Megvetted-e már...

...a CHIP magazin legújabb számát?

Hozzászólások

Mit tud a Pro?

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

korábban is jeleztem, elfogult írásokat mindenki tud alkotni, objektívet csak kevesen

Micsoda megállapítás! Tudsz még ilyeneket? :D

Én mondjuk elgondolkodnék, hogy a wiki szócikk szerzőjének vajon szándékában allt-e objektív írást alkotni, vagy eleve csak a szórakoztatás lehetett a célja. 

Megpróbálok objektív lenni. Tudod, nem elég objektívnek lenni, annak is kell látszani, szóval én csak megpróbálhatok az lenni, az olvasó meg majd eldönti, hogy szerinte ez mennyire sikerült :)

A blackPanther OS egy Linux disztribúció. Néhány dologban különbözik a Linux disztribúciók többségétől:

- a legszembetűnőbb talán az, ahogy a felhasználókat a weboldaluk kezeli, pl egy csomó dologhoz nem lehet hozzáférni "mezei" érdeklődőknek, ilyet más disztrók esetében nem tapasztaltam (pedig nagyon sokfélét teszteltem), holott ez a disztró is pontosan ugyanúgy felhasználja a Linuxot (egyrészt magát a kernelt, másrészt  az alkalmazásokat) fejlesztő közösség munkáját, mint a többi

- a Pro verzió, ami nem ingyenes, nem tölthető le tesztelésre (a többi fizetős, pl. a Red Hat és a SuSE esetében van n-day free trial period)

- a magyarítás nem teljes; ez azért szomorú, mert a fejlesztő(k) ezt magyar fejlesztésű, magyar operációs rendszernek hirdetik, így illene benne mindennek magyarnak lennie (még a telepítő sem volt teljesen magyar, amikor próbáltam)

- a népszerű disztribúciókkal ellentétben a bP nincs felkészítve VirtualBox alatti használatra (legalábbis nem volt akkor, amikor néztem), ami szintén baj, mert az ember ott tud a legkönnyebben tesztelni, operációs rendszereket összehasonlítani (ez az UBK-nál is probléma, ott is olyasmi a válasz a jelzésre, hogy "nem arra készült, hogy VirtualBoxban használják")

 

Nézzünk egyéb "érdekességeket":

https://akadalymentes.kormany.hu/download/d/1b/f0000/Black%20Panther.pdf

Ebben szerepel egy magyarországi esettanulmány, amiben pl. ilyet is lehet olvasni:

"... a cégvezető kérte a teljes rendszerük migrációját blackPanther OS-re. Ezt egy pénteki nap el is kezdtük és a következő hétfőre a 10 gépes hálózatot és a szervert sikeresen migráltuk. A dolgozókat hétfő reggel az új környezet fogadta, akik először észre sem vették a váltást."

Ott vakok vagy tök' hülyék dolgoznak? :) Vajon melyik ez a cég? Vajon miért nem tudhatjuk meg ennek a cégnek a nevét, ami referenciaként is szolgálhatna?

Ez is szerepel a linkelt dokumentumban:

"2010-ben a blackPanther OS a nemzetközi TOP100-as listán már az 5. helyet tudhatta magáénak több mint 1100 letöltéssel naponta, megelőzve ezzel olyan rendszereket, melyek létüket és piaci pozíciójukat multinacionális vállalatok jelentős összegű támogatásának, beruházásának köszönhetik."

Melyik ez a nemzetközi Top100-as lista? A Distrowatch.com-on - tudom, ez nem mérvadó - 78. helyezett volt 2010-ben a bP. Ma éppen a 192.

Az Ubuntu is megemlítésre kerül a PDF-ben:

"A blackPanther OS idősebb projekt, mint az Ubuntu Linux! Míg az Ubuntu-Linux-ot Mark Shuttleworth, a Canonical Ltd. tulajdonosa, 10 millió dollár tőkével támogatta meg 2005-ben, a magyar blackPanther OS kizárólag önerőből fejlődhetett idáig, mégis fennáll már 15 éve."

Ezt bizonyára benyelik páran, de azok nem, akiknek van fogalmuk arról, hogy mennyit profitál a bP csapata pl. a kernel, a többi disztribúció és a Linuxos alkalmazások fejlesztőinek munkájából.

Egy további "erős" kijelentés:

"A blackPanther OS-en nevelkedett diákok kiváló eredményeket értek el attól függetlenül, hogy a rájuk bízott feladatot később milyen más rendszeren kellett megoldaniuk. Erre a Microsoft termékeken“nevelkedett” diákok teljességgel képtelenek."

Ennek alátámasztására van valamilyen hiteles statisztikai adat? Ilyen nyilvánvaló hülyeségeket bárki tud mondani, viszont nem mindenkinek engedik meg, hogy egy ilyen hülyeséget meg is jelenthessen egy kormányzati portálon.

 

Én kedvelem a Linux disztribúciókat, több mint 10 éve áttértem Linuxra, nekem tetszene, ha egy ilyen oprendszer jobban elterjedne; ha az iskolában Linuxot oktatnának Windows helyett (vagy legalább egyenrangúan mellette); ha a kormányzati szervek, hivatalok dolgozóinak gépein valamilyen Linux futna; ha Linuxra fejlesztett alkalmazásokat használnának, de erre pont a blackPanther OS-nek van a legkisebb esélye, ha marad a fejlesztői és képviselői részéről ez az arrogáns, kirekesztő magatartás.

