ANDOR 64 – egy “kis” összefoglaló

( BlinTux | 2020. 04. 17., p – 22:19 )

Közel 8 hónapnyi munka után elkészült, az ANDOR 64 névre keresztel “kis” 8 bites számítógépem. Ez a korábban bemutatott gépem (érdemes ezt a cikket is átfutni a teljesebb kép érdekében) újragondolt, továbbfejlesztett, és immáron forrpontos nyákpaneleken készült változata.

Tovább

( uid_21365 | 2020. 04. 18., szo – 04:25 )

Remek munka! Tetszik!

Azt látom azért az utasításkészletből, neked is nagy kedvenced lehetett annó a C-64... (Nem azért írom mintha baj lenne, én is így vagyok vele...)

( tgerczei | 2020. 04. 18., szo – 07:56 )

Minden tiszteletem! Ehhez én teljesen hülye lévén mindössze egy typo reporttal tudok hozzájárulni: "SetchUp" többször is előfordul a szövegben - helyesen "SketchUp".

( kleinie | 2020. 04. 18., szo – 08:37 )

Szerkesztve: 2020. 04. 18., szo – 08:42

Ez megint szép munka! Gratulálok! Esetleg a blog oldalra ráereszthetnél egy helyesírás ellenőrzőt. Nem vagyok grammarnazi, csak legyen már a dokumentálás is olyan igényes, mint maga a gép! Még egyszer nagy respekt!

*szerk.: Hogy legyen valami "szakmai" tartalma is a hozzászólásomnak. A gépedet a Ben Eater breadboard computer ihlette? Közben láttam az ANDOR oldalán, hogy Ben Eater. Én anno a NAND to Tetris után akartam ilyet építeni.

( Gyurex v | 2020. 04. 18., szo – 09:22 )

Jól néz ki, gratulálok! Néztem a videót, még egy bombakészítő is megirigyelné. :)

Biztos, hogy nem én gonoszoltam le!

( apal v | 2020. 04. 18., szo – 21:28 )

Nagyon fasza! Gondoltal arra hogy megird ezt az architekturat verilogban (is)? :) 

Milyen típusú FPGA-val dolgozol?

Alapvetően érdekel a téma, foglalkoztam is kicsit régebbi Xilinx FPGA-val - tetszett a Linux kompatibilis fejlesztőrendszer, de egyrészt az ISE-től tartok, hogy már gyakorlatilag évek óta nem igazán támogatott, a Vivaldo csak újabb FPGA-kat támogat, de ezek egyrészt már csak géppel ültethetőek, másrészt iszonyat drágák tudnak lenni. Régi sorozat még kapható, akár kézzel is forrasztható, elérhető ár mellett, ISE-vel lehet fejleszteni rá, de gyártó által nem ajánlott már ezt használni.
Kicsit csapdának érzem és ezért nem is foglalkoztam vele egy ideje - nyilván alapvetően hobbiként szemlélve a dolgot.

Másokkal (pl. Altera) még nem kerültem kapcsolatba.

Most leginkabb Lattice iCE40HX8K, kicsit UP5K is van/volt, talan lesz is. Erre herkentettem AVR2-t, periferiakkal, teljesen free + open source toolchain-nel (icestorm, yosys, nextpnr, avr-gcc, libc-avr) plusz sajat periferia-konyvtarral UART-ot meg SPI-t. Csak az a baj hogy sokat eszik...:/ Ez igy 2.3k (AVR2), de AVR5-nel fel tud menni majd 3k-ra is, ugy hogy az SPM utasitast meg nem is tudja. Na, ezert lenne erdekes egy olyan 8-bites architektura ami egeszen hatekonyan Turing-teljes viszont mondjuk 1k LC alatt van FPGA-ban. Hogy meg C fordito is legyen ra, az mar luxus ;) 

Van egy jo kis breakout boardja ennek a csaladnak: ICE40HX8K-B-EVN. Osszessegeben eleg jol hasznalhato mert van benne BRAM is eleg sok (16k), szoval tenyleg mindent bele lehet tenni ami egy ilyen egyszerubb SoC-hoz kellhet. Ezen a breakout boardon meg van 8 db led meg egy UART, szoval tenyleg nagyon fasza elindulasnak (is).

( bucko | 2020. 04. 18., szo – 21:44 )

A "forrpontos nyák" már komoly továbblépés! Ha a huzalozás a szépség helyett toronyiránt menne, biztosan többszörös lehetne az órajel is.

Apropó, az NE555 által keltett 1MHz órajelre roppant kíváncsi lennék! A gyáró szerint 150kHz a csúcs. ;)

A kapcsoláshoz jobban illene a két kapuból kialakított kvarcoszcillátor.

Ha a huzalozás a szépség helyett toronyiránt menne, biztosan többszörös lehetne az órajel is.

Azt a rengeteg „fel nem használt” forrpontot / felületet a nyákokon én is sajnálom, hogy „fel lett áldozva” a szépségért cserébe. :) Esztétikus, szó se róla. Cserébe legalább jó nagy! :-D

Sosem volt szempont, hogy kicsit legyen. Dupla oldalas nyákra tervezve fele ekkora is lehetne, de nem ez volt a cél. A cél egy processzort/gépet demózó gép létrehozása volt, amire ha ránézel, látod mi-mivel van összekötve. Képes legyen bárki felfogni mi történik a dobozban, megértse a működését úgy, hogy látja is az adatmozgást.
Ezért is van többnyire logikai, egyszerű és nem összetett IC-kből felépítve. 

Sebesség is csak annyira volt szempont, hogy a grafikus LCD-n viszonylag gyorsan lehessen tartalmat váltogatni. Ennél nagyobb órajel már a programok futásának szempontjából felesleges lenne és az LCD sem tudna rá jól reagálni, technológiájából kifolyólag.
Persze lehetne OLED kijelző, vagy valamiféle kép kimenet generálás, de az megint csak a ló túloldala lenne a bonyolultsága miatt.

Szóval valahol meg kellett húznom egy határt, ez maximumot, ami főlé már nem megyek.

 

Talán majd a következő projektem amin gondolkodom egy ideje. Az legalább 6Mhz-es lesz és nem az érthetőség lesz a szempont, hanem maga az agyament építés amivel készül... :) 

Megemlítem mégegyszer. ;)

ebay ~1900Ft - Ha ez lejárna, akkor is találsz hasonlót.

HESTORE 4717 Ft

Ezzel a szerkezettel a 12Mb/s sebességű USB buszig és 5V-ig lehet a jeleket olvasgatni, kvarcpontossággal méricskélni. Van hozzá pár népszerű protokoll dekóder is. A szoftvert persze az eredeti gyártótól kell letölteni. ;)

Látom, etanol vagyok, ami jól jöhet a fertőtlenítéshez. ;)

Tény az, hogy a fickók mindenki számára használhatóvá teszik a szoftvert. Manapság ritkaság.

Digitális elektronikához bőségesen elegendő az adatlapok ismerete és az alapismeretek alkalmazása. A program beméréséhez ifjú koromban egy 100uA-es műszert használtam 47k előtéttel. ;) Bonyolult esetekre kell egy logic pen. Volt ugyan több száz MHz-es analizátor 256++ csatornával... A tapasztalat szerint, mire az ember felrakja a csipeszeket, addigra legalább kétszer meg lehet oldani a poblémát fejben. 

Ezek a 8 bites digitális "szkópok" meg szart sem érnek, ha nincs olyan rutinod mint nekem. A szemem a 450MHz-es Textronixon edződött, a többit meg kitalálom. :-D