Fórumok
Sziasztok!
Lenne egy gyári új vinyó amit használatba vétel előtt le kellene formázni.
A kérdésem az, hogy gyors vagy teljes formázást legyen?
Esetleg ha gyors akkor egy checkdisk repüljön utána hogy biztosan ne legyen szektorhibás?
Hozzászólások
Ha nem akarom surgosen hasznalni, akkor en teljeset szoktam, plusz raeresztek egy f3write+f3read-et. Utobbi mondjuk flash alapu eszkozre van kitalalva, de winyo vegigtesztelesere is tokeletes.
A strange game. The only winning move is not to play. How about a nice game of chess?
Ha gyorsan kell, akkor gyors, használd, majd valamikor teljes.
Ha ráér, akkor teljes.
"A fejlesztők és a Jóisten versenyben vannak. Az előbbiek egyre hülyebiztosabb szerkezeteket csinálnak, a Jóisten meg egyre hülyébb embereket. És hát a Jóisten áll nyerésre." By:nalaca001 valahol máshol
Mindenképpen gyors, de utána úgyis futtatok egy hosszú SMART tesztet. Annak legalább nyoma is marad a naplójában. A formázás is ezt csinálja (végigolvassa). Külön kell erősködni, hogy felül is írja.
Az is kérdéses, hogy a bathtub curve érvényes e itt vagy sem. Inkább közrejátszik a szállítás és a típushiba.
"A 2007 study published by Google suggested very little correlation between failure rates and either high temperature or activity level. Indeed, the Google study indicated that "one of our key findings has been the lack of a consistent pattern of higher failure rates for higher temperature drives or for those drives at higher utilization levels.". Hard drives with S.M.A.R.T.-reported average temperatures below 27 °C (81 °F) had higher failure rates than hard drives with the highest reported average temperature of 50 °C (122 °F), failure rates at least twice as high as the optimum S.M.A.R.T.-reported temperature range of 36 °C (97 °F) to 47 °C (117 °F). The correlation between manufacturers, models and the failure rate was relatively strong."
Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Hard_disk_drive_failure
Típushiba talán nem (nem találtam nyomát a dolognak a neten, WD8004FRYZ). Szállítás sajnos problémás lehet, futárral jön...
Ha gyors formázást nyomok és teljes smart tesztet az van olyan jó mint a teljes formázás?
Időben mire számíthatok, egyik illetve másik esetben?
Ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye.
Define: jo
A SMART tesztet maga a hdd vegzi, igy feltehetoen az a leggyorsabb. Ez viszont tudtommal csak olvasasi teszt, ami "eleg"lehet.
Ha alapos akarsz lenni es van idod ra, akkor firkald tele es ellenorizd vissza: https://wiki.archlinux.org/index.php/badblocks
Sajnos most csak windows van elérhető közelségben, teljes teszt és hard disk sentinel felület teszt megközelíti?
Ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye.
A teljes SMART teszt végigolvassa a lemez tartalmát. A HD Sentinel szerintem ugyanezt csinálja. A format tud egyet s mást, de elő kell keressem a leírását.
Soha nem formázok lemezt ha már használható formában van, SMART tesztet viszont szoktam rajtuk futtatni pár hónaponta.
Itt van a hivatalos infó a format változásairól: https://support.microsoft.com/en-us/help/941961/change-in-the-behavior-…
Nem kozeliti meg, de ha ez egy uj lemez akkor szvsz. eleg...
Én úgy tudom (bár ez nagyon régi infó), hogy a formázás feolvassa majd visszaírja ugyanazt a sectort, így írási tesztet is végez.
Ha ebben a sorrendben csinálja ( olvas majd ír ), akkor az írási tesztet a jövőre bízza.
"Normális ember már nem kommentel sehol." (c) Poli
Szerintem sincs ilyen mód, mint amit fentebb írtak, semmi értelme. Eleve mi értelme van azt visszaírni ami éppen ott volt abban a pillanatban? Honnan tudod h. ott éppen mi a helyes adat, ha nincs meg a referencia?
Olyan szokott lenni, h. előre definiált bitmintát ír ki ELŐSZÖR a lemezre, és azt olvassa UTÁNA vissza. Ha a 2 egyezik, akkor boldogságxvan. Ha meg nem egyezik, akkor vagy az írás v. a visszaolvasás során javítatlan hiba történt, ergo a szektor hibás. Ha a visszaolvasás többedik próbálkozásra nagy nehezen sikeresnek bizonyul, akkor pedig megjelöli mint bizonytalan szektort.