Mit érdekel az téged, úgysem vehetsz. :D

Magánszemélyek részére a pro változatokat nem értékesítjük, kizárólag a regisztrációs oldalon feltüntetett 1. és 2. pont feltételei szerint juthatnak hozzá! A megrendelés féltétele, hogy már blackPanther OS felhasználó légy, és legyenek alapismereteid a rendszerről.

Szerkesztve: 2020. 05. 31., v – 21:55

Mennyit fizetett Vector a hirdetésért?  Vagy már a magyar számítástechnikai újságírás is ennyire mélyrepülésben van, hogy mindent befogadnak töltelék cikknek?

Érdekes, a hivatalos címlapon egy szó sincs a bp-ről.

Másik kérdés, ha online előfizetésem van a chipről, akkor elég ha a monitort fotózom le?

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

Elég sok magyar operációs rendszer volt. De ezt a mi magyar és mi nem témát már lejátszottuk, nem?

Ha "blackpanther, a magyar oprendszer története" lenne, akkor picit más lenne a leányzó fekvése. De csak egy picit.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

> De ezt a mi magyar és mi nem témát már lejátszottuk, nem?

Velem? Én azt sem tudom miről megy itt a cséphadarás.

> Ha "blackpanther, a magyar oprendszer története" lenne, akkor picit más lenne a leányzó fekvése. De csak egy picit.

Hát, mint cherockee kommentjéből kiderült, tényleg a BP-ről van szó abban a címlapi szalagcímben - csak nem írták ki a nevét - úgyhogy jó volt a tippem.

Igen. Akkor fussunk neki még egyszer.

Linux egy kernel. Ami körülötte van az javarészt GNU project terméke. De vannak kimondottan Linux specifikus alkalmazások. Ennek összessége amit disztribúciónak hívunk. Köznyelv linuxnak, a Linux/GNU párosítást hívja, ahogy a Linux/Android párosítást Androidnak.

Mitől lesz egy OS egyedi? Modjuk attól, hogy a kernele vagy a userlandje jelentősen eltér a többi OS-étől.

Mitől lesz egy OS nemzeti? Attól, hogy a fejlesztői jelentős többsége adott nemzethez tartoznak, adott nemzet kormánya jelentős erőforrásokat fektet a fejlesztésébe, vagy adott esetben kimondottan adott nemzetspecifikus fejlesztéseket tartalmaz.

Ha a blackpanthert megvizsgáljunk, egy átcsomagolt Linux disztribúciót látunk, ami design elemeken, és a distrowatchos szavazóscripten kívül, nem tartalmaz jelentős egyedi komponenst, 99%-ban (kernel, userland, tsai.) megegyezik a többi másik disztribúcióval. És ha már a nemzetiségnél tartunk, már a neve sem magyar. Legalábbis a blackpanther nem épp egy szittya ősmagyar szó. Az OS fejlesztői gárdájában a teljes méretéhez viszonyítva elenyésző számban vannak magyar fejlesztők. Ne tudok róla, hogy bármilyen jelentős állami támogatást kapott volna a project. Nem tudok jelentős, olyan jelentős kimondottan Magyarországgal vagy magyarsággal kapcsolatos komponenséről, ami miatt megkaphatná ezt a jelzőt.

Tehát, beszélhetünk egy linux disztribúcióról, aminek a karbantartói, fő fejlesztői magyarok. Nem beszélhetünk nemzeti vagy épp különálló OS-ről. Pl. még az UHUnak sincsenek ilyen tévképzetei.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

> Igen. Akkor fussunk neki még egyszer.

Szerintem is, mert szemmel láthatóan nem értetted meg, amit mondtam.

> Mitől lesz egy OS egyedi? Modjuk attól, hogy a kernele vagy a userlandje jelentősen eltér a többi OS-étől.

Elég érdekesen fogod fel az egyediség kérdését. Az eltérésnek a mértéke irreleváns, csak a megléte számít. Ennyi erővel az emberek sem egyediek, hiszen nem térnek el jelentősen egymástól, echte ugyanazok a "komponensek" vannak mindegyikben, a génkészletük is 99+% azonos, stb.

> Mitől lesz egy OS nemzeti? Attól, hogy a fejlesztői jelentős többsége adott nemzethez tartoznak, adott nemzet kormánya jelentős erőforrásokat fektet a fejlesztésébe, vagy adott esetben kimondottan adott nemzetspecifikus fejlesztéseket tartalmaz.

Én nem "nemzeti", hanem "magyar" OS-ről beszéltem. A nemzeti azt jelenti, hogy egy nemzeté, valamely nemzet azt választotta és még csak az sem kell, hogy azon nemzet találmánya legyen; hány országban is nemzeti sport a futball? A magyar meg azt jelenti, hogy magyarok állították elő, de mindegy, hogy milyen komponensekből. És én ez utóbbiról beszéltem.

> Ha a blackpanthert megvizsgáljunk, egy átcsomagolt Linux disztribúciót látunk, ami design elemeken, és a distrowatchos szavazóscripten kívül, nem tartalmaz jelentős egyedi komponenst, 99%-ban (kernel, userland, tsai.) megegyezik a többi másik disztribúcióval. És ha már a nemzetiségnél tartunk, már a neve sem magyar. Legalábbis a blackpanther nem épp egy szittya ősmagyar szó. Az OS fejlesztői gárdájában a teljes méretéhez viszonyítva elenyésző számban vannak magyar fejlesztők. Ne tudok róla, hogy bármilyen jelentős állami támogatást kapott volna a project. Nem tudok jelentős, olyan jelentős kimondottan Magyarországgal vagy magyarsággal kapcsolatos komponenséről, ami miatt megkaphatná ezt a jelzőt.

