- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hozzászólások
Azt a mindenit!
Jövőre jön a solitaire.exe forráskódja is?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A jelenlegi Calculator már meg is van: https://github.com/Microsoft/calculator
Üdv,
Marci
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Van hozzá issue és bug is, elég sok. Lehet forkolom.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Igaz, hogy WinPhone, de kozel van :)
https://github.com/microsoft/solitaire-wp
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Hiánypótló. LOL
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Bizonyos értelemben hiánypótló - egy darabka történelem.
És ha nem is a 38 éves Code_of_Conduct.md file-ra gondolok (ha valami, akkor inkább ez a LOL), hanem arra, hogy megnézheted, miből lett a cserebogár.
Esetleg szemezhetsz az ilyenekből: "The quick and dirty solution is to copy the block into the code segment before doing anything else."
Üdv,
Marci
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Eh, talán egy XT-n találkoztam ezzel először. Ha jól rémlik akkor még benne volt a ROM-ban.
Nem is tudtam, hogy volt már git és github 1983-ban is :-)
committed on Feb 10, 1983
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ezen én is röhögök, 83-ban git meg CoC. Én is ilyen korai XT-ken, AT-ken nyomtam vele, a ROM-ban lévőt BASIC-nek, meg BASICA-nak hívták, de ezek is ugyanazok voltak, mint a GW-BASIC, csak az utóbbinak nem kellett ROM. Nagy trógerség volt, teljesen lineáris volt, kötelező sorszámozás, stb..
Nem sok haszna van a forráskódnak, főleg, hogy platformfüggő ASM. Meg az egész annyira primitív mai szemmel, hogy iskolai proggyakorlatra kiadva specifikációk alapján újra lehetne implementálni az egészet, sokkal könnyebb lenne, mint meglévő ASM kódból kiindulni, eleve a fele 16 bites x86 és DOS hack.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
A ROM-ban csak az eredeti IBM PC-kben volt benne, a klónokban nem.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Azokban is csak kb. AT-ig. De klónokhoz is lehetett kapni Basic ROM-ot, emlékszem is olyan gépre (nem saját), ami nem eredeti IBM volt, és ROM-ból futtatott BASIC-et. Persze sok jelentősége nem volt, mert DOS alatt futtatta az ember a GW-BASIC-et és nem kellett ROM. Ennek max. a korai gépeken volt értelme, hogy a kód nagyja ROM-ból menjen, meg ne foglaljon az OS, és több maradt a kicsi RAM-ból (64-256 KB) programozásra. Onnantól, hogy volt minden gépben 640-1024KB RAM, onnantól már kb. mindegy volt, hogy miből fut. Meg eleinte azért is volt fontos a ROM BASIC, hogy a Commodore-ral tudjanak versenyezni, és mindenféle OS nélkül lehessen programozásra használni azonnal a gépet, később ennek csökkent a jelentősége, ahogy az IBM PC elterjedt, és standard lett.
Ennek a forráskódnyitásnak sem volt sok értelme, max. viccnek jó. Főleg, hogy nem is az eredeti kód, hanem egy konverteren átküldött módosított. Így is voltak már a MS/GW/Q(uick)-Basic-kel kompatibilis free fordítók, QB64, FreeBasic, ezekben nincs már meg a 64 KB-os korlát, meg egyéb GW limitációk, használhat az ember hozzá akármilyen editort, IDE-t. Az eredeti GW-BASIC meg amúgy is abandonware már hosszú évek óta, és elfut DosBox-ban, dosemu-ban, akármiben, csak nem érte meg használni. Max. amíg az ember ki nem mentette benne a GW-s programjait binárisból plain text formátumban.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Én anno különféle 8 bites gépeken kezdtem, akkortájt a Commodore 64 is egy autó ára volt... És persze gépi kód, mert mire az iskolai HT-1080Z-k betöltöttek volna egy assembly fordítót a beépített kazettás magnóról vége a 10 perces szünetnek, így aztán hexában pötyögtük be a kódot.
Amúgy az első PC sem volt sokkal különb szerkezet: 256 kilobyre RAM volt az alaplapon, amit kártyával 512-re lehetett bővíteni. Volt neki is kazettás magnós csatlakozója, és persze floppy, sőt később akár 10MB-os winchester... Ha pedig semmiről nem tudott oprendszert betölteni, akkor nem a No system disk or disk error jött, hanem a beépített basic indult el. És a korai DOS-okban még volt olyan utasítás (már nem emlékszem mi) amivel a beépített magnót kapcsolhattad ki/be. Persze a későbbi XT-ken ez már nem csinált semmit, de az eredeti PC-ben lehetett hallani a relé kattogását.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
tenyleg az volt, viszont emlekszem, hogy amikor 10 eves koromban apam megvette a 286-ost, azon qbasic volt, es a spectrumos basic tudasommal nehezkes volt benne programozni, de a gw-basic otthonos volt :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Végre ! Éppen egy több ezer soros régi programmal küzdünk, ami a mai napig operatív használatban van. Mondtam a kollégámnak, hogy éppen csak megszületett, amikor ennek kiadták az utolsó verzióját!
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Retró kedvelőknek: http://www.retroarchive.org/dos/docs/ibm5160techref.pdf
Teljes kapcsolási rajz, klasszikus 8086 még könnyen tanulható mennyiségű assembly utasításának alapos ismertetése.
Ne feledjük, akkoriban a lebegőpontos utasítások valójában csak akkor álltak rendelkezésre, ha a 8088 mellé belenyomtad a 8087-es coprocesszort.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
a computer panorámában ha jól emlékszem volt egyszer egy assembly-ben megírt lebegőpontos függvénygyűjtemény, forráskóddal, ami ugye emulálta a koprocesszort.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszi a linket! Nagyobb a doku, mint a benne szereplő HDD méret :)
i80286/1024kB/IBM Xenix 2.0
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szerettem ezt a világot.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Köszi!
Én használtam anno ezt a könyvet. Most így utólag fölmerül bennem a kérdés, hogy magát a könyvet hogyan készíthették? Kézzel vajon, vagy már géppel? Volt már olyan szövegszerkesztő, ami tudott ilyet? És ha volt, az min futott? PDP-n?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Amikor 83-ben ez a könyv készült, már 13 éve volt AT&T-féle UNIX, amely - mint az köztudott - korai szakaszában meglehetősen komoly nyomdai előkészítőrendszer volt, itt említeném meg az ed, és az nroff / troff kifejezéseket. (73-tól: https://en.wikipedia.org/wiki/CAT_(phototypesetter) )
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
:)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
oh, wow, de rendesek! MS truly loves open source <3
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Attól tartok, összekevered a gyárat a gyár múzeumával.
Üdv,
Marci
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Ha az a gyár ezt egy másik gyárban híreszteli, akkor nyugodtan számítson az esetleg kritikákra az ott dolgozóktól.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Szívesen meghallgatnám a kritikáidat, de egyelőre csak annyi derült ki, hogy téged nem érdekelnek a régi szoftverek, és/vagy nem érted, hogy miért lett ez open source.
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Semmi bajom a régi szoftverekkel.
Nem mondtam, hogy nekem lenne bármilyen kritikám is, csak flame-elni jöttem ide, de megtetszett mrceeka frappáns válasza. :)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Donald E. Knuth egy könyvében (Structured Programming with Goto Statements) rávilágított arra, hogy a "goto" utasítás használata veszélyes, és ezért ezt kerülni kell.
Ugyanebben a könyvében azonban egy vicces történetet is közöl:
"1971-ben, az IFIP konferenciáján volt szerencsém összefutni a japán Dr. Eiichi Goto nevű úrral, aki tréfásan panaszkodott, hogy őt mindenki kerülni igyekszik."
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Pedig nem is a fenti úriember, hanem Edsger W. Dijkstra nevéhez fűződik inkább a GOTO-ellenesség:
EWD 215: A Case against the GO TO Statement
trey @ gépház
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Dijsktra híres ember, gráfelméleti algoritmusait már életében tanították az egyetemeken. De a GOTO-val kapcsolatban tévedett. Ahogy a Linux-ban használjuk a GOTO-t, és csak az az egy mód szerintem teljesen jó.
Mellesleg Linus véleménye az ügyről még a régi Linus-t idézi: "Of course, in stupid languages like Pascal, where labels cannot be descriptive, goto's can be bad. But that's not the fault of the goto, that's the braindamage of the language designer."
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni
Nem, Dijsktra nem tévedett, csak sokan félreértik, amit mondott. Azért van a Goto ellen, mert sokan ilyen lineáris programozásból átmentett begyöpösödésből még használják, ciklusokból, loopokból való kiugrásos gányolásra, meg spagettikódosításra oda-visszaugrálással, olyan nyelveken, amik rendesen támogatnak magasabb szintű struktúrákat is, ezekben strukturálisan érdemes mindent megoldani, rugalmasabb és könnyebben olvashatóbb/értelmezhető lesz a kód. Teljesen egyetértek vele, ilyen magasabb szintű strukturális nyelveknél, ha egy mód van rá, kerülni kell. Nem azért, mert ez a szakmai közösség elvárása, hanem mert az ember magának tesz vele szívességet, ha ilyen régi gyöpös-elavult berögződéseket levetkőzik, ezek nem fogják a szakmai fejlődését korlátozni.
Low level nyelveken viszont a Goto elkerülhetetlen, és ott használják is, semmi baj nincs vele. Ez a GW Basic is ilyen, nem strukturális még, teljesen lineáris, kötelező sorszámozással, ebben pl. elkerülhetetlen, ahogy ASM-ben, gépi kódban is.
Amit meg Trovalds mond, az is teljesen elfogadható, hogy attól még hogy kerülendő, néha optimálisabb lehet mégis használni, nem annyira az ördög műve a Goto, hogy ha használod, akkor a géped átmegy feketelyukba és beszippant. Tehát ő pragmatikusan közelíti meg, nem elvi síkon.
Amit még látni kell, hogy gyakran elmosódik a Goto és nem-Goto között a különbség. Pl. C-ben a break utasítás is lényegében egy bújtatott Goto, csak nem annak hívják.
“A computer is like air conditioning – it becomes useless when you open Windows.” (Linus Torvalds)
- A hozzászóláshoz be kell jelentkezni