Igazatok van, valamit félreérthettem.
A badblocks-nak van nondestruktív write tesztje.
Badblocks nem tudom hogy működik, itt főleg formázásról volt szó.
A klasszikus formázás már több évtizede megszűnt.
Felülettesztet lehet csinálni, badblocks vagy bármi hasonló.
Nem tudom mire gondolsz, ha a klasszikus értelemben vett formattálásra gondolsz, az valóban nem megy már régóta, de hagyományosan formattálásnak mondjál mai napig azt a bizonyos felülettesztet amit végülis a formattálás elvégez.
Ezt a "hagyományt" nyugodtan hívhatjuk képzavarnak. ;)
Formattálás: A "szűz" adathordozó "formátummal ellátása".
Az esetek többségében egy filesystem struktúrát kell kialakítani a lemezen. Legyen a példa egy floppy, ami (régebben) gyárialg egy mágnesezetlen adathordozó. A track helyzete mechanikusan meghatározott, míg a sector helyzete részben (soft sector) vagy teljesen (hard sector) meghatározott. A formátum felírás úgy történik, hogy a track szerint végig kell lépegetni a lemezen és minden fordulatnál fel kell írni a formátumot (index, (cím, szektor, crc),...), majd (esetleg) a következő fordulatnál ellenőrizni.
A fenti unix paranccsal kifejezve: fdformat ...
Az így formázott lemezen se adat, se filesystem, csak a szektorok és azok címe.
A filesystem kialakításakor az arra jellemző struktúrát kell felírni a megfelelő szektorokra.
A unix megfelelője: mkfs ...
A fenti két unix parancsot egyesíti a DOS format parancsa.
Későbbiekben a winchester megjelenésekor ugyanez volt a helyzet.
A mai diszkeknél nem hard track és sector a divat, hanem szervo elektronika határozza meg a track/sector pozícióját. Az ehhez szükséges szervo információt gyárilag írják a track-re, és egyúttal a szektorokat is kialakítják. Azaz a mai diszkek gyárilag formázottak. Ezt a low level formattálást meg lehet ismételni, ha az adott diszknek létezik FORMAT UNIT ATA parancsa, vagy a diszkre kötött konzolon kiadott parancsok segítségével - ha van ilyen lehetőség.
Az összes többi esetben a format parancs csak felülírja a szektorok adatterületét, tehát sem a szervó adatokat sem a szektorok címinformációját nem fogja újraírni. A DOS format parancsához hasonló komplexitású format parancsok elkészítik a filesystem struktúrát is. A quick opció csak a filesystem struktúrát írja, míg nélküle a teljes diszk adatterülete felülíródik.
A fentieket verify, badblock search opcióval tetézni elég súlyos, mivel a windows sem igazán kezeli a diszk hibákat, nincs beépített eljárás az ilyen dolgokra. Így aztán a "felületteszt" jobbára a hiba detektálásává fajul. És akkor cserén kívül merre tovább?
NTFS MFT-be bekerül a badblocks listába, és ha nem volt kritikus FS adat rajta, az élet megy tovább.
Ez egy igen fejlett DOS 1.0 szintű technológia! :-D
Azóta a szektorok száma hat és fél nagyságrenddel nőtt, a technológia változott, tehát nem igazán bejövős a "hatszor szíkelek" módszer...
Egyébként egyetlen szektor hiba is elegendő ahhoz, hogy az élet ne menjen tovább, hanem megálljon a gép.
Épp ideje lenne a felülettesztet felülettesztnek nevezni. A filerendszer-létrehozás nem igazán végez felülettesztet. Mkfs vs badblocks.
Biztos hogy van QA a gyárban így szerintem csak plusz munka ugyanarról meggyőződni amiről már a gyártó is meggyőződött. Quick format, aztán egy idővel később ránézel a smart -ra, aztán kész. De lehet, hogy 1000 esetből 5ben valami baja mégiscsak van, de én nem raknék ebbe energiát.
Viszont ha kritikusabb helyre / gépbe kerül, akkor érdemes rászánni az időt (már leírták mások hogy mire).
Köszönöm a segítséget mindenkinek!
Volt teljes formázás és szektorellenőrzés is (HDSentinel), azóta már használatban van.
Ha a kacsa nem tud úszni, nem a víz a hülye.