Az én állításom az volt, hogy attól, hogy ez-vagy-az a kernel, attól még lehet magyar az OS. Ennyi és nem több. Látsz ebben az állításban bármi kitételt a BP-vel kapcsolatban? Én sem. Én egy generikus állítást tettem azzal kapcsolatban, hogy lehetnek egy OS-nek bármiféle komponensei, ha magyarok rakják össze, az egy magyar OS lesz és ezzel kapcsolatban a BP neve, tulajdonságai, vagy a készítői irrelevánsak. A te felfogásodat követve semmi sem magyar, amit idehaza állítanak elő, de idegen neve van, vagy van benne külföldi komponens; viszlát TVC, HT és Primo, ezekben mind Z80-as CPU volt, ami amcsi, sőt a HT konkrétan TRS-80 klón, még a BASIC-je is microsoftos... Ennyi erővel nem magyar egyetlen gép sem, legyen mechanikus, vagy elektronikus, hiába magyar emberek rakták össze, a komponenseket mind Kínából importálták, a chipektől a csavarokig.

> Tehát, beszélhetünk egy linux disztribúcióról, aminek a karbantartói, fő fejlesztői magyarok. Nem beszélhetünk nemzeti vagy épp különálló OS-ről. Pl. még az UHUnak sincsenek ilyen tévképzetei.

Isoraz, kevered a nemzetit és a magyart, valamint irreális a különálló OS fogalmáról alkotott véleményed.

> Szerintem elég egyértelmű, hogy a nemzeti itt a magyar általánosításaként szerepelt

Mármint kinek a részéről? Mert Hiena ezt írta: "Mitől lesz egy OS nemzeti? Attól, hogy a fejlesztői jelentős többsége adott nemzethez tartoznak, adott nemzet kormánya jelentős erőforrásokat fektet a fejlesztésébe, vagy adott esetben kimondottan adott nemzetspecifikus fejlesztéseket tartalmaz."
Én pedig nem erről beszéltem.

Akkor meg keveri a kettőt, ahogy mondtam. Amit ő leírt, az a nemzeti, hogy egy nemzet beáll valami mögé. Amiről meg én beszéltem az az, hogy ha magyarok rakták össze, akkor az magyar termék, a komponensektől függetlenül, mert az a termék és nem a komponensek.

A "nemzeti" az egy melléknév, arra reflektál, hogy milyen az alany. Az ominózus intézménynek meg az a neve, hogy "Nemzeti Dohánybolt", tehát ott tulajdonnév, tehát ő maga az alany, nem reflektál semmire, csak így hívják. Annak pedig, hogy minek hívnak valamit, nincs közvetlen ráhatása arra, hogy milyen az a valami. Csinálhatsz te is sört, elnevezheted Nemzeti Sörnek, de attól az még nem lesz nemzeti. Majd akkor, ha az egész nemzet azt vedeli. Ennek megfelelően az említett intézmény is csak akkor szolgált rá a nevére, ha a hazai bagósok többsége onnan szerzi be a koporsószöget. Mivel azonban én nem dohányzom, így erre adekvát választ sem tudok adni, hogy ez így van, vagy sem.

Ahhoz, hogy különálló OSről beszélhessünk, meg kell lennie egy bizonyos fokú eltérésnek. Pl. te sem akarsz egy csimpánzzal kamatyolni, holott a génkészletünk cca. 98%-ban megegyezik, mert semmilyen formában nem vagyunk azzal a fajjal kompatibilisek.
Ugyanez vonatkozik az operációs rendszerekre is.

Mikor arról beszélsz, hogy magyarok állították elő, akkor talán érdemes megvizsgálni, hogy hány %-ban is volt a dologban magyar kéz. Mert attól, hogy egy Suzukit itt szereltek össze, a márka nem lesz magyar. Olyan ez mint amikor piros-fehér-zöld pántlikától lesz magyar a kínai fokhagyma. Vagy amikor egy kíni pólóra rászitáznak két csíkot és magyar sportmez lesz belőle. 
A mikroszámítógépes analógiád ott sántít, hogy mindegyik gép esetében jelentős mérnöki munka volt, hogy a klónt, vagy a liszenszben vett terveket az itthoni viszonyokra industrializálják, és a gyártás, szerelés művelete is itthon történt. Arról nem beszélve, hogy ezek a gépek mögött volt némi politikai hátszél is, mert hozzájárult bozonyos know-how megszerzéséhez.

Bocsánat, a lendületes kommentelésben kimaradt a  "tisztán magyar, nemzeti...". Van fontosabb elfoglaltságom is itteni kommenteléseknél.

Ha megnézed pl. Redhat, Debian, Ubuntu, Gentoo, AmigaOS, DMOS, FreeBSD, AROS, RTOS, QNX felsorolást, elég egyértelmű, hogy hol lehet egy vonalat húzni a linux disztribúciók és az egyéb OS-ek közé. Nincs semmi irrealitás abban, hogy ne különálló OSnek nevezzünk egy kernel és userland szinten majdnem 100% kompabilitást mutató bytehalmazokat. Továbbra is azt mondom, némi jóérzéssel, a bP esetében beszélhetünk magyar linux disztribúcióról, de nem beszélhetünk magyar OS-ről.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

> Ahhoz, hogy különálló OSről beszélhessünk, meg kell lennie egy bizonyos fokú eltérésnek. Pl. te sem akarsz egy csimpánzzal kamatyolni, holott a génkészletünk cca. 98%-ban megegyezik, mert semmilyen formában nem vagyunk azzal a fajjal kompatibilisek.
> Ugyanez vonatkozik az operációs rendszerekre is.

Én az egyediségről alkotott elképzeléseidre reflektáltam, hogy merőben tévesek. Ami nem egyezik meg 100%-ig akármi mással, az egyedi. Lehet, hogy nem túl nagy mértékben, de egyedi. Ennek megfelelően egy Linux disztró is egyedi, csak maximum nem túl eredeti. Klón. Kópia. Whatever.

> Mikor arról beszélsz, hogy magyarok állították elő, akkor talán érdemes megvizsgálni, hogy hány %-ban is volt a dologban magyar kéz.

És ez hol mond ellent annak, amit én mondtam?

> Mert attól, hogy egy Suzukit itt szereltek össze, a márka nem lesz magyar.

Itt nem is erről volt szó, nem outsourced összeszerelésről, hanem saját kútfősről. Ugyanis, ha a Suzuki valamelyik helyi gyárában rakják össze, az nyilván csak assembled in Hungary, de ha egy hazai cég Suzuki alkatrészekből, de a saját szakállára összerak egy kocsit, akkor az már magyar termék lesz. Akkor is, ha csak 5%-ban tér el az ismert Suzuki modellektől.

> Olyan ez mint amikor piros-fehér-zöld pántlikától lesz magyar a kínai fokhagyma. Vagy amikor egy kíni pólóra rászitáznak két csíkot és magyar sportmez lesz belőle.

És ennek mi köze ahhoz, amiről én beszéltem? (Egyébként az utóbbi példád nem feltétlenül stimmel, mert a "magyar sportmez" nyilván téves, hiszen az ominózus sportmez kínai és nem magyar, de a "magyar sportmez" már megállja a helyét, mert ez egy "kínai magyar sportmez", mivel ott a termék az nem egyszerűen sportmez, hanem magyar sportmez. Abban a kontextusban nem azt jelenti, hogy magyar a termék, hanem azt, hogy magyar "felségjelű"/"színű". A brazil sportmezeket is kínában gyártják, de attól azok még brazil sportmezek.)

> A mikroszámítógépes analógiád ott sántít, hogy mindegyik gép esetében jelentős mérnöki munka volt, hogy a klónt, vagy a liszenszben vett terveket az itthoni viszonyokra industrializálják, és a gyártás, szerelés művelete is itthon történt. Arról nem beszélve, hogy ezek a gépek mögött volt némi politikai hátszél is, mert hozzájárult bozonyos know-how megszerzéséhez.

Miért, egy Linux disztribúció összeszerelésében nincs mérnöki munka? Next-next-next-finish? Az UHU Linuxot is valami script állította össze, nincs mögötte tizensokévnyi melója a jóég tudja hány mérnöknek? BTW, "a gyártás, szerelés művelete is itthon történt", ez elég érdekes pont az érvelésedben, lévén egy bekezdéssel feljebb még pont azt mondtad, hogy attól még nem magyar valami, hogy itthon szerelik össze. Most akkor, hogy is van ez?

> Bocsánat, a lendületes kommentelésben kimaradt a "tisztán magyar, nemzeti...". Van fontosabb elfoglaltságom is itteni kommenteléseknél.

A politikai részt magasról leszarom. Ennek már amúgy sincs végképp semmi köze ahhoz, amiről én beszéltem.

> Ha megnézed pl. Redhat, Debian, Ubuntu

vs.

> Nincs semmi irrealitás abban, hogy ne különálló OSnek nevezzünk egy kernel és userland szinten majdnem 100% kompabilitást mutató bytehalmazokat.

Akkor most, hogy is van ez? A "kernel és userland szinten majdnem 100% kompabilitást mutató bytehalmazok" nem nevezhetőek külön OS-nek, de a Debian és az Ubuntu igen? Az utóbbi az előbbi mindenkori unstable ágán alapszik. A csomagkezelője azonos. Amióta systemd van SysVInit és UpStart helyett, azóta az initje is. (Mellesleg a systemd kapcsán nyugodtan ide lehet szúrni, hogy amióta van, azóta a Linux disztrók között még kevesebb a különbség.) A szoftverkészlete is azonos a két OS-nek, maximum a frissessége tér el, de nyugodtan telepítgethetsz az egyikéből a másikra és vice versa. Közel 100% a kompatibilitás. Akkor ennyi erővel az Ubuntu sem önálló disztró. Sőt, ennyi erővel kb. nem önálló OS egyetlen deriváns disztró sem. Most akkor, hogy is van ez?

> Továbbra is azt mondom, némi jóérzéssel, a bP esetében beszélhetünk magyar linux disztribúcióról, de nem beszélhetünk magyar OS-ről.

Én meg továbbra sem a BP-ről beszéltem, hanem általánosságban.

Nah, utoljára, hámozzunk eggyet a buborékon. Megpróbálom tőmondatokban írni. Nem mennek neked az összetett mondatok.

Annó, az EU előírt egy %-ot, hogy mikortól gyártanak egy terméket az EU-ban. Ez 2000 körül,  az alkatrészek 30%-a és az összes jelentős szerelési fázisa EUs területen kellett történnie. Csomagolás nem az. Felirat szitázás nem az. Ha egy szoftver 98%-át nem magyarok csinálták, akkor ne legyen már magyar. Akkor térhetnénk el ettől, ha egyedi, magyarspecifikussá lett volna téve. Vagy magyarországon domináns lenne a területén.
Szépen elsiklottál az indusztrializálás felett. Pedig, hülyeséget írtam. Technologizálást akartam írni. Ami egy terv gyárthatóvá tételét jelenti. Egy fizikai termék tervezésnek kb. 80%-a. A magyar mikroszámítógépeknél ezt is meg kellett ugrani. Csomagkezelő készítése, csak a nemzeti masni a csomagon. Még ha sok mérnök, sokat dolgozott rajta. Ezért visszás, ha ettől válik magyarrá  valami.

Linux disztribúciókat és más OS-eket írtam elválasztandónak. Erre kiemeled a Debiant és az Ubuntut.
A következő idézett mondatot én csesztem el, pont került a kérdőjel helyett a végére.

Igen, nem a disztribúciók, nem önálló OS-ek. Ugyanazon OS eltérően porcukrozott változatai. Mivel jelentős mértékben átjárhatóak. Pl. a binárisan terjesztett, statikus linux szoftverek, a disztribúció jelentős hányadán probléma nélkül futnak. Most próbáld meg ugyanezt a binárst mondjuk QNX-en futtani.

"Maradt még 2 kB-om. Teszek bele egy TCP-IP stacket és egy bootlogót. "

> Nah, utoljára, hámozzunk eggyet a buborékon. Megpróbálom tőmondatokban írni. Nem mennek neked az összetett mondatok.

Neked még az egyszerűek sem mennek, ahogy nézem, a nagyképűséget viszont lvl9999-esen tolod.

> Annó, az EU előírt egy %-ot, hogy mikortól gyártanak egy terméket az EU-ban. Ez 2000 körül, az alkatrészek 30%-a és az összes jelentős szerelési fázisa EUs területen kellett történnie.

Magyarán, ha egy számítógép alaplapjának alkatrészeit távolkeleten gyártják és ott is szerelik össze akkor hiába lehet maga az alaplap 100% európai tervezés, akkor sem európai termék? A beléptetésvezérlő, amit az előző melóhelyemen alkottunk, az sem magyar, mert Kínában gyártott amcsi chipekből áll és gyártani is Kínában gyártatja a cég. Én kívánok elnézést. Van miért.

> Csomagolás nem az. Felirat szitázás nem az.

Én nem is erről beszéltem. Te rögeszmésen leragadtál ennél a "betekerték nemzetiszín-pántlikával" kérdésnél és vagy nem olvastad el, hogy mit írtam, vagy nem fogtad fel. Mondom, hogy még az egyszerű mondatok sem mennek.

> Ha egy szoftver 98%-át nem magyarok csinálták, akkor ne legyen már magyar.

Mi az, hogy "ne legyen", sőt "ne legyen már"? Ha azt írod, hogy "nem az", akkor az egy vélemény, ami vagy megáll, vagy nem, de így ebből az jön le, hogy te nem egyszerűen nem tartod magyarnak, hanem nem akarod, hogy az lehessen, sőt egyenesen sértve érzed magad, ha valaki mégis annak gondolja. Rossz hírem van: ezt nem te döntöd el. BTW, áruld már el: honnan tudod, hogy a 98%-át nem magyarok csinálták? Honnan tudod, hogy a benne megtalálható - a projekttől független - szoftverek, vagy a kernel hányad részét írták magyarok?

> Akkor térhetnénk el ettől, ha egyedi, magyarspecifikussá lett volna téve.

Ehen, szóval, ha veszek pár mázsa gerendát valahonnan a skandináv országokból és megrendelésre építek belőlük egy faházat, akkor az nem magyar termék, mert nem magyar "alkatrészekből" van és nem is magyar specifikus, csak egy generikus faház, skandináv alkatrészekből. No comment.

> Vagy magyarországon domináns lenne a területén.

Nem, ennek már megint semmi köze nincs ahhoz, hogy magyar-e vagy sem. Ha Alaszkában egy magyar pasas összerak egy rádiót, akkor az is magyar termék, akkor is, ha sosem lát magyar földet. Ez amiről te beszélsz, ez már megint a "nemzeti" kategória.

> Szépen elsiklottál az indusztrializálás felett. Pedig, hülyeséget írtam. Technologizálást akartam írni.

Nem siklottam el felette, csak nem tettem szóvá, mert nem vagyok szőrszálhasogató; ha értem, hogy mit akartál mondani, akkor minek kössek bele? Lent nevergone kommentjébe is beleköthettem volna, hogy a rovásírás egyfelől nem nyelv, másfelől meg már vagy ezer éve a latin ábécé betűit használjuk, de felesleges lett volna...

> Ami egy terv gyárthatóvá tételét jelenti. Egy fizikai termék tervezésnek kb. 80%-a. A magyar mikroszámítógépeknél ezt is meg kellett ugrani.

Igen. Egy Linux disztró összerakásánál meg más dolgokat kell megugrani. Tonnányi disztrócsíra van, ami sosem jut el production állapotba, mert nem tudják megugrani a lécet. Ezért kérdem: szerinted az UHU-ban nincs benne az a tömérdek mérnöki munka, amiről beszélsz?

> Csomagkezelő készítése, csak a nemzeti masni a csomagon. Még ha sok mérnök, sokat dolgozott rajta. Ezért visszás, ha ettől válik magyarrá valami.

Nem konkrétan ettől, hanem attól, hogy magyar emberek tervezik és építik meg. Akármiről is legyen szó. Ha a komponensek származása ebbe beleszól, akkor kb. minden kínai, vagy tágabb esetben távolkeleti. Egyébként hány csomagkezelőt írtál, hogy szerinted az csak masni? (És már megint idekevered a "nemzeti" fogalmát, holott én végig nem arról beszéltem, te erőlteted bele mindenáron; mondom, hogy ez egyszerű mondatok se mennek neked, ha ezt ötödjére sem fogod fel...)

> Linux disztribúciókat és más OS-eket írtam elválasztandónak. Erre kiemeled a Debiant és az Ubuntut.

Kiemeltem, mert az egyik mondatoddal tettél egy állítást, amiben felsoroltad, hogy miket lehet külön OS-nek hívni, a rákövetkezővel meg nyomban meg is cáfoltad az egyiknek a különálló OS-nek hívhatósághoz való jogát. Ez egyébként nem az első önellentmondásod már.

> A következő idézett mondatot én csesztem el, pont került a kérdőjel helyett a végére.

Mármint, hogy úgy akartad írni, hogy "Nincs semmi irrealitás abban, hogy ne különálló OSnek nevezzünk egy kernel és userland szinten majdnem 100% kompabilitást mutató bytehalmazokat?" Hát de ez a mondat így teljesen értelmetlenül van ott. Nem csak, hogy a kapcsolatát veszti el az előzővel, de gyakorlatilag önmagadat kérdőjelezed meg azzal, hogy rákérdezel, hogy nem irreális-e azon felvetésed, hogy közel 100%-ig kompatibilis OS-eket ne lehessen különálló OS-nek hívni... Egyébként megválaszolván: de, irreális. Ennyi erővel nem különálló OS-ek a windows 7 és windows 8 sem. BTW, ha az egyik disztróban 2.6-os kernel van, a másikban meg 5.4-es, akkor ugyanaz a kernel van benne? Ha az egyik FreeBSD disztró a 12.0-án alapszik, a másik meg a 8.4-en, akkor ugyanaz a kernel van benne? Szóval a különféle disztrókban (nem csak a Linuxokban) még a kernel sem szükségszerűen ugyanaz. Számtalan mutációja lehet.

> Igen, nem a disztribúciók, nem önálló OS-ek. Ugyanazon OS eltérően porcukrozott változatai. Mivel jelentős mértékben átjárhatóak. Pl. a binárisan terjesztett, statikus linux szoftverek, a disztribúció jelentős hányadán probléma nélkül futnak. Most próbáld meg ugyanezt a binárst mondjuk QNX-en futtani.

Hát ezt szerintem írd meg a Slackware, a Debian, az RHEL és a Suse készítőinek, hogy szerinted a négy rendszer ugyanaz az OS. Feltétlenül posztold ki, hogy mit válaszoltak.
Kettő: Akkor én azt mondom, hogy Igen, nem, aaaaazellennemvéééd Nem, a windowsok nem önálló OS-ek. Ugyanazon OS eltérően porcukrozott változatai. Mivel jelentős mértékben átjárhatóak. Pl. a binárisan terjesztett, statikus windows szoftverek, a windowsok jelentős hányadán probléma nélkül futnak. Most próbáld meg ugyanezt a binárst mondjuk QNX-en futtani. Érted már, hogy miért irreális?

"Ha a blackpanthert megvizsgáljunk, egy átcsomagolt Linux disztribúciót látunk"
köszönjük a szakértést, nincs értelme továbbiakat olvasni tőled a témában.

"a distrowatchos szavazóscripten kívül, nem tartalmaz jelentős egyedi komponenst"
ennek szaladj neki mégegyszer. illetve inkább ne, mert konkrétan lófaszt sem tudsz a blackPantherről.

Ne már... Nem lehetne, hogy Vector marad vagy a Gaminator(?) vonalon, vagy felvesz egy marketingest?

"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol

tévedés. minek szaladjak. egyrészt elég régóta nem foglalkozom ezzel sem, másrészt soha nem kellett szaladni utána, engem vitt a project, nem úgy mint téged.

de továbbra is várjuk (már évek óta, de hiába) hogy felmutassátok, Ti mit alkottatok, amiből legalább 100 számítógéphasználó hasznot húzott... pofázni, okoskodni, megmagyarázni hogy az a fasza amit Ti és ahogyan gondoltok, az megy. Barcza (meg egy vödör másik ember) ezért lépett le innen, mert ilyen dilettáns majmok vagytok. velük ellentétben én viszont nagyon jól szórakozom, pedig töredékét nem tudom annak a Linuxról, mint közületek néhányan. még a végén kiderül, hogy hülyébbek vagytok nálam is...

Gondolom attól magyar, hogy a fájlrendszerben nem inode-ok vannak, hanem i-bögök.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Amióta a fritzek kivágták az eredeti gárdát 2004 körül, számomra halott a Chip, a PC magazin meg becsődölt...

kicsit erdekes, hogy egy fizetos szoftverrol keszult demo vidoeban ott virit a popcorn time, meg mutogatjak is, persze en is toltok le filmet, sorozatot, de azert egy becsomagolni egy szoftverbe, amit utana penzert adnak, minimum megkerdojelezheto

http://szoftvervasarlas.co.hu - szoftverek legjobb áron

azzal nincs gondod, hogy a közoktatásban Windows-t tanítanak / követelnek meg, közben a kutyát nem érdekli hogy a kölöknek honnan van...? orrba-szájba kézről-kézre adták az olyan termékkulcsokat (10 éven át) az MS szoftverekhez iskolásoknak, amihez semmi közük nem volt, esetenként a tanári kar is így járt. tudnék példát mutatni konkrét iskolára, ahol a gépeken nem az oda szánt kulcsokkal pörögtek a windows-ok. amúgy utorrent a második szoftver, amit egy kölök a másolt windows telepítése után pakol fel.

ez a megkérdőjelezhető, meg a hupos szakértésetek folyamatosan, amikor a párduc szóba kerül :)

Mi van? Ráléptem a tyúkszemedre?

Teli a tököm az olyan önjelölt tartalomgyártókkal, aki a saját anyanyelvükön nem képesek egy összetett mondatot kialakítani.

Azért írsz, hogy elolvassam? Akkor tedd magyarul.

(Lehet, hogy éppen egy magyar disztróról  is szó van valahol?)

(Kovinak egyszer jeleztem, hogy jók az írásai, csak a mondatot kezdő NAGYbetűket nyeli le érthetetlen okból. Úgy tűnik, megértette, mert azóta ezáltal még olvashatóbbak lettek az írásai.

Tudod, mi régiek megtanultunk olvasni. Nem betűket keresünk egymás mögött, hanem szavakat, mondatokat olvasunk. Csak az igénytelen írásaiddal ezt nem hagyod.)

"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli

pár éve volt téma, hogy miért írogatok kisbetűkkel. azért, mert ilyenem van, így tetszik, ez meg a hup. amúgy meg fogalmam nincs, Te miért basztatsz mostanság. tudod, mi régiek nem álltunk be a kiscsoportos témaköpködésbe csak azért, hogy az ovistársak ne közösítsenek ki...

Nekem fura, hogy mitől „magyar” egy Linux disztribúció. Nézzük csak: ASCII kódtáblát használ, az nem magyar. x86-os processzoron fut, az se magyar. Linux kernelt használ, az sem magyar. GNU toolokat használ, az sem magyar. A libc6, az ablakkezelő, a szövegszerkesztő, a képszerkesztő sem magyar. A bevitel alapértelmezett nyelve nem a rovásírás, ráadásul gyanúm szerint a teljes rendszer felülete (összes elérhető program) nincs is lefordítva.

Mitől „magyarabb” a BlackPanther, mint mondjuk az UHU, a Sulix, vagy pl. az Ubuntu, Debian, Fedora, amelyeknek sokkal nagyobb felhasználói tábora van idehaza?

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Nem mondtam, hogy az a mérvadó, de akkor te mondd meg, hogy mi az? Hiszen pont az volt a kérdésem, hogy ez mivel, mitől magyarabb, mint bármelyik másik idehaza elterjedt disztró?

Nem fikáztam én semmit, teljesen objektív volt a kérdésem.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

"az UHU, a Sulix, vagy pl. az Ubuntu, Debian, Fedora,"

az uhu sehol, debian fork. a sulix sehol, tudja franc milyen fork. az ubuntu van, debian fork. a debian létezik, fedora létezik, egyik sem magyar fejlesztés.

a párduc meg már kurva régen nem mandriva-fork. azzal ne gyertek, hogy mennyi más app benne van, ami elérhető más disztribúció alól is, ezen appok nem blackPanther fejlesztések, hacsak nem veszitek a fáradtságot körbenézni, hogy egyes helyeken hányezer kódsor javítást küldött be a blackPanther fejlesztői gárdája, a tőlük idegen szoftverekhez, kernelhez.

részletesebb információ (hogy mitől magyar fejlesztés) a hivatalos csatornákon keresztül nyerhető. a hup nem az, én nem vagyok PR-os.

nem tehetek róla, hogy évek óta a párduc tulajdonosának hisztek. én sem baszogatlak a drupal szarságai miatt. vajon miért...?

miért én vállaljak felelősséget?
ki vagy Te, hogy engem bármiért is felelősségre vonjál?
emlékeim szerint 2 ember felé tartozom felelősséggel, beszámolóval, kötelezettséggel. szerintem nem tartozol közéjük.

ééééééén? margitkám, megállt nálad a tudomány, miután válaszoltam a létszámproblémás posztodra. értelmes kérdés/válasz helyett neked annyira telt, hogy szokás szerint falhoz kívánsz állítani olyanért, amihez nincs közöm. lockolj mégegyet légyszi'. az úgyis jobban megy a szemed színéhez.

hogy ki miért nem hisz v3ct0rnak, azzal nekem nem kell foglalkozni, ahogy igen sok más dologgal sem. az a többség azt hisz amit akar. rólam ezt, rólad az MS bérencséget. vajon mennyire befolyásolhatja életünket (vagy akár csak egyetlen másodpercét) eme megtévedt megállapítás...?

Azt azért halkan hozzáteszem, hogy az UHU-Linux még létezik közösségi formában és soha nem volt Debian fork, csupán azonos csomagkezelőt használnak. Viszont már a csomagkészítés mechanizmusa is teljesen eltérő.

Ennyi erővel akkor a BlackPanther meg Mandrake fork, legalábbis sokkal közelebb volt/van a Mandrake-hez, mint az UHU bármikor a Debianhoz.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

ezzel szemben a balckPanther -már amennyire én tudom- vagy 10 éve nem ugyanaz mint a Mandrake/Mandriva volt, és nem csak a csomagkezelés különbözik. az uhu isten tudja, mikor adott ki utoljára disztribúciót/frissítést, a párducnál kicsit sűrűbben történnek ilyenek. az uhu valójában tényleg debian alapú volt és az is maradt -egyébként kár volt veszni hagyni, a hozzád hasonló kétkedők és negatív elemek miatt fulladt kudarcba az egész-. de Te biztosan jobban tudsz párduc ügyben mindent, hiszen évek óta része vagy/pár éve része voltál a párduc fejlesztői gárdájának, a mai napig követed a sorsát, aktív felhasználója vagy. vagy nem...?

Soha nem volt az UHU Debian alapú, felesleges erőlködnöd vele. Sőt, ha jól emlékszem, a bP meg RPM-et használ és még a csomagkészítés sem tér el merőben a többi rendszertől, ellentétben az UHU-val. Akkor a bP minek a forkja? Mandrake? Mondjuk eleve rebrandelt Mandrake-nek indult. Mondjuk azóta Mandrake sincs, nem jó ómen a bP-nek. Sőt,

Amúgy meg neked kb. annyi rálátásod sincs az UHU-ra, mint nekem a bP-re, de sebaj. Már jön torrenten a bP Pro, majd csinálok videót. :)

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Szomorúan közlöm, hogy nem átnevezés volt, mert pl. az UHU már akkor teljes UTF-8 kompatibis build-rendszert használt a csomagokhoz, amikor a Debian még hallani sem akart erről. Meg sok egyéb apróság. Mivel anno benne voltam az UBK-ban, ezért ezt a részét elég jól ismerem. Szóval tetszik, vagy nem, a bP sokkal közelebb van a Mandrake-hez, mint az UHU a Debianhoz. Nekem ezzel sincs bajom, csak ne akarná annyira magát Pro-nak, különlegesnek, meg magyarnak eladni, amikor gyakorlatilag semmi sem egyedi és magyar benne.

A Pro-ról majd készítek egy blogbejegyzést egy Ubuntuval összehasonlítva. Talán megérted, hogy a telepítőt nem szeretném odaadni neked.

Ui.: Most a HUP-pal szeretnék foglalkozni, szóval a bejegyzésre kicsit várni kell. Na meg az iso sem jön túl gyorsan, kevés a seeder. :(

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Szerencsére nem vagy mérvadó számomra, igy nem igazán érdekel, hogy neked mit mi igazol vagy nem igazol. Ha nem tetszik, a szokott helyen jelezheted, elhagyhatod az oldalt vagy bekapcsolódhatsz a fejlesztésbe.

Az inkább bosszantó, hogy páran lassan mindenből kényszeresen support fórumot akarnak csinálni, aztán csodálkoznak, hogy ignorálom őket.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Ignorálom = Az oldal szempontjából figyelmen kívül hagyom. Tőlem irogathattok mindenhova az oldalról, csak 1.) nem olvasom el 2.) ha elolvasom, akkor sem veszem figyelembe.

A magyar ember jelképe a hátrafelé nyilazás. Vakon rohanunk a semmibe, miközben a múltunkat támadjuk.

Nem értem miért kell ez a bunyó.. Kinek jó? 

Minden evben kb lejatszodik ez. Valami kapcsan bedobjak a koztudatba a blekkpanterrt oszt jon az elobb volt magyarabb uhubb etc. En mar csak asitok popcorn-t se veszem elo mert mindegyik bp totyik ugyanoda jut. Meg azt a szalat kell kivarni mig valaki betalalja jol tomikat es indul a fenyegetozes oda vissza...

Jaj, már megint ez....

Annyi felé kanyarodott már a beszélgetés, hogy inkább egybe szedem gondolataimat:

  1. Az UHU amennyire tudom teljesen független disztribúció volt, amit a deb csomag formátum átvétele miatt bélyegeztek meg Debian alapúnak, tévesen. Ez a kijelentés annyira állja meg a helyét mintha azt mondanánk azért mert egy rendszer RPM csomagokat kezel, akkor az RedHat fork... A többségre ez igaz is, de a NetWare és AIX is implementálta az RPM-et. Akkor ezek is RedHat fork-ok?
  2. A Linux Distribution Timeline is az UHU-t, mint független rendszer mutat, míg a BlackPanther Mandrake származék.
  3. A fork fogalom értelmezését kellene itt megvizsgálni. Ha egy projekt fork-ként indult, az mindig is fork marad. Ha meghalt az alap projekt ha nem, az fork marad. Talán akkor nőheti ki magát egy projekt a fork létből, hogy ha az ÖSSZES létező olyan kódot újraír ami az eredeti projektből származik. Ez a BP esetén megtörtént? Vagy még mindig tartalmaz olyan kódot, akár egy sort is, ami a Mandrake-ből való?
  4. Az UHU 2003 áprilisában jelent meg. A BP is 2003-at jelöl megjelenésre. Melyik volt korábban?
  5. Mikor mondhatjuk, hogy az UHU halott projekt? Attól, hogy 2014 óta nem volt új verzió? Az UBK-t én simán oda tudom venni az UHU-hoz és tökéletesen van frissítve a rendszer.
  6. A "nemzeti" jelzőt miért is kapta? Ez a hivatalos OS az országban? Csak magyar felhasználásra van szánva? Csak magyar fejlesztéseket és szoftvereket tartalmaz? Minden apró pontja magyarul érhető el a rendszernek? Ezek közül egyikre sem kapunk igent válasznak. Most akkor hogy is van ez?

"Errors are red
My screen in blue
Someone help me
I've deleted Sys32"