ezzel szemben a valóság, hogy soha nem hallgatok mobilon rádiót. Normális zenei adók nincsenek. Ha néha rádiózni támad kedvem, az autóban végigpörgetem, meghallgatom a híreket, egy ideig tűröm a röhögcsélős műsorokat, aztán benyomok valami saját zenét. Nekem ne öljenek bele egy fillért se a rádiózásba. Még ha lenne DAB+ vevőm, akkor sem hallgatnám.

Én is ritkán hallgatok rádiót, inkább csak reggelente a Millásreggelit - azon kívül szinte semmit.

És ezt is neten, streamelve. Néha előszedem ezt az USB-s SDR-t, és poénból azon hallgatom, de ezt tényleg csak a magam szórakoztatására...

Kocsiban szoktam még hallgatni (a pandémia előtt, reggelente - lásd fent), szerintem ez az egy létjogosultsága van még a hagyományos broadcast jellegű adásoknak. Ha mondjuk lenne egy DAB átállás, megkockáztatom, hogy kicserélném a rádiót (eleve CD lejátszó van benne, MP3-at nem tud lejátszani :)).

De ha gazdaságilag nem éri meg itthon, miért éri meg a szlovákoknak? Egyik ismerősöm most küldött képet, Győrben lakik, a (DAB+) vevője 26 állomást talált (mindegyik szlovák, 1 magyar nyelvű).

Ott van célközönség?

Félig egyetértek. A DAB/+ egy szutyok formátum, nem a digitális volta miatt, hanem az alacsony bitrátás pöcs kódekjük miatt, meg a rádióadások színvonala is a béka ’gge alatt van, de ettől még visszalépés a technológiai fejlődéstől. Költségoldalról meg azért nem lehet érvelni, mert igaz, hogy jelenleg a hivatalos tunerek drágák, de ez egy ördögi kör, mert addig nem megy le az áruk, amíg valódi tömegigény miatt nem gyártják őket olcsóbbra, de míg magasan van az áruk, addig viszont az igény nem fog felfutni. A színvonal meg azért nem érdekes, mert sok ember hallgat még rádiót, kamionosok, ingázók, utazók, stb..

Egyébként lehet jó oldala is, ha kihagyjuk a DAB-ot, és később adoptálunk valami normálisabb digitális formátumot. Ha rajtam múlna, min. sztereó, 44,1 kHz, 256 kbites ogg/opus streamet írnék elő (az aac proprietary formátum még), és nem azért, mert ténylegesen is kell ennyi, hiszen ez máris overkill, hanem azért, hogy a sok jogvédő, meg műsorszóró nyakkendős ne trükközgessen a dinoszauruszok korabeli 32-64 kbites mp2-es szutykával, keresgetve, hogy hol van a minimum, meg transzparencia böff-böff. A 128 kbites mp3 már szerintem valójában elég lenne, de akkor rászoknak, hogy a minimumra megyünk rá, közben meg 2021 van, mindenki HD, FullHD-ben, 4K-ban streameli már a sok megabites videókat, digitális tévéadásokat is, meg 100-200 gigás játékokkal játszik, a weboldalak is sok megásra híztak, nehogy már ez legyen a döntő tényező, hogy audiónál pár ×4ros bit ide vagy oda, nem 1989 van már. Ne legyen minimumozás meg trükközés, fejlődjön a technológia, legyen jó a hangminőség, legyen az embereknek csábító ilyen oldalról is.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Az mindegy, hogy nem hifin, meg csak háttérzörej, a technológiai fejlődés érdekében a minőséget ne mérjük ki a minimumra, meg sokszor az alá. Aztán ha a veresegyházi asszonykórus, meg Győzike szól belőle, meg emiatt nem is hallgatja senki, akkor is előreléptünk technológiailag az analóghoz meg a mostani 64 kbps-hoz képest. Ez csak ilyen általános mihez tartás végett kéne. Nyilván a következő lépés az lenne, hogy értelmes adók legyenek, amik értelmes dolgokat adnak, amik érdeklik is az embereket, és hallgatja is valaki, az nem vitás, hogy ezen a fronton is kéne fejődni. Az is igaz, hogy ez nem magyar sajátosság, itt kint a UK-ben is kb. hallgathatatlanok a rádióadók, annyira érdektelen chav meg iszlamista fos árad belőlük, hogy az ember inkább főbe lőné magát, mint hogy azt hallgassa, ötszörös méretű lakossággal, meg a magyarnál jelentősebb pénzügyi háttérrel is csak ennyit tudnak sajnos.

“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)

Tudtommal nincs, de ezt már a '80-as években sem tekintette senki emberfia valódi hi-fi minőségnek. (Mondhatni egyfajta szitokszó, vagy finom, úriember módjára történő kijelentése volt annak, hogy valami sz@r, ha azt mondták róla, hogy "DIN 45500 szerinti hifi minőséget tud")

> Akinek be kellene ruháznia megint egy új vevőkészülékbe

Nem kell, jön magától. Ha elég sok helyen elterjed, akkor egyre kevésbé fognak már DAB nélküli rádiót gyártani. Márpedig sok helyen terjed. Én pl. alapból kaptam DAB rádiót az autómba, és mindig azt hallgatom, végtelen sok program van rajta (AT-CH-DE országokban tesztelve).

( klai | 2021. 10. 04., h – 14:50 )

Szerkesztve: 2021. 10. 04., h – 14:51

.

( klai | 2021. 10. 04., h – 14:50 )

Szerkesztve: 2021. 10. 04., h – 15:17